Klima kategória bejegyzései

Amit a klímáról tudni lehet.

(2230) Fél fok Celsius rengeteget jelent

Tibor bá’ online

 

Fél fok nem hangzik soknak, de ha tovább melegszik (és naná) akkor hamarosan megtapasztalhatjuk a következményeket.

A kutatók összemérték a klimatikus eseményeket két periódus 1960/1980 valamint 1990/2000 között, melyek alatt a Föld átlaghőmérséklete 0,5 °C-t emelkedett. Kérdés, hogy hatásában mint jelent ez a 0,5°C hőmérséklet emelkedés? Nagyobb hőmérséklet szélsőségeket, a szokottnál nagyobb esőzéseket, tovább tartó hőhullámokat.

A megfigyelések azt mutatták, hogy a szélsőséges esőzések, amit magyarul „felhőszakadásnak” hívunk, gyakorisága 8 százalékkal nőtt. A leghidegebb telek mérhetően enyhébbek lettek. A hőhullámok, vagyis a kánikulák 6 nappal lettek hosszabbak. Nem arról van szó, hogy szélsőségek fordulnak elő. Szélsőségek mindig voltak, de mostanra nagyobb valószínűséggel következnek be.

A legforróbb nyári nap hőmérséklete egy kerek fokkal magasabb a globális szárazföld egy negyedén. Miközben a leghidegebb téli nap 2,5 °C-al enyhébb, állítja Peter Pfleiderer a Potsdam Intézet Klímahatás kutatója. Munkatársa, Carl-Friedrich Schleussner, szerint minél jobban eltávozunk a természetes klíma szélsőségektől, annál inkább várható, hogy hatása a mezőgazdaságra és a humán biológiai rendszerekre érzékelhető.

Az IPCC egy különleges jelentés megfogalmazásán dolgozik, milyen hatás várható a Párizsban, 2015-ben célba vett max. 1,5 °C melegedés.

A már bekövetkezett melegedés világosan megmutatja mit jelent 1,5 °C melegedés, amivel hamarosan foglalkozni fogunk.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

(536) A vízöntő kora (The age of Aquarius by Gavin Smith)

Tibor bá’ online

aq

Nem kell asztrológusnak lenni ahhoz, hogy valaki tudja, most éppen vízöntő van. Illő talán megismerkedni az Aquarius elnevezésű műholddal Aquarius/SAC-D satellite), amit annak idején a sajtó kellően értékelt, de ez Magyarországra nem érvényes, mert senkit se érdekelt a só koncentráció méréstörténete, pedig az Aquarius főfeladata az óceánok felszínének  sókoncentráció mérése. De mit is fog pontosan mérni a Vízöntő, és miért lenne az olyan nagyon fontos?

Bármely folyadék hidrodinamikáját szabályozó legfontosabb tényező a folyadék, mint oldat, és annak fajsúlyát leíró egyenlet. Végső fokon ez határozza meg a nyomás gradienst, vagyis a sebességet és az áramlást. Az atmoszférában a fontos tényezők: a hőmérséklet és a vízpára; míg az óceánoknál: a hőmérséklet és a sókoncentráció. Ha a tengervíz melegszik vagy hígul (eső és/vagy beáramló folyók) csökken a víz fajsúlya, ezáltal csökken a felhajtóereje. Ellenkezőleg, a tengervíz hűlése és párolgása növeli a só koncentrációt. De a tengervízben oldott só mennyisége kihat a víz fagyáspontjára is (körülbelül – 1,8 °C normál nyomásnál, de nagyobb nyomás alatt még alacsonyabb). Vagyis a sótartalom kihat az óceán jegesedésére is.

A sókoncentráció (fasúly) specifikus meghatározása is változásokon ment át az idők folyamán (over time). Eredetileg egy adott oldat vízének teljes elpárologtatása után a visszamaradt szilárd anyag tömegének és az eredeti oldat tömegének (g/kg) aránya volt. De rutin méréseknél ez bonyolult és időrablónak mutatkozott. A következő eljárás a Cl ionkoncentráció meghatározása volt, mivel a tengervízben oldott anyag főleg NaCl, azaz konyhasó. Újabban azonban a víz áramvezető képességét mérik, mivel a sós víz jobban vezeti az áramot. A mérés egysége „psu” (practical salinity units). Míg nem 2009-ben a hivatalos meghatározás újra változott az új (Absolute salinity) mértékegységre. Ezek összességükben mind koherensek, de vannak „finomságok” amelyek egyre fontosabbá váltak az ismeretek bővülésével. [Például: a különböző karbonátok koncentrációjával kapcsolatos kisebb hatáskülönbségek, vagy annak megfigyelése, hogy igen csekély fajsúly változásnak is lehet komoly hatása.]

Az óceán felszínén nagyfokú fajsúly gradiens érzékelhető a főáramlatokkal merőlegesen. Például, a víz fajsúlya sokkal alacsonyabb a Golf Áramlat nyugati oldalán, mint a keleti oldalán. Az Atlanti-óceán déli részén a meleg magörvények sósabbak, mint a távolabbi környék. A Csendes-óceán nyugati részének langyos vizeiben kevesebb a só, mint a keleti részén, mert itt több a csapadék, mint ott. Az egyik fontos szem előtt tartandó tény, hogy a fajsúly anomáliák (eltérés a normál értéktől) gyakran kiegyenlítődnek. Azaz a hidegebb vizek gyakran kevesebb sót tartalmaznak, míg a melegebb vizek gyakran sósabbak. Tekintve, hogy a fajsúlyra a két tényezőnek ellenkező hatása van, nehéz megítélni csak a hőmérsékletből, hogy vajon a víz sűrűsége nagyobb-e vagy sem (ami az óceáni cirkuláció kulcsa). Viszont ez fontos például a jelenlegi állapotokból kiindulva az óceáni cirkuláció előre jelzésénél, amennyiben csak hőmérsékleti adatokra támaszkodnak, ugyanis hibásan feltételezhetők igen nagy fajsúly – akár ellenkező előjelű – anomáliák, ami például bekövetkezett a 2008-as Keenlyside dolgozatban (Keenlyside et al paper), mert nem rendelkeztek megbízható, valós idejű (real time) só koncentrációs adatokkal.

Aquariustól remélhetően megkapjuk a már régen várt adatokat, amire szükségünk van az óceánok sótartalmának (fajsúly) megismeréséhez, három okból kifolyólag. De ezeken kívül számtalan egyéb variáció is megtudható, amelyek segítségével az óceánok hidrodinamikája is feltárható. Mi a sótartalom változások szerepe az El Niňo jelenség kialakulásában? Csapadék és párolgási becsléseket igazolhatunk-e az óceáni sótartalom változásokból? A sótartalomra gyakorolt hatásából a jégolvadás mennyiségét kiszámíthatjuk-e? Személy szerint meg vagyok győződve arról, hogy az Aquarius annál sokkal több óceáni só koncentráció hidrodinamikai összefüggést fog feltárni, mint amennyit jelenleg el tudunk képzelni.

Az Aquarius mérések passzív mikrohullámú technológiára épülnek, és abból indulnak ki, hogy az óceánok felületén a só sűrűsége kihat a termikus emisszióra. Ez a hatás rendkívülien kicsiny és a változás tartománya keskeny, így az alkalmazandó technológia felfutásához jó néhány évre van szükség. Ráadásul ez az első kísérlet az űrből végzett mérésre. A kihívás tehát mindenképpen megmarad.

 

só

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

(2053) A globális felmelegedés (lefizetett) szkeptikusai

Tibor bá’ online

még mindig nem tűntek el. Érthetetlen, hogy még  mindig akad ember, aki hisz nekik. Képzeljetek el egy hatalmas bankettot, ahova rengeteg ember meghívást kapott. Ezek esznek-isznak, sőt kifejezetten zabálnak. Aztán egy szép napon jön egy elegánsan öltözött férfi és át akarja nyújtani a számlát. A magukat halálra zabálók meglepődnek. Van, aki szerint semmi köze a számlához. Van, aki azt állítja, nem is lehet számla. Mások azzal védekeznek, hogy ők nem is ettek semmit. Aztán valaki előáll azzal az ötlettel, hogy nem is a főúrhoz van szerencséjük, a pasi, aki a számlát tartja, egy svindler, és csak pénzhez akar jutni. Aztán a zabálók hada egyezségre jut, ha átnéznek a főúr feje felett, akkor el fog menni.

Nem tudom, észrevettétek-e a hasonlatot? Az elmúlt 150 év alatt az ipari civilizáció felzabálta a fossziliákban tárolt energiát, és most benyújtják érte a számlát. Mi pedig tiltakozunk, nem fogadjuk el, hogy ez a mi számlánk lenne, és a számlát benyújtó hitelességét kétségbe vonjuk. Napjainkban Magyarországon is gyakran idézik a világhírű közgazdász, John Maynard Keynes híres mondását „Ingyen vacsora pedig nincs.” És természetesen igaza volt. A magyar közmondás kissé módosítva az előzőt, így szól: Egyszer mindenért fizetni kell. Az elmúlt évtizedek alatt olyan jólétben élhettünk, amihez fogható soha nem volt az emberi történelemben. Hülyére zabálhattuk magunkat, de a vacsora nem volt ingyen.

Talán nem is igazán meglepő, hogy sokan közülünk szkeptikusak. Végül is nem tudtunk róla, hogy ez egy bankett lett volna, és azt se tudtuk, hogy majd benyújtanak érte egy számlát. Most viszont már tudjuk. A számlán ott szerepel a savas eső, az ózonlyuk, a természet károsítás. Ezek az ipari forradalom óta tartó kellemes élet környezetkárosító költségei. Most aztán vagy kifizetjük az árát, vagy megváltoztatjuk az életstílusunkat. Esetleg mind a kettőt. Nem csoda, hogy a szkeptikusok szövege olyan népszerű, hiszen azt állítják, hogy megfeledkezhetünk a főúrról és letojhatjuk a számlát. Elvégre iskoláskorunk óta úgy tudtuk, hogy szerencsés időben születtünk, az emberi tudás, technika, újabb és újabb technológia mindent megold. Egyre kevesebbet kell dolgoznunk és egyre jobban élünk, ráadásul egyre tovább. És akkor….

És akkor jönnek ezek a rögeszmével terhelt tudósok, és azt állítják, hogy ennek vége, hacsak nem fogjuk vissza az életszínvonalunkat, és ezentúl legalább a vécére nem járunk gépkocsival. Na persze, ehhez abba kellene hagyni a nyersolajégetést, a szénégetést, meg ilyesmi. És akkor ilyen csúnya képekkel akarnak minket ijesztgetni. Holott ez a kép éppen azt bizonyítja, hogy az emberiség milyen gigantikus gépeket képes alkotni, hogy nincs előttünk semmi akadály.

kűlszíni fejtés

Valójában az emberiség három csoportra osztható. 1) Aki felfogja ésszel a helyzetet, de nincs döntési pozícióban. 2) Aki döntési pozícióban van, de anyagi érdeke azt diktálja, hogy ne tegyen semmit. 3) A széles tömegek, akik nem fognak fel semmit. De annak idején a cigaretta-tüdőrák összefüggés, majd a savas eső, és az ózonlyuk esetei mind azt mutatták, hogy a szisztematikus kétségkeltés egy ragyogó taktika. Pszichológusok bizonyították, hogy amikor az ember nem biztos a dolgában, akkor halogatja a döntést, mert belefogni valamibe rendszerint költséggel jár. Ráadásul egy jövőbéli kellemetlenség elkerülése azt jelenti, hogy valamiről le kell mondani a jelenben. Tehát biztos hátrányt kell elszenvedni egy bizonytalan előnyért. Konkrétabban, ha nem tudjuk azt, hogy a dohányzás rákot okoz, de azt tudjuk, hogy meg kell magunkat fosztani egy élvezettől, akkor egészen biztos a dohányzás mellett döntünk. Nyilvánvaló, hogy azok, akik hasznot húznak abból, hogy a globális felmelegedés ellen nem teszünk semmit, kihangsúlyozzák, hogy a tudósok között nincs egyetértés, tehát további kutatómunkára van szükség. Ezeknek nincs semmi más dolguk, mint találni olyan tudósokat, akik nevüket adják ahhoz, hogy a globális felmelegedés – ha egyáltalán van – akkor ahhoz az emberi tevékenységnek az égvilágon semmi köze. Különben is – így a lefizetett szkeptikusok – a tudományban csak az elfogadható, ami minden kétséget kizárva bizonyított. Azt viszont lehetetlenség bebizonyítani, ami még meg se történt, pláne olyanok felé, akik tudatosan mindenbe belekötnek. Így, nem marad más hátra, mint kivárni a jövőt. Az más kérdés, hogy minden kétséget kizáró bizonyítékot találni a jövőre, teljesíthetetlen feladat.

Az mindenesetre tény, hogy egy „akadémiai döntés” nélkül  a kétségkeltés jól működik. Ennek oka az, hogy az átlagember elképzelése a tudományos munkákról és a tudományról általánosságban is, meglehetősen hibás. Az emberek azt hiszik (amit a hirdetésekben ragyogóan kihasználnak), hogy a tudomány abszolút bizonyosságot teremt. Ha tehát nincs bizonyosság, akkor a mögötte meghúzódó tudomány vagy hibás, vagy nem kellően kidolgozott. Ez a nézet, vagyis, hogy a tudomány bizonyosságot teremt, elég régen tartja magát, de legvilágosabban a XIX. század pozitivistái artikulálták, akik szerint van abszolút valóság. Az elmúlt száz évben azonban sokszorosan kiderült, hogy az abszolút valóság megismerése mindössze egy álom. A tudomány soha nem tudott abszolút valóságot feltárni. A tudomány mindössze arra képes, hogy a szakértők – egy bizonyos témában – konszenzusra jussanak, aminek alapja az összegyűjtött bizonyítékok alapos átvizsgálása. Annak a követelésnek, hogy „hallgassuk meg mind a két oldalt” csak a politikában van létjogosultsága. Ugyanis, amikor egy tudományos tételre nincs válasz, a kettő mellett lehet három, négy vagy akár 15 egymással versengő hipotézis, amelyeket aztán kutatásokkal kivizsgálnak. A kutatások bizonyítékokkal állhatnak elő, amik egy idő után eldöntik a kérdést. Ezt követve nincsenek „oldalak”. Van  viszont egy elfogadott tudományos nézet. Természetesen maradhat vissza megválaszolatlan kérdés, aminek aztán a tudósok nekiesnek. De a megválaszolt kérdés azt jelenti, hogy a szakértői vélemények egyezségre jutottak. Ezt nevezik tudományos ismeretnek.

Csakhogy az emberek ezzel nincsenek tisztában. Ha az újságban olvasnak egy cikket, amiben ismertetnek két ellentétes tudományos véleményt, akkor azt feltételezik, hogy mind a kettőnek van „valami igaza” és nem lenne helyes, ha a kettő közül valamelyiket elvetnénk. Na ige, de gyakran az egyik oldalon áll a szakterület szakértőinek tábora, a másik oldalon pedig egy vagy két „szakértő” veri a nagydobot, ahogy ezt teszik a globális felmelegedéssel kapcsolatban is. Magyar viszonylatban Miskolczi és Zágoni, és a fentiek fényében megemlíthető, hogy az Interneten számos, félrevezetett ember, egészen minimális szakértelem nélkül, a pártjukat fogja, pusztán hazafiságból, mert micsoda nagyszerű dolog, hogy két magyar tudós szembe mer szállni a fél világgal. Igazi magyar virtus, amiért a történelemben már ezerszer megégettük a kezünket, de többségünk rendületlenül kuruckodik tovább. Miskolczi és Zágoni pedig, minden valószínűség szerint nem teljesen önzetlenül.

Végül is felmerül a kérdés, akkor most mit tegyünk? Időnként mindenkinek kell dönteni valamiben. Amikor  veszünk egy kocsit, megvesszük a lakásainkat, kölcsönt  veszünk fel, nyugdíjalapot választunk, döntést kell hoznunk. Nem bénulhatunk meg, nem süllyedhetünk bele a döntéshozás halogatásába. Viszont döntésünk meghozatalához szükségünk van olyan szakértőkre, akikről feltételezzük, hogy segíteni tudnak. Normál körülmények között döntéseinket a lehető legjobb információk alapján hozzuk meg. Vegyük példának életünk egyik legfontosabb döntését, amikor házat vagy lakást vásárolunk. Fontolóra vesszük a lakás méretét, a földrajzi helyét, munkába járás körülményeit, bevásárlási lehetőségeket, iskola távolságát, megközelíthetőségét, a környék biztonságát, és természetesen az árát és a fizetési feltételeket. Ezekre mindenki gondol, de van valami nagyon fontos, amiről gyakran megfeledkezünk. Az eladásra felkínált ingatlan tulajdonjoga, esetleges leterheltsége, jogi háttere. Ennek felkutatására, lerendezésére ügyvédet fogadunk, akiben természetesen megbízunk. Ha nem bízunk meg benne, akkor utánajárhatunk saját magunk. Manapság a bizalmatlanság érthető. Magunk kutakodhatunk a Földhivatalban, megfőzhetjük saját ételünket, nem engedjük be a takarítónőt a lakásunkba – takarítunk magunk. Kissé hosszadalmas, de kitölthetjük magunk az adóbevallásunkat, és Így tovább. Azonban a tudományos kutatómunkát nem tudjunk mi magunk elvégezni. Ebből az következik, hogy a tudósokban meg kell bíznunk, mert egyszerűen nincs alternatívánk. És mert a tudományos munkához nem kell állami engedély, ami például az ügyvédi, vagy orvosi tevékenységről nem mondható el, kénytelenek vagyunk utánajárni, hogy egy adott tudós valójában kicsoda. Ennek módja, hogy utánanézünk munkásságának, publikációinak, de a legfontosabb azt megtudni, hogy munkálkodását ki finanszírozza, magyarul kitől kapja a pénzt. Mert, aki fizet, annak vannak elvárásai.

Abban az esetben, ha a világ szakembereit felkérik, hogy adjon választ egy kérdésre (ahogy például a Tudományos Akadémiákkal teszik), vagy megszervezik magukat (mint például az IPCC) akkor ésszerű, ha ezt elfogadjuk. Kifejezetten bárgyúság elutasítani őket csak azért mert van valahol egy-két olyan tudós, aki nem ért velük egyet. Különösen nagy bárgyúság, ha ezek a szkeptikusok kivénhedt, hőbörgő, krónikusan ellenkező szakértők, akiket bizonyos érdekcsoportok pénzelnek. A társadalomnak meg kell érteni, hogy minden tudományos munka „befejezetlen” függetlenül attól, hogy megfigyeléseken vagy kísérleteken nyugszik. Minden tudományos eredmény ki van téve annak, hogy újabb ismeretek hatására érvényüket veszítsék, vagy módosítani kelljen őket. De ez a tény nem hatalmaz minket fel arra, hogy az érvényben lévő ismereteinket ignoráljuk, és elnapoljunk olyan döntéseket, amiket meg kellene időben tennünk.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

(1988) Legújabb adatfrissítés

Tibor bá’ online

 

2016 szeptembere globálisan melegebb volt, mint 1880 óta mért bármelyik szeptember. 1951-1980 átlagához viszonyítva 1,04 °C-al, 1880-1920 átlagához viszonyítva 1,31 °C-al. Nyilvánvaló, hogy a 2016-os év jelentősen meg fogja dönteni a korábbiakat.

k128

A kipontozott vonal a hőmérséklet emelkedés linearitását mutatja be. A fekete pontok egy adott év átlagát jelzik. A vörös vonal a 11 év átlagát jelzi.

Csak a bolond nem látja az utóbbi év függőleges kiugrását. Most a kérdés, hogy az El nino visszahúzódása után, és az 50 százalékos eséllyel bekövetkező La nina milyen mértékben fogja vissza ezt a kiugrást. Ebből valahogy lehet majd következtetni a sokak által megjósolt felgyorsulásra.

Forrás: Climate Science, Awareness and Solutions – The Earth Institute/The Interchurch Building – 475 Riverside Drive, Room 239T – New York, NY 10115

_________________________________________________________

September 2016 was globally the warmest September in the instrumental record, i.e., since 1880.  The 12-month running mean is 1.04℃ relative to 1951-1980 or 1.31℃ relative to 1880-1920.  It is apparent that 2016 will break the prior record by a wide margin.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

(47) Megmentőink

Tibor bá’ online

~k001Bizony-bizony, divatba jött a klímaváltozás és a globális felmelegedés. Sőt, még inkább divatba jött az emberiség megmentése, mert ez a csúnya széndioxid úgy megváltoztatja a klímánkat, hogy még a politikusok se ismernek rá. De bármilyen tempóban is rohanunk az elkerülhetetlen kihalás felé, már kis hazánkban is van egy lelkes, csupa fiatalokból álló csapat, akik meg fognak minket menteni. Ha kíváncsiak vagytok rájuk, csak rajta. Itt megtaláljátok őket. Csupa hozzáértő ember. Szakéretelmüknél csak elszántságuk és elkötelezettségük nagyobb. http://www.klimaklub.hu/hu/rovat_show/12  

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

(1896) A klímaváltozás mérése mediterrán barlangokban

~p001Végre megnyugtató hír, sikerült pontos tengerszintméréseket végezni a Mallorca sziget alatt húzódó barlangokban. Bizonyítékokat találtak arra, hogy a jóval az utolsó jégkorszak előtt voltak gleccsermozgások. Felmerült a kérdés, mi van akkor, ha a gleccserek sokkal gyorsabban olvadnak, mint ahogy az eddig feltételezték?

A közkedvelt üdülő sziget, a spanyol Mallorca alatt a talaj olyan, mint egy ementális sajt, teli van üregekkel. Egy lágy kalcium rétegben az óceánok felszínének emelkedése és süllyedése barlangokat alakított ki. Az Iowai Egyetem geokémikusa, Jeffrey Dorale és csapata azt állítja, hogy a Földközi-tenger 81.000 évvel ezelőtt egy méterrel volt magasabb, mint most. Kutatási eredményeiket a Science elnevezésű tudományos folyóiratban hozták nyilvánosságra. Dorale és munkatársai nem spekulálnak azon, hogy a tengerszint miért volt akkor olyan magas, vagy, hogy miért tűnik a szintemelkedés olyan gyorsnak. Ezzel szemben azt gondolják, hogy felfedezésüknek komoly jelentősége van a jövőben bekövetkező tengerszint emelkedés megítélésében.

A kutatások elvégzésére Mallorca ideálisnak mondható, elsősorban azért, mert a sziget nem mozog, tektonikailag stabil és a gleccserek olvadása nem emelte meg, vagy süllyesztette le a szigetet. Ezen kívül a sztalagmitek és sztalagtitek az óceánból származó kalcit kicsapódást felfogták. Ezek a kicsapódások éppen úgy árulkodnak, mint a fák gyűrűi. Dorale állítja, hogy: „a tengerszintet igen nagy pontossággal tudtuk rekonstruálni.” A tudósok természetesen tisztában vannak azzal, hogy eredményeik ellentmondásosak. Amennyiben viszont igazuk van, és a tengerszint valóban egy méterrel magasabb volt 81.000 évvel ezelőtt, akkor ez néhány kérdés megválaszolásra vár. Abban az időben az atmoszféra nem tartalmazott sok széndioxidot. Vagyis mennyire lehet fontos a CO2 a globális felmelegedésnél? Dorale azonban óvatosan hozzáteszi. Munkálkodásunk eredménye semmit nem mond közvetlenül a globális hőmérsékletről.

barlangok

A Föld köztudottan ingadozik jégkorszakok és melegebb (interglaciális) időszakok között. Néhány millió év óta ez az ingadozás, vagyis egy teljes periódus körülbelül 100.000 évig tart, de senki nem tudja pontosan, mi indítja be a jegesedést, illetve a felmelegedést. Jobban mondva vannak ésszerű sejtések (nekem is van sajátom), de bizonyítva egyik sincs. Az viszont tény, hogy a jégkorszak közötti változás nem állandó értékű, hanem vannak „megfutások” Egy ilyen megfutásról számol be Dorale, aki szerint 81.000 évvel ezelőtt, amikor a gleccsereknek „illett” volna hízni és a tengerszintnek ezek szerint süllyedni, a mallorcai jelek szerint a vízszint 100 év alatt 2 métert emelkedett, ami rendkívülien gyors, ez pedig magyarázatért kiált!

A lehetséges okok között szerepel a lassan hírhedtté váló Milankovics ciklus, de a számítások szerint azok szinte jelentéktelenek. Arra is lehet gondolni, hogy a CO2 nem annyira fontos a globális melegedéshez, mint eddig feltételeztük. De az is elképzelhető, hogy a nemrég beinduló tengerszint emelkedés jóval gyorsabb lesz, mint ahogy várják. Minden esetre Dorale és társainak a felfedezése megmozgatta az állóvizet. Azt még hozzátette a közleményéhez, hogy ami 80.000 éve történt az nem egyezik meg azzal, ami napjainkban történik.

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

M.Szilárd vendégposztja

Klímahisztéria: EL-NINO / LA-NINA

Az alábbiakban közzéteszem BOB TISDALE, óceán-kutató, bemutatójának fordítását, az EL-NINO jelenséggel kapcsolatban. – Hasznosnak találtam lefordítani az egész anyagot, mert közérthetően tálalja elénk a sokat hallott (de nem biztos, hogy értett) El-Nino természetes jelenség keletkezésének okait és következményeit a globális hőmérsékletre.
~m001
_________________________________________________________
~m002
_________________________________________________________
~m003
_________________________________________________________
~m004
_________________________________________________________
~m005
_________________________________________________________
~m006
_________________________________________________________
~m007
_________________________________________________________
~m008
_________________________________________________________
~m009
_________________________________________________________
~m010
_________________________________________________________
~m011
_________________________________________________________
~m012
_________________________________________________________
~m013
_________________________________________________________
~m014
_________________________________________________________
~m015
_________________________________________________________
~m016
~m017
_________________________________________________________
~m018
_________________________________________________________
~m019
_________________________________________________________
~m020
_________________________________________________________
~m021
_________________________________________________________
~m022
_________________________________________________________
~m023
_________________________________________________________
~m024
_________________________________________________________
~m025
_________________________________________________________
~m026
_________________________________________________________
~m027
_________________________________________________________
~m028
_________________________________________________________
~m029
_________________________________________________________

Megragadjuk az alkalmat, hogy Szilárdnak megköszönjük az alapos és fáradtságos munkát.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

(1889) A honfoglalás veszélyei

Tibor bá’ online

 

~p001Ha a történelem könyveknek hinni lehet, őseink megálltak a Kárpát-medencében, mert itt olyan dús volt a fű, amire Mongóliától ideig nem volt példa. A nomád ősöknek ez volt a legfontosabb. Aztán a következő ezer évben kiderült, hogy vannak más szempontok is, de akkor már késő volt.

Napjainkban az is kiderült, hogy a zsidók se voltak kellően előrelátók, amikor vallási okokból kifolyólag kiszúrták maguknak Palesztinát. Először kiderült, hogy a Jordán folyó hozama több is lehetne, de ezen valahogy lehet segíteni az arabok szomjaztatásával. Most viszont arra derült fény, hogy fogalmuk se volt a lopakodó globális felmelegedésről. Az egészen friss hírek szerint fél Izrael lángokban áll a szárazsággal kombinált forróság miatt. Az izraeli meteorológia az elmúlt hétvégére akár 45°C meleget is elvárt, ami nem csak hő-rekord, de egyben kétségbeejtő, hiszen még csak május közepét írunk.

Különben a 2015. május, és 2016. április közötti 12 hónap átlaghőmérséklete 1951-1980-hoz viszonyítva 0,99 °C-al magasabb volt, 1880-1920-hoz viszonyítva pedig 1,25 °C-al volt magasabb. Ez a rendkívüli melegedés részben az El Ninonak köszönhető. Egyben az is bizonyítást nyert, hogy a melegedésben nem volt megtorpanás, ahogy azt sok melegedés-tagadó állította. Ezt mutatja be az elmúlt 132 hónap (11 év) grafikonja, ahol jól kivehető a kábé lineáris növekedés.

~p020Tekintettel arra, hogy a La Nina jelenség pillanatnyilag erősödik, a globális hőmérséklet közeli csökkenése várható. Nem csodálkoznék, ha a 2016/17 tél hidegebb lenne, mint az utóbbi időben megszokott. Ennek ellenére a globális felmelegedés folytatódni fog.

Ami még érdekes lehet, hogy szeptember közepén mennyi jég marad az Északi-sark szomszédságában. Majd meglátjuk! Pillanatnyilag a napi olvadás kb. Magyarország területével egyenlő. Ez 10-12 nap alatt 1 millió km^2-et jelent.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

(1882) A CO2 lemaradás

Tibor bá’ online

~p001A klímaszkeptikusok leghatásosabb fegyvere a légbuborékok analízise, ami szerint, a jégkorszakok közötti felmelegedést a CO2 koncentráció kábé 800 év késéssel követett. Hogy okozhatja a CO2 a globális felmelegedést – teszik fel a kérdést – ha a koncentrációjának a növekedése a felmelegedés mögött kullog? A témát kevésbé ismerők körében a kérdés valóban meghökkentő, de nem megválaszolhatatlan. Soha, egyetlen klímakutató se állította, hogy a CO2 okozza a jégkorszakok megszűnését. „Mindössze” azt állítják, hogy a CO2-nek, mint üvegházhatású gáznak, a koncentráció növekedése a globális hőmérséklet növekedését okozza. A különbség óriási.

A kutya az albedóban, a Föld fényvisszaverő képességében van elásva. A Nap kisugárzó energiáját nagyjából állandóértékűnek tekinthetjük. Ha tehát a Föld „szabályosan” viselkedne, akkor a felszíni hőmérséklete mindörökké állandó értéken maradna. De a Föld ezt a szívességet nem teszi meg nekünk. Itt jön be a képbe a jó öreg Milankovitch, aki felhívta a figyelmünket a Föld Napkörüli pályájának 3 geometriai elemére. Ezek közül a legfontosabb a Föld forgástengelyének a dőlésszöge, ami 40.000 éves ciklusban 22,1 és 24,5 fok között változik (jelenleg 23,5 °). A dőlésszög növekedése azt jelenti, hogy a sarkokra a nyári időszakban több fény érkezik. Igen ám, de a sarkokon hó van, ami majd minden fényt visszaver. Ennek ellenére a 24,5 fokos dőléskor kevés jég el fog olvadni, ami miatt egy kicsivel kevesebb fényt fog a sarki hó visszaverni, egy picivel melegebb lesz a Föld. Következő évben megint egy kicsivel kevesebb lesz a jég és egy kicsivel több fényt fog elnyelni a sokkal sötétebb tenger (ezt hívják pozitív visszacsatolásnak). Ez kábé 800 év alatt olyan tenger felmelegedést okoz a sarkok körül, ami elkezdi a feloldott CO2-t kibocsátani. Ekkor indul be igazán a felmelegedés, mert most már a CO2 koncentrációnövekedés is besegít a melegedésbe, ami különben kábé 5000 évet vesz igénybe.

Most viszont az ember az egészet a feje tetejére állította. Elkezdte égetni a százmillió évek alatt összegyűlt fossziliákat és 250 éven át nyomta a CO2-t a légkörbe. Tehát nem az északi, hideg tengerekben oldott CO2 szabadult fel (most már az is), hanem mi, emberek állítottuk elő égetéssel.

Egy figyelmeztetés. A fentiekben leírtak kifejezetten az én teóriám. Hivatalosan a melegedés beindulásának a pontos oka ismeretlen. Az is az én teóriám, hogy a 280 ppm egy stabil klímaállapot volt, ami elhagyva nincs értelme izgulni, hogy mikor érjük el a tipping pontot, mert szerintem a 280 volt a tipping pont. Ezt elhagyva a melegedés öntörvényűvé vált és senki nem tudja megmondani, hogy hol lesz a következő egyensúlyi állapot. Ilyen szempontból nézve önbecsapás azt hinni, hogy bárminemű megszorítással a melegedés megállítható +2°C emelkedésnél, vagy akárhol. A visszacsatolások: albedo, permafroszt, gleccserek, óceánok, stb. már megállíthatatlanok. A globális felmelegedés ott áll meg, ahol akar.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

(1868) Végelszámolás

Tibor bá’ online

 

~p001Tegnap éjjel átrágtam magam Guy Mcpherson folyamatosan bővülő, nagy (több tízezer karakteres) esszéjén, ami nem az ő véleménye, hanem minimum 200 klímakutató munkájára hivatkozó, azokat idéző munka. Bennem a legkisebb kétely se merült fel, hogy a lényeg esetleg nem abszolút hiteles. Az alábbiakban sűrítve át akarom adni a lényeget.

  • A (névlegesen) 1750 óta tartó felmelegedés okozója az ember által a légkörbe juttatott széndioxid.
  • A közerlmúltból ismert klíma a 280 ppm CO2-höz köthető. Magyarul 280 ppm-nél ilyen klímát ad az egyensúly beállása.
  • Referenciának: a jégkorszakok alatt kb. 185 ppm volt a CO2 koncen tráció.
  • 330 ppm-hez +1°C tartozik (1750-hez viszonyítva), vagyis, ami napjainkban van. Ezt az értéket 1975-ben értük el. Ha akkor leállt volna a CO2 kibocsátás, és a 330 ppm megmaradt volna. Akkor az egyensúlyi állapot napjainkban, 40 év késéssel állt volna be, és maradt volna ennyi, tehát +1°C.
  • De a CO2 kibocsátás nem állt le. Mára elértük a 405 ppm-et, aminél + 4°C az egyensúlyi állapot. Vagyis, ha ma leállnánk a CO2 kibocsátással, akkor valamikor a jövőben beállna a +4°C egyensúlyi állapot. És persze nem állunk le (ami már tök mindegy).
  • Biológusok egyetértenek abban, hogy +2°C-nál összeomlik a civilizációnk, +4°C-nál az emberi faj kihal a Földön. Ezek szerint nekünk annyi.
  • A legpesszimistább számítások szerint 2024-ben +16°C-al kell számolnunk. A legoptimistább számítások szerint 2034-ben +8°C-al kell számolnunk.
  • A helyzetre találták ki az „abrupt” vagyis gyors klímaváltozást. De hát mi teszi ezt lehetővé? Jelen pillanatban a többlet hő az északi-sark jegét olvasztja. A jég olvadási hője igen jelentős. Tehát a jég megolvasztásához nagyon sok hő kell. Ha egyszer a jég elolvadt ez a hő a levegő melegítését fogja okozni, még hozzá nagyon gyorsan.
  • Az optimista klímakutatók se mennek 2040 fölé. Az emberiségnek tehát max 24 éve van.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

(1865) Jó hír

Tibor bá’ online

 

~p001A Climate Prediction Center által, 2016 április 14.-én kiadott diagnosztika szerint a klíma várhatóan átáll ENSO-semlegesre az (északi félteke) tavaszára vagy kora nyarára, egyre nagyobb eséllyel arra, hogy a klíma átmegy Na Niná-ba a 2016-os év második felében. Először is ENSO = El Nino Southern Oscillation (El Nino déli ingadozás). Aztán, az történik, hogy a tenger felszíni hőmérséklet (SST) anomáliák 1 és 1,5 °C között vannak a Csendes-óceán egyenlítő vidékének keleti és középső felében, vagyis az elmúlt egy hónap alatt jelentősen gyengült. grafikon

Lényegében arról van szó, hogy a nyár nem lesz annyira kibírhatatlanul meleg, mint amivel eddig számoltunk, és vénasszonyok nyara se feltétlenül lesz.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

 

 

(1861) RealClimate-nál betelt a pohár

Tibor bá’ online

 

http://www.realclimate.org/index.php?p=19242

~p006Már számtalan esetben hívtam fel a figyelmeteket, hogy mindenféle szart ne linkeljetek be, amit össze-vissza olvastok. Az Interneten az értelmes dolgok mellett számtalan hülyeség is megtalálható. Az emberiségben létezik egy rég kialakult érzés, hogy ami nyomtatva van („írva vagyon”), az feltétlenül igaz. Szó sincs róla.

A Big Oil és  a Big Coal érdeke, hogy az emberiség folytassa a szén és szénhidrogének égetését, mintha mi se történt volna. Megy tehát a propaganda, hogy egy-egy vulkán kitörés esetén – ami ugye nem emberi tevékenység – sokkal több CO2 kerül az atmoszférába, mint amit az emberiség (antropogén) termel. Ez az, ami a RealClimate-nél végképp betette az ajtót, és egy rendkívül érdekes posztban nekiállt a cáfolásnak. Ebből szemezgetek:

2004 Jude Wannski hírmagyarázó „a Föld elszennyezése” cím alatt előállt néhány környezeti mítosszal, például: „A St. Helens vulkán 1980-as kitörése alkalmából több üvegházhatású gáz került a levegőbe, mint amennyit az emberiség előállított az Ipari Forradalom óta. Vulkánok év milliók óta tevékenykednek. Ha ez valóban kihatna a klímára, akkor már rég bekövetkezett volna egy jelentős felmelegedés.” És volt, aki ezt bevette.

2009-ben a “Stop Global Cooling” propaganda website: Az Alaszkában éppen most kitörő vulkánok több CO2-t lövellnek a levegőbe, mint amire az emberiség valaha képes lenne.

Ian Plimer Heaven and Earth című könyvében: (p472) „A vulkán kitörések (például Pinatubo) néhány nap alatt annyi CO2-t lövellnek ki, mint az egész emberiség kibocsátása egy teljes év alatt.” (p413) „A vulkánok több CO2-t produkálnak, mint a világ összes gépkocsija és ipari létesítményei.”

Aztán 2013-ban a volt izlandi államfő, Mike Huckabee ezt állította az Eyjafjallajökull-lal kapcsolatban: „Észak Európában kitörő vulkán több CO2-t lövellt a levegőbe egyetlen egy alkalommal, mint amennyit az emberiség termel 100 év alatt.”

Az amerikai szenátorasszony, Lisa Murkowski 2014-ben említést tett egy izlandi vulkánról, amely annyit lövell ki, mint az Európában előállított gépkocsik 1000 év alatt. Ugye Huckabee 100 évről beszélt, Murkowski 1000 évről. Száz év vagy ezer, nekik egyre megy. Elképesztő marhaságok. Az Eyjafjallajökull vulkán által kilövellt CO2 valóságban csak huszad része volt az európai légi közlekedés által egy nap alatt keltett CO2-nek.

Azok, akik olvasták, vagy hallották a téves túlzásokat, önfeledten továbbítják a teljesen légből kapott adatokat. Nyugalom, a légkörben lévő 405 ppm széndioxidért (280 felett) az emberiség a felelős, és jóval több, mint a természetes úton keletkezők.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

 

 

(1858) Ésszerű klímasejtés

Tibor bá’ online

 

~p001Könnyű rám fogni és nehéz kimosakodni belőle, hogy „várom” a klímakatasztrófát. Miközben a 27 °C nálam a határérték. Fizikai munka esetén 20-22 °C a kellemes, semmittevésnél 25 °C. 27 °C a határ, innentől kezdve egyre kellemetlenebb, és az életkor előre haladásával egyre rosszabb. 30 °C felett kezdenek hullani a öregek. Nem várom az idei nyarat, hanem rettegek tőle. Lesz, aki emlékszik rá, két éve felszereltettem egy klímát. Szeretnék még egy-két nyarat túlélni, de főleg a 2016-os nyarat, mert remélem, hogy semmi baj. Mi most csak egy szélsőséges kilengést élünk át. Jövőre nem lesz ilyen meleg. Milyen meleg? Április 4-én 27 °C a sziporkázó napsütésbe? Az időjárás nem klíma, a klíma nem időjárás. Ezt én is tudom. Mszilárd és követői szerint ez semmit se bizonyít. Elméletileg valóban nem, de én, aki nagyon jól emlékszem az április negyedikékre, éppen azért mert április negyedikék voltak, jól tudom, hogy pulóvereket vettünk fel a fehér ing alá, hogy ne fázzunk a felvonulás alatt. Most pedig “áprilisi nyár” van.

Az Északi-sarkon április negyedikén még soha se volt ilyen kevés jég, ami a pozitív visszacsatolás rémét rejti magában. A jéggel ellentétben a nyílt víz nem veri vissza a Nap sugarát, elnyeli és közben melegszik. Mszilárd néhány napja még azt írta, hogy mi az a 12.000 km2? Ma már egyik napról a másikra 50.000 km2 jég olvad el, fél Magyarországnyi. Még mindig nem túl sok, de június-júliusban lesz ez sokkal több. És csak egy véletlenszerű kilengés? Talán. Április 4.-én 175.000 ikm2-el volt kevesebb jég északon, mint a korábbi rekord. Ez azért elég sok jég. Közel kétszer Magyarország területe. A februári adattól a klímakutatók kiakadtak, akkora volt a „kilengés”. Aztán megindult az önnyugtatás, csalnak a NASA-nál. Miközben Washingtonban a volt politikusok bevallják, hogy már 30 éve figyelmeztették őket, de senki nem csinált semmit. Egyedül Al Gore próbálta menteni a menthetőt, akit aztán nevetségessé tett a Big Oil, és a Big Coal pénzével táplált alternatív Tudomány, akik sikeresen meg tudták fertőzni Mszilárdot is, aki széles körben hirdeti, hogy semmi baj. Még mindig semmi baj, mert mi a legújabb maszlag. A földpálya, a Nap, a naptevékenység, stb. stb. 10-15 év múlva mindent visszafordít. Fogunk mi még vacogni április negyedikén, ha nem most, akkor hát félmillió év múlva, mert a “csak pontos adatokat kutatók” munkája nyomán az emberiség eddig semmit se tett. Most meg már hiába is tenne.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

(1847) Ez tényleg gáz

Tibor bá’ online

 

~q050A NASA szombaton nyilvánosságra hozta a februári adatokat, amit a világ majd összes médiája átvett, amire még nem volt példa. Mint ahogy arra sem, hogy Dr. Gavin A. Schmidt is megszólaljon, aki még sose kommentált nyilvánosságra hozott adatot. Az adatok mellett a híradások megjegyezték, hogy a tudósok (Jeff Masters és Bob Henson) „álla leesett az adat hallatán, és klimatikus szükségállapotot emlegettek”.

Miről van szó? A globális melegedés következtében a meleg rekordok folyamatosan megdőlnek, amin már senki se csodálkozik. Házi szkeptikusunk Mszilárd néhány napja meg is jósolta, hogy február is rekordot fog hozni, ami persze semmit se jelent, hiszen a NASA csalása a napnál is világosabb. Ha-ha! Mert erre ő se számított, mármint, hogy a NASA ekkorát mer hazudni. Na jó, abbahagyom a hülyéskedést.

Az világos, hogy januárt nem lehet összemérni augusztussal. Nem is teszik. Ehelyett azt nézik, hogyan viszonyulnak a különböző hónapok saját magukhoz, vagy csak az anomália nagyságát mérik össze válogatás nélkül. Azt tapasztalták, hogy általánosságban az idei január egy kicsivel melegebb volt, mint a tavalyi január, ami egy kicsivel melegebb volt, mint a tavalyelőtti, és így tovább. Illetve nem mindig melegebb, ha igen, akkor az egy rekordjavítás. A múlt év meleg rekord volt (tehát az egész év) és az El Nino miatt várható, hogy 2016 még melegebb legyen, mint 2015 volt. Egy újabb rekord év. Akkor pedig abban nincs semmi meglepő, hogy a minden idők legmelegebb januárját minden idők legmelegebb februárja váltja fel. Ami meglepő az a mérték. Egy-egy rekord általában 1-2 század fokkal jelent többet, mint a megelőző. Most viszont 2016. február 48 század fokkal (majdnem egy fél fokkal) gyűrte le 2015. Februárt. Időzzünk itt egy kicsit.

Általában az 1951-1980 időszak átlagát tekintik nullapontnak (bár 1980-hoz képest itt is jelentkezik némi hőmérséklet emelkedés). Ehhez képest 2011-től a februári melegedés 0,51 – 0,49 – 0,56 – 0,87 (ez 2015), majd most 1,35 °C emelkedés az 1951-1980 átlaghoz viszonyítva. Már a múlt év is kiugró volt, de az idei rémítőnek tűnik. Aki kíváncsi az eltérésekre (anomália) itt megtalálja őket.

A korábbi évek 0,50 környéki értékekhez képes a múlt évi 0,87 már kiugró volt, amit a szkeptikusok általában elintéznek azzal, hogy az időjárás hektikus, egy-egy kiugrás belefér. Az idei még nagyobb kiugrás már egyes klímatudósoknak sok volt, akik előálltak azzal a számítással, hogy 10 év múlva a minimális anomália (vagyis melegedés) 4,46 °C, a maximális anomália (vagyis melegedés) 10,96 °C lesz. Hogy ez bejön-e vagy sem, azt talán az isten tudná megnyugtatóan megmondani. Minden esetre ez azt jelentené, hogy a hirtelen (abrupt) megfutás elkezdődött. A minimális 4,46 °C melegedést 1951-1980 átlaghoz viszonyítva egyszerűen elviselhetetlen. Még csak annyit. Általánosan elfogadott vélemény, hogy ezt a kiugrást az El Nino nem magyarázza meg.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

(1831) Mayday Mayday Mayday

Tibor bá’ online

 

~q19155 millió évvel ezelőtt 13 év alatt a Föld átlaghőmérséklete 5 °C-al emelkedett. A hirtelen (abrupt) klímaváltozás tehát bármennyire is hihetetlen, egyszerűen nem lehetetlen. A híres vészmadár, Guy McPherson biztos abban, hogy 20 éven belül az emberiségnek annyi. McPherson nézetével kevesen osztoznak, bár az emberiség kihalását többen megjósolják, de nem 20 éves távlatban, hanem 45-50 évre teszik. Azonban a legfrissebb események McPherson jóslatát teszik valószínűbbé.

Az alábbi grafikonon az Északi-sark körül elterülő jég kiterjedése látható. Hosszú évek óta az tapasztalható, hogy a jégmező a tél folyamán napról-napra növekszik. Aztán március 5. környékén az a növekedés leáll, majd lassú olvadásba kezd, ami szeptember 15. körül áll le. Az idén azonban nem csak rekord alacsony volt a maximális terület, hanem a növekedés már február 9.-én leállt, kerek 25 nappal korábban, mint „kellett volna”. A rákövetkező 15 nap alatt a jégmező mérete gyakorlatilag stagnál, illetve egy jelentéktelennek számító 15.000 km2-el csökkent, ennyi olvadt el.

~q044

Az így ránézésre is világosan kitűnik, hogy a görbe gyakorlatilag vízszintesen halad, és nehezen képzelhető el, hogy akár csak megközelítse az eddigi rekord, szaggatott vonallal jelölt 2011-2012 évi értékeket.

Még abban az esetben is, ha ez csak egy véletlen kiugró év lenne, mondjuk az El Nino miatt, a hatás nem lebecsülendő, mert a nyári magas napállásnál a beérkező napsugarak nem a fehér jégről fognak visszaverődni, hanem a sötét vízfelületben fognak elnyelődni. Ez egy igen jelentős pozitív visszacsatolás lesz, ami nagyon könnyen lehet egy gyors klímaváltozás előestéje.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

(1808) Jónás hóvihar (blizzard) és a Golf-áramlat lelassulása

Tibor bá’ online

 

~q191A New-York „környékén” az elmúlt hétvégén dúló, méteres hóvihar minden eddigi rekordot túllépve felkeltette a meteorológusok, és klímakutatók figyelmét. Hogyan? Globális felmelegedés, rekord meleg év, és rekord hóvihar? Mi történik itt?……

A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a rekordméretű hóvihar kapcsolatba hozható a rendkívülien meleg, part menti tengerfelszínnel. Az igazi kérdés miért olyan meleg a tengerfelszín? Bizonyos feltevés szerint ennek a hőnek eredete részben a Golf-áramlat lassulásában keresendő, ami viszont a globális felmelegedés miatt következik be. Ezt két dologgal lehetne bizonyítani:

  • A tengerfelszín melege nem egy rövid ideig tartó anomália, hanem része a megfigyelt melegedésnek. Az amerikai keleti partvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik.
  • A klímamodellek az Északi-sark alatti Atlanti-óceánban jeleznek egy „hideg foltot”, valamint egy igen meleg területet Amerika keleti partvidékén a Golf-áramlat lassulásának megfelelően.

A megfigyelt tengerfelszín hőmérséklet változása

A XIX. Század óta a globális tengerfelszín hőmérséklet széleskörű vizsgálatát Dima and Lohmann (2010) végezte el. A változás fősodra (EOF elnevezés alatt) globális melegedést jelez, ami nem okozott meglepetést. A második érdekes formát az alábbi ábra mutatja be

~q055

Ahol jól kivehető több hideg folt (vörössel jelezve), ami az Északi-sark alatt alakult ki az Atlanti-óceán északi felén, valamint meleg területek (kékkel jelezve) Amerika keleti partjainál.

Dima és Lohmann korrelációt kerestek az Atlanti-óceán északi és déli része között, amire az alábbiakat találták

~q054

Ennek az érdekessége abban van, hogy fizikai kapcsolatra utal az Atlanti-óceán déli és északi része között, ami nem más, mint hőközlekedés az egyenlítőn keresztül, délről északra. A jelekből Dima és Lohmann arra a következtetésre jutott, hogy a Golf-áramlat az 1930 évek végétől folyamatosan gyengül. Ez azért érdekes, mert az IPCC utolsó jelentése szerint a Golf-áramlat lassulására nem utal semmi.

Még annyit érdemes megjegyezni, hogy a fent említett „hideg foltok” hőmérséklete ilyen alacsony sose volt 1880-óta. Ami pedig a Golf-áramlat lassulását illeti, az minden bizonnyal a grönlandi jég olvadásából eredő édesvíz hígításból adódik.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

(1535) Mekkora szarban vagyunk? (repríz)

Tibor bá’ online

~q102Egy éve írtam ezt a posztot, de úgy tűnik, újra és újra elő kell venni a témát, mert egyesek szándékosan tévedésben tartják magukat.

Most, hogy leültem megírni ezt a posztot, december 20. van. Egész nap derült volt az ég, és sütött a Nap. Déli egy órakor kiültem a teraszunkra napozni a kibélelt nyugágyunkban. Plusz 17 fokban élveztem a 20°-os laposszögben érkező sugarakat. Hiába, na, ez az év legrövidebb nappala és a leghosszabb éjszakája. Ez a téli napforduló. Ifjúkoromban ilyenkor már 20-30 centis volt a hó és tipikusan -10° körül volt a hőmérséklet. — Lehet mondani, hogy egy-egy kiragadott példa még nem bizonyít semmit se. Igaz, de ez nem az első tavaszias karácsony, és persze messze nem is az utolsó. És pontot téve az állítás végére, odakint megdördült az ég. Decemberi villámlás, nem semmi.

Még nincs 5 hónapja, hogy (ismételten) szó eset Guy McPherson-ról, és munkájáról a Going Dark-ról. A pasit itt a honlapon, csak úgy, mint kint a nagy életben, rengetegen támadták, sarlatánnak kiáltották ki, amire kénytelen volt visszavágni. Ezért összegyűjtött több tucat cikket különböző tudósok tollából, akik pontosan azt az eredményt hozták ki, mint amit ő. Foglalkozzunk most ezzel.

Köztudott, hogy a tudósok sajátos módon fejezik ki magukat, amit úgy lehetne röviden jellemezni, hogy roppant óvatosak, ami ebben a diszciplínában túlzott optimizmust jelent. Az óvatosság oka, hogy aki téved, annak a hitele gyorsan elszáll. Ezért a fogalmazásuk csak ritkán kijelentés, többnyire utalás valószínűségre. Klímakutatás terén most érkeztünk el oda, hogy a sok-sok óvatoskodás meghozta a negatív eredményét. A Föld valós helyzete sokkal rosszabb, mint azt eddig sejtették az érdeklődő laikusokkal. A valós tény az, hogy a hajó 2007-ben egészen biztosan elment. Az volt az utolsó év, amikor még megmenthettük volna az emberiséget, ha azonnal abbahagyjuk a CO2 kibocsátást, ami természetesen még álmunkban se valósulhatott volna meg.

Na, jó, elment a hajó, és… Úgy tűnik, hogy a gyakori szélsőséges jelenségeken kívül semmi bajunk. 17 fok karácsonykor? Szokatlan-szokatlan, érzelmileg kissé kellemetlen, de élük, majd megszokjuk, hogy az üdvözlő lapokról lemarad a hó. Az egész csak szokás kérdése. 30 centi tengerszint emelkedés, de mikor? Az évszázad végére? Harminc centi csak másfél lépcsőfok, és hol van még az évszázad vége? Nem is fogok akkor már élni. – Hát, ha ez lenne a helyzet, akkor most nem koptatnám a billentyűzetet. Van itt piszkosul érdekes mondat, és nem McPherson tollából, hanem az amerikai tudományos akadémiától:

Az U.S. National Academy of Sciences 2013 decemberében rámutatottA fokozatos klímaváltozásra nincs semmi garancia. A fák gyűrűi, a tengeri üledékek, jégdugók arról árulkodnak, hogy a hatalmas változások igen gyorsan, akár néhány év alatt is bekövetkezhetnek. Hogy is van ez? Tegyük fel, hogy a „néhány év”,  5 évet jelent. Ez tehát nem azt jelenti, hogy 5 év múlva összedől a világ, ez azt jelenti, hogy a megfutás bármikor indul be a jövőben, az elviselhetetlen klíma beköszöntéséhez mindössze 5 évre van szükség. És mi ez az elviselhetetlen klíma?

Általános megítélés szerint a civilizációnk fenntartásához maximum 2°C emelkedés engedhető meg. Számítások azt mutatták, hogy ha a CO2 koncentráció megáll 440 ppm-nél, akkor hurrá, nyertünk. Sajnos ez nem állja meg a helyét. 440 ppm CO2 koncentráció 5 °C átlagos hőmérséklet emelkedéssel jár. A 2 °C emelkedést a 330 ppm “garantálta”, amit 1965-ben hagytunk a hátunk mögött. Magyarul, a sorsunk már 1965-ben eldőlt, csak éppen nem tudtunk róla. Különben 5°C hőmérséklet emelkedésnél az emberiség kihalása garantált, ami ebben az évszázadban egészen biztos bekövetkezik. Az utolsó tömeges kihalásnál a kritikus hőmérséklet emelkedéshez mindössze 13 évre volt szükség. — És akkor, mégis mikor?

Hamarosan (Near-Term Human Extinction = az emberiség kihalása a közeljövőben). Csak egy vélemény a több tucatból Frank Fenner ausztrál biológus mondta 2010 júniusában “We’re going to become extinct. Whatever we do now is too late.” (Ki fogunk halni, bármit is tennénk, most már túl késő)

Még egy utolsó szót arra, hogy az ember alapvetően képtelen szembenézni a kellemetlenségekkel. Ez az előrejelzéseket összefoglaló táblázat magáért beszél:

  1. Intergovernmental Panel on Climate Change (2007 végén): mindössze 1 °C emelkedés 2100-re
  2. Hadley Centre for Meteorological Research (2008 végén): 2 °C emelkedés 2100-re.
  3. United Nations Environment Programme (2009 közepén): 3.5 °C emelkedés 2100-re.
  4. Hadley Centre for Meteorological Research (2009 októberében): 4 °C emelkedés már 2060-ra.
  5. Global Carbon Project, Copenhagen Diagnosis (2009 novemberében): 6 °C emelkedés 2100-re.
  6. International Energy Agency (2010 novemberében): 3.5 °C már 2050-re.
  7. United Nations Environment Programme (2010 decemberében): akár 5 °C már 2050°-re.

Ezekkel szemben McPherson az „összeomlást” 2030-ra várja.

__________________________________________________
__________________________________________________
__________________________________________________

(1713) Jégtömeg

Tibor bá’ online

 

~q191Az Antarktiszra imádnak hivatkozni a hivatásos szkeptikusok, akik vagy nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy nem mosható össze a tengeri jég és a szárazföldi jég, mert ugye az Antarktisz egy kontinens. És akkor a részletek.

Az Antarktisz kontinens felett jég terül el, ami évezredek alatt gyűlt össze a ráhullott hóból. Ezzel szemben az Antarktisz körüli tengeren lévő jég a sós vízben keletkezik a téli hónapok alatt, de a nyári hónapok alatt majd teljes mértékben elolvad (lásd az alábbi ábrát, ahol látható mind az Északi-sark, mind pedig a Déli-sark jegének állapota a maximális és minimális helyzetben).

  1. Ábra – forrás: National Snow and Ice Data Center

~q078

És ez adja a különbséget az északi- és a déli-sark tengeri jég között, mivel az Északi-sark jegének jelentős része megmarad nyár végén is. Aztán pedig a Föld hőenergiájának szempontjából az északi jégtakaró fontosabb, mivel azokon a területeken, ahol elolvad az óceán, jelentős mennyiségű napsugarat kap a vízfelület, amit sokkal kevésbé veri vissza a fényt, mint a jég.

Óvatosan kell bánni az antarktiszi vízfelületén elhelyezkedő jéggel. Jelenleg ez a jégmező növekszik, amit a szkeptikusok felhasználnak annak bizonyítására, hogy szó sincs melegedésről. Ennek a jégnövekedésnek több oka is van. Lássuk őket!

Az Antarktisz felett az ózonszint csökken, ami a sztratoszféra hűlését és erősebb szeleket von maga után, aminek következtében nagyobb vízfelület keletkezik, mint amennyi be tud fagyni.

Az óceánok déli része frissül a nagyobb esők és az Antarktiszról lefolyó olvadék miatt.

Ezek együtt megváltoztatják az óceán vízrétegeinek az összetételét, a meleg és a hideg víz kevésbé tud keveredni, ezért a jégperem kevésbé tud olvadni.

A fentiektől függetlenül az Antarktisz jegének tárgyalásakor nem a jégmező kiterjedésének a mérése a legfontosabb tényező. Az Antarktisz esetén a legfontosabb jégtömeg a Nyugat-Antarktisz, és a Kelet-Antarktisz terület feletti jég. Nézzük, ez hogy alakult!

  1. Ábra – forrás: different measurement techniques (Shepherd, 2012)

~q077Az ábra szerint az Antarktisz jégtömeg vesztése kevesebb, mint Grönlandé, de egyértelműen csökken. 1992 és 2011 között 1350 Gt jég olvadt el, ami átlagosan évi 70 Gt-t jelent. Mivel a világtengerek l mm-es szintemelkedéséhez 360 Gt jég elolvadása szükséges, az Antarktisz olvadása évi 0,19 mm-t jelent.

Ez mellett a felső panelon jól látható, hogy az Antarktisz különböző területein az olvadás nem azonos mértékű. A többszörösen leellenőrzött méréstechnikával itt ismerkedhetünk meg.

A klímakutatás itt ismerhető meg

__________________________________________________
__________________________________________________
_____________________________

(1710) Leállt-e a melegedés?

Tibor bá’ online

 

~q191Talán kezdjük azzal, hogy én nem fogadom el az állítást, miszerint a globális felmelegedés 1998 környékén leállt volna. Ehelyett úgy gondolom, hogy hozzáértő egyedek „bizonyították”, hogy a felmelegedés leállt, stagnált, szóval nem melegszik a Föld tovább.

Nem kell senkitől se kölcsönöznöm ötleteket, magamtól is tudom, hogy egy időben a 2005-ős év volt „minden idők” legmelegebbje. Ezt a dicsőséget aztán átvette 2014, majd most a 2015 a következő jelölt. A szakemberek szerint egészen biztos melegebb lesz, mint 2014. Ráadásul a nyakunkon van egy (jelek szerint) igen erős El Nino jelenség, amit mi itt Magyarországon télen és jövő nyáron fogunk érzékelni. Viszont logikus lenne azt állítani, hogy leállt a felmelegedés, amikor egymást követik a rekordévek?

Ezen kívül a szakemberek rámutatnak, hogy az óceánok felmelegedése szintén rekordértékű (az utóbbi 10 évben az óceánok hőmennyisége megduplázódott éspedig 2×1023 Joule-ra). Végül pedig a jegek olvadása folytatódik. Mindez azonban nem elég, további bizonyítékokat követelnek a szkeptikusok, akik hiatus-t (hézag) emlegetnek. Érdemes megemlíteni egy augusztus 3-án megjelent cíkket a Guardien-ben, melyben átnézték a feljegyzett hőmérsékleteket, és nem találtak statisztikailag szignifikáns csökkenést.

Aztán pedig a Bulletin of the American Meteorological Society nevű havi folyóiratban megjelent egy másik cikk három kutató tollából {Stephan Lewandowsky (University of Western Australia), James S. Risbey (CSIRO Tasmania), Naomi Oreskes (Harvard University)} a következő cím alatt:The “Pause” in Global Warming: Turning a Routine Fluctuation into a Problem for Science”. Ahogy a cím is utal rá kutatták a „szünetelés” vagy „hiátus” létezését. Azt találták, hogy az adatokban nem lelhető fel „szünetelés”. Viszont észleltek részrehajlásokat a méréseknél, ami aztán lassulást sugallt. Viszont a részrehajlások megszüntetésével a lassulás megszűnt.

Az egész oda bomlik le, hogy ki a fenének higgyünk? Az világos, miből ered a probléma. Egyszerű szavakkal. Ha az idei év melegebb, mint a tavalyi, az lehet a globális felmelegedés miatt, de lehet pusztán egy kilengés, aztán a következő év megint hűvösebb lesz. Szóval mi a helyzet?

A kutatók 1970-től felosztották az időt 3 x 15 évre. Az egyes periódusokat átlagolták, és ezeket az átlagokat mérték össze. Egyértelmű volt a növekedés, vagyis a melegedés. De mivel el akarták kerülni a részlehajlás vádját a kigyűjtött adatokat (15 éves csoportosítás nélkül) átadták közgazdáknak és arra kérték őket, állapítsák meg, hogy számításaik szerint van-e mezőgazdasági termelésnövekedés, vagyis nem az időjárásról és melegedésről kérdezték őket. A közgazdászok kivétel nélkül valamennyien azt állították, hogy a megkapott termelési adatok (hőmérséklet) alapján egyértelműen megállapítható, hogy bár a termelési körülmények hektikusak, egyértelmű növekedéssel állunk szemben.

___________________________________________________
___________________________________________________
___________________________

(1686) Közeleg a víz nélküli világ

Tibor bá’ online

 

Kalifornia 2015
Kalifornia 2015

A „Van-e jövőnk?” című könyvem 11 évvel ezelőtt, a 2004. Június 2-8 között megrendezett Könyvhéten jelent meg, amiben egyértelműen „riogatok” a globális felmelegedéssel (és például az atomreaktorok balesetveszélyével is). A téma Magyarországon szinte ismeretlen, miközben tudományos körökben már 40 éve tudott volt a probléma, de a CO2 kibocsátásban érdekelt multik már ellentámadásba kezdtek. A politikusok pedig lapultak, végül is már rég meg voltak vásárolva. Egyetlen kivétel Al Gore volt, aki majdnem napra két évvel később, 2006. május 24-én állt elő a híressé vált „Kellemetlen igazság”-al https://vimeo.com/28633313 . Amit még ma is érdemes végignézni! A nagy dobás a 2005. Február 16-án életbe lépett Kyotói egyezmény, amely tartalmazza az úgynevezett “rugalmas mechanizmust”, ami a tagállamoknak megengedi a kibocsátási kvóták kereskedelmét. Ez volt az, amibe a szkeptikusok belekapaszkodtak. Itt a blogon is többen hivatkoztak arra, hogy az egész globális felmelegedés csak egy hoax, egy kitalált megtévesztés azért, hogy pénzt lehessen csinálni a CO2 kvóta eladásából.

Mára azonban megfordult a kocka, már Obama elnök is elfogadta a globális felmelegedést, ami jelzést volt arra, hogy most már szabad. Pedzik tehát a magyar politikusok is, és persze a média is felkapta. Egyszeribe nyakon öntik az átlagembert is „információval”.

Közben a történet tovább lépett. Már nem a felmelegedés mértéke és gyorsasága a téma, hanem a víz, aminek a magyar aktualitása, hogy a Tisza még sose volt olyan alacsony, mint most, és a Duna vízállása is szélsőségesen alacsony. A mi ivóvíz ellátásunk nincs veszélyeztetve, és valószínűleg sose lesz, mert erről a Duna és a Tisza gondoskodik, bármilyen alacsony is legyen a vízállás, de a paksi reaktorok és elhasznált fűtőelemek hűtése viszont igen.

Az már lerágott csont, hogy az indiai földműves a felszivattyúzott talajvízzel öntöz, és már gigantikus búvárszivattyúkkal 400 méterről szívják fel a vizet. Nyilvánvaló, hogy ez nem mehet a végtelenségig.

Valahogy arra is fény derült, hogy a Himalája hegységben lévő gleccserek másfél milliárd embernek adnak ivóvizet, ami csak azért érdekes, mert a Föld gleccserei elképesztő tempóban olvadnak. Néhány évtized, és nincs több ivóvíz. Ez rövid, nézzétek végig!

Aztán hírek érkeznek Kaliforniából, ahol negyedik éve tombol a szárazság. A víztározókban már alig van víz és persze várják az esőt. Addig is, végső elkeseredésükben 34,5 millió dollárért beszereztek 96 millió, 10 cm átmérőjű plasztik labdát, amikkel beborították a tározókat, hogy lassítsák a párolgást. Ez elég kétségbeesett próbálkozás. Azt viszont nem vizsgálták, hogy a gyártásnál alkalmazott, a hormon háztartást befolyásoló vegyi anyagok milyen mértékben oldódnak ki a plasztikból. Különben Kalifornia látja el Észak Amerikát, Európát gyümölccsel, zöldség félékkel és olajos magvakkal. Így a kaliforniai szárazság komoly gondokat okoz, és minimum árrobbanáshoz vezet. A kaliforniai földművelők pedig követik az indiai példát. Tömegesen fúratják a kutakat, és felszivattyúzzák a talajvizet. 130 méteres fúrásokkal kezdték. Jelenleg 400 méter mélységnél tartanak. A tehetősebb farmerek Texasból hozatnak olajfúró tornyokat, hogy biztosítsák az öntözést. Már azt is felvetették, hogy miért nem hoznak Alaszkából vizet csővezetékeken, ha olajat tudnak szállítani, akkor vizet mikért nem?

De mezőgazdasági vízhiány van Brazíliában, de még a spanyol eperültetvényeknél is. Csakhogy a laikusok alig értik a dolgot, mert látszólag azért van elég víz. Ezért kidolgozták, mi mennyi vízbe „kerül”. Például: Egyetlen érett narancshoz 80 liter vízre van szükség. Egyetlen pohár bor 109 liter vizet igényel. Egy kiló marhahús 15,5 m3 víz felhasználását jelenti. Nem is értem, ha én egy köbméterért 800 forintot fizetek, hogy lehet a marhahús kilója 1500 Ft? Úgy, hogy a mezőgazdaság közel ingyen lapja a vizet, igaz nem ivásra alkalmas minőségben.

Minden esetre, a vízhiányra fel kellene készülni, de miért készülnének fel, amikor a felmelegedésre se készültünk fel. Megszoktuk, hogy mindig akkor lépünk, amikor muszáj. Amikor egy kereszteződésnél egy év alatt négy baleset van, akkor csinálnak oda egy körforgalmat, és a balesetek száma leesik. Ez a dolgok normál menete. Ezt azonban a klímával nem lehet csinálni, mert több évtizedes lomhaság van a rendszerben. Amit ma teszünk, vagy nem teszünk, annak 40 év múlva lesz valamifajta hatása. Közben a folyamat gyorsul. Gyorsul, mert számtalan pozitív visszacsatolás van benne. A közeljövőben a víz és annak hiánya lesz a sláger.

___________________________________________________
___________________________________________________
________________

(1680) Tömeges kihalás? – A Föld már sose lesz olyan, mint amilyennek megismertük

Tibor bá’ online

 

~q091

Bevallom őszintén ez, az idei negyedik hőhullám, inspirált ennek a posztnak a megírására, bár jól tudom, hogy januárban könnyen lehet mínusz 20 fok, mert szélsőségek mindig voltak. Viszont ez a tartósan 36 °C arra jó, hogy megtapasztaljuk, mi vár ránk. Ebben a pillanatban az Arctic News honlap azzal riogat, hogy az északi-sark jégmezője szeptemberben összeomolhat (feltételes mód!), mert a jelek szerint igen komoly esély van rá. Kanada északi részén vannak olyan helyek, ahol néhány napja a hőmérséklet 20 fokkal (húsz) melegebb, mint a (1970-2000) megelőző 30 év átlaga. Ennek következménye, hogy 4 méternél vastagabb jég gyakorlatilag már sehol se található. Ennél kisebb vastagság pedig egy nyár alatt is elolvadhat ilyen levegő hőmérséklet mellett. Ez pedig előrevetíti Guy McPherson sokak által kigúnyolt előrejelzését, aki arról híres, hogy cicizés helyett nyíltan megmondja, amit sok klimatológus semmiképp nem venne a szájára, már csak néhány év van hátra.

A helyzet az, hogy 55 millió évvel ezelőtt a globális hőmérséklet 13 év alatt (igen, tizenhárom) 5 fokot emelkedett. 2013 októberében, a Nemzeti Tudományos Akadémia által közreadott tanulmány szerint, a közeljövőben a Földünk klímája tízszer gyorsabban fog változni, mint az elmúlt 65 millió évben bármikor. Egy másik tanulmány szerint a Föld belépett a hatodik kihalási állapotba. Ki van mutatva, hogy a fajok kihalási sebessége már túllépte az előző öt kihalásét, és majdnem biztos, hogy az emberiségre is sor fog kerülni. Van azonban egy apróka különbség az elmúlt őt és a jelenleg fajkihalás között. Megfigyelhető jelenségek bizonyítják, hogy ez alakalommal a folyamatot az emberi tevékenység indított be, megástuk saját sírunkat.

De nézzük a részleteket! Az alábbi képen

~q090

azt láthatjuk, hogy 2015. Augusztus 2.-án az apró zöld körrel jelzett, Kanada legészakibb részén, az északi szélesség 67,88 °-án 26,4 °C hőmérsékletet mértek, ami az 1980-2000 közötti, e napon mért átlag hőmérsékletnél 20 egész Celsius fokkal melegebb. Az alábbi képen a zöld kör körüli területről láthatunk egy műhold felvételt jelentős kinagyítással, ugyanazon a napon.

~q089

Látható, hogy a zöld kör északkeleti tartományában a tenger felszínén jég látható, aminek a fennmaradásához nem sok esélye van ilyen hőmérsékleten. Ezen a napon az Északi-sark körüli területen a jégtakaró kiterjedése 6,331 millió km2 volt, ami fél millió km2-el elmarad a rekord alacsonytól, de ez megtévesztő. Pusztán a kiterjedés nem sokat mond, a jég vastagsága ugyanis rohamosan csökken.

Ebből arra lehet következtetni, hogy talán McPherson szélsőséges pesszimizmusán nem is olyan nagyon szélsőséges. Az emberiség kihalásának elképzelését egyre több tudós veszi át. Nemrég közölt a Reuters egy posztot a következő címmel: „A Child Born Today May Live to See Humanity’s End, Unless….” (Egy ma született gyermek megélheti az emberiség végét, hacsak…) A cím végéhez ragasztott „hacsak” finomítani igyekszik a kijelentés, miközben jól tudjuk, hogy nincs „hacsak”. A nagyhatalmak harcolnak a potenciális kitermelő helyekért. Újabb és újabb fosszilis erőforrásra akarják rátenni a kezüket. Hibásan feltételezem, hogy fel akarják használni? Frank Fenner, ausztrál mikrobiológus, aki segített az 1970-es években a himlő vírus kiirtásában, állítja, hogy 100 év múlva nem lesz ember a Földön, mert a Föld lakhatatlanná válik az Ember számára.

McPherson 2014 elején 24 pozitív visszacsatolást nevezett meg a klíma alakulásában. Ez mára 50 fölé emelkedett. Néhány példa: Metángáz felszabadulás a sarkvidéken. A permafrosztban, ami most gyors olvadásba kezdett, jelentős metán van befagyva. A metán rövidtávon a CO2-nál százszor hatékonyabb üvegházhatású gáz, vagyis erősen hozzájárul a Föld felmelegedéséhez, ami még több metán felszabadulással jár. A sarki jég rohamos olvadásával a sarkvidék egyre kevesebb fényt ver vissza (csökkenő albedo) és egyre többet nyel el, ami az óceán melegedését gyorsítja. A csökkenő ipari tevékenység hozzájárul a melegedéshez. Ugyanis az ipari tevékenység olyan részecskéket küld az atmoszférába, amelyek visszaverik a napsugarakat. Legismertebbek a szulfátok, ami szénégetésből származik. Ezek a részecskék folyamatosan hullnak a Fölre, de az ipari tevékenység pótolja őket. Az ipari aktivitás leállásával ezek a részecskék néhány nap alatt eltűnnek, és egy gyors melegedés következik be. James Hansen 2011-es tanulmánya szerint ez minimum 1,4 °C extra globális melegedést jelent. Mikor? Egyes közgazdászok szerint a gazdasági összeomlás akár egy éven belül bekövetkezhet, aminek oka üzemanyag, víz vagy élelmiszerhiány lehet. Ez utóbbira mutat a negyedik éve tartó kaliforniai vízhiány. Ha itt nem következik be gyors változás, (vajon miért következne be?) akkor az USA-ban komoly ellátási zavarok jöhetnek.

Ebben a pillanatban (2015.08.08.) a Csendes-óceán szokatlanul meleg. A Csendes-óceánból ez a meleg víz folyamatosan áramlik a Bering szoroson át az Északi-tengerbe. A Bering szoros felszíni vízhőmérséklete 20,5 °C (augusztus 4.-i mérés), ami 8,7 °C-al melegebb a szokásosnál. Grönland és Svalbard közötti vízfelszín hőmérséklet 11,8 °C, ahol az anomália 8,5 °C. A helyzet kétségbeejtő. McPherson sejtése megalapozott.

Egyelőre várjuk ki a következő néhány hónapot, ami után tisztábban lehet majd látni a közvetlen jövőt.

__________________________________________________
__________________________________________________
_____________________

(1664) Mi van a globális felmelegedéssel 1998 óta?

Tibor bá’ online

 

~q191A globális felmelegedés tagadók (vagy annak ember okozta létét) kedvenc argumentuma, hogy a Föld az elmúlt 18 évben nem melegedett. Vagyis a korábbi melegedés nem volt semmi más, mint a klíma össze-vissza csapongása, ami nem egy új jelenség. Ráadásul nem az Ember okozta, hanem csak úgy magától adódik, naptevékenység és hasonlók ingadozásai miatt. Egészen pontosan azt állítják (Bob Carter), hogy 1998 és 2005 között a hőmérséklet nem emelkedett. Azok a jó szándékú emberek, akik egyfelől érdeklődnek az emberiség gondjai után, másfelől megtanulták nem megbízni a hivatalos közleményekben, egyszerűen elhitték, hogy a globális felmelegedés egy hatalmas svindli. Különösen azért, mert bizonyos érdekcsoportok finanszírozására szakemberek profi megtévesztésekről gondoskodnak. Egyik ilyen megtévesztés a melegedés leállása. De mik a tények?

2005 rekord meleg év volt. 2010 pont olyan meleg volt, mint 2005. vagyis 1880 óta ez a két év volt a legmelegebb, pont akkor, amikor egyesek szerint a melegedés leállt. Aztán jött 2014, vagyis a múlt év, ami melegebbnek bizonyult a 2010-es évnél, egy újabb rekord év, és ráadásul szakértők szerint a 2015 megint egy rekord év lesz.

De mégis, hol ez a sok hő? Nagy része el van rejtve az óceánokban. Az alábbi grafikán azt láthatjuk, miként melegedett fel a szárazföld és az óceánok, valamint a kettő együtt. És természetesen világosan látható, hogy a felmelegedés nem állt le.

~q104

Különben a globális felmelegedés több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el, míg a szárazföldeket fedő levegő felmelegedésére kevesebb, mint 3 százalék fordítódik. Lásd az alábbi grafikont.

~q105

Fentebb azt láthatjuk, hogy a szárazföld, atmoszféra és a jégolvadásra fordított hő (barna). Az óceánok hőtárolása 0-700 méter között (világoskék). Míg 700-2000 méter között (sötétkék). A mérések szerint 1997 és 2012 között a Föld melegedése 0,11, uszkve 0,12 °C/évtized.

2014-ben a szárazföld és óceán feletti hőmérséklet 0,69 °C-al volt magasabb, mint a XX. század átlaga, és 0,07 °C-al volt melegebb, mint a korábbi rekord év, 2010. Az Északi-sark jégtakarója 2014 decemberében 680.000 km2-tel volt kevesebb, mint az 1981-2010 átlaga.

Ezek után szokták azt mondani, hogy összeesküdtek az adatok meghamisítására. Ez azért elképzelhetetlen, mert számtalan ország, sok ezer tudósa dolgozik a témán. Az összes megvásárlása totális képtelenség.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
________________________________

(1651) Amit az üvegházhatásról tudni kell(ene)

Tibor bá’ online

 

~q191Legtöbben már hallottatok arról, hogy az üvegházhatás következtében Földünk sokkal melegebb, mint anélkül lenne, és többünk arról is hallott már, hogy az üvegházhatású gázok növekvő mennyisége növeli a természetes üvegházhatást. Azonban közülünk csak kevesek látják tisztán, hogy mi is az a légkörben, ami ezt a hatást működteti, és miért okozhat akkora változást egy olyan kis koncentrációban jelen lévő gáz, mint a szén-dioxid (CO2) kismértékű megváltozása.

Azt már a XIX.század óta tudjuk, hogy néhány gáz elnyeli a Föld által kibocsátott infravörös sugárzást, aminek következtében a természetes lehűlés sebessége lassul, a földfelszín hőmérséklete pedig nő. Ezekhez az úgynevezett üvegházhatású gázokhoz tartozik többek között a szén-dioxid, a vízpára. az ózon és a metán, de az atmoszféra javarészét kitevő oxigén és nitrogén molekulák nem tartoznak bele. Kevésbé ismert, hogy a felhők (jég és/vagy folyékony vízcseppecskék) szintén elnyelik az infravörös sugárzást, azonban elállják a bejövő napfény útját is, visszaverve azt a világűrbe, így hatásuk nettó mérlege hűtéssel jár, közreműködésük az üvegházhatásban azonban jelentős.

graf

Kimenő sugárzási teljesítmény a Föld atmoszférájának tetején, mutatva az elnyelést az egyes frekvenciákon és az elnyelőt (abszorbenst). Viszonyításul vörös vonal jelzi az elméleti feketetest sugárzását 31°C-on. A hullámszám a hullámhossz reciproka, vagyis ha a hullámszám 1000 cm-1, akkor a hullámhossz 1/1000 cm.

Az üvegházhatás mértékét gyakran a földfelszín jelenlegi hőmérsékletének és annak a hőmérsékletnek különbségeként szokták megbecsülni, amekkora hőmérséklete lenne a bolygónak a légköri elnyelés nélkül, teljesen azonos albedó mellett, (kb. 33°C). Ez leginkább csak egy gondolatkísérlet, mint mérhető/megfigyelhető állapot, de egy hasznos kiindulási alap. Másik módja a hatás számszerűsítésének, ha megnézzük az eltérést a földfelszínen kibocsátott infravörös sugárzás mennyisége és az atmoszféra tetején távozó mennyiség között. Üvegházhatás hiányában ennek különbsége zéró lenne, valójában a földfelszín mintegy 150 W-tal többet bocsát ki négyzetméterenként, mint amennyi a világűrbe távozik.

Jogos lehet a felvetés, hogy az atmoszférában jelenlévő üvegházhatású anyagok közül melyik és mit nyel el? Ez egy sokkal bonyolultabb kérdés, mint elsőre tűnik, mégpedig az abszorpció (elnyelés) természete és az abszorbensek (elnyelő anyagok) összetett térbeli eloszlása miatt. Különböző anyagok az infravörös sugárzás különböző frekvenciáit nyelik el, és a Föld különböző részei élesen eltérnek a tekintetben, hogy mennyi infravörös sugárzást bocsátanak ki (a felszíni hőmérséklet szerint), és mennyi felhő és vízpára található az adott helyen (a szén-dioxid lényegében egyenletesen eloszlottnak tekinthető). Igazság szerint bizonyos hullámhosszú infravörös sugárzást több abszobens is elnyelhet (pl. vízpára és felhők, vagy vízpára és szén-dioxid).  Ezt spektrális átfedésnek nevezik, ami azt jelenti, hogy ha elvennénk egy anyagot, az elnyelt sugárzás mennyiségének csökkenése kevesebb lenne mint, amit ez az anyag önállóan elnyelne. Másként fogalmazva, az üvegházhatású anyagok összeségének hatása együttvéve kevesebb, mintha külön-külön adnánk össze az egyes anyagok által elnyelt sugárzások mennyiségét. Ezeket figyelembe kell venni az üvegházhatás jellemzőinek vizsgálatakor.

graf

Műholdtérkép a távozó nagy hullámhosszú, a Föld által kibocsátott sugárzás eloszlásáról  2008 szeptemberében, mely a földrajzi eltérések mellett a felhők által okozott eltéréseket is mutatja. Több hő távozik az egyenlítőtől északra és délre, ahol a felszín melegebb és kevesebb felhő található. (Kép forrása: NASA/Earth Observatory/Robert Simmon from CERES data.)

Ahhoz, hogy az atmoszférát jellemzőire bonthassuk, a teljes atmoszférán átjutó sugárzás GISS (Goddard Institute for Space Studies) (videó) modelljét használjuk fel a helyi hőmérséklet, pára és felhők valós eloszlásának meghatározásához. Avval, hogy többféle kombinációban eltávolítjuk az egyes abszorbens anyagokat, jól meghatározhatóak az átfedések és az elnyelés mértéke. A számítások azt mutatják, hogy a vízpára a domináns anyag, az abszorpció mintegy 50% -ért felelős. További 25% -ért a felhők és megközelítőleg a 20% -ért  a széndioxid a felelősek. A fennmaradó részt csekélyebb jelentőségű üvegházhatású gázok okozzák, mint az ózon és a metán, valamint porszemcsék.

A szén-dioxid igen jelentős szerepe a természetes üvegházhatásban kiváltja azt az ösztönös ráérzést, hogy koncentrációjának megváltozása az emberi tevékenység miatt jelentősen növelheti azt.  Ugyan, a szén-dioxid változásának hatását kiszámítani teljesen más dolog, mint a vízpárát és a felhőket is figyelembe véve, a jelenlegi szerepét kikalkulálni, mert e két utóbbi anyag másként függ a hőmérséklettől és a légmozgástól, mint a szén-dioxid.  Példának okáért minden 1 °C hőmérséklet emelkedés magával vonja a levegő telítettségéhez szükséges pára 7%-os növekedését. A felhők is függenek hőmérséklettől, nyomástól, légmozgástól és a vízpára mennyiségétől, ezért a szén-dioxid koncentráció megváltozása magával vonja ezek megváltozását is, így az összes üvegházhatást korrigálni kell ezen tényezők figyelembevételével. Például, ha a szén-dioxid koncentráció megduplázódik az elnyelés 4 W/m2 -el növekszik, azonban a felhők, és a pára változása további 20 W/m2 elnyelésnövekedést okoz, jól szemléltetve (legalábbis a GISS modellben) a folyamat önmagát erősítő természetét. Ezt pozitív visszacsatolásnak nevezzük. A legutóbbi klíma-adatok szerint éppen ez történik a valóságban is.

Mi történik akkor, ha a modellben eltávolítjuk az üvegházhatású gázokat a levegőből? A szén-dioxid – az elnyelésre gyakorolt nem-lineáris hatása miatt – eltávolítása 7x akkora hatással lenne, mintha megdupláznánk a mennyiségét. Ha el is képzelhető egy ilyen eset, az drámai lehűléshez vezetne, közvetlenül és közvetetten is figyelembe véve a vízpára és a felhők szerepét. A Föld gyakorlatilag egy óriási hógolyóvá hűlne, megközelítőleg 35oC-kal lenne hidegebb. A páratartalom a jelenlegi érték tizedére csökkenne, a globális albedó növekedése pedig a felhők és a hó miatt tovább hűtené a Földet. (ez is pozitív visszacsatolás, a folyamat önmagát erősíti, negatív visszacsatolásról akkor beszélünk amikor egy folyamat önmagától elhal).

Annak ellenére, hogy kis koncentrációban jelen lévő gázról beszélünk, klímánk formálása szempontjából semmi sem nyilvánvalóbb a szén-dioxid kiemelkedő szerepénél, ami ma éppen úgy érvényes, mint a jövőben.

Az eredeti angol cíkk: Gavin Schmidt: Taking the measure of the greenhouse effect


____________________________________________________________
____________________________________________________________
________________________________________________

(1643) A huszonötödik óra

Tibor bá’ online

 

~q191Végre PC lett a globális felmelegedés. Obama elnök folyamatosan hallatja hangját, amire a magyar köztársasági elnöknek is megjött a hangja Tarlós főpolgármester szapora bólogatása mellett. Obama beismeri, igen egyre melegebb van, igen az ember okozza a felmelegedést, igen az óceánok szintje emelkedni fog, igen a Pentagonnak is figyelembe kell venni a globális felmelegedést, és kell valamit tennünk, mert a huszonnegyedik órában vagyunk.

Én meg innen a blog oldalairól üzenem Obamának, hogy hatalmas tévedésben van, mert az emberiség a huszonötödik órában van. Már nem tehetünk semmit, a felmelegedés leállíthatatlan, esetleg lassítható (de nem lesz lelassítva), de a + 4°C már be van biztosítva, de lehet, hogy +6°C lesz belőle.

Három napja, május 23-án Alaszkában (66° 16’ magasságban) 32,7 °C hőmérsékletet mértek. Nem tévedés, az északi félteke tavaszának a végén 32,7 °C-t.

Tegnapelőtt az Északi-sark jégtakarójának a kiterjedése 12.204.000 km2 volt, kábé fél millió km2-el kevesebb (5 Magyarországnyi terület) mint a 2012-es minimum rekord évben (12.688.000 km2).

Észak Amerika keleti partjainál az óceán hőmérséklete 6 napja, május 20-án 10,3 °C-al volt melegebb (anomália), mint erre a napra várható érték.

Az elmúlt 10 évben az Antarktiszon megközelítőleg 1000 km3 jég olvadt fel, és a folyamat gyorsul, megállíthatatlan, pláne nem visszafordítható.

Tegnapi hír: Új Delhiben napok óta 45°C meleg van. A hőséghez szokott indiaiak száz számra halnak meg.

Mszilárd részére: Észak Amerika 2015. május 25.-i levegő hőmérséklete (sajnos) °F-ben . A domináns piros 30°C meleget jelent. Hol van a napok óta 10-20 fokkal hűvösebb Texas?

~q120

 

________________________________________________________
________________________________________________________
_______________________________________________

(1635) A globális klímaváltozás feltartóztathatatlanul nyomul előre

Tibor bá’ online

 

~q1912015 áprilisa az első hónap, amikor a havi CO2 átlag meghaladta a 400 ppm értéket. A május 6.-i mérés 404,1 ppm értéket adott, ami minden idők eddigi rekordja.

A metán koncentráció napi csúcsértékének átlaga 2015.01.01. és 2015.04.22. között 2371 ppb volt. Viszont április 25-én egy soha nem látott 2845 ppb csúcsértéket mértek.

Az Ausztrál Meteorológiai Hivatal jövő kedden be fogja jelenteni, hogy El Nino eset felé tartunk, ami ez alkalommal meg fogja haladni az átlagot, ami a globális hőmérsékletet 0,1…0,2 °C-al fogja megdobni.

~q124

Az Északi-sark jégmezőinek az olvadása alaposan beindult. Jelenleg kb. 578.000 km2-el kisebb területen van jég (12.776.000) mint 2012-ben volt ezen a napon, ami az eddigi rekordnak számított. Ha így folytatódik (és miért ne), akkor néhány éven belül valóban az összes jég el fog tűnni.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
______________________________________________

(1618) Futóáramlás

Tibor bá’ online

 

A Futóáramlás (jet stream) az északi féltekén egy 5-6 ezer méter magasságban észlelhető atmoszferikus folyam, aminek csúcssebessége 300 km/ó felett van, és mint ilyen, komoly hatása van a föld időjárására. Az áramlást a sarki hideg levegő és az egyenlítői meleg levegő helycseréje tartja fenn. Az áramlás kelet felé halad a Föld forgásából származó Coriolis erő hatására. Talán felesleges megemlíteni, hogy a Futóáramlás ereje függ a hideg és a meleg területek közötti hőmérséklet gradienstől. Minél nagyobb a hőmérséklet különbség, annál erősebb az áramlás.

Ma már köztudott, hogy a sarkvidék gyorsabban melegszik, a jégmezők zsugorodnak, ami csökkenti a hőmérséklet különbséget, így csökken a Futó áramlás ereje is, egészen pontosan az elmúlt 30 év alatt kábé 10 százalékkal. Ennek a lassulásnak az eredménye, hogy egy adott időjárási szélsőség prolongálódik. A közelmúltban tapasztalhattuk például a heteken át tartó esős időjárást, aztán huzamos ideig tartó hőséget. Aztán télen, heteken át volt ködös-hideg idő annak ellenére, hogy délről meleg levegő érkezett (de csak a magasban).

~q215

A fenti ábrán jól látható, hogy a futóáramlás kígyózva halad, méghozzá észak-dél irányba. Ezáltal a mérsékelt égöv alatt (pl. Magyarország) vagy szokatlan hideget, vagy szokatlan meleget okoz. Az elmúlt hónapokban Észak Amerika nagyon rosszul járt, mert igen szokatlan hideg és havazás lett a sorsuk. El lehet képzelni, hogy másfél méteres hó alatt, a különben tájékozatlan emberek mit gondoltak a globális felmelegedésről. Ami pedig a mi közeljövőnket illeti, az is benne van a pakliban, hogy a nyáron több héten át kaphatunk a nyakunkba szélsőséges hőhullámot, ami után senki se fog kételkedni a globális felmelegedésben. 😀

Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy azon a napon Magyarország keleti felében hideg, a nyugati felében pedig meleg levegőt biztosít a futóáramlás.

~q132

________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________________

(7) A globális felmelegedés legbizarrabb következménye

 

Tibor bá’ online

~q191A napokban láttam egy 2 perces videofelvételt Amerikából. A szín egy normálisan berendezett nappali szoba, ahol 30-40 macska össze-vissza mászkált, lehetetlenség volt őket megszámolni.

Nem tudom más hogy van a macskákkal, de én nem kedvelem őket. Nem lövöldözök rájuk légpuskával (bár gyerekkoromban megtettem), nem kötök dióhéjat a talpuk alá, hogy saját kopogásuktól rájuk jöjjön a frász, de látványuktól nem vagyok elragadtatva. Amikor pedig egy TV reklámban látok egy ilyen elkényeztetett szőrpamacsot, amit orrát összedugja egy manöken szerű ifjú hölggyel mielőtt a 200 forintos májkonzerv nyalogatásába kezdene, szóval akkor az kivágja nálam a biztosítékot.

Mindennek ellenére a nagy rakás macska látványára röhögő görcsöt kaptam. Na ekkor kinyílt az ajtó és bejött rajta az asszonyka, aki egy nagy zacskóból száraz tápot szórt szét a padlón, mintha galambokat etetne. A macskák egymás hegyén-hátán ugrálva kapkodták az égből pottyant mannát. Ha ez a rengeteg macska mind a nőé – gondoltam – akkor a teljes havi fizetése rámegy a macskákra. Na jó – folytattam a gondolataimat – de hova szarnak? Mert ami most beléjük megy, az hamarosan ki is fog jönni.

Aztán vége lett a videofelvételnek és jött a szöveg. Szóval a globális felmelegedés miatt az USA egyes helyein a tavasz hetekkel korábban kezdődik és a nyár hetekkel tovább tart mint eddig. Ennek egyenes következménye, hogy a nőstény macskák évente már ötször is tüzelnek és persze kölykeznek is. Ennyi macskára viszont nincs igény, ezért az állatmenhelyek annyira tele vannak, hogy magánszemélyeknek fizetnek a macskák elhelyezésére és tartására. Na, egy ilyet mutatott be a videofelvétel.

Szép ez az állatszeretet, de hová fog ez vezetni? Élelmiszer hiánnyal vegyített macska túltermelés. A végén még olasz módra megtanuljuk megenni a felesleges szaporulatot.      

_________________________________________________________
_________________________________________________________
______________________________________

(1593) Az idén megfut a klíma?

Tibor bá’ online

 

~q191A klímakutatók, klimatológusok óvatosak. Ha nem jósolnak, észre se veszik, ha jósolnak és nem jön be, akkor mindenki rajtuk röhög. Én nem vagyok óvatos, mások mérési adataira hivatkozom, viszont megmondom, hogy ezek csak az én gondolataim.

Nem rég volt szó ezen a blogon a vészjósló pozitív visszacsatolásokról. Ezek közül a leghíresebb a hó-jég albédója, magyarul a testek fényvisszaverő készsége. A fehér hó/jég a beeső fénynek mindössze 7 százalékát nyeli el (mint hőt) a többit visszaveri. Az óceán vize viszont a beeső fény 70 százalékát elnyeli. Nyilvánvaló, hogy minél kisebb területen van jég, annál több hőt nyel el az északi sarkvidék, és annál gyorsabban olvad a jég, annál kevesebb jég marad, annál kevesebb fényt ver vissza.

Másfelől viszont én úgy gondolom, hogy az Északi-sark körül fellelhető jég mennyisége elég jól jelzi a Föld klimatikus állapotát. Ez az oka annak, hogy a jégmezőkön végzett méréseket naponta figyelem. Ennek során tűnt fel először két hete, hogy az idén másképp alakul a tél végi jég gyarapodás, illetve az olvadás megindulása. Nézzétek meg az alábbi grafikon (amihez hasonlót már jó pár alkalommal bemutattam).

~q139Ez egy rendkívül érdekes grafikon. Mit állapíthatunk meg róla? A vastag szürke vonal az 1981 és 2010 közötti 30 év átlaga. A halvány szürke felhő pedig a szabványos szórás (amivel nem kell foglalkoznunk). A szaggatott vonal a 2011/2012 rekord év, amikor szeptember közepére a jégmező soha nem látott mértékben (3,5 millió km2-ra) csökkent. Ez akkor egy meglepő eredmény volt, ami egyeseket arra késztetett, hogy a hamarosan beköszöntő nyári jégmentességet jósolja. Erre aztán a következő két év rácáfolt. Most azonban „valami” történik.

Az átlagról észrevételezhető, hogy a jegesedés március 5-én leáll, és onnan kezdve beindul az olvadás. Ez a megállapítás úgy-ahogy érvényes a 2011/2012-es évre is. Most viszont a jegesedés február 15-án, vagyis 18 nappal leállt, majd február 26-án, és legalább 8 napon keresztül olvadt, nem is kis mértékben. Kábé olyan tempóban, ami április elején tipikus. Ha a 2014/2015 (kék) vonal utolsó kétheti trendje megmarad, akkor szeptember közepén jóval kevesebb jég lesz, mint az utolsó rekord évben volt. Az én ráérzésem szerint, ha a jégmező területe 2 millió alá esik, az már behozhatatlan változásokat fog generálni. Könnyen lehetünk tanúi egy klimatikus megfutásnak. Mc Pherson szelleme elkezdte a kísértést!

________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________

(1586) Meg vagyunk mentve :-)

Tibor bá’ online

~q191Nem nagyon friss, de mégis. 2013-ban a Washington Post közzé tette, hogy a klíma változástól (és minden más végpusztulás féle kiváltótól) legkevésbé az amerikaiak félnek. Bravó, ilyen bátor nép lenne? Ennek legfőbb oka az amerikaiak híres vallásossága. Pontosítok, keresztény hite.

James Inhofe szenátor könyvében: The Greatest Hoax (A legnagyobb félrevezetés) kifejti, hogy az embereknek azért nem kellene félni a klímaváltozástól, mert a Teremtés könyvében (8:21-22) írva vagyon:

  1. Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élő állatot, mint cselekedtem.
  2. Ennekutána míg a Föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek.

Isten tehát megígérte az Embernek, hogy minden OK lesz. És – milyen szégyen – ezt a legtöbb klímakutató tudós egyszerűen nem veszi figyelembe. Isten ott fenn garantálja az évszakok változását. Micsoda arrogancia az ember részéről – állítja Inhofe – hogy mi emberek meg tudnánk változtatni a klímát, amit ő teremtett.

Ugyanerre a bibliai idézetre hivatkozva, John Shimkus szenátor is megszólalt: A világnak akkor lesz vége, amikor azt Isten elrendeli. Hiszek abban, hogy Isten mindenható és pontosan tudja, mit csinál.

John Kerry, amerikai külügyminiszter vitapartnere, Rush Limbaugh szerint: ha hiszel Istenben, akkor nem hiheted el az ember által okozott globális felmelegedést. A mindenható Isten akaratától függetlenül semmi se történhet.

Ezzel azonban nem értünk a végére a bibliára támaszkodó véleményeknek. Calvin Beisner a kreacionisták szóvivője kiadott egy „Evangéliumra támaszkodó deklarációt a globális felmelegedéssel kapcsolatban.” (Evangelical Declaration on Global Warming) ami szerint: A Földet és a hozzátartozó ökológiai rendszert Isten intelligens tervezése, és végtelen ereje hozta létre és tartja életben, ami robosztus, rugalmas, önszabályozó és önjavító. Magyarul a Föld a mindenható Isten kezében van, tehát nekünk, embereknek nem kell tartani a globális felmelegedéstől.

Amikor rámutattak, hogy a civilizációt végső sorban nem a globális felmelegedés veszélyezteti, hanem a környezet elpusztulása. Beisner azt válaszolta, figyelembe véve az Isten mindenhatóságát, ha valaki elfogadja, hogy a globális felmelegedés katasztrófához vezethet, az Istent inzultálja.

A bibliában hívők úgy tudják, hogy be fog következni Jézus Krisztus második eljövetele, ami a világ végén történik. Ezek szerint minden erőfeszítés (ha ilyen lenne) ami a globális felmelegedéssel kapcsolatban történik, totálisan felesleges.

Máskülönben ezt az elvet nem akárkik vallják, hanem szenátorok és egyéb népvezérek. Csoda, ha a különben eléggé tájékozatlan amerikai közember elfogadja ezt a viszonylag kényelmes álláspontot. Ne tegyünk semmit, Isten majd elintéz mindent helyettünk.

Ezek szerint, akinek félelmei lennének a klímaváltozás hatásaival kapcsolatban, egyetlen okos dolgot tehet, higgyen az isteni kinyilatkoztatásoknak, és bízzon a végtelenül bölcs, mindenható Istenben, akinek útjai – természetesen – kifürkészhetetlenek.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_______________________________________

(1572) Már csak 60 év van hátra

Tibor bá’ online

 

~q191Az ötvenes-hatvanas években járta az a vicc, hogy „hallottad, a kozmológusok szerint 3-4 milliárd év, és a Nap felrobban? – Mit mondtál, mennyi? – 3-4 milliárd év. – Jaj, úgy megijedtem, először 3-4 milliót értettem.” — Jót röhögtünk rajta, mert akkor úgy tűnt, hogy miután a II. világháború veszélye elmúlt, most már boldogan élhetünk az idők végtelenségéig (kinek mennyi jut belőle), mert senki se látta a földi élet végét. Az oroszok még fel is vágtak a „természetátalakító tervükkel”, ami alatt azt értették, hogy felszántják a sztyeppét, összekötik az Északi-tengert a Fekete-tengerrel, meg hasonlók.

Az első figyelmeztetés a széles társadalom részére 1962-ben hangzott el Rachel Carson tollából Silent Spring címen. Tizennégy évvel később sokkal erősebb és pontosabb figyelmeztetés érkezett a Római Klubtól. Ezek azonban süket fülekre találtak. A társadalom és vezetőik fél évszázad időt kaptak ahhoz, hogy komolyan gondolják át a helyzetet. Az eredmény semmi, illetve fenéket. Megjelentek a szkeptikusok, vagyis azok, akik teljes erőbedobással állítják, hogy minden a legnagyobb rendben van.

Aztán kiderült, hogy az emberiség jövője ezer sebből vérzik. Ilyen például ez a poszt: Only 60 years of farming left if soil degradation continues = Ha folytatódik a termőföld pusztulása (és miért ne folytatódna?), akkor már csak 60 éven át lehetséges a földművelés. Nézzük a részleteket!

Három centiméter vastag termőföld kialakulásához 1000 évre van szükség. Ha pedig a jelenlegi talajpusztulás folytatódik, akkor 60 éven belül az összes termőföld el fog tűnni, mondotta mind ezt az ENSz egyik szakembere. Maria-Helena Semedo a FAO helyettes igazgatója kijelentette a Világ Termőföld Napján, hogy a Világ Termőföldjének egy harmada már a múlté. A termőföldvesztésnek három oka van: Vegyszerek széleskörű alkalmazása, erdőirtás, globális felmelegedés. A döntéshozók a termőföldre sose gondolnak, nekik az annyira természetes. Semedo kitért arra, hogy a termőföld az élet alapja. Az emberiség élelmének 95 százaléka a termőföldről érkezik. Hacsak nem teszünk valamit, akkor 2050-re (Ha még lesz civilizáció 😀 ) Az egy főre eső művelhető termőföld csak egy negyede lesz annak, ami 1960-ban volt, állítja a FAO jelentése, a növekvő népesség és a talajpusztulása miatt.

És akkor most jön a meglepetés pozitív visszacsatolás. A talajnak fontos szerepe van a széntárolásnál. A pusztuló termőföld kevesebb szenet képes tárolni, emiatt több jut a légkörbe, tehát gyorsul a melegedés, ami gyorsítja a talajpusztulást. FAO Római értekezletén Volkert Engelsman az International Federation of Organic Agriculture Movements aktivistája közölte, hogy percenként a Földön 10 focipálya nagyságú területen pusztul el a termőföld.

Még egy adat (ez már tőlem): A légkör CO2 tartalmának a mérése 1959-ben kezdődött. A minimális gyarapodás 1960-ban 0,54 ppm-mel, a maximális gyarapodás 1998-ban 2,93 ppm-el történt. Az emberiség nem vesztegeti az idejét. 😀

________________________________________________________
________________________________________________________
_______________________________________

(1567) Omnicide

Tibor bá’ online

 

~q191Új angol szó, illetve kifejezés született: planetary omnicide. Nem kell tőle megijedni, aki csak kapirgál angolul, annak is fog menni. A planéta magyarul bolygót jelent, ez alkalommal a Földről van szó. az „omni” szótő, egy előtag, jelentése: minden. Így az omnipotencia (nem azt jelenti, hogy éjjel-nappal dughatsz) egyenlő a mindenhatósággal. A „cide” utótag pedig ölést, gyilkosságot jelent, például Homicide=emberölés. Az omnicide ezek szerint valami olyasmit jelent, hogy senki se marad életben, és hol? Hát a planétán. Akkor most megpróbálkozom a magyarítással: a földi élet teljes kipusztulása. Nem rossz mi? Pláne, ha kiírom a teljes mondatot. WarningPlanetary Omnicide between 2023 and 2031. Ezek szerint a földi élet kipusztulása 8 uszkve 16 éven belül bekövetkezik. Vegyük a középértéket, 12 év múlva. Normálisak ezek? Valamit biztos elnéztek. Nem rég még arról volt szó, hogy 2100 környékén elég meleg lesz, az óceánok szintje pedig 80 centit fog emelkedni, most pedig 2040-re 70 méteres vízszint emelkedés. És akkor mi van? Sajnos ez a múlté. Akkor kérjük a magyarázatot!

A szép csendes melegedésnek alaposan betette az ajtót egy pozitív visszacsatolás, mégpedig a metángáz felszabadulása. Minél melegebb van, annál több metán szabadul fel, minél több metán jut a légkörben, annál melegebb lesz. — Kezdjük azzal, hogy szerves anyagokból visszamaradt metán mindez ideig jégbe volt fagyva az Északi Jeges-tenger 300 méter mély alján, valamint a csekély mélységű Kelet Szibériai talapzaton, méghozzá olyan mennyiségben (konkrétan 1000 milliárd tonna szén), ami százszorosa annak, ami a Perm korszakban végbement tömeges kihalást előidézte. Ennek a mennyiségnek néhány százaléka is elég ahhoz, hogy a lékőrbe jutva a Földön minden jég elolvadjon, és tömeges kihalást következzen be, nem beszélve a 70 méteres tengerszínt emelkedésről.

És ez már elkezdődött. Az 1940-es évek óta a Golf-áramlat volumene mára megháromszorozódott, azon nyomás különbség miatt, ami az Észak Amerika felett lévő üvegházhatású gázokban gazdag légkör, valamint az Atlanti óceán feletti légkör között van. Az egyre több hőt szállító Golf-áramlat, illetve a hozzátartozó erős szél és hőenergia Nagy Britanniában és Nyugat Európában katasztrofális viharokat okozott a közelmúltban, és még nagyobbakat fog okozni a jövőben. Miközben az Északi-sarkhoz érkezve a tenger alatt a Golf-áramlat felmelegíti a metánhidrát réteget, ami felszabadulva igen jelentős légkör melegedést okoz, igen rövid idő alatt. Ugyanis a metán melegítő hatása legalább százszorosa a széndioxidénak.

~q147

Jelenleg az északi féltekét egyre több metánt tartalmazó légkör övezi, ami napi 1 km-es sebességgel terjed dél felé. Az egyre terjedő metánfelhő az atmoszféra alját sokkal gyorsabban melegíti, mint az széndioxid, és jelenleg ez okozza a szélsőségesen meleg időjárást Ausztráliában és az Egyesült Államokban.

http://arctic-news.blogspot.hu/

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________

(1564) Letűnt birodalmak városai

Tibor bá’ online

 

~q191Tanulságosak lehetnek, mert rámutatnak azokra a kockázatokra, amikkel szembe kell néznünk.

Több mint ezer év virágzás után a Maya birodalom városa Tikal összeomlott a IX. században, amikor fél világgal arrébb letették a Khmer királyság fővárosának, Ankornak az alapjait, amit hatszáz évvel később magára hagytak. A kérdés az, hogy miért?

Mindössze húsz éve, hogy Ankor méreteit felmérték, és kiderült, hogy nagyjából 1000 km2-en terült el, és körülbelül 750 ezer ember élhetett ezen a területen. A mai tudományos zsargon szerint Ankor egy low-density, vagyis kis sűrűségű városi település volt (750 fő/km2), mert a városon belül mezőgazdaságilag művelt területek voltak. Ez a fajta városiasodás tipikus volt az ókorban, például a Közép Amerikai Mayáknál, Ceylonban, stb. Virágzásuk után viszonylag gyorsan kezdtek hanyatlani. A kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az alacsony sűrűségű városok hasonló sorsot követtek.

A Sydney-i Egyetem archeológusa, Roland Fletcher szerint a Világ mai városai az alacsony sűrűség felé tartanak. Példának okáért, New York közepe igen zsúfolt, de Nagy New York roppant nagy terjedelmű, ahol hatalmas üres telkek vannak az épületek között. Ugyanezt lehet elmondani Nagy Sanghajról, Nagy Tokióról és az összes amerikai és európai agglomerációról (beleértve Budapestet is). A jelenség oka az iparosodás: a gépkocsik elterjedése, a belvárosi ingatlanok árának egekbe szökése, a középosztály családi házak iránti igénye.

Légi felvételek segítségével Ankorban felfedezték, hol voltak csatornák, víztározók, az összetévesztésig hasonlóan a Maya városokkal. Ennek ismeretében létrejött egy ausztrál vállalkozás, annak kiderítésére, mi volt az összeomlás oka. Kiderült, hogy a fő ok, szélsőséges klimatikus instabilitás. A szomszédos Vietnámban található fák gyűrűinek tanúsága szerint, huzamosabb ideig tartó szárazság után szokatlanul heves monszun járt a XIV. és a XV. században. A szélsőséges monszunok alatt árvizek keletkeztek. A lezúduló víz gátakat szakított át, víztározókat tört össze, hidakat söpört el, és lakóházakat tett lakhatatlanná. Az ankori események tükörképei lehettek a New Orleans-ban lejátszódóknak. Ankor funkcionálását a műtárgyak összerombolása után lehetetlenség volt fenntartani a nagyszámú populáció részére.

Ankor és a Maya városok alacsony sűrűségű agrártelepülések voltak. Szállító eszközök hiányában (nem alkalmaztak igavonó állatokat), nagy mennyiségű élelmiszert nem tudtak mozgatni, ezért a városoknak önellátóknak kellett lenni (kukorica, babok, gyümölcsök, manioka, stb.) Lényegében a családok egymástól kellő távolságokban építették fel házaikat, irtották ki a trópusi erdőt a házak körül, és folytattak mezőgazdálkodást. A Maya Tikal-nál és hasonló városoknál ez a módszer vezetett a hatalmas kiterjedéshez. A rendszer kitűnően működött, de valamivel nem számoltak. Az őserdő kiirtása hatalmas területen (Tikal esetében 160 km2) megváltoztatta a csapadékhullást. Egyszer csak, teljesen váratlanul hatalmas szárazság köszöntött rájuk, és el nem tudták képzelni milyen áldozatokat kellene bemutatniuk, hogy az isteneik visszaváltoztassák az időjárást.

Az ásatások tanúsága szerint a alacsony sűrűségű városok elhaltak. Az okok? Hatalmas területeken az őserdő kiirtása, alacsony sűrűségű övezet kialakítása, nagyméretű infrastruktúrák létrehozása, amiket a változó klíma elpusztíthat.

Ezekből az a tanulság vonható le, hogy bármi is legyen a klíma megváltozásának az oka, a városok nem tarthatók fenn. New Orleans pontosan úgy járt, ahogy Ankor. Mind a két város hatalmas gátakkal védte magát, de ha a bekövetkező természeti csapás meghaladja a védekezés paramétereit, ami előbb vagy utóbb bekövetkezik, akkor a városnak annyi.

Magyar vonatkozásban megfigyelhető, hogy egyre magasabban tetőző árvizek lepik el a Dunát. A utolsó nagy árvíz ellepte volna a Margit-szigetet. Három sor zsák akadályozta ezt meg. Ennél magasabbra rakott zsákok már nem stabilak. Hasonló a helyzet a Római parton és Szentendrén. Mind a két helyen tervbe van véve újabb és magasabb gátak elhelyezése. Eközben, jelenleg több olyan falú van Magyarországon, ahol az emberek gumicsizmában közlekednek az utcákon és saját udvaraikon is. Ma még, nagy nehézségek árán, sikeresen ki tudják védeni némi haszonállat elhullása mellett, de mi lesz a jövőben, további és nagyobb szélsőségek esetén?

________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________

(1560) 2014 a legmelegebb év

Tibor bá’ online

 

~q191Már novemberben lehetett olvasni előrejelzéseket, ami szerint 2014 rekord meleg év lesz. Aztán jött január, és megjelentek a különböző jelzések, igen,  2014 az eddigi legmelegebb év volt. Most viszont a két legelismertebb ügynökség a NASA és a NOAA tartott közös jelentés kibocsátást: A globális szárazföldi és tengeri átlaghőmérséklet 0,69 °C-al magasabb, mint a XX. század 12,2 °C átlaga. Ez különben minden idők (1880 óta) legmagasabb hőmérséklete. Ezzel összhangban van a JMA (japán meteorológia) jelentése is, akik szerint szintén 2014 az eddigi legmelegebb év.

A korábbi rekordot a 2005 és a 2010 tartotta, amelyek most azonban 0,04 °C-al lemaradtak, de…. azok El Nino évek voltak, míg 2014 nem volt El Nino. A következő El Nino év (ami már nagyon „esedékes”) jócskán túl fog lépni 2014-en, és könnyen lehet, hogy ez a 2015 lesz.

Azonban az átlagon belül az eloszlás nem egyenletes. Az alábbi ábra jól érzékelteti ezt a tényt, ami az 1951-1980 átlagához viszonyított hőmérséklet változást mutatja be. Ezek szerint hazánkban kb. 2,5 °C-al van átlagosan melegebb. Meg lehet figyelni, hogy főleg az Antarktisz egy része, valamint Észak Amerika keleti fele valójában hűvösebb lett, de ez elenyésző a többi területhez képest.

~q150

Az alábbi ábrán az egyes évek átlaghőmérsékletét lehet látni, külön jelezve az Al Nino éveket, illetve a La Nina (hidegebb) és az átlagos éveket, amikor se El Nino, se Al Nina hatás nem volt.

~q149

Tény az, hogy a Föld folyamatosan melegszik, amit a klimatológusok az elmúlt 35 évben nyomon tudtak követni. Ez a melegedés valamikor 1880 környékén kezdődött, ahonnan máig a globális felmelegedés 0,8 °C értéket mutat, aminek nagy részéért az elmúlt 3 évtized a felelős. Ennek oka igen nagy valószínűséggel a CO2, és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátása.

A melegedés azonban nem egyenletes. Például Ausztriában a december 2,4 °C-al melegebb, mint az 1981-2010 átlaga. Ugyanez tapasztalható az USA-ban 2,2 °C-al. Norvégia 1,5 °C-al melegebb, mint az 1961-1990 átlaga.

Viszont a melegebb Földön fokozódnak az időjárási szélsőségek. Az elmúlt két évben Ausztráliában, rekord értékű meleget (1910 óta vannak feljegyzések), és erdőtüzeket tapasztaltak. Brazíliában 50 éve nem volt ilyen szárazság. A múlt évben Kalifornia is rekord hőséggel dicsekedhetett, ami miatt vízkorlátozásokat vezettek be.

Mindezek a tények nem elégségesek ahhoz, hogy a politikusok lépjenek valami értelmeset.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_______________________________________

(1550) Időjárás 2014-2015

Tibor bá’ online

 

~q191A múlt év utolsó hónapjaiban kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy 2014 lehet minden idők legmelegebb éve (természetesen globálisan). Most január 12-án ez már be is bizonyosodott, pedig az elmúlt évben nem volt El Nino. Viszont a 2015-ös évben 65 % valószínűséggel lehet, ami július környékén igen kellemetlen lesz.

Először is nézzétek meg ezt a videót, ami igen jól bemutatja az egymást követő éves hideg és meleg rekordjait. A lényeg, hogy 1911 volt a leghidegebb év és azóta ennél hidegebb nem volt. Ezzel szemben a legmelegebb évek sorra váltják egymást. Mígnem 2014 a csúcs.

Közben sok szó eset a pozitív visszacsatolásokról, a metán kiáramlásról, az északi-sarki jég eltűnéséről. Ez utóbbi érdekesen alakul. 2012 szeptemberében (az olvadás végén) rekord született, az északi-sarki jég kiterjedése 4 millió km2 alá esett. Volt, aki a jég teljes eltűnését 5-6 évre tette. Ezt megkontrázta a 2013 és a 2014 év, mindkettő messze elmaradt a 2012-től. Ennek megfelelően a 2014-es görbe végig lemaradt a 2012-től. Eddig. Január elsejétől a 2015-ős görbe (a 2014 folytatása) elérte a 2012-es görbét, majd felülmúlta (lásd a pirossal bekarikázott részt. Most az a helyzet, hogy ilyen kevés jég, mint ma, január 12-én található az északi-sark körül, még sose volt. Ez most kb fél millió négyzetkilométerrel kevesebb, mint a 2012-es rekord év volt. Ha ez a trend folytatódik, akkor 2015 szeptemberében kevesebb lehet a jég az Északi sarkon, mint bármikor az emberi történelem folyamán, ami azt is jelezheti, hogy a melegedés gyorsul.

~q156

A kevesebb jégnek lehet olyan következménye, hogy a következő tél (2015/16) minden idők legenyhébb tele lesz, illetve az idei nyár újabb meleg rekordokat fog megdönteni.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_________________________________________

(1542) Trópusi esőerdők

Tibor bá’ online

 

~q164Néhány éve Arma Gedeon mint peak oil élharcos hamarosan bekövetkező összeomlást várt. Mindeközben én azt állítottam, hogy sok minden bekövetkezhet, illetve elmaradhat, de van egy dolog, ami mindentől függetlenül, egészen biztos katasztrófát fog okozni, ez pedig a klímaváltozás. Ez az, amit nem lehet elkerülni semmilyen trükkel. Ezen belül azonban a „lehetőségek” száma szinte határtalan. A legutolsó figyelemfelkeltés a Climate News Network munkatársa. Tim Radford hozta nyilvánosságra.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, mivel jár, ha a trópusi esőerdőket az utolsó szálig kiirtják. Kiderült, hogy az Amazon menti, az ázsiai és afrikai esőerdők kiirtásának a következményei messze túl fognak jelentkezni a jelzett régiókon, Észak Amerikában, Ázsiában és Európában. És ennek a regionális klímaváltozásnak máris vannak jelei. A Thaiföldi száraz évszak jóval szárazabb, mint korábban volt. Az Amazonász vidéki esős évszak két héttel késik ott, ahol már kiirtották az erdőt, de ahol az erdő érintetlen, ott időben érkezik.

Esőerdő nélkül a trópus sokkal melegebb lesz, mert a nagy kiterjedésű lombozat a talajban lévő nedvességet visszavezeti a levegőbe, ami lehűti a levegőt. Az erdő nélkül a hőmérséklet emelkedik, aminek következtében hatalmas légoszlopok szállnak fel egészen a sztratoszféráig, megzavarva az időjárást a mérsékelt égövben is.

Az Amazonász környéki esőerdő kiirtásának következtében az Észak Amerikára hulló csapadék mennyisége csökkenni fog. Az afrikai esőerdő eltüntetése Ukrajna és Dél Európa csapadékát fogja lecsökkenteni, miközben az Arab félszigetnek haszna lesz belőle.

Az elmúlt néhány évszázad alatt a Föld átlaghőmérsékletének változásai sose lépték túl az 1 °C-t. Ha ezt az értéket átlépjük, akkor olyan körülményekkel kell szembenéznünk, amire még nem volt példa. Márpedig a mezőgazdaság igen nagymértékben függ az időjárástól, a klímától. A megváltozó körülmények lehetetlenné teszik a megszokott hozamok biztosítását, ami tömeges éhezést jelent.

Az ilyen modellfuttatásoknak természetesen meg vannak a maguk bizonytalanságai. Ennek ellenére az esőerdők szerepe a klimatikus szélsőségek csökkentésére elvitathatatlan. Az is bizonyosságot nyert, hogy az esőerdők kiirtása hátrányosan hat azokra a területekre is, ahol az irtás történt. Ez azt jelenti, hogy a pillanatnyi gazdasági előnyökért cserébe később jelentős hátrányokat kell majd elszenvedni. Magyarul, az egésznek semmi értelme még az erdőt irtók oldaláról nézve se. A számítások szerint Nyugat Afrika és Kongó esőerdőinek a kiirtása minimum 40 százalékos csapadékvesztést, és 3 °C átlag hőmérséklet emelkedést okoz. Az Amazon menti erdő felének a kiirtása az esős időszak csapadékát 12 százalékkal csökkenti, a száraz időszakét pedig 21 százalékkal.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
____________________________

(1490) Előrejelzés

Tibor bá’ online

 

~q400A tavalyi, tavalyelőtti indián nyár rendkívülien szép és hosszú volt. November végén még élvezni lehetett a meleg napsugárzást a szabadban. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az idei ősz meglehetősen csalódást okozó. Itt-ott van egy-egy szép nap, de közöttük hosszú kellemetlen szakaszok vannak. Ez lehet az oka annak, hogy naponta figyelem az időjárás előrejelzését, amik gyakorlatilag sose jönnek be. Ez azonban egyáltalán nem zavarja a meteorológusokat abban, hogy egy teljes hétre jelezzenek előre. Igaz egy adott, jövőbéli napra szóló előrejelzés napról napra változik. Ebbe már belenyugodtam volna, de akkor történt valami a múlt hét péntekén.

A New-yorki AccuWeather jelentés nem egy hétre, hanem egész évszakra szól. Merész vállalkozás, de talán lehet benne valami logika. Nézzük mit ír! Brace Yourself America: The Polar Vortex Is Coming Back = Légy erős Amerika: az északi vortex (forgatag) újra jön. Ehhez tudni kell, hogy a múlt télen Amerikára rájárt a rúd, piszkos nagy hideg és rengeteg hó volt. Az előrejelzés szerint ez 2014/15 telén meg fog ismétlődni. Íme a szemléltető térkép.

~q203

Aztán néhány órával később, de még mindig pénteken megjelent a NOAA előrejelzése: California Drought Will ‘Intensify,’ Polar Vortex II ‘Unlikely’ = A kaliforniai szárazság fokozódik, de egy újabb északi forgatag nem valószínű. És akkor a másik térkép.

~q202

A két térkép meglehetősen ellentmondó. Az egyik hatalmas hóviharokat jósol, a másik az átlagnál melegebb vagy átlagos telet. Az egyik kaliforniai szárazság fokozódását, a másik pedig az enyhülése mellett áll ki.

A földi időjárás egy kaotikus rendszer, ez köztudott, de az is köztudott, hogy kaotikus rendszerekben a jóslás, az előre vetítés gyakorlatilag lehetetlen. A kérdés csak az, mi a fenének jósolgatnak hónapokra előre? Van valakinek valamik ötlete?

______________________________________________________________
______________________________________________________________
___________________________________

(1485) El Nino

Tibor bá’ befigyelése online

Megjött a legújabb jelentés a Csendes-óceánról

 

EL NIÑO/SOUTHERN OSCILLATION (ENSO)

DIAGNOSTIC DISCUSSION

issued by
CLIMATE PREDICTION CENTER/NCEP/NWS
and the International Research Institute for Climate and Society

9 October 2014

Röviden: A jövő nyár (2015) nagy valószínűséggel jó meleg lesz.  —

Szinopszis: A következő 1-2 hónap alatt az El Nino várhatóan beindul és az Északi féltekén 2015 tavaszáig megmarad.

2014 szeptembere folyamán a Csendes-óceán Egyenlítő körüli területének hőmérséklete továbbra is átlag feletti volt. A hetekre lebontott El Nino mutatók viszonylag nem változtak a hónap elejétől egészen a hónap végéig a +0,3°C és +1,1°C tartományban. Ugyan csak minimális volt a vízfelszín hőtartalmának a változása. Ezek és még néhány más mutató: A Csendes-óceán keleti medencéjének átlag feletti hőmérsékletének a tartóssága; Az egyenlítői szél átlagos szintje; Nyugati szél anomáliáinak a fokozódása; A felső rétegekben ható szelek egész hónapban fennálló átlaghoz közeli értéke; A déli oszcillációs mutató továbbra is negatív értéke; A dátumvonal körüli átlagos csapadék; Indonézia és Pápua Új Guinea feletti negatív anomáliák; A koherens atmoszferikus jellemzők hiánya…. az El Nino kialakulását jelzik.

De mi is várható pontosan? A tapasztalat azt mutatja, hogy a kábé 5-7 évente beugró El Nino év nálunk jelentősen melegebb, mint a többi. A Föld más területein az átlag feletti hőmérséklet mellett hatalmas esőzések is várhatók. A Wikipédia szerint: Az El Niño (ejtsd: [el ninyo],egy természetes éghajlati jelenség, ami a tengervíz áramlásával van összefüggésben és ciklikusan jelentkezik. Karácsony tájékán kezdődik és 9-12 hónapig tart. A Csendes-óceáni térség Egyenlítő közeli területe karácsony táján erősen felmelegszik. Hatására aszályos, száraz időszak lép fel Afrikában, de a Karib-tengeren, Ausztráliában óriási esőzéseket okoz.

______________________________________________________________
______________________________________________________________
____________________________________

(1470) Szélsőséges időjárás

Tibor bá’ online

 

~q400Louis Bromfield Árvíz Indiában című regénye 1932-ben jelent meg (a magyar fordítás 1937-ben), ami – mint a címe is utal rá – egy monszunt követő fantasztikus árvízről, és az emberi hozzáállásról szólt. A regényt 1939-ben megfilmesítették és óriási siker lett, amire mindenki úgy emlékszik, hogy micsoda szörnyűség az, ami talán 100 évente egyszer következik be, vagy még ennél is ritkábban. Az indiai árvíz tehát fogalommá vált, és nem vesszük észre, vagy inkább, nem akarjuk észrevenni, hogy a 100 évente bekövetkező hatalmas árvíz időközben mindennapivá vált. Az esti TV hírekben rendszeresen visszatérő hírek az árvizek, sár lavinák, föld csuszamlások a világ minden tájáról. De könyörgöm, ez nem volt mindig így. Hozzászoktunk, de azért gondolkozzatok el rajta. Ez nem csak egy szélsőséges esemény sorozat, ez egy trend, azaz a fokozódása előre megjósolható.

World Meteorological Organization legújabb jelentése szerint az új évszázad első évtizedében ötször volt több klímaváltozás okozta katasztrófa, mint az 1970-es években.

1970 és 2012 között 1.940.000 ember vesztette életét a katasztrofális időjárás miatt. Az eredeti jelentés Részletezve:

1970/80 között évenként 75 esemény

1980/90 között évenként 163 esemény

1990/00 között évenként 239 esemény

2000/10 között évenként 350 esemény, és ez tovább nő. Az idén csak Magyarországon több tucat rendkívüli esemény történt.

És akkor még nem tettünk említést a hőhullámokról, amelyek egyre gyakoribbak, egyre tovább tartanak, és újabb és újabb rekordokat érnek el, ami egyre inkább fogja tizedelni az időseket, a szívbetegeket.

A melegedés miatt az óceánok felszínéről egyre több víz párolog el, egyre több felhő keletkezik, amiből egyre több eső esik. Az elmúlt 30 nap alatt, ott ahol mi élünk kb. 300 mm eső hullt alá, ami majdnem az éves átlag fele. Ennél is nagyobb baj az, hogy ez négy esetben hirtelen következett be. Olyan mértékben hömpölygött az utcán a víz, amire az elmúlt 40 évben nem volt példa. A helyi adottságok következtében semmi különös nem történt azon kívül, hogy az eső után a hordalékot össze kellett lapátolni. Azonban nem minden település ilyen szerencsés. Mostanában derül ki, hogy szélsőséges esetben sok helyen igen komoly károk keletkeznek, amik a helyi adottságok miatt nem kerülhetők el, és amikre a múltbeli tapasztalatok alapján nem lehetett számítani. Volt olyan falú, amelyet az idén ötször öntött el a sár, és ami a legriasztóbb, semmit se tesznek, várják, hogy mikor jön a következő. Miközben vagy menekülniük kellene, vagy pedig komoly védekezést kiépíteni. De nem teszik, mert nagyon helytelenül arra gondolnak, hogy ez egy olyan szélsőség, amire 1000 évente egyszer kerül sor, miközben valójában ez a jövő előrevetített képe.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
____________________________________________

(1463) Jön a tél

Tibor bá’ online

 

~q400A NAO előrejelzés szerint az átlagosnál 3 fokkal hidegebb télre lehet számítani Európában. Hidegebb tél egyenlő több és erőteljesebb fűtés, ami nemzeti szinten majdnem kizárólag földgáz égetéssel érhető el. Ehhez viszont földgáz kell. Kérdés, lesz-e? A jelek azt mutatják, hogy nem elég. Az ukrán válság következtében mind Brüsszel, mind pedig Moszkva trükközik. A dolgok kimenetele több esélyes, de nem kizárt, hogy meg fogjuk szívni. Készüljünk tehát fel az eseményekre.

Ha nem lesz elég gáz, akkor először le fogják állítani a nagyfogyasztókat, ami igen károsan hat ki a gazdaságra. Ezért könnyen lehet, hogy az Orbán kormány másképp dönt. Minden esetre könnyen lehet, hogy a távfűtést erősen fogják korlátozni, mondjuk január közepétől kezdve (politikai okokból kifolyólag hagyni fogják, hogy „békebeli” karácsonyunk és szilveszterünk legyen). Akinek lesz elég pénze – és ilyen van néhány – vagy rosszul tűri a hideget, azok a panelházakban be fogják kapcsolni az elektromos melegítőket. A megnövekedett áramfogyasztás feszültség kimaradásokhoz vezethet, ami további kellemetlenségeket okozhat. Például kazánfűtött családi házakban áram nélkül nem működik semmilyen kazán, mert a keringető szivattyúhoz áramra van szükség. Vagyis, ha valaki gázolajjal fűti a kazánt, hiába van rengeteg gázolaja, a kazán nem fog tudni működni. Mire kell tehát felkészülni, és miket tehetünk?

Ha családi házad van és a gravitációs vízáramoltatás nem oldható meg, akkor gondoskodnod kell áramforrásról. Erre a célra egy kis kapacitású aggregátor és néhány kanna benzin megfelel, de az is jó megoldás, ha beállítasz kályhát, de még jobb ha egy cserépkályhát beépítesz és beszerzel ezekhez fűtőanyagot.

Panelházban ilyen megoldás nem lehetséges. Ha leáll a fűtés két dolgot tehetsz. 1) Beállítasz egy vaskályhát, amelynek a füstcsövét kivezeted egy ablakon. Ezt úgy kell megoldani,, hogy kiveszed az üvegtáblákat, helyükbe beraksz egy fémlemezt, amin ki kell vágni egy lyukat a cső részére. Fémlemez hiányában lehet rétegzett falemez is, de akkor legyen a cső hosszú, hogy a vége le tudjon kellően hűlni. 2) El kell menekülni. Erre kell felkészülnöd. Hogyan? Ha van nyaralód vagy ehhez hasonló, akkor azt ki kell alakítani fűthetőre. Ha ilyen nincs, akkor körül kell nézni, hogy van-e olyan rokon vagy barát, ahol a fűtés biztosítva van és tud nektek adni ideiglenes szállást.

Ha semmiféle megoldást nem találsz, vagy nem hiszel a bekövetkezhetőségben és beüt a baj, akkor fűtés helyett hőszigetelésről lehet szó. Leszigetelhetsz egy szobát úgy, hogy az ablakra több rétegben felszögelsz pokrócot, majd a pokróc és az üveg közé vastag réteg újságpapírt ragasztasz be, ami igen jó hőszigetelő. Jól leszigetelt, kisméretű szobát a benne lévő emberek is „fűtik” fejenként kb. 100 wattal. Leszigetelheted magadat is sokrétegű ruhákkal. A lábra különösen ügyelni kell, nem csak azért, mert legjobban alulról lehet felfázni, de azért is mert a sok zokni csak akkor segít, ha 1-2 számmal nagyobb cipőt viselsz. Ugyanis, ha úgy kell bepréselned a lábad a cipőbe, akkor a vérkeringést elszorítod, márpedig a lábadat a véráramlat tartja melegen. Triviálisnak hat, de éjszaka (de akár nappal is egy fotelben) szorosan összebújhat két (vagy több) ember. Dupla tömeg és csak 50 százalékkal több felület. Így lehet spórolni a hő leadással. Végül ne feledd, a vastag újságpapír réteg hőszigetelésre bárhol felhasználható, két pulóver között is.

Mosakodás: Ha gázbojlerod van, de nincs gáz, azonban van benzined, akkor egy deci benzint beöntve egy üres konzervdobozba, behelyezve a kazán alá (ahol a gáz ég) és meggyújtva hosszú percekig szolgáltat meleg vizet. Az eljárás ragyogóan működik, én magam éltem vele heteken keresztül.

Főzés, meleg tea/kávé készítés. Készülj fel arra, hogy időközönként, vagy akár hosszabb távon se gáz, se áram nem lesz. Ebben az esetben hogyan melegítesz fel egy liter vizet teának? Ez az egyéni lehetőségektől függ. Kisméretű fémedényben (pl. kávé kiöntő) akár egy gyertya lángja is felmelegít 2-3 dl vizet. Persze okosabb beszerezni egy kemping gázpalackot. Ha különben is palackos gázzal főztök, akkor ez nem probléma, de legyen néhány tartalék palack otthon, mert a telepeket meg fogják rohamozni.

A téma nincs befejezve, hozzászólások alatt bővíthetjük az ismereteket.

______________________________________________________________
______________________________________________________________
____________________________________________

(1454) Jégolvadás

Tibor bá’ online

 

~q400A németországi Alfred Wegener Intézet tenger, és sarkkutatási projektumának keretein belül kiértékelték a CryoSat nevű műhold mérési adatait. A műhold Grönlandon 14 millió, az Északi-sarkon pedig 200 millió ponton végez méréseket annak megállapítására, hogy az elmúlt néhány év folyamán a jégállomány miként változott. A mérési módszer lényege, hogy a műhold radarjeleket küld a jég felszínére, amiknek a visszaérkezését méri igen nagy pontossággal. Ezekből a mérésekből kik lehet számítani a jégréteg vastagságában beálló változást, végső soron az olvadás mértékét. És akkor az eredmények.

Az elmúlt évben összesen 500 km3 jég vált vízzé az északi féltekén. Ez 3:1 arányban oszlik meg Grönland javára. Az igazi katasztrófa viszont abban van, hogy az éves olvadás mértéke 4 év alatt több mint megduplázódott. Magyarul, az olvadás igen jelentősen gyorsul.

A hab a tortán mégis az, hogy ellentétben a klíma szkeptikusok állításával az Antarktiszen is van jég vesztesség, bár a hegyei miatt a hatodik kontinens hidegebb, mint az Északi-sark környéke. A leglátványosabb olvadás Nyugat Antarktiszen tapasztalható.

Amíg nálunk Magyarországon csak az időjárási szélsőségek tapasztalhatók, a világ más tájain a globális felmelegedés igen látványos eseményeket szül. Ami számomra érthetetlen, a különböző magyar települések miért nem készülnek fel például a vízlezúdulásokra, sárlavinákra, ahol ezek a veszélyek fennállnak. Végül is tudomásul kellene venni, hogy ezek a viszonylag ritka események egyre gyakrabban fognak előfordulni. Ugyanígy érthetetlen, hogy miért nem kötnek biztosításokat természeti katasztrófák ellen.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
______________________________________

(1439) Végjáték

Tibor bá’ online

 

~q262A zászló most egy világháború kitörésének áll, de korán se biztos, hogy bekövetkezik, mert a döntéshozók lapjaiba nem látunk bele. Józan ésszel felfoghatatlan, hogy létezik ember, aki szerint nyerhet valamit egy ilyen háborúval. Nézzük a II. világháborút! 50 millió emberi élet, Európa romokban, a győztes Anglia elveszítette gyarmatait. Egyik oldal se nyert, mind a két oldal veszített. A háború után évekig nem csak nálunk volt jegyrendszer, a győztes Angliában is. Ebből a háborúból (akkor) Amerika profitált, pedig nem is ők indították el. Csakhogy a döntéshozók nem így gondolkoznak, mert nekik az ország népe nem számít, őket kizárólag saját személyes érdekük vezeti, és ugye a háború irgalmatlan nagy profit bizonyos körök részére. Kicsit zavarja a képet, hogy a következő világháború termonukleáris lesz, de a dolog úgy áll, hogy ez ma már nem elrettentő tényező. A döntéshozók elfelejtették a MED értelmét (Mutually assured destruction = Minden fél részére biztosra vehető megsemmisülés). A népek pedig belefáradtak az aggódásba, és nem teljesen értelmetlenül. Végül is, ha az embernek nincs beleszólása, jobb ha nem gondol rá éjjel-nappal. És ezzel a III. világháborút egy rövid időre levehetjük a listáról, mert ha tényleg lőni szerettek volna (természetesen ICBM-eket), már rég megtehették volna. Persze van, ami a helyébe léphet.

~q266Ez pedig nem más, mint a klímaváltozás, amiről tudunk (már aki tud, és nem tagadja létezését), de ez a tudás hiányos. Ugyanis a helyzet rosszabb, mint azt akár csak két évvel ezelőtt is gondolták volna a szakemberek. Először ugye elkezdtük elégetni a föld alól előbányászott szenet, kőolajat és földgázt. Ezzel nem csak 400 ppm fölé szaporítottuk a légkörben lévő széndioxidot, de ezen keresztül vészes sebességgel elkezdett olvadni a sarki jég és az északi permafroszt. Nagy baj, mert egyre több metán szabadul fel lefagyott állapotából. (that giant well of methane lurking under the Arctic ice.) Egészen pontosan: Hét éve csak az Északi-sark környékéről évi 500.000 tonna metán szabadult fel, ez mára felment 17.000.000-ra, vagyis 34-szeresére. Ha kíváncsi vagy mi lehet ennek a vége, akkor tedd azt, amit James Hanson tett, aki teleszkóppal megvizsgálta a Vénuszt az igen bőséges üvegház hatású atmoszférájával, ahol a talajfelszíni hőmérséklet elég az ólom megolvasztásához. Ezt eredményezi hőmérséklet megfutás. verd ki a fejedből, hogy néhány fokos melegedés, ami jót tesz a kukoricának, mi meg valahogy azért csak kibírjuk. A szakemberek egyre nagyobb hányada úgy véli, hogy a visszafordíthatóság pontján már átléptünk. Ez azt jelenti, hogy ha most leállunk a CO2 kibocsátással a Föld zavartalanul fog melegedni tovább. Persze a CO2 kibocsátás leállításáról szó sincs. Az emberiség katasztrófája be van biztosítva, mert ez nem attól függ, hogy valamelyik világvezető megnyomja-e a piros gombot vagy sem.

Breaking news: Csütörtök (tegnap) este kaptam a hírlevelet a Climate Prediction Center-től (Ausztrália) ahol folyamatosan figyelik a Csendes-óceán déli részét (hőmérséklet, széljárás, stb.) és fenntartják az ENSO (El Ninio Southern Oscillation) figyelmeztető rendszert. — Nos, jó hírem van, az idei El Nino bekövetkezésének a 70 százalékos esélyét leszállították 65 százalékra az északi félteke őszére, telére. Ezen kívül az Északi-sark jégtakarójának mérete 1 millió km2 –el elmarad a 2012-es rekordévtől.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
____________________________________

(1346) Guy McPherson: Going Dark (Befellegzett)ISMÉTLÉS

 

Tibor bá’ online (az elmúlt napok hozzászólásai

szükségessé tettek ezt az ismétlést)

 

~aa003McPherson nem cicázik, hanem odavágja a pofánkba: Ha fenntartjuk az ipari civilizációt, a klímaváltozás a közeljövőben kihalásra készteti a homo sapienst. Amennyiben az ipari civilizáció összeomlik, akkor a létező atomreaktorokból annyi radioaktív anyag szabadul az emberiségre, ami elégséges a kiirtásukra. Jézusmária! Ezek szerint vagy így, vagy úgy, de mindenképpen kihalunk.  De ki ez a McPherson? Az Arizonai Egyezem ökológiai és evolúciós biológia egyetemi tanára, szakterülete a természeti erőforrás ismerete. Minden valószínűség szerint érti azt, amiről beszél, bár sokan nem értenek vele egyet. Miközben a fent idézett összetett mondat roppan egyszerű, egyértelmű, és iszonyatosan logikus. Jól látható, hogy az ipari civilizáció egyszerűen nem hajlandó lemondani az ipar nyújtotta kedvezményekről, ami a klíma elviselhetetlen megváltozásához vezet. ha pedig összeomlik a világ 400-plusz atomreaktora ellátatlan marad (leállás után kb. 20 évig nagyon oda kell „figyelni”), ami csernobili-fukusimai állapotokat eredményez. De inkább átadom a szót könyvének, de előbb nézzétek meg néhány napja készült interjúját.

http://youtu.be/uy0pli8E9ic

McPherson állítja, hogy az emberiség utolsó egyedei vagyunk. Könyvében elsősorban azt írja le, hogy – mint a tényeket ismerő tudós – hogyan áll hozzá a szörnyű valósághoz. „Vallomása” meggyőzően riasztó. Ugyanis lehúzza a leplet a tények kellemes, álomszerű kikerüléséről: A technológia mindig megtalálja a megoldást. Az ipari gazdaság fenntartható. A fogyasztás minősége megváltoztatható.

Szolgáltat-e McPherson bizonyítékokkal, és pontosan mit állít?: Kezdjük azzal, hogy a klimatikus katasztrófát előrehozza 2030 körülire, ami elég közel van. Ezt elsősorban az északi metán felszabadulásnak tudható be, ami egy igen jelentős pozitív visszacsatolást eredményez. Ez pedig katasztrofális pozitív megfutást fog eredményezni. Ebből következik, hogy kb. 2030-ra 4 °C globális felmelegedés várható 1950-hez képest. Ez pedig az emberiséget megfosztja az élhető környezettől, vagyis marad a kihalás.

Ezzel a konklúzióval természetesen sokan nem értenek egyet. Állítják, hogy McPherson adatai nem pontosak, következtetése pesszimista. Én pedig itt az íróasztalom mellett nem tudom eldönteni,, hogy kinek van igaza. „szerencsére” 2030 elég közel van, 4-5 éven belül egészen biztos tisztábban fogunk látni.

Aki angolul akarja olvasni, itt van McPherson mottója:

It’s Too Late To Stop Climate Change, WE ARE DEAD

~aa004

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
________________________________________________________

(1428) A klímaváltozás hozadékai

Tibor bá’ online

 

Ne foglalkozzunk a kiismerhetetlen, és sokak által tagadott jövővel. Maradjunk szigorúan a jelennél. A helyzet az, hogy számszerűsítve a dolgokat a jó öreg Földünkön az emberi élet ötször veszélyesebb, mint amilyen 1970-ben volt – jelentette a   World Meteorological Organization

Ugyanis a XXI. század első évtizedében 3496 természeti katasztrófa történt (árvíz, hőhullám, szárazság, vihar) a releváns kritériumoknak megfelelően. Ez közel ötször több mint a 70-es években előforduló 743. De ez nem minden. A természeti katasztrófák mértéke is növekedett. A hőhullám okozta halálesetek száma pedig az egekbe száll.

Természeti csapások száma 1971-2010 között, típusokra bontva:

 

~q375

 

Sötétkék = árvíz

világoskék = áradás

zöld = vihar

sárga = szárazság

barna = hőhullám

narancssárga = erdőtűz

 

Halálesetek száma típusokra bontva

~q374

Sötétkék = árvíz

világoskék = áradás

zöld = vihar

sárga = szárazság

barna = hőhullám

narancssárga = erdőtűz

1970-ben a hőhullám okozta halált nem is jegyezték. 2010-re sikerült magát feltornázni az első helyre. Csak Oroszországban 55.000 ember halt meg a hőségtől 2010-ben.

Az áradások okozta károk egyre nagyobbak, aminek elsősorban a biztosító társaságok látják a kárát. Reálértékben a természeti csapások 1970-től 2010-ig öt és félszeresére nőttek. És hadd hangsúlyozzam újra ki. Ez nem a jövő, ez a jelen létező valósága, amiből le kell vonni a tanulságot! Vizsgáld meg, ahol laksz mire számíthatsz, és azt hogyan lehetne felkészüléssel kivédeni. ha ez nem lehetséges, meg kell fontolni a lakhelyváltást, amíg ez lehetséges. De bárhol laksz, meg kell fontolnod, miként tudod kivédeni a növekvő hőhullámokat. A tiszti főorvosi tanács, hogy igyunk sok folyadékot, nyilvánvalóan nem kielégítő.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
______________________________________________

(1402) Római klub – 2052

Tibor bá’ könyvismertető online

 

~q3922012. május 9-én a Római Klub előállt egy új jelentéssel, aminek ez volt a címe: “2052 – A Global Forecast for the Next Forty Years” (Globális előrejelzés a következő 40 évre – 2052). A jelentés megpróbál válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen lesz a Földi élet 40 év múlva. A jelentés – folytatva a tradíciót – alapvető kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel az emberiségnek szembe kell nézni.

Ha emlékeztek rá, The Limits to Growth (A növekedés határai) nem tett lépéseket a jóslásra, inkább különböző szcenáriókat festett fel különböző döntések hatásaiként. A 2052, csak úgy, mint a Növekedés határai, kifejezetten pragmatikus, intelligens sejtést ad, amihez adatokkal szolgál megfelelő modellezéssel összekapcsolva, figyelembe véve (egyik vesszőparipámat) az emberi természetet, és a rendszert, amiben élünk. Az eredmény eléggé nyugtalanító ahhoz, hogy elvitázgassunk rajta.

A Római Klub új jelentésének alap feltételezése: A jelenlegi „rendszer”, ami nem vesz tudomást a tényekről, igazi változásokat nem akar. Számottevő változtatás addig nem várható, amíg a negatív következmények (klímaváltozás érzékelhető hatása, erőforrások érezhető hiánya, stb.) nem válnak nyilvánvalóvá. A társadalmat nem érdekli a távolabbi jövő, aminek rendbetételéhez a jelenben kellene erőfeszítéseket tenni.

Néhány megállapítás:

Az emberiségnek 40 év áll rendelkezésre [Tibor bá’: ez egy hatalmas félrebeszélés], hogy elkerülje a több évtizede tartó túlfogyasztás rendkívül kellemetlen negatív következményeit.

A Föld véges voltához való alkalmazkodás valószínűleg túl lassan fog bekövetkezni ahhoz, hogy a hanyatlást elkerüljük. jelenleg (2012) az emberiség a Föld teljes kapacitását 140 százalékkal éli fel.

A Föld népességnövekedése 8,1 milliárd főben fog csúcsosodni 2042-ben az urbánus réteg szaporodási rátájának gyors csökkenése miatt.

A globális GDP növekedni fog, de lényegesen kisebb mértékben, mint ahogy azt általában elvárják, a fejlett országok kisméretű termelésnövekedést fog mutatni, a kevésbé fejlett 186 ország lassú felzárkózása miatt.

A globális GDP 2052-ben éri el a csúcsot. A GDP-ben kifejezett beruházások százaléka növekedni fog a nyersanyaghiány, szennyezés növekedés, a biodiverzitás csökkenése, klímaváltozás, jogfosztás miatt. A globális fogyasztás le fog lassulni a fizetőképes kereslet csökkenése miatt.

A globális energia fogyasztás csúcsa 2040-ben következik be az energia felhasználás hatékonyságának folyamatos növekedéséből kifolyólag.

A CO2 kibocsátás csúcsát 2030-ra lehet várni az energiahordozók váltása miatt. Ennek ellenére a globális CO2 koncentráció tovább fog növekedni. A globális átlaghőmérséklet emelkedés át fog lépni a veszélyesnek ítélt 2 °C-on 2050-re, és 2080-ra eléri a 2,8 °C csúcsértéket [Tibor bá’: hogy ezek milyen optimisták!], ami megfutást eredményezhet a XXI. évszázad második felében.

Az USA soha nem látott stagnálásba esik, ami a többi fejlett országban csak lassabban fog bekövetkezni. Kína, Brazília, Oroszország, India, Dél Afrika és 10 fejlődő gazdaság növekedni fog, de ettől még 3 milliárd emberre éhezés vár.

Végső megállapítás: A jelenleg tapasztalható klimatikus hatás bizonyítja, hogy egy modern társadalom számtalan vívmánya ellenére a szakadék felé tart.

Végül a jelentés főkérdései:

Merre tart a Világ?

Milyen világban akarunk élni, és a rendelkezésünkre álló idő alatt hogyan érhetjük azt el?

A jelenlegi társadalmi rendszer, a kapitalizmus és demokrácia [Tibor bá’: ha ez még annak nevezhető.] jelen formájában képes-e bevezetni az emberiséget egy fenntartható világba?

_________________________________________________________
_________________________________________________________
________________________________________

 

(1397) Újabb meglepetés

Tibor bá’ online

 

Újabb meglepetés

~ab108Az élet folyamatosan változik, és egyre gyorsabban változik. Csak egy dolog biztos, hogy minden egyes újabb „meglepetés” nem az emberiség hasznára jön létre. Már meg se rebben a szemünk, amikor a tévében bejelentik, hogy Magyarországon újabb szúnyogfajták jelennek meg, amelyek a kutyákat életveszélyes parazitákkal fertőzik meg, és várható a malária megjelenése is. Mindez az egyesek által nem létező globális felmelegedés következménye. Szóval a melegebb nyarak ellen van védelem, amit úgy neveznek, hogy légkondicionálás, de ez olyan hatalmas extra terhelést jelent, hogy nem fogják győzni az erőművek. De, ha csak ez lenne!

Mérések azt bizonyítják, hogy amerikai nagyvárosok lakói klíma berendezéseikkel megemelik a város éjszakai hőmérsékletét. Tehát mivel a klímaváltozás következtében egyre melegebbek a városok, a városlakók egyre több légkondicionálót szereltetnek fel. Pillanatnyilag az amerikai háztartások 87 százalékába be vannak építve a klíma berendezések. Mellesleg nálunk is úgy viszik az (elsősorban mobil) klímákat, mint a cukrot (természetesen főleg áruhitel formájában). Ezek viszont a beltereket hűtik, de összességében az elektromos energiát teljes egészében hővé alakítják át, és ezt a hőt kinyomják a külső légtérbe, amivel megemelik a városok levegőjének a hőmérsékletét, ami egyre kellemetlenebbé teszi az éjszakai alvást, tehát egyre többen szereltetnek fel légkondicionáló készülékeket. Ez egyre nagyobb igényt jelent az elektromos árammal szembe, aminek az előállítása egyre több CO2 kibocsátásával jár. Na végre! Még egy pozitív visszacsatolás.

Ez azonban nem csak elmélet, mert az Arizonai Állami Egyetem kutatói szerint a fentiekben leírt jelenség mérhető. Nappal, amikor különben is meleg van, a hatás elhanyagolható, de éjszaka több mint 1 °C extra hőmérsékletet jelent. Journal of Geophysical Research AtmospheresA kísérleti célváros Phoenix volt a Sonora sivatag szomszédságában, ahol a nyár különben is forró. Azonban a jelenség más városokban is tetten érhető. A modern városok különben is átlagosan 5°C-al melegebbek, mint a környező vidékek, mert a légkondícióknak besegítenek a világítások, a gépjárműforgalom, központi fűtések, maguk az emberek (fejenként kb. 100 wattot disszipálnak) és a napsugár által felmelegített téglák, cserepek.

Az ember kénytelen azt végiggondolni, mi van akkor, ha bármilyen okból kifolyólag megszűnik (akár csak rövid időre is) az áramellátás?

____________________________________________
____________________________________________
________________________________

(1377) Tudjátok-e?

Tibor bá’ online

 

~ab108Hogy a Föld Napkörüli pályájának van három geometriai eleme, melyek mindegyike ciklikusan változik. Ezek:

1) A Föld Napkörüli (ellipszis) pályájának excentricitása, ami a közel nulla és 0,07 érték között változik. Az excentricitás következménye, hogy a Nap és a Föld közti távolság két szélsőérték (január 3. és július 4.) között, cca. 100.000 éves ciklusban változik. Jelenleg, a két szélsőérték közti különbség 5.000.000 km. A január 3-án és július 4-én mért két insoláció (az egységnyi területre eső napsugár mennyiség) közti különbség jelenleg, 6%, amit 0, 017 excentricitás eredményez. A legnagyobb excentricitáskor (0,07) a két szélsőértékhez tartozó insoláció közti különbség ekkor 25% körül lehet.

2) A Föld forgástengelyének dőlésszöge. Jelenleg ez a szög köztudottan 23,5 °, de ez 40.000 éves ciklusidővel 22,1° és 24,5° között változik. Az évszakok változása ettől a dőlésszögtől függ. A mainál egy fokkal nagyobb dőlés az évszakokat szélsőségesebbé teszi, azaz melegebb nyarak, hidegebb telek lesznek. Egy ilyen ciklus 26.000 évenként teljes.

3) Precesszió, vagyis a forgástengely merőleges kitérése, azaz a tavaszpont eltolódása, ami 20.000 éves ciklusidővel bír. Következménye, hogy míg az északi féltekén az évszakok közti különbség növekszik, addig a déli féltekén ez csökken és fordítva. Jelenleg az északi féltekén majdnem maximális az évszakok közti különbség.

Ez a három geometriai elem egy adott időpontban a Földön uralkodó klímát meghatározzák. Ezen változók fényében nyilvánvaló, hogy a Föld klímája sose volt, és sose lehet állandó, hanem jégkorszakok követnek jégkorszakokat, ami között melegebb periódusok húzódnak. Az utolsó jégkorszak kb. 12.000 éve volt, ami után bekövetkezett a ma is tapasztalt melegebb klíma. Ezen azért érdemes elgondolkodni, mert az adatok ismertetésével „rá lehet érezni” arra, ami ránk vár. Tehát az elmúlt 10.000 év kellemes klímájára a Föld 15 °C-os átlaghőmérséklet volt jellemző kisebb – nagyobb ingadozásokkal (Középkori kis-jégkorszak, stb.) Ezért összehasonlítási alapnak az 1940-1970 átlagot fogadták el, ami – megint csak – 15 °C. Ehhez viszonyítva az utolsó jégkorszak alatt a Föld átlaghőmérséklete 10,5 °C volt. Tehát mindössze 4,5 fokkal kevesebb, mint 15 °C. Ebből igen jól lehet következtetni, mit jelent 4 fokos melegedés, ami ma márt gyakorlatilag garantált.

A helyzet az, hogy ezen a 15 °C-on már át is léptünk megközelítőleg 0,8 °C értékkel, és már csak a gyengeelméjűek részére nem világos, hogy napjaink időjárása egyértelműen szélsőségesebb, mint amire a kicsit is idősebbek emlékeznek (és a 0,8 °C-nál természetesen nem állunk meg). Az IPCC előrejelzése szerint, ha sikerül a CO2 koncentrációt 550 ppm környékén stabilizálni (ami az iparosodás előtti 280 ppm-nek a duplája és ugye áprilisban már elértük a 400 ppm-et, akkor az átlaghőmérséklet „mindössze” 2-3 °C-al fog növekedni. Ez a stabilizáció azonban meglehetősen kérdéses, mert ahogy én nézem, komoly erőfeszítést az emberiség nem tesz. Minden országnak megvan a maga indoka, hogy miért. Amerika nem hajlandó feladni az „amerikai életformát”. Kína és India el akarja érni a „nyugati életszínvonalat”, vagyis minden családnak egy gépkocsi a garázsba és minden nap hús az asztalra.

Arról meg már nem is beszélve, hogy ez a 2-3 °C növekedés egyáltalán nem biztos, vannak, akik ennek a duplájára fogadnának (Hansen: Long-term’ climate sensitivity of 6 °C for doubled CO2“). És olyanok is vannak, akik szerint a 750 ppm CO2 koncentráció se fog problémát okozni. És vagyok én, aki azt állítom, hogy az Emberiség nem fog megállni a 450 ppm-nél, és egészen egyszerűen kiirtja önmagát.

Hogy milyen hülyék tudunk lenni, arra jó példa egy régebbi TV2 műsor: a „CÁPÁK”. Az egyik alakalommal a háromfelé osztott összeg – leegyszerűsítve – 6.000.000, 1,600.000 és 400.000 volt. A játékosoknak meg kellett egyezni, ki mennyit vihet haza. Egyezkedő vita közben az összegek, az idő múltával, folyamatosan csökkentek. A társaság legtudatlanabb, de legtöbbet fecsegő tagja egy huszonéves csaj volt, aki kijelentette: „Nekem 1.600.000-ra van szükségem, és ha nem kapok meg, akkor legyen inkább nulla, elvégre cápák vagyunk.” Ezt a mondatot nem kívánom minősíteni, mert nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy a mondat egymás után háromszor hangzott el, miközben az 1.600.000 egyre olvadt. A harmadik deklarálásnál már csak 600.000 volt, holott a csajnak 1,600.000-ra volt szüksége, vagyis ha a partnerek bele is egyeztek volna a 1.600.000 már rég elúszott. Kvázi nem az összeg volt a fontos, hanem az akaratának az érvényesítése.

Miért locsogok itt össze-vissza? Arra akarok rámutatni, hogy pozitív eredmények eléréséhez összefogásra van szükség (a cápák esetében 3 fő). Sok esetben egyetlen egy ember képes beleköpni a levesbe, amit százan szerettek volna megenni. Mi európaiak összeszarhatjuk magunkat az igyekezettől, ha az USA, India, Kína nem tesz semmit, akkor az 1.600.000-ből nagyon hamar nulla lesz. Tudomásul kell venni a fájdalmas tényt, hogy az emberi agy belső tulajdonsága alkalmatlanná tesz minket arra, hogy az előttünk tornyosuló katasztrófát elkerüljük.

Az alábbi ábrán elég jól kivehetők az elmúlt 12.000 év  klímaeseményei. Az ábra annyira kicsi, hogy a magyarítása szinte lehetetlen lett volna, de Arkhon a segítségemre sietett, lefordította és behelyezte a szöveget az ábrába, köszönet érte.

~aa025

Amit észre kell még venni. A jégkorszakok és jégkorszak közötti felmelegedések között a Föld klímája ide-oda lenget az egész emberé válás alatt (kb. 200.000 év), vagyis a Föld átlaghőmérséklete 10 és 15 °C között ingadozott úgy, hogy hol az egyik, hol a másik értékre ugrott át nem túl hosszú idő alatt, de sohase ment a 15 °C fölé, vagy a 10 °C alá. Most van először, hogy az emberi tevékenységből kifolyólag megindult az átlaghőmérséklet 15 °C fölé, és fogalmunk sincs hol fog megállni. Az utolsó jégkorszak alatt, amikor 10,5 °C volt az átlaghőmérséklet a Neandervölgyi ember lemenekült a Földközi-tenger északi partjáig, de nem tudott átmenni Afrikába, ezért a hideg miatt kihalt kb 28.000 éve. Erre volt képes 4-5 fok változás lefelé. Képzeljétek el, mire lesz képes 4-6 fok, vagy még nagyobb változás felfelé. 

______________________________________________________
______________________________________________________
__________________________________

(1373) Az idei nyár

Tibor bá’ online

 

~ab108Kezdjük ezzel! Az El Nino a Wikipédia szerint: El Nino refers to a recurring weather pattern that develops in the southern Pacific near South America. Usually, scientists can predict El Niño a few months before it occurs. Researchers say it can spark droughts in Australia and increase rain and floods in parts of the U.S.. and South America. Land areas bordering the Pacific Ocean are the most affected. [Az El Nino egy olyan visszatérő időjárási jelenség, ami Dél Amerikához közel a Csendes-óceán déli területein alakul ki. Normál körülmények között a meteorológusok néhány hónappal a bekövetkezés előtt meg tudják jósolni. A klímakutatók szerint az El Nino szárazságot hoz Ausztráliába, míg hatalmas esőzéseket és áradásokat okoz az USA területén, valamint Dél Amerikában. Leginkább a Csendes óceánnal határos földterületekre hat ki a legjobban.]

Amire nem tér ki a Wikipédia, hogy az El Nino végül is a Csendes-óceánban felhalmozódó hőt (egy részét) szabadítja fel, ami azt jelenti, hogy az El Nino év (2-7 évente fordul elő) az egész Földön átlag feletti hőmérsékleteket okoz.

Az amerikai Climate Prediction Center, vagyis a NASA klíma előrejelző központja hallatlan precíz méréseket készít és a feliratkozóknak kéthetente kiküldi az összefoglaló jelentésüket. http://www.cpc.ncep.noaa.gov/products/analysis_monitoring/enso_advisory/index.shtml Ezek szerint a tél végén úgy állt dolog, hogy az El Nino év beindulásának esélye 50:50 volt. Egy hónapja ez kicsit biztosabbá vált, 65:35. Ma pedig már 80:20-ról beszélnek.

Hogy nálunk a tavasz meglepően meleg volt, annak nincs globális jelentősége, de az északi-sark jégmezőinek olvadása már kábé két hete az adott napra vonatkoztatva minden idők legkevesebb területét mutatja. Mindent összevetve, jó esély van arra, hogy igen forró nyarunk lesz. Erre mutat az a tény is, hogy jövő héten berobban a napokig tartó 30 °C körüli meleg, ami májusban nem gyakori jelenség.

Így nézett ki az idei április:

~aa019

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_________________________________________________

(1335) Klíma és időjárás

Tibor bá’ online

 

~ab108Az átlagember fejében a klíma és az időjárás közel azonos fogalmak, és mivel leginkább mindenki saját tapasztalatának hisz, az olyan télvégék, mint ami az idén Észak Amerikában volt, duplájára növeli a klíma szkeptikusok táborát. „Micsoda, globális felmelegedés?, 80 centis hóval, mínusz 20 fokkal, ilyen szélviharokkal, még a nagyapám se látott.” És a kárpát-medencei kora tavasz a szikrázó napsütéssel és 20-25 °C meleggel? De ez a sok szélsőség még a szakembereket is átlendíti a szakszerűtlenségbe.

Az Északi-sark jégmezőjének minimuma az 1980-as évek átlaga szerint kb. 7,5 millió km2 volt. Ez az értéke az 1990-es évek átlagánál 6,5 millió km2-re csökkent. A 2000 éves átlaga tovább csökkent, megint egy millióval, elérve az 5,5 millió km2-et. És akkor jött a 2012, amikor a minimum hirtelen megközelítette a 3 millió km2-et. Ez kétségtelenül egy hatalmas ugrás volt, ami arra késztetett néhány klíma kutatót, hogy megjósolja a jégmentes sarkvidéket 5-6 éven belül. Aztán jött a 2013 év eredménye, amely meg se közelítette az előző évit, és így alaposan lehűtötte a jósokat.

Tudomásul kell venni, hogy a klíma akár változik, akár nem, az időjárásra jellemző az időnként megjelenő szélsőség (ami viszont határozott tendenciát mutat az extremitás felé). Pontosan ezzel kapcsolatban jelent meg egy poszt két napja a RealClimate honlapján: http://www.realclimate.org/index.php?p=17093#sthash.5rYMFYaq.dpuf  ­­­­­­

Ami alaposan belenyúl a statisztikai valószínűség számításba, és úgy lamentál, hogy ha egy vadidegen kihívna téged saját kockáit igénybe vevő kockajátékra, nem félnél-e, hogy a kockák cinkelve vannak? Persze, hogy tartanál tőle. Na és ha dobhatnál velük tizenkettőt, amikor is nem több és nem kevesebb, mint kétszer jönne ki a 6? Mert ugye ez lenne a matematikai esély. Igen, de a pontos esély sose jön be. A kocka hamisságát 12 dobás nem tudja letesztelni. És 120, vagy 1200? — Akit érdekel a globális felmelegedéssel kapcsolatos számítás:  itt megtalálja.

Meggyőző viszont, ha nagyobb távolságot nézünk át. Az alábbi ábrán megtaláljuk 1500 és 2010 közötti 510 év európai júliusi átlag hőmérséklettől való eltérést. Ezek szerint a leghűvösebb nyár 1902-ben volt. A következő igen hűvös nyarak sorrendben a következők voltak: 1821, 1923, 1695 és 1888. Ezzel szemben a legmelegebb nyár 2010-ben volt, míg sorrendben a legmelegebb nyarak a következők voltak: 2003, 2002, 2006 és 2007.

~ab161

Nézd át alaposan az évszámokat, és kérdezd meg magadtól, globális felmelegedés nélkül reális-e ez az eredmény? Az igazi nagy meglepetés a következő El Nino évben lesz. Jó kis ízelítő fogunk kapni az előttünk álló jövőt illetően.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________

(1269) A szakadék szélén

Tibor bá’ online

 

~aa001Az újév első napján „maradandót” kívánok alkotni, olyat, ami visszhangzani fog 365 napon át. – Az utóbbi időben a tudományos hírportálok egyre „meredekebb” dolgokkal állnak elő, és egyre bátrabban, kifejezettebben hívják fel a közvélemény figyelmét arra, hogy az ökológiai szakadék szélén állunk. Ilyen komoly címekkel jelennek meg cikkek: Are We Falling off the Climate Precipice? Scientists Consider Extinction (Beleesünk-e a klíma szakadékba? Tudósok a kihalástól tartanak) ugyanis, a helyzet valóban katasztrofális. – Dahr Jamail, amerikai oknyomozó újságíró, összeszedett néhány véleményt nem kisebb ”ágyúkból” mint az IPCC, NASA, NOAA, Nature Geoscience, Science, Nature, Proceedings of the National Acadamy of Sciences, The Hadéey Centre for Meteorological Research, etc. Ennek az összefoglaló posztnak az ő kompillációja adja az alapját.

____________________________________________________________

~ab111A mai középgenerációt fiatal korában az foglalkoztatta, hogy melyik egyetemre iratkozzon be, melyik fakultást végezze el, hol vállaljon munkát, ki legyen a párja egy életre, és hogyan indítsák be az életüket. A ma 10-12 éveseknek valószínűleg egészen más problémáik lesznek: honnan biztosítsák az iható vizet, hogy jussanak hozzá kellő mennyiségű élelmiszerhez, és a Föld melyik része lesz még lakható, és hogy jussnak oda? Az ok természetesen a klímaváltozás, aminek egyre riasztóbb jeleit egyre nyilvánvalóbbak. Elég 15-20 év után újból elmenni az Alpok valamelyik gleccseréhez, hogy meglepődve érzékeljük az elképzelhetetlen változást. Ahol korábban rá lehetett lépni az úszó jégáradatra, ott 3-4 métert kell lemászni a jég felszínéhez. Nem csoda, ha a klímakutatók „katasztrofális” helyzetről beszélnek, aminek alapja, hogy a légkör tempósan növekvő CO2 tartalma mellet egyre inkább számításba veendő a metán, ami a széndioxidnál 23-szor aktívabb üvegházhatású gáz. Az ipari forradalom kezdetén a metán koncentráció mindössze 0,7 ppm volt, ami mára 1,7 ppm-re változott, ez pedig jóval több, mint az eredetinek a duplája, és a java csak most jön. A klímakutatók nagy része úgy gondolja, hogy irgalmatlan gyorsasággal száguldunk a földi klíma visszafordíthatatlan megváltozásához, ami a Földi élet megszűnését jelentheti.

A mai ember és elődje még soha nem élt olyan világban, ahol 400 ppm a légkör CO2 koncentrációja, ahol jég helyett víz van az Északi sarkkörön belül, mert ezekre nem volt példa legalább 3 millió év óta. Peter Wadhams professzor (Cambridge) szerint, aki 40 éve kutatja az Északi-sark jelenségeit, 95 százalékos valószínűséggel 2018-ra az északi sarkon az utolsó jégtábla is el fog olvadni. Mikor is? 5 éven belül. De mit jelent ez? A fényt visszaverő jég helyett a víz elnyeli a sugarakat és gyors tempóban felmelegszik. Ez radikálisan megváltoztatja a széljárásokat, a futóáramlást (jet stream), amely utóbbi igen nagymértékben befolyásolja az időjárást. Ennél is szörnyűbb, hogy ezzel átlépjük a visszaállíthatóság billenő pontját, és beindul a metán felszabadítás a tengerfenékről is. Mert több mint 3 millió négyzetkilométeren már is metán buborékol Szibériától északra, a tengerből. A számítások szerint jelenleg 17 Tg (1 Teragram =1 millió tonna) metán szabadult fel egy év alatt, de ez 2010-ben „csak” 7 Tg volt (found).

Mekkora veszélyt jelent a metán felgyülemlés az atmoszférában? Ira Leifer (Univerwsity of California – Santa Barbara) Az Északi metán tanulmány egyik szerzője rámutatott, hogy a 250 millió évvel ezelőtti permi tömeges kihalást a metán okozota, amikor is a föld élővilágának 95 százaléka megsemmisült. A folyamatot egy szibériai vulkánkitörés indította el, ugyanis a hatalmas mennyiségű láva miatt a globális hőmérsékletet 6 fokkal megemelkedett. Ez pedig felszabadította a lefagyott metánt, ami tovább növelte a hőmérsékletet. Ez a folyamat 80.000 év alatt játszódott le. A mostani felmelegedést azonban az Ember okozta és a felmelegedéshez nem kell 80.000 év, elég lesz, néhány évtized (lásd később). A melegedés pedig egyértelműen nem lineáris, folyamatosan gyorsul. Ennek egyenes következménye az alábbi eseménysorozat:

2007: IPCC bejelenti, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2100-re 1 °C-al meg fog emelkedni.

2008: The Hadley Centre for Meteorological Research 2100-re 2 °C emelkedést jósolt.

2009.06.: The U.N. Environment Programme 2100-re 3,5 °C emelkedést jelzett, hozzátéve, hogy ilyen hőmérséklet változás mellett az emberi élet nem fenntartható, és hogy az előemberek ilyen hőmérsékleten sose léteztek.

2009.10: The Hadley Centre for Meteorological Research módosította korábbi előrejelzését 4 °C-ra, de 2100 helyett már 2060-ra.

2009.11: The Global Carbon Project 2100-ra már 6 °C emelkedést jósol.

2010:12: The U.N. Environment Programme 5 °C melegedést jósol már 2050-re.

2012:  The International Energy Agency jelentésében (A világ energia kilátásai címmel) azt állítja, hogy a jelek szerint a 2 °C növekedést 2017-re elérjük. [ez különben már a következő néhány évben is hatalmas emelkedést jelent]

2013.11: The International Energy Agency 2035-re 3,5 °C emelkedést jelez.

Ez utóbbi mindössze 21 év távolságában van, és ugye ahhoz nem fér semmi kétség, hogy 3,5 °C emelkedés nem elviselhető. A klímaszkeptikusoknak pedig felhívnám a figyelmét arra, hogy itt nem egy-két lefizethető tudósról van szó. A megnyilvánulók élvonalban lévő intézmények elismert szakemberei. Teljességgel lehetetlen, hogy ennyien ekkorát tévednének. A bejelentéseket komolyan kell tehát venni. Pillanatnyilag az alapvonalhoz képest 0,85 °C a globális felmelegedés, aminek legutolsó áldása az angol karácsnyi jeges vihar a 180 km/h széllökéseivel másfél tucat ember halálát okozta és százezrek napokon át áram nélkül voltak. [Elgondolkoztál már azon, mi lenne, ha 4 napig nem lenne áram a lakásodban? Nem kellene erre felkészülni?]

Most nézzünk néhány jelzést! NASA „Egy alvó klímaóriás ébredezik az Északi-sark övezetében. Sok százezer év alatt a sarkvidéki permafrostban (egész évben állandó jelleggel megfagyott talaj) hatalmas mennyiségű szerves szén halmozódott fel, a becslések szerint 1,4-1,85 exa-gram (1018). Ez a mennyiség a fele annak, amit az emberiség 1850 óta égetéssel felszabadított. Ez a lefagyott CO2 most kiszabadulhat a légkörbe, mert a talaj gyorsabban melegszik, mint a légkör. Az elmúlt 30 évben 2,5 fokot melegedett. Ez a változás nem visszafordítható. Ehhez a földi élőlényeknek adaptálni kell magukat, vagy kihalnak.”

A legfrissebb NASA tanulmány recent NASA study nyilvánosságra hozta egy, jelenleg már 150 km széles, és folyamatosan tovább terjedő metánmező létezését. A kutatóhajón tartózkodók tanúsítása szerint a tenger úgy buborékolt, mint a pezsgő a pohárban, ameddig a szem ellátott. A látvány félelmetes volt. 2010/11 teléhez viszonyítva a metánbuborékolás háromezerszeresére (!) nőtt.

2010. március – Science: „A északi-sark jegében szunnyadó metán üvegházhatása megfelel kb. 5.000 gigatonna CO2-nek. Ezt vessük össze az emberiség által a légkörbe juttatott CO2-vel, ami 1850-óta 240 gigatonna „

2013. július – Nature: published szerint egy 50 gigatonnás metán „felbüfögés” az Északi-sark alatti permafrostból bármikor bekövetkezhet, ami legalább 1000 gigatonna CO2-vel lenne egyenértékű. [ez négyszerese az emberiség eddigi elégetésének.]

Az alulbecsüléséről, és óvatos fogalmazásáról elhíresült IPCC is figyelmeztetett warned hasonló hirtelen változásra: „Egy hirtelen klímaváltozás lehetősége nem zárható ki, amely magában rejti a katasztrofális változásokat. A pozitív visszacsatolás okozhatja a széndioxid vagy metán felszabadulását a bioszférából és az óceánokból.”

A 2009-es Koppenhágai ENSZ konferencián összegezték a következőket: „A jelenlegi CO2 koncentrációhoz (400 ppm) tartozó óceánszínt az egyensúly beállta után 23 méterrel magasabb, mint a jelenlegi, a hozzátartozó hőmérséklet pedig 6 °C-al magasabb az alapvonalnál.” [Magyarul, ha 400 ppm-nél megállnánk, a hőmérséklet akkor is még 5,15 °C-al tovább emelkedne, a tengerszint pedig 23 méterrel növekedne.]

Ezek rendkívül vészjósló mondatok, és mégse visszhangzik sehonnan. Az emberek úgy járnak-kelnek, nézik a szórakoztató TV műsorokat, terveznek, nemzenek gyerekeket mintha misem történne, miközben a szinte elképzelhetetlen változás itt van a nyakunkon. Csak innen-onnan hallani halk hangokat. A Kanadai Természetvédő Szolgálat biológusa, Neil Dawe négy hónapja így nyilatkozott egy riporternek: told a reporter „Nem lennék meglepve, ha a következő generáció megélné az emberiség kihalását.” Mivel munkaköréből adódóan nap, mint nap láthatja a természet meglepően gyors haldoklását. Dawe szerint a gazdasági növekedés öli meg az ökorendszert. Napról-napra minden egyre rosszabb lesz, és az emberiség zavartalanul folytatja azt, amit eddig tett, mert az ökorendszer rugalmas, a mai bűnökért nem büntet azonnal.

Guy McPherson (University of Arizona) hasonló gondolatokat fogalmaz meg: „Nagyon kevés ember maradhat életben a Földön az életet biztosítani tudó földrész összezsugorodása miatt.” A legfrissebb (2013. október) tanulmány szerint study published hasonló fog történni, mint ami 55 millió évvel ezelőtt történt, amikor is 5 °C-al volt melegebb, mint most, és ez a hőmérséklet emelkedés mindössze 13 év alatt következett be.

A Science 2013. augusztusi jelentése szerint report a klíma tízszer gyorsabban fog megváltozni, mint bármikor az elmúlt 65 millió év alatt.

James Hansen, klímakutató, állítja said: „Az Északi-sark jegének elolvadása szabad utat enged az óceán felmelegedésének, ami a vízfenék melegedését vonja maga után. Ez pedig a metánhidrát felszabadulását eredményezi. Ha ez bekövetkezi, akkor több fok további melegedéssel nézünk szembe, amit nem biztos, hogy a civilizációnk kibír. Elvileg az ember 6-9 °C melegedést még el tud viselni, de a gazdanövények kultiválása nem. Jelenleg az alapvonalhoz viszonyítva a melegedés 0,85 °C és a pozitív visszacsatolások máris beindultak. A jelek szerint 40 éven belül, de nem lehetetlen, hogy sokkal előbb elérjük az 5°C globális hőmérséklet emelkedést, ami mellett a 7-8 milliárd ember etetése teljesen kilátástalan, tehát nagy részének meg kell halnia. Ennek oka, hogy az embernek enni kell, de a növényzet képtelen adaptálódni az új viszonyokhoz ilyen rövid idő alatt.”

Végezetül pedig hadd foglaljam össze. Az elmúlt néhány évben a globális felmelegedés gyakori téma volt a blogban, amit az olvasók többsége magáévá tett. Mondhatnám megszokott, de amire még nem hívták fel a figyelmünket kellő alapossággal az a következő: A felmelegedés irgalmatlan felgyorsulásának a küszöbén állunk. Ami eddig többé-kevésbé „hobbi” volt, az igen rövid időn belül véres valósággá válik.

___________________________________________________________
A fentieket hadd egészítsem ki egy saját megfigyeléssel. Az Északi-sark körüli jég nyáron olvad, télen visszafagy, de egy kicsit mindig többet olvad és kevesebbet fagy vissza (átlagosan). A rekord olvadás 2012-ben volt, amikor is a szokásos szeptember közepén észlelt minimum a 3,5 millió km2 alá süllyedt. Ezzel szemben, egy évvel később éppen, hogy csak megközelítette az 5 millió km2-et. Ez kábé másfél millió km2-el marad el a tavalyi rekordtól. És most jön a meglepetés. Az elmúlt 3,5 hónap alatt, a visszajegesedés olyan lassú volt, hogy ebben a pillanatban kisebb területet borít jég, mint pontosan egy évvel korábban. Ez egybevág azzal, hogy néhány éven belül jégmentes lesz nyáron az Északi-sark. Akárhogy is, ráérzésem szerint 5 éven belül beköszönt a megjósolt változás.

___________________________________________________________   

___________________________________________________________

12 éve annak, hogy az elektromos írógépet felváltottam a szövegszerkesztővel. 12 éve annak, hogy csak írok, és nem igazán figyelek arra, hogy mit, mert a javítás oly egyszerű, könnyű az írógépes kínlódáshoz képest. Ez oda vezetett, hogy az évek alatt elkényelmeskedtem, ellenőrzésre szorulok, nem tudok meglenni egy lektor nélkül. Éva készségesen felvállalta ezt a szerepet, és aprólékos női türelemmel fésüli át az összes kaparmányomat. Illő tehát, hogy ott legyen a helye mellettem a bal felső ikonban.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
____________________________________________________

(1244) Mely országok a leginkább áldozatai a globális klímaváltozásnak?

Tibor bá’ online

 

~00000A Fülöp-szigeti Haiyan tájfun világos üzenet a természettől, hogy a jövő, amivel szembe kell néznünk, milyen lesz. A 380 km/h szélsebesség, a több mint 10.000 halott, csak számadatok, amiket sokunk el se tud képzelni. A borzalmas videó felvételek láttán elsőre az jut eszünkbe, hogy azért ez nálunk nem következhet be. Valóban tájfun a világ ezen táján nem lehetséges, de egyéb események, elsősorban földcsuszamlások, felhőszakadások, árvizek minket se fognak kímélni, és ha 380 km talán nem fogja végigsöpörni a Kárpát-medencét (legalább is egy jó ideig nem). Azonban az eddigieknél nagyobb viharokra mi is számíthatunk. Igaz az Atlanti-óceánról induló viharok erejük nagy részét elveszítik, mire hazánkhoz érkeznek. Ugyanez mondható el a Fukushimából kiinduló radioaktív szennyeződésről is. Végre van valami, amiben szerencsések vagyunk. Ugyanazokért mások többet fizetnek, mint mi. Ennek ellenére, hogy képben legyünk, érdemes felidézni a legrosszabbul járókat!

A Germanwatch nevű tudós társaság a Münich Re gigászi biztosítótársaság adatai alapján felsorakoztatta a legtöbbet szenvedett országokat 2012-ben, valamint a legtöbb áldozatot szedő katasztrófát 1993 és 2012 között.

Első helyen Haiti áll, ahol 2012-ben a Sandy hurrikán 200.000 áldozatot szedett.

Második helyen a Fülöp-szigetek állnak a 2012-es ciklon miatt, de 2013-ban minden bizonnyal, elnyerik az első helyezést.

Pakisztáné a harmadik helyezés az egyre növekvő áradások és szárazság miatt.

Az elmúlt 20 évet figyelembe véve, kiemelkedő Honduras és Burma (Mianmar), ahol mindennaposak az időjárással kapcsolatos katasztrófák.

Most mindjárt jegyezzük meg, hogy ezek az országok a legkevésbé járultak hozzá a klímaváltozáshoz. Ez jeles példája annak, hogy az élethez szerencse is kell.

A látványos és gyorsan lefutó katasztrófák mellett meg kell még említeni a kevésbé látványos eseményeket, mint a gleccserek olvadásából származó vízhiányt. Pakisztánban például 1950-ben fejenként napi 5000 liter víz állt rendelkezésre, ami mára1000 literre csökkent.  Ebből kifolyólag a vízi erőművek kapacitása csökkent, valamint kevesebb élelmiszert tudnak előállítani.

2012-re meg kell még említeni Szerbiát és Bosznia Hercegovinát, ahol kimagaslóan meleg volt a nyár, hatalmas volt a szárazság, ami jelentős termés kieséssel járt.

Végül is 2012-ben a következő rangsor állt elő az elszenvedett katasztrófák terén: haiti, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Madagaszkár, Fuji-szigetek, Szerbia, Bosznia Hercegovina, Oroszország, Nigéria.

1993-2012 időszakban pedig: Honduras, Mianmar, Haiti, Nicaragua, Banglades, Vietnam, Fülöp-szigetek, Dominikai Köztársaság, Mongólia, Thaiföld és Guatemala.

Csak tartson ki a szerencsénk!

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

(1237) A Haiyan tájfun a klímaváltozás következménye-e?

Tibor bá’ online

 

~00000Ezt a kérdést fel se kellene tenni, ha a világ nem lenne teli lefizetett gazemberekkel, akik mindent bedobnak, hogy kételyeket ébresszenek az emberekben. Lássuk, mit mutatnak a számok!

A Fülöp-szigetek hivatalos statisztikája szerint 1947 és 1960 közötti 13 évben a legerősebb tájfunt 1951 decemberében észlelték, amikor is 240 km/óra maximális szélsebességet mértek. 1961 és 1980 között a legnagyobb szélsebességet, 275 km/óra értékben 1970 októberében mérték. A következő két évtized legerősebb tájfunja 2006 decemberében fordult elő 320 km/óra csúcs szélsebességgel. És ugye a hírekből tudjuk, hogy a Haiyan maximuma egy elképzelhetetlen 380 km/óra volt. Aminek következménye – a videó felvételek tanulsága szerint – totálisan letarolt táj. Az tehát teljesen nyilvánvaló, hogy a tájfunok folyamatosan egyre erősebbek. Ki az a barom, aki állítja, hogy ez mindössze a napfolttevékenység minimuma miatt van, amihez az emberiségnek semmi köze. Miközben a légkör CO2 koncentrációja folyamatosan kúszik felfelé egyre növekvő sebességgel. [1960-ban 0,54 ppm értékkel nőtt egy év alatt, 2012-ben pedig 2,66 ppm-mel] Az idén júniusban elérte a „történelmi” 400 ppm értéket, és jövő júniusban minden bizonnyal 403 ppm-en fog tetőzni.

Eközben az ENSZ varsói összeröffenése nagy ívű mellébeszéléseket rendez. Vajon az elmúlt néhány év szélsősége időjárási anomáliái, például a Sandy hurrikán, az amerikai, orosz és ausztrál hőhullámok, a sarki jég rekord olvadása az ember által okozott klímaváltozás következménye-e? Mert ha igen, akkor gyorsabban kell kezelni a problémát. Problémát? Milyen problémát, a kihalásunkat? Nahát-nahát!

Na, nézzük. A viharok ereje az óceánok hőjéből ered. A Csendes-óceán pedig folyamatosan melegszik. Nyilvánvaló, hogy az egyre melegebb óceán egyre több energiát képes átadni a hurrikánoknak, tájfunoknak, és ez a jövőben is így lesz. Tehát még erősebb viharok várhatók, amiben a klímakutatók meg is egyeznek, sőt hozzáteszik, hogy a nagy erejű viharok gyakorisága is növekedni fog.

Viszont a szkeptikusok kihasználjak azt, hogy az időjárás szabálytalan tulajdonsága miatt a tudósok ragaszkodnak ahhoz az ősi megállapításhoz, hogy elszigetelt esetek semmit se bizonyítanak. Ez a vélekedés azonban változóban van. Új kutatási módszerek, és a rendelkezésre álló egyre pontosabb adatok birtokában lehetséges a szélsőséges időjárás és a klímaváltozás közé egyenlőségjelet tenni. Példának okáért egy tipikus hőhullám bekövetkezésének az esélye már meghatározható, sőt az is, hogy hasonlók gyakori bekövetkezésére milyen melegedés mellett kell számolnunk.

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a klímaváltozással a hőhullámok, szuper viharok, szárazságok előfordulása megszaporodik. Az év elején a NOAA (US National Oceanic and Atmospheric Administration), az Egyesült Királyság meteorológiai Intézete, valamint 16 más globális intézmény együttesen azt vizsgálta, hogy mennyi klímaváltozásra volt szükség ahhoz, (had possibly influenced 12 extreme weather events that occurred in 2012.) ami lehetővé tette a 2012 évben bekövetkező tizenkét szélsőséges időjárási eseményt. A napokig tartó 100 °F (37,7 °C) feletti hőmérséklet, Sandy-t, a sarki jegek rekord olvadását, az angliai esős nyarat, a spanyol szárazságot, és a többit. Az összefüggések ellen már senki se tiltakozik.

Persze a szélsőséges időjárási események okainak a meghatározása nagy kihívást jelent, de nem lehetetlen annak kimutatása, hogy például a 2010-es orosz szárazság megismétlődésének az esélye megháromszorozódott. További példák felsorakoztatása nem ütközne nehézségbe, de már csak egy figyelemreméltó adatot szeretnék közölni:

A NOAA szerint 2013 júliusa volt a 341., egymásra következő hónap (ez több mint 28 év), amikor ezek átlaghőmérséklete meghaladta a XX. század átlagát. Thomas Karl szerint (a NOAA igazgatója) a rekord döntésnek oka az üvegházhatású gázok koncentrációjának a növekedése, végső fokon az emberi tevékenység.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

(1200) Annyira borzasztó, hogy rágondolni is rossz

Tibor bá’ online

 

~ab057Thom HartmannThe Last Hours of Humanity (Az emberiség utolsó órái) – A kihalásig melegített Föld – – – Megjelent 2013.08.23.

A következő 22 év alatt 750.000.000 (hétszázötven millió) ember nem fog kellő mennyiségű ivóvízhez jutni a Himalája gleccsereinek a visszahúzódása miatt. Ez körülbelül annyi ember, amennyi a teljes Európában él, egészen az Ural hegységig. Nagyon sok. Főleg ha meggondoljuk, hogy a XX. század hajnalán a Föld teljes lakossága nem érte el ezt a számot.

És akkor pontosítok. Az IPCC jelentést a Financial Times (nem egy kimondott bulvár lap) 8 nappal ezelőtti számában ezzel a címmel foglalta össze: „Fő klimatológus vészjelzést adott le a Himalája gleccsereivel, kapcsolatban.” A cikk szerzője Pilita Clark egyszerűen foglalta össze a tényeket. „A Himalája gleccserei olyan gyors ütemben olvadnak, hogy 22 éven belül 750 millió ember vízellátása lesz a tét, figyelmeztetett a világ legismertebb klimatológusa.” Itt valójában Indiáról, Pakisztánról, Nepálról, és Kína egy részéről van szó, de ez nem minden. Hasonló gleccserolvadás van folyamatban, Dél Amerikában is.

Az általános vélekedés ellenére a globális felmelegedés, vagy klímaváltozás nem csak azt jelenti, hogy enyhébbek lesznek a telek, és a növények könnyebben jutnak szénhez. A kalapban az is benne van, hogy sok százmillió ember fog éhezni, szomjazni, tömegesen elhagyni az otthonát és áldozattá válni. De benne vannak még háborúk, soha nem látott erdőtüzek, az óceánok szétdúlása, és végül az emberi faj kipusztulásának igen nagy esélye. – – – IGEN, kipusztulást írtam.

A Föld történetében eddig 5 tömeges kihalás következett be, amikor is a földi élet fele kipusztult, az összes ragadozóval együtt, vagyis olyannal, mint maga az ember, és mind az 5 kihalást olyan hirtelen felmelegedés okozta, mint amit most mi emberek indítottunk be a fossziliák elégetésével.

____________________________________________________
____________________________________________________
____________________________________________________

(1194) A legújabb IPCC jelentés

Tibor bá’ online

 

~00000Öt évet vártunk a legújabb IPCC jelentésre, és most végre megérkezett. A jelentés több mint 800 tudós több éves munkája, amit Stockholmban alaposan átrágtak. Ez a maximum teljesítmény, amit az emberiség produkálhat 2013-ban. Ezt kritizálni, vagy ezzel egyet nem érteni a világ legnagyobb önteltsége. Az alábbiakban a RealClimate gyors előzetes összefoglalójának az összefoglalóját adom át természetesen magyarítva.

FELMELEGEDÉS: Bár a jelentés politikai okokból kifolyólag csak 95 százalékos valószínűségről beszél, valójában már nincs semmi kétség, hogy a jelenlegi globális felmelegedést az emberiség okozza. 1950 óta a természetes külső sugárzási kényszer (például a Nap) gyakorlatilag semmivel se járult hozzá az 1950-óta érzékelhető melegedéshez, amit az alábbi grafikon mutat be. A tíz éves átlagolásból világosan kiderül, hogy az elmúlt 15 év alatt a melegedés üteme egy jottányit se csökkent, a rengeteg mellébeszélés és propaganda ellenére. Ezért előre figyelmeztetek mindenkit, hogy aki ilyesmit próbál belinkelni, azt törölni fogom, mert ez most már egyenlő azzal, ha valaki bizonygatná, hogy igenis vannak boszorkányok

~ab051

Az elmúlt 30 év valószínűleg a legmelegebb legalább I.u. 1400 óta. Ennél jóval fontosabb az előttünk álló melegedés mértéke 2100-ig. A lehető legjobb becslés + 4°C ad meg, ha az emberiség nem tesz semmit. Ha azonban (ami szerintem csak egy álom) komoly mértékben visszafogja a CO2 kibocsátást, akkor és csakis akkor megúszhatjuk + 2 °C emelkedéssel, amit az alábbi grafikon mutat be.

~ab052

Fekete = a múlt, piros =  ha nem teszünk semmit, kék = ha komoly mértékben visszafogjuk magunkat. Ezt úgy emlegetik a szakirodalomban, mint a 4 fokos világ, és a 2 fokos világ. De az a 4 fok csak a legvalószínűbb, mert a szórás szerint lehet akár 5,5 °C is. Horrorisztikus.

És akkor a hab a tortára.  A felmelegedés nagy része irreverzibilis, még akkor is ha a kibocsátást nullára csökkentenénk. A globális hőmérséklet évszázadokon át meg fog maradni azon a szinten, amit elért.

Ezek nem az én szavaim. Ezeket az IPCC panel állítja, csak nem teszi hozzá, amit kellene. 1) Egyáltalán nem úgy néz ki, hogy a kibocsátást valaha is abbahagyjuk, mert ez ellenkezne az emberi természettel.  2) A 4 fokos világ az ember számára lakhatatlan. Az emberiségnek van egy-két még elfogadható évtizede, amit egyre kellemetlenebb klíma követ. Majd még 2100 előtt az élet lehetetlenné válik. Az emberiségnek annyi. És elnézést kérek, amiért ezt néhány hónappal korábban, a saját szakállamra leírtam.

____________________________________________________
____________________________________________________
____________________________________________________

 

 

(1179) Curix Szövegelése helyett tények

Tibor bá’ online

 

~00000Index és Origó helyett a Magyar Meteorológiai Szolgálat adatait az alábbiakban olvashatjátok. Amiből az szűrhető le, hogy az érzetet, a benyomást, teljes mértékben alátámasztja a mérés! Vagyis nem mi puhultunk el, nem a panaszkodás miatt érezzük melegebbnek a nyarakat, hanem tényleg így van.

Az országos  hőmérséklet átlagban hozzávetőleg 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt a megszokottnál, vagyis 1901 óta az idei nyár volt a tizedik legmelegebb, amely kiemelkedően napfényes is volt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az MTI megkeresésére.

A nyári országos átlaghőmérséklet 21,2 fok volt, és külön-külön mindhárom hónap is melegebb volt, mint a normálértékek, amelyeket az OMSZ az 1971-2000 közötti időszak átlagából számít ki. Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy használható legyen Magyarország éghajlatának általános jellemzésére.

A normál júniusi országos átlaghőmérséklet 18,7, a júliusi 20,38, az augusztusi 20,03 fok. Ehhez képest júniusban 19,4, júliusban 22,18, míg az augusztusban 22,03 fokos országos átlaghőmérsékletet mértek. Az augusztusi átlagérték 2 fokkal volt magasabb a normálnál, ezzel az idei augusztus a hetedik legmelegebbnek számít 1901 óta.

A meteorológiai szolgálat nyári napnak azt nevezi, amikor a maximum hőmérséklet eléri, illetve meghaladja a 25 fokot. Ilyenből egy nyáron általában 56 van, most viszont a három hónap alatt 68 igazi nyári napot jegyeztek fel. Hőségnapnak azt nevezik, amikor a legmagasabb hőmérséklet legalább 30 fok. Ilyen napból a szokásos 18 helyett 32 volt az idei nyáron.

Mindezeken felül a korábbi évekhez képest a legszembetűnőbb különbség a forró napok számában adódott. Az idén nyolc olyan nap volt, amikor a hőmérsékleti maximum elérte vagy meghaladta a 35 fokot, míg a harmincéves átlag mindössze egyetlen nap. A nyolc forró napból öt augusztusban volt. Júniusban, júliusban és augusztusban is több olyan nap volt, amikor a napi legmagasabb minimum- és maximum-hőmérsékleti rekord is megdőlt.

Országos viszonylatban a 2013-as nyár legnagyobb hőmérsékleti értékei mindhárom hónapban sorra a második helyen végeztek az “örök rangsorban”. Például az augusztus 8-án, Győrhöz tartozó Likócson jegyzett 40,6 fokos napi maximum-hőmérséklet az idősorok kezdete óta a 2. augusztusi és egyben a 2013 nyarán mért legmagasabb maximum-hőmérséklet.

A nyár legmagasabb napi átlaghőmérsékleteit július végén, augusztus elején mérték. A meteorológiai szolgálat ennek kapcsán felidézte, hogy az országos tiszti főorvos július 24-én másodfokú, 25. és 29. között harmadfokú intézkedése lépett életbe a hőség miatt. Augusztus 2. és 5. között is a második fokozat, vagyis hőségriasztás, majd 6. és 9. között ismét a harmadik fokozat, vagyis hőségriadó volt érvényben.

Az OMSZ – amely más hőségfigyelmeztetési rendszert alkalmaz – összesen 21 napon adott ki legalább narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetést az ország valamely területére. A legmagasabb fokú, piros figyelmeztetés 11 napon volt érvényben, két napon, augusztus 7-én és 8-án az egész országban.

A meteorológiai szolgálat hangsúlyozta, hogy hőségperiódusok régebben is voltak, ugyanakkor “az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk”. Az OMSZ klimatológiai adatbázisában végzett elemzések szerint a nyári középhőmérséklet emelkedett leginkább a múlt század eleje óta, amely a hőséghullámok sűrűbb előfordulásában is megmutatkozik.

A hőséghullámok hossza is emelkedett az elmúlt években. Az ilyen napok számát tekintve az első helyen az 1994-es, a második helyen a tavalyi év áll. Az idén és 2007-ben egyaránt 8 napos hőséghullám a harmadik leghosszabbnak számít a hosszú hőséghullámok között.

2007-től kezdődően az összes nyári időszak az első 15 legmelegebb nyár között kapott helyet. Országos átlagban 1901-től kezdődően Magyarországon a 2003-as nyár volt a legmelegebb, melyet a 2012-es, majd a 2007-es nyár követ – írta a meteorológiai szolgálat.

http://hvg.hu/idojaras/20130905_forro_volt_a_nyar#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2013_09_05&type-id=HvgDaily&user-id=3485CDD6&utm_content=normal

Tisztelt szkeptikus faszok! A globális felmelegedés TÉNY. Nem állt le a melegedés. Nem jön egy új lehűlés. A zavarkeltést abba lehet hagyni.

_________________________________________________
_________________________________________________
_________________________________________________

(1170) A klímaváltozás civilizációnk bukásához vezet

 

Tibor bá’ online

Breaking news a poszt végén.

 

~00000„A fenntartható növekedés megvalósítása nélkül több milliárd ember veszti el életét.” Ismerteti olvasóival az angol „The Independent”,  még mielőtt a kutatási eredményeket hivatalosan nyilvánosságára hoznák a 6700 oldalas „State of the Future” (A jövő helyzete) cím alatt, amit az UNESCO, a Világ Bank, a Pentagon és a Rockefeller Alapítvány szponzorált. A tanulmányt a világ 2700 élenjáró tudósa állította össze. Ban-Ki-moon az ENSZ főtitkára szerint a tanulmány „az ENSZ, a tagállamok, és a civil szervezetek részére felmérhetetlen értéket képvisel.”

A tanulmány főtémája a globális gazdasági válság hatása, ami folyamatosan csökkenti az emberiség rendelkezésére álló élelmiszer mennyiségét, növeli a szegénységet, rontja a tiszta energia előállításának lehetőségét és kifejezetten demokráciaellenes. Az emberiség felének szembe kell nézni a nagyfokú munkanélküliségből fakadó erőszakos cselekedetek, felkelések bekövetkezésével, amihez társulni fog a víz, élelmiszer, és energia hiány, valamint a klímaváltozás összesített hatása. Idézet a jelentésből: “The scope and scale of the future effects of climate changeranging from changes in weather patterns to loss of livelihoods and disappearing stateshas unprecedented implications for political and social stability.” a következőket jelenti. „A klímaváltozás jövőbéli hatásának mértéke és elterülése – amihez az időjárás megváltozása, az életlehetőség elvesztése és országok eltűnése tartozik – soha nem tapasztalt politikai és társadalmi instabilitást fog eredményezni.”

A tanulmány összeállítói – véleményem szerint – nem voltak képesek megállni, hogy ne rakjanak be egy nagyadag optimizmust is. „A globális gazdasági krízis és klímaváltozás segíthet az emberiségnek abban, hogy adja fel önző magatartását és felelősségteljesebb döntéseket hozzon.” [Vagyis Kedves Loránd, ezzel a hatalmas ötlettel mások is előálltak már] Még jó, hogy a feltételes módot használták a megfogalmazásban. Tényleg kíváncsi vagyok, hogyan válik az inherensen önző Emberből a mások érdekeit is figyelembe vevő „embertípus”, amivel, ha jól emlékszem Sztálin már kísérletezett, meglehetősen csúfos eredménnyel.A föld

A nyomor ellenére hatalmas technológiai fejlődést ígérnek. Például nano-medicinát, ahol a vérsejtméretű nano-robotok a sérült emberi sejteket atomról atomra újjáépítik. Ennek is megvannak a hátrányai – vallják be – mert a jövőben akár egyetlen egy ember is képes lesz működésbe hozni tömegpusztító fegyvert (ami alatt hidrogénbombát kell érteni). Felsorolnám még a várható negatív hatásokat, amiket a tanulmány – nem túl lelkesen de – felsorakoztat.

Legelső jelenség az élelmiszerek és az energia árak növekedése lesz, illetve vízhiány és növekvő menekülthullám a romló környezeti és gazdasági állapotok miatt. Ebből következik a világ felének társadalmi instabilitása és a felbukkanó villongások. Várható a szervezett bűnözés felvirágzása, ami globálisan 3.000 milliárd dollár „bevételt” jelent. Összehasonlításnak megjegyzendő, hogy a világ összes országának együttes katonai kiadása ezen összegnek mindössze a fele. A klímaváltozás hatása növekedni fog, 2025-re 3 milliárd embernek nem lesz ivóvize. A vidéki tömegek nagyvárosokba menekülnek, illetve ellepik a természetvédelmi területeket, ami új járványok felbukkanásának melegágya lehet. Minden állami erőfeszítés ellenére a globális környezetvédelem romlani fog. Ez szükségessé tenné az országok közötti megállapodásokat, aminek hiányában ellenségeskedések léphetnek fel. Ez különösen érvényes az USA-ra és Kínára.

A tanulmány kitér még arra a jelenségre, hogy az események gyorsabban következnek be, mint a megelőző intézkedések. Más szavakkal, az emberiség nem tervez, hanem kullog a bekövetkezett katasztrófa után. A záróakkord szerint: “There are answers to our global challenges, but decisions are still not being made on the scale necessary to address them. Vagyis: „A globális kihívásra megvannak a megfelelő válaszok, de olyan méretű döntések még mindig nem születtek meg, amelyekre szükség lenne.” Ha valaki engem megkérdezne, akkor elárulnám, hogy nem is fognak, mert ezek csak szép szavak, hogy azok is oda figyeljenek, akik rettegnek a rossz hírektől.

Breaking news

Entergy Corporation bejelentette, hogy a Vermont Yankee Nukleáris Reaktort véglegesen leállítja. Az ok, hogy (másik 22 USA reaktorral együtt) a Fukushimai reaktorokkal megegyező forróvízes rendszerű reaktorokat gyenge szerkezet tervezésűk miatt módosítani kellene, ami a várható költségek miatt nem lenne gazdaságos. Listen InAmi némileg meglepő a nagyközönség számára, hogy becslések szerint a leállított reaktort még legalább 20 éven át kell hűteni, és akkor még ott van a visszamaradt radioaktív anyag, amivel nem tudnak mit kezdeni.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

(1163) HŐHULLÁMOK

Tibor bá online

 

~ab024Kertem vén diófájának árnyékában (én ültettem 30 évvel ezelőtt) 35°C a levegő hőmérséklete, amit lassan már kezdek nagyon unni. Betámolygok a néhány fokkal „hűvösebb” szobámba, ahol a számítógépemen vár egy poszt, most küldték át Amerikából a következő csábító címmel: 2040-re a szélsőséges hőhullámok száma megnégyszereződik – bájos. Ha megengeditek, lefordítok pár bekezdést, csak úgy találomra.

Sziasztok srácok, remélem, jól vagytok. Ez csak egy gyors bejelentkezés, mert szeretnélek benneteket emlékeztetni, hogy pillanatnyilag a szó legszorosabb értelmében szétdúljuk a bolygónkat, poklot gyártunk a Földből. Egy új tanulmány tartalma According to a new study némileg el fogja szarni a hangulatodat, mert a jelek szerint a szélsőséges hőhullámok szinte lehetetlenné fogják tenni a gabonatermelést, ráadásul várhatóan horrorisztikusan lesznek és gyakoriak a következő 30 év alatt. És most jön a legrosszabb hír, tehát ülj le, ha még nem kaptál infarktust – ez akkor is be fog következni, ha az emberiség, mától visszafogná az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szóval tegyük egyértelművé, amiket most tapasztalunk, ezek a hőhullámok az 1950-es években kezdődtek, és ebben a pillanatban a globális szárazföld területének 5 százalékát érintik egy adott időben. Legalább is Dim Coumou klimatológus szerint, aki a Potsdami Klimahatáskutató Intézet munkatársa. Ha légkör CO2 tartalma tovább növekszik (mint tudjuk már átlépte a 400 ppm határt), akkor 2100-ra a szélsőséges hőhullámok a szárazföld 85 százalékán lesznek jelen. Az ennél is nagyobb hőség pedig 60 százaléknál lesz tapasztalható. Na, ezt nevezik földi pokolnak. Ennek az emberiségre mért hatásáról mindenki elgondolkodhat.

Eddig szólt a fordítás, még csak annyit, ha a belinkelt url-t nem nyitottad ki, akkor még leírom, hogy James Hansen, a globális felmelegedés atyja szerint 1950 és 1980 között egy-egy extrém hőhullám előfordulási valószínűsége 1:300volt. Ez mára 1:10-re növekedett. Ez tehát nem tudományos elmélet, hanem tudományos TÉNY.

Most néztem utána. A légkör CO2 tartalmának mérése 1959 óta folyik. 1961-70 között évi gyarapodás 0,9 ppm volt, 1981-90 között ez az érték 1,55 ppm-re nőtt, 2001-2010 között tovább növekedett 2,04 ppm-re. 2012 júliusa és 2013 júliusa között 2,93 ppm volt a növekedés, ami t9öbbmmihnt háromszorosa az 1960-as évekének. Vonjátok le belőle azt a következtetést, amit akartok.

~ab025New York – Brooklyn – Coney Island – 2012 egyik hőhulláma alkalmából
__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

(1162) Metán, a vég kezdete

Tibor bá’ online

 

~00000Nem kell cicizni, az olvadó permafrostból felszabaduló metán hatása a Föld klímájára felbecsülhetetlen. Az Északi-sark jege soha nem látott mértékben olvad, a legközelebbi szárazföldek (Alaszka, Szibéria) hatalmas permafrost területei olvadó félben vannak. Száz meg száz kilométereken át a megolvadt pocsolyákból buborékokban tör fel a metán. Hidrátok formájában, a föld alatt 50 gigatonna metán van, ami ha felszabadul, pillanatok alatt (számítások szerint 2035-re) a Föld átlaghőmérséklete el fogja érni a kritikusnak mondott + 2°C melegedést (konzervatív becslések szerint). Ez az az érték, amit az emberiség még el képes viselni.

~ab023

A kiáramló metán növeli az átlaghőmérsékletet (ami az Északi-sarkon + 0,8 °C helyett már ma + 6°C körül van), ami további metán kiszabadulását eredményezi. Felgyorsul a sarki jég olvadása, a víz felülete sokkal több hőt nyel el, mint a fehér jég, ami további gyorsulást eredményez.

2035 –öt én egészen biztos nem érem meg, de főleg a fiatalabb olvasok még bőven az élők sorában lesznek. Az életkörülmények iszonyatossá fognak válni, amire nem felkészülni halálos bűn. Mik várhatók?

Néhány éven belül a nyári, hosszan tartó kánikulák annyira kibírhatatlanok lesznek, hogy aki csak teheti klímaberendezést fog beépíteni a lakásába. Az igazi pokol akkor következik be, a mikor áramkimaradás következik be, aminek igen nagy a valószínűsége.

A klímaváltozás az igen enyhe európai telek alatt napokig tartó olyan szélsőségeket fog produkálni, mint amit az idén „élvezhettünk” a tél végén. Soha nem tapasztalt viharok lesznek egyre gyakoribbak. Hatalmas mennyiségű esők fognak lezúdulni igen rövid idő alatt (jéggel kombinálva) amiket hosszú szárazságok követhetnek. Soha nem tapasztalt folyóáradásokat néhány héten belül szinte kiszáradt folyómedrek követhetnek. A mezőgazdasági termelés jelentősen vissza fog esni, az élelmiszer árak az egekbe szállnak. Szúnyogok és más paraziták fognak ellepni soha nem tapasztalt mértékben, amiket ismeretlen betegségek követnek a szarrá rombolt egészségügyi ellátás mellett. És ez még nem lesz az „igaz” geddon, csak az előjáték.

~ab020

A releváns posztokban végigolvastam a tízezerszer lefuttatott különböző modelleket, mert a klimatológusok roppant lelkiismeretes munkákat végeznek. Ezeket azonban nincs értelme végignyalni, elég, ha a végeredményt a 2035-öt megjegyezzük, aminek egyetlen feltétele, hogy az 50 gigatonna metán 2025-ig az atmoszférába kerüljön. Annyit kell még hozzátenni, hogy ez akkor érvényes, ha az emberiség folyamatosan nem tesz semmit, hogy ezt elkerülje (amire én mérget mernék venni). Ha tesz, akkor a 2035 kitolódhat – egyes modellezések szerint 2040-re, mások szerint egy kicsit tovább, de nem kerülhető el.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

(1161) A tengerszint emelkedése

Tibor bá’ online

 

~00000Néha a kis számok nagy dolgokat rejtenek magukban. Az óceánok szintjének emelkedése a XX. század alatt mindössze 200 mm volt, aminek fő oka a globális felmelegedés 0,7 °C értéke, ami természetesen az emberiségnek köszönhető az üvegházhatású gázok kibocsátásával. Ez a 200 mm nem tűnik annyinak, amiért aggódnunk kellene. Viszont az is igaz, hogy a XXI. században a szint emelkedése folytatódni fog. A nagy kérdés az, hogy mennyivel? A szakirodalomban található maximális érték 2 méter. Ha ez bekövetkezik, akkor az emberiség felkötheti a gatyáját, hogy ehhez adaptálni tudja magát, legalább is a tengerparti városokban. Viszont a századvégén az emelkedés nem fog leállni. A múltbéli adatok azt mutatják, hogy melegebb klíma esetén a tengerszint több méterrel volt magasabb a mai állásnál. Hogy ezt direktben nem tapasztaljuk annak oka, hogy hatalmas víz és jégtömegről van szó, ami rendkívül nagy ezért a melegebb levegőtől csak lassan képes átvenni a hőt, de elkerülhetetlenül. Ez azt jelenti, hogy ha le is állna a globális felmelegedés, az óceánok melegedése tovább tartana. Nagyon alapos számítások azt mutatják, hogy az ipari forradalom hőmérséklet átlagához viszonyítva egy fok Celsius hőmérséklet emelkedés az óceánok vízszintjét 2,30 méterrel emeli meg. Ez azt jelenti, ha ma leállna a globális melegedés, akkor is 2,10 méter emelkedés lenne még várható, de hogy ez milyen gyorsan következne be, azt nem lehet tudni. Mindössze annyi mondható bizonyosan, hogy nem lehet több mint 2000 év. Ezek szerint a 2,30 méter vízszintemelkedés nem a XXI. században fog bekövetkezni. De mikor?

Harmincöt évvel ezelőtt hangzott el John H. Mercer fizikus figyelmeztetése: az emberiség üvegházhatású gázok kibocsátása a Föld felmelegedését vonja maga után. Dr. Mercer cikke a Nature-ben jelent meg West Antarctic Ice Sheet and CO2 Greenhouse Effect: A Threat of Disaster, ami elég vészjóslóan hangzott (A Nyugat Antarktisz jégtáblája és a széndioxid üvegház hatása katasztrófával fenyeget). A cikkbe a szerző felhívta a figyelmet a jégtáblák szokatlan topológiájára unusual topography of the ice sheet mert annak legnagyobb része a tengerszint alatt van.

~ab022

Klimatikus változás esetén az egész (geológiai mércével mérve) igen gyorsan összeomolhat, mintegy 5 méter szintemelkedést okozva. Az elmúlt 35 év alatt sok minden kiderült, de hogy a Dr. Mercer által jelzett gyors emelkedés valós tényt takar-e, azt nem tudják.

Dr. O’Leary és öt munkatársa az ausztrál Curtin egyetemről több mint 10 éven át tanulmányozták a Nyugat Ausztrál tengerpart mintegy 2000 kilométeres szakaszát, ahol a világon egyedülálló biztonsággal lehet következtetni a múltbéli tengerszintekre. A vizsgálatok szerint az utolsó jégkorszakot megelőző meleg időszak alatt (Eemian, i.e. 130.000-114.000) a Föld hőmérséklete hasonló volt ahhoz, ami – köszönet az emberi tevékenységnek – előtt állunk, tehát felmérhetjük azt, ami várható. Eemian világban a tengerszint több ezer évre stabilizálódott körülbelül 4 méterrel magasabban, mint a jelenlegi állapot, de ami tényleg érdekes, hogy mi történt ezt követve. Dr. O’Leary csapata elsöprő bizonyítékot talált arra, hogy az Eemian kor végén a tengerszint hirtelen legalább 5 métert emelkedett, így összességében közel 10 méterrel volt magasabb, mint most. A kutatók biztosak abban, hogy ehhez a hirtelen emelkedéshez 1000 év se kellett, de hogy mennyivel volt kevesebb, az nem megmondható.

Egy másik tengerszintkutató tudós Andrea Dutton szerint egy ilyen hatalmas és gyors változás csak úgy képzelhető el, ha vagy a grönlandi vagy az antarktiszi jégtábla összeomlik. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha valamelyik helyen jelentős instabilitás áll fenn, ami melegedés esetén felborítja az elrendeződést.

Stanfordi tudósok szerint az ember által kibocsátott gázok hatására – a számítások szerint calculated recently  – a klíma sokkal gyorsabban változik, mint bármikor a dinoszauruszok óta.

Minden esetre, ha a 10 méter emelkedéshez néhány ezer évre van szükség, az emberiség (már ami megmarad belőle) tud hozzá alkalmazkodni, de ha 100 év alatt 2-3 méter várható, akkor az adaptálódás elképzelhetetlen. Sajnos a számítások azt mutatják, ha most azonnal abbahagynánk a CO2 kibocsátást, akkor az emberiség megúszná egy 2 méteres emelkedéssel. De nem fogja, mert képtelen változtatni a megszokott életén.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

(1130) + 6° Celsius

A jövőnk véget értGondoljuk tovább a “múltkorit”, Az teljesen egyértelmű, hogy a széndioxid kibocsátást az Emberiség nem hajlandó abbahagyni. Valójában az Emberiség nem hajlandó lemondani arról a kényelemről, amit a fosszilis energiák elégetése számukra biztosít. Alternatívához csak akkor fog nyúlni (illetve nyúlna), ha a fossziliák elfogynak. Az Ember ha kell, ha nem éjjel-nappal utazik, télen fűt, nyáron légkondíciónál, az égvilágon mindent energiával működtet a fogkefétől kezdve, a habverőn át egészen a lombfelszedésig vagy hólapátolásig. Lovakkal, ökrökkel nem bajlódik, műtrágyát használ és légkondicionált traktorral szánt és takarítja be a termést, miközben létszáma túllépett a 7 milliárdon. Éppen ezért pusztán idő kérdése (30-50 év?), hogy elérjük a 6 fokos felmelegedést. Ugyanis ennyire van a Földön „üzemanyag”. Ilyen már volt 251,4 millió évvel ezelőtt (hibahatár ± 30.000 év), poured carbon dioxide into the atmosphere, amit a paleontológusok úgy neveznek, hogy mass extinction a nagy permi kihalás, amit összesen két gerinces állat élt túl, akiknek sikerült lemenekülni a mai Antarktisz fű borította területére. A Földnek 10 millió évre volt szüksége ahhoz, hogy visszaálljon az egyensúlyi állapot. Tehát, amivel ma szembenézünk az nem unikum. A +6°C elérésének folyamata már elindult. Ma ugyan még lehetne lépni, hogy megálljon valahol +6°C előtt, de ne áltassátok magatokat, nem fogunk lépni egyetlen egy lépést se a helyes irányba. Kár engem ezért cikizni, mert akik ennél optimistább szöveget nyomnak, azok vagy nem tudják, mit beszélnek, vagy egyszerűen nem merik megmondani az igazat. A tény az, hogy már megjelentek az első vesztesek, akiket nem kell győzködni a valóságról. Íme, egy kis ízelítő:

Mohammed Nasheed a Maldív-szigetek elnöke jelezte, hogy az óceán minden évben egyre nagyobb partszakaszt kebelez be. Ha, ez így megy tovább, a szigetek hamarosan teljesen víz alá kerülnek.  

Északon az inuit indiánok állítják, hogy vadászmezeik sorra olvadnak bele az óceánba, és egyre nehezebb zsákmányt szerezniük.

Bangladesben a tengerparton a helyiek az arra járó idegeneknek megmutatják, hol állt a házuk 2 évvel ezelőtt, kb. 5 km-re a parttól, bent a tengerben. A házkörül lévő fák és a kunyhó látcsővel még látható.

Dél-Kalifornia: Évről-évre egyre több erdőtüzet láthatnak saját TV készülékeiken. Az ott élők számára az erdőtüzek hozzátartoznak a mindennapi élethez. erdőtűz

A darfuri határ mentén az ENSZ kiküldött a következő jelentéssel tért vissza. „A letelepedett parasztok és a nomád pásztorok békés egymás mellett élésben használták a környéken fellelhető ivóvizet. Aztán a múlt század 90-es éveiben a víz kezdett elapadni. Aztán amikor a vízforrás kiszáradó félben volt, az emberek elkezdték egymást öldökölni a megmaradt víz birtoklásáért.”

Ezt Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára így összegezte: „Amikor az élet fenntartásához szükséges dolgok – víz, étel, termőföld – eltűnik, az emberek nem várják, hogy meghaljanak, elkezdik gyilkolni egymást.” Nekem ezt egy kicsit furcsa volt olvasni, mert pár hónappal ezelőtt pontosan ezt írtam a blogomba. Senki se döglik éhen békésen, előbb tesz valamit!  

Mit várhatunk +6 fok esetében? Olyan erős hurrikánokat, amiknek nyoma máig megmaradt az óceán fenekén. OK, a hurrikánok ellen lehet védekezni, erős beton épületekkel, de a levegő oxigén tartalmának 15 %-ra csökkenését nem lehet kivédeni. Ez azt jelenti, hogy mozgás nélkül is kapkodni kell a levegőt. És akkor még ott van a múltkor említett 35°C (vagy e feletti) meleg plusz az elviselhetetlen légnedvesség. Nem kell mondani ember ezt nem éli túl. Hogy bekövetkezik az biztos, csak még nem tudjuk, hogy mikor. Egy dolgot biztosra veszek, ahogy a világon minden beruházás a végén többe kerül, mint a tervezett összeg, ugyanúgy minden klímával kapcsolatos előrejelzés optimistább, mint a valóság. Eddig legalább is ezt lehetett tapasztalni.

Ps: A fent látható könyvből már minden példány gazdára talált, de kérésre el tudom küldeni az E-formátumban.

________________________________________________________
________________________________________________________

Gondolkozzunk reálisan! Senki se született jósnak, mindenki feltételezésekből indul ki. Két lehetőség van: 1) “pesszimizmusom” megalapozatlan. 2) Megalapozott. Ha az első eset jön be, akkor majd jót nevettek rajtam, és a felhalmozott tartalékokat, gyógyszereket, egyéb eszközöket vagy felhasználjátok, vagy elteszitek emlékbe. Ha viszont a második eset áll elő, és igazam lesz, akkor mi lesz veled és a felkészületlen családoddal? [Én nem foglak kinevetni.]  Még mindig reálisan! Az életkörülmények – elsősorban a klímaváltozás, és annak hozadéka miatt – egyre mostohábbak lesznek, ami előbb vagy utóbb (még a + 6°C bekövetkezése előtt) nagyon csúnya társadalmi felforduláshoz vezet. Élj normál életet, ne rettegj, de gondolj a borús jövőre is.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

(1120) Klíma betegség?

Tibor bá’ online

 

~00000Ha még nem hallottál volna a völgylázról, akkor nem vagy egyedül (lehet, hogy azonos a Q-lázzal). Olyannyira, hogy számtalan családi orvos félrediagnosztizálja. Kaliforniában 1998 és 2011 között a megbetegedések éves száma 850 százalékkal nőtt. A betegség megkapható spórák belélegzésével, amiket a szél, vagy emberek, állatok mozgása kavar fel. Na jó, de hol volt ez eddig?

A szakértők szerint a gombafélék igen érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra. A melegebb, szárazabb klíma mellett a spórákat szállító por könnyebben száll, tehát a globális felmelegedéssel segítünk be a spórák hatékonyságába.

A betegségnek több szimptómája is van, és fájdalommal, elgyengüléssel jár, és néha halálos. Az influenzához hasonló tünetei vannak, de a fertőzés a tüdőből átmehet az agyra, a csontokra, bőrre, és még a szemekre is, aminek megvakulás, tüdő elégtelenség, és akár halál is lehet a következménye. A betegség tehát nem vicc, de hogy ezzel egészen tisztában legyünk, íme egy amerikai pasi leírása:

Nálam e betegség kétoldali tüdőgyulladással járt, amihez hozzátartozott az éjszakai izzadás. Mindjárt a kezdetén a  Diflucan gombaelleni gyógyszerből a megengedett legnagyobb dózist kaptam. Ennek a hatása hasonlít a rákos betegek kemoterápiájához. A hajam mellett kihullott még a szempillám, a szemöldököm is. A szájüregem, és az orrjáratom teli lett sebekkel. Ajkaim kiszáradtak és felrepedeztek, az ízületeim igen fájdalmassá váltak, ami miatt a járás lehetetlenné vált, oly annyira, hogy a vécére járás maximális erőfeszítésembe került. Folyamatosan vizsgálták a véremet a májfunkció ellenőrzése végett, de szerencsére megúsztam.

Nem túl nagy ügy. Magyarországon is terjed a Q-láz, ami egy teljesen új jelenség. A legújabb jelentés szerint nem tudják, honnan indul ki, de háziállatokat feltételeznek. Annyit azonban tudomásul kell vennünk, hogy a globális felmelegedés egészen biztos fog még számtalan kellemetlen meglepetést okozni.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

 

(1116) Erdőtűzek

Tibor bá’ online

 

~at0002Az igazán fontos hírekkel nem foglalkozik a média, nem „összeesküvésből”, hanem egyszerű tudatlanságból, mert alig fognak fel valamit a hosszú távú lényegből. Íme, mire bukkantam. Worst wildfire in Colorado history destroys hundreds of homes, kills two. [Colorádó állam történetében a legvadabb erdőtűz, már eddig is sok száz családi ház esett – áldozatul, ketten már meghaltak] 2013.06.17.

Az USA délnyugati államában, Colorádóban pillanatnyilag minden idők legvadabb erdőtűzével küzdenek a tűzoltók. A tűzet először múlt csütörtökön észlelték a 83-as műúton közel Colorado Springs-hez. Vasárnap estig közel 500 km2 erdő égett le, 482 családi ház esett áldozatul. A jelentések szerint ketten életüket vesztették a tűzben. Bár a hétvégén nem várt eső érkezett, a helyzet reménytelen. Több ezer embert kiparancsoltak otthonából. Összesen 38.000 helyben lakó hagyta el eddig az otthonát. Az eddigi rekord, a múlt évi erdőtűz következményeit a jelenlegi már túlhaladta. A „hivatalos” értékelésbe már belopta magát a sokáig tagadott tény: „A colorádói erdőtűz közvetlen következménye a globális felmelegedésnek.” Az erdőtűz „szezon” pillanatnyilag 2 hónappal hosszabb, mint a közelmúltban. Az ok a tavaszi és nyári középhőmérséklet növekedése, és a téli hó korábbi olvadása.  

Ez a kép a héten nem Siófokon készült, hanem Alaszkában
Ez a kép a héten nem Siófokon készült, hanem Alaszkában

Az esetnek ez a természet felöli oldala, a politikusok részéről pedig a totális közömbösség érzékelhető, miközben az extrém időjárás anomáliák fokozódnak. És fokozódnak, mert egy nappal később jött a hír, hogy Alaskát elkapta egy hőhullám. Anchorage-ben napok óta 27 °C-t mérnek, de a Talkeetna nevű apró alaszkai településen egy elképesztő 36°C-ről számolnak be. Miközben egy hónapja még havazott.

Persze a köznép nem tud ezekről, akik tudnak róla, azokat nem érdekli. Valahol eldöntötték, hogy túl sokan vagyunk. Ha az 5 százalékba akarsz bekerülni, akkor készülj fel a legrosszabbakra!

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

(1063) Mi a CO2 pillanatnyi helyzete?

Tibor bá’ online

 

~at0002Erre a címre (Mi a CO2 pillanatnyi helyzete?) válaszolhatnék egyetlen szóval: szar, vagy egyetlen adattal: 396,8 ppm (2013 februári adat), de – sajnos – ezt lehet egy kicsit cifrázni. Először azonban nézzünk rá az itt látható grafikára. A vörös pontozott vonal: — o — o — a havonta mért értékeket mutatja, és azért hullámzik, mert a növények fotoszintézise felvesz széndioxidot ami viszont az évszakok változásának megfelelően ingadozik. A csúcsértéket minden évben május vége felé mérik, ami után kezd visszacsúszni, de sose az előző év minimumáig. A fekete pontozott vonal a kiátlagolást mutatja, de pillanatnyilag nem témája posztnak.

~at505

Nekem úgy tűnik, hogy a Földnek két stabil állapota van, amik között az átmenet nem fokozatos. A Föld egészen egyszerűen, bizonyos periódusokat követve az egyik állapotból a másikba ugrik. A jégrétegekbe zárt levegőbuborékok részletes analízise azt mutatja, hogy ehhez a két stabil állapothoz két különböző CO2 szint kapcsolódik. A jégkorszak alatt 190 ppm, az interglaciális időszakban pedig 280 ppm. E két értéktől eltérő, más CO2 koncentráció huzamosabb időn át nem tapasztalható. Ebből arra lehet következtetni, hogy a földi klíma jégkorszakba be, és jégkorszakból ki „táncolásának” fő oka, a széndioxid vándorlásából adódik, a szárazföld, óceán és atmoszféra között.

Hogy is van ez? A fentiekben azt állítottam, hogy most, vagyis egy interglaciális időszakban az atmoszféra CO2 tartalma 280 ppm. Ez az érték azonban mára – köszönet az ember 200 éven át folytatott ipari tevékenységének – már elérte a 398 ppm-et. Ennyi CO2 a légkörben az elmúlt 650.000 évben sosem volt, ezért nem lehet tudni, hogy ez a közeljövőt illetően hatásában mit jelent! Innentől kezdve mindenki arra tippel, amire akar, de tudományos szinten maradva a következőket kell megfontolás tárgyává tenni: a globális felmelegedéssel kapcsolatos hagyományos (általam nem elfogadott) gondolatfuttatással készült előrejelzések szerint a CO2 koncentráció növekedését egy fokozatos fölmelegedés követ, és mivel a CO2 koncentráció emelkedése előre kiszámítható, a hőmérséklet változás mértékét is előre meg lehet jósolni, és a számítások eredménye az ember számára elviselhető. Ugyanis, a számítások szerint, a CO2 koncentráció megduplázódása, vagyis 560 ppm elérése, mindössze 1 °C átlaghőmérséklet emelkedést eredményez, miközben jelenleg már bezsebeltük a 0,8 °C növekedést, és hol vagyunk még az 560 ppm-től? (becslésem szerint kb. 35 év)

Csakhogy a jégkorszakok váltakozásának fent ismertetett mechanizmusa nekem azt sugallja, hogy az eljövendő klíma nem ezt az utat fogja járni. Valójában én azt jósolom meg, hogy az egyre emelkedő CO2 szint a rendszerben minden figyelmeztetés nélkül hirtelen beindít egy drámai pozitív visszacsatolást, és a Földön be fog következni egy harmadik, teljesen ismeretlen és kiszámíthatatlan stabil állapot valahol a 400 + ? ppm CO2 koncentrációnál.

Mint már jeleztem Mauna Loa legutolsó adatai szerint a légkör széndioxid tartalma 396,8 ppm. Az USA Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) bejelentette, hogy a CO2 növekedés gyorsabb, mint számították. Érdekes visszalapozni a CO2 éves növekedésére.

1960-ban az éves CO2 növekedés 0,54 ppm

1970-ben az éves CO2 növekedés 1,06 ppm

1980-ban qz éves CO2 növekedés 1,73 ppm

2003-ban az éves CO2 növekedés 2,29 ppm

2013-ban az éves CO2 növekedés 3,30 ppm

Ennyivel termelnénk több széndioxidot? Nem egészen, a klimatológusok véleménye szerint a Föld már nem képes a fokozódó széndioxid mennyiséget felszívni, pedig a klíma előrejelzéseket adó modelleknél feltételezték, hogy az ember által termelt CO2 mennyiség felét óceánjai és erdei felfogják. Ez a feltételezések azonban túl optimistának bizonyulnak. Martin Parry az IPCC egyik vezető tisztségviselője szerint „Mindenféle szövegelés ellenére a helyzet egyre rosszabb. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése gyorsul. A klímaváltozás hatásai már érezhetőek, és ezek az érezhető hatások is nyilvánvalóan növekszenek.”  Minden esetre ez év júniusában a CO2 koncentráció át fogja lyukasztani a 400 ppm szintet. Mindent összevetve, az általam 2004-ben megjósolt pozitív visszacsatolás „megfutása” már beismerten beindult.

______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________

(1022) Azért a jég az úr

Tibor bá’ online

 

~00000S bár felül a gálya, és alul a víznek árja, azért a jég az úr. – Hagyományosan az Északi-sark körül a jégképződés március első harmadában áll le, majd olvadni kezd. Az idén azonban nem egészen ez történt. A jég kiterjedését naponta mérik, én meg naponta figyelem. Öt nappal ezelőtt a 14 millió négyzetkilométertől visszapattant, olvadni kezdett a jég, pedig csak február 18 körül járt az idő. Jó két héttel hamarabb, mint „illett” volna, de ez nem csoda. Ugyanis a jégmezők területi felmérése nem ad pontos képet a helyzetről, számításba kellene venni a jég vastagságát is. Erre is van megoldás, amit műholdakról végeznek. A pontos mérések azt mutatják, hogy 1979-óta (az első mérések ideje) az Északi-sark körül található jég volumene egy ötödére csökkent, 16.855 km3-ről 3261 km3-re.

~at483

Ez úgy lehetséges, hogy a terület zsugorodása mellett a jégtáblák egyre vékonyabbak lesznek. Ezt a tényt most a NERC (Natural Enviroment Research Council) hivatalosan is bejelentette múlt szerdán. „Angol tudósok felmérése szerint a sarki jég 2003 és 2012 között ősszel 36, télen pedig 9 százalékkal csökkent.” A szakértők erre úgy reagáltak, hogy tíz éven belül a nyár végére minden jég el fog olvadni az Északi-sarkon.

Nem kell különös tehetség annak kitalálására, hogy ennek a fantasztikus mennyiségű jégnek a jelenléte igen jelentős időjárást befolyásoló tényező volt, ami rohamos tempóban felszámolódik. A meteorológusok szerint ezzel biztosítva lesz a már tömegesen tapasztalható szárazságok, árvizek, kánikulák, és hideghullámok egyre nagyobb gyakorisága.

A jég eltűnésének következménye lesz a globális felmelegedés felgyorsulása, ami egy másik ránk leselkedő veszélyt indíthat be, éspedig az északi jeges vidékek talajában befagyott üvegház hatású gázok felszabadulását, az állandó fagyok fellazulása révén. Az aztán be fogja lendíteni a melegedés tempóját.

Az alábbi ábra megértéséhez kell egy kis idő, de érdemes vele bajlódni, mert igen plasztikusan mutatja be az eseményeket.

~at484

Az Északi-sark jegének nyári eltűnését megakadályozni már egészen biztos nem lehet, de felveti a kérdést, hogy vajon a globális felmelegedés megállítható-e még. Sajnos a tudósok is emberből vannak, vagyis élet-halál kérdésben ők is hivatalból optimisták, így az utca embere felé azt kommunikálják, hogy ha csökkentenénk a lábnyomunkat, akkor még….. Személy szerint nekem ennek ellenkezője a véleményem. Kiránduljunk sokat, járjuk a természetet, készítsünk sok fényképet, gyönyörködjünk a természet szépségébe…………  amíg lehet. 🙁

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

(994) A klímaváltozás mértékét alulbecsülték

Tibor bá’ online

 

~00000A tudós nem politikus, és természetesen nem kapcabetyár. Ha valamire rájön, kiszámol, kísérletekkel igazol, akkor az eredményt óvatosan közli, mert annál nincs nagyobb blama, mint ha állítását mások cáfolják, vagy eredményeit korrigálják. Az utca embere számára ezt azt jelenti, hogy a tudós sose mond nagyot, inkább kicsit. Ezt tették a klímakutatók is. Jelezték, hogy hát „van egy kis probléma, jó lenne, ha odafigyelnénk, mert úgy néz ki, hogy…..” Az emberek azonban hanyagok, „Ja csak ennyi” ettől nem kell úgy beijedni. Ha tehát az embereket meg akarod mozgatni, akkor mindig szuperlatívuszokban kell fogalmazni. Figyeld meg: „Az évszázad vihara csapott le…..” „Minden idők legnagyobb szélhámosát buktatták le……” „Soha nem látott vakmerőséggel fosztotta ki a…….”  „Rekord idő alatt…..” Ilyenekre odafigyelnek, de ezekre se sokáig. Mértéktartó, korrekt közlemények egyik fülükön be, a másikon ki.

Mostanra megérett a helyzet és az utolsó nagy klíma összeröffenéskor Dohában nyilvánosságra került, hogy az elmúlt 22 évben az IPCC négy jelentésében nem kellő mértékben tárta fel a veszélyeket a légkör egyre növekvő széndioxid tartalmával kapcsolatban. Valamint nem kellő mértékben jelezte a globális felmelegedés előrehaladását, aminek egyik súlyos következménye a világ mezőgazdaságát sújtó szárazság, és az ezzel párhuzamos viharos esőzések.

Az egyik példa a sarkvidék nyári jégtakaró csökkenése. A 2007-es IPCC jelentésben asz áll, hogy a sarkvidéki jég 2070 előtt nem fog teljes mértékben elolvadni a nyár végére. Azonban a jégmezők sokkal gyorsabban olvadtak, mint azt bárki előre jelezte volna. Most már az a vélemény, hogy 20 éven belül a nyár végére elolvadhat az összes jég.

A másik példa a tengerszint emelkedés. A 2001-es IPCC jelentésben az áll, hogy az éves emelkedés 2 mm alatt marad, miközben 1992 és 2006 között a tényleges emelkedés 3,3 mm volt.

Hogy a kép tiszta legyen, ki kell emelni James Hansen múlt augusztusban leközölt közös tanulmányát az egész világon tapasztalt extrém időjárással kapcsolatban. Ugyanis Hansen és csapata egészen más következtetésre jutott, mint az IPCC . Véleményük szerint az elmúlt 30 év gyors klímaváltozása okozza az extrém időjárást. A szélsőséges meleg nyár esélye ma 13 százalékkal nagyobb, mint 1980-ban volt. A 2003-as európai, 2010-es orosz és a 2011-es texasi hőhullám nem következett volna be ember által okozott globális felmelegedés nélkül. Ez hatalmas változás a korábbiakhoz képest, amikor az extrém eseményekre mindig úgy nyilatkoztak, hogy az időjárás közmondásosan szeszélyes, mindig is voltak szélsőségek. Ezen vélekedés alól azonban kihúzták a sámlit az extrém események, a mért rekord értékek gyors egymásután következése. Csak gondoljatok bele a múlt nyár magyarországi rekord értékeire. Az évszázados rekordok egymás után dőltek meg – nap, mint nap.

A közvetlen ok is kezd kiemelkedni az ismeretlenség homályából. Az északi féltekén a sarkvidéki jég összehúzódásának következménye a jet-stream (futóáramlás) gyengül és északabbra húzódik, ami megakadályozza a normális időjárást, viharokat, szárazságot, hőhullámokat tartósít úgy, hogy azok hetekig, sőt hónapokig egy helyben maradnak (lásd, ami éppen most Indonéziában történik. Dzsakartában az eső képtelen elállni. Az utcákon méter magasan hömpölyög az ár). A Sandy hurrikánra is van magyarázat. A sarkvidéki melegedés miatt Grönland felett magas légnyomás uralkodik, ami a hurrikánt a szárazföld felé tolja.

Ezeket az összefüggéseket az IPCC nem tudta előre jelezni, akiknek az ötödik jelentése szeptemberre van bejelentve, de a konzervatív értékelésükhöz nem fér semmi kétség.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

(965) A klímaváltozás néhány ismeretlen velejárója

Tibor bá’ online

 

Azt már majdnem mindenki tudja, hogy a globális felmelegedés következményei a szárazság, szélsőséges viharok, hosszan tartó kánikulák, mert a klímaváltozás megbolondítja az időjárásunkat, de ennek olyan velejárói vannak, amikre senki se gondol, és a szakmai körök nemigen hívják fel rá  figyelmünket. Nézzünk néhányat!

1.   Öngyilkosságok szaporodása: Negyven éven át tartó megfigyelést végeztek az ausztrál vidéken élők körében, aminek során összefüggéseket találtak a szárazság és a 30-50 év közötti férfiak öngyilkossága között. Szárazság alatt a jelzett csoporton belül az öngyilkosságok száma egyértelműen 15 százalékkal nőtt.  A jelenség nem teljesen új, mert az indiai földművesek sorában már rég ismert a kilátástalanság okozta öngyilkosság. Indiában a mezőgazdaság vízszükségletét fúrt kutakból biztosítják. Jelenleg az átlagos mélység 150 méter környékén van, ami jelentős áramfogyasztást tesz szükségessé. Itt azt tapasztalják, hogy átlagosan 12 óránként lesz egy-egy földműves öngyilkos. A tanulmány készítői kitérnek arra, hogy egy szokatlanul száraz év a földműveseknek igen számottevő anyagi vesztességet okozhat. Máskülönben bár az öngyilkossági hajlam sok tényezős, bonyolult motiváció következménye, ennek ellenére világos összefüggés van a melegedés és a mentálhigiénia között. Várható, hogy nagyobb melegedés nagyobb fokú mentálhigiéniás problémákat fog eredményezni.

2.   Nyugat nílusi vírus: Mi van akkor, ha az egyre melegebb éghajlat és sok millió szúnyog találkoznak? Megindul a nyugat nílusi vírus inváziója. A szárazság miatt elapadnak a vízfolyások, ami közben tavak, pocsolyák keletkeznek (ÁRTEREK !), ami tökéletes szúnyogtanya a szaporodáshoz. Ráadásul melegebb időjárás esetén a szúnyogok életciklusa felgyorsul, és a vírus is gyorsabban szaporodik. Plusz az enyhébb tél, illetve a korai tavasz megnyújtja a szúnyog támadás idejét. Amerikai statisztika szerint múlt évben 1118 ember kapta meg a betegséget, akik közül 41 bele is halt. A mortalitás ezek szerint 3,7 %. Ez jóval nagyobb, mint a „közönséges” influenzáé.  

3.   Folyók elapadása: Szárazabb telek után elmarad a folyók tavaszi áradása, ami a nyári szárazság alatt további vízhiányt okoz. Az alacsony vízállás megnehezíti vagy éppen lehetetlenné teszi a vízi szállítást (ami a legolcsóbb, és egyben a leginkább üzemanyag-hatékony). Az alacsony vízállás jóval kevesebb vízhozamot jelent. Tekintve, hogy a budapesti ivóvíz nagy része a Dunából van közvetlenül kiemelve, a Duna oldott szennyezése a városi vízben nagyobb koncentrációt jelent. Végül a paksi reaktorok hűtéséhez hatalmas mennyiségű vízre van szükség, ami extrém alacsony vízállásnál nem biztosítható. A következmények beláthatatlanok.

4.   Atomreaktorok hűtése: Atom reaktorok tervezésénél fontos szerepet játszik a kinyerhető hűtővíz hőfoka. Amerikában úgy terveznek, hogy a hűtésre használt víz hőmérséklete az egész év folyamán nem lépi túl a 24 °C-t, és így több száz reaktor van tervezve szerte szét a világban. Ez az érték Magyarországon is alkalmazható, mert a Duna hőfoka nyáron se éri el ezt az értéket… most. Ha viszont a globális melegedés következtében túllépi, akkor a paksi vízhűtés nagy bajba kerül (a világ több i reaktorával együtt). Ugyanis feltétlenül le kell állítani a reaktorokat, ami azonban az energia kiesésen kívül egy igen veszélyes dolog, mert mind Csernobilban, mind pedig Fukushimán pont a reaktorok leállás okozta a katasztrófát,  ami alatt bár csökkent mértékű, de további vízhűtésre van szükség.

5.   Tejtermékek: Tej és tejtermékek előállítói a tehenek. A tehenek tápláléka a fű, amit legelnek. Szárazság esetén a fű kiég. Tartós szárazság esetén a teheneknek más takarmányt kell adni, ami a szárazság miatt egyre drágább lesz, és az emberek elől kell elvenni. Illetve a tehenek életben tartása miatt jelentősen felmegy a mindennapi kenyér ára. Ezt a dolgot egészen biztos szabályozni kell, mert úgy nem lehet tejet inni, sajtokat enni, hogy ennek következtében emberek halnak éhen.

6.   Paraziták, skorpiók, mérges pókok: A melegebb klíma miatt Észak Afrikából, a Földközi-tenger vidékéről paraziták, skorpiók, mérges pókok, csúszómászók vándorolhatnak északra, és persze elérhetik hazánkat is. Ezekhez nem vagyunk hozzászokva, mert ilyen élőlényekkel nálunk nem lehet találkozni. Hogy pontosan mi lesz, az kiszámíthatatlan, de lélekben felkészülhetünk arra, hogy ilyenfajta invázió bekövetkezhet.

Ez a néhány téma természetesen nem meríti ki mindazt amivel hamarosan szembe kell majd néznünk, de alkalmas arra, hogy rávilágítsunk, a globális felmelegedésnek számtalan indirekt következménye lehet, amelyek tovább fogják nehezíteni az életet.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

(926) A malária visszatért a megszorítás alatt nyögő Görögországba

Tibor bá’ online

 

A REUTERS jelentése szerint a Médecins Sans Frontiers (Orvosok Határok Nélkül) felajánlotta segítségét Görögországban (elég nagy szégyen, mivel a harmadik világ országaiban tevékenykedik)

Több nyugati ország egészségügyi minisztériuma figyelmeztette    Görögországba utazó állampolgárait, hogy a déli területeken, de valószínűleg hamarosan Athénban is számolni kell a malária fertőzés veszélyével.

A megszorító intézkedések következtében a szúnyogellenes permetezéseket beszüntették. Ennek következtében a szúnyogok által terjesztett malária felütötte a fejét. De Görögországba sikeresen beszivárgott más, szúnyogok által terjesztett betegség is, mint például a Nyugat Nílusi Láz.

A statisztikai hivatal jelentette, hogy Görögország területén, 2012 első kilenc hónapjában 70 bejelentés történt malária fertőzéssel kapcsolatban. Egészségügyi szakemberek szerint csak idő kérdése és a malária meg fog jelenni Athénben is. Ehhez a hírhez párosul az a tény, hogy a malária ellenes gyógyszer a kinin már jó ideje nem tudja betölteni preventív szerepét.

Ezt a jelentést mi magyarok se vehetjük félvállról, mert a globális felmelegedés miatt a betegséget terjesztő Anopheles szúnyog élettere folyamatosan húzódik északra, és így előbb vagy utóbb nálunk is meg fog jelenni, és ne várjátok, hogy a magyar egészségügy felkészüljön az eseményre, mert nem fog.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

(901) Szokj hozzá az új időjáráshoz

Tibor bá’ online

 

Mert mást úgyse tehetsz. – Az elmúlt napokban végigélveztük az Északi-sark jegének rekord zsugorodását. Ilyen kevés jég nyár végén még sohase volt, és a rekordjavítás nem egykét századmásodperc volt, hanem (az én feljegyzéseim szerint) durván 700.000 km^2, ami Magyarország területének a jó hétszerese. A mostani nyárvégi jégterület mindössze fele az 1979-es értéknek, amit „szokásosnak” nevezhetünk. Ez a tény a laikusokban azt az érzetet kelti, hogy az idei tél enyhe lehet. Valójában pont az ellenkezője következik, aminek pontos oka a passzát szelek északabbra húzódása a globális felmelegedés következtében. Amit valójában tapasztalhatunk az a szélsőségek fokozódása, ahogy ezt már évekkel ezelőtt jelezték a klimatológusok. De tekintsünk vissza!

Rekord hőség volt Kelet Európában és az USA területének nagy részén. Minden idők legnedvesebb nyara volt a Brit Szigeteken. Folyamatos felhőszakadások voltak Indiában és a Fülöp-szigeteken, míg Kelet Afrikában és az USA területén soha nem látott szárazság.

Röviden, a korábban beharangozott klímaváltozás nem a jövő zenéje, már megérkezett. A nagyritkán korábban bekövetkező időjárási szélsőségek mára mindennapossá váltak. Az egyre melegebb Földön hőhullámok, áradások, szárazság és erdőtüzek a mindennapok eseménye. És akit ez meglep, az éveken át nem figyelt rám, vagy éppen hogy vitába keveredett. Pedig ami elkerülhetetlenül felénk tart, az egyáltalán nem lesz kellemes. Persze, hőhullámok korábban is voltak, nem minden évben, de voltak, viszont a mostani hőhullámok sokkal tovább tartanak és a csúcshőmérséklet magasabb. Mostanra már a vízhiány is jelentkezik Európa egyes részein, míg máshol annyi csapadék hull alá, hogy áradást okoz, ami tovább csökkenti a mezőgazdasági hozamot.

_____________________________________________________________

Váltsunk néhány szót a kivédésről. Az igazság az, hogy hideg ellen könnyebb védekezni, mint a makacs hőhullámmal szembe. Egy légkondicionáló felszerelése nem csak költséges beruházás, de az üzemelése is az, ráadásul nagy kérdés, meddig garantált a zavartalan áramellátás. Ha leáll, várhatóan az legnagyobb igénybevétel esetén fog, vagyis a hőhullám közepén. Akinek családi háza van, inkább fontolja meg a ház alápincézését, ha nincs, vagy a ház északi oldalán egy verem megépítését, ahová legalább alvás céljára le lehet huzódni. Ami a téli fűtést illeti, én igen nyugtalan lennék, ha a gázszolgáltatás lenne az egyetlen megoldásom. Gondolkozz el a fafűtés bevezetéséről, és jelentős tűzifa felhalmozáson. A harmadik téma az élelmiszer árak várható (nem a távoli jövőben) jelentős áremelkedése. Erre is fel kell készülnöd. Tippeket nem adok, mert mindenkinek más a helyzete, különben is rengeteget időztünk ennél a témánál.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

(871) Ugrani készül a klíma?

Tibor bá’ online

 

Június elején figyeltem fel rá, hogy a sarki jég gyorsabban olvad, mint a 2007-es rekordévben, és ahogy a grafikonon látható, ez a gyorsulás nem is volt jelentéktelen. Aztán júliusra ez a gyorsulás jelentéktelenre zsugorodott, de még mindig meghaladta a rekordévet, mígnem egy jó hete újra drasztikusan felgyorsult az olvadás. Mára már világosan látszik, hogy a kb. 5 hét múlva bekövetkező leállás az olvadásban, ami a jégmezők minimumát jelenti, egy új rekordértéket fog mutatni. De beszéljünk számokban.

 

Augusztus 13-án a sarki jégmező kiterjedése 4,9 millió km2 volt, ami 2,81 millió km2-el kevesebb, mint a vonatkozási értéknek tekintett 1979-2000 közötti átlag. Hogy ezt érzékelni tudjuk, idézzük fel, hogy hazánk területe 0,09 millió km2 . Vagyis az idén hazánk területének több mint harmincszorosával olvadt el több jég, mint a múlt század utolsó két évtizedében. Ennyit azoknak, akik még mindig nem fogadják el a globális felmelegedést.

De ne álljunk itt meg, az augusztus 13.-i értéket tekintve 450.000 km2-el, vagyis hazánk területének ötszörösével több jég olvadt el az idén, mint a korábbi rekordévben. Ezért írtam az imént, hogy ez az előny már elveszíthetetlen. De a rekordolvadás nem egyenletes. A második ábrán narancssárga vonal a vonatkozási átlag kiterjedést jelzi, a fehér folt pedig a pillanatnyi jéghelyzet. Világosan kitűnik, hogy az extra olvadás nem egyenletes kőrkörösen.

Már több esetben volt szó a klímaváltozást előidéző tényezőknél a pozitív visszacsatolásról. A sarkkörön túl dupla pozitív visszacsatolás jelentkezik. Egyfelől az elolvadt jég helyére sokkal kevesebb fényt visszaverő tengervíz lép. Vagyis több hősugarat nyel el. Ugyanakkor a felmelegedés következtében egyre több metán szabadul fel és tart a légkörbe, ami szintén üvegházhatású gáz. Tehát a melegedés további, gyorsabb melegedést okoz. Ezeknek ellenére ez a gyors olvadás valóban meglepő. Ezt nem tudom másnak tekinteni, mint egy trenden belüli újabb trendnek, ami drasztikus következményekkel járhat már 3-4 éven belül. Hogy ez így van-e, ahhoz kell még egy évet várnunk. Ha jövőre nem lesz új rekord, akkor csak egy kilengésről beszélhetünk. Amennyiben viszont új rekordév lesz a 2013, felkészülhetünk egy gyors és kellemetlen változásra itt a Kárpát-medencében is.   

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

 

(848) A klimatikus ítéletnap forgatókönyve

Tibor bá’ online

 

Az utolsó jégkorszak óta eltelt 10.000 év alatt az emberiségnek könnyű volt a dolga, de most az emberi beavatkozás következtében előbb vagy utóbb beindul egy vissza­fordít­hatatlan, kedvezőtlen változás (ha még nem indult volna be). Beindul, és nem beindulhat, mert addig nem nyugszunk, amíg ez nem következik be.

Földünk működését figyelő ökológusok egyre növekvő aggodalommal állítják, hogy a Földi életet fenntartó rendszer közel áll az összeomláshoz. Vagyis az előttünk álló, évszázad végére jósolt globális felmelegedés következménye lesz a legkisebb problémánk.

A több megfigyelésből származó új felfedezés lényege, hogy a földi viszonyok nem változnak fokozatosan. A mechanizmus jóval durvább és kellemetlenebb. „Az emberek abban a hitben élnek, hogy a Nap minden reggel felkel és az évszakok a megszokott módon változnak. Csak hogy ez nem igaz”, állítja Bill Clark (Harvard). Ő és a többi kutató azt figyelik, miként változtatja meg az emberiség a kulcsfontosságú folyamatokat, mint például a szén és nitrogén ciklusokat, a gleccserek és esőerdők összehúzódását, az atmoszféra vegyi összetételét és az óceán áramlatokat. Egyúttal aggodnak, amiért egyre közelebb kerülünk egy „gyors és kellemetlen” változás beindulásához. Félnek, hogy vége lesz a könnyű és kényelmes életnek.

Egy katasztrófát már szerencsésen megúszott az emberiség, amikor az ózon rétegben hirtelen egy lyuk keletkezett az Antarktisz felett, ami megszüntette az ultraibolya sugárzással szembeni védelmet. [közbe kell szúrni, hogy a Földet érő, nem megszűrt ultraibolya sugárzás az élelmiszer termelést a tört részére csökkentené] Szerencsések voltunk, hogy ez az Antarktisz felett következett be. Szerencsére észrevettük még mielőtt szétterjedt volna az egész Föld felett. És szerencsénk volt abban is, hogy 50 évvel korábban az ipar a klórvegyületek mellett döntött a bórvegyületekkel szemben, amiket éppen úgy lehetett volna alkalmazni mind a hűtőgépekben, mind pedig a sprayekben. Ez a véletlen választás megóvott minket egy sokkal drasztikusabb ózonpusztulás kialakulásától, ami a baj észlelésénél jóval előbb bekövetkezhetett volna. Csak kevesen tudnak róla, milyen közel álltunk a katasztrófához.

Arról természetesen szó sincs, hogy a Földön veszélybe lenne az Élet. Az viszont igaz, hogy az emberiség életkörülményei igen kellemetlenné válhatnak. Ne felejtsük el, hogy az emberi civilizáció az elmúlt 10.000 év alatt fejlődött ki, végig kellemes éghajlati viszonyok között. Az emberiség egyszerűen nincs hozzászokva a hirtelen, nagyfokú változásokhoz, ami már útban van.

„A Földnek valószínűleg van egy Achilles sarka, amin keresztül beüthet egy hirtelen változás. Ha ez a helyzet, akkor jobb, ha idejében tudunk róla”, figyelmeztet Will Steffen a Stockholm székhelyű bioszféra kutató intézet tudósa.

A hirtelen bekövetkező, rosszra forduló változás lehetőségére az elmúlt egy millió év klímájának a jelei világítottak rá. Ugyanis a múltbéli „feljegyzések” azt mutatják, hogy a Föld egyik jégkorszakból ki- a másik jégkorszakba beugrik, nem várt hirtelenséggel. Úgy tűnik, hogy a jégkorszakok beindulását a Föld keringésének ingadozásai okozzák, mivel kismértékben megváltoztatják a beérkező napsugár eloszlását a Föld felszínén. Az egyik ilyen ingadozás 100.000 évente következik be, ami egybeesik a jégkorszakokkal. Ez az egybeesés eléggé furcsa, mivel a három úgynevezett Milankovitch-féle ingadozás közül ez a leggyengébb. Viszont az egybeesés egyértelmű, mondják a gleccserkutatók, akik egyébként úgy találják, hogy a legkisebb ingadozás okozza a legerősebb hatást, mivel a Föld biológiai rendszere felerősíti hatását, aminek következtében egy enyhe lehűlésből igazi fagyosodás áll be.

Ennek a felerősödésnek fő oka az északi sarkon kialakuló jégsapka. Amennyiben egy helyi lehűlés következtében jégmezők keletkeznek, azok a beérkező napsugarakat nagyobb mértékben verik vissza az űrbe, mint a sötét talaj vagy szikla. Vagyis a Földre érkező hőenergia mennyisége csökken. Valamint a jégmezőkön nincs széndioxidot termelő vegetáció, ezért kevesebb CO2 jut a légkörbe. A kevesebb CO2 –t tartalmazó atmoszféra kevesebb hőt fog vissza, ami a Föld hőmérsékletét tovább csökkenti.

Egy kialakult jégkorszak több tízezer évig is eltarthat, aminek a vége egy hasonló ingadozás és pozitív visszacsatolás, csak fordított folyamatban, ez aztán a jégsapkát destabilizálja, és véget vet a jégkorszaknak. A pontos részletekre még nem derült fény, de már feltűnik egy bonyolult, azonban szabályos ide-oda táncolás különleges képe. Az ezzel kapcsolatos kutatások eredményei a földi dinamizmusokról elég pontos képet fog festeni ahhoz, hogy megmondható legyen az emberiség visszafordíthatatlan helyzet teremtése előtt áll-e vagy sem.

Az azonban már most elmondható, hogy a kutatókat leginkább az események bekövetkezésének gyorsasága lepte meg. Geológiai mércével mérve ez egy eszeveszett tánc. Bizonyos helyzetben a Föld átlaghőmérséklete két Celsius fokot eshet mindössze 20 év alatt. Úgy tűnik, hogy a jégkorszakok klímájának két „stabil állapota” van és közöttük az átmenet nem fokozatos. A Föld egész egyszerűen az egyik állapotból a másikba ugrott bizonyos periódust követve.

A jégrétegekbe zárt levegőbuborékok részletes analízise azt mutatja, hogy ezt a két stabil helyzetet két különböző CO2 szint biztosítja. Jégkorszak alatt 190 ppm, jégkorszakok között pedig 280 ppm. Más CO2 koncentráció huzamosabb időn át nem észlelhető. Ebből arra lehet következtetni, hogy az időjárás jégkorszakba be és jégkorszakból ki „táncolásának” fő oka, a széndioxid vándorlásából adódik a szárazföl, óceán és atmoszféra között.

A fentiek fényében különösen figyelemre méltó, hogy az emberi aktivitás következtében Földünk atmoszférájának CO2 tartalma az elmúlt 200 év alatt durván 43 százalékkal növekedett, vagyis 280-ról 400 ppm értékre változott, és ez a változás folyamatosan gyorsul. Kérdés, a földi biológiai rendszer hogyan fog erre válaszolni? Egyesek azt gyanítják, hogy ki fog alakulni egy harmadik stabil szint, egyelőre beláthatatlan klimatikus szélsőségekkel.

Drámai visszacsatolás

A globális felmelegedéssel kapcsolatos hagyományos gondolatfuttatással készült előrejelzés szerint a CO2 kibocsátás növekedése az atmoszféra széndioxid tartalmának folyamatos növekedését vonja maga után. Csakhogy a jégkorszakok bizonyítékai szerint Földünkön az eljövendő klíma nem ezt az utat fogja járni. Valójában az emelkedő CO2 szint a rendszerben beindíthat egy drámai visszacsatolást. Ez akár jó hír is lehet, hiszen a melegebb éghajlat dúsabb növényzetet eredményezhet. A nagyobb tömegű növényzet pedig a fotoszintézis által több széndioxidot köt le, semlegesítve a többletet, leállítva ezzel a további felmelegedést. Csakhogy ezt követi egy nagyobb rothadás és ebből adódó fokozódó CO2 visszaáramlás. Becslések szerint 2050-re az erdők több CO2 –t fognak kibocsátani, mint amennyit elnyelnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbi globális felmelegedési érték 50%-al megnő.

A széndioxid után figyelmet kell összpontosítani a Föld óceánjaira is. Ugyanis a helyzet az, hogy a tengeráramlatok is ki-be kapcsolódhatnak. Márpedig ezeknek hatása a Föld klímájára drámai mértékű is lehet. Miből is adódnak az áramlatok? Az Atlanti-óceán északi részén jég keletkezésekor a környező víz sótartalma megnövekszik. Ez a nagyobb fajsúlyú extra sós víz lesüllyed az óceán fenekére és beindítja az áramlást. Az eredeti víz körülbelül 1000 évvel később felmelegedve újra a felszínre tör és északnak tart, mint Golf-áramlat.

Mi szüntetheti meg ezt az áramlást? Például az olvadó jégtől származó nagymennyiségű édesvíz, ami a globális felmelegedés egyenes következménye. Egyes kalkulációk szerint ez körülbelül 100 év múlva következhet be, ami egy tempósan hűlő Európát jelent. Európa részére ez egészen biztos kellemesen fog hatni, de egyúttal a trópusok, és a déli félteke további felforrósodását vonja maga után. Viszont mivel az áramlattal együtt annak nagymennyiségű CO2 feloldó képessége is megszűnik, a globális felmelegedés tovább fokozódhat.

Ezek mellett egyes tudósok figyelmeztetnek, hogy az ózon réteg még okozhat nagy meglepetéseket. Egy másik téma a hidrogén-peroxid, ami egy rövid életű, igen agresszív gáz. Kedvenc szokása a reakcióba lépés atmoszférikus szennyeződéssel. Ez pedig szmogot jelent. Elképzelhető, hogy a szmog a Föld légkörében állandóan jelen lesz. Mivel a hidrogén-peroxid globális koncent­rációjának mérésére nincs kidolgozott módszer, ezért lehet, hogy ezen a frontot hirtelen nagy meglepetésben lesz részünk.

Ugyancsak nagy meglepetést tartogathat számunkra a tengerszint emelkedése, méghozzá hamarosan. Az utolsó jégkorszak óta eltelt 10.000 év alatt a grönlandi jégmezők gyakorlatilag nem változtak, de pillanatnyilag az olvadás határértékénél vannak. Ha az olvadás beindul az valamennyi földi jég elolvadását jelentheti. Egyes becslések szerint erre kb. 20 év múlva kerülhet sor.

A felsorakoztatott ítéletnapi forgatókönyvre az jellemző, hogy egy jóindulatú bolygó biológiai rendszerének megbolygatóiként oda hathatnak, hogy az oltalmat adó Földünk egy nehezen elviselhető hellyé válhat. És úgy néz ki, hogy bizonyos konkrét értékekhez közel egy picurka többlet elég egy óriási változást hozó folyamat beindításához. Példának okáért az Amazon környéki esőerdőre a globális fel­melegedés kedvezően hat, de egy kicsivel több hő megölheti az erdőt. Mindebből leszűrhető, hogy ha egyszer átlépünk egy kritikus ponton, a változás visszafordíthatatlanná válik. Egy másik példa, ha a szibériai altalaj állandóan megfagyott állapotban lévő rétege a globális felmelegedés következtében megolvad és felszabadul belőle az ott lekötött metán, a későbbi fagy ezt a metánt már vissza a talajba nem tudja parancsolni.

Mindent összevetve az emberiség hatalmas kihívás előtt áll, amivel szembe a legfontosabb és nagyon sürgős tennivaló a megfigyelő állomások hálózatának a kiépítése lenne, mert ettől függ a jövőnk. Az elmúlt 10.000 év alatt számtalan emberi civilizáció nőtte ki magát és tűnt el nyomtalanul miután elpusztította környezetét, aminek következtében a Föld jelentős része az ember részére lakhatatlanná vált. Ezeket túléltük, mert az egyik civilizáció tetemén egy másik civilizáció indult be. De mára a játékszabályok megváltoztak. Az emberi beavatkozás ma már globális, nem lokális. Korábban, ha elrontottuk a dolgot, arrébb léphettünk. Ma már nincs mód a menekülésre. Nem áll rendelkezésünkre egy másik bolygó. 

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

(846) Előttünk a vízözön?

Tibor bá’ online

 

Köztudott, ha nem akkor most írom, évtizedek óta a világ óceánjai évi kb. 3 mm-ert emelkednek. Nem is egy új jelenség, mert a folyamat már több, mint száz éve tart, legfeljebb az „utóbbi időkben” megduplázódott a ráta, ezért jelent vagy 20 cm-t, ami látszatra nem sok, de azért van érzékelhető hatása. Viszont, ha minden elolvad – amihez valószínűleg több száz év kell – akkor az óceánok szintje 170 méterrel lesz magasabb, mint jelenleg. Nesze neked Nagy Alföld. Az alábbi képen jól látható – bár apróka, hogy minden ráférjen – mi kerül víz alá és mi nem.

Ez nem csak engem, de titeket se nagyon érdekelhet, mert még az unokátok se fog lubickolni a Panon tenger partján. Viszont nagyon érdekes – és erről még nem volt szó – hogy az óceánok vízszínt emelkedése az utóbbi két évben nem hogy leállt, de effektív visszafordult: 6 mm-t csökkent. Nézd meg az alábbi grafikont!

Hohó, de itt a jobb felső sarokban történik valami. Az elmúlt két évben nem, hogy leállt volna az emelkedés, de 6 mm-t visszaesett. Hová lett ez a rengeteg víz. Mennyi is? Ha jól számolok 2.170 km^3, ami olyan sok, hogy el se tudjuk képzelni. Rendben van, de hova lett?

Amikor Az Al Nino-t felváltja a La Nina, az előző extrém hőjétől elpárolgott víz kicsapódik főleg India, Pakisztán, Ausztrália, valamint Dél és Észak Amerika északi területei felett (de a napokban dél Japán felett is, de egyenlőre Európa keveset kap belőle). Az alábbi NASA képen sötétkékkel azok a területek vannak jelölve, ahol a szokásos mennyiségen felül további 50 mm csapadék eset az utóbbi évben.

Ezeken a sötétkék területeken nem csak katasztrofális vízözön keletkezett, ami miatt több tízmillió ember vált hajléktalanná, de itt található az a vízmennyiség, ami most „hiányzik” az óceánokból.

 Itt van, hogy mire számíthatunk. Az elmúlt évben 182 áradás/vízözön volt világszerte, ami 180.000.000 embert érintett. Ez a mennyiség duplája az elmúlt évtized átlagának.

_________________________________________________________________________

És akkor egy hétvégi hír:

At least 20 people died and 50,000 were ordered to evacuate as the heaviest rainfall on record pounded the southwestern Japanese island of Kyushu. Rainfall of 10.1 centimetres per hour was recorded. The landslides buried several households. (Legalább húszan meghaltak, és 50.000 embert ki kellett telepíteni miközben a Japántól délnyugatra eső Kyushu szigetet rekord méretű esőzés bombázta. A mérések szerint óránként 100 mm eső esett. A földcsuszamlás több házat is maga alá temetett.)

______________________________________________________________
______________________________________________________________
______________________________________________________________

 

(842) Klimakültek

Tibor bá’ online

 

Hogy tetszik ez a „klímakültek”? Egy vadonatúj magyar szó, amit én gyártottam. Jelentése? A klimatikus változások miatt otthonukat elhagyni kénytelen emberek, azaz a Klíma-menekültek összevont alakja.

Végeredményben arról van szó, hogy egyre nagyobb számú ember lép az emigráció mezejére, ami egyáltalán nem új keletű, hiszen a történelmi léptékkel mérve is jelentős Népvándorlás óta, bizonyos csoportok, mindig is, elhagyni kényszerültek hazájukat. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a bizonytalannak látszó jövőt iparkodtak felcserélni egy fenntarthatóbb körülményeket biztosító földrajzi hellyel.

Most „mindössze” annyi történt, hogy a nyersolaj birtoklásáért indított háború egy kicsit felgyorsította az eseményeket. Ha Bush 2003-ban nem akarja rátenni kezét az iraki olajra, akkor most a nyersolaj ára hordónként kb. 40 $ lenne. Így viszont – a spekulációt is felkorbácsolva – sikerült elérni ennek közel háromszorosát. Ez az ügyes húzás egy millió iraki és néhány ezer amerikai katona életébe, a világnak pedig 8 billió (1012) dollár extra kiadásába került (a mai napig).

De itt ne álljunk le, mert a klíma elkerülhetetlen változása mellé, most felvállaltuk a kicsit előbbre jött élelmiszerhiányt, illetve áremelkedést, némi világinflációval. Várható tehát, hogy a klimakültek száma fokozódni fog.

Csakhogy az 1951-ben létrejött Genfi Egyezmény a klimakült státuszt nem ismerte, mert nem is ismerhette, ezért főleg a politikai menekültek ügyét rendezte le, mivel több, mint 50 évvel ezelőtt elsősorban politikai üldözés miatt menekültek az emberek. Ötven év pedig hosszú idő, ami minden egyezséget kikezd. Miheztartás végett itt lenne az ideje összehozni valami újat, mert mit is várhatunk?

Az IPCC szerint 2050-re 150.000.000 klimakültre lehet számítani, ami hazánk lakósságának tizenötszöröse. Dr Graeme Pearman, ausztrál klimatológus szerint mindössze 2 °C melegedésre (amit bőségesen át fogunk lépni) további 100.000.000 ember lesz kénytelen elhagyni otthonát tengerszint emelkedés miatt. Ez azonban csak a kezdet.

Amint e sorokat írom, a TV2 esti hírműsorában közlik, hogy a magyar homok-hátságon (kb. Kecskenttől Újvidékig) a felszínalatti víz 2-3 méterről 10 méterre süllyedt, azaz kb. tíz éve elkezdődött a Nagyalföld sivatagosodása. Ez a folyamat jóval nagyobb skálán már javában tart Kínától Marokkóig bezárva. Tény az, hogy a felszínalatti víz szintje az egész világon süllyed. Miközben a termőföld szikesedése például Egyiptomban és Kínában egyre nagyobb területeken teszi lehetetlenné a földművelést. Az óceánok melegedéséből kifolyólag a víz oxigéntartalma csökken, ami egész halfajták létét fenyegeti. Már pedig a tengeri halak sok 100 millió ember főtápláléka.

A modellekből nyert adatok hagyományosan megbízhatatlanok. Esetünkben ez azt jelenti, hogy az idézett adatok a lehető legoptimistábbak. Más szavakkal a jövő már a nyakunkba liheg. A WWF szerint az IPCC Nobel-díját elsősorban statisztikájáért kapta, mert a matematikájáért aligha kaphatta.  😀  De nem is annyira az adatokkal van baj, mint inkább azzal, hogy a releváns értékek exponenciálisan növekszenek.

Az U.S. Department of Commerce’s National Organization for Atmospheric Administration szerint az atmoszféra CO2 koncentrációja 2000 óta évi több, mint 2 ppm-mel nőtt (a csúcs 2002-ben 2,55 ppm). Az éves növekedés a 80-as években tipikusan 1,5 ppm volt, míg a 60-as években nem érte el a 1 ppm-et (minimum 1964-ben 0,25 ppm). Metán esetében a történet egészen más. Tíz évvel ezelőtt a metán koncentráció egyáltalán nem változott. 2007-ben 27.000.000 tonna extra metán került az atmoszférába, és a szibériai-kanadai fagyos talaj felolvadásával a felszabadult metán egyre több lesz.

Mit tehet egy szerencsétlen klimakült, összepakolja a családját és elindul, vagy mert  csőre töltött fegyverrel noszogatják, vagy csak úgy magától. A darfuri eset jelzi a helyzet összetettségét. Darfurban 2-3 millió ember elhagyta otthonát. Hiába beszélnek politikai és vallásos összetűzésekről, a valós ok egy környezeti katasztrófa, esetünkben az ivóvíz egyre fokozódó hiánya. Talán ezt nevezhetnénk az első klíma-konfliktusnak. Az ENSZ főtitkára a Washington Post-ban kifejtette: “…that grew at least in part from desertification, ecological degradation and a scarcity of resources, foremost among them water.” Vagyis az öldöklés oka részben a sivatagosodás, ekológiai degradáció, és az élet fenntartásához szükséges élelem, de elsősorban víz hiánya.

Jönnek a klimakültek! Zárjuk le a határainkat. Csakhogy a kívül rekedtekből előbb, vagy utóbb támadók lesznek, mert be akarnak kerülni. Ha nálunk még terem élelem, vagy egy hatalmas nyersolaj mező tetején élünk, egy darabig kitartunk. Megélünk az olajunkból, mert az olaj is egyre kevesebb, egyre drágább, és egyre többet égetünk belőle. Tehát egyre nő a CO2 koncentráció, egyre szélsőségesebb az időjárás, egyre több emberéletet követel, egyre több lesz a klimakült. Ördögi kőr.        

A francia köztársasági elnök, Nicholas Sarkozy áprilisban, leváltása előtt világosan megmondta: a nincstelen milliók Afrikából át fognak jönni Európába, mert az itt élőknek még van valamijük. A darfuri esethez hasonló konfliktus mindennapossá fog válni. Igaz, hozzátette: ha nem csinálunk sürgősen valamit. Na, erre gyorsan körülnéztem, hogy ugyan már, mit is csinálunk? Egyre több autót gyártunk, egyre több energiát használunk, és minden vágyunk a gazdasági növekedés 5 % fölé emelése. Kétharmados miniszterelnökünk 10 év alatt 1 millió új magyar munkahelyet ígért. Az emberiséget szállító vonat száguld a szakadék felé és a politikusok arra biztatnak minket, hogy csak lapátoljuk a szenet a kazánokba, lapátoljuk, évente 5 százalékkal többet. Hadd rohanjon az a vonat egy kicsit még gyorsabban.

Még az is előfordulhat, hogy a klimakültek potenciális áradata hidegen hagy minket. Nem lesz időnk az aggódásra. El leszünk foglalva a természeti csapásokkal. Mondjuk tornádók Budapest felett, jégesők, állandósuló meleg rekordok (a múlt évben is megdöntöttünk vagy tízet). Kiszáradt mezők, alacsony folyóvízszintek, ivóvízhiány. Összecsomagolunk és megyünk mi is északra a Mazuri-tavakhoz, az egész ország klimakültté válik. Aztán, hogy beengednek-e, azt majd meglátjuk.

Minden esetre a nem túl távoli jövőre az ország vezetői nem készülnek fel. A globális fölmelegedésből is divatszó lett, mint annak idején a békeharcból, a fényes szocialista jövőből, vagy újabban a gazdasági felzárkózásból. Szavak-szavak, de „az építkezés alatt a kiszolgálás zavartalanul folyik”. Ami angolul egy kicsit rövidebb: „business as usual”. Ez a biztos módja annak, hogy klíma-menekültekből klíma-nomádokká váljunk.

Jut eszembe, 40.000 éve egyszer már majdnem kihaltunk. Mindössze 2000 ember élte túl a nagy szárazságot. Valamennyien ennek a 2000-nek vagyunk a leszármazottjai. Jó tudni, hogy ennyien talán meg fogjuk úszni ezt a katasztrófát is, bár ezt nem a sors mérte ránk, magunk hoztuk saját nyakunkra. És majd az utolsó hordó petróleumból táplált lámpáink fénye mellett készíteni fogunk néhány barlangrajzot, csak úgy, az utókornak. Hadd törjék a fejüket, mennyire lehettünk intelligensek.  😀  😀    

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

(831) A Déltengerek jövője

Tibor bá’ online

 

A fanatikus környezetszennyezés ellenesek gyakran mutatnak rá, hogy a déltengeri szigeteket hamarosan el fogja lepni a tenger, és a lakók mehetnek isten hírével. Sőt már arról is olvastam, hogy egy-egy sziget lakói már kinézték maguknak, hová fognak átköltözni.

Ezzel kapcsolatban a tény az, hogy ezek a szigetek általában nem több mint másfél méterrel állnak ki a vízből, sok tartalékuk tehát nincsen. Viszont a tengerszint emelkedés a mai napig nem több mint 7 cm, aki elég messze van a 150-től, és egyes előrejelzések szerint az évszázad végére se fogja meghaladni az 50-120 centit. Lehet tehát, hogy veszélyben vannak, de nem a jövő hónapban kell költözniük. 

 

Erre viszont azt válaszolják, hogy őket nem érdekli ez a bizonyos 7 centiméter, mert a saját megfigyeléseik szerint (nem mérések szerint) a vízbehatolás ennél sokkal jelentősebb. A saját öbleiket, és vízpartjaikat ők nyilván jobban ismerik, tiszta vizet kellene tehát önteni a pohárba. Ezt az öntögetés végezték el nemrég francia kutatók.

A geodéták 7 éve úgy döntöttek, hogy a Salamon szigetekhez tartozó Vanikoro szigeten látnak neki a két napig tartó munkának, amit most folytatni akartak. A munka első lépése a helyiekkel való találkozás, amit egy tolmács, Alexandre Francois segítségével meg is tettek.  A tolmácsuk már élt a szigeten, ezért a szigetlakók ismerősként üdvözölték. A rendkívül pontos mérések elvégzésére azért vállalakoztak, mert elméletileg fennáll a lehetősége, hogy maga a sziget (is) süllyed, ami megmagyarázná a látványos vízszintemelkedést. Különben a sziget területe 200 km^2, ami azért nem olyan nagyon apró. Lakóinak száma 900 körül van, és nem dicsekedhetnek se elektromos árammal, se telefonszolgáltatással, és ami még meglepőbb, szabályos kompjárat sincs. Innen elmenni legfeljebb vitorlával ellátott kivájt kenuval lehet, de nem ajánlott, mert több mint 2000 kilométerre vannak Ausztráliától. Meglepő adat még a szigetről, hogy ez a 900 ember négy különböző nyelvet beszél.

A tényleges méréshez első lépésként meg kellett volna találni a 7 évvel korábban kijelölt vonatkozási pontot, amit meg is találtak, de már víz alatt volt, hiába jelölték ki a tengerparttól biztonságosnak tűnő távolságra. Magyarul a víz elég szépen hatol a szárazföld közepe felé. A munka jellegéből adódóan a lehető legtöbb GPS műholddal vették fel a kapcsolatot, egészen pontosan tizenhattal, ami lehetővé tette a milliméteres pontosságot. Az automatikus mérések 30 másodpercenként történtek és 48 órán át tartottak a maximális pontosság biztosítása végett. Igaz, egyéb tényezőket is figyelembe kellett venni, mint például a közvetlen bolygótársak és a hold pillanatnyi helyzete, amelyek gravitációs hatása ilyen pontosságnál nem elhanyagolható. Végül megszületett az eredmény, a sziget valóban süllyed, méghozzá évente 7 millimétert, ami jelentősnek mondható, hiszen pillanatnyilag a globális felmelegedés okozta vízszintemelkedés évente 1,8 mm. A sziget süllyedése tehát négyszer gyorsabb, mint a vízszintemelkedés. Az ok a tektonikus lemezek egymás alá csúszása.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

(808) Mi várható a Kárpát-medencében

Tibor bá’ online

Eddig 33 klíma poszt volt, amelyek mindenről szóltak, csak arról nem, ami a legjobban érdekel minket, mi várható a Kárpát-medencében? Ilyenkor az amerikai stílust követve el kellene olvasni vagy tíz oldalt, mire kiderül a válasz. Nos, én a válasszal kezdem, és utána jön a magyarázat. Hátha érdekel valakit 😀 .

2-3 °C globális hőmérsékletemelkedés következménye (jelenleg nagyon közel vagyunk az 1 °C emelkedéshez) a globális vízciklus 16-24 százalékos felgyorsulása, amire vissza fogok térni. A vízciklus alatt a párolgás-felhőképződés-kicsapódás-elfolyást értjük. Ennek lesz közvetlen következménye nagyobb fokú áradások, és hosszabb ideig tartó szárazságok. Általánosságban a száraz területek szárazabbá fognak válni, míg a nedves területek nedvesebbé. Ez alól nem lesz kivétel a Kárpát-medence se. Melegebb, hosszabban tartó, száraz nyarak lesznek. Ehhez fog párosodni az egyre nagyobb szabású felhőszakadás és áradás. Erre kellene tehát felkészülni.

Az eredményeket a fizikai törvények alkalmazásával az óceán modellekből kapták, ahol szerepelnek az óceánáramlatok, víztömegek, a folyamatok kihatása a tengervíz sótartalmára. Végül a legfontosabb tényezők a szélerő, párolgás és az esőzés. A leglényegesebb adat az óceánok felszínvizének sótartalma, amit visszamenőleg 50 évre kigyűjtve pontos összefüggéseket találtak a sótartalom változása és a vízciklus 8 százalékos felgyorsulása között.

Az alábbi ábra a világ óceánjainak felszíni só koncentrációját mutatja be. A számok 1 ppt (rész/ezer) vagyis ezreléket jelentenek. Az ábra csak egy röpke áttekintésre alkalmas, de ha rákattintatok a következő URL-re: http://serc.carleton.edu/eslabs/corals/4c.html akkor ugyanez a kép megjelenik, amire rákattintva a kép nagyított és jól olvasható formája nyílik ki.

Amikor az óceán felett esik az eső, a tengervíz felhígul. Olyan területeken, ahol nagy a párolgás és kevés eső esik, a tengervíz besűrűsödik. Ha ez a folyamat szisztematikusan folytatódik, akkor annak megvan a következménye, amit a mérések pontosan igazolnak. Amiből aztán levonhatók a releváns következmények.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
__________________________________________

(799) Az idén kurva meleg nyarunk lesz

Tibor bá’ online

 

Az időjárás előrejelzése az egyik legrizikósabb vállalkozás. Egyetlen előny benne, hogy az emberek nemigen emlékeznek rá. Most én mégis megkockáztatom, a tyúkszemem sajgásából arra következtetek, hogy az idén kurva meleg lesz a nyár. 😀

Vállalkozásom messze nem unikum, elég sokan sejtik így a szakemberek között is, legfeljebb nem adnak neki hangot. A laikusok másképp gondolkoznak. Íme, egy tipikus szkeptikus vélemény: „Mivel az utolsó hőhullám 5 fokkal múlta felül az összes korábbit, ez nem lehet következménye az „állítólagos” 1 fokos globális felmelegedésnek.” Jó mi? Mi ebben a hiba? A hőhullámra gyakorolt globális fölmelegedés hatásával kapcsolatban két kérdést lehet feltenni: 1) Ezt a hőhullámot mennyivel „fűtötte” a globális felmelegedés? 2) Mekkora a valószínűsége, hogy ez a hőhullám a globális felmelegedés következménye? Kezdjük mindjárt az elsővel!

1) Ezt a hőhullámot mennyivel ”fűtötte” a globális felmelegedés? – Az ilyen kérdések feltevése egy kicsit rázós, mert ez valahol feltételezi, hogy ugyanez az időjárási fordulat globális felmelegedés nélkül is bekövetkezhetett volna, legfeljebb enyhébben. Ez azonban nem feltétlenül van így, mivel az időjárás meglehetősen sztochasztikus, és a globális felmelegedés kihathat a légáramlatok alakulására is.  

De ha el is fogadjuk az alap premisszát (ami lehetne kizárólag statisztikai, annak ellenére, hogy rendszerint nem így értik) lehetséges lenne, hogy egy adott földrajzi helyen, 1 fok antropogenikus (ember okozta) melegedés azt jelenti, hogy a szélsőséges időjáráshoz is hozzá adódott egy fok? Szerintem aligha. Képzeld el, hogy egy hőhullám globális felmelegedés nélkül felnyomja a hőmérsékletet 30 °C-ra. Azonos esetben, de globális felmelegedés mellett, egyesek szerint az várható el, hogy a hőmérséklet 31 °C legyen, amit én nem fogadok el. Felmelegedésnél a talaj a korábbi hónapok folyamán kiszárad az extra 1 fok miatt. Ebből következik, hogy  megszűnik a párolgás adta hűtés. A beáramló napsugár érzékelhető hővé változik párologtatás helyett. Ez egy nem lineáris visszacsatolás, és nagyon is valóságos. Különböző tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy a 2003-as európai hőhullámnál ennek a jelenségnek komoly szerepe volt. Vagyis az 1 fokos átlagos hőmérséklet emelkedés könnyen okozhat 5 fokkal melegebb rekord hőhullámot. Igen, az előttünk álló „kurva meleg” nyarat a globális felmelegedésnek köszönhetjük. Mi mással lehetne megmagyarázni az egyre gyakoribb rekorddöntéseket?

Különben, tudományos cikkekben általában a valószínűség meghatározásával tárgyalják a globális melegedés szélsőséges esetekre gyakorolt hatását, amit a jelenség sztochasztikus volta indokol. Éppen ezért a feltett tipikus kérdés a következő:

2) Mekkora a valószínűsége, hogy ez a hőhullám a globális felmelegedés következménye? Könnyen kimutatható, hogy hibás a logikája a következő állításnak: „minél nagyobb a szélsőség, annál kevésbé valószínű, hogy a globális felmelegedés okozza”. Bizonyos hőmérsékleti érték valószínűségének a változása vizualizálható az alábbi ábra szerint. A valószínűség eloszlás változatlanul eltolható melegebb értékek felé, vagy kiszélesíthető, illetve a kettő kombinálható.

Az illusztráció kedvéért vegyük a normál eloszlás legegyszerűbb esetét (standard normális szórás), amit egy értékkel eltolunk a melegebb irányba. Elhagyom a statisztikai és valószínűség számítás zsargonjait, mert szeretném, ha mindenki értené. A lényege az alábbi ábrának az, hogy ha az a felmelegedés 1 fokos, akkor a szélsőségek megjelenések 2,5-szer gyakoribbak, de 4 foknál már 34-szer gyakoribb, 5 foknál pedig 90-szer (ami már lelóg a grafikonról).

Az ábra jól illusztrálja, hogy a szélsőségek valószínűségi aránya miként függ a szélsőség értékétől (a szélsőségek aránya = felmelegedett klíma osztva a normál klímával – ez a növekedő hányados adja a bekövetkezés valószínűségét, amit szaggatott vonallal jelöltünk)

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_______________________________________________________

 

(728) Klíma összefoglaló

Tibor bá’ online

 

Elolvasva Gavin Schmidt klímabeszámolóját megállapíthatom, hogy ha az érdeklődés hiányára való tekintettel a geddon elmarad, megfingatásunk továbbra is biztosítva lesz. Ugyanis a klíma egyre gyorsabban változik. Különben ha valaki nem ismerné Gavint, akkor elárulom, hogy a NASA Goddard Intézet klímamodell készítője, valamint a RealClimate főmunkatársa, vezetője, véleményvezére, stb. Én tűzbe teszem érte a kezem, pedig utálom az égett sebeket. Na akkor átadom neki a szót.

Hát akkor megint elment egy év, nekünk pedig szokásunkká vált, hogy készítsünk egy éves összefoglalót. Ehhez most  az óceánok felületi hőfokával, a sarki jégmezők kiterjedésével, és az óceánok hőtartalmával járulunk hozzá. Az első grafikon bemutatja az óceán felület hőmérsékletének az anomáliáját (eltérését) az 1980-1999 időszakot alapul vevő bázishoz viszonyítva (ahogy ezt a 2007-es IPCC jelentés is tette), ahol a szürke terület a szórást jelzi 0,95 szintű konfidencia-intervallum mellett.

A 2011 La Niňa  év volt, ami egyértelműen enyhe globális lehűléssel járt 2010-hez viszonyítva. [ha 2012 El Niňo év lesz, aminek van valószínűsége, akkor számíthatunk 4-6 hét kánikulára] Visszanéztem az adatokat, 2011-re azt jeleztem, hogy hűvösebb lesz, mint 2010. Ez többnyire be is jött, mert 2010 volt eddig a legmelegebb év. Ezt megelőzően La Niňo év volt még: 2008, 2001, 2000 és 1999. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy 2012 egy enyhe La Niňa év lesz és valamivel melegebb, mint 2011. Igazi, minden idők rekordjára várni kell egy La Niňo évre.

Néhány dolgot tisztázni szeretnék. Rövid intervallum (15 évnél rövidebb) trendje nemigen alkalmas arra, hogy a jelenlegi hőhatások mellett használható előrejelzést adjunk. Ez azt jelenti, hogy ilyen rövid időszak adataival nem lehet bizonyítani, hogy a  globális felmelegedés megállt, vagy nem állt meg, vagy melegedés helyett valójában hűlés történik annak ellenére, hogy ez a legmelegebb évtized.

A fenti grafikonon jól látható, hogyha figyelembe veszünk néhány olyan tényezőt, amelyek kihatnak a globális felmelegedésre (mint például El Nino/La Nina, vulkán kitörések, stb.) akkor egy határozott felfelé tartó trendet figyelhetünk meg. – – – Az alábbi grafikonon a különböző modellek adjusztált (korrigált) adatait láthatjuk, amelyek egyértelműen jelzik a folyamatos melegedést.

Akkor rátérek az óceánok hőtartalmára. A következő ábra az óceánok hőtartalmának négy különböző mérését mutatja be a jelzéseknek megfelelő mélységekig. A kitűzésekből világosan kitűnik, hogy míg a  rövidtávú mérések elég nagy fluktuációt mutatnak, a trend itt is egyértelmű és világos az 1955-1989 alapértékhez viszonyítva.

 

Most pedig a nyári jégmező kiterjedés az északi-sarkon grafikonja. 2011-ben az északi-sarkon a jégolvadás drámaian felgyorsult. A szeptemberi minimum rekordnak volt mondható. A grafikonon különböző modellek vannak feltűntetve (amik nekünk nem jelentenek semmit). A vastag vörös vonal ténylegesen mért adatokat jelez. A fekete vonal a modellek átlagát jelzi. [Megjegyzem a modellek előrejelzései lényegesen optimistábbak, mint a tényleges mérési adatokból sejthető folytatás, mert az szerint az összes jég elolvadását 2020 környékén várja.]

Végül nézzük Hansen és társai által 1988-ban publikált három különböző szcenárióra épült előrejelzésének kiértékelését. A mérések azt mutatják, hogy – ahogy az 2007-ben már jeleztük – az A-változat a valóságosnál nagyobb melegedést jelez. A jelenlegi tényleges melegedés 0,18 °C értéknek vehető évtizedenként.

És bár Hansen és társai 1988-ban A változat alatt publikált előrejelzése egy kissé megfutott, mégis említésre méltó azért, mert abban az időben voltak olyanok, akik a melegedést egyáltalán nem fogadták el. Azonban a mai adatokkal csínján kell bánni, mert a tényleges melegedés nagymértékben függ a hőhatásoktól (forcings) amelyek még további vizsgálatokat igényelnek (pl. az aerosol alkotók, azaz lebegő részecskék). Mindenek ellenére leszögezhetjük, hogy a globális felmelegedés folytatódik.

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

 

(714) Megint a klíma

Tibor bá’ online

 

Az utóbbi időben úgy el  vagyunk foglalva politikával, hogy a klímáról teljesen megfeledkeztünk, annak ellenére, hogy rendkívül kellemes télben van részünk. Néhány éve még totóztunk,,hogy fehér lesz-e a karácsony vagy sem. Ma már ez nem kérdés, inkább arról lehetne szó, hogy hány évig lesz még télnek nevezhető évszak. Ez azonban számokban is kifejezhető. Én már évek óta figyelem az Északi-sark jegesedését, mert úgy gondolom, hogy ott a helyi viszonyok kiegyenlítődnek. Nos, amit most látni az több, mint meglepő.

A fenti grafikonon jól látszik, hogy a 2011/12 tél görbéje birkózik az eddig rekordnak számító 2006/07 év görbéjével. November közepéig az idei tél eredménye mutatkozott melegebbnek, vagyis minden idők legkisebb jégmezeje volt a megfelelő dátumhoz köthetően. November közepén a vezetést átvette a 2006/07-es tél. Aztán karácsony környékén fej-fej mellett helyzet állt elő. Majd a 2006/07 tél megint elhúzott. Ami viszont az elmúlt 5 napban történt az példanélküli. Az idei tél nem csak rekord eredmény mutat, de január közepén a sarki jég egyszerűen olvadni kezdett. A görbe szerint most már 5 napon keresztül újra fogy a jégmező, mintha beállt volna a tavasz. Ez nem vicces, véleményem szerint a 2012 rekord meleg év lesz, ha nincs szerencsénk akkor a nyár közepén nyakunkba kaphatunk 5-6 hét kánikulát, újabb melegrekordokkal.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

 

(605) Melegedünk, melegedünk?

Tibor bá’ online

Miközben Magyarországon jó néhány okos tojás még mindig beírogat, hogy semmi sincs bizonyítva, Németországban arról cikkeznek az újságok, hogy országos szinten nem készülnek fel a melegedésre. Azért országosan, mert egyénileg tömegesen szerelik be a légkondicionálókat. Nem azért mondom, de ilyen meleg szeptember elejére nem emlékszem, ami persze (tudományosan) semmit se jelent, de az ember képtelen magát kihúzni a szubjektív érzések alól. Minden esetre a felmelegedés a legjobb úton halad. Ennek eddig látványos (és a laikusokat is meggyőző) mutatója az Északi-sark jégmezőjének a kiterjedése. Az elmúlt hónapok, és évek alatt több alkalommal közöltem az alábbi grafikont, mindig az aktuális adatokkal.

Pillanatnyilag a 2011-es görbe szorosan a 2007-es rekordév görbéje mellett halad, de a legújabb kutatások szerint nem ez az igazi. Ugyanis, nem a jégmező kiterjedése a fontos adat, hanem a sarki jég tömege. Valójában az történt, hogy a kiterjedés nem igazán fedi fel a valóságot. Mint írtam, a 2011-es terület közel azonos a 2007-essel. Viszont, ha a jégtömeget nézzük, akkor egészen más a kép.

A Washingtoni Egyetem Polar Science Center (Sarki tudományok központja) által elvégzett felmérés szerint az északi-sark jégmennyisége 1979 és 2011 között a következő volt:

A 2011-es érték, augusztus 31-ig szól, amikor még 3 hét olvadásra lehet számítani. Ennek ellenére kevesebb, mint a korábbi rekordév, a 2010. Az is látható, hogy bár a 2007-es év a jégmező kiterjedésben rekord alacsony volt, jégtömeget számítva messze elmarad az idei évtől.

Ennél is érdekesebb, ha a jégtömeg fogyatkozást grafikusan ábrázoljuk (lásd alul). Ekkor ugyanis felfedezhetjük, hogy a kitűzések egy exponenciális görbét alkotnak.

Ha ezt elfogadjuk valóságnak, akkor 2015-re eltűnik a jég a sarkvidékről. Ha elfogadjuk!

(427) Klimatikus visszacsatolás – őszi repríz 03

Tibor bá’ online

Ez a poszt először 9 hónapja jelent meg

őBevezetésnek:

A globális felmelegedéssel, és a mindenki által érzékelt globális időjárási szélsőségekkel foglalkozó tudomány legjelesebb képviselői a www.RealClimate.org honlap körül tömörültek. A honlap 2004 évi telepítés óta mintegy 14 millió látogatót regisztrált. Egy-egy poszthoz a világ minden tájáról, tipikusan 2-300 tudós fűz kommentet. Azonban a szakembereken kívül nagyon sok érdeklődő is kíváncsi a korunk legnagyobb kihívásával kapcsolatos eseményekre. Ezek a hozzászólók gyakran kifogásolják a posztok „túlzott tudományosságát”, másfelől viszont a szakmai posztokban szereplő kifejezéseket sokan nem kellő mértékben ismerik. Ezen a helyzeten kívánok most változtatni egy ismeretterjesztő ciklussal, amit nem csak lefordítottam, de alaposan átszerkesztettem és elláttam kiegészítésekkel, mert a honlapom látogatóit is érdekelheti ez az ismeretterjesztés.   

A RealClimate.org oldal az utóbbi időben kiemelten foglalkozott az üvegház hatással és a troposzférával. Ennek során  vált szükségessé a globális felmelegedés legfontosabb fizikai összefüggéseinek az ismertetése – egészen az alaptörvényektől kezdve – amiknek ismeretében érdemes a különböző szempontok mentén, alkalom adtán újra górcső alá venni a különböző részkérdéseket, hogy az összkép ne vesszen el a részletkérdések kuszasága miatt, vagy a felmerülő nézeteltérések során. — Ez a bekezdés a magyar olvasókra is vonatkozik. A magyar nyelven hozzáférhető anyagok nem tartalmazzák a klímakutatással kapcsolatos alapvető tények ismertetését, így mindenki szimpátia alapján kénytelen eldönteni, hogy mit hisz el és kinek, anélkül, hogy ismerné az alapokat. Ismerkedjünk  meg hát az alapokkal!

A klímaváltozás fizikájának egyik legnagyobb érdeklődést és bizonytalanságot kiváltó része a visszacsatolás. A visszacsatolások érdekes hatásokkal bírnak, és nem egyszer a ráérzésünkkel ellentétesen viselkednek. A visszacsatolások teljes megértéséhez csak a részletes matematikai összefüggések szemléltetése vezet. Mivel – mint fentebb már kifejtettük – a RealClimate honlapon megjelent írásokat sokan kritizálták  bonyolultságuk vagy éppen egyszerűségük miatt, ezért ezt a témát két részletben ismertetjük. Az egyszerűbb felsorolásokra most kerül sor, a technikai részletekkel és részletes matematikai összefüggésekkel egy második rész foglalkozik.

Először is ismerkedjünk meg a visszacsatolás fogalmával (aki tudja, ezt a bekezdést átugorhatja) egy példán keresztül. Egy vezető (huzal) elektromos ellenállása függ a vezető anyagától (réz, alumínium, ezüst), a vezető hosszától és keresztmetszetétől. Gyakorlati alkalmazásnál ezek a tulajdonságok adottak. Azonban ezen kívül függ még a vezető huzal hőmérsékletétől is (amire kevesen gondolnának) és pedig úgy, hogy minél melegebb a vezető huzal annál nagyobb az ellenállása (szerencsére, mert fordított esetben nagy bajban lennénk). Ha most egy darab huzal két vége között potenciál különbséget hozunk létre, magyarul a két végét bedugjuk egy konnektorba (ahol 230 V váltakozó feszültség van) akkor az áram átmegy a vezetőn és a annak ellenállása miatt felmelegíti azt. Ha a melegedés következtében a huzal darab ellenállása csökkenne (nem ez történik) az egy pozitív visszacsatolás lenne, mert az egyre kisebb ellenállás egyre nagyobb áramerőt engedne át, ami egyre inkább melegítené a huzal, ami a  végén elolvadna. Ehelyett (például egy izzólámpában) negatív visszacsatolás érvényesül. A hőmérséklet emelkedésével a huzal ellenállása növekszik, ami azt jelenti, hogy kevesebb áramot ereszt át, aminek következtében a huzal hőmérséklet emelkedése megáll és a rendszer beáll egy stabil állapotba, ami az előzetes számítások alapján megválasztott huzal darab mondjuk 2300 °C hőmérséklet jelent, és a kívánt minőségű fényt bocsátja ki sok-sok órán keresztül. Természetesen a visszacsatolás jelenségével nagyon sok helyen találkozhatunk.

A klimatikus visszacsatolások a rendszernek azon részei, amelyeket a klíma mögött húzódó olyan tényezők okoznak, amelyek önmaguk nem váltják ki a változásokat, viszont erősíthetik illetve gyengíthetik a „kezdő lökések” erősségét. Ezek az eredeti „lökések” tulajdonképpen olyan erőhatások (forcing), amelyek tipikusan sugárzó jellegűek (mint pl. CO2 kibocsátása az atmoszférába), és a klíma változásában nyilvánulnak meg, amennyiben elegendő mennyiségben vannak jelen, vagy olyan lassan bomlanak le ami lehetővé teszi, hogy az óceánok hatalmas hő kapacitása mellett is érvényesüljenek, kibillentve a Földet ért erőhatások átlagos éves egyensúlyából. (Megismételve:) Összességében a visszacsatolás azt jelenti, hogy egy folyamat kimenetének egy része visszakerül (visszacsatolódik) a bementbe, így a sugárzás zavarásainak (kis változások, fluktuációk az egyensúly körül) ad egy újabb lökést (ha erősíti, akkor pozitív a visszacsatolás, ha tompítja akkor negatív). A pozitív visszacsatolás legismertebb klimatikus példája a jéggel borított területek csökkenésének következménye, ami a ráeső sugárzás visszavert részének csökkenését, ez pedig további melegedést és újabb területcsökkenést jelent, vagyis a folyamat felgyorsulását eredményezi (később erről részletesebben lesz szó).

Végezhetünk egy gondolatkísérletet is, ami segíthet tisztázni a következményeket. Amikor az üvegház sugárzásra gondolunk, szükséges különbséget tennünk a levegőből kicsapódó vízgőz (pára) és egyéb gázok között, amelyek hosszú ideig a levegőben maradnak és koncentrációjuk nem függ oly nagy mértékben a hőmérséklettől. Számításba véve a különböző üvegházhatású gázok és a felhők spektrális átfedését, kiderül, hogy a modern üvegházhatás 50 százalékáért a vízpára, 25 százalékáért a felhők, 20 százalékáért a CO2, a fennmaradó részéért pedig főként a metán, az ózon és az N2O a felelősek. Ebből többen kreáltak egy népszerű állítást, miszerint „a vízpára a legfontosabb üvegházhatású gáz” mert a légkőrben az felel az infravörös sugárzás javának az elnyeléséért. Ez a meggondolatlan állítás hibás, mégpedig azért mert a vízpára koncentráció nagyban függ a hőmérséklettől. Viszont a nem kondenzálódó, hosszú életű üvegházhatású gázok (főként CO2) adják az üvegházhatás hosszú-távú fennmaradásának alapját és ezek vezérlik a változásra való képességét. Ebben az értelemben a vízpára többnyire a többi gáztól függ, és kimutathatóan erősíti hatásukat. Ha az összes CO2-t el tudnánk távolítani a légkőrből, akkor amellett, hogy megnövelnénk a föld hő-leadó (hűtő) képességét, még több, más dolgot is elkövetnénk. Először is elvesztenénk a vízpára és a felhők üvegházhatásának jórészét, mert a hőmérséklet túl hideg lenne ahhoz, hogy számottevő mennyiségbe jelen legyenek (Megjegyzés: a levegő maximális páratartalma – „telítettsége” – nagymértékben függ a hőmérséklettől. A hideg levegő alig képes megtartani a párát.) Másodsorban, eléggé hideg lenne ahhoz, hogy a jégtakaró területének növekedése jelentősen megnövelje a felszín albedoját (fényvisszaverő képességét), és így a Föld egy nagy hógolyóvá változna. Ez a folyamat akkor is fennáll, amikor a klíma – mint napjainkban – melegszik, amivel kapcsolatban már régóta ismert, hogy a felső troposzféra vízpára koncentrációjának növekedése körülbelül duplájára növeli a CO2 hatását.

A CO2 koncentráció maga is viselkedhet visszacsatolásként a hőmérséklet változásra nézve, hosszabb jégkorszakok közötti időskálára kivetítve, aminek hatására az óceán-dinamika, hőmérséklet/sótartalom, valamint a növényvilág megváltozik. Még ennél is hosszabb időskálán (geológiai időléptékkel mérve) a CO2 visszacsatolása a hőmérsékletre nézve lehet negatív is, ahol a kiömlő láva tömege és annak ülepedése által meghatározott sziallitos málás hivatott a klímát kordában tartani. Néha azonban a klimatológusok a CO2 koncentrációnak a változását meghatározzák (például megduplázzák), ami lehetővé teszi a szén-ciklus visszacsatolás elhanyagolását, és azoknak a tényezőknek a fókuszba állítását, amelyek megváltoztatják a sugárzási egyensúlyt és így a hőmérsékletet is. Ebben a kategóriában a fő visszacsatolások a vízpára (VP) viselkedése, felszín albedo, felhők és a magasságfüggő hőmérséklet csökkenés (MHCs).

 

Visszacsatolások viselkedése

A klímaváltozás végső tényezője a Planck féle sugárzási törvényt követő visszacsatolás. Ez a törvény kimondja, hogy minél magasabb egy vizsgált tárgy (esetünkben a Föld) hőmérséklete, annál jobban tolódik el a sugárzási maximum a rövidebb (tehát több energiát hordozó) hullámhosszak irányába. Vagyis egy melegebb Föld hatékonyabban sugároz, azaz egyre kevésbé melegszik. A feketetest kisugárzása a hőmérséklet negyedik hatványával azonos, ami egy minden mást háttérbe szorító összefüggés (a négyes hatványkitevő miatt). Ebből az következik, hogy más  visszacsatolások hatását valójában az határozza meg, hogy azok milyen mértékben befolyásolják a sugárzási visszacsatolást.

Egy adott visszacsatolás meghatározásához, hogy negatív-e vagy pozitív, elkerülhetetlen egy bázisszint kitűzése, amit akkor észlelnénk, ha semmilyen visszacsatolás nem lenne. E célból valamilyen erőhatással beavatkozunk, hogy megtudjuk mekkora hőmérsékletváltozásra van szükség a klíma egyensúlyból történő kibillentéséhez. Bizonyított, hogy egy négyzetméterre eső 1 watt sugárzóenergia többlet hatására a Föld átlaghőmérséklete 0,3 °C-al melegszik, amennyiben nincs semmi mellékhatás. Ez azt jelenti, hogy a jégkorszakok kibillentéséhez a felsoroltak valamelyike szükséges: 1) a Földet ért sugárzó energia 7 %-os növekedésére. 2) a CO2 koncentráció körülbelül harmincszorosa (által biztosított hő konzerválásra). Ekkora változások sose voltak, ezek jóval meghaladják a múltban mért értékeket, ami azt jelenti, hogy kellett lenni még valami másnak, azaz csakis a különböző visszacsatolások okozhatják az olyan fokú hőmérséklet növekedést, ami jóval meghaladja a watt/m2-re eső 0,3 °C értéket. Más szavakkal a visszacsatolások összesített értékének pozitívnek kell lenni, tehát megerősítik az úgynevezett klíma-érzékenységet, ami azt jelenti, hogy a változás nagyobb lesz, mint különben lenne. Az alábbi ábra ezt mutatja be. (Visszacsatolási tényező különböző visszacsatolásoknál)

g

A visszacsatolási tényező egy olyan 0 és 1 közötti értéket felvevő szám, ami a visszacsatolás mentes érzékenységi értékkel arányos, és pozitív visszacsatolás esetében a rendszer eredeti bemenete és a hozzá visszacsatolt kimenet hányadosával azonos. Negatív visszacsatolásnál a visszacsatolási tényező negatív értéket ad. Ebből az is következik, hogy a Földnek hosszabb időre van szüksége egy új egyensúlyi állapot eléréséhez.

 

Visszacsatolási kölcsönhatások

Amikor egy időben több visszacsatolás is érvényesül, együttes hatásuk meglehetősen különös. Például, normál körülmények között arra gondolnánk, hogy ha a klímaérzékenységet egy visszacsatolás megdupláz, egy másik  viszont a felére csökkent, akkor ezek egymást kiegyenlítik és a klímaérzékenység értéke akkora lesz, mintha egyik visszacsatolás se érvényesült volna. Azt is lehet gondolni, hogy két, az eredeti erőhatást darabonként 50 százalékkal erősítő visszacsatolás együttes hatása a klímaérzékenységet megduplázza (2 x 50 = 100 %-os növekedés). A  valóságban egyik eset se tapasztalható, mivel a visszacsatolások egymásra is hatnak. Feltételezhető, hogy ha a vízpára és a jég albedo visszacsatolások érvényesülnek, akkor a több vízpára nagyobb jégolvadást eredményez, ami további melegedést jelent, még több vízpárát, és még kevesebb jeget….és így tovább. Azonban a pozitív visszacsatolás nem szükségszerűen okoz megfutást, mindössze annyit jelent, hogy a megemelkedett hőmérséklet egy magasabb hőfokon stabilizálódik, mint stabilizálódna visszacsatolások nélkül.

Maguk a  visszacsatolások létezése teszi lehetővé, hogy a Föld hőmérséklete jelentősen eltérjen egy adott alaphelyzettől. Az például nem következhet be, hogy az egész Földet jég borítsa a sarkoktól az egyenlítőig, vagy a hőtől felforrjanak az óceánok (ahogy a Vénuszon),  mert a visszacsatolások közbelépnek és  visszaállítják a Föld klímáját egy másik stabil állapotba. Ha az összes kőolajat és szenet elégetnénk (ami még bekövetkezhet), akkor se futna meg a Föld hőmérséklete, de azt tudnunk kell, hogy a jelenlegi Földi klíma egyáltalán nem különleges, legfeljebb annyiban, hogy ezt szoktuk meg. Ez bármikor képes irgalmatlan gyorsasággal megváltozni és egy egészen más szinten stabilizálódni, aminek a bekövetkezése jelen pillanatban nem zárható ki. (lásd: A jövőnk véget ért! 139. oldalon a félkövérrel szedett, kiemelt részt).

 

Jég-albedo visszacsatolás

A jég-albedo pozitív visszacsatolás oka, hogy a víz szilárd halmazállapota (magyarul jég) kisebb fajsúlyú, jobban visszaveri a fényt, földrajzi kiterjedése erősen hőmérséklet függő (lásd: a sarki jég rekord olvadását). Ilyen vonatkozásban a víz elüt minden más anyagtól, mert cseppfolyós formában mindennek kisebb a fajsúlya, mint megszilárdulva. Ha a víz is így viselkedne, akkor nem beszélhetnénk jég-albedo hatásról, mert a megfagyott víz lesüllyedne az óceán fenékre. Így azonban az a helyzet áll elő, hogy a Föld felmelegedésével a fényt visszaverő jég, és a viszonylag jó fényelnyelő óceán- és szárazföldfelszín aránya a jégfelület kárára változik. A klíma kulcsa a nyári napfénysugárzás abszorbeálása (elnyelése) és télen az óceánok felszíni hőenergiájának az alsó légrétegeknek történő periodikus átadása. Az elvárással ellentétben, nyáron a sarkok hőmérséklete nem emelkedhet túlzott mértékben, mert a hőenergia nagyobb része a jég olvasztására és párolgásra fordítódik. Azonban a nyílt vizek hőmérséklete megemelkedik, ami a jég olvadásához vezet. A nyár végére hatalmas nyíltvízi területek keletkeznek, ahol a hőtartalom a vízből átmegy a felette lévő levegőbe mind addig, amíg nem kezdődik el a jegesedés, aminek eredménye a nyári sugárelnyelésből  származó melegedés késleltetése. Ez a felületi hőmérséklet növelés az Északi sarkon elsősorban ősszel és télen következik be, de a jövőben  folytatódhat tavasszal és nyáron is (Serreze és társai, 2009)  

g2. ábra: Az Északi-sark körüli tengerfelszín feletti (2 méter) hőmérséklet anomáliája (eltérése) hónapokra és évekre bontva (2009 – Serreze és társai)

 

Magasságfüggő hőmérséklet csökkenés (MHCs)

Miért fontos visszacsatolás az MHCs? A trópusokon a magasságtól függő hőmérséklet csökkenést elsősorban a konvekció (hőáramlás) szabja meg, hogy a rendszer közel adiabatikus (hőátadás nélküli) maradjon közel a harmatponthoz. Elvileg a Föld felmelegedésével ennek csökkennie kell, aminek következtében az atmoszféra felső része gyorsabban melegszik, mint a felszín. Ez azt jelenti, hogy az atmoszféra kisugárzása az űrbe magasabb hőfokon történik, mint az MHCs érték megváltozása nélkül. Ehhez tegyük hozzá, hogy a melegedéssel az emisszió (hő kibocsátás) egyre jobb hatásfokúvá válik. Ez tehát egy negatív visszacsatolás, amely részben kompenzálja a vízpára visszacsatolást. Érdekes, hogy a két hatás egymással együttműködik, ezért a bizonytalanság a vízpára + MGCs együttes hatásánál kisebb, mint külön-külön.   

Az ember okozta globális felmelegedés esetében az összes bonyolult visszacsatolás és azok kölcsönhatása végül is oda vezet, hogy az atmoszférába kibocsátott további CO2 következtében mennyi melegedésre lehet számítani. A legutolsó IPCC kiértékelés szerint 2 és 4,5 °C között állhat be egy egyensúlyi állapot. Ez az úgynevezett „Charney érzékenység”, amely számba veszi ezeket, a fentiekben ismertetett gyors visszacsatolásokat, és a felhőket, amelyek – mint tudjuk – a becsült értékhatárok közelítésében a legnagyobb bizonytalanságot adják.  

A felmelegedési tartomány becslésénél nem csak a Globális Clima  Modell (GCM) eredményeit  vették számításba, de figyelembe vettek észlelt adatokat is (évszakos ciklikusság, vulkánok kitörése), valamint korábbi időjárási feljegyzéseket is. Az egyik probléma, hogy az érzékenység magas értékeit nehezebb kizárni, mint az alacsony értékeket, és az olyan megfigyelések, amelyek jók az alacsony értékek kizárásánál, nemigen használható a magas értékeknél. Például, vulkán kitörések nem mutatnak lineáris összefüggést az egyensúlyi állapot érzékenységével, tehát a valószínűségi eloszlás csúcsa nagyobb érzékenységi közép értékeknél csak kismértékben mozdul el.

Az utóbbi időben néhány tanulmány kiterjedt olyan „lassú  visszacsatolásokra”, mint például jégmezők és növényzet, melyek több százéves időskálánál fontosak lehetnek.  (Lunt et al 2010; Pagani et al 2010). Ezek a becslések azt mutatják, hogy a hosszú távú felmelegedés meghaladhatja az 5 °C értéket.

Összefoglalva: A visszacsatolások szerepe annak meghatározása, hogy egy adott erőhatásra a klíma milyen változáson mehet át. A sorozat második része (még lefordításra vár he-he-he) a visszacsatolások kitárgyalásához fontos matematikai alapokkal foglalkozik. Valamint a vízpára visszacsatolás klímaváltoztató hatását veszi tüzetes vizsgálat alá. Ugyanis az érzékenység fokozás révén a vízpára adja a legerősebb visszacsatolást a Földön.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

(600) A múlt bűnei

Tibor bá’ online

öA Mexikói-öbölben másfél éve volt egy olajömlés. Akkor hatalmas port vert fel hónapokon keresztül. Voltak igen vészjósló előrejelzések, de úgy tűnik a jó öreg Föld többet kibír, mint sejteni lehet. Öt hónap erőfeszítése, titkolózása, jelentős emberáldozat elszenvedése után a katasztrófát elhárították és az élet folytatódik. Valóban folytatódik?

Pontosan erre a kérdésre akarta megkapni egy lelkes csoport a választ. Ezért aztán elhajóztak a DeepWater Horizont hajdan volt helyére, és mit találtak? Hogy az eltömött lyukból vidáman és folyamatosan folyik az olaj, feltör a felszínre, szétterül, egyszóval: létezik. Nézzétek meg ti magatok is!

Fukushima egy egészen más történet, itt még csak a kezdetén vagyunk a katasztrófának, a java még csak most jön. A fukushimai fűtőelem medencéről egy egészen friss jelentés látott napvilágot 26-án (elnézést az 5 nap késésért). A TEPCO vízminta analízisének eredménye enyhén hajmertesztő. A kettes számú reaktor medencéjében egy liter vízben másodpercenként 220.000.000 dezintegráció, amikért a  Cézium137 és a Cézium134 a felelősek, és ez csak az egyik reaktornál, és mindössze egyetlen literről van szó, ott ahol közel 5000 m3 víz található. Az egyes és a hármas reaktornál a helyzet hasonló, azzal a különbséggel, hogy most már bizonyos, hogy a hármas reaktor medencéjében létrejött a kritikus tömeg, azaz volt nukleáris robbanás. A részletek csak lassan szivárognak ki, de egyre valószínűbb, hogy Japán jelentős része lakhatatlanná válik. Különben az Iréne hurrikánnal kapcsolatban volt némi pánik Amerikában, mert a várt útjában több atomreaktor is található és Fukushima után bármi elképzelhető.

(542) Napfolttevékenység

Tibor bá’ online

Mi lenne, ha a napfolttevékenység egy új “grand minimum” értéket venne fel?

Ajánlom, hogy a klímaszkeptikusok, akiket megdumáltak, hogy a naptevékenység okozza a felmelegedést, alaposan olvassák át a posztot.

őA RealClimate-hez június 19-én beküldte: Georg Feulner, lefordította Tibor bá’

Az American Astronomical Society (Amerikai Asztronómiai Társaság) Solar Physics Division (Napfizikai Részlege) által rendezett találkozó alatt  meeting a napfizikusok bejelentettek egy előrejelzést, ami szerint a Nap beléphet egy hosszantartó, kis aktivitású periódusba (grand minimum), ami hasonló lehet a XVII. században tapasztalt Maunder Minimumhoz. Ebben a posztban feltárom ennek a bejelentésnek a hátterét és a Földi klímával kapcsolatban teszek néhány megjegyzést.

Már jó ideje ismert, hogy a napfolttevékenység szabályos ciklikusságot követ. A Nap 11 évente kiemelten aktív, amikor is több fekete folt figyelhető meg a felületén. Ezeket a maximális napfolttevékenységek egymástól alacsony aktivitások választják el, amikor alig látható napfolt, illetve egyetlen egy se figyelhető meg.

nap 

1. ábra: Maximális aktivitás idején (baloldal) készült felvétel a látható fény tartományában, illetve az utolsó (meglehetősen szokatlan) 11 éves minimum alatt (jobboldal), amikor is az idő legnagyobb részében teljesen foltmentes volt. Forrás: NASA Earth Observatory/SOHO.

 

Az ember arra gondolna, hogy maximális napfolttevékenység alatt a Nap kevesebb fényt bocsát ki a számtalan sötét folt miatt. Valójában pont az ellenkezője történik, mivel a napfoltok körüli aktív területek több fényt bocsátanak ki annál, ami a napfoltok miatt „elvész”. Ezt a Nap ultraibolya szűrővel végzett megfigyelése igazolja.

nap2

2. ábra: A Napról készült felvétel ultraibolya szűrővel maximális (baloldal) és minimális (jobboldal) napfolttevékenység alatt. Forrás: NASA Earth Observatory/SOHO.

 

400 évre visszanyúló napfoltmegfigyelésen jól látható a 11 éves napfolttevékenység ciklus megszakadása a XVII. században. Ezen időszak alatt napfolt alig volt látható, amit Maunder Minimumnak nevezett el Jack Eddy a híres értekezésében Science paper. (az elnevezés Edward Maunder után történt bár a tényleges felfedező Gustav Spörer volt.)

~nap g

3. ábra: Az elmúlt 400 évben megfigyelt napfoltok száma. Forrás: Wikimedia Commons/Global Warming Art.

 

A Maunder Minimum egybeesik egy hűvösebb éghajlattal, a „kis jégkorszakkal”, ami alatt a hőmérséklet az északi félteke kontinensein különösen alacsony volt (elsősorban télen). Már elég régen sejtik, hogy a Maunder Minimum alatt a kevés napfolttevékenység volt a kis jégkorszak egyik okozója, bár egyéb tényezők, mint például 1600 körül az üvegházhatású gázok koncentrációjának némi csökkenése, és szokatlanul nagy vulkán kitörések szintén okolhatók.

A napfizikusok nem tudják, hogy olyan hosszantartó csekély napfolttevékenység, mint a Maunder Minimum, miként jön létre. Viszont az utóbbi idők megfigyelései során bizonyítékot találtak a Nap szokatlan viselkedésére a jelenlegi 24. ciklus alatt, például a napfoltok mágneses mezejének gyengülését, a nap pólusok környékén észlelhető kisebb aktivitást, a Napon belüli napszél hiányt. Ezek a megfigyelések vezettek oda, hogy Frank Hill és munkatársai (Frank Hill and colleagues) a jelenlegi 11 éves ciklus végére egy új Mauder-szerű minimum bekövetkezését sejtenek, körülbelül 2020-at követően.

Ezen előrejelzés bekövetkezését meg kell várni, mert voltak ellenvetések (some doubts expressed), de mivel a múltban fordult már elő napfolttevékenységben Grand Minimum, érdekes lehet felderíteni, hogy egy ilyen minimum a XXI. század klímájára milyen hatással lenne. Ez az a téma, amit Stefan Rahmstoref és én vizsgáltunk a múlt évben publikált szakcikkünkben (study). Ezen hatás korábbi becsült mértéke megtalálható itt (here). Mi úgy számítottuk, hogy egy új Maunder Minimum 2100-ra maximum 0,3 °C globális hűlést eredményezne,  miközben az ember által okozott melegedés ezen időszak alatt várhatóan 4 °C lesz. (A felmelegedés mértéke a XXI. század folyamán természetesen a becsült jövőbéli CO2 kibocsátástól függ.)

nap g2

4. ábra: A globális hőmérséklet növekedés (az 1961-1990 átlaghoz viszonyítva) 2100-ig két különböző CO2 kibocsátás mértékéhez (A1B, vörös és A2 püspöklila). A szaggatott vonal az enyhén csökkentett melegedést jelzi arra az esetre, ha egy Maunder-szerű napfolttevékenység minimum bekövetkezne a XXI. század folyamán. Forrás: PIK.

 

Ezek szerint egy XXI. században előforduló Maunder Minimum csak kicsiny mértékben mérsékelné a jövőben bekövetkező melegedést. Ezenfelül a hatás csak ideiglenes lenne, mivel az összes ismert grand minimumok csak néhány évtizeden át tartottak ki. Ezen eredmények kritikusai előállhatnak azzal, hogy ebben a dolgozatban a naptól származó erőhatás mindössze a teljes sugárzásban bekövetkező változás becslésén alapszik, ami lehet egy alulbecsülés, illetve nem tartalmazza a lehetséges közvetlen erősítő hatásokat (például: az UV változásra várható ózon viselkedés, vagy a felhőkre kiható kozmikus sugárzás). Azonban, az alkalmazott modell a napsugárzás becsült értékével reprodukálta a múltbéli Maunder Minimumot. Továbbá, ha a Nap hatását egy 5-ös tényezővel beszorozzuk (ami irreális), abszolút hűlés még akkor se következne be (a hőmérséklet ideiglenesen alacsonyabb lenne, de a trend továbbra is melegedést mutatna).

Egyértelmű, ha egy grand minimum bekövetkezne, az a napfizikusok számára rendkívül izgalmas kutatási lehetőséget biztosítana, de valószínűleg senki más részére sem.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_______________________________________________________

Mi teszi a RealClimate által publikált tanulmányokat hitelessé? Az hogy a világ összes, ezen szakterületen dolgozó tudósa hozzászól, a hozzászólásokat megválaszolják mind addig, amíg nem alakul ki egy mindenki álal elfogadot egyetértés. Így működik a tudomány müvelése. 

(526) Tibor bá’ online – A globális felmelegedésről

Az egyre szélsőségesebb időjárás és a globális felmelegedés közötti összefüggés TÉNY!

öMagyarországon az időjárási szélsőségek nem annyira nyilvánvalóak, mint  a Föld más pontjain. Például február elején Washingtont elborította a hó, a közlekedés – és vele az élet – megállt. Ekkor  a globális felmelegedés ellenzői gúnyos megjegyzésekkel álltak elő. Szerintük a globális felmelegedés és a februári 80   centis hó ütik egymást. Még az se zavarta őket, hogy a téli olimpiai játékoknak helyet adó Vancouverben januári meleg rekordot döntöttek, három fokkal volt melegebb, mint bármikor a múltban. De hiába, a klíma szkeptikusok szerint a fantasztikus havazás megölte a globális felmelegedést. A klímakutatók kétségbeesetten próbálták hallatni hangjukat, igen, a globális felmelegedés és a szélsőséges havazás nagyon is összhangban áll egymással. Globálisan a 2010 számtalan melegrekordot eredményezett.

Aztán fordult a kocka. Az USA területén szokatlan erősségű tornádók söpörtek végig, és a klíma szkeptikusoknak kellett (volna) megmagyarázni mi lehet az oka, ha nem a globális felmelegedés. A valóság pedig az, hogy klimatológus körökben egyetértés van a  felmelegedés gyorsulásában. Sajnálatos módon a 6-8 évvel ezelőtti előrejelzések rendre túlzottan optimisták voltak. Az Északi-sark jegének olvadása újabb rekordértékű (lásd az alábbi grafikont). Tegyük hozzá, hogy a Föld nem egyenletesen melegszik. A sarkokon sokkal nagyobb mértékben, mint az egyenlítő mentén.

jég

Globális felmelegedés nélkül a múlt évi orosz hőhullám előfordulási valószínűsége – orosz meteorológusok szerint – 1:15.000-hez. Azaz 15.000 évente egyszer várható az előfordulása, ami matematika nélkül azt jelenti, hogy soha. érdekes az egyes kormányok hozzáállása. Az USA nem fogadja el az ember okozta klímaváltozást. India kormánya elhatározta egy 4000    kilométeres kerítés megépítését ,a bangladesi oldalon, hogy az emelkedő tengerszínt által ellepett Bangladesből érkező menekülteket kívül tartsa. Tényleg, felmerül az emberben a kérdés, mennyi bizonyíték kell még, hogy a globális klímaváltozás elfogadható legyen az érdekelt tőkések számára is? A válasz elhanyagolható, mert biztosra vehető, hogy a szélsőségek egyre szélsőségesebbek lesznek. IGEN, nagyobb és hosszabban tartó szárazságok, áradások, föld csuszamlások, erdőtüzek, tornádók, hurrikánok.

2011 január 10, felhőszakadás Ausztráliában

http://www.youtube.com/swf/l.swf?video_id=kYUpkPTcqPY

Csodák természetesen nincsenek. A globális felmelegedés azt jelenti, hogy a rendszerben több energia van. Több energia pedig több párát jelent az atmoszférában, ami nagyobb esőzésekben és havazásokban nyilvánul meg. Ez ilyen egyszerű. De a több energia melegebb időjárást is jelent, amivel együtt jár a szárazság, ez pedig erdőtüzekkel jár. Helyben vagyunk. Nagyobb felmelegedés egyenlő még több energia, ami fokozottabb szélsőségeket szül. Már csak az a kérdés, hogy állja ezt az emberiség? Becslések szerint 1 °C melegedés 10 % mezőgazdasági terméscsökkenést jelent. 3-4  fok és a fél emberiségnek nem jut gabonaféle. Tömeges éhínség. Nem biztos, hogy kipusztulunk, de nyomorúságos évszázad előtt állunk, az biztos.

De addig is akad még kellemetlenség a kosárban. Mérések szerint 1970 óta a hurrikánokban lévő energia 40 év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt, mind a csendes-óceán északi részében, mind pedig az Atlanti-óceánban. Gyakoriságuk pedig 57 százalékkal nagyobb. Ez természetesen minket nem érint, de kiértékelésre nagyon jó. Különben most az egyszer előnyös, hogy Árpádék nem mentek tovább nyugatra.  A Kárpát-medence elég messze van az Atlanti-óceántól, ahonnan a viharos frontok érkeznek, mire hozzánk érnek már „csak” egy kis Szentistván napi szélviharra telik. De azért a szokatlan esőzések nem ússzuk meg. Mindent összevetve minket eddig még kevésbé sújtott a globális felmelegedés, mint a világ más tájain élő népeket, és ez várhatóan a jövőben is így lesz. Ezzel azért fejezem be a posztot, hogy bizonyítsam, nem vagyok Almageddonra váró. 😀

(395) Tibor bá blogja – Termogeddon

Ez a poszt 6 hónapaja jelent meg először. Az ismétlésre azért van szükség, mert az Emberiség túlélésével kapcsolatban alapvető, de nem imert témáról van szó. Ugyanis az általános elképzeléssel ellentétben, az emberi szervezet nem bír ki bármilyen meleget, még a megfelelő hűtés mellet sem, egyszerű fizikai törvények miatt.

öEz nem fantázia, a termogeddon már elkezdődött. A tények feltárása előtt, azonban szükségét érzem néhány fizikai és biofizikai tény tisztázásának. Az emberi test 36 °C hőmérsékleten működik. Ez az optimum, ezért a szervezet iparkodik fenntartani. Az emberi anyagcsere következtében óránként mintegy 100 kalória hőt termel. Ha tehát a test 100 kalória hőt lead óránként, akkor marad a 36 °C testhőmérséklet. Ha a magunkhoz vett ételek és a távozó széklet és vizelet hőmérsékleteit nem vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk, hogy hőt a leheletünkkel adunk át (hiszen 36 °C – nál hidegebb levegőt szívunk be, de 36 °C levegőt fújunk ki), és a bőrfelületen adunk át. Egyfelől a bőrön lévő verejték párolog(hat), másfelől a levegővel való érintkezés vezet el hőt. Ha fázunk, akkor felveszünk egy pulóvert, ami hőszigetelő, tehát kevesebb hőt ad át a bőrfelület. Ha erről nem gondoskodunk, akkor vacogni kezd a fogunk, didergünk. Ez extra munkát jelent, ami izomműködést igényel, ez pedig cukorégetést jelent, vagyis extra hőt termelünk. Ha ez nem elég, akkor szép lassan csökkenni kezd testünk hőmérséklete, ami egy idő után kihűléses halált okoz. Ha  viszont melegünk van, akkor levetünk valamit magunkról, ha ez nem elég, akkor izzadni kezdünk. Ez pedig a termogeddon szempontjából fontos tétel. Ugyanis fizikai tény, hogy a párolgás hőelvonással jár. Ráadásul a víz elpárolgásánál a hőelvonás jelentős. Mert, amíg 1 liter víz melegítéséhez 0 °C – ról forráspontig, tehát 100 °C – ig 100 kalóriára van szükség, az 1 liter víz elpárologtatásához 530 kalória kell. Ebből azt szűrhetjük le, hogy izzadással igen komoly hűtőhatás érhető el. Természetesen, azzal a feltétellel, hogy az izzadság el is párolog.

Most át kell térnünk egy másik területre, a légnedvességre. Tapasztalati tény az, hogy egy bizonyos hőfokon a levegő páramegtartó képessége adott. Példának okáért. 20 °C – on 1 m3 levegő maximum 17,3 g vizet képes megtartani. Ha ennél több van benne, akkor az kicsapódik. Éppen ezért a levegő nedvessége relatív, amit százalékban adnak meg. A relatív páratartalom (vagy légnedvesség) azt jelenti, hogy egy adott hőfokhoz tartozó maximális párának (ez a telítettség állapota) hány százaléka az aktuális páratartalom, amit abszolút páratartalomnak nevezünk. Az alábbi táblázatban megtalálhattok néhány hőfokhoz tartozó maximális páratartalmat.

 

Léghőmérséklet (Celsius fok)

-30

-25

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

35

40

Víztartalom (g/m3)

0,4

0,7

1,1

1,6

2,4

3,4

4,8

6,8

9,4

12,8

17,3

23,1

30,4

39,6

51,2

 

Szemezgessünk ebből egy példát! Tegyük fel, hogy most a külső hőmérséklet 20 °C, és a levegőben 10 g/m3 vízpára van. Ebben az esetben a levegő relatív páratartalma 10:17,3 = 58 %, ami normálisnak mondható. Ha naplemente után a levegő hőmérséklete hajnalra 10 °C – ra esik, ahol a telítettség 9,4 g/m3, akkor 0,6 g/m3 vízpárának ki kell csapódni, és ki is csapódik. Ezt nevezzük harmatnak.   

Most térjünk át a párolgásra. A vízben a vízmolekulák ide-oda mozognak. Ez a mozgás a víz hőmérsékletével arányos mértékben növekszik vagy csökken. A víz felületén lévő molekulák egy-egy koccanás után kirepülhetnek a folyadékhalmazból. Ezt nevezzük párolgásnak. Minél melegebb a víz, annál jobban párolog. Azonban a párolgást befolyásolja egy másik tényező is, nevezetesen a víz felett lévő levegő relatív páratartalma. Ha  a relatív páratartalom alacsony, akkor bőven van hely újabb vízmolekulák számára, tehát az elpárolgás mennyiség  viszonylag nagy. Ha viszont a relatív páratartalom magas, akkor az elpárolgás lassú. Telített levegő esetében a párolgás leáll, hiszen további vízmolekula számára nincs hely a levegőben.

Most pedig a légmozgás hatásait kell még vizsgálnunk. Fentebb már írtam, hogy az emberi test hőt ad át a bőrén keresztül. Ez a hőátadás fokozódik akkor, amikor a bőrünk felületén légmozgás tapasztalható, például szélben, vagy ventilátor előtt. Ez az oka annak, hogy szélben a levegőt hidegebbnek érezzük, mert több hőt ad át a bőrünk, és ez az oka annak, hogy amikor melegünk van (és kissé nedves a bőrfelületünk) a ventilátor kellemes hűvösséget kölcsönöz testünknek. És akkor most térjünk a tárgyra.

xA globális felmelegedés következtében eljön az az idő, amikor a trópusokon , sőt, egy idő után még azon túl is, mondjuk az északi és a déli szélesség 30 °-ig az ember nem lesz képes életben maradni. Ezt nevezzük „Termogeddonnak”.  Az előbbiekből világosan következik, hogy a relatív páratartalom növekedésével az izzadás egyre kevésbé hűt, hiszen a légnedvesség a párolgás ellen hat. Vagyis magas légnedvesség esetén alacsonyabb hőmérsékletet vagyunk csak képesek elviselni. Jelenleg a Földön nincs olyan hely, ahol az ember ne lenne képes élni a hőmérséklet miatt, amit annak köszönhetünk, hogy amikor a magas páratartalommal bíró levegő felmelegszik, akkor felszáll a magasabb rétegekbe, vihar keletkezik, ami lehűléssel jár. Ez a természet csodálatos termosztátja. Van azonban egy apró bibi. Az a hőmérséklet, ahol a levegő felemelkedése elindul – stabilitási küszöbérték – attól függ, hogy a környezet levegője milyen meleg és mennyire nedves. Modellszámítások azt mutatják, hogyha a teljes trópusi vidék melegebb lesz, ez a küszöbérték emelkedni fog.

A Hawaii Egyetem két professzora: Nathaniel Johnson és Shang-Ping Xie műhold adatokat és esőméréseket néztek át az elmúlt 30 évről, és azt állapították meg, hogy jelenleg 0,3 °C – al magasabb hőmérsékletre van szükség, mint 30 évvel ezelőtt ahhoz, hogy esőt eredményező felszálló légáramlat keletkezzen. (Nature Geoscience, DOI: 10.1038/ngeo1008). Ez azt jelenti, hogy a stabilitási küszöbérték 3 tized Celsius fokkal már megemelkedett. A folyamat súlyos következményeire Steven Sherwood (University of NSW – Ausztrália) mutatott rá. (pointed out the serious implications for humans). Az előforduló hőhullámok, máris évente több tízezer ember halálát okozzák, de a hőmérséklet emelkedésével ez meredeken fog emelkedni. Bekövetkezhet az az állapot, a mikor a trópusokon olyan meleg és nedves lesz a levegő, hogy  árnyékban, egy ventilátor előtt álló meztelen ember is hőgutát fog kapni.

Forrás: New Scientist 2010.10.23. p. 36.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

(470) Tibor bá blogja – Klímaváltozás

~q228Tudom, hogy már a könyökötökön jön ki a globális felmelegedés, ezért aztán most már klímaváltozásról beszélünk 😀 , de nem csak ezért. Per pillanat nem annyira a melegedés a gond, sokkal inkább a beköszöntő szélsőségek. A posztra azonban legfőképpen azért került sor, mert már olyan országok is szervezik a lakósságot, mint El Salvador, ahol a környezetvédelmi miniszter, Herman Chavez a NASA-hoz tartozó Nemzeti Óceán és Atmoszféra Adminisztráció jelentésére utalva (emberemlékezett óta 2010 volt a legtöbb csapadékot adó, és a legmelegebb év), a környezetszennyezés meggátolásának elsőszámú prioritást adnak.

2010 valóban modell évnek tekinthető, amiből jól felmérhető mi várható a klímaváltozástól. Némi visszatekintésre a következő események ugranak be: Pakisztánban, Ausztráliában és Kaliforniában soha nem látott, igen nagykiterjedésű árvíz. Oroszországban rekord méretű(45 °C) és időtartamú(6 hét) kánikula. Pillanatnyilag Kína északi részén 120 napja nem esett eső, a szélsőséges szárazság miatt már biztos, hogy Kínának 2011-ben gabona importra lesz szüksége. Nem csoda, ha Chavez miniszter kijelentette, hogy számukra a klímaváltozás nem egy hipotézis, hanem a véres valóság, ami komoly mértékben sújtja az országát (rendkívüli áradások, trópusi viharok és hurrikánok, amelyek mind intenzitásukban, mind pedig gyakoriságukban növekvő tendenciát mutatnak).

xx

Ez nem az én képzelődésem. Február 16-án két új tanulmány jelent meg a Nature folyóiratban, melyek jelzik, hogy a klímaváltozás szélsőséges csapadékokat eredményez. Tulajdonképpen nem is lehet más, hiszen a melegebb átlaghőmérséklet azt jelenti, hogy az óceánok felszínéről több víz párolog el. A melegebb levegő több vizet tud szállítani, mert a telítettség erősen hőmérséklet függő. A levegő nagyobb páratartalma pedig nagyobb esőzésekhez vezet. Ugye, ami felmegy, annak le is kell esni! Személy szerinti tapasztalatom a következő: Házam 30 éve épült, aminek a keleti fala mentén húzódik egy kőlépcső, közvetlenül a ház külső falához csatlakoztatva. A ház falának külseje terméskő. Az eső erre a terméskőre csapódik rá. 2010-ben volt az első alkalom, hogy olyan sok eső csapódott rá és olyan sűrűn, hogy nem volt alkalma a víznek elpárologni, ezért a fal átázott és a belsővakolaton hatalmas foltok jelentek meg. Ezen kívül a 20 méter mély ásott kutam hozama sose volt ilyen nagy (a 70-es években kiszáradt), vagyis havi 6 m3. A tanulmányok mást is jeleznek. Úgy tűnik, hogy a Föld klímája érzékenyebben reagál a kisebb hőmérsékletváltozásokra is, mint korábban.

A mérések azt mutatják, hogy 1951 és 1999 között az északi féltekén a szélsőséges esőzések és áradások 7 százalékkal nőttek, ami több mint kétszerese a klíma modellek által előre jelzett értékeknek. Vagyis – közömbösen ne menjünk el a téma mellett – az előre jelzések túlzottan optimisták.

Az elmúlt hónap (2011 február) első felében az USA területének kétharmadán megkapta a jól kiérdemelt hatalmas havazást és a hozzá tartozó téli viharokat. Nem, ez nem az időszakos időjárási kilengések következménye. Klimatológusok egybehangzó véleménye szerint ez is a globális klímaváltozás következménye. A szokatlanul szigorú európai tél (a 2005/6 tél szinte pontos mása) nem cáfolja a globális felmelegedés – ahogy azt a hozzá nem értők állítják – hanem megerősítik azt, állítja Vladimir Petoukhov a Potsdam Intézet fizikusa.

Ezzel szemben a klímaszkeptikusok megkérdőjelezik a globális felmelegedés súlyosságát, boldogan mutatnak rá a hideg télre, mint szkeptikusságuk jogosságának bizonyítékára. Tudatlanságuk összekeveri a klíma hosszú távú trendjét az időjárás rövid távú jelenségeivel. Ugyanakkor tökéletesen figyelmen kívül hagyják a sarki hőmérsékleteket, amelyek a globális átlag növekedés háromszorosát mutatják. Ennek egyenes következménye, hogy az elmúlt 30 év alatt a jégmezők 20 százaléka eltűnt. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy ez a folyamat is gyorsul. Az idei görbe (világoskék) február végén merészen vízszintesre változott, vagyis a további jegesedés leállt. Semmi kétség afelől, hogy az idei nyáron rekord méretre fog zsugorodni az északi-sarki jégmező kiterjedése.

xx

Február végéig a jégmező növekedés átlagosnak volt mondható, de az utolsó néhány napban a növekedés leállt. A sarkvidéken belüli levegő hőmérséklet a normális értéknél 2-4 °Cal volt magasabb. Azonban a Grönlandtól északra és keletre a levegő hőmérséklete egy meglepő 5-7 °C-al volt melegebb. Ezek az adatok egyre inkább eltérnek az IPCC modell által előre jelzett értékektől. Például az IPCC modell szerint 2100-ra még mindig maradna jégmező az Északi-sark környékén olyan 2 millió km2 területen, ami még a laikus számára se elfogadható ha a grafikon vörös vonalát kivetítjük a jövőre nézve, pedig a 2011-es pont még ki sincs tűzve. Minden esetre a görbét követve az ember arra a következtetésre jut, hogy 2030 körül az Északi-sarkon szeptemberben nem lesz egyáltalán jég. Lásd az alábbi grafikont!

xx

Az igaz, hogy most a magyar gazdasággal, és kilátásainkkal vagyunk elfoglalva, de közben a globális klímaváltozás a maga biztos módján szép nyugodtan halad tovább. Csak úgy közbevetve jegyzem meg, hogy a CO2 koncentráció átlépve a 390-es vonalat jelenleg 391 ppm értéknél áll, egyedül 2010 alatt kb. 2,5 ppm-mel növekedett.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

(444) Tibor bá blogja – Megint a melegedésről

önarcképA „Science” című tudományos folyóiratban újfent megjelent egy cikk (2011.01.27.) az Észak Atlanti-óceán hőmérséklet emelkedéséről. Ezek szerint az elmúlt száz évben ez a hőmérséklet emelkedés 2 °C tett ki, amire az elmúlt 2000 évben nem volt példa, azaz semmiképpen nem lehet a megszokott időjárási ingadozásra fogni.

Az elmúlt 2100 év hőmérséklet rekonstrukciója az Atlanti-óceán felső rétegében a Fram-medence keleti szakaszán.

A vékony vonalakkal a feldolgozatlan adatok vannak jelölve. A vastag vonalak három éves átlagokat jelölnek. Vörös vonal = nyári hőmérséklet 50 méter mélyen °C-ban. Szürke sávok = átlag hőmérséklet 1835-ig, illetve 1890-2007 között. Kék vonal = a normalizált Észak Atalanti-óceán mag-hőmérséklete (AWCT) 1895-2002 között 6 éves átlagban. Lila vonal = nyári hőmérséklet (más módszerrel mérve)

g.

Az északi-sarki vizek melegedését jól mutatja az alábbi grafikon, ami a sarki jégtakaró kiterjedését mutatja be. Az utolsó nagy nyári olvadás 2007-ben volt, aminek jelei már a megelőző télen mutatkoztak. Akkor láttak napvilágot olyan vélemények, hogy a sarki jég 15 év alatt teljesen elolvadhat, ha a trend folytatódik. A trend nem folytatódott, mert a 2007-es év egy kilengés volt, de most a 2011-es év egy újabb és még nagyobb méretű kilengésnek ígérkezik. Minden esetre a 2010/11-es vonal birkózik a 2006/7-es vonallal. Ha fogadni kellene, és a 2011-re fogadnék, ami majd csak szeptember vége felé fog eldőlni. Addig pedig alszunk még néhányat, és még az is lehet, hogy fontosabb dolgok fognak minket lekötni. 😀

g.

Az elmúlt 100 év alatt ez a lenyűgöző melegedés nem az úgynevezett „kis jégkorszakból” való visszatérés része, ahogy azt néhány „különvéleménnyel” bíró (szerintem lefizetett) tudós állítja. (A detailed look at the Little Ice Age), Robert Spielhagen a Leibniz tengertudományok Intézetének munkatársa szerint: „Ilyen mértékű melegedésre nem volt példa az elmúlt 2000 év klímaváltozásai során.” Az a helyzet, hogy az Ember-okozta melegedés 90 százaléka az óceánokba csapódik le és mindenütt olvasztja a jeget. (Deep ocean heat is rapidly melting Antarctic ice). Grönland léghőmérséklete az elmúlt néhány évtized alatt durván 4 °C emelkedett., elsősorban az üvegházhatású gázok miatt.  

A lényeg az, hogy az Északi-sark vidéke a globális felmelegedésre sokkal intenzívebben reagál, mint a többi földrajzi hely. Az Atlanti-óceán vizének északra áramlása (AW) viszi a legtöbb hőt a sarkvidék felé, ami nagymértékben kihat a jégmezők olvadására és elhelyezkedésére. Ezért a természetes hőmérséklet ingadozások kifürkészése alapvetően fontos a visszacsatolási mechanizmusok megismeréséhez, ami lehetőséget ad a sarki klíma jövőbéli alakulásának az előrejelzésére. Sajnos a tényleges feljegyzések csak 150 évre visszamenőleg léteznek. Ezért fontos az északi Svalbard (79°É) melletti tengeri üledék vizsgálata, ami feltárta az óceán hőmérsékletét az elmúlt 2000 évre visszamenőleg. Ez feltehetően tisztázza a globális klímaváltozásból fakadó aránytalan sarki melegedést. Igaz, ezek az adatok nem feltétlenül adják vissza a korábbi AW áramlás mennyiségi változásait, de a fentiekben bemutatott (három évtizeden át mért) meleg AW áramlás az elmúlt 2000 évhez viszonyítva az átlagostól egyedülállóan eltér.

g.

Az világosan kitűnik, hogy a sarki víz soha nem volt olyan „meleg” mint a XX. század folyamán, és az is egyértelmű, hogy folyamatosan hűlt. Ez a folyamat a XX. század alatt is folytatódott volna, ha nem következik be az ember által okozott globális felmelegedés. A múlt év szeptemberében végzett vizsgálat bizonyította, hogy (“less ice covers the Arctic today than at any time in recent geologic history”) a sarki jégolvadás az ismert természetes ingadozásokkal nem magyarázható meg. 2010 novemberében az amerikai tengerészet ellen tengernagya, David Titley a következőket mondta a kongresszusi meghallgatásán “the volume of ice as of last September has never been lower…in the last several thousand years.”) „A sarki jég a végleges megsemmisülés utolsó fázisában van.”

A valószínű jövőt az alábbi grafikon mutatja be. Tudósok és kutatók közmegegyezése szerint, az emberi tűrőképesség maximuma négy fok melegedés, az ipari forradalom alatt mért értékekhez viszonyítva. Ezt kb. 50 év múlva érhetjük el. Így tervezzetek. 😀

g.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

(416) Tibor bá blogja – Mondom a magamét

önarcképA Máriahalmi Faluvédő Egyesülettől (www.faluvedo.hu) – különben a Bogrollon megtalálható – 4 DVD lemezből álló albumot hozott létre, és küldött nekem egy tiszteletpéldányt „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” címmel. Végignéztem, mert várhatóan én is szerepelek rajtra, de természetesen maga az anyag is érdekelt. A máriahalmiak munkája egy igazi siker történet. Amit akartak, az profi szinten meg is  valósították, csak gratulálni lehet nekik a mind technikailag, mind tartalmilag jó munkáért. Viszont tartalom alatt, nem a tényeket, hanem a tartalmas mellébeszélést értettem. Nagyon sok magyar és külföldi szakembert kérdeztek meg a véleményükről, és nekem ezzel van a bajom. Ugyan itt-ott beidéznek olyasmit, hogy a véges Földön végtelen gazdasági fejlődésben csak az őrültek hisznek és a közgazdászok. De ezt követve sokan hosszú perceken keresztül beszélnek az energia takarékoskodás módjairól, az alternatív energiákról, megújuló energiákról (amik nincsenek). Akkor most minden meginterjúvolt őrült vagy közgazdász? Vizet prédikál és bort iszik? Nem, dehogy, nem merik végiggondolni, mert akkor kiderülne, hogy most jön a vég.

Abban a kőszénben, nyersolajban és földgázban lévő szénatomok, amiket most a felszínre hoznak és elégetnek,  valamikor mind-mind széndioxid formát öltött és a Föld klímája elképesztően meleg volt, amit a geológusok Paleocén-Eocén Termikus Maximum (PETM) néven emlegetnek. Ez körülbelül 55,8 millió évvel ezelőtt volt. Nézzétek meg milyen meleg volt vonatkozási hőfoknak kijelölt 1950-1980 időszakhoz viszonyítva. Akkor kábé 20.000 év alatt a globális hőmérséklet 12 °C-al lett magasabb (az 1980-asnál), és az élőlények nagy része kihalt.

g

Trópusi erdők már a Devon korszakban is voltak (durván 400 millió évvel ezelőtt), de a rothadáshoz szükséges mikrobák nem. Ezért a fákból humusz helyett szén és olaj lett. Ezek azok a fossziliák, amiket az emberiség az ipari forradalom óta folyamatosan eléget. Olajban kb. a felét már sikerült visszaküldeni az atmoszférába CO2 formájában. Ha még a föld alatt lévő fossziliákat is felszínre hozzuk, és azokat is elégetjük, akkor sikeresen visszahozzuk a PETM korszakot.

De a kérdést nem úgy kell feltenni, hogy visszahozzuk-e. A helyes kérdés ez: Abba hagyjuk-e a szén, gáz és nyersolaj égetését? Ezt gondoljátok végig. Abba hagyjuk-e? Nem kell sumákolni, abbahagyjuk-e vagy sem? Na ugye! Te is tudod, hogy addig fogjuk égetni, amíg van. A világon naponta állítanak üzembe szénerőműveket. Egy szénerőművet nem 2-3 évre, hanem 30-50 évre építenek. Építenék, ha nem akarnák használni? Ne a politikusok szövegére figyeljetek, mert beszélni, ígérgetni könnyű. Nézzétek a tetteiket. Vagy nézzétek saját tetteiteket! Lecsökkentett fűtéssel, pulóverben ülsz-e a 18 °C fokú szobádban? Van rá egy fogadásom, hogy nem. A múlt nyáron saját kocsival mentél-e a Balatonra, vagy MÁV-val? Lefogadom, ha mentél, akkor kocsival. Karácsonykor milyen gyümölcsöt fogsz enni, magyar almát vagy Dél Amerikából ide repített banánt? Éva nagymamája Helvéciáról gyalog járt be (és vissza) a 11 km-re lévő Kecskemétre. Napjainkban, ha egy szárnyvonalat megszüntetnek, mert naponta csak 14-en használják, akkor a falú fel van háborodva, és a győztes párt visszaállítja. Nem, mert ilyen gazdagok vagyunk, hanem mert ennyire kényelmesek. Vállalnád, hogy téli esténként petróleumlámpa mellett olvas, „energia takarékos” mini fénycső helyett? Ugye, hogy nem. Ezért nem fogjuk abbahagyni a fossziliák égetését. Akkor pedig marad az emlősök kihalása.

Tudom mire gondolsz, az alternatív energiákra. Önámítás! Illetve ragyogó üzlet egyeseknek. Árapály, szél, geotermikus, napsugár? Ezekhez berendezések kellenek, amiket le kell gyártani, és ami a legfontosabb, időnkét meghibásodnak és újabb és újabb alkatrészek kellenek hozzájuk, amikhez fémek kellenek, szerszámgépek. A fém és szerszámgép gyártáshoz megint csak energia kell. Nincs  miért harcolni, egyre gyorsabban használjuk el a Földet, kihalásunknak éppen itt az ideje, hogy regenerálhassa magát. Persze fogja, de azt már nem érjük meg.         

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

(413) Tibor bá blogja – Vitatkozni bármin lehet

önarcképVitatkozni bármin lehet, kivéve a természet törvényeit. Európában a tavalyi tél kemény volt, keményebb, mint bármelyik a megelőző 20 évben. Akkor pedig hogyan lehet beszélni globális felmelegedésről. Természetes ingadozás? Nem oldja fel az ellentmondást, mert a jelenlegi tél is keményen kezdődik. A válasz egyszerű, a globális felmelegedés globális, az egész földre vonatkozik és már majdnem egy teljes Celsius fokot tesz ki. Hamarosan visszatérek a kemény telünkre, csak előbb megemlítek néhány elgondolkodtató eseményt. 1) A két pólus kivételével a legtöbb jég a Himaláján található. A nyári olvadáskor ez a hatalmas jégmező 10 ázsiai folyót táplál. Becslések szerint 2070-re a jéggel borított terület 43 százalékáról minden jég el fog tűnni. 2) Argentínában a Greenpeace expedíció eredményeit ( receded ) most tették közzé. Ezek szerint az Ameghino gleccser az elmúlt 80 év alatt 4 kilométerrel lett rövidebb. A jelenlegi Montana Glecier Nemzeti Parkban 160 évvel ezelőtt 150 gleccser volt, jelenleg már csak 25 van a többi elolvadt, és gyors tempóban olvadnak. Grönlandon az idén nyárom leszakadt egy 250 km2 területű jégdarab. 4) Hudson öböl gyakorlatilag jégmentes ( basically ice-free ) volt novemberben, amire még nem volt példa. Ráadásul ez lehet az oka a kemény európai télnek.  

A helyzet az, hogy a mérések szerint, ha az 1950-1980 közötti időszakot vesszük összehasonlítási alapnak [közbeszúrom, hogy ez meglehetősen konzervatív eljárás, mert már a 70-es évek vége felé tapasztalható volt némi felmelegedés] akkor az ettől való eltérés télen és nyáron a kitűzött pontok alapján meglehetősen egyértelmű. Lásd az alanti ábrát.

pAz „International Polar Year” konferenciát James Overland „megjósolta, hogy további hideg és havas telek várhatók (James Overland suggested). Véleménye szerint a múlt évi, kivételesen hideg és havas tél oka az Északi-sark jégvesztességének a következménye. Illetve az Észak Atlanti Oszcillácó (NAO) indexének rekord értéke – szerencsére a NAO-nak van magyar vikije (ráadásul nagyon jó, mert pontos fordítás):  http://bit.ly/hPonWA .

Ráadásul az utóbbi időben  Vladimir Petoukhov and Vladimir Semenov rámutatott arra, hogy a globális felmelegedés jelentős jégolvadást eredményezett az Északi-sarkon. Ez bizonyos helyeken (Hudson öböl) melegebb vízfelszíni hőmérsékletet okozott. Ez pedig magas helyi légnyomást váltott ki, ami a korábbi atmoszférikus cirkulációt megváltoztatta. Az alábbi ábrán jelölve van a hideg levegő leáramlásának iránya (a színskála a jég koncentrációt jelzi):

s.j

Végül is a hideg levegőnek valahol le kell jönni, most erre felé jön le. Szokatlanul hideg van napok óta. Érdekesség viszont az, hogy Petoukhov és Semenov a publikációjukat 2009 novemberében adták le, amikor még semmi jele nem volt a hideg teleknek. Természetesen nem lehetetlen, hogy két, egymást követő kemény tél, csak a normális változékonyság következménye, de ennek a valószínűsége roppant kicsi.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

(399) Lackó vendég posztja – A nemzetközi helyzet fokozódik

LackóA nemzetközi helyzet fokozódik 🙂 . Avagy – Study could mean greater anticipated global warming

Egy frissen megjelent tanulmány szerint nagyobb globális felmelegedés várható, mint amit az eddigi számítások mutattak.

A jelenlegi klímamodellek jelentős globális felmelegedést jeleznek, válaszul az üvegházhatású gázok, mint például a CO2, növekvő mennyiségére. A különböző modellek azonban széles eltérést mutatnak a várható melegedés nagyságát illetően. Az eltérések legfőbb oka a felhők szerepének eltérő értékelése. Némelyik modell előrejelzése szerint, de a logikai is ezt diktálja, egy melegebb világban nagyobb a párolgás, növekszik a felhők mennyisége, és az így megnövekedett albedo (visszavert fény) csökkenti az előre jelzett melegedés nagyságát (Miskolczi is ezt állítja). Más modellek előrejelzése szerint, a felhőzet csökkenni, a hőmérséklet pedig növekedni fog. Egy, a Journal of Climate hasábjain megjelent dolgozatban, a Hawaii Manoa Egyetem (UHM) kutatói kiértékelték a jelenlegi modellek alkalmasságát a felhők szerepének szimulálására, és a visszacsatolás meghatározására előálltak egy olyan új megközelítéssel, amit egy melegebb világ felhői okoznak.

A cikk vezető szerzője, Axel Lauer az UHM International Pacific Research Center (IPRC) kutatója a következőket állította: “Az eddig tanulmányozott valamennyi klímamodell a felhők tulajdonságainak a szimulálásánál  komoly hiányosságokkal küszködött. Valószínűleg ez a globális klímamodellek leggyengébb pontja, miközben a várható hőmérséklet emelkedés szempontjából, ez a pont a legkritikusabb.”

sztrátuszokA felhők tanulmányozására a kutatók az atmoszférának a Csendes-óceán keleti, és a szomszédos szárazföldek feletti résztét reprezentáló modellt alkalmazták, és bár ezen a területen lévő felhők nagymér-tékben befolyásolják a jelenlegi klímát, a korábbi klímamodellek mégse nagyon vették számításba őket. Az IPRC-nél kifejlesztett regionális modell sikeresen szimulálta a régió jelenlegi felhőzetének legfontosabb tulajdonságait, beleértve a felhők válaszát az El Nino jelenségre is. Miután a jelenlegi feltételekkel kiértékelték a modell-szimulációkat, a kutatók azt vizsgálták, milyen válaszokat adna a felhőzet egy melegebb világban, például amilyen 100 év múlva lesz. Ebben a modellben az eddigieknél sokkal jobban érvényesültek a felhők vastagságában és kiterjedésében bekövetkező változások.

Kevin Hamilton, a tanulmány társszerzője szerint “Amennyiben a mi eredményeinkről bebizonyosodik, hogy a globális változást a valóságnak megfelelően írják le, akkor tudomásul kell vennünk, hogy a Föld klímája sokkal érzékenyebb az üvegházhatású gázokra, mint amit a jelenlegi modelljeink jeleznek. Akkor pedig a legborúlátóbb előrejelzés is alábecsüli az előttünk álló változások mértékét.”

Forrás:  http://bit.ly/gEeYCi

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

(379) Tibor bá blogja – Megtört a jég

Hogy stílusos legyek adtam ezt a címet a posztnak, amiben ismertetem, hogy a konzervatív, sőt „reakciós” New York Times-ban november 14-én megjelent egy tudományosan megalapozott, teljesen korrekt klímacikk, amiben a szerző parasztos egyszerűséggel „bevallja”, hogy hát igen, emberi tevékenységből kifolyólag melegszünk, olvadnak a gleccserek és a tengerpartra épített nyaralódban az unokád aligha fog eltölteni akárcsak egy éjszakát is. 

grönlandA cikk írója (Justin Gillis) elment Grönlandra, beszélt a témát legjobban ismerő tudósokkal, akik rendelkezésére bocsátották a legújabb méréseket. A balra látható Grönland térképen a vörös színnel jelzett gleccser végeknél az éves csúszás 2000 méter, míg a kék szín 500 métert jelez, zölddel van jelölve az, ami nem mozdul, és természetesen van átmenet a színek között. A mért értékek jelentősen eltérnek a 2007-es IPCC jelentésben szereplőktől, és – mit ne mondjak – pozitív irányba.  Az alábbi grafikon azt az előrejelzést mutatja be, amit az Obama adminisztráció figyelembe vesz a tengerparti létesítmények tervezésénél. (Az értékek lábban vannak megadva, a szürke terület pedig az érték szórását jelzi, de már most megjósolom, hogy néhány év és felfelé fogják módosítani. Az ok, a pozitív visszacsatolás, amit bár ismernek, sose számolnak vele. Hamarosan Lackó és én átrágjuk ezt a témát) 

grönlandi

Akit érdekelnek a részletek, azok megtekinthetik az eredeti verziót a New York Times-ban (original version). Tulajdonképpen nem is az az újság, hogy Grönland olvad, a tengerszínt emelkedik. A hír az, hogy ezt a cikket a New York Times főszerkesztője átengedte közlésre. Azok alól, akik járatták a „szájukat” itt a kommentek között, most kihúzták a sámlit. Nem mi voltunk a pesszimisták, hanem ők az alaptalan optimisták. Sebaj, így kerek a világ.

(390) Tibor bá blogja – A Miskolczi “ügy”

önarcképMára már mindenki hallott arról, hogy (dr. Miskolczi Ferenc) légkörfizikus, a NASA volt munkatársa néhány éve szembement a nemzetközi klímakutatókkal, és egy tanulmányában kihozta végeredménynek, hogy a CO2 koncentráció növelése az atmoszférában nem okoz globális felmelegedést. Az eredeti tanulmányban volt néhány szembetűnő hiba, amiért a klímakutatók nem vették Miskolczit komolyan. Tanulmányát sehol nem fogadták el leközlés végett, végül Magyarországon jelent csak meg. Elméletéhez hamarosan csatlakozott Zágoni Miklós, aki egyetértett Miskolczi „paradigma váltásával”. Végül a légkörfizikus az idén átdolgozta elméletét, és ilyen formában kiadta az angol ENERGY & ENVIROMENT egy meglehetősen hosszú cím alatt, amit nem fogok lefordítani (mert nincs értelme): THE STABLE STATIONARY VALUE OF THE EARTH’S GLOBAL AVERAGE ATMOSPHERIC PLANCK-WEIGHTED GREENHOUSE-GAS OPTICAL THICKNESS. A tanulmányt Dr. Ray Spencer klímakutató alaposan átnézte, mert „a téma annyira fontos, hogy minden lehetőséget komolyan kell venni”. Végeredményben – finomam fogalmazva, ahogy Dr. Spencer is – nem értett vele egyet. Akit érdekel: http://bit.ly/dcRBFj   

Végeredményben – Miskolczit leegyszerűsítve – az elmélet alapja az energia megmaradásának elve, amire hivatkozva Miskolczi azt állítja, hogy annak az energiamennyiségnek, amelyet a Föld a napsugárzástól kap, egyenlőnek kell lenni azzal az energiával, amit a Föld visszasugároz az űrbe – ezt mondja ki az energia megmaradásának törvénye.

Álláspontom szerint az energia megmaradás törvénye nem ezt mondja ki, hanem: „egy zárt rendszer energiája állandó értékű.” És szerintem a zárt rendszeren  van a hangsúly. A Föld pedig nem egy zárt rendszer. Ezért nem köteles annyi energiát kisugározni, mint amennyit kap. Teljesen felesleges több oldalon át bonyolult egyenleteket levezetni, elég az egyszerű paraszti ész (pontosan ezért írtam ezt a posztot). Ha Miskolczinak igaza lenne, akkor lehetetlen lenne felforralni a vizet egy fazékban. Mert amennyi hőenergiát a fazék kap a gázlángtól (Nap), pontosan annyi hőenergiát sugározna le a konyha levegőjébe (világűr). De ez a képtelenség nem következik be, mivel a fazék nem egy zárt rendszer.

Amikor a légkör CO2 koncentrációja 280 ppm volt, a Föld kapott a Naptól X mennyiségű hőenergiát, amiből X mennyiséget  visszasugárzott az űrbe, miközben a felszín átlaghőmérséklete 13,0 °C volt. Mára a légkőr CO2 koncentrációja 400 ppm lett (aminek következtében olyan mint amikor felveszünk egy pulóvert) és még mindig X mennyiségű hőenergiát kapunk a Naptól, viszont a Föld már csak X-a = Y mennyiséget sugároz vissza az űrbe. Miskolczi szerint ez lehetetlen????? Miért lenne lehetetlen? Az X – Y hőenergia mennyiség hatására a Földi hőmérséklete mára már 13,8 °C-ra emelkedett. Ezt a folyamatot nevezzük globális felmelegedésnek. Az energia megmaradásának elve nem sérül. Amennyivel kevesebbet sugároz ki a Föld, mint amennyit kap, annyival melegszik a Föld, amíg be nem következik egy egyensúlyi állapot.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

(378) Ti bor bá blogja – Kimondottan nagymenőknek

önarcképA Real Climate hírlevele szerint néhányan top scientist rákapcsolt a témára. Akit érdekel, és bírja az angolt, íme:

Epistemologí of Climate Modeling:

______________________________________________________________
______________________________________________________________

(J.V.- 105) A NASA jelentése szerint 2010 január-szeptember közötti időszak az eddig mért legmelegebb globális hőmérséklet

A jövőnk véget ért!Egy hónappal ezelőtt a NASA jelentése szerint a globális hőmérséklet 2010 január és augusztus közötti időszakban az addig mért legmelegebbje volt. Ezután olvasható volt egy fantasztikus analízis: „2010 július – Hogyan néz ki a globális melegedés” (July 2010 – What Global Warming Looks Like) amiben említést tettek arra, hogy a 2010-es év „valószínűleg” a legmelegebb lesz, amióta feljegyzik a mérési adatokat. A trend szeptemberben folytatódott, és ahogy megyünk előre az évben, most október közepén a „legmelegebb” jelző elnyerése egyre valószínűbbnek tűnik. Egy árnyalattal magunk mögött hagyhatjuk 2005-öt és 1998-at, mint a legmelegebb éveket, annak ellenére, hogy elkezdődött egy közepes erősségű La Niña periódus, ami közismerten hűtő hatású, és a NOAA szerint kitart a 2010/2011-es tél végéig. Ennek ellenére már nem valószínű, hogy elégséges a 2010-es rekord megakadályozásához.

g

Ez a 2010-es rekord egyfelől meglepő, mert a Naptevékenység minimumán vagyunk. Másfelől pedig bizonyíték (akiknek erre szükségük van), hogy bizony a globális melegedés emberi tevékenységnek köszönhető, nem pedig egy természetes hullámzás eredménye. Az alábbi ábrán egyértelműen felmérhető, hogy 2010-ben a NASA mérések szerint a Föld atmoszférájának a melegedése rekordértékű.

g

A NASA közlemény a fenti grafikonnal kapcsolatban eléggé egyértelmű (csoda, hogy az amerikaiak nem figyelnek rá, hiszen az ügynökség az övék):  „Arra a következtetésre jutottunk, hogy az elmúlt évtizedben a globális hőmérséklet gyorsan emelkedett, és a globális melegedési trendben (0,15…0,20 °C/évtized), ami az 1970-es évek végén indult be, nem állt be csökkenés.” Ami pedig a 2010-et illeti, a következő hőmérséklet rekordok születtek eddig:

Fehéroroszország: 38,9 °C, 2010.08.06. – korábbi rekord 1946.08.20. 38°C.

Ukrajna: 42,0 °C, 2010.08.12. Lukhansk – korábbi rekord 2007.07.20. 41,3 °C.

Ciprus: 46,6 °C, 2010.08.01. Lefkonika – korábbi rekord 1888.07, de bizonytalan.

Finnország: 37,2 °C, 2010.07.29. – korábbi rekord 1914.07.09., 35,0 °C.

Kvatár: 50,4 °C, 2010.07.14.

Oroszország: 44,0 °C, 2010.07.11. – korábbi rekord  1940.08.06. 43,8 °C.

Szudán: 49,7 °C, 2010.06.22. – korábbi rekord 1987.07. 49,5 °C.

Nigéria: 48,2 °C, 2010.06.22. – korábbi rekord 1998.05.24. 47,1 °C.

Szád  Arábia: 52,0 °C 2010.06.22. – korábbi rekord 51,7 °C dátum ismeretlen.

Csád: 47,6 °C, 2010.06.22. – korábbi rekord 1961.06.09. 47,4 °C.

Kuvait: 52,6 °C, 2010.06.15. – korábbi rekord 2007.07.27. 51,9 °C.

Irak: 52,0 °C, 2010.05.14. – korábbi rekord 1939.08.08. 51,7 °C.

Pakisztán: 53,5 °C, 2010.05.26. – korábbi rekord 1919. 52,8 °C.

Burma: 47,2 °C, 2010.05.14. – korábbi rekord 1980.05. 46,0 °C.

Szt. Heléna-sziget: 34,9 °C, 2010.03.25. – korábbi rekord 2003.04. 33,0 °C.

Salamon-szigetek: 36,1 °C, 2010.02.01. – korábbi rekord 35,6 °C.

Kolumbia: 42,3 °C, 2010.01.24. – korábbi rekord 2002.05. 42,0 °C

És ugye még nincs vége az évnek, hiszen a déli féltekén most indul a „szezon”. Igen, az időjárás változik, ingadozik össze-vissza, szeszélyes. Olyan azonban 131 év alatt még nem fordult elő, hogy egyetlen év alatt ennyi helyen legyen rekord meleg. Tudóshoz méltóan Hansen (be kell őt mutatnom?) nem állítja, hogy mindezt a globális felmelegedés okozta volna. Ehelyett az mondja, ha feltennék neki a kérdést, hogy „A közelmúltban bekövetkezett szélsőséges időjárási események előfordulhattak volna-e, amennyiben a széndioxid az ipari forradalom előtti szinten, 280 ppm értéken maradt volna?”, akkor azt válaszolná rá, hogy nem. Ez azt jelenti lefordítva az átlag ember nyelvére. Egyetlen meleg rekordról se állítható, hogy a globális felmelegedés következménye, de összességében a 17 rekord melegre nincs más magyarázat. Előrejelzésekkel kapcsolatban egy tudós csak „valószínűségekről” beszél, amit a szkeptikus újságírók imádnak félremagyarázni.  

Ez a múlt, de sokan szeretnénk tudni a közvetlen jövőt. Nos, október elsején a CLIMATE PROGRESS-ben megjelent James Hansennek egy nagylélegzetű dolgozatában a következőt állítás: „Nagyon valószínű, hogy 2012-ben a globális hőmérséklet minden eddigi rekordot meg fog dönteni.” Hansen magyarázata a következő: Adva az „El Niño – La Niña” domináló hatása a rövidtávú hőmérséklet változásokra, valamint a Niño index és a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása közötti szokásos időeltolódás, nagymértékben valószínűtlen, hogy 2011-ben új globális hőmérséklet rekord születik. [lefordítva nem tudósok részére: 2011 nem lesz melegebb, mint 2010 volt]. Viszont, valószínű, hogy 2012-ben a globális hőmérséklet új csúcsot dönt. A fő ellentmondás attól van, hogy a jelenlegi La Niña időtartama egy további évre áthúzódhat, amit ezt néhány korábbi La Niña esetében tapasztalhattuk. Mivel a szélsőséges időjárás és a klimatikus események között összefüggés tapasztalható, 2012-ben egy újabb rekord meleg év elvárhatósága azt is jelenti, hogy a szélsőséges időjárási események mérete és gyakorisága 2012-ben növekedni fog. Szélsőséges időjárás alatt nem csak magasabb hőmérséklet értékeket kell érteni, mivel a felmelegedő atmoszféra közvetett hatása lehet hatalmas esőzés és nagyfokú szárazság is. A  melegebb légkőr által hordozott nagyobb nedvesség tömeg nagyobb esőzéseket okozhat, és energiát szolgáltathat hevesebb viharok létrejöttéhez.

Hansen feltételes módokban, nagyon óvatosan fogalmaz, de az egyértelmű, hogy 2012-ban melegebb lesz, hevesebb viharok lesznek és nagyobb esőzések, mint eddig bármikor. Mindez akkor, amikor a naptevékenység mélypontját elérve, éppen kifelé tartunk belőle. Mi lenne, ha a naptevékenység maximuma is 2012-re esne? Ráadásul a mostani naptevékenység minimum egy abszolút minimum, lásd az alábbi grafikont.

g

Különben úgy tűnik, hogy az időjárást totálisan hidegen hagyja (hogy stílszerű legyek 😀 ) a naptevékenység. A grafikon szerint se 1998-ban, se 2005-ben (a két legmelegebb év 2010 után) nem volt naptevékenység maximum. Ami egyben azt is jelenti – ellentétben a szkeptikusok szövegével – hogy a naptevékenységnek a hatása valóban elhanyagolható.

De mi várható a 2010/2011 telén? Csak azért, mert az elmúlt tél Európában és Észak Amerikában egyaránt keményebb volt a megszokottnál. (15 év óta először fagytak el a fügefáim termővesszői, ami miatt egyetlen egy szem fügém se termett).  Helyzet az, hogy lehet egy enyhe telünk és lehet egy kemény telünk, a tavalyinál egy árnyalattal keményebb. Az egész attól függ, hogy az Északi-sark magas légnyomása  mit méltóztat tenni. Erre később, de még a tél előtt 😀 visszatérek.

g

________________________________________________________

________________________________________________________

________________________________________________________ 

Tibor bá blogja (239) A globális felmelegedés 35. születésnapja

Happy birthday globális felmelegedés!

ö1975. Augusztus. 8-án jelent meg Wally Broecker cikke a “Science” című folyóiratban “Are we on the brink of a pronounced global warming?” cím alatt, vagyis „Megkezdődött-e egy kifejezett globális felmelegedés?” És ezzel megszületett a “globális felmelegedés” fogalma. Tanulmányában Broecker helyesen jósolta meg, hogy „ha a jelenlegi hűvösödő klíma egy évtizeden belül átengedi helyét a széndioxid által gerjesztett kifejezett melegedésnek.” Valamint „a következő évszázad elején a széndioxid a Föld átlaghőmérsékletét az elmúlt 1000 évben tapasztalt legmelegebb időszak fölé fogja emelni. Broecker megjósolta, hogy a XX. század alatt a Föld átlaghőmérséklete 0,8 °C-t fog emelkedni a CO2 miatt, és kifejtette aggodalmát a mezőgazdaságra és a tengerszintre gyakorolt hatásával kapcsolatban.    

melegedés 

A fenti grafikon bemutatja a globális hőmérsékletet 2010 Júniusáig a NASA GISS adatai alapján. A szürke vonal a 12 hónapok átlagát köti össze. A piros pontok az éves átlag értékek. A vastag vörös vonal a nem lineáris trendet jelzi. Broeckernek ezek az adatok természetesen nem álltak a rendelkezésére, még 1975-ig sem, mivel a korábbi adatokat csak a 70-es évek végén állították össze (Hansen et al. 1981), számításait csak a rendelkezésére álló meteorológiai adatokra támaszkodva végezhette el.

Azok részére, akik azt állítják, hogy a globális felmelegedés nem volt megjósolható, Broecker tanulmányának az évfordulója figyelmeztetés lehet, hogy a felmelegedést ténylegesen megjósolták, még mielőtt a globális hőmérsékleti feljegyzésekből az világossá vált, egy teljes évtizeddel később, amikor 1988-ban Jim Hansen, azóta híressé vált, bejelentését megtette: „a globális felmelegedés ránk köszöntött.”

Érdemes végigkísérni, hogyan jutott Broecker 1975-ben a megállapításához, elsősorban azért mert még ma is sokan, igen helytelenül úgy gondolják, hogy a globális felmelegedés a széndioxid következménye, mivel a hőmérséklet és a CO2 kéz a kézben együtt halad felfelé, vagyis korrelálnak egymással. Broecker akkor írta tanulmányát, amikor a hőmérséklet két évtizeden keresztül csökkent, viszont Broecker ismerte az alapvető fizikai törvényeket.

Előrejelzése alapvetően három egyszerű lépésre támaszkodott: 1) A jövőbéli CO2 kibocsátás felbecsülése. 2) A jövőbéli CO2 koncentráció felbecsülése. 3) A globális hőmérséklet változás kiszámítása.

1. A jövőbéli CO2 kibocsátás felbecsülése: Broecker egyszerűen feltételezte, hogy 1975-től kezdve a CO2 kibocsátás évente 3 százalékkal fog növekedni. Ezt alapul véve kiszámította, hogy 2010-re a kumulatív CO2 kibocsátás 1.670 milliárd tonna lesz. A 35 évre szóló előrejelzés teljesen elfogadható, mert a tényleges érték 1.300 milliárd (Canadell et al, PNAS 2007). A mai ismereteink szerint Broecker elkövette azt a hibát, hogy az egyéb üvegházhatású gázokat nem vette figyelembe. Ezzel szemben már ő is felfigyelt a levegőben lévő szilárd szennyeződésre, amit a szakirodalom „erozól részecskéknek” nevez, ő viszont „por” elnevezéssel illetett és feltételesen számolt vele. „Amennyiben az emberi tevékenységből származó pornak nincs jelentős szerepe, úgy feltételezhető, hogy a jelenlegi csökkenő hőmérséklet trend körülbelül egy évtizeden belül igen kifejezett hőmérséklet emelkedésbe megy át a széndioxid kibocsátás következtében.” Az 1970-es évek hőmérséklet csökkenésének oka könnyen lehet az erozól kibocsátás. Broecker ezzel kapcsolatban ezt írta: „Nehéz meghatározni a második legfontosabb klímát befolyásoló, ember által létrehozott tényező fontosságát, mert a por optikai tulajdonságai és a por eloszlása nehezen meghatározható.”

2. A jövőbéli CO2 koncentráció felbecsülése: ha ismert a széndioxid kibocsátás mennyisége a koncentráció kiszámításához tudni kell, hogy a kibocsátás hány százaléka marad a légkörben. Broecker az összegyűjtött múltbéli adatok alapján feltételezte, hogy a kibocsátott széndioxid fele a légkörben marad. Ez a feltételezés ma is megállja a helyét. Broecker számításai szerint a kibocsátott széndioxid 35 százalékát a tengerek nyelik el, míg 15 százalékát a növények dolgozzák fel. Ez megint csak közel áll a ma elfogadott értékekhez (Canadell et al.). Erre támaszkodva állította azt, hogy ha az óceánok nyelik el a legtöbb széndioxidot, akkor az atmoszférikus széndioxid növekedés állandó értéken marad a következő évtizedekben (2010-ig számolva). Ezek alapján az 1975-ös 295 ppm-ról 2010-re 403 pp-re várható a növekedés. A tényleges érték az idén 395 ppm volt, csak kevéssel a megjósolt érték alatt.

3. A globális hőmérséklet változás kiszámítása: Elérkeztünk a széndioxid koncentráció okozta hőmérséklet változáshoz. Ezzel kapcsolatban Broecker 35 évvel ezelőtt a következőket írta: „Az atmoszférikus széndioxid mennyiség növekedésére a globális hőmérséklet változás nem lineáris.  A széndioxid koncentráció növekedésével az infravörös sugárzás abszorbeálása „telítődik” a frekvencia tartomány egyre nagyobb részén. Eredményében azt jelenti, hogy az atmoszférikus széndioxid koncentráció hatására a hőmérséklet emelkedés logaritmikus.” A mindmáig érvényben lévő logaritmikus összefüggés szerint a széndioxid koncentráció 10 százalékos növekedés 0,3 °C hőmérséklet növekedést jelent. Vagyis a CO2 koncentráció megduplázása 2,2 °C hőmérséklet emelkedéssel jár. Ez azonban a mai felfogás szerint a hőmérséklet emelkedés lehetséges alsó határa. Különböző tényezők miatt a CO2 koncentráció megduplázása 2….4,5 °C közötti hőmérséklet emelkedéssel jár. A bizonytalanság tehát elég nagy.

Ma már világos, hogy az óceánok hatalmas víztömege termikus tehetetlensége miatt a klímaváltozás késik. Mivel Broecker ezt nem vette figyelembe, a melegedést túlbecsülte, de a klíma érzékenység ezt lenullázta, így a XX. század alatt a Broecker féle 0,8 °C melegedés előrejelzése majdnem tökéletes (a valóság 0,74 °C körül van).

Broecker azonban hibázott is. Véleménye szerint az 1940 és 1970 között jelentkezett hőmérséklet csökkenés a természetes ingadozásnak tudható be. Ezzel szemben sokkal valószínűbb, hogy az emberi tevékenységből származó „por” következménye, ami azonnal jelentkezett, míg a CO2 hőmérséklet nővelő hatása csak később érvényesült. Harmincöt év alatt a klímakutatás sokat fejlődött, de az világos, hogy a Föld globális melegedéséről a tudósok már  múlt század hetvenes éveiben is figyelmeztették az emberiséget.