(1651) Amit az üvegházhatásról tudni kell(ene)

Tibor bá’ online

 

~q191Legtöbben már hallottatok arról, hogy az üvegházhatás következtében Földünk sokkal melegebb, mint anélkül lenne, és többünk arról is hallott már, hogy az üvegházhatású gázok növekvő mennyisége növeli a természetes üvegházhatást. Azonban közülünk csak kevesek látják tisztán, hogy mi is az a légkörben, ami ezt a hatást működteti, és miért okozhat akkora változást egy olyan kis koncentrációban jelen lévő gáz, mint a szén-dioxid (CO2) kismértékű megváltozása.

Azt már a XIX.század óta tudjuk, hogy néhány gáz elnyeli a Föld által kibocsátott infravörös sugárzást, aminek következtében a természetes lehűlés sebessége lassul, a földfelszín hőmérséklete pedig nő. Ezekhez az úgynevezett üvegházhatású gázokhoz tartozik többek között a szén-dioxid, a vízpára. az ózon és a metán, de az atmoszféra javarészét kitevő oxigén és nitrogén molekulák nem tartoznak bele. Kevésbé ismert, hogy a felhők (jég és/vagy folyékony vízcseppecskék) szintén elnyelik az infravörös sugárzást, azonban elállják a bejövő napfény útját is, visszaverve azt a világűrbe, így hatásuk nettó mérlege hűtéssel jár, közreműködésük az üvegházhatásban azonban jelentős.

graf

Kimenő sugárzási teljesítmény a Föld atmoszférájának tetején, mutatva az elnyelést az egyes frekvenciákon és az elnyelőt (abszorbenst). Viszonyításul vörös vonal jelzi az elméleti feketetest sugárzását 31°C-on. A hullámszám a hullámhossz reciproka, vagyis ha a hullámszám 1000 cm-1, akkor a hullámhossz 1/1000 cm.

Az üvegházhatás mértékét gyakran a földfelszín jelenlegi hőmérsékletének és annak a hőmérsékletnek különbségeként szokták megbecsülni, amekkora hőmérséklete lenne a bolygónak a légköri elnyelés nélkül, teljesen azonos albedó mellett, (kb. 33°C). Ez leginkább csak egy gondolatkísérlet, mint mérhető/megfigyelhető állapot, de egy hasznos kiindulási alap. Másik módja a hatás számszerűsítésének, ha megnézzük az eltérést a földfelszínen kibocsátott infravörös sugárzás mennyisége és az atmoszféra tetején távozó mennyiség között. Üvegházhatás hiányában ennek különbsége zéró lenne, valójában a földfelszín mintegy 150 W-tal többet bocsát ki négyzetméterenként, mint amennyi a világűrbe távozik.

Jogos lehet a felvetés, hogy az atmoszférában jelenlévő üvegházhatású anyagok közül melyik és mit nyel el? Ez egy sokkal bonyolultabb kérdés, mint elsőre tűnik, mégpedig az abszorpció (elnyelés) természete és az abszorbensek (elnyelő anyagok) összetett térbeli eloszlása miatt. Különböző anyagok az infravörös sugárzás különböző frekvenciáit nyelik el, és a Föld különböző részei élesen eltérnek a tekintetben, hogy mennyi infravörös sugárzást bocsátanak ki (a felszíni hőmérséklet szerint), és mennyi felhő és vízpára található az adott helyen (a szén-dioxid lényegében egyenletesen eloszlottnak tekinthető). Igazság szerint bizonyos hullámhosszú infravörös sugárzást több abszobens is elnyelhet (pl. vízpára és felhők, vagy vízpára és szén-dioxid).  Ezt spektrális átfedésnek nevezik, ami azt jelenti, hogy ha elvennénk egy anyagot, az elnyelt sugárzás mennyiségének csökkenése kevesebb lenne mint, amit ez az anyag önállóan elnyelne. Másként fogalmazva, az üvegházhatású anyagok összeségének hatása együttvéve kevesebb, mintha külön-külön adnánk össze az egyes anyagok által elnyelt sugárzások mennyiségét. Ezeket figyelembe kell venni az üvegházhatás jellemzőinek vizsgálatakor.

graf

Műholdtérkép a távozó nagy hullámhosszú, a Föld által kibocsátott sugárzás eloszlásáról  2008 szeptemberében, mely a földrajzi eltérések mellett a felhők által okozott eltéréseket is mutatja. Több hő távozik az egyenlítőtől északra és délre, ahol a felszín melegebb és kevesebb felhő található. (Kép forrása: NASA/Earth Observatory/Robert Simmon from CERES data.)

Ahhoz, hogy az atmoszférát jellemzőire bonthassuk, a teljes atmoszférán átjutó sugárzás GISS (Goddard Institute for Space Studies) (videó) modelljét használjuk fel a helyi hőmérséklet, pára és felhők valós eloszlásának meghatározásához. Avval, hogy többféle kombinációban eltávolítjuk az egyes abszorbens anyagokat, jól meghatározhatóak az átfedések és az elnyelés mértéke. A számítások azt mutatják, hogy a vízpára a domináns anyag, az abszorpció mintegy 50% -ért felelős. További 25% -ért a felhők és megközelítőleg a 20% -ért  a széndioxid a felelősek. A fennmaradó részt csekélyebb jelentőségű üvegházhatású gázok okozzák, mint az ózon és a metán, valamint porszemcsék.

A szén-dioxid igen jelentős szerepe a természetes üvegházhatásban kiváltja azt az ösztönös ráérzést, hogy koncentrációjának megváltozása az emberi tevékenység miatt jelentősen növelheti azt.  Ugyan, a szén-dioxid változásának hatását kiszámítani teljesen más dolog, mint a vízpárát és a felhőket is figyelembe véve, a jelenlegi szerepét kikalkulálni, mert e két utóbbi anyag másként függ a hőmérséklettől és a légmozgástól, mint a szén-dioxid.  Példának okáért minden 1 °C hőmérséklet emelkedés magával vonja a levegő telítettségéhez szükséges pára 7%-os növekedését. A felhők is függenek hőmérséklettől, nyomástól, légmozgástól és a vízpára mennyiségétől, ezért a szén-dioxid koncentráció megváltozása magával vonja ezek megváltozását is, így az összes üvegházhatást korrigálni kell ezen tényezők figyelembevételével. Például, ha a szén-dioxid koncentráció megduplázódik az elnyelés 4 W/m2 -el növekszik, azonban a felhők, és a pára változása további 20 W/m2 elnyelésnövekedést okoz, jól szemléltetve (legalábbis a GISS modellben) a folyamat önmagát erősítő természetét. Ezt pozitív visszacsatolásnak nevezzük. A legutóbbi klíma-adatok szerint éppen ez történik a valóságban is.

Mi történik akkor, ha a modellben eltávolítjuk az üvegházhatású gázokat a levegőből? A szén-dioxid – az elnyelésre gyakorolt nem-lineáris hatása miatt – eltávolítása 7x akkora hatással lenne, mintha megdupláznánk a mennyiségét. Ha el is képzelhető egy ilyen eset, az drámai lehűléshez vezetne, közvetlenül és közvetetten is figyelembe véve a vízpára és a felhők szerepét. A Föld gyakorlatilag egy óriási hógolyóvá hűlne, megközelítőleg 35oC-kal lenne hidegebb. A páratartalom a jelenlegi érték tizedére csökkenne, a globális albedó növekedése pedig a felhők és a hó miatt tovább hűtené a Földet. (ez is pozitív visszacsatolás, a folyamat önmagát erősíti, negatív visszacsatolásról akkor beszélünk amikor egy folyamat önmagától elhal).

Annak ellenére, hogy kis koncentrációban jelen lévő gázról beszélünk, klímánk formálása szempontjából semmi sem nyilvánvalóbb a szén-dioxid kiemelkedő szerepénél, ami ma éppen úgy érvényes, mint a jövőben.

Az eredeti angol cíkk: Gavin Schmidt: Taking the measure of the greenhouse effect


____________________________________________________________
____________________________________________________________
________________________________________________

82 gondolat erről: „(1651) Amit az üvegházhatásról tudni kell(ene)

  1. 40: „egyensúlyban kell tartani a termelt és fogyasztott villamos energiát.”
    Ebben a hozzaszolasban gyakorlatilag semmit sem mondtal el!
    A termelt es fogyasztott energia mindig egyensulyban van, hiszen a megtermelt energiat nem taroljak sehova, ha pedig nincs megtermelt energia akkor nincs mit fogyasztani.
    Ennek az egyensulynak a fenntartasahoz nem kell tenni semmit.

    „mert a fogyasztók bekapcsolva maradnak…”
    Nem maradnak! Na jo, egy ketto apro villanykorte egy ketto pici hazban. Az ipari fogyasztok, gepek, ujraindulas ellen (pl. magneskapcsoloval) biztositva vannak. Ez tobbek kozt balesetvedelmi okbol van.
    Vagy pl. villamos kohok (vasontodek) aramszunet eseten azonnal veszhutest kezdenek es akar napokra leallnak.
    Kerlek pontosabban fogalmazz!

  2. 49:Szerintem értetted a dolgot.Kapásból a meddő viszonyát vettem le a rendszerre gyakorolt hatása miatt.Nem kell a szőrszálhasogatás!Amúgy meg nekem úgy fest egy szinten magasabban jár mint te.De ez nem személyes.A rendszer leírás jó.A megközelítése is.
    A co2-val viszont nem értek egyet.Természetesen a ciklusokkal amiket ő kifejteni próbál,szintén helyt állónak találom.Ami szerintem elkerülhette a figyelmét a közép-újkori kis jégkorszak.A sok zöldnek álcázott dologgal meg ténylegesen kivan a hócipőm nekem is.

  3. 50: Amit ertettem, az technikailag semmi.
    Az elosztohalozatoknal van olyan, hogy meddoaram.
    Ezt leginkabb az induktiv jellegu fogyasztok okozzak, de mert ez karos a rendszerre, ezert ezt komponzalni szukseges.
    Az aramszolgaltato meri a nagy fogyasztoknal a koszinusz fi-t, es ha ez erosen induktiv, akkor buntetesnek is beillo aramszamlat adnak. Ez a magas aramszamla „kenyszeriti” a nagyfogyasztokat, hogy kondenzatortelepekkel a meddoaramot tartsak a cegen belul. Az igy megvalositott cosfi akar 95%-hoz kozelit, majdnem 1, (ill. ha elromlik a szabaylzo, akkor kapacitiv iranyba is elmehet)
    Egy szo mint szaz, meddo aram nem lehet a halozatban, mert a fogyasztoi oldalon ezt kompenzaljak. Tehat akkor milyen hatasrol beszelsz?

  4. Banyek én nem akarok beleszólni itt a villamosmérnökök vs laikusok csatájába, csak egy kérdésem lenne, mint laikus.
    Na jó azért valami fizikát tanultam 🙂

    Szerintetek ez a szerkezet egy normál háztartásban, ahol most 10-12ezer ft a villanyszámla mire lenne elegendő?

    http://www.permanent.hu/katalog/wind/FD1_5_300.pdf

    Lehetőleg nem tudományos választ várok, hanem valami kézzel foghatót, mondjuk egy 25W-as égőt tudnék róla működtetni non-stop, netán egy hűtőládát is.
    Persze feltételezve, hogy az energiát 2db 150 Ah-ás akksiban tárolnám, és inverterrel átalakítanám. És feltételezzük azt is, hogy pont ennyi szél fog fújni, mint eddig, szóval „részletekbe” ne menjünk bele.

    Vagy kérdezhetném még egyszerűbben. Megér ez a szerkezet 120 ezer forintot?

    Köszi előre is ha valaki válaszol.

  5. 52:Végre otthon is van kisebb szélkerék!Összteljesítménye 300W.Ezt csúcson ideális esetben és 12V-on,egyenfesz. rendszeren.Ha trükközöl márpedig miért ne tennéd,akkor keres hozzá 12V izzót.Az invertert így kihagyhatod a világítási rendszereden,de ehhez át kell kötnöd is egy-két csomópontot.Szerintem jó a meglátás.Jelen pillanatban hasonlókban vagyok elfoglalva sajnos csak elméletileg.Mert a hozzávalók összetarhálása is idő,pénz.Hosszútávon természetesen jó.
    Az ár:pl. az általam nézegetett napsolár 60W és 60ezer annál jobb.Ezért érdemes körbenézni a szélkerék mindig olcsóbb.A háztartási szórakoztató elektronika is elmegy 12V-ról általában.Annyi megkerülöd a benne lévő trafót,és drirektben hajtod meg őket.Laptop 17,5V körül,de nem kell megijedni,mert a szivar gyújtós töltőt elé teszed macera megoldva.Amiben pedig villanymotor van az sajna nem akkora árammal indul mint amit utána fogyaszt.Indulásnál akár a 10* is felveheti ez nagyon rövid időszak,de egy rossz csapágy sajnos ebbe nagyon sokat beleszólhat.
    U.i:http://fenykapu.free-energy.hu
    Ha a barkácsolást választanád inkább.A fiúk sem rosszak az oldalon egy-két rázós dolguk nekik is van.De ez szakmai ártalom.Miénk a világ legősibb mestersége.Mikor Isten mondta és legyen világosság.Mi ezt addigra mind levezetékeltük,felszerelvényeztük és közben egészségeseket vitatkoztunk

  6. 52: Itt van egy tulelesi otletek rovat. Ezt mindenkeppen erdemes figyelmesen vegigolvasni, mielott penzt adsz ki!

  7. 52, Curix: mielőtt megvennéd, keress a lakóhelyedre vonatkozó széltérképet ! Ha a széltérkép adatai jóval túllépik a ketyere „indulási és áramtermelő sebességét”, akkor foglalkozhatsz a gondolattal ! (Generátor, kábelezés, áramtartályok, feszültségátalakító, veszteségek, önkisülés, hatásfokok, élettartam…!)

  8. 51:A javitás már 99,9 % is lehet a legjobb cuccokkal,de a lakásokat amikben ketyegnek az induktív fogyasztók az igen csak nehéz szabályozni.A hálózat meg maga is egy nagy RLC kör.Mert olyan nincs,hogy ohmos fogyasztó.Elméletben sem gyakorlatban sem létezik,csak mi szoktuk figyelmen kivül hagyni egy szinten.Idealizálni szoktuk az elemeket pl. a nebulóknak megértés miatt másként az őskáosz lenne az agyakban.Így is van.

  9. Kollégák,
    40-41-42 stb.
    lehet már későn irom ezt a megjegyzést és lecseng a poszt, de én úgy tudom, a napkitöréssel együttjáró mágneses viharok nem a trafókra hatnak elsősorban. Hanem a hosszú, több 100/1000km-es távvezetékekben hoznak létre nagyfeszültségű impulzusokat, ezek aztán átütik a védelmeket, szigeteléseket, és ezzel zárlatokat okoznak, és igazándiból ettől döglik meg a rendszer néhány „gyenge” pontja, ami aztán természetesen blokkolja a visszakapcsolást is egy jó időre.
    Ezek ellen tényleg pl. a lekapcsolás nyújthat védelmet.
    Az már más kérdés, hogy egy napkitöréses időszakban (vagy évben 🙂 ) tegyük fel lelövik a villamos rendszert egy komolyabb vihar előtt, aztán na lement a napvihar, álljunk vissza, és pl 1 hét mulva jön a következő kitörés 🙂 szóval mindenképp gáz a helyzet.

  10. 54

    Köszi Nod, végre valaki, aki hasonlóban gondolkodik, mert engem eddig szimplán hülyének néztek, hogy minek akarok ennyi pénzt költeni ilyen kevés áramra. Miért nem veszek inkább benzinmotoros áramfejlesztőt?
    Persze logikus, de hát az benzinnel megy, és az átlagnak nem fér a fejébe, hogy mekkora kincs az áram, ha nincs, és feltételezzük az előző posztban leírtak bekövetkeztét.

    Azt már kiszámoltam, hogy az 1200 W-os villanybojlerünket ez tutira nem fogja elvinni, de igazából semmi tapasztalatom erről az egészről, és azért tényleg nem kevés pénzről van szó.

    Már sokat nézegettem, és olvastam interneten a szélgenerátor témában, és gondoltam mivel ti értetek a villamossághoz, akkor megkérdezlek benneteket.
    Napelemet is néztem, de a szélgenerátor költséghatékonyabbnak tűnik, vegyes üzemre meg nincs pénzem.

    Nagyobb teljesítményűt nem tudok venni, mert egy 600 W-os már 300 ezer forint körül van, és alig termel több áramot. Szinte exponenciálisan növekszik az áruk a teljesítménnyel. Ugyanez igaz az inverterekre is.

    Mikor végzek egy végszámítást, hogy mennyibe fájna mindez nekem, akkor elmegy a kedvem tőle.
    Az inverter azért csak kellene, noha igazad van, sok minden üzemel 12 volton, és maga az inverter is fogyasztó.

    Aztán „extra” világítást kiépíteni a házban megint húzós, mert alapból azért csak a jelenlegi 220-as hálózat üzemelne.

    55

    Igen tudom, kommenteltem is, olvastam is, de itt most azt nem akarom előhozni.
    Persze kérdés, hogy ennyi pénzen érdemesebb-e inkább kaját venni stb…
    Ezt előre nem tudom.

  11. 58:Ere írtam „tranziens” lusta voltam végig írni.Bocsánat,a nem csöves cuccok meg reméljük megússzák.Drága jó csövek.Tanítják még őket valahol?A rátranszpolódás örök probléma.A szarvas agancs sem old mag mindent.A pont nálad.
    59:Az átalakítást számoltam hosszútávban mindenképpen,csak ezt az utat látom.Na meg sok barkácsolást így kompenzálva az anyagi részeket.A ház amin kísérletet fogom folytatni az anyukámé.A vezetékeket talán Krisztus előtt telepítették.Régi hideg folyást mutat csere indokolt.Jövő évi progi.részemről.A fűtésre,meleg vízre a vákuum csövet nézd meg.Barkácsolni meg muszáj.Egy ingyé van másik megtanulod karbantartani,megbecsülni.Három lassan másnak is fog kelleni pénzt hoz vissza 😀

  12. 54: Méghogy a legősibb mesterség! Az igaz, hogy az orvosok le vannak maradva, mert ők csak Ádám oldalborda kivételétől számítják tevékenységüket, az építészek viszont onnan amikor a káoszból Isten teremtette a földet és mennyet. A világosság csak ezután jött. A közgazdászok viszont kajánul teszik fel a kérdést: na azt a káoszt vajon ki teremtette?… 🙂

  13. A pokol azért készült,hogy valami adja a hőt a generátorainknak.Káosz nélkül pedig nincs fűtőelem hozzá 😀
    Az egészet mi agyaltuk ki.Szerinted kik a tanácsadói az öregnek?

  14. 60

    Ami a barkácsolást illeti a 120-as Skodában jó vagyok, 12 évig vezettem 🙂
    Saját áramhálózat kiépítésében még nincs tapasztalatom, de fontolóra veszem a dolgot.
    A vezetékek nálunk is ie. előttről valók. Régi aluminium falvezetékek, csövezés nélkül, a dobozokban szigetelőszalaggal összetekerve.
    Egy haverom mondta, hogy ez már többletfogyasztást eredményez, mert az oxidálódott veztékeken átfolyó áram ellenállásként jelenik meg, ergo „kisfogyasztó”. Ez persze nem jelentős a villanybojlerhez képest.

    A fűtés megint más tészta. Cserépkályhánk van, plusz kis kandalló, központi fűtés nincs. A lehetőségek adottak egy jó kis fűtőrendszer kiépítéséhez, megint csak a pénztárca szab határt.
    Erre írtam az előző posztban, hogy spórolni csak az tud, akinek van elegendő pénze.
    Sok mindent lehet barkácsolni, de ezeket egyszer kell jól eltalálni.

    Csak hogy hozzászóljak a napkitörés témához is. Csak józan paraszti ésszel gondolkodom, ha a ciklikusság 11 év, akkor a magyar hálózat már legalább 2 napkitörést „túlélt” azt gondolom sok mindent nem vettünk észre ebből, miből gondoljátok, hogy a következő letarolna vagy legalább is részben megbénítaná a hálózatot?

    Szerintem a távközlés sérülékenyebb, mint maga az elektromos hálózat. A legutóbbi napkitörés során talán a 3210-es Nokia volt a csúcsmobil, de akkor még keveseknek. Ez a terület jóval többet fejlődött.

  15. 53, 56

    És hol találok egy korrekt széltérképet? Meg hát ennek a helynek is megvan a mikroklímája, jellemző szélirány az észak, északkeleti. Ebből az irányból akadálymentesen kaphatná a szelet, és csak a ház tetőszerkezetére tudnám szerelni a tetőgerinc fölé. Elvileg 6m-nél magsabbra nem szerelhetem.

    Egy pozitívuma mindenképp lenne a szélgenerátornak. Végre megkedvelném a szeles időt 🙂

  16. A szél térkép a meterologiai oldalakon általában.De amit fenn felraktam az URL miatt át van írva.Ott is találsz hozzá térkép linket.URL miatt nem lettem lelőve Tibor bá imádja a nagy hosszú linkeket.A nappal semmi gond az csinálja amit kell.Csak most van több ciklus váltás is.Galaktikus méretekben is,mivel minden kihat mindenre.A cumi most ebből áll.Legjobban elő.Ezért várják a 2012-t sokan mint világ végét,részemről Olimpia éve.
    Az olimpiai falu nagyon gagyi mellesleg.A cukrot megnéztem én is nálunk 0,70 pounts a „Tuskőban” így a blogok vége felé.
    A válság,meg nyomul a munkaadóm ismét levett a heti órákból.Ez a legutóbbi krízisnél volt jellemző.Akkor 37,5 óra volt.Most még 40.Két hónapja még 50 volt.Azóta folyamatos kirúgások vannak.Rettegnek a helyi legények,nő a kiadandó üres lakások száma.Cégek mennek össze meg tönkre nincs munka.Őröm kisebbek a dugok.A shopping is akadozik,bár a most érkezők még teli teli reménnyel.:D

  17. 65. Nod, merre vagy? Itt Northamptonshire-ben ma komplett ügynökségnek mondott fel egy multi. Nálam heti 20 óra a normál melóidő és nincs pozitív jövőképe a vezetőknek. Még reményt sem próbálnak kelteni.

  18. 65-66: Hát ez elég messze van az üvegházhatású gázoktól. Februárban idehaza tovább nőtt a munkanélküliek száma 0,2 százalékkal. Ha meggondolom, hogy Orbán atyánk évi 100.000 új munkahelyet igért, akkor elég tisztességes cukros madzagot húzott el a szánk előtt.

    Napkitörés (2013-ban, csak úgy mondom), munkanélküliség, elbocsátás. Várjátok meg a holnapi posztot. Van egy újabb cucc.

  19. 65, 66

    Nekem egy jó haverom van kinn immár 6 éve Harrogate-ben, családja is lett közben, és kb. fél éve hívott, hogy tervezik a hazajövetelt, mert rájöttek, hogy kint se mennek semmire, pont úgy vegetálnak, mint itthon, csak egyelőre egy kicsit magasabb életszínvonalon, de a lakás, sőt még a kocsi is elérhetetlen nekik.

    Keveset voltak itthon, Magyarországról kérdezett, hogy milyen most a helyzet.
    Sok jóval nem tudtam biztatni, csak annyival, ha hazajönnek, akkor Győr környékét válasszák letelepedési helynek.

    A németek vannak most berezelve, mert május 1-től lehet menni engedély nélkül.
    Nyilván nem a magyaroktól félnek, hanem a lengyelektől, de velük már így is „tele” van az ország.

    Egyébként csodálkozom Németországon, hogy egyelőre milyen jól tartja magát. A nekik pocsék szociális hálóról mi csak álmodhatunk. Ott a segélyezettek még mindig jobban élnek, mint nálunk a dolgozók, és egyre több van ott is. Az államadósságuk elszállt, de egyelőre köszönik jól vannak, noha sokat adtak le az NSZK-s időköz képest.

  20. A cukrot az eltévedések miatt tettem be.Ill az nagy Q lekvár ami szépen melegszik most kb.60 C és ülünk benne kéz a kézben.
    Közben állítják majd jó lesz.Na ezt az előző rendszerben sem vettem be.Az eltévedő brutálisan lükék vagytok dumák miatt is volt.
    A nap kitörések is felelősek az éghajlatunkért a tejút jelenlegi pálya mozgása.De mi a legjobban.Mert rendesen rálapátoltunk.CO2.Savas eső vizet áraszt olajunk olajunk.A mű dal mai formája az alultáplált gyerekeknek.
    Az meg,hogy ki lesz ütve a rendszer az tuti.Mert valamit megint befogunk nézni.Nagy gyerekek vagyunk terráriummal a kezünkben.
    66:Priviben megmondom Emil Tibor bánál

  21. 58: Ez a legjobb valasz a napvihar okozta karokra! 🙂

  22. 58 & 70: Elnézést úraim, de én úgy tanultam, hogy a tekercsekben akkor indukálódik áram, ha változó mágneses tér hat rájuk. A távvezeték nem tekercs, a trafókban viszont bőven van tekercs. Mondom így tanultam. A mágneses viharok által okozott tényleges feszültség lökésekről nincs pontos információm.

  23. 71:
    Tibor bá, te tudod jól, a trafóban is indukálódik valamennyi, mert a napkitörésből érkező változó mágneses térben természetesen az is benne van. De a vasmag miatt szinte alig tudnak „bemenni” az erővonalak a tekercsbe, emiatt abban alig lesz indukció. Az energielosztó rendszerek trafói méreteik miatt már igen jó hatásfokúak, nemigen van mágneses „szórás”.
    A vezeték viszont jó hosszan benne van a változó erőtérben, ezért lesz több nagyságrenndel nagyobb az indukált fesz.

    Annó kiszámoltuk, hogy a vonat vas tengelyében mittomén 100km/h sebességnél olyan 2mV indukálódik a Föld mágneses tere miatt. Pedig az csak egy másfél méteres vasdarab 🙂

  24. @52: Lehet picit későn írok, a 300W -os szélkerékkel kapcsolatban,de ha még érdekel, akkor a véleményem: A 300w max horgásztanyához kis világításra, rádió hallgatásra ,stb elég. A szélgenerátor nem lehet háztetőn ( turbulencia ,zaj miatt ) tehát külön tartóoszlop kell, minél magasabban ( méterekkel az épületek és a fák felett )közvetlenül az árama nem használható, tehát szükség van akkumulátor(ok)ra, töltésvezérlőre és esetleg inverterre. Tehát ha csak a szélkerékre futja ,a dolog felejtős. Ha nekem nem hiszel, pl az Abwind kft honlapján tudsz tájékozódni. Ma még az így nyert energia ára többszöröse a hálózatinak, bármilyen próbálkozás előtt nem árt tájékozódni. Egyébként a napelem rendszer sokkal alkalmasabb a kisérletezésre, bár drágábbnak tűnik. Természetesen a legjobb megoldás a vegyes rendszer, s inkább 24vagy 48V-os( a nagy áramok miatt), legalább 600W szélgenerátorral és hasonló napelemmel, meg a szükséges töltésvezérlővel, inverterrel, de ennek ára mindenképp milliós nagyságrendű. A másik lehetőség a hálózatba visszatáplálni képes inverteres megoldás ,de az sokkal nagyobb költségű és volumenű, ezekről is találsz infót a NET-en.

  25. (ujra probalom, hatha nem lesz dupla)

    egy jol hangzo megoldas

    http://www.sg.hu/cikkek/81019/ujabb_lepes_a_megujulo_koolaj_fele
    az eredeti
    http://www1.umn.edu/news/news-releases/2011/UR_CONTENT_314387.html

    persze jo lenne tudni a mellekhatasokat, keletkezo mellektermekeket, a hatasfokat, de meg varnunk kell kicsit.

    persze lehet, hogy ez is csak egy ujabb (vesz)beavatkozas lenne a termeszeti folyamatokba ugy, hogy megint nem vagyunk tisztaban a kovetkezmenyekkel es meg nagyobb bajt csinalnank, szokas szerint.

  26. (elnezest, ez egy komment proba, mert eddig ketszer nem sikerult irnom)

  27. 71:
    „A távvezeték nem tekercs…”
    🙂 De igen! Egy vegtelenul nagy atmeroju tekercs egy darabja. 🙂
    Ezert van az, hogy EMP hazavagja az elektromos halozatot, persze csak ott ahol elegendo a terereje.
    EMP -> pl. magaslegkori atomrobbantasnal.

    Ez az induktivitasproblema mar korabban a telefonhalozatoknal is jelentkezett. Ezt ugy orvosoltak, hogy adott szakasztavoknal felcsereltek a vezetekeket, bifilarisra.
    Nem tudom biztosra, talan ezt megteszik az energiat szallito vezetekeknel is.

  28. feladtam :/ (3. probara sem ment el amit irni szerettem volna, lehet, hogy a linkek okoznak problemat?!)
    Tibor ba’!
    26-27: bejegyzesek nem ebbol fakadnak!? valami lehet nem stimmel szerver oldalon?!

  29. (na, akkor talan most sikerul elkuldeni)

    Meg a CO2 problemahoz, amennyiben ugye valos dolog ;), sztem igen, de ez egy teljesen laikus velemenye.
    (Erdekes megint a vizsgalt idointervallum rovidsege lehet a vita alapja, azt, hogy a ciklikussag letezik en is elfogadom, nem csak a jegmezok mintainak vizsgalati eredmenyei miatt, hanem mert a ciklikussag mindenben megfigyelheto, miert lenne ebben maskent?!)

    szoval egy lehetseges problema megoldas
    http://goo.gl/KnPCr
    eredeti forras
    http://goo.gl/5SMiM

    Termeszetesen nem ujjongok feltetel nelkul, valoszinu meg ido mire hasznalhato lesz a hetkoznapi gyakorlatban – persze lehet, hogy nem, hisz komoly penz van benne, ha jol mukodik – raadasul nincs szo szokas szerint a varhato mellekhatasokrol, mellektermekektol, ne is beszeljunk arrol, hogy megint beleszolunk valamibe, aminek nem latjuk az osszes hatasat elore (ezt mar sosem nohetjuk ki), mi van ha valoban nem a CO2 a bunos? Mit rombolunk le vajon ezzel is?

  30. 79: Sajnálom félmuvelt, a kommented fenn akadt a spam szűrőn. Az okot nem tudom, mert a két URL miatt csak várni kell moderálásra.

    Ami pdig a belinkelt cikket illeti. CO2-ből elméletileg valóban lehet újra csinálni égethető szenet. De ez energia igényes. Ha a napfény adja az energiát, amit egy baktérium használ fel – akkor jelentős mennyiségű (nem kísérleti) üzemanyag előállításához – hatalmas, napfény alatt álló területekre van szükség. De akkor csak ott vagyunk, ahol most, mert hatalmas területekről összegyűjtött napfénnyel elő lehet állítani hidrogént (ami üzemanyag) gőzt (ami elektromos áram), szóval energiát. Minek ide a baktérium?

  31. 80: Csak otleteles. Nem csak vertikalis, hanem horizontalis iranyban is elkepzelheto a bakteriumokkal torteno eloallitas, raadasul az eloallitas hatasfokra is megnohet igy (nap fele forgathatosag)
    Viszont igaz, a masik ket modszerrel torteno energia termeles sokkal kornyezetbaratabb.
    Mar csak az a kerdes, hogy melyik lenne a kifizetodobb rovid- es hosszutavon. A korlatoltsagunkat figyelembe veve ugy is a rovidtavu erdek lenne a donto, a CO2 verzio, mert a meglevo eszkozoket lehet vele tovabb hasznalni, a hidrogen uzemu dolgok szeleskorben meg mindig nem elterjedtek.
    A hatalmas teruletek elfoglalasaval megint csak az a problema ugye amugy is, mint a biouzemanyaggal, termo teruletet vesz el.

  32. Üdv Tibor Bá és Mindenki.
    Ha az üvegházhatás miatti hőm. emelkedés ROBBANÁSSZERÜEN megvalósul, akkor azt csak a Technokrácia élheti túl – ha van a kezükben elég fejlett technológia -, vagyis a népesség igen kis hányada. A többiek megsülnek. Én technokrata akarok lenni! Brühühühü…. 🙂
    Kisember szintemen, már mindenhová ültettem akácfát, igaz azt eltüzelem, ergó: nem teszek semmit. Elektromos „függetlenségem” a következő tárgyakból áll: 1db teherautó-, és 1db személyautó akkumulátor, valamint 1db 350Wos inverter, van még egy benzines 2,5 kw-os áramfejlesztő, de azt úgysem tudom berántani, amikor szükséges. /praktikeres szar/
    Ergo kb. 2 napig bírom áram nélkül, utána jön a kőkorszak.

  33. 35:
    Nem az áramhiány lesz a legnagyobb gondunk. Hanem a szélsőséges időjárások, amiket nem tudunk kivédeni. Ez azt jelenti, hogy nem csak a különböző „összeomlásokra” kell felkészülni, mert ha rossz helyen rendezünk be egy „erődöt”, ha nem is lehet bevenni, de egy földcsuszamlás eltemetheti, vagy egy árvíz elmoshatja. A veszély komolyságára jellemző, hogy ilyen szeptember elejére nem emlékszem, pedig 70 éve már kisikolás voltam, és világosan előttem van, milyen volt az időjárás az iskola kezdéskor.

  34. Az áramfejlesztő berángatásakor keletkező metán sokszor nagyobb üvegházhatásgeneráló gáz, vigyázat! 😀

  35. 36.Tibor Bá.
    Ház vásárlásnál, 5 éve, a következő szempontjaim voltak:
    árvíz-veszély mentes, lezúduló víz mentes, /pl.domb alja/, földcsuszamlás veszély, /pl. agyag-domboldal/ belvíz, valószínűleg ne legyen alatta barlang, víznyelő /mészköves hely,
    és azonnal viharálló tetőre cseréltem, a gerendákat lefújattam egy „pirostop” nevű anyaggal, és vettem 3db tűzoltó készüléket.

  36. 39. Okos.kodó.
    Én kemény csávó vagyok. Visszatartom, a Föld védelmében. Max. be..sok. 🙂

  37. A tehenek és a birkák fingja felelős az üvegházhatásért a leginkább, pepperjohny, ne tartsd vissza:-)

    tehén meg birka meg akkor lesz kevesebb, ha mi is kevesebben leszünk, emberek..

  38. 40. Dorka.
    Én a „metánomat” azért tartom vissza mert biogáz-üzemmódra álltam át megintcsak a Föld védelmében. Ezt kéne tennie minden igazi „zöld”nek

  39. 39!
    Biztos hogy a Föld védelmében?Ugyanis ha visszatartod,akkor végig fut a gerinceden,egyenesen az agyadba,és innen jönnek a sz@r ötletek.. 😀

  40. 40 Dorka.

    Lehet, hogy meg lehet győzni az embereket, hogy nem kell annyi húst enni. És nem csak a színhúst kellene megenni, hanem a többit is… Akkor alaposabban le lehet csökkenteni az állatállományt, jelentős metánkibocsátást lehetne elkerülni, az energia és vízfelhasználásról nem is beszélve…

  41. 44 Attila

    Megetetik velünk a nem színhúst is ne aggódj.
    Nem hiszem hogy bármilyen állati fehérje/zsiradék a dögkúton végezné.
    Elég szerintem a magasnyomással összeszedett cafrangokból gyártott műsonkákra, párizsira, virslire gondolni.
    Belsőségeket szintén fogyasztjuk, a csontosabb részek meg mennek a kedvenceknek/házőrzőknek.

    Eleve a húsfogyasztás is fogyasztási kérdés. Mindenhonnan az jön hogy fogyassz!. Miért pont a hús lenne kivétel?

  42. Jó lenne,ha már egyszer nem csak arról filózhatnánk,hogy a „kisember” mit tenne a Föld megmentése érdekében,hanem látnánk azt is,hogy a „nagyemberek” hogyan képzelik,illetve milyen intézkedéseket hoznak annak érdekében,hogy megteremtsék az élhető bolygót.

    Az állatok által kibocsátott metán úgyis csak egy adóalap tényezővé fog válni.
    Ezután a légzésünk CO2 kibicsátása (vitalkapacitás szerint)lesz megállapítva egy következő adónem,majd kvótákat adunk veszünk.
    Amennyiben nem lesz pénzünk az adó lerovására, beindul a tüdő szervkereskedelem,s az annak bemutatója megkapja az áldozat kvótáját(de lehet,hogy csak a töredékét,hogy motivált legyen),s ezzel beindul egy intenzív népességszám csökkenés,s máris kevesebb lesz a húsigény,ennek következtében a metánkibocsátás.

    A „nagyemberek”-től mást elképzelni sem tudok.

  43. „Az üvegházhatás mértékét gyakran a földfelszín jelenlegi hőmérsékletének és annak a hőmérsékletnek különbségeként szokták megbecsülni, amekkora hőmérséklete lenne a bolygónak a légköri elnyelés nélkül, teljesen azonos albedó mellett, (kb. 33°C).”

    Ez megütötte a „fülemet”. Úgy hangzik, mintha az üvegházhatás mértékét önmagából akarnánk becsülni.
    Megbecsüljük, hogy mekkora hőmérséklet lenne elnyelés nélkül, és a tényadatokhoz képest meglévő eltérés az üvegházhatás? De mi alapján becsültük az elnyelés nélküli hőmérsékletet? Nyilván a becsült üvegházhatást felhasználva. Rosszul látom?
    Jó persze az egész nagyon elméleti síkon tud csak mozogni, de azért ez nekem így furcsa.

  44. Sok hús = korai halál -hoz nem tudok hozzászólni, nincs szövegdoboz

  45. 46: A légkör nélküli felszíni hőmérséklet az ismert fizikai összefüggések alapján elméletileg számítható, hiszen tudjuk, hogy mekkora a besugárzott napenergia teljesítménye, adott az albedó, ami más megközelítéssel a felszínnek az abszolút feketéhez viszonyított eltérését jellemzi, és így meghatározza, hogy a besugárzott energia hány százaléka verődik vissza a felületről. A felszín kisugárzása pedig szintén számítható a felszíni hőmérséklet függvényében. A két értéknek egyensúlyba kell lennie, ebből számítható a felszíni hőmérséklet. Persze elég bonyolult, mert a forgás miatt folyamatosan változó értékek átlagát kell kiszámolni, de azért a mai matematikai apparátussal ez nem lehet probléma.

  46. A hí-fi rendszereknél azért az óm szám is fontos. Olyan elektromos eszközök esetében, melyek egyébként is egy tekercset tartalmaznak, miért nem fejlesztették ki az áram visszatermelést? hisz az elektromos motor „forgás” közben szintén áramot tud indukálni( elvileg, mert van benne tekercs). Pl: flex, fúrógép, körfűrész, vagy háztartási elektromos gépek….

  47. A paleoklíma- adatok elég nagy biztonsággal megmondják mekkora légköri hőmérsékleti érték tartozik adott CO2- szinthez.
    Ami a kérdés, csupán az, hogy mennyi idő alatt érjük el az adott értékhez tartozó ekvilibriumot és, hogy azt túl lehet- e élni.
    Magyarul milyen gyorsan billen át a rendszer. Egyes vélemények szerint, mivel a billenőpont felé is 10x gyorsabban haladunk, mint eddig bármikor a klíma- történelemben; az abrupt szakasz is lehet 10x gyorsabb- tehát az ominózus Paul Beckwith által említett 5 C 13 év helyett akár 1,3 év alatt is összejöhet.
    Guy McPherson szerint két bizonyos forgatókönyv teljesülése esetén, 1,5 év alatt
    1,4+ 1,3= 2,7 C-s hőmérséklet-emelkedés várható.

  48. Dan!
    Ez a hozzászólást nem gondoltad át. A Om alatt Ohm-ot értesz? Ez az ellenállás mértékegysége. Mit akarsz ezzel? Az elektromos motorok (DC, AC 1-3 fázis) áram hatására forognak. Ha megforgatod őket, elvileg áramot termelnek. De egy tekercs egy adott időben nem tudja mind a két funkciót ellátni.

  49. 51: Andrew, keveset figyeled a médiát, ez már jó ideje többször elhangzott különböző műsorokban. 🙂
    De egy kis érdekesség, ezen a vidéken nőtt fel John Steinbeck, és itt játszódik egyik leghíresebb regénye az „Édentől keletre” is. Ebben igen alaposan leírja a vidék jellegzetes éghajlatát, annak periodikus változásait az 1900-as évek táján. Az író szerint a tájra jellemző volt egy kb. harmincéves periódus, amiben volt öt-hat nedves csodás év, ezt követte hat-hét tűrhető év, az ezutáni időszak meg aszályos volt, amikor még a fű is elszáradt. Ez a helybeli termelőket rendszeresen megtizedelte, amikor összeomlott a mezőgazdaság, amit aztán a jó években mindig elfelejtettek az itt lakók.
    Lehet, hogy most is ilyen száraz periódus van, persze ettől még lehet romló a tendencia…

  50. 48, Hubab:

    Így már érthetőbb, de még mindig merül fel bennem kérdés. Azt írod:

    „A felszín kisugárzása pedig szintén számítható a felszíni hőmérséklet függvényében.”

    Azonban a felszín kisugárzására éppen a felszíni hőmérséklet számításához lenne szükség, így aztán a felszíni hőmérsékletet a felszíni hőmérséklet figyelembevételével kell meghatároznunk?

  51. „öt-hat nedves csodás év, ezt követte hat-hét tűrhető év, az ezutáni időszak meg aszályos volt, amikor még a fű is elszáradt. Ez a helybeli termelőket rendszeresen ”

    Az 1900-s években Kalifornia lakossága /saccolom/ 30 és 600 ezer között mozoghatott. Ma, 35 millió.
    Az akkori vízfogyasztás ezreléke lehetett a mainak.
    Azt kell nézni, a türhető évek alatt milyen szintre süllyed a megnövekedett vízfogyasztás miatt a rétegvíz. Ugyanis, hiába esik sok víz a bő években, száz évek mire az a mélyebb rétegekbe leszivárog.
    Kalifornia azért van gondban, mert a rétegvizei elapadnak.

    Mo-n a recski bánya vízfelhasználása miatt 6 métert ment lejjebb a vízgyűjtő területén a rétegvíz szintje. Ez csak hat méter, gondolhatnánk, nincs baj.
    Ki minek véli, de a 200-400 méter tengerszint magasságában száz éve még csörgedező patakok jórésze kiszáradt.

    Kaliforniában nagy lehet a baj, ha már vér, azaz vízátőmlesztést fontolgat a jelenleg bővizű államokból.

  52. 54 Vasgerinc:
    Ezt úgy értsd, hogy lehet olyan matematikai-fizikai függvényt felállítani, hogy hogyan változik a kisugárzott hőteljesítmény a felszín hőmérséklete függvényében. A keresett felszíni hőmérséklet az lesz, amelynél a kisugárzott hőteljesítmény éppen megegyezik a napból besugárzott hőteljesítmény azon részével, amely elnyelődött a felszínen, ami persze az albedótól függ. Így elvileg nincs benne semmi ismeretlen, vagy kitalált tényező…

  53. Elnézést Tibor-bá! A szélkerekes „zsenik” ezt a reakciót váltották ki belőlem. Szerintem ma a legnagyobb környezetterhelést az elektromos áram előállítása okozza, akár lakossági, akár ipari viszonylatban, és akkor bohóckodunk itt 300w-os szélkerekekkel…. Ki lehet számolni egy átlagos család évi áramfogyasztását, és az áramot ugye mindenki egész évben használja ellentétben a gázkazánnal, vagy cserépkályhával fűtési idényben. Arról kellene beszélni, hogy ma egy kilowatt áram előállításához mennyi fosszilis tüzelőanyag vagy nukleáris energia szükséges az év minden napján hétmilliárd ember elektromos ellátásához.

  54. Mindemellett mi gépészek ki tudjuk használni a napenergiát melegvíz-ellátásra, hatékonyan, vagy a geotermikus energiát fűtésre és hűtésre, talajkollektorral például, mindenféle plusz fosszilis energia felhasználása nélkül( természetesen a szivattyúk üzemeltetéséhez elektromos energia szükséges, melyeknek havi fogyasztása nem több elektromos szempontból, mint három száz Wattos villanykörtéé) ezzel szemben a villamosság előállítása jelenleg háztartási viszonylatban( napkollektor, szélkerék) egyáltalán nem kifizetődő.

  55. 58:
    Pontatlan vagy. – A szivattyú egy havi üzemeltetését tessék megadni kwórában. 3 db 100 W izzólámpa (és nem villanykörte) nincs állandóan bekapcsolva. Ha állandóan bekapcsolva lenne az 0,300x24x30 = 216 kWó-t fogyasztana, ami ma kb 10.000 Ft. Nem jelentéktelen.

  56. Jelenleg fordulatszám szabályozós (tömegáram érzékeny) szivattyúkat használunk (mindemellett) mely egy jól beszabályozott rendszerben egy körön darabonként minimum-maximum fordulaton 7-25 Wattot fogyaszt, mérettől, pillanatnyi hőigénytől függően. Szivattyú kiválasztásba most nem kívánnék belemenni, lényeg, hogy a rendszer mérete adja meg mekkora és mennyi kell. Normál (150 négyzetméteres családi házban) elegendő három darab. A szivattyúk első száma például: 25/60 (a maximális wattban megadott felvett teljesítmény), 60, az emelőmagasság, példa szerint hat méter. Természetesen majdnem mindenhez áram kell, csak nem mindegy mennyi. A szivattyú nem ennyit fogyaszt napi 24 órában. Persze a rendszernek is van némi tehetetlensége, mérettől függően. Tapasztalat szerint a teljes üzemeltetés télen nyáron villamos szempontból havi 3-4000 forint maximum. Ehhez télen még hozzáadódik az összetett rendszereknél a kondenzációs gázkazán nagyjából 6000-8000 Ft-os gázfogyasztása meleg-víz ellátás rásegítéssel együtt.

  57. Hubab:

    A módszert ismerem, de én még mindig azt látom, hogy önmagával akarunk valamit kiszámolni. Ugyanis eredetileg a légkör nélküli elméleti felszíni hőmérsékletet keressük, ehhez ismerjük az összes besugárzott mennyiséget, számolni tudjuk a visszavert teljesítményt, és számolni akarjuk a Föld által kisugárzott teljesítményt. Na most azt mondod, hogy ez utóbbit ábrázoljuk a felszíni hőmérséklet függvényében, és ahol ez megegyezik a Napból besugárzott hőteljesítmény azon részével, amely elnyelődött, ott van az elméleti felszíni hőmérséklet. Na most hol van ez a Napból besugárzott hőteljesítmény, amivel egyeznie kell? Az is ábrázolva van, és ahol metszik egymást, ott a helyes érték? Az a gondom ezzel, hogy a Napból besugárzott teljesítmény elnyelődött része nem azonos a Földből kisugárzott teljesítménnyel? Elvileg igen, hiszen épp ezzel akarjuk számolni a felszíni hőmérsékletet, de ha nem is azonosak nagyon szorosan összefüggenek. Márpedig egymással két ilyen szoros kapcsolatban álló függvény ábrázolásából nem tudunk meg semmit.

  58. 61 Vasgerinc:
    Én meg a te problémádat nem értem. A földre érkező napsugárzás teljesítménye ismert a légkörön kívül. Ha nem lenne légkör, akkor pontosan ennyi lenne a felszínen is, 1353 W/m2.
    A felszín kisugárzási teljesítménye a világűr felé pedig matematikailag leírható függvény, minden felszíni hőmérsékletértékhez van egy kiszámítható kisugárzási teljesítmény, ami semmi más tényezőtől nem függ.
    Az a hőmérséklet fog beállni a felszínen, amelyiknél éppen 1353 W/m2 a kisugárzási hőteljesítmény. Ebben nincs semmiféle bizonytalanság.
    A légkör esetében sok nagyságrenddel bonyolultabb az elméleti számítás amiatt a sok egymásra ható tényező miatt, amit Tibor bá’ is leírt.

  59. Camelia!
    Évekkel ezelőtt volt egy posztom a vízhiányról. Indiában már 400 (négyszáz) méter mélyről szivattyúzzák a parasztok a vizet!!! Kínában a folyók kiszáradnak mielőtt elérnék a deltát. Ez érvényes a Colorado-ra is.

  60. 61: Már én is belezavarodok, természetesen nem az 1353 W/m2 kisugárzáshoz tartozó hőmérséklet a megoldás, hanem ennek az elnyelt részéhez tartozó! 🙁

  61. hubab:

    Épp az a gondom, amit a második hozzászólásodban írsz. Ugyanis pont az elnyelt hőteljesítményt akarjuk megtudni az elméleti felszíni hőmérséklet kiszámításának segítségével. A felszíni hőmérséklet kiszámításához van szükségünk a kisugárzott teljesítményre. Tehát ismeretlen a kisugárzott teljesítmény is és az elnyelt mennyiség is, és egymástól erősen függenek.

  62. 66: Éppen az a lényeg, hogy a kisugárzott hőteljesítmény a világűr felé egyedül a kisugárzó felület hőmérsékletétől függ. Pontosan meghatározható, hogy hány w/m2 a kisugárzása egy -10, 0, 10, 20, vagy akárhány fokos felszínnek.
    A beérkező elnyelt hőteljesítmény szintén meghatározható, csak tudni kell a beérkező nagyfrekvenciájú sugárzás teljesítményét, és ebből le kell vonni a visszaverődött nagyfrekvenciás teljesítményt, ami mérhető, és az albedó értékétől függ.
    Az elnyelt energia már az infravörös tartományban sugárzódik ki, ez jól megkülönböztethető a visszavert sugárzástól, amely azonos frekvenciájú a beérkezővel.
    Minden tényező adott, semmit sem kell kitalálni!

  63. hubab:

    Magyarán az elnyelt teljesítmény nem ismeretlen, mert az egyszerűen meghatározható a beérkező összteljesítmény, és a visszavert teljesítmény különbségeként.
    És miért ott lesz a keresett felszíni hőmérséklet ahol kisugárzott teljesítmény-felszíni hőmérséklet eléri az elnyelt teljesítményt? Ez elvileg csak akkor lehet igaz, ha az elnyelt teljesítmény és a kisugárzott teljesítmény megegyezik.

  64. Vasgerinc: Amikor beáll az egyensúly, akkor a két teljesítmény meg kell hogy egyezzen. Ha ez nem így lenne, akkor a felszín folyamatosan hűlne, vagy melegedne.

  65. hubab! A felszín folyamatosan melegszik. Konkrétan a legtöbb hőt az óceánok vize veszi fel a felszín 0-700 méter tartományában.

  66. Tibor bá’, itt nem erről van szó, Vasgerinc végig arról írt, hogy a légkör nélküli bolygók esetén, ahol nincs üvegházhatás, ott sem lehet megállapítani az elméleti felszíni hőmérsékletet.
    Erre írtam a hozzászólást, nem a mai földi állapotokra…

  67. 72. Szerintem meg vagyunk mentve. Ez biztosan működni fog.
    A viccet félretéve, ha ez a némber annyira meg akarja menteni a világot, akkor ne a színpadon pózerkedjen marketinges cukormázzal leöntve, hanem adja közre a találmányát. De az már derogálna neki. Ráadásul ő milliárdos szeretne lenni.
    Kutyából nem lesz szalonna.

  68. 72/73:
    A levegő sűrítésénél hatalmas mennyiségű hő keletkezik, amit valahogy lediszipálnak, de ez vesztesség, jelentős energia vesztesség.

  69. 74. Ha fosszilisokkal akarná zsugorítani a levegőt, annak nem sok értelme lenne, de ő nap és szélenergiát akar használni. Az meg amúgy is veszendőbe megy, ha nincs kihasználva.
    Lesz majd egy titkos, speciális szerkezet, ami levegőt sűrít, az állampolgár meg letejel majd a milliárdos fehérnép nagyvállalatának, ami persze monopol helyzetben lesz, úgy szabja az árakat, ahogy akarja.
    Bár a leleményesebbje majd biztos megoldja okosba’ biciklipumpával. 😀

  70. hubab:
    Egyrészt most az elméleti, légkör nélküli egyenletről beszélünk, amit viszont csak számolni tudunk, tehát hogy hol áll be az egyensúly, azt nem tudhatjuk. Másrészt a Földnek is nyilván van egy saját hőteljesítménye. Ez utóbbinak a kisugárzása elhanyagolható?

    Egyébként nem egészen arról beszéltem, hogy a légkör nélküli bolygókon miket lehet számolni, hanem konkrétan a Föld esetében lévő elméleti hőteljesítményekről beszéltünk (legalábbis én), mivel a poszt is erről szól.

    Pugacsov elvtárs:
    Igazából nem lenne azzal semmi gond, ha ebből profitot akar termelni, meg színpadi eszközöket is alkalmaz a marketingjében, ha valóban olyan pengén működne ez. Az szerintem senkitől sem várható el, hogy a kemény munkával kitalált dolgait csak úgy ossza meg mindenkivel. Ha az energiaellátásunkban ez tényleg akkora ugrás lenne, akkor ki nem sz@rná le, hogy meggazdagodott belőle.

  71. 76:
    Ne akard kitekerni az eredeti kérdést, arról volt szó, hogy mi a különbség a föld felszíni hőmérsékletében légkörrel és légkör nélkül. A légkör nélküli pontosan az a helyzet, ami bármely más, légkörrel nem rendelkező égitest esetén, vagyis a hőmérsékletet az határozza meg, hogy mekkora hőmérséklet esetén lesz azonos a felszín infravörös kisugárzása, mint a beérkező sugárzás elnyelt része. Ez a föld esetében persze elméleti, mivel van légkörünk, de az elméleti légkör nélküli hőmérséklet az ismert tényezőkből számítható. (besugárzott teljesítmény, albedó)
    A föld belső hőtermeléséből adódó többlet teljesítmény pedig egyszerű fizikai számítással pontosan meghatározható, hiszen tudjuk, hogy lefelé haladva méterenként hány fokkal nő a föld hőmérséklete, és ismert a kéreg hőszigetelőképességére jellemző hővezetési tényező is, a többi egyszerű számítás.
    De egyébként is, ez elhanyagolható a besugárzott teljesítményhez képest, de ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor számítható…

  72. Azt mondod, hogy én ki akarom tekerni az eredeti kérdést, amikor te hozol be ide másik bolygót? Én értem, hogy minden bolygó esetében hasonlóan lehet számolni, de ne állítsd már be úgy, hogy én hoztam szóba ilyesmit.
    Egyébként meg ha úgy van ahogy írod, akkor fölösleges itt a kisugárzott teljesítmény-felszíni hőmérséklet függvénnyel kínlódni, hiszen ha úgy is meg kell egyeznie az elnyelt teljesítménnyel, akkor az egyszerűen számítható a besugárzott teljesítmény és a visszavert teljesítmény különbségeként.

  73. Na jól van, akkor szembesítlek saját magaddal:

    „Megbecsüljük(!), hogy mekkora hőmérséklet lenne elnyelés nélkül, és a tényadatokhoz képest meglévő eltérés az üvegházhatás? De mi alapján becsültük az elnyelés nélküli hőmérsékletet? Nyilván a becsült üvegházhatást felhasználva. Rosszul látom?”

    Igen, rosszul, és ezek a te mondataid a 46. hozzászólásból.
    Az összes későbbi ebből indult el, most meg kijelented, hogy egyszerűen kiszámítható. 🙂
    De hagyjuk már, mert unalmas…

  74. Szembesítettél. Nem látom hogy írtam volna másik bolygóról…
    Egyébként meg szerinted miért van kérdőjel a mondatok végén? Épp azért, mert még most sem értem, ugyanis te függvényekről beszéltél, miközben utóbbi hozzászólásaid alapján egy egyszerű kivonással megállapítható az egész.

  75. Vasgerinc:
    Nem állapítható meg.
    Azzal csak az elnyelt majd kisugárzott hőteljesítmény állapítható meg, de ahhoz, hogy ehhez milyen felszíni hőmérséklet tartozik, azt csak úgy tudod meg, ha ezt az értéket behelyettesíted a kisugárzás-hőmérséklet függvénybe, és az lesz a keresett érték, amelyiknél a kettő megegyezik.
    A többi bolygó meg csak mellékesen került szóba azon az alapon, hogy bármely bolygónak, amelynek nincs légköre, a besugárzott napenergia és az albedó ismeretében kiszámítható a felszíni hőmérséklete, így a földé is kiszámítható lenne, ha nem lenne légköre. Na ez az az elméleti hőmérséklet, amivel a cikkben összehasonlítják a tényleges hőmérsékletet, és ebben nincs semmi feltételezés, csak számítások. 🙂

  76. hubab:

    „A többi bolygó meg csak mellékesen került szóba azon az alapon, hogy bármely bolygónak, amelynek nincs légköre…”

    Én ezt értem, csak úgy állítottad, mint ha én hoztam volna ezt szóba.
    A többit értem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük