Sokkal többet tudunk a világról mint korábban bármikor, csupán két dolgot felejtettünk el: élni és meghalni.
Élet-halál küzdelem
A mai kor embere napelemes tokból veszi elő az okos telefont, ami nyitja a kulcs nélküli elektromos autót. Sokkal többet tudunk a világról mint korábban bármikor, csupán két dolgot felejtettünk el: élni és meghalni.
Napjainkra a szeretetet olyannyira felváltotta a kényelem szeretete, hogy a kényelmet szinte jobban szeretjük, mint magát az életet. A jól lét helyett a jólét lett a cél. A felhőtlen, és az agyonfilterezett boldogság.
Ezzel szemben a halált féljük, viszont azt sem tiszteljük. De minthogy ebben a világban nincs stagnálás, valami vagy nő, vagy csökken, vagy épül, vagy pusztul, a halálfélelem sosem marad meg a halál félelménél, előbb-utóbb élet félelem lesz belőle, és akkor még okosabb kütyük kellenek, még jobb applikációkkal, hogy még jobban vakok tudjunk maradni a valósággal szemben.
A Menento mori! (Emlékezz a halálra!) mondás nem egy nyomasztó teher fenyegetését jelenti, hanem azt, hogy amíg van mit enned, amíg van lélegzeted, amíg vannak élményeid, amíg tudsz szeretni, addig becsüld, és éld meg az Életet. Mert a tárgyaknak a használat ad értelmet, az életnek pedig a szeretet.
Veszélyes élni
Vannak emberek, akik egy olyan világ megteremtésén fáradoznak, amelyben semmilyen veszély nem fenyegeti őket. Ebbéli igyekezetükben gyakran túlzásba esnek és akkora falakat emelnek maguk köré, amelyek látszólag biztonságot adnak és kizárják a veszélyt, de egyben annak lehetőségét is, hogy új kapcsolatok, új gondolatok és új lehetőségek jöjjenek az életünkbe. Így végül biztonságban élnek a rácsok és a falak mögött, de ekkor kezdi el kifejteni végzetes hatását az irigység. A szabad emberek felé érzett irigység.
Az irigység legfőbb célpontja az ember saját érzelmi állapota. Amennyiben ezt nem ismeri fel, akkor előbb-utóbb elkerülhetetlenül hatalmába fogja keríteni az irigyelt emberek iránt érzett harag, ami ha megszilárdul, keserűség lesz belőle.
A magunknak való megbocsátás lehet a kulcs, amely kinyitja a csuklót szorító irigység bilincsét és a harag ajtaját, beengedve a pozitív érzelmeket. Ezek jobban fognak gyógyítani, mint bármilyen pirulák, ugyanis a betegségek mögött szellemi erő és negatív energiák is vannak: gyűlölet, harag, keserűség. A negatív energiát megszüntetni ugyan nem áll hatalmunkban, de pozitív előjelűre átalakítani bármikor.
A változás fájdalmas lehet, de semmi sem olyan fájdalmas, mint megrekedni valahol, ahová nem tartozol. Készítettem neked egy ingyenes videó sorozatot ami segít elindulni egy boldogabb jövő felé.
Pilát Gábor írásai, gondolatai
Tetszetős kis iromány.
Talán bele lehet látni valamilyen fontos korunk modern emberéhez szóló mondanivalót.
Nekem ez utóbbi nem sikerült , pedig derekasan próbálkoztam vele.
Fogalmazhatok úgy is, ahogyan Tibor bá szokott.
Tulajdonképpen mit is akartál mondani, kedves Pilát Gábor ?
Üdvözletem.
Kezdjük azzal, ami egyértelmű. Túl sok ember él a földön. Ezek közül borzalmasan sok éhezik. Rendkívül sok él jelenleg is háborús területen, és mind emellett itt a klímaváltozás. Ami megállíthatatlan.
Nehéz ezek tudatában, ha egyáltalán van ilyen, megitélni azt, hogy kell e az ember erre a bolygóra vagy sem.
Legyünk őszinték végre, minden emberi találmány az ember életét szolgálja.
Csak hát van itt még több millió faj ezen a bolygón melynek ugyan annyi joga van az élethez mint az embernek.
Ha már gondolkodunk legalább tisztán tegyük azt, ne önös érdekből.
Szerintem ez a bolygó jobban járna ember nélkül, mint emberrel. Ráadásul ahogy szaporodunk, egyre butábbá válunk pont az „okoseszközeink” által.
2 Mivel visz előre az önutálat?
Az ember sokféle. Ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket is!
A generációnk feladata, hogy újra megtanuljunk úgy élni, hogy többet adjunk a bolygónak, mint amit elveszünk tőle. A végén biztos sikerülni fog, ha 90%-unk meg is hal közben. Fájni is fog, és kemény munka lesz, de nem adjuk föl, mert nem szoktuk – az ember a jég hátán is megél. Illetve biztos lesz aki feladja, nem baj, ez is része a szelekciónak.
4 – Az ember képességei közé tartozik, hogy tovább tud látni az orránál. Ha hajlandó is erre, akkor rájöhet, hogy érdemes vigyázni az élőhelyre, ami az életbenmaradását lehetővé teszi.
A civilizációnk, a kultúránk jelentős részben arról szól, hogy elősegítse azt, hogy ma le tudjunk mondani egy kis élvezetről, a holnap, a közösség, az utódaink kedvéért. Ha erre nem lennénk képesek, akkor nem tudnánk életben maradni a mérsékelt égövön, ahol a nyári terményt el kell tenni télire, hogy élhessünk még jövőre is. Ezt kell egy kicsit kitágítani ahhoz, hogy működjön a dolog az ökoszisztémával is.
Na meg a rossz vezetőket és a kapitalizmus igáját ledobni a nyakunkról, mert ezekkel nem fog menni.
2. Dan
Nemrég láttam egy filmet bhutánról .Ugye a nemzeti boldogság náluk nagy téma. Viszont épp mutatta hogy már ott is a fiatalok húznak el onnan ausztráliába, meg ide oda.
A fiatalokat is meghülyítette a fogyasztói társadalom, a javak birtoklása .Egyébként számomra az az érdekes hogy szinte mindenhol ez a jelenség tapasztalható.Láttam pár alaszkai sorozatot (vadon éltek) ahol a gyerekek elhúztak USA-ba és évi 1x mennek haza.
Nem tudom számomra érdekes hogy az egész világan már ez van.Értem én hogy ott van munka meg érdekes a fogyasztói társadalom, de ha így haladunk és kihalnak az idősek akkor alig marad majd aki falun lakik legyen az Kína, bhután vagy akármelyik ország.Érdekes módon egyik sem akar ott maradni a szülőföldjén a családdal , több generációval és továbbvinni pl. a gazdálkodást.
Olyan mint ha genetikailag így lenne kódolva az ember az esetek 99.9%-ában.
5 Nem genetikailag! Ezt teszi a minden csatornán futó agymosás. Elég, ha nézi valaki a tévét, bármit rajta, és azt fogja hinni, hogy az az igazi élet, ami New Yorkban megy, ami neki jutott, az csak valami szar ahhoz képest. Naná, a meséhez képest, amit a képernyő mutat! A valóság mindig unalmasabb, bénább, mint a mese.
5, andrew
Könnyebb a kereset, ha továbbtanulnak a fiatalok és munkát vállalnak a városokban, mint bajlódni a jószággal és kiszolgáltatva lenni a nagykereskedőknek.
Ha egy zsák krumpli 2000 ft., akkor havi 400-500 nettó fizetéssel, értelmetlen időtöltés a kertben termeszteni.
A régi paraszti világban annyit dolgoztak, hogy nem jutott idő a művelődésre és a gyerekekre sem. Ide vágyódsz?
7 Tiltakozom! A régi paraszti világ művészete mögött elbújhat az egész huszadik századi modern és posztmodern művészet, úgy ahogy van!
7 – Ha pedig művelődés alatt az iskolára gondolsz: a régi paraszt nem járt iskolába, az igaz, mégis tudott mindent, amire szüksége volt. A mai fiatal egyetemre jár, ahol annyira félreoktatják, hogy a végén azt se tudja már, hogy fiú-e vagy lány. Ennyit a művelődésről.
7 A gyerekekkel pedig nagyságrendekkel több időt töltöttek a szülők a régi paraszti társadalomban, egyszerűen azért, mert a gyerekek nem intézménybe jártak, hanem a családjuk körében töltötték szinte az összes idejüket, ahol az életkoruknak megfelelően kivették a részüket a feladatokból.
Szóval biztos én vagyok az ufó, de ez a fajta művelődés, amivé a mai világban korcsosult, nekem egy percig se fog hiányozni:
https://assets.telex.hu/images/20240429/1714393942-temp-hCGAFG_cikktorzs:xl@1.25x.jpg
1 Azt akarja mondani, hogy jobb értelmesen élni, mint biztonságosan.
Ábel,
mi a legmagasabb iskolai végzettséged és mi a képesítésed?
13 – Egyetem, fizikus. De szívesebben lennék 19. századi paraszt egy még jól működő faluközösségben. És neked?
14. Ábel
Egyetértek.
A XIX. XX. század fordulóján született nagyszüleim (mindkét oldaliak) elmondása szerint az ő falujukban (egymástól 100 km-re vannak ezek a helységek) nagyon aktív közösségi élet folyt. Mindenféle önképző meg csoportos foglalkozás működött. Dalárdától, fúvós zenekarig, az amatőr színjátszó kőrtől az olvasó körig csoportosultak a falulakó népek (a betanult színdarabot nem csak a saját falujukban mutatták be, hanem a szomszéd falvakban is, ahogy azok is elhozták saját előadásukat hozzájuk).
E mellett jelentős egyházi közösségépítő tevékenységek is folytak, főleg idősebb korosztálynak, úgy mint kórus (karácsonyi, húsvéti és pünkösdi szertartásra való készülődés keretében), rózsafüzér egylet, pásztorjátékra és passió előadására való felkészülés. Ezek mellé még jött az alkalmi de rendszeresen visszatérő kaláka (toll- és kukoricafosztás, építkezés, disznóvágás, fonó, stb.) Természetesen ezeket a szórakozást is segítő foglalkozásokat nagyobb részt télvíz idején tartották, amikor már nem volt jelentős mezőgazdasági munka. Tavasszal, nyáron és ősszel főleg a kaláka került előtérbe.
Bárki bármit is gondol, nagyon is feltalálták magukat a falusi népek. Szemben a mai helyzettel, amikor nagyrészt már nincs is faluközösség (mert lassan lakós sem lesz)de ami helyette maradt ott is csak az esti sorozatnézések és internetbújás maradt egyetlen „szórakozás”. Sajnos ez van. Még talán részben kivételt képeznek Székelyföld egyes eldugott részei és a csángó vidék. Máshol ott is megjelent a civilizációs elhülyülés, minek következtében, ami volt az már csak nyomokban és romjaiban lelhető fel.
Minden korszaknak meg van a jó oldala (pl. soha nem élt ilyen bőségben és kényelemben az európai ember mint napjainkban), ahogy a rossz oldala is (soha nem volt ennyi depressziós és lelki beteg). Amiben élünk annak is megvan az előnye, s ha nem találjuk, akkor vigasztalhat az a tudat, hogy ez is elmúlik ahogy a többi elmúlt.
Ahogy mondja a Evangélium is, minden elmúlik, csak az Ige nem.
14, Ábel
Főiskola, gépészmérnök + épületgépész szakmérnök.
Az 1900-as években elején valóban az volt hogy a földeken dolgoztak egész nap.
Az 1970-90-es évek tájékán azért javult a helyzet mert nem kellett egész nap a földeken dolgozni .A sok kiskertes gazda jól megélt abban az időben és maradt szabadideje.
A 2010-es évek táján való igaz hogy betört ez a vadkapitalizmus.A családi két személyes kertészetek szétestek.Bejöttek a nagygazdák akik már nem dolgoznak hanem csak írányítják az üzletet és azt a 10-30 munkást a gazdaságukban.Az árakat letöri az hogy ezek a gazdák a gépesítés miatt sokat tudnak termelni.Persze a gépek uniós támogatásból vannak .Az egész egy mesterséges szar.
Alapvetően a termesztés egy szép szakma volt régen .Persze amikor az ember elnyomorodott abban hogy nem csak magának termelte meg az élelmet hanem egész életében gyomlált, kapált az nem jó dolog, de nem is természetes állapot.
Az emberek elmentek a városba dolgozni ahol a fogyasztói társadalom kerekét pörgették tovább és röpke 30-40 év alatt szét is csesztük a környezetet , a családokat és mindent.
A jó út talán az lett volna ha sok kis gazda magmarad és gépesítve termel és a munkájáért tisztességes bért kap.Az persze megint a mai világ terméke hogy a cégeknél a managerek és akár egy
átlagember is nettó 3-400 ezerért elvan havonta és egy paraszt nem tud kitermelni annyit nehéz munkával sem .Sajnos ez a felállás is a mai fogyasztói társadalom teméke,
mert a külyük, autók meg minden eladása pörög így a nagytőke ( apple, bosch , thyssen stb…) meg tudja fizetni az itt dolgozókat.Persz e az más kérdés hogy ven e értelme ebben a formában termelni.
De egyébként a bhutáni példánál maradva igazából az ott élőknek volt idejük bőven , mutatta hogy fél napokat is ráérnek elbeszélgetni a vendéggel.Igazából a fiatalok nem azét mennek el mert egész nap a földeken kell dolgozni hanem mert ott is van már tv és látják a világot és uncsi nekik ott az az életfotma.Persze majd a városi élettel jön a rohanás a a nincs időm semmire effektus.
Na a másik amikor meg nagy kiégett managerek otthagyják a nagyvárost és a stresszt és kimennek vidékre ilyen önfenntartósdiba.
Számomra az az érdekes hogy nem marad ott falun pl. 20% sem aki azt mondja hogy marad a családdal és folytatja…
Alapjában véve nem értjük az evolúciót és a világegyetem működését. Az ember ezen belül egy evolúciós folyamat során kialakult csúcsragadozó egy élhető bolygón, melyen jó pár milliárd évig nem volt probléma, míg az ember ki nem alakult és el nem kezdett minden más élőlényt kiírtani maga körül, a kitalált egyházak árnyékában. Majd eljött az idő, hogy önmagát is irtsa. Nagy karrier valóban. Csak gratulálni lehet.
Írjon ide bárki bármit ami valóban az élőhely előrelépését okozza. Ami valóban olyan „találmány” ami jobbá, szebbé, teszi a körülöttünk élő élővilág életét.
Rezervátumok, mutogatott még vadon előforduló élőlények, melyek ereklyeként kiterített maradványai közt boldog pénzhalmozás mellett minden egyes ember ugyan úgy visszakerül a természetes körforgásba vagy hamvasztva vagy koporsóban.
Csak az nem mindegy, hogy hány fajtársa, illetve mennyi egyéb élőlény életét tette tönkre, míg végre eltűnt mint károkozó.
19, Dan
a Homo Sapiens érzelmi evolúciója az egyetlen esélye a (bio)diverzitásnak.
János.
Ez nem érzelmi evolúció, hanem teljesen logikus döntések sora lenne.
21 – Logika ide vagy oda, ha gyűlölködve csináljuk, semmi jó nem fog kisülni belőle.
Eleve másokat elnyomva gyülölködve élünk.
24 – Hát ezért beszél János érzelmi evolúcióról.
Logikával szépen kiirthatjuk egymást és magunkat.
A gyülölet nem logikus. Az életben maradási ösztön viszont az. Ez utóbbi az emberek nagy létszámára már nem jellemző. Nincs miértje ennek az ösztönnek.
25 – A gyűlölet nem véletlelnül létezik. Ha gyűlölöd az ellenségedet, az evolúciós előnyt jelnet, mert több motivációd lesz legyőzni, mint ha nem. Ha két ellenség közül az egyik gyűlöli a másikat, a másik tolerálja az egyiket, szerinted ki kerül ki győztesen az összecsapásból?
Tehát logikus.
Az oroszlán nem gyűlöli a zebrát, pusztán enni akart.
Tényleg nem értjük?
Nem kell itt felmagasztalni a gyűlöletet mert olyan az állatvilágban nincs. Az ember elleni álattámadások sem a gyűlöletről szólnak.
Lehet sok mindent félremagyarázni. Ez is emberi. A hazugság. De legalább önmagunknak ne hazudjunk, mert az már skizofrén. Baj van. Hatalmas baj. Se Ábel sem senki más nincs tisztában a valósággal. Ha azt hiszi itt valaki hogy ez az életvitel és kizsákmányolás tovább tud folytatódni minden gond nélkül, AKKOR AZ TELJESEN HÜLYE. ÉS MEGÉRETT A VALÓS IDEJŰ PROBLÉMÁK ÁLTAL A KIHALÁSRA.
Dan, elbeszélünk egymás mellett.
28 Dan
Milyen téren érted hogy nagy a baj?
Azt látni hogy a kizsákmányolás minden évben ugyanúgy folytatódik sőt inkább fokozódik. Persze mondjuk hogy ez így nem mehet tovább de minden évben azt látjuk hogy megy tovább.
Ez így nem mehet tovább de kérdés hogy meddig? Ha éves bontásban nézzük azért még lehet ennek 10-20 éve is.
Tulajdonképpen semmilyen lényeges korlátozás nincs. Annyit tankolok amennyit akarok, annyira fűtöm fel a házat amennyire akarom stb….
Sokat gondolkodtam ezen hogy mikor lesznek lényeges változások és meddig mehet ez de a fogyasztói társadalom szerintem még 10-20 évig is fennmaradhat.
Bőven van még élelem ,sőt még mondhatni túltermelés van, mert gyártják pl. a sok biodízelt, Ha nem lenne élelem nem gyártanák. Persze ez is pl . óriási pazarlás.