Tibor bá' összes bejegyzése

Sértő állításokra hivatkozva feljelenti a magyar kormány a SPAR-t

A SPAR vezérigazgatója nemrég azt mondta, hogy a hatalomhoz közel álló figurák megpróbáltak részesedést szerezni az üzletláncban. A kormány szerint ez nem igaz.

Jogi lépéseket tesz a magyar kormány a SPAR kiskereskedelmi lánccal szemben, jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ATV beszámolója szerint.

A politikus azt mondta, hogy az ügyben az igazságügyi miniszter fog eljárni, de azt nem árulta el, hogy az osztrák anyacég vagy a magyar leányvállalat, esetleg mindkettő ellen nyújt majd be feljelentést Tuzson Bence. Nagy annyit közölt, hogy több szintről is érkezett sértő állítás a SPAR-tól.

Nyílt háború a SPAR és a kormány között

A magyar kormány és a SPAR viszonya nagyon elmérgesedett az utóbbi időben. Az üzletlánc osztrák vezetése két dologgal húzta ki a gyufát: egyrészt az Európai Unióhoz fordult a kiskereskedelmi láncokat sújtó magyarországi különadó miatt, másrészt pedig azzal vádolta meg a kormányt, hogy a hatalomhoz közeli szereplők megpróbáltak részesedést szerezni a cégükben.

A különadóval kapcsolatban a SPAR azt állítja, hogy diszkriminatív, és számos uniós szabályt megsért. Nagy Márton ezzel kapcsolatban most azt mondta, hogy az Európai Bizottság egyelőre még vizsgálja, hogy indítson-e eljárást.

A SPAR vezérigazgatója, Hans Reisch március közepén úgy fogalmazott egy osztrák lap kérdésére, hogy „viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet”.

A magyar kormány hevesen tagadja, hogy megpróbálták volna bevásárolni magukat az üzletláncba. A legélesebben Lázár János fogalmazott. A miniszter kijelentette, hogy a cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett, hazugnak nevezte a SPAR vezetőségét, majd mégis belengette a felvásárlást:

„Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a SPAR így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, az alaptalan állításokat tőlük, és inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül” – mondta.

 

Netanjahu: Izrael egy lépésre van a háború megnyerésétől

Az izraeli kormányfő szerint országa egyetlen lépésre van a győzelemtől a Hamász elleni háborúban, a megállapodást a terrorszervezet akadályozza.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.

Israel-Hamas War 2023: Netanyahu Visits West Bank
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint egy lépésre vannak a győzelemtől / Fotó: Amos Ben Gershom/Israel Gpo

Netanjahu a kormányülés elején közölte, hogy fél év telt el a háború kezdete óta, és kijelentette, hogy az eredmények nagyszerűek. Utalt rá, hogy 133, a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túsz még mindig fogságban van.

Nem Izrael, hanem a Hamász akadályozza a megállapodást

– hangoztatta.

A kormányfő szerint a Hamász szélsőséges követeléseinek célja, hogy érintetlenül fennmaradjon a háború befejezésével. Hogy képes legyen túlélni, és talpra állni, veszélyeztetni állampolgáraikat és katonáikat.

„A behódolás a Hamász követeléseinek lehetővé tenné számára, hogy ígérete szerint újra és újra megpróbálja megismételni az október 7-i bűnöket. A Hamász azt reméli, hogy a kívülről és belülről érkező nyomás arra készteti Izraelt, hogy megadja magát ezeknek a szélsőséges követeléseknek. Ez nem fog megtörténni. Izrael kész az egyezségre, Izrael nem hajlandó megadni magát” – állította Netanjahu.

Izraelben „az emberek abszolút többsége egységes abban, hogy a győzelemig kell folytatni a harcot” – vélekedett a kormányfő.

A legmagasabb szintről érkezett a figyelmeztetés: a világ egyik legerősebb hatalma egyre jobban beáll Putyin háborúja mögé

Az Egyesült Államok arra figyelmeztette európai szövetségeseit, hogy Kína jelentős mértékben támogatja Oroszország hadiipari komplexumát. Ezzel nemcsak az ukrajnai invázióhoz járul hozzá, hanem más országok biztonságát is veszélyezteti – írta meg a Financial Times.

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere, európai kollégáival folytatott tárgyalások során terelte a figyelmet Peking aggasztó szerepére. Blinken szerint Kína eszközökkel és technikai szakértelmével is segíti Moszkvát, különös tekintettel az optikai berendezések és hajtóanyagok gyártására. A nyugati államok korábban számos szankciót és kereskedelmi embargót vezettek be Oroszországgal szemben, amelyek célja az orosz gazdaság megfékezése és a katonai ellátás megakadályozása volt.

A KORLÁTOZÁSOK ELLENÉRE A KREML KÉPES VOLT FENNTARTANI GAZDASÁGÁT ÉS NÖVELNI VÉDELMI IPARÁT, RÉSZBEN AZ ERŐSÖDŐ KÍNAI KERESKEDELEMI KAPCSOLATOKNAK KÖSZÖNHETŐEN.

Blinken felszólította Amerika szövetségesit, hogy fejezzék ki aggodalmaikat Peking politikájával szemben, valamint beszéljenek nyilvánosan a mélyülő kínai-orosz együttműködésről. Elmondta továbbá, hogy szerinte itt az idő lépéseket tenni az orosz ipari bázist erősítő szereplőkkel szemben.

Idén először szervez közösen konferenciát a Portfolio és a Wolters Kluwer a témában – körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek. Vegyen részt Ön is a jogi, üzleti, informatikai és kiberbiztonsági területek aktív párbeszédében.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Kína olyan berendezéseket szállít Oroszországnak, amelyeket hadiiparban is felhasználhatnak. Joe Biden amerikai elnök közvetlenül Hszi Csin-pinggel is felvetette ezeket a kérdéseket nemrégiben egy telefonbeszélgetés során.

KÍNA ELUTASÍTJA A NYUGAT VÁDJAIT, SZERINTÜK NEM NYÚJTANAK OLYAN TÁMOGATÁST OROSZORSZÁGNAK AMELYEKET A HARCTÉREN IS BE TUDNÁNAK VETNI. PEKING SZERINT INKÁBB A NYUGAT FELELŐS A KONFLIKTUS TOVÁBBI KIÉLEZÉSE MIATT.

A Megafon és társai több mint 46 millió forintot költöttek el Magyar Péter hangfelvétele óta

A Lakmusz összesítette, hogy március 24. óta mennyit költött a fideszes propagandagyár az elhíresült hangfelvétel hiteltelenítésére, illetve figyelemelterelésre. Magyar Péter március 26-a reggelén hozta nyilvánosságra, ahogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter a magyar ügyészség kézivezérlésére utalt

lakmusz.hu tényellenőrző portál összesítése szerint március 24. és 31. között a kormánypárti Megafon harminc videóját hirdették a közösségi térben, együttesen több mint 42 millió forintért. Ezek a videók azt az üzenetet sulykolták, hogy Magyar Péter úgymond bántalmazó házastársi kapcsolatban élt volt feleségével, Varga Judittal. (Varga korábban még épp az ellenkezőjét próbálta elhitetni a Hot magazinnak adott interjújában vagy például a Képmásban.)

További Fidesz-közeli médiatermékek facebookos hirdetési aktivitását is vizsgálták, és azt találták, hogy az Origo, a Magyar Nemzet, a Hír TV, a TV Tények és a közmédia oldala, a hirado.hu összesítve több mint 4 millió forintért hirdette azonos tartalmú üzeneteit.

Csupán e két tétel tehát összesen több mint 46 millió forintnyi költést ad ki egyetlen hét leforgása alatt.

Összehangolt lejáratókampány folyik

Mint korábban a Media1 is beszámolt róla, Magyar Péter egyik első állítása közéleti színrelépésekor a szerinte maffiaszerűen működő kormányzatról éppen a végletesen központosított és túlárazott állami kommunikációval volt kapcsolatos. Megírtuk azt is, hogy nyilvános megszólalásaiért már március első felében fizetett hirdetésekben támadta az Origo, és röpke tíz nap alatt 92 lejárató cikk született róla fideszes médiumokban. Leleplező hangfelvételéről pedig különös módon pontosan ugyanazok a szavak jutottak az összes kormánypárti lap eszébe.

A Media1 külön is foglalkozott az Origo és az állami televízió karaktergyilkos technikáival, amelyekkel Magyar Péter hitelességét és jelentőségét próbálták bagatellizálni.

Egy leleplezéssel indult minden

A fideszes propagandasajtóban lufiként emlegetett hangfelvételen magát Varga Juditot hallhatjuk, amint a volt igazságügyi miniszter a Völner-Schadl ügyről beszélget Magyar Péterrel, és elmondja neki, hogy Rogán Antal kihúzatta magát az ügyészségi dokumentumokból.

Erre válaszul Varga Judit azt mondta, hogy csupán a „bántalmazó férjének” kívánt megfelelni, amikor ilyeneket mondott. Magyar Péter szerint ez a vád nem több mint egy nyilvános rágalmazás és egy figyelemelterelési kísérlet a példátlan politikai botrányról.

https://media1.hu/2024/03/26/magyar-peter-szembe-jon-a-valosag-hangfelvetel-leplezes/

https://media1.hu/2024/03/26/lufi-jelszo-magyar-peter-propaganda-fideszes-sajto/

(Média1.hu)

https://www.msn.com/hu-hu/hirek/other/karaktergyilkoss%C3%A1g%C3%A9rt-bus%C3%A1san-j%C3%A1r-a-b%C3%A9r-megjelent-br%C3%B3dy-j%C3%A1nos-%C3%BAj-dala/ar-BB1l8I9H?ocid=msedgdhp&pc=U531&cvid=0719ecfa6d304522ad6c84ff03e56862&ei=7

Így hat az óraátállítás az egészségre: tünetek és megoldások

Az időváltozás és annak következményei az egészségre
Írta: Jesús Maturana

 

Sokan beszélnek az óraátállítással járó energiamegtakarításról, de kevés szó esik arról, hogyan hat ez az egészségünkre és a bioritmusunkra. Ha fáradt, ingerlékeny, jetlag-el küzd vagy étvágytalan, az az időeltolódás miatt lehet.

Számos tanulmány született arról, hogy az óraátállítás, egy óra „elvesztése” március utolsó hétvégéjén energiamegtakarítást eredményez, bár sok szakértő nemrégiben azt állította, hogy a megtakarítás elhanyagolható.

A tanulmányok azonban egyértelműek arról, hogyan hat ez a szervezetre, mennyi időbe telik, amíg alkalmazkodik hozzá, és milyen tünetek jelentkezhetnek ma és az következő napokban.

Igaz, hogy egyetlen tanulmány sem meggyőző a hirtelen időváltás bioritmusra gyakorolt következményeiről, de ha az alábbi tünetek bármelyikét érzi, tudja, hogy nincs egyedül.

Az Alvás Alapítvány szerint az emberek átlagosan 40 perccel kevesebbet alszanak a nyári időszámításra átállást követő hétfőn, és ennek következményei vannak.

Visszatérő tünetek az órátállítást követően

  • Nehézségekaz éjszakai alvásban.
  • „Jet-lag” érzés, fáradtság és/vagy levertség, még akkor is, ha alszunk – ami csökkenti az energiánkat.
  • Nappali álmosság, ami annak köszönhető, hogy nem pihenünk eleget éjszaka.
  • Ingerlékenység.
  • figyelem és a koncentráció hiánya.
  • Csökkent szellemi és fizikai teljesítmény.
  • Az éhségérzet zavarai, amelyek váratlan akár az éjszakai órákban is jelentkezhetnek.

Miért jelentkeznek ezek a tünetek?

Fiziológiai szempontból az időeltolódás legközvetlenebb hatása a melatonin kiválasztásának megváltozása.

Ez a hormon a napfény mennyiségétől függően szabályozza az ébrenlétet és az alvást. Ha kevesebb a napfény, több melatonin termelődik. Ha több a napsütéses órák száma, akkor csökken, és ennek közvetlen következménye, hogy az alvásindukáló funkció később következik be.

Az óraátállítással a napi vagy munkarend nem változik, így a biológiai óra szempontjából egy órával korábban ébredünk, és megszakítjuk az alvási rutint. Ez kevesebb pihenést jelent.

Sueño
SueñoLUCA BRUNO/AP

Ez hasonló a jet-lag hatásához, amikor különböző időzónájú országok között repülünk.

Ezért a melatonin kiválasztásának ez a szabályozási zavara elég ahhoz, hogy a szervezet szenvedjen, és fáradtság, kimerültség vagy akár ingerlékenység jelentkezzen.

Az időeltolódás leginkább a gyermekeket és az időseket sújtja, akik érzékenyebbek a hormonális változásokra. Azonban csak idő kérdése, hogy a szervezet alkalmazkodjon és helyreálljon.

Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a szervezet kevesebb mint három nap alatt alkalmazkodik az új időhöz, helyreáll a bioritmus.

Megoldások és tippek a gyors alkalmazkodáshoz

  • Kerülje az alkoholtartalmú italokat lefekvés előtt. Az alkohol alvászavarokat okoz, és rossz minőségű pihenést fog eredményezni, ami súlyosbítja az időátállítás tüneteit.
  • Állítson be egy következetes alvási rutint. Próbáljon meg minden nap ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni, ez egészségügyileg egyébként is fontos. Az óraátállítást megelőző és követő napon legalább 7 óra alvás ajánlott.
  • Változtassa meg (ha teheti) fokozatosan a lefekvési időpontot. Bölcs dolog az óraátállítást fokozatosan, két-három napon keresztül adaptálni, hogy tompítsa a hatást.
  • Napközben töltsön időt a szabadban. A természetes fény a bioritmusunk mozgatórugója, megelőzi a fáradtságérzetet napközben, éjszaka pedig a szervezet melatonint termel, hogy segítsen elaludni.
  • Egy mini szundikálással alkalmazkodjon. Sokan érzik az alváshiányt, és ezt a hiányt gyorsan, 20 percnél rövidebb, gyors szundikálással szabályozzák az óra átállitását követő napokban. Ez akkor hasznos, ha nem tudja fokozatosan átállítani az ébredési és lefekvési időpontjait.
  • Lefekvés előtt ne fogyasszon koffeint. A lefekvés előtti koffeinforrás kerülése hasonlóan segít, mint az alkoholtartalmú italok elhagyása. A reggeli mérsékelt mennyiségű koffein nincs észrevehető hatással az éjszakai alvás minőségére.
  • Amelatonin lefekvés előtti szedése beválhat. Az Egészségügyi Minisztérium szerint azonban ezekben az esetekben nem ajánlott, kivéve, ha álmatlanságban szenved.

Az óraátállítás mellékhatásai, érdekességek

Számos tanulmány foglalkozott már az óraátállítással és annak szervezetre gyakorolt hatásaival, és még mindig sok a kérdőjel. Nincs közvetlen ok-okozati összefüggés az óraátállítás és a hatások között, de a statisztikai adatok figyelemre méltóak.

Egyértelműnmek tűnnek azok a kutatások, amelyek a szívinfarktusok és a szélütések számának növekedéséről számolnak be a tavaszi óraátállítást követő napokban (egy órával kevesebbet alszunk), míg az őszi időszámításváltáskor ez a szám csökken.

Hasonló és ellentétes összefüggés mutatkozik az öngyilkosságok és a közlekedési balesetek számával is.

Az őszi óraátállítást követő három napban nő, a tavaszi után pedig csökken, a nappali világos órák változása miatt.

Ezek az adatok sem nem meggyőzőek, sem nem általánosíthatók, és ahogy a Sanitasban olvashatjuk, a nagyon szenzitív embereket érinti.

    (Euronews )

 

Putyin: az USA kelet-európai csatlósainak nincs okuk félni

Moszkva nem törekszik konfrontációra Amerika kelet-európai csatlósaival – jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Több nyugati tisztségviselő azzal próbált támogatást szerezni az Ukrajnának nyújtandó további segélyeknek, hogy Moszkva nem áll le, ha Kijev vereséget szenved a csatatéren. Putyin a Tveri területen lévő Torzsok légitámaszponton tett látogatása során foglalkozott ezekkel az állításokkal.

“Ez egyszerűen képtelenség” – mondta az orosz elnök, megjegyezve az orosz védelmi kiadások és a NATO hadseregek költségvetése közötti különbséget.

“Az állítások, hogy Ukrajna után Európát is megtámadjuk – ez teljes képtelenség és a saját lakosságuk megfélemlítése, csak azért, hogy pénzt szedjenek ki belőlük”.

Az USA kelet-európai “szatellitáinak” nincs okuk félni – tette hozzá Putyin. A Lengyelország, Csehország vagy a balti államok elleni esetleges orosz támadásról szóló kijelentések csak propaganda, amelyet a kormányok folytatnak, hogy megijesszék polgáraikat, “hogy további finanszírozást szedjenek ki az emberekből, hogy ezt a terhet a vállukon viseljék”.


Vlagyimir Putyin orosz elnök Torzsokban, egy helikopter kiképzőközpontban. Kép: Kreml

A NATO Oroszország határai felé terjeszkedik, nem pedig fordítva – jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy “Oroszország csupán megvédi népét a történelmi területein”.

“Egészen a határainkig jöttek… Átmentünk az óceánon az Egyesült Államok határaihoz? Nem, ők közeledtek hozzánk, és nagyon közel jöttek” – mondta.

Torzsok ad otthont a 344. kiképzőközpontnak, ahol orosz harci pilótákat képeznek ki, köztük az ukrajnai konfliktusban való részvételre kiképzett személyzetet.

(Orosz Hírek)

 

 

Meghökkentő dolgot tett Izrael Amerikával szemben, Washington szerint ez már túlzás

Lemondta Izrael kormánya az Egyesült Államokba tervezett látogatást, mivel az Egyesült Államok nem vétózott meg az ENSZ BT előtt egy Izraelre vonatkozó tűzszüneti határozatot – írja a CNN.

Az Egyesült Államok Izrael legfontosabb szövetségese, eddig az ENSZ előtt előterjesztett tűzszüneti javaslatokat is sorra vétózták meg, hétfőn azonban váratlanul tartózkodtak, így az ENSZ BT 14 tagja elfogadta a javaslatot. A javaslat arra szólítja fel Izraelt, hogy a ramadán idejére hirdessen tűzszünetet Gázában, a Hamászt pedig arra, hogy engedje el az összes októberben elrabolt túszt. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt nyilatkozta, hogy „megbocsáthatatlan” lesz, ha a határozat tartalmát nem implementálják a felek.

Izrael ettől függetlenül jelezte: nem fogják betartani a határozatot, nem lesz semmilyen tűzszünet. Izrael ENSZ-nagykövete azt mondta: a határozat gátolja a túszok kiszabadítására tett erőfeszítéseket. A Hamász és a Palesztin Hatóság azonban üdvözölte az ENSZ döntését.

Amerika lépése miatt törésvonal alakult ki Washington és Jeruzsálem közt: az izraeli kormány lemondott egy Egyesült Államokba tervezett látogatást. A vizit célja az lett volna, hogy Izrael és az Egyesült Államok arról egyeztessen, hogy tud a zsidó állam Rafah elleni offenzívát kezdeni anélkül, hogy a katonai művelet vérfürdőbe torkollna.

A CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint Izrael „túlreagálta” a helyzetet.

 

Háborúnak nevezte a háborút az orosz elnök szóvivője, és ennek még komoly következményei lehetnek

Dmitrij Peszkov szerint tényleg különleges katonai műveletnek indult az invázió, de mostanra Oroszország már háborúban áll. Az is lehet, hogy Peszkov ezzel egy újabb katonai mozgósítást készít elő.

Háborúnak nevezte az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktust Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője. Az orosz vezetés eddig szigorúan különleges katonai műveletként hivatkozott az Ukrajna elleni invázióra, és büntetendővé tette azt, ha valaki nyilvánosan a háború szót használja. Peszkov viszont most először maga is háborúról beszélt, elmondása szerint azért, mert a nyugat is aktív részese lett a harcoknak.

„Igen, különleges katonai műveletnek indult, de amint ez a szövetség létrejött, amikor a kollektív Nyugat beszállt Ukrajna oldalán, ez számunkra háborúvá vált” – mondta ki Peszkov azt a szót, amiért oroszok ezreit citálták bíróság elé.

Nem kizárt, hogy a háború szó használatával a szóvivő egy közelgő katonai mozgósítást készít elő. Az utóbbi időben felerősödtek azok a hangok, melyek szerint Putyin a hadsereg megerősítésére készül választási győzelme után. A spekulációt táplálja, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter új egységek felállítását jelentette be, ehhez pedig okvetlenül szükség lesz új katonákra is.

Átfogó támadás az ukrán infrastruktúra ellen

Az orosz hadsereg az elmúlt órákban az egyik legnagyobb támadását hajtotta végre az ukrán energetikai létesítmények ellen, egymillióan maradtak áram nélkül.

„Amikor a robbanások elkezdődtek, felébredtem, majd még több robbanás történt. Aztán hallottam, hogy repülnek az ablaküvegek most is rakétaszilánkok között állunk” – mondta egy szemtanú Dnyipróban, egy másik pedig arról beszélt, hogy a lökéshullám kinyitotta az erkélyajtót és még a fürdőben is kitörte az ablakot.

A támadás során összesen 88 rakétát és 63 drónt lőttek ki különböző célpontokra. Az ukrán légvédelem szerint ezek jelentős részét sikerült hatástalanítani, de így is legalább 5 ember halt meg a csapásokban.

Az átfogó támadást az orosz vezetés szerint az orosz területeket ért ukrán támadások miatti bosszú volt. Nemrég írtunk arról, hogy a közelmúlt ukrán csapásait az Egyesült Államok sem nézi jó szemmel: a Financial Times szerint Washington felszólította Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, és arra figyelmeztetett: a dróncsapások azzal a kockázattal járnak, hogy felhajtják a globális olajárakat és megtorlást provokálnak.

 

A 2023-as év egyértelműen a legmelegebb év volt mióta mérések léteznek

2023-ban rekordok dőltek meg az óceánok felmelegedésében, a tengerszint emelkedésében, az antarktiszi tengeri jég elvesztésében és a gleccserek visszahúzódásában.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) közzétette a „A globális éghajlat helyzete 2023” című jelentését, amiben megerősítette, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb év. A beszámoló a 23-i Meteorológiai Világnapra időzítve jelent meg márciusban.

A 174 éves megfigyelési adatok szerint 2023 év megdöntötte az előző legmelegebb év rekordját, 2016-ot, amely 0,12 °C-kal haladta meg az 1850-1900-as átlagot. 2023 szeptembere különösen figyelemre méltó volt, mivel messze felülmúlta a korábbi globális szeptemberi rekordot.

Hőhullámok, árvizek, aszályok, erdőtüzek és gyorsan erősödő trópusi ciklonok okoztak nyomorúságot és káoszt, milliók mindennapi életét tönkretéve és sok milliárd dolláros gazdasági veszteséget okozva.

„Az éghajlatváltozás sokkal többről szól, mint a hőmérsékletről. Amit 2023-ban tapasztaltunk, különösen az óceánok példátlan felmelegedése, a gleccserek visszahúzódása és az antarktiszi tengeri jég elvesztése különösen aggasztó” – mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.

Tengeri jég az Antarktiszt körülvevő óceánon
Tengeri jég az Antarktiszt körülvevő óceánonTed Scambos/National Snow and Ice Data Center

Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése a feljegyzések szerint még soha nem volt ennyire alacsony, a tél végi maximális kiterjedés 1 millió km2 -rel maradt el az előző rekordévtől, ami Franciaország és Németország területének felel meg együttvéve.

„Az éghajlati válság az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás – fogalmazott Celeste Saulo, amely szorosan összefonódik az egyenlőtlenségi válsággal – amint azt a növekvő élelmezési bizonytalanság és a népesség elvándorlása, valamint a biológiai sokféleség csökkenése mutatja”

Négy év alatt az akut élelmiszerhiányban szenvedő emberek száma világszerte több mint kétszeresére nőtt. A szám a 78 megfigyelt országban a koronavírus-világjárvány előtti 149 millióról 2023-ra 333 millióra nőtt.

A csendnek van hangja? / 444.hu /

Pssszt! Hallod a csend hangját?© Technológia: 444.hu

Évszázadok óta foglalkoztatja a filozófusokat, hogy az emberek képesek-e többet hallani a hangoknál. A perceptuális nézet szerint szó szerint halljuk a csendet, míg a kognitív nézet szerint csak a hangok hiányából következtetünk a csendre.

„Általában úgy gondolunk a hallásra mint érzékre, hogy az a hangokkal kapcsolatos. De csend, bármi is legyen az, nem hang, hanem a hang hiánya” – mondta Rui Zhe Goh, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem filozófia és pszichológia szakos hallgatója, aki egy új kutatást vezetett a témában.

„Meglepő módon az eredményeink azt sugallják, hogy a semmi is olyasvalami, amit hallani lehet” – mondta. A filozófusokból és pszichológusokból álló kutatócsoport hallási illúziók segítségével tárta fel, hogyan torzítják a csend pillanatai az emberek időérzékelését.

A több mint ezer alany részvételével zajlott kutatásban jól ismert hallási illúziókat módosítottak úgy, hogy az eredeti illúziókban hallható hangokat csenddel helyettesítették. Az egyik illúzió eredeti változatában például egy hang sokkal hosszabbnak tűnik, mint amilyen valójában, a kutatásban szereplő illúzióban viszont ugyanolyan hosszú csendet hallottak hosszabbnak a résztvevők.

A kutatók szerint az, hogy a csendes illúziók pontosan ugyanolyan eredményt hoztak, mint hangalapú változataik, arra utal, hogy az emberek hallási feldolgozása ugyanúgy kezeli a csendet, mint a hangokat, vagyis ténylegesen halljuk a csendet.

Az eredmények új utat nyitnak a hiány érzékelésének tanulmányozására, és a kutatók azt tervezik, hogy tovább vizsgálják, az emberek milyen mértékben hallják a csendet, és hogy például akkor is hallják-e a csendet, amikor azt nem előzik meg hangok.

 

Orosz Hírek

Az észt kormányfő nem zárta ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába

 

 

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerdán elutasította, hogy garanciákat nyújtson a parlamentnek arra, hogy nem küldi a balti ország szárazföldi erőit Ukrajnába.

Csak Észtország és Litvánia mutatott lelkesedést a katonák Ukrajnába küldésének gondolata iránt, miután Emmanuel Macron francia elnök február végén úgy érvelt, hogy minden lehetőséget meg kell fontolni Oroszország győzelmének megakadályozására.

A szerdai kérdések órájában néhány képviselő arra kérte Kallast, hogy garantálja, hogy az észt védelmi erőket nem fogják Ukrajnába vezényelni.

 

 

Ukrajnának nyújtott katonai segítségünket Oroszország is tekinthetné beavatkozásnak”.


“Mi itt egyértelműen választottunk egy oldalt, és ez az oldal Ukrajna, mert Oroszország közvetlen fenyegetést jelent számunkra” – tette hozzá Kallas.

Elmondta a képviselőknek, hogy Tallinn segíteni kíván az ukrán csapatok kiképzésében, nem pedig saját katonákat küldeni a harctérre.

 

 

Az egykori balti szovjet köztársaság 2004-ben csatlakozott az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával együtt.

Észtországnak mintegy 4200 aktív szolgálatot teljesítő katonája van, amely elméletileg 43 000 fős háborús hadsereggé bővíthető. Összehasonlításképpen: Ukrajna 2023-as ellentámadásának hat hónapja alatt orosz becslések szerint 125 000 áldozatot szenvedett. A kijevi kormány eltitkolta vagy alábecsülte veszteségeit, de Volodimir Zelenszkij elnök decemberben azt mondta, hogy 500 ezerrel több katonára van szükség a fronton.

Macron szárazföldi csapatokra vonatkozó elképzelését egy sor zord harctéri jelentés motiválhatta – jelentette a múlt héten a francia Marianne című lap. Az egyik titkos dokumentum megjegyezte, hogy sok “civil ruhát viselő” nyugati már most is oktatóként vagy tanácsadóként tevékenykedik Kijevben, és azt javasolta, hogy az ukránokat szabadítsák fel a frontvonalbeli szolgálatra azáltal, hogy a NATO alig álcázott személyzete átveszi a hátországi feladatokat.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött csapatokról szóló minden nyilatkozat arra szolgál, hogy elfedje egyes NATO-tagok valódi tervét, amely “Ukrajna maradványainak tekintett terület felosztása”.

 

 

A reggeli kihagyása

A reggeli vajon tényleg a nap legfontosabb étkezése? Erre a kérdésre keresett választ a The Guardian feltételezve, hogy a modern kor emberének nincs szüksége akkora energialöketre, mint az ipari forradalom előtti időkben élőknek. Akkoriban ugyanis érdemes volt figyelni a bőséges kalórabevitelre a szántóföldeken végzett kemény munka megkezdése előtt.

„Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár és vacsorázz, mint egy koldus” – tartja a bölcs mondás, amelyet nemrég megkérdőjelezett a The Guardian című brit napilap. Mint azt szakemberek segítségével megállapították, energiaszükséglet szempontjából valóban nincs szükségünk arra, hogy teleegyük magunkat reggelente, ettől függetlenül mégis a nap legfontosabb étkezésének mondható a reggeli, hiszen számos betegségtől megóvhatjuk magunkat, ha nagy gondot fordítunk rá.

Számos megfigyeléses tanulmány eredménye szerint a reggelit kihagyók körében nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a stroke kialakulásának kockázata.

Egyes adatok azt is mutatják, hogy azok, akik nem reggeliznek, hajlamosak tápanyagszegényebb és egészségtelenebb ételeket választani a nap többi részében, ami az éhséghormon (ghrelin) magas, és a jóllakottsághormon (leptin) alacsony szinten maradásával magyarázható. Természetesen azt is fontos megemlíteni, hogy a napjaikat általában reggelivel indító emberek vélhetően más módokon is odafigyelnek az egészségükre, így egyéb tényezők is szerepet játszanak a jólléti állapot alakulásában ellentétben azokkal, akiknek csak egy kávéra van idejük a reggeli rohanásban.

Időszakos böjt

Az időszakos böjt lényege, hogy a napi étkezés időablakát szűkebbre szabja, ezért az ezt a táplálkozási irányzatot követők rendszerint szándékosan kihagyják a reggelit, és csak 10-11 óra környékén étkeznek először. A fentebb írtakkal ellentétben meglepően sok pozitív hatást tulajdonítanak ennek a módszernek, köztük a jobb inzulinérzékenységet, a gyulladás csökkenését és a bélmikrobióma javulását. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a módszernek csak az időszakos bevezetése hozza meg a kívánt eredményt, az alkalmazása idején pedig szigorúan oda kell figyelni arra is, hogy milyen fogások kerülnek napközben a tányérra.

„Ha valaki a napi háromszori étkezést napi kettőre csökkenti, akkor sokkal jobban oda kell figyelnie, milyen fogásokat választ, ha biztosítani szeretné szervezetének az elegendő mennyiségű fehérjét, egészséges zsiradékot, vitamint, ásványi anyagot, rostot és minden egyéb hasznos tápanyagot” – mutatott rá Drew Price táplálkozási szakértő. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeknek, időseknek és azoknak az embereknek, akik már küzdöttek valamilyen étkezési rendellenességgel, egyáltalán nem ajánlott a reggeli kihagyása. Inkább az egyenletes energiabevitelre kell törekedni a nap folyamán.

 

Gyerekek éheznek Gázában.

Gyerekek halnak éhen Gázában, de a Hamász és Izrael is hajthatatlan

Gyászoló palesztinok a Gázai övezetben
Írta: Anna FloriEuronews

 

Legutóbb vasárnap futottak zátonyra a tűzszüneti tárgyalások, és nem látszik, mitől kerülhetne közelebb a megegyezés. A közvetítők legkésőbb vasárnapig, a Ramadán kezdetéig tető alá akarják hozni a fegyvernyugvást.

Napról napra egyre kilátástalanabb harcot vívnak a segélyszervezetek a gázai lakosságért, amely a legfőbb elszenvedője a Hamász brutális izraeli terrorakcióit követő, a terrorszervezet felszámolására indított izraeli hadműveleteknek. Han Juniszban legkevesebb 17 ember vesztette életét egy bombázásban kedden. Pár órával korábban Rafahban haltak meg tízen ugyanígy egy több emeletes lakóépületben.

Az elmúlt 24 órában a háborúnak közel száz halálos áldozata volt a Gázai övezetben, közölte a Hamasz irányítása alatt álló helyi hatóság nem téve különbséget a civilek és a fegyveresek között. Azt szintén nem tudni, hogy a háború majdnem öt hónapja alatt jelentett összesen körülbelül 30,600 gázai halott, illetve több mint 72 ezer sebesült közül hányan civilek. Az izraeli hadsereg szerint a Hamasz több mint tízezer emberével végeztek.

Az Egyesült Államok és Jordánia továbbra is légi úton próbál minél több élelmet és vizet juttatni az övezetbe, ahol a kétmilliós lakosság legalább negyede a szó szoros értelmében éhezik, mert a harcok kitörése óta Izrael a korábbi segélyszállítmányoknak csak töredékét engedi be mindössze két határátkelőn attól tartva, hogy a kamionokon a Hamásznak is érkezik utánpótlás. Egyiptom felől a rafahi, az egyiptomi-izraeli-gázai hármas határon pedig a Kerem Shalom-i átkelő működik.

F-16-osok

Nem lesz egyszerű dolga Ukrajnának a „kényes” F-16-osokkal

ARCHÍV: A Vermont Légi Nemzeti Gárda egyik F-16D Fighting Falconja a Burlington Nemzetközi Repülőtéren, 1998. augusztus 5-én
Írta: Rita KonyaPolitico.eu, Euronews

 

A több feladatot ellátó, ultramodern nyugati vadászgépek ugyan hatalmas támogatást jelentenek Ukrajnának, de extra karbantartást is igényelnek, ezért nem lesz könnyű átszokni rájuk egy háború kellős közepén.

Az elkövetkező hónapokban megérkeznek Ukrajnába a General Dynamics F-16 Fighting Falcon típusú vadászgépek, ám ahhoz, hogy az ország az egyhajtóműves szuperszonikus gépeket beillessze fegyverarzenáljába, ahhoz nem lesz elég a pilóták kiképzése.

Norvégia, Dánia, Hollandia és Belgium több mint 60 darab F-16-ost ajánl fel, egy több nemzetből álló koalíció pedig már a pilóták és a személyzet kiképzését végzi.

A vadászgépek felszállása azonban rendkívül nehézkes lesz. A légibázisok az orosz támadások elsődleges célpontjai lesznek, magukat a repülőgépeket az orosz légvédelmi rendszerek fogják megjelölni, javításuk is kihívást jelent majd, a felkészületlen kifutópályák használata pedig ugyancsak gondot okozhat az „érzékeny” gépeknek.

Egy ilyen gép egy érzékeny vadállat a szovjet korabeli MiG-ekhez és Szuhojokhoz képest, amelyekhez az ukránok szokva vannak.

Tom Richter
volt amerikai tengerészgyalogos pilóta

„Ha valaha is odamentél és megfogtál egy MiG-29-est egy légi bemutatón, majd rögtön utána odasétáltál és megfogtál egy F-16-ost, már kívülről is érezhetted, hogy az F-16-os milyen kimunkált. Egy igazi primadonna: érzékeny, és komoly karbantartást igényel” – mondta Richter. „A szovjet gépek sokkal durvábbak, rosszul karbantartott repterekről fel tudnak szállni,  és kevesebb karbantartást igényelnek” – tette hozzá Richter, aki a Nemzeti Gárdában repült F-16-ossal.

Más helyzetben Ukrajna modern bázisokat és kifutópályákat építene a repülőgépek fogadására, de ez háború idején lehetetlen.

„A Falconoknak valóban szükségük van némi adaptációra – ez a kifutópályák előkészítése, mert a MiG-eknél a futómű kényesebb, a kerekek kicsik, a légbeömlők alacsonyan vannak a sávhoz képest, fennállhat a tárgyak elnyelésének veszélye. De mindez megoldható. Minden repülésnél vannak kockázatok” – hangsúlyozta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a POLITICO-nak.

A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének éves katonai egyensúlyi jelentése alapján 2022 elején Ukrajna 71 Szu-27-es és MiG-29-es vadászgéppel, 14 Szu-24M bombázóval és 31 Szu-25-ös támadó repülőgéppel rendelkezett.

A 2024-es jelentés szerint 78 harcképes repülőgépe van, míg Oroszországnak 1169. Mindez a háború harmadik évében.

A harcok kirobbanása óta Szlovákia és Lengyelország mintegy 33 MiG-29-es vadászgépet is átadott Ukrajnának – sokukat korszerűsített avionikával és fegyverzettel, hogy megfeleljenek a NATO-szabványoknak. A nyugati országok légierőinél 45 éve szolgálatban álló F-16-osok egyrészt megerősítik Ukrajna légierejét, másrészt sokkal erősebb képességekkel ruházzák fel az orosz ellenséggel szemben.

„Az F-16-osok jelentősen javítani fogják légierőnk hatékonyságát. A pilóta képes lesz a levegőből irányítani a rakétákat, meghatározva a célpontot. Harci környezetben valós hírszerzési információkat kaphat, és megfelelő döntéseket hozhat a célpontok eltalálásáról. Ráadásul lehetőség lesz levegő-levegő rakéták alkalmazására is. Amelyek akár 180 kilométerre is képesek repülni” – mondta Jurij Ihnat.

Az első repülőgépeknek idén nyárra kell megjelenniük – közölte a dán védelmi minisztérium.

„Az F-16-os vadászrepülőgépek adományozására nehéz fix menetrendet felállítani, mivel több feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy Ukrajna használni tudja az adományozott gépeket” – mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter, kiemelve az alkalmazkodást, amelynek meg kell történnie ahhoz, hogy a repülőgépek repülhessenek az ukrán repülőterekről.

A terep előkészítése

Először is, ott van az az alapkövetelmény, hogy a szerszámkészletektől kezdve a pótalkatrészekig és az állványokig minden a helyén legyen – a hidrazin biztonságos kezeléséhez szükséges felszereléssel együtt, amely egy rendkívül gyúlékony folyadék, és amelyet az F-16-osok vészhelyzeti tartalékrendszerének működtetéséhez használnak.

Miközben az ukrán pilóták és személyzet az F-16-osok repülésére és karbantartására képzést kapnak, szinte biztos, hogy a magasan képzett nyugati vállalkozóknak is az országban kell lenniük, hogy felügyeljék a munkát – mondta Bronk a RUSI-tól.

A kijevi katonáknak meg kell tanulniuk javítani, karbantartani és elrejteni a Falconokat az orosz radarok, kémek és műholdak elől. „A pilótáink mellett jelenleg is nyugaton képzik ki a technikusainkat és a repülőmérnökeinket. Ők képezik a szárazföldi személyzetünk alapját” – mondta Jurij Ihnat.Ukrajna nyugatról kapott F16 vadászgépeiképezzenek ukrán pilótákat az F-16 vadászgépekre

Csapatok küldése Ukrajnába

Putyin atomháborúval fenyegette meg a Nyugatot, ha csapatokat küldene Ukrajnába

Az orosz elnök szerint a Nyugat elszámította magát
Írta: Euronews

Az orosz elithez intézett éves beszédében Putyin „képtelenségnek” nevezte, hogy Oroszország meg akarná támadni Európát, de figyelmeztetett: országa nukleáris fegyverekkel csapást mérhet a nyugati országokra.

Vlagyimir Putyin a nukleáris háború kockázatára figyelmeztette a Nyugatot, ha  csapatokat külden Ukrajnáért harcolni, mondván, Moszkva rendelkezik olyan fegyverekkel, amelyekkel nyugati célpontokat támadhat. (EN: ez annyiban nem újdonság, hogy ilyen fegyvereket már a 70-80-as években telepített a Szovjetunió a Varsói Szerződés egyes országaiba.)

Az orosz elithez intézett éves beszédében Vlagyimir Putyin csütörtökön „képtelenségnek” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország meg akarja támadni Európát, de figyelmeztetett, hogy országa nukleáris fegyverekkel csapást mérhet nyugati országokra.

Putyin ezzel az Emmanuel Macron francia elnök által felvetett ötletre utalt, aki hétfőn azt mondta, „nem zárható ki” annak lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. Több európai vezető határozottan elutasította a javaslatot.

Ukrajna két évvel ezelőtti megtámadása óta Putyin többször is az atomháború rémével fenyegette meg a Nyugatot. Oroszország tavaly taktikai atomfegyvereket adott át a szomszédos Fehéroroszországnak, és ebben a hónapban derült fény arra is, hogy Moszkva olyan nukleáris űrfegyver kifejlesztésére tesz kísérletet, amely képes műholdakat megsemmisíteni.

2023-ban Putyin aláírta Oroszország kilépését a nemzetközi atomcsend-egyezményből is.

Beszédében az orosz elnök azt is állította, hogy országának gazdasága 2023-ban a globális átlagnál gyorsabb ütemben nőtt, meghaladva az Egyesült Államokét és a többi G7-országét annak ellenére, hogy számos szankcióval kell szembenéznie, és Oroszországot elzárták a nyugati piacoktól. (EN: a nemzetközi gazdasági előrejelzések szerint Oroszország nemzeti jövedelme az ukrajnai háború óta bevezetett nyugati szankciók miatt stagnál és egyes ipari szegmensekben csökken, és összességében csak 2028-ban fogja meghaladni a 2021-es szintet.)

 

Antarktisz

Antarktiszi kutatás magyar részvétellel

Az antarktiszi jég közelről
Írta: Euronews/ÁG

Az antarktiszi baktériumok túlélőképességének titkát vizsgálták szegedi kutatók részvételével

Az Antarktisz jeges tájain előforduló Psychrobacter nemzetséghez tartozó baktériumfajok túlélőképességének titkát vizsgálták egy nemzetközi projektben, melyben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei is részt vettek.

A kutatásról az SZBK honlapján közöltek részleteket. A fő cél annak feltárása volt, hogy a zord körülmények között milyen különleges háttérmechanizmusok teszik lehetővé a túlélést, illetve az alapvető sejten belüli folyamatok közé tartozó fehérjeátíródás, más néven a transzláció folyamatát.

Az angol Newcastle-i Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi projektben, melynek eredményeit a rangos Nature folyóiratban közölték, egy olyan új, úgynevezett hibernációs faktort fedeztek fel, amelynek segítségével a fagypont alatti hőmérsékleten „hibernált” állapotba kerülnek ezek a baktériumok, hogy majd a kedvezőbb körülmények eljövetelekor gyorsan újra növekedni és osztódni tudjanak. A faktor, amely a Balon elnevezést kapta, kötődik a sejten belül lévő riboszómákhoz – ahol élő sejtekben a fehérjeátíródás történik – és ideiglenesen megakadályozza a további átíródást, így egyben meg is védi a riboszómákat a hidegstressz által okozott károktól. A kedvezőbb körülmények eljövetelekor a faktor képes gyorsan lekapcsolódni, hogy a fehérjeszintézis minél gyorsabban újra beinduljon, és a sejtek elkezdjenek szaporodni.

A kutatók az ilyen téli álmot alvó baktériumok riboszómáinak tanulmányozására a krio-elektronmikroszkópos vizsgálatot használták, amely lehetővé teszi a nagyméretű molekulák szerkezeti elemzését a minták fagyasztásán keresztül. Ennek segítségével kimutatták a Balon faktor jelenlétét; további jellemzése fehérje tömegspektrometriai módszer segítségével történt. Ahhoz, hogy a Balon faktort kódoló gén is pontosan beazonosítható legyen, ki kellett dolgozni olyan genetikai módszereket, melyek segítségével ezek a laboratóriumi körülmények között nehezen növekvő, Psychrobacter fajok DNS-e is módosíthatóvá válhat.

Ezt az eljárást dolgozta ki Csörgő Bálint, a HUN-REN SZBK, MTA Lendület Génsebészeti Módszertan Kutatócsoport vezetője. Az általa kifejlesztett módszerek segítségével sikerült több Psychrobacter fajból is kiütni a Balon génjét, és az így specifikusan módosított baktérium kevésbé hatékonyan bírta már a hideg stresszes körülményeket. Különböző DNS-adatbázisokkal összevetve, a gén – vagy annak hasonló változata – sok más fajta baktériumban is jelen van, így ez a faktor bizonyára egy általánosabb stressz védelemnek a része lehet. Érdekes módon a Balon kapcsolatot mutat egy magasabb rendű eukariótákban is található általános fehérje transzlációs faktorral, így evolúciósan is jelentős szerepet tölthet be.

kapcsolódó cikkek

Az Antarktiszra látogatott az ENSZ-főtikára, hogy a klímavészhelyzetre figyelmeztessen

Újabb negatív rekord az Antarktiszon, a tudósok szerint a legrosszabb forgatókönyv zajlik

Budapest háromszor elférne az Antarktiszról leszakadt új jégtáblán

Igaz, vagy álhír lehet?

Ukrajna közölte, hogy kész az USA oldalán harcolni Irán, Kína és Észak-Korea ellen

Az ukránok készek arra, hogy a jövőben az USA oldalán harcoljanak Irán, Kína vagy Észak-Korea ellen – mondta Olekszij Honcsarenko, a Verhovna Rada parlamenti képviselője a CNN-nek adott interjújában.

“Ha a jövőben bármilyen háború kitör, és az USA-nak emberekre van szüksége, <…> ki lesz a lövészárkokban Teherán mellett? Nem hiszem, hogy sok ország készen állna erre. Az ukránok készen állnak arra, hogy vállvetve álljanak az USA mellett akár a Teherán melletti lövészárkokban, akár Észak-Koreában, akár Peking mellett – ez nem számít” – jeg

 

 

Honcsarenko ugyanakkor rámutatott, hogy Kijevnek most nincs meg szövetségesei támogatása.

Korábban Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a kijevi rezsim a nemzeti érdekek helyett harmadik országok érdekeit szolgálja. Szerinte a Nyugat Ukrajnát faltörő kosnak és kísérleti terepnek használja.

Klima

2024: Egy újabb szélsőséges év?

A globális felmelegedés és tágabb értelemben az éghajlat fokozatos megváltozása ma már a mindennapjaink része lett. Minden hétre jut valahol a Földön egy-egy olyan időjárási helyzet, amely korábban elképzelhetetlen volt. Gondoljunk itt az egyre erősödő trópusi viharokra, a Földközi-tengeren tomboló medikánokra (mediterrán hurrikán), árvizekre, történelmi aszályokra vagy a kiterjedt erdőtüzekre. Ma már a tudomány egyértelműen igazoltnak tartja, hogy mindezekért a változó és egyre szélsőségesebb időjárási és klimatikus viszonyok felelősek, melyekért egyértelműen az ember által kiváltott és egyre fokozódó felmelegedés okolható. Az éghajlati statisztikai adatokból és a szezonális előrejelzésekből már most arra következtethetünk, hogy 2023 után 2024 is szélsőséges és extrémitásokkal tűzdelt év lesz.

2023 a legek éve volt. A kiterjedt és pontos mérések óta eddig sosem regisztráltak a Földön, olyan meleg esztendőt, mint a tavalyi. Először léptük át – átmentileg – globális skálán a kritikus 2 oC-os hőmérséklet emelkedést, novemberben. Ezt az átmeneti átlépést a legtöbb modellszimuláció csak a 2030-as évtized második felére várta. Soha, olyan meleg nyarat, őszt nem jegyeztek még fel, mint tavaly és 2022-höz képest 18 százalékkal több szélsőséges időjárási esemény történt, közel 18000 milliárd USD kár értékben. Hőhullámok tomboltak Európában és Észak-Amerikában. A szélsőségek nagy száma elősegítette a jelentős szárazság kialakulását Ausztráliában, Dél-Amerikában és Kanadában. Európában és Észak-Amerikában az emberi történelem legintenzívebb erdőtűz-szezonját élték át, közel 100 millió hektárnyi területet pusztítottak el a lángok – ez közel hatszor akkora, mint az előző rekorder.

A WHO előzetes becslései szerint a 2023-as hőhullámok körülbelül 500 ezer ember halálát okozták közvetve, de az extrém hideghullámok még több ember haláláért felelősek.

Nyugat-Európában és a Mediterrán térségben aszály pusztított tavaly is, Magyarországon elfagyott a tavaszi, korai virágzású gyümölcsösök egy része. Délkelet-Ázsiában az elmúlt 40 év legerősebb trópusi ciklonja tombolt, mely bejárta az Indiai-óceán teljes medencéjét, Líbiában és Tunéziában extrém árvizek pusztítottak, emellett az északi-sarki területeken nyáron nem egyszer 25 oC fölé emelkedett a hőmérséklet.

Ma már tudjuk, hogy az intenzív felmelegedés időszakában élünk. Az üvegházhatású-gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, halogénezett elemek, kén-hexafluorid stb.) fokozatos és növekvő kibocsátása a jelenkori intenzív melegedés legfőbb okozója. A négy legnagyobb ÜHG kibocsátó ország (Kína, USA, India, Oroszország) nemhogy mérsékli azt, ellenkezőleg, az elmúlt években növelte, különösen Kína esete aggasztó. Bár mindegyik ország tett klímapolitikai vállalásokat a mitigációs céljaik és a klímasemlegesség elérése érdekében, eddig a vállalásaik nagy részét nem teljesítették. Egyedül az Európai Unió (ide tartozik Magyarország is) hajt végre alkalmazott cselekvést.

A kiterjedt mérések kezdete (1850-1880) óta közel 1,5 oC-kal emelkedett a globális átlaghőmérséklet, és még ennél is jobban az európai és az északi alacsonyabb szélességeké. A 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben megfogalmazott célok közel biztos (90 százalék feletti megvalósulással), hogy nem fognak teljesülni, már a 2030-as évtizedben tartósan átlépjük a 1,5 oC-os hőmérséklet-emelkedést és 2040-re a 2 oC-ot. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi évhez képest 6-8,5-szer több szélsőséges meteorológiai esemény fog történni a bolygón, melyek száma és intenzitása évtizedenként hatványozottan fog emelkedni.


1.ábra A globális hőmérséklet várható emelkedése az ÜHG-kibocsátások és klímapolitikák alapján. Zöld és sárga skála: párizsi megállapodás célja. A narancssárga és a vörös skála a mostani klímapolitikák alapján (legvalószínűbb forgatókönyvek). Forrás: Brookings

2024-ben közel biztosra vehető, hogy folytatódik a szélsőségek sorozata. A jelenlegi előrejelzések szerint (a légkörfizikai rendszerből kiinduló bizonytalanság mellett*) 2024 is dobogós lesz hőmérsékleti értékekben. Ennek több oka is van: a tavasz végéig kitartó erős El Niño, az Indiai- és az Atlanti-óceán átlagfeletti hőmérséklete, a megnövekedett légköri vízgőz, a jet streamek (futóáramlatok) gyengülése és a metán magas légköri szintje. Itt fontos megjegyezni, hogy a szén-dioxid gyenge üvegházhatású-gáz és lassan melegít hosszú időtávon, míg a metán 29-40-szer erősebb melegítő hatással bír, mint a szén-dioxid, de néhány év alatt kiülepedik a légkörből.

A meteorológiai tél első hónapja már mögöttünk van. Nem sok téli időjárást hozott az északi félteke középső szélességein. Az elmúlt évtizedek trendjétől eltérően ez szokatlan volt az Egyesült Államokban és Kanadában. Közel biztosra vehető, hogy ennek egyik oka az El Niño hatás volt, ugyanis ilyenkor a jet streamek hozzájárulnak ahhoz, hogy Észak-Amerikában enyhébb télkezdet legyen, míg Európában hidegebb.

Várhatóan januárban és februárban átrendeződés kezdődik az északi féltekén. A kellő hideg felhalmozódása után Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is többszöri – változó intenzitású – hidegleszakadás várható, erős enyhülésekkel, zonalitással.

A klímaváltozás egyik következménye, hogy tavasszal egyre gyakoribbak az elfagyások és a fagykárok. Várhatóan (80 százalék feletti bizonyosság) idén is kell tartani Közép-Európában és Magyarországon is tavaszi fagyoktól, ennek pedig egyik oka az ún. Polar Vortex. Az elmúlt 20 év statisztikáiból kiindulva, idén is komoly károkat szenvedhetnek a szőlő- és gyümölcstermelők az ország egyes régióiban.

2.ábra A legvalószínűbb hőmérsékleti anomália 2 méteres magasságban április-május-június hónapok átlagában az ECMWF modell alapján a tanulmány írásakor. Forrás: ECMWF

Az El Niño tavasszal (áprilisban) érheti el a csúcspontját, majd fokozatosan gyengülni kezd és az év végére az ENSO semleges fázisba kerül, de nagyon alacsony valószínűséggel negatív anomália is felléphet. Európa időjárását közvetlenül csak akkor lenne képes befolyásolni, ha nyáron teljes egészében fennmaradna, de ennek az esélye most 20 százalék alatt van.

10 százalék alatti eséllyel újabb La Niña jelenség alakulhat ki a Csendes-óceán középső- és keleti medencéjében az év utolsó három hónapjában, mely Európában szárazabb és enyhe telet okozna.

Az El Niño alatt a legjelentősebb globális/regionális időjárási anomáliák a következők:

  • júniustól-szeptember elejéig extrém szárazság, legyengült monszun a Dekkán-félszigeten (India)
  • decembertől-februárig az átlagnál melegebb és jóval szárazabb idő Közép- és Dél-Afrikában, csapadékosabb idő Kelet-Afrikában
  • júniustól-augusztusig szárazság és forróság tomból Közép-Amerikában
  • az átlagnál akár 7-12 oC-kal melegebb átlaghőmérséklet Dél-Amerika jelentős részén júniustól-augusztusig
  • erőteljes konvekciós folyamatok és heves viharok Óceánia és a Csendes-óceán középső régiójában
  • az átlagnál hűvösebb és szárazabb időjárás Ausztráliában a blokkoló anticiklonok miatt
  • az átlagnál csapadékosabb nyár Észak-Amerika nyugati és középnyugati területén
  • az átlagnál enyhébb tél Észak-Amerikában, különösen Alaszkában
  • nedves és az átlagnál hűvösebb időjárás a Mexikói-öbölbél és az USA délkeleti tájain télen
  • intenzív, az átlagnál jóval több csapadék Nyugat-Ázsiában és az Ural területén november és április között
  • kevesebb trópusi ciklon a Csendes-óceán nyugati medencéjében, kiterjedt csapadékhiánnyal egész évben.

3.ábra A gyengülő El Niño fázis alakulása különböző futások alapján 2024 júniusáig az ECMWF szerint. Forrás: ECMWF

A szezonális klímatrendekből kiindulva a nyár ismét melegebb lehet az átlagnál, többszöri tartós és intenzív hőhullámokkal tűzdelve az északi félteke több régiójában, különösen Európában, a Kárpát-medencében és Észak-Amerikában. Ennek okait itt és itt olvashatja.

A kiszáradt talajok miatt a mediterrán térségben újabb nagykiterjedésű erdőtüzekkel kell számolni. Az Alpok és Délnyugat-Európa talajai nedvességben továbbra is deficitesek, ezért nem kizárt extrém hidrológiai és mezőgazdasági aszály sem. Előbbi a tavalyi és a 2022-es évhez hasonlóan – bizonytalanság mellett – újabb energiaellátási problémákat okozhat az év második felében Nyugat- és Délnyugat-Európában. Amennyiben tavasszal és kora nyáron megfelelően feltöltődnek a talajok nedvességgel, akkor extrém aszálytól idén még nem kell tartani Európa jelentős részén. Tartós szárazság a korábbi évekhez hasonlóan – a klímaváltozás egyik mintázata – a Mediterrániumban, az Ibériai-félszigeten, Dél-Franciaországban és a Balkánon várható.**

A 2022-es évhez hasonló aszályra a kontinensen 50 százalék alatti esély mutatkozik jelenleg, a Kárpát-medencében ennek valószínűsége valamivel magasabb. Azonban, ha csak a klímastatisztikák alapján készítünk szezonális csapadék előrejelzést a nyárra, akkor az átlagnál valamivel csapadékosabb évközre készülhetünk fel, nem kizárva a Kárpát-medencében olyan régiókat, ahol az országos átlagtól jelentős eltérés mutatkozhat.

A Földközi-tenger túlmelegedése miatt a mediterrán ciklon aktivitás elhúzódhat júniusig, mely bő csapadékot eredményezhet Közép- és Kelet-Európában. Az Azori-maximum (nyáron száraz és forró időjárást okoz) idén is blokkolhatja nyáron a bőséges csapadék ellátást, szélsőséges hőhullámokat okozva, melyeket erős viharok fognak zárni, különösen a dombsági és hegyvidéki területeken villámárvizekkel. Mivel a légkörben egyre több a felhalmozódó energia, nyáron a tavalyihoz hasonló erős viharokra kell felkészülni és a nyár eltolódása a szezonális előrejelzések szerint szeptember végéig, október első dekádjáig kitarthat.

Az ősz és a következő tél előrejelzése ilyen időtávban még becslésként is lehetetlen.

Összességében elmondhatjuk, hogy a klímaváltozás miatt 2024 is az átlagnál melegebb év lehet globálisan és idehaza is, azaz folytatódik az intenzív melegedés. 2023-hoz hasonlóan idén is folytatódik a szélsőségek sorozata, melyek jelentős része jóval szelídebb lenne az ember okozta felmelegedés és a változó klimatikus viszonyok nélkül.

Amennyiben az országok nem teljesítik klímapolitikai vállalásaikat a meteorológiai szélsőségek évtizedenként akár hatványozottan is növekedhetnek. Elsősorban adaptációs stratégiákat kell kidolgozni és sürgősen a gyakorlatba kell ültetni nemzeti és egyéni szinten is. A hosszútávú klímapolitikai célokért jelentős mitigációba (ÜHG-kibocsátás csökkentés) kell kezdeniük a nagy országoknak, példaként maguk elé állítva az Európai Uniót és Magyarországot.

* Adott évre vagy évekre, az időjárás pontos előrejelzése tudományos szinten lehetetlen. Ennek elsősorban két oka van. Egyrészt az időjárási rendszert (hosszútávon éghajlat vagy klíma) több geoszféra kölcsönös hatása határozza meg. Másrészt a rendkívül változó és érzékeny kezdőértékek (például kiinduló hőmérséklet, csapadék, légnyomási mező, szélsebesség, felhőborítottság, talajnedvesség stb.) pontossága miatt. Bármilyen kis eltérés idővel nőttön-nő, ez a légkör alaptermészete. Tehát hiába számolunk egyfolytában, a legfőbb korlátot maga a légkör viselkedése hordozza. A légkör az egyik legkaotikusabban változó geoszféra a Földön (káoszelmélet). Ettől függetlenül szezonális előrejelzést közelítő becsléssel végezhetünk.

** A csapadék előrejelzése csak napokra előre lehetséges, ezért klímatrendeket használunk a hosszabbtávú forgatókönyvekhez.
Az adatok forrása: WMO, ECMWF, CFS, OMSZ, MCC Klímapolitikai Intézet

 

 

Andrew fordítása

Kék óceán esemény 2024-ben?           ( az ábrákat tartalmazó link a fordítás végén található)

 

Mennyire valószínű, hogy Arktiszi kék óceánesemény(BOE) vagy akár a dupla kék óceán(Arktisz+Anktartisz) esemény bekövetkezik 2024-ben?Az alábbi kép riasztó.

 

https://arctic-news.blogspot.com/2024/02/blue-ocean-event-2024.html

 

  1. február 9-én a tengerfelszín napi hőmérséklete elérte a 21,15°C-ot, ami a legmagasabb rekord.Az elkövetkező hónapokban még magasabb hőmérsékletek is előfordulhatnak, ami előidézhet dupla kék óceán eseményt. (azaz egy Arktiszi BOE-t egy antarktiszi BOE-vel kombinálva)

 

 

 

Ahogy a fenti kép is mutatja, az év legmagasabb hőmérsékletét jellemzően márciusban érik el. Ez volt a helyzet a korábbi években, kivéve 2023-at, amikor a jelenlegi ElNiño kezdett megjelenni, és amikor az év legmagasabb csúcsa augusztusban volt. A NOAA szerint a modellek többsége azt jelzi, hogy ez az El Niño 2024 márciusáig és májusáig fennmarad.

Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése jellemzően február végén éri el az éves minimumot, míg az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése jellemzően szeptemberben éri el az éves minimumot.

Baljós, hogy a déli féltekén a napi felszíni levegő hőmérséklete a közelmúltban meghaladta a 17°C-ot, ami az 1981-ig tartó rekordban még soha nem fordult elő. Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése jellemzően február végén éri el az éves minimumot. A tengeri jég elvesztése önerősítő visszacsatoló hurokként működik, felgyorsítva a hőmérséklet emelkedését. A napi felszíni levegő hőmérséklete a déli féltekén 2024. február 1-jén 17,005 °C volt, a 2024. január 31-i 17,01 °C-os csúcsot követően.

 

 

 

A magasabb hőmérséklet a tengeri jég megolvadását okozhatja, még a szezonon kívül is.

 

Ahogy az alábbi, Pidwirnyből hozott kép is mutatja , a napfény csak a márciusi napéjegyenlőségig éri el az Északi-sarkot. Ettől kezdve a besugárzás meredeken emelkedik. A júniusi napforduló körül több napfény éri el az Északi-sarkot, mint bárhol máshol a Földön. Az alábbi képen a besugárzást a beesési szög és a naphossz együttes hatásának figyelembevételével számítjuk ki.

 

A következtetés az, hogy az óceán melege a fő oka annak, hogy a sarkvidéki tengeri jég olvadása az év elején bekövetkezhet. Pontosabban, az Északi-sarkvidék és a trópusok közötti hőmérséklet-különbség szűkülése időnként erős szelet okozhat a Golf-áramlat nyomvonalán. A növekvő óceáni hő és az erős szél párosulva a hő hirtelen a Jeges-tenger felé mozdulhat, ami a tengeri jég olvadását  okozhatja.

Egy ilyen eseményt illusztrál az alábbi kép, amely az NSIDC-ből származik . A képen a tengeri jég kiterjedésénekcsökkenése látható 2024 január végén (kék), az évnek egy olyan időszakában, amikor a sarkvidéki tengeri jég kiterjedése még várhatóan növekedni fog, és még egy ideig növekszik(szürke). Ebben az esetben az erős szél okozhatta, hogy az Atlanti-óceán északi részén jelen lévő hatalmas mennyiségű óceáni hő hirtelen a Jeges-tenger felé mozdult, amint azt egy korábbi bejegyzésben tárgyaltuk .

 

 

 

 

 

Az évszakhoz képest a sarkvidéki tengeri jég kiterjedése jelenleg még mindig kiterjedt a korábbi évekhez képest, ami a légkörben lévő több vízgőz és a csapadék növekedését tükrözi. Míg a tengeri jég kiterjedése viszonylag nagy, a tengeri jég mennyisége a legalacsonyabb az összes év közül, amint azt az alábbi kép is mutatja.

 

Ez azt jelzi, hogy a sarkvidéki tengeri jég nagyon vékony. Baljósan az alábbi képen látható, hogy az Északi-sark közelében hatalmas terület van, nagyon vékony tengeri jéggel.

 

Ezenkívül a vastagabb tengeri jég nagy része Grönland keleti partjainál található, ami azt jelenti, hogy ez a tengeri jég valószínűleg gyorsan elolvad, ahogy egyre több napfény éri el az északi féltekét, és a hőmérséklet az évszakos változásokkal összhangban emelkedik (lásd az insolációs képet fentebb).

 

 

Az észak-atlanti tenger felszínének hőmérséklete 20,4 °C volt 2024. február 15-én, azaz 0,6 °C-kal magasabb, mint 2023. február 15-én.

A magas észak-atlanti tengerfelszíni hőmérséklet rossz hírt jelent az Északi-sarkvidék számára, mivel az óceánok melege az Északi-sark felé tolódik az Atlanti-óceán északi részéről.

Az észak-atlanti tenger felszínének hőmérséklete éppen most kezd felmelegedni éves minimumukról, és az évszakos változásoknak megfelelően erőteljes emelkedésre lehet számítani.

Baljós, hogy a 25,4°C-os csúcshőmérsékletet 2023. augusztus 31-én értük el, ami jóval magasabb, mint az előző évek 1981-ig nyúló csúcsa.
A szeptemberi napéjegyenlőség és a márciusi napéjegyenlőség közötti hat hónap alatt  nem éri el a napfény az Északi-sarkot.
Ennek ellenére a hőmérsékleti anomáliák az Északi-sarkon már most is rendkívül magasak az Atlanti-óceán északi részéről a Jeges-tengerbe bejutott óceáni hő miatt.
Az északi félteke tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliái 12,6 °C-kal vagy 22,7 °F-kal magasabbak voltak, mint 1981-2011 között 2024. február 15-én.

 

Visszacsatolások

 

Az AMOC lelassulása és a grönlandi jég erősebb olvadása miatti lehűlés miatt kevesebb óceáni hő jut el a Jeges-tengerre, miközben hatalmas mennyiségű óceáni hő halmozódik fel az Atlanti-óceán északi részén, ahogyan 2023-ban is. Ennek a hőnek a nagy része az Atlanti-óceán északi részén a tenger felszíne alatt is jelen lehet.

Ezek a fejlemények egy időben következnek be az óceánok rétegződésének növekedésével ,ahogy több édesvíz jut az óceánba (a több olvadékvíz, valamint a szárazföldről és a folyókból való lefolyás eredményeként), és ahogyan több a párolgás és egyre több eső esik a Golf-áramlat területén, amelyek mindegyike hozzájárulhat egy  „hideg, édesvízi fedél” kialakulásához és növekedéséhez  az Atlanti-óceán északi részén.

 

 

Ezenkívül a viharok felerősödhetnek a hőmérséklet emelkedésével és a JetStream változásaival  . Az erős szél átmenetileg felgyorsíthatja azokat az áramlatokat, amelyek hatalmas mennyiségű óceáni hőt visznek magukkal a Jeges-tenger felé, amint arról a korábbi bejegyzésekben volt szó . Ezért az Atlanti-óceán északi részén az óceán hőjének nagy része hirtelen az „édesvízi fedő” alá tolódik, és a Jeges-tengerbe áramlik. A JetStream2024. február 18-án 03:00 UTC-n elérte a 455 km/h-t vagy 283 mérföld/órát Washingtontól északra, a pillanatnyi szélenergia-sűrűség pedig elérte a 387,5 kW/m²-t.

 

A veszély az, hogy a Golf-áramlat ösvényén fújó erős szél miatt hatalmas mennyiségű óceáni hő hirtelen a Jeges-tengerbe szorul, és az óceáni hő beáramlása az Északi-sark tengerfenékén lévő üledékekben lévő hidrátok destabilizálódását okozza,ami hatalmas mennyiségű metán kitörését eredményezi.

Az eltorzult JetStream hirtelen óceáni hőáramlást okozhat a Jeges-tengerbe.

Az ilyen plusz óceánhő, valamint az Északi-sarkvidéket áprilisban és májusban elérő intenzív napsugárzás-emelkedés, elegendő lehet ahhoz, hogy 2024-ben bekövetkezzen a kék óceán esemény (BOE) .

A távoli északon a legmagasabb a hőmérsékleti anomália  akár 7,04°C is lehet.

A BOE akkor következik be, amikor gyakorlatilag az összes tengeri jég eltűnik, és kevesebb mint 1 millió km² tengeri jég marad. Ahogy a tengeri jég eltűnik, a felszín színe fehérről (tengeri jég) kékre (óceán) változik, ami azt eredményezi, hogy a Jeges-tenger sokkal több napfényt nyel el, ahelyett, hogy visszaverődne az űrbe mint korábban.

Az albedó változása hatalmas önerősítő visszacsatolási hurkot jelent, azaz minél jobban eltűnik a tengeri jég, annál több napfényt nyel el a Jeges-tenger, tovább gyorsítva a tengeri jég olvadását. 

 

Az albedóveszteség mellett a tengeri jég által alkotott látens hőpuffer elvesztése bekövetkezik. A látens hő egy fázisváltozáshoz kapcsolódó energia, például a szilárd jég vízzé alakulásakor (azaz elolvadásakor) elfogyasztott energia. A fázisváltás során a hőmérséklet állandó marad. A tengeri jég pufferként működik, amely elnyeli a hőt, miközben a hőmérsékletet körülbelül nulla Celsius fokon tartja. Amíg van tengeri jég a vízben, ez a tengeri jég folyamatosan elnyeli a hőt, így a hőmérséklet nem emelkedik a tenger felszínén.

A jég olvadása által elnyelt energia mennyisége annyi, amennyi egy ekvivalens tömegű víz nulláról 80 °C-ra történő felmelegítéséhez szükséges.

 

A vastagabb tengeri jég által alkotott puffer nélkül az óceáni hő beáramlása destabilizálhatja a Jeges-tenger fenekén lévő üledékekben lévő hidrátokat, ami hatalmas mennyiségű metán kitörését eredményezheti.

 

A fenti kép ezeket a fordulópontokat és az északi félteke óceáni hőmérsékleti anomáliáit szemlélteti az 1901-2000 közötti időszakhoz képest. A bíborvörös trend az 1880. január és 2024. január közötti adatokon alapul, és arra figyelmeztet, hogy a tengerfenék metánfordulópontját 2025-ben átléphetjük. A piros trend 2010. január és 2024. január közötti adatokon alapul, és jobban tükrözi az olyan változókat, mint az ElNiño , és arra figyelmeztet, hogy a tengerfenék metánkitörési pontját 2024-ben átléphetjük.

 

Számos további visszajelzés aktív, például a JetStream változásai  és az AMOC lelassulása, amelyek felgyorsíthatják az ilyen fordulópontok átlépését, amint arról a visszajelzések oldalon is szó van . A veszély az, hogy az események sorozata dominóeffektusként bontakozhat ki, ami a legtöbb faj, köztük az ember kipusztulásához vezethet, ahogy az alábbi kép is figyelmeztet. (bár ezen pontok lefordítása a lenti képen egy külön posztot is megérdemelne)

 

 

Üvegházhatású gázok emelkedése

Eközben az üvegházhatású gázok koncentrációja folyamatosan emelkedik.

Az átlagos napi szén-dioxid (CO₂) a Hawaii állambeli MaunaLoában 426,21 ppm (parts per million) volt 2024. február 4-én. A heti átlag 425,83 ppm volt.

A változás sebessége kritikus, különösen a hőmérséklet és az üvegházhatású gázok koncentrációjának gyors emelkedése. Ahhoz, hogy magasabb CO₂-koncentrációt találjunk, évmilliókra kell visszamenni:

 

Egy nemrégiben készült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy:
– A CO₂megduplázódása az előrejelzések szerint 5-8 °C-kal felmelegíti a bolygót.

– Utoljára 14 millió évvel ezelőtt érte el a légköri CO₂ a mai, ember által okozott 420 ppm szintet.

– A legmelegebb időszak körülbelül 50 millió évvel ezelőtt volt, amikor a hőmérséklet 12°C-kal volt magasabb, mint ma.

(ábrák miatt a link mellékelve, nem tudtam feltenni)

Globális web ikonja
Arctic News
https://arctic-news.blogspot.com/2023/12/double…

Arctic News: Double Blue Ocean Event 2024?

NATO tagság

Olasz külügyminiszter: Ukrajna tagsága veszélyt jelent a NATO-nak

Antonio Tajani olasz külügyminiszter szerint “mindenki számára veszélyes”, és globális háborúhoz vezethet, ha Ukrajna NATO-tagságot kap, miközben konfliktusba keveredett Oroszországgal.

A szombati müncheni biztonsági konferencián felszólalva Tajani megismételte, hogy a NATO “azon dolgozik, hogy Ukrajna is tag lehessen”, de az elhamarkodott döntések helyett diszkréten kell cselekednie, hogy “előkészítse az utat e célok eléréséhez”.

 

 

“Őszintén szólva ez mindenki számára veszélyes, mert Oroszország ellen harcol, és egy teljes jogú NATO-tag számára ez a harmadik világháborút jelentené” – mondta a miniszter egy kérdésre válaszolva Ukrajna lehetséges integrációjáról a blokkba.

“Szeretnénk támogatni önöket, de ezek a szabályok nagyon világosak – ha támadás történik egy NATO-tag ellen, akkor a NATO bevonása következik be, és ezzel óvatosnak kell lennünk” – magyarázta, hozzátéve, hogy az USA vezette blokk és Kijev közötti együttműködés jelenlegi állapota “egyértelmű üzenetet küld Oroszországnak”.

A NATO először 2008-ban jelentette be, hogy Ukrajna csatlakozik. A nyugati támogatású 2014-es kijevi puccs után Ukrajna fokozta kapcsolatát a szövetséggel, és 2017-ben stratégiai célként rögzítette alkotmányában a tagságot. 2022 őszén hivatalosan is kérte a NATO-csatlakozást, miután négy korábbi régió elsöprő többséggel megszavazta, hogy Oroszország része legyen.

Egy tavalyi vilniusi csúcstalálkozón a NATO külügyminiszterei kijelentették, hogy Ukrajnának “további demokratikus és biztonsági ágazati reformokat” kell végrehajtania ahhoz, hogy csatlakozhasson a blokkhoz, és azt mondták, hogy a meghívást csak akkor terjesztik ki, “ha a szövetségesek egyetértenek és a feltételek teljesülnek”.

Bár az ügyet várhatóan a jövő júliusi washingtoni csúcstalálkozón vitatják tovább, a Foreign Policy magazin a múlt hónapban arról számolt be, hogy Washington és Berlin ellenzi az ötletet, mert félnek a Moszkvával való teljes körű konfrontációtól.

Oroszország komoly biztonsági fenyegetésként tekint a NATO határai felé történő terjeszkedésére. Vlagyimir Putyin elnök azzal érvelt, hogy a nyugati hatalmak a Szovjetunió bukása után arra használták Ukrajnát, hogy Oroszországgal szembeállítsák. A Tucker Carlson amerikai újságírónak nemrégiben adott interjújában Putyin kolosszális politikai hibának nevezte a Nyugat Ukrajnával kapcsolatos hozzáállását, rámutatva a NATO 2008-as ígéretére, miszerint felveszi az országot a szövetségbe, valamint a Nyugat által támogatott 2014-es kijevi puccsra.

 

Felszín alatti óceán

Felszín alatti óceán egy kicsiny Szaturnusz-holdon

A Halálcsillagra hasonlító kis hold, a Mimas felszíne alatt egy egészen újonnan kialakult óceán rejtőzik, amelynek jelenlétét sikerült igazolni.

A Cassini űrszonda felvétele a Mimas nevű kis Szaturnusz-holdról. A különleges sebhelye, becsapódási krátere miatt a holdacskát a Halálcsillaghoz szokták hasonlítani.
FORRÁS: NASA

Egyre inkább úgy tűnik, a felszín alatti óceánt hordozó holdak kimondottan gyakoriak a Naprendszerben. A Mimas felszín alatti óceánjáról már évek óta voltak sejtéseik a szakembereknek, azonban most úgy tűnik, sikerült bebizonyítani is a jelenlétét. Ezzel az apró jeges hold csatlakozik a Naprendszer azon égitestjeinek egyre bővülő sorához, amelyeknél efféle felszín alatti víztömeget találtunk. A felfedezésről a Nature folyóiratban számolt be a Párizsi Obszervatórium vezette nemzetközi kutatócsoport.

A felszín alatti óceánokról általában árulkodik az égitest felszíne, amelyen a belső dinamikai folyamatok hatására egyrészt jellegzetes felszíni formavilág alakul ki, másrészt a rendre megújuló felszín becsapódásokban szegénnyé válik. Ha ebből indulunk ki, a Mimasról nem jutna eszünkbe a felszín alatti óceán esélye, mivel a felszíne egyáltalában nem árulkodik róla. Míg a közismerten óceánt tartalmazó Enceladus felszíne sima, addig a Mimas felszínét kráterek sokasága tagolja, nem úgy tűnik, mintha átformálta volna a mélybeli óceánja.

Bal oldalon a jól ismert felszín alatti óceánnal rendelkező Enceladus és a jéggejzírei, jobbra a Mimas
FORRÁS: FRÉDÉRIC DURILLON, ANIMEA STUDIO | OBSERVATOIRE DE PARIS – PSL, IMCCE

Miként sikerült akkor mégis eljutni az óceán jelenlétéhez? A kutatók a Cassini űrszonda által végzett mérési adatokat elemezték, amelyek a kb. 400 kilométeres átmérőjű Mimas pályájának jellemzőit írták le. Konkrétan a keringése és a tengelyforgása közötti összefüggések segítették elő a vizsgálatot.

A Mimas kötött keringésű, vagyis – a mi Holdunkhoz hasonlóan – mindig ugyanazt az oldalát mutatja a bolygója felé, és a tengelyforgási ideje megegyezik a keringési idejével. Szintén a mi Holdunkhoz hasonlóan, a Mimas mozgására is jellemző az úgynevezett libráció, amit egész egyszerűen billegésnek nevezhetnénk. A billegés visszahat az égitest pályamozgására is, és e hatás alapján lehetett a mélybeli óceán jelenlétére következtetni. A Mimas keringésének matematikai modelljét összehasonlították a Cassini által mért adatokkal, és ennek a finom különbségei arra utaltak, hogy óceán lehet a kis hold mélyén. Mi több: a libráció közvetlen méréséből azt is ki lehetett számítani, hogy ez az óceán egy kb. 20-30 kilométer vastag jégkéreg alatt rejtőzik, vagyis a Mimas kérge kb. olyan vastag, mint az Enceladusé. Az óceán alatt a hold kőzetmagja zárja a rétegek sorát.

A kutatók így képzelik el a Mimas belső felépítését: jégkéreg, víz, kőzetmag.
FORRÁS: FRÉDÉRIC DURILLON, ANIMEA STUDIO | OBSERVATOIRE DE PARIS – PSL, IMCCE

 

No de miként jöhetett létre a felszín alatti óceán ezen a kicsiny holdon? A kutatók a Szaturnusz gravitációja miatti árapályhatásokat modellezve arra jutottak, hogy néhány millió éve (nem több mint 25 millió, de inkább 5-15 millió) a Mimas pályájának átalakulásához köthető. A Mimas keringése ekkor a Szaturnusz két másik holdjaival (Enceladus, Tethys) rezonanciába lépett és azok gravitációja hatására elnyúltabbá vált a pályája. Az elnyúltabb pálya hatására a kis hold belsejére ható árapályerők felmelegítették az eredetileg még jégként jelen lévő vizet, így alakult ki a mélybeli óceán.

A Mimas óceánja pont a fiatal kora miatt rendkívül érdekes. Míg a többi ismert mélybeli óceánnal rendelkező égitest óceánja régóta létezik, a Mimas még csak a léte kezdetén jár. Esetében a víz és a holdacska kőzetmagja közti kapcsolat is csak az első lépéseknél tart. (Az Enceladus esetében például az űrbe spriccelő jéggejzírei vizében ki is lehetett mutatni a kőzetmagból származó szilikátokat.) Ez azt is jelenti, hogy a segítségével tanulmányozható lesz a mélybeli óceánok fejlődése. Az efféle óceánok mind magukban rejtik az élet kialakulásának lehetőségét is, és ez teszi különösen izgalmassá ezeket az égitesteket a kutatók számára.

Klímaharc (Euronews)

A klímaharc taposóaknái: a kezeletlen szeméttelepek csöndben melegítik a légkört

Szeméttelep Pakisztánban, Iszlamabad külvárosában
Írta: Euronews via The Guardian

Műholdadatok elemzésével azonosították ezeket a helyeket, ahol iszonyú mennyiségben szabadul fel metángáz. A hatalmas szeméttelepek többsége Ázsiában van.

A metángáz sokkal rosszabb hatással van a légkör felmelegedésére, mint a széndioxid, úgyhogy kibocsátásának csökkentése kiemelt cél a klímavédelemben. A The Guardian riportja szerint 2019 januárja és 2023 nyara között 1256 úgynevezett metánszuperkibocsátási esemény történt a Földön, és ezekért hat állam felel:  a többségéért Pakisztán, India és Banglades, de Argentína, Üzbegisztán és Spanyolország is rajta van a listán.

Ezt egy Kayrros nevű cég méri saját műholdjával, amely naponta 14-szer kerüli meg a Földet, és körülbelül hat mérföldes pontossággal adja meg a metánkibocsátás helyét. A ritkábban keringő, nagyobb felbontású műholdak pedig be tudják mérni pontosan a felelős hulladékkezelő létesítményeket, amelyekből egyébként a népesség növekedésével csak egyre több lesz. Úgyhogy számítások szerint 2050-re duplájára nő majd az a metánkibocsátás, amelyért felelnek.

Ezt a problémát háromféle módon lehet kezelni. Egyrészt csökkenteni kell a szerves hulladék mennyiségét, másrészt azt, ami keletkezik, külön kell kezelni, nem szabad betemetni a szeméthegyek alá. Harmadrészt pedig fel kell fogni a keletkező metángázból annyit, amennyit csak lehet. Ezek az intézkedések mindennél jobban lassítják a légkör felmelegedését, és a ma ismert technológiák nem is költségesek. A metángáz begyűjtése pedig még pénzt is hozhat, ha üzemanyagként hasznosítják.

Hulladékkezelés az Egyesült Államokban
Hulladékkezelés az Egyesült ÁllamokbanJeff Chiu/Copyright 2023 The AP. All rights reserved

Ilyen metánkibocsátás mellett nincs megoldás

Azok a szakemberek, akik ezt így látják, azzal érvelnek, hogy a 2007 óta eltelt időben a metángáz lett a legfőbb felelősök egyike, ami a globális felmelegedést illeti, egészen pontosan annak a harmadát írják a számlájára. Ráadásul itt egy ördögi körről van szó, mert a melegedő légkör fokozza a vizes élőhelyek metánkibocsátását, ami pedig így tovább gyorsítja a felmelegedést. Úgyhogy ha nem sikerül gátat szabnunk a metángáz keletkezésének és/vagy a légkörbe kerülésének, kizárt, hogy elérjük a nemzetközi klímacélt, amely szerint 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a légkör éves felmelegedését.

Érdemes hozzátenni, hogy a szeméttelepek a globális metánkibocsátásnak csak a 20 százalékáért felelnek. A fosszilis tüzelőanyagok állnak a kibocsátás 40 százalékának a hátterében, a fennmaradó 40 százalékról pedig az állattenyésztés tehet. Árnyalja az összképet az is, hogy a kisebb, de hosszabb ideig tartó szivárgások szintén nagy mennyiségű metánt juttatnak a légkörbe.

A szeméttelepek kezelése nem magfizika

Körülbelül így fogalmaz Euan Nisbet professzor, a londoni Royal Holloway University  szakértője, aki szerint már az is rengeteget segít, ha egy „bűzlő, égő szeméttelepre buldózerekkel földet hordanak. A talajban élő mikroorganizmusok széndioxiddá alakítják a metángázt, és ezzel 97 százalékban közömbösítik annak üvegházhatását.”

„Ha van 1 millió dollárunk, amit az éghajlatváltozásra költhetünk, akkor a metán csökkentése legyen a prioritási listánk élén, mert fajlagosan így érhetjük el a legnagyobb hatást.”

Euan Nisbet professzor

Az érintettek is tisztában vannak azzal, milyen szerepet játszanak a klímaharcban. A Nemzetközi Szilárd Hulladék Szövetség elnöke, Carlos Silva Filho maga is azt mondja, hogy a szeméttelepek okozta probléma kezelése nélkül nem teljesíthető 150 állam vállalása, amely szerint 2030-ra 30 százalékkal csökkentik a metángáz kibocsátását. Azt mondja, ha kis lépésekben is, de haladnak, és ez a lényeg. A helyi problémák kezelése a kulcs, mert globális megoldás erre nincs. Jól mutatja ezt, hogy még a fejlett országokban is van példa metángáz szuperkibocsátásra annak ellenére, hogy van működő hulladékgazdálkodásuk.

Szeméttelep Indiában
Szeméttelep IndiábanManish Swarup/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

Indiában a legnagyobb, szeméttelephez köthető metánkibocsátás 2022 áprilisában történt Delhiben, ahol óránként 434 tonna metángáz került a légkörbe. Ez 68 millió egyszerre futó benzinüzemű autó által okozott szennyezéssel egyenértékű.

A pakisztáni Lahore közelében egy hasonló tavalyi esetben óránként 214 tonna metánt bocsátott a levegőbe egy szeméttelep, ami 34 millió autó kipufogógázának felel meg. A bangladesi metánszivárgások felmérése bonyolult, mert az emberek lopják a gázt a vezetékekből, ami jelentős szivárgást okoz a városokban, és ezeket nehéz megkülönböztetni a hulladéklerakók kibocsátásától.

A trópusokon nehezebben találja meg a műhold a metán szuperkibocsátókat, mivel a légkörben sok a vízgőz és a felhő, ami zavarja a méréseket. Az új műholdak már jobban teljesítenek majd ilyen körülmények között is.

Mit mondhatnék? ( Mindig velem)

Születésnap, Torta, Gyertyák, Édes

NÉZD FENN AZ ÉGEN, HOGY RAGYOGNAK A CSILLAGOK,
HULLANAK KÖNNYEIM TUDOD, HOGY FÁJ NAGYON.
HA ITT LENNÉL, KÉRDEZNÉD MI BAJOM.
CSAK ANNYIT MONDANÉK, HIÁNYZOL NAGYON.
                                                                                         D r  á g a    T i b o r

Kérdés

„Az elmúlt napokban nagy vita robbant ki a magyar közéletben, miután kiderült, Novák Katalin elnöki kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársának, K. Endrének. Az ellenzéki pártok emiatt lemondásra szólították fel a köztársasági elnököt, Novák tanácsadó testületének több tagja pedig jelezte, távozik a botrány miatt. ”        (Index)

Mi a véleményetek a köztársasági elnök döntéséről, és az azt követő eseményekről.

Szerintetek továbbra is változatlanul a helyén maradhat Novák Katalin. Magyarázatot  lehet (ha akar) adni erre a döntésre?

Mennyire fér ez bele a FIDESZ arculatába:         – kereszténység

-család – gyermekvédelem

Ezek fényében a FIDESZ,  arcvesztés nélkül  fel meri-e vállalni a köztársasági elnök döntését, tesz-e lépéseket, hogy ilyen kegyelmi  döntés  többé ne fordulhasson elő.

Mindenesetre ez nem kis fejtörést okozhat a  kormány és a párt részére.

USA atomfegyvereket telepítési szándéka

Atomfegyvereket telepítene Európába az USA: kőkemény üzenetben reagáltak az oroszok

Oroszország reagálni fog, ha Amerika hozza az atomfegyvereket / Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Oroszország reagál majd, ha Amerika atomfegyvereket telepít Angliába / Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Oroszország ENSZ-képviseletének tagja válaszlépéseket ígért, ha beigazolódik, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket telepít Nagy-Britanniába.

„Közelről figyeljük az eseményeket, és természetesen, ha úgy alakul, Oroszországnak ennek megfelelően kell reagálnia” – fogalmazott Gennadij Gyatlov, Oroszország ENSZ-képviseletének tagja. Szerinte Amerika nem csupán Nagy-Britanniába, de Lengyelországba és a balti államokba is telepíthet nukleáris fegyvereket – írja a Portfolio a Newsweek cikke alapján.Emlékeztetnek, hogy a Telegraph pár napja szellőztette meg, miszerint az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket készül Nagy-Britanniába telepíteni, egy, Londontól 100 kilométerre északra található légibázisra Az USA egyébként 2008-ban kivonta nukleáris csapásmérő képességét az országból.

 

Régi alapelve a NATO-nak, hogy nem erősíti meg és nem is tagadja nukleáris fegyverek jelenlétét egy adott területen

– kommentálta a sajtóhíreket a brit védelmi minisztérium.

Rishi Sunak brit miniszterelnök röviddel ezelőtt beszélt arról, hogy szerinte az Egyesült Királyság képes magát megvédeni az orosz haderő fenyegetésétől, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig elvesztette az ukrajnai háborút.


 


Gondolataim

Az egyértelmű, hogy Tibor távozása mérhetetlen űrt hagyott maga után. Ezt az űrt sem pótolni, sem foltozgatni nem lehet.

Hihetetlen energiával vettette bele magát a világhálón fellelhető hírportálok kutatásába, hogy minél érdekesebb, sokak számára nem könnyen fellelhető hírekről, eseményekről tájékoztasson.  Ezt követte a monoton , fárasztó fordítás, nem akármilyen szinten. Sokan ezt teljesen természetesnek vették, ami néha egy kicsit elszomorította.

Szerette volna, hogy maradjon utána valami, hogy érezhesse, tett valami értelmes dolgot az életében, információkhoz segíthetett embereket. Mindig további erőt adott neki a munkához, ha kapott egy-egy elismerést.

A szív leállt, a tulajdonosa mély,el nem múló fájdalmat hagyott maga után.

Úgy érzem, az lenne a tisztességes, ha a blog elnémulna,méltó emléket hagyva az alapítója munkásságának.

Bár már nem adsz választ a kérdéseimre,  én azért mindig beszélek Hozzád.  Kedves lényed, emléked, halálomig bennem él drága Tibor.

Gazdatüntetések hatása (Ma7)

Meghátrált az Európai Bizottság a gazdatüntetések hatására

Tavaly december óta Európa-szerte tüntetéseket szerveznek a gazdák az Európai Unió közös agrárpolitikája ellen. A gazdák leginkább a megélhetésüket nehezítő egyre szigorúbb uniós szabályokat, illetve a versenyképességüket hátráltató ukrán importot nehezményezik.

gazdatüntetés-trágya
Fotó: TASR

Az egyre dühösebb gazdatüntetésektől úgy tűnik, megijedt az Európai Bizottság is, ezért engedményeket tett. Az ukrán mezőgazdasági áruk behozatala miatt kialakuló esetleges piaci zavarok esetén a Bizottság lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy „gyors korrekciós intézkedéseket” hozzanak. Szlovákia így valószínűleg elkerüli az ukrán búza és más áruk importjának betiltása miatt fenyegető jogi eljárást.

Az Európai Bizottság – minden bizonnyal a nem csituló gazdatüntetések hatására – azt javasolta, hogy további egy évvel hosszabbítsák meg az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok és kvóták felfüggesztését.

Ugyanakkor korlátozni fogja a kiválasztott „érzékeny” mezőgazdasági áruk Ukrajnából történő behozatalát.

Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a baromfihús, tojás és cukor behozataláról van szó. Ezekre a mezőgazdasági termékekre a 2022-ben és 2023-ban az átlagos behozatalt meghaladó mennyiségre érvényes vámtarifa fog vonatkozni. Ez azt jelenti, hogy a vámmentes rendszer továbbra is érvényben marad a gabonafélékre és más terményekre. A szlovák gazdáknak viszont éppen a búza, kukorica és repce importja okozta a legnagyobb gondot.

Elmaradhatnak az ukrán gabona kitiltása miatt fenyegető jogviták

Nem kell azonban attól tartaniuk, hogy az ukrán gabonafélék elárasztják a piacot. A piac „jelentős zavara” esetén ugyanis az Európai Bizottság lehetővé teszi a tagországok számára „gyors korrekciós intézkedések” meghozatalát. Az EU végrehajtó hatósága azt nem részletezi, hogy ez mit jelent, de nagy valószínűséggel

el akarja kerülni a jogvitákat olyan országokkal, amelyek egyoldalúan kitiltották az Ukrajnából származó kiválasztott terményeket, megsértve ezzel az Unió egységes piacának szabályait.

Ezek közé a tagországok közé tartozik Szlovákia, Lengyelország és Magyarország is.

Ukrajnán még a cselekvési tervjavaslat sem segített, amellyel arról akarta meggyőzni az Uniót, hogy egyedül is ellenőrizni tudja a mezőgazdasági áruk exportját a területéről.

Az Európai Bizottság a hosszas ellenállás ellenére végül engedett az ukrán határon tüntető gazdáknak, akik az ukrán import leállítását követelték.

Mégpedig oly módon, hogy a visszalépés ellenére is azt állíthatja, továbbra is szolidáris a megtámadott országgal, az érintett országok kormányai pedig elmondhatják, hogy megvédik a hazai gazdákat.

Ursula von der Leyen kabinetjében így Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos is elérte, amit akart. A biztos nemrégiben a Twitteren azzal dicsekedett, hogy ő az egyetlen bizottsági tag, aki jelenleg az ukrán import további korlátozásáért küzd. Így most az Unió kereskedelmi politikájáért felelős Bizottság áldásával hosszabbíthatják meg a tilalmat.

2023 áprilisában a szlovák kormány betiltotta egyes ukrán mezőgazdasági termékek importját. Később az Európai Bizottság is felismerte a problémát, és úgy döntött, hogy embargót rendel el az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag importjára. Ez az embargó azonban csak 2023. szeptember 15-éig volt érvényben.

Novemberben a Fico-kormány határozatlan időre kiterjesztette az embargót, amit a piaci termények mellett a cukorra és a mézre is kiterjesztett.

Az Európai Unió azt is bejelentette, hogy hasonló vámmentes intézkedéseket alkalmaz a Moldovával kötött kereskedelmi megállapodására is. „Ez a javaslat megfelelő egyensúlyt teremt: fenntartjuk mindkét ország gazdasági támogatását, miközben teljes mértékben figyelembe vesszük az uniós gazdálkodók érdekeit és a kényes kérdéseit is” – jelentette ki Valdis Dombrovskis, a Bizottság kereskedelmi alelnöke.

​Parlag helyett takarmány

​Az Európai Unió azonban engedett a tiltakozó gazdák további követelésének is, akik a 2024-es évre kivételt kaptak az ökológiai agrotámogatási szabályok teljesítése alól.

Az új szabályok szerint ugyanis a gazdáknak kilenc ökológiai és klímanormát kell teljesíteniük ahhoz, hogy hektártámogatást kapjanak.

Ezek egyike az ún. GAEC 8, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági területek négy százalékát parlagon kellene hagyniuk, vagy egyéb nem termő növények termelésére és a biológiai sokféleség fenntartására kellene fordítaniuk.

Ez a követelés volt leggyakrabban a bírálatok célpontja az Unió-szerte tiltakozó gazdák részéről. Franciaország és további tíz uniós tagország már korábban bírálta ezt a feltételt, a tagországok javaslatot is benyújtottak ezzel kapcsolatban, amely nagyobb rugalmasságot szorgalmaz és kivételek engedélyezését kéri a közös agrárpolitika keretében a földek parlagon hagyásának kérdésben. A javaslatot benyújtó tagországok arra hivatkoztak, hogy az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszontagságai miatt egyre nehezebb a belső fogyasztást saját termelésből kielégíteni, így minden olyan intézkedés, amely csökkenti az előállítható élelmiszerek mennyiségét, összeegyeztethetetlen a tagországok érdekeivel.

Az Európai Bizottság engedménye értelmében a parlagon hagyás helyett olyan nitrogénmegkötő növények nevelhetők a szóban forgó területeken, amelyeket a gazdálkodók állati takarmányként vagy zöldtrágyaként használhatnak.

„A Bizottság javaslatát úgy dolgozták ki, hogy az megtalálja a megfelelő egyensúlyt egyrészt a többszörös válsággal szembesülő gazdáknak való megfelelő segítségnyújtás, másrészt a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme között” – fogalmazott közleményében a Bizottság.​

 
 
 

Dan cikkajánlata

„Bayer Zsoltnak is elküldtem az interjú szövegét. Az a változat jelent meg, amit visszaküldött”

2024. január 30. – 20:46

 

 

 

„Ahogy mindig minden alanynak, megjelenés előtt Bayer Zsoltnak is elküldtem az interjú szövegét. Ő visszaküldte. Az a változat jelent meg, amit visszaküldött, benne a kikért és lakásában őrzött iratokra vonatkozó mondatokkal” – írta a Telex kérdéseire Stumpf András újságíró a 2016-os, Bayer Zsolttal készített interjújáról. Ez volt az a Mandiner-interjú, amiben a publicista olyan kijelentéseket tett anyai nagyapjáról, amik ellentmondanak az Ungváry Krisztiánnak írt hétfői válaszában foglaltaknak.

Ungváry Krisztán történész vasárnap és hétfőn publikálta kutatását, ami szerint Bayer nagyapja nyilas gettóorvosként maga tanította be a testüregmotozást a kiskőrösi gettóban, az ’50-es években pedig önként jelentkezett besúgónak az ÁVH-nál.

A 2016-os Mandiner-interjú ezután kapott kiemelt szerepet, az interjúban ugyanis Bayer azt mondta, kikérte az anyai nagyapjával kapcsolatos dokumentumokat a Történeti Hivataltól. Egészen pontosan:

„Aztán kikértem az iratokat. Bizony, volt ára annak a főorvosságnak. A nagyapámat beszervezték. III/III-as volt. Haláláig. Itt vannak a jelentései, kikértem őket a Történeti Hivataltól.”

Az Ungvárynak címzett hétfői válaszban viszont Bayer már azt írja, ez téves információ, ő nem kért ki semmit.

„Alig-alig tudtam minderről valamit. Illetve annyit tudtam, amennyit 2016-ban nyilvánosságra hoztam. S tévedés, hogy kikértem volna a nagyapámra vonatkozó iratokat, soha nem kértem ki, ez már 2016-ban is tévesen jelent meg, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget, ahogy más sem.”

Stumpf András bizonyítékként elküldte nekünk a 2016-os interjúszöveg Bayer által visszaküldött verzióját, és ez valóban megegyezik azzal a szöveggel, amelyik megjelent. Bayernek tehát lett volna lehetősége kijavítani ezt, de nem tette meg. Persze eleve az sem valószínű, hogy Stumpf két teljes mondatot félrehallott volna.

A 2016-os interjú ráadásul nem csak ebben mond ellent a Bayer hétfői cikkében foglaltaknak. 2016-ban ugyanis még így emlékezett a nagyapjára:

„…tizenéves koromig jól ismertem. Csupa jó emlékem kötődik hozzá. Messze volt akkor Nagykanizsa, hat óra vonattal, de imádtam. Négyméteres belmagasságú polgári lakás, mindig volt rántott karaj, Balatonfenyvesen ráadásul minden nyáron bérelt a nagypapa egy nyaralót, ott voltunk vele mi, unokák… Csodás.”

Ehhez képest, hétfőn már ezt írta a Magyar Nemzetben, hogy alig ismerte Gyimes Károlyt, „legfeljebb ha hússzor” találkozott vele egész életében.

 

 

 

Hamasz-kapcsolat ( EURONEWS )

A Hamász-kapcsolat:        Amerika után több nyugati ország is leállította az UNRWA finanszírozását

Az UNWRA egyik hán-júniszi központját is érte izraeli találat
Írta:  SL

A kizárólag palesztinok segélyezésével foglalkozó ENSZ-szervezet ellen felmerült a gyanú, hogy több munkatársa részt vett az iszlamista szervezet októberi terrortámadásában.

Az Egyesült Államok után Kanada, Ausztrália, Olaszország és Nagy-Britannia is bejelentette: felfüggesztik az ENSZ palesztinok segélyezésével foglalkozó szervezetének további finanszírozását.

Felmerült ugyanis a gyanú, hogy az UNRWA 12 alkalmazottja részt vett a Hamász október 7-i, Izrael elleni brutális támadásában. Az ENSZ menekültügyi szervezete vizsgálja ezeket a vádakat, egyelőre több alkalmazottjukat elbocsátották.

Stéphane Dujarric szóvivő azt mondta, az ENSZ-főtitkárát elborzasztja a hír, és arra kérte Philippe Lazzarini főbiztost, hogy vizsgálja ki a gyanút. Ha bűncselekmény történt, büntetőeljárást kell indítani. Lazzarini közölte, minden alkalmazottat felelősségre vonnak, akiről kiderül, hogy részt vett terrorcselekményekben”.

„Az Egyesült Királyságot megdöbbentették azok az állítások, amelyek szerint az UNRWA munkatársai részt vettek az Izrael elleni október 7-i támadásban, egy olyan szörnyű terrorcselekményben, amelyet az Egyesült Királyság kormánya többször is elítélt” – áll a brit külügyminisztérium közleményében.

London ezért átmenetileg szünetelteti a szervezet jövőbeli finanszírozását, amíg felülvizsgálják az ügyet.

Israel Katz izraeli külügyminiszter azt mondta, célja, hogy a háború után az UNRWA ne működjön tovább Gázában. Elmondta, hogy ehhez megpróbál támogatást szerezni az Egyesült Államoktól, az EU-tól és az ügynökség más nagy adományozóitól.

A Palesztin Hatóság polgári ügyekért felelős minisztere, Husszein Al-Sejk szerint ugyanakkor egyes országok azon döntése, hogy szüneteltetik a létfontosságú ENSZ-ügynökség támogatását, „nagy politikai és humanitárius segélyezési kockázatokat rejt magában”. Al-Sejk ezért sürgette a nyugati adományozókat, hogy azonnal vonják vissza döntésüket.

Pénteken az izraeli miniszterelnök egyik tanácsadója azt mondta a BBC-nek, hogy az október 7-i Hamász-támadásban „olyan emberek vettek részt, akik az UNRWA fizetéséből élnek”. Mark Regev szerint vannak olyan információk is, amelyek szerint az UNRWA iskoláiban dolgozó tanárok „nyíltan ünnepelték” az október 7-i támadásokat.

Utalt egy izraeli túszra is, aki szabadulása után azt mondta, hogy „egy olyan személy házában tartották fogva, aki az UNRWA-nak dolgozott”. A kiszabadult túsz elmondása szerint az ENSZ-alkalmazott rosszul bánt vele, alig kapott élelmet és orvosi ellátást, és végig bezárva tartotta őt.

Január elején az ENSZ-szel kritikus UN Watch civil szervezet nyilvánosságra hozta az UNRWA belső beszélgetéseit, amelyek a Telegramon zajlottak. Ezekből kiderült, hogy nem csak néhányan, hanem a szervezet több mint 3000 munkatársa és tanára ünnepelte az október 7-i izraeli Hamász-támadást, „hősöknek” nevezve a gyilkosokat és erőszaktevőket.

Kommentjeik között szerepeltek izraeli túszok kivégzésére való felhívások, az öröm és a dzsihád támogatásának kifejezései, valamint az atrocitásokról készült videofelvételek ünneplése olyan üzenetekkel, mint „csak várjatok, zsidók fiai”.

Amikor az ENSZ először megpróbálta mindezt tagadni, a UN Watch elkezdte közzétenni a Twitteren a Telegram-beszélgetés résztvevőinek nevét, mire az ENSZ felvetette, hogy esetleg vizsgálatot indít.

Az UNRWA nem összekeverendő az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR): ez az 1949-ben létrehozott szervezet kizárólag az 1948-ban elmenekült és elüldözött palesztinok sorsával foglalkozik, és mára közel 6 millió palesztint tart nyilván „menekültként”.

Ellentétben az összes többi menekülttel a világon, akikről az UNHCR gondoskodik, ez a szervezet nem sürgette a palesztinok letelepedését, integrációját máshol, hanem létrehozta számukra azt a „menekült” definíciót, amely szerint a menekültstátusz öröklődik.

 

kapcsolódó cikkek

Felfüggesztette az UNWRA finanszírozását az Egyesült Államok

Gázában mindenki éhezik – állítja az ENSZ-főtitkára

Hamász terroristák az ENSZ egyes gázai alkalmazottai – az USA zárolja a palesztin segélyezést

Orosz Hírek

Lavrov: Oroszország nem fog “Sam nagybácsi” bocsánatáért esedezni

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva nem felelős azért, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok történelmi mélypontra süllyedtek, és ragaszkodik ahhoz, hogy a kapcsolatok helyreállításának terhe kizárólag Washingtonra hárul.

Az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok az ukrajnai konfliktus 2022. februári kirobbanása után kerültek mélypontra, Moszkva elítélte Washingtont és más nyugati országokat, amiért példátlan szankciókat vezettek be és fegyvereket küldtek a  kijevi rezsimnek. A Kreml szerint a szállítmányok csak meghosszabbítják a konfliktust, de nem változtatják meg annak kimenetelét.

A kétoldalú kapcsolatok másik fő kérdése a NATO terjeszkedése Oroszország határai felé, amelyet Moszkva egzisztenciális fenyegetésnek tekint. Oroszország szerint a jelenlegi konfliktus egyik fő oka, hogy Ukrajna csatlakozni akar az Egyesült Államok irányította katonai blokkhoz.

A CBS Newsnak adott hétfői interjújában, amikor a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok javításának lehetőségeiről kérdezték az Ukrajna miatti patthelyzet közepette, Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fogja kezdeményezni azok helyreállítását, mert nem az ő országa rontotta el azokat.

“NEM FOGUNK… WASHINGTONBA SZALADNI: SAMU BÁCSI, KÉRLEK, BOCSÁSS MEG NEKÜNK. ROSSZ FIÚK VOLTUNK”. NINCS MIÉRT PANASZKODNUNK”

A miniszter hangsúlyozta, hogy a két hatalom közötti kapcsolatokat azok tették tönkre, “akik kitalálták az orosz fenyegetést”, és “akik figyelmen kívül hagyták azt a hatalmas mennyiségű jóindulatot, amelyet Vlagyimir Putyin elnök mutatott az első két ciklusa alatt”. Lavrov szerint a nyugati politikusok úgy döntöttek, hogy az orosz vezető olyan kedves, és megpróbálták “zsebben tartani”, ami hiba volt.

Lavrov a továbbiakban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a washingtoni politikusok jelenlegi generációja láthatóan nem vonta le a tanulságokat abból, amit “elfogadhatatlan politikának nevezett, amelyet az Egyesült Államok az 1990-es évek elején kezdett el támogatni”.

A miniszter megjegyzései azután hangzottak el, hogy Putyin a múlt hónapban elismerte, hogy politikai karrierje elején “naiv” volt, mert úgy vélte, hogy nincs alapvető oka annak, hogy Oroszország és a Nyugat a Szovjetunió összeomlása után ellentétben álljon egymással.

Később azonban azt mondta, hogy rájött, hogy a nyugati országok Oroszország több egységre való felosztását akarják elérni, hogy nagyobb globális befolyásra tegyenek szert.

EURONEWS

Hatalmas mennyiségű fagyott vizet találtak a Marson

A Mars felszíne az ESA űrszondájának felvételén
Írta: euronew

 

Ha elolvadna a jég, az egész bolygót 2 méternyi vízzel árasztaná el.

Európai tudósok bebizonyították: valóban nagy mennyiségű víz van a Marson megfagyva, ráadásul a legideálisabb helyen, az egyenlítő közelében. Az Európai Űrügynökség (ESA) kutatói szerint a jégréteg akár 3,7 méter vastag is lehet.

A tudósok az ESA Mars Express nevű űrszondájával vizsgálták meg a bolygó érintett térségét.

Ez a Vörös-tengernyi vízmennyiség elég lenne az esetleges telepeseknek a túléléshez…csakhogy ahhoz 300 méternyi port és üledéket kéne eltakarítaniuk a 4 kilométer vastag jégtömbről. Erre még nem képes a tudomány. A jég jelenlétét egy 2007-es Mars-expedíció során fedezték fel, mindeddig azonban nem lehetett tudni, hogy mekkora mennyiségről van szó.

A szakértők már korábban is gyanították, hogy a terület alatt jég lehet, eddig azonban azt sem tudták kizárni, hogy csupán rengeteg vulkanikus por gyülemlett fel ott. A mostani új adatok viszont egyértelműen fagyott vízre utalnak.

 

kapcsolódó cikkek

A Marson gyűjtött mintákat hozna a Földre a NASA

Hangfoszlányok a Marsról

A Mars a Földön projekttel a fenntartható turizmusért

Bevándorlási szabályok. (EURONEWS)

A szigorodó bevándorlási   szabályok miatt idén emberáradat indulhat Európa felé

Ismét ismerőssé válhat ez a jelenet az EU-ban
Írta: Nóra Shenouda

 

Az Európába irányuló migráció 2024-ben növekedni fog, mivel az emberek még azelőtt megpróbálnak eljutni a kontinensre, hogy életbe lépne az érkezők számának csökkentését célzó új törvény – közölte egy osztrák elemzőintézet.

Az ausztriai székhelyű Nemzetközi Központ a Migrációs Politikai Fejlődésért (International Centre for Migration Policy Development/ICMPD) előrejelzése szerint az Európában, köztük az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban zajló választási kampányok miatt, amelyek során a bevándorlás megosztó téma, sokan még azelőtt meg akarnak érkezni Európába, hogy a migrációs rendszer megváltozna.

„Ezt zárt bolt effektusnak hívom. Az emberek hallani fogják a migrációval kapcsolatos intézkedéseket a választási kampányokban, és azt fogják gondolni, hogy itt kell lenniük az EU-ban, mielőtt ezek hatályba lépnek” – mondta Michael Spindelegger, az ICMPD főigazgatója.

Spindelegger 2013-ban mondott le posztjáról
Spindelegger 2013-ban mondott le posztjárólRonald Zak/AP

Donald Trump visszatérésének lehetősége hatalmas emberáradatot indíthat el Európa felé

A szakértő arra buzdítja a politikusokat, hogy duplázzák meg erőfeszítéseiket a legális útvonalak kialakítása érdekében, és hogy kössenek partneri megállapodásokat magánvállalkozásokkal, amelyekkel együtt toborzási és képzési központokat hoznak létre az afrikai és közép-ázsiai országokban, ahonnan sok bevándorló érkezik Európába.

Az agytröszt segített elindítani 100 projektet, amelyekben magáncégek vettek részt az EU-n kívüli országokban élő és dolgozó emberek képzésében, hogy lehetőséget biztosítsanak számukra egy partnerországban való munkavállalásra, ideértve a német és osztrák kormány által támogatott nigériai kezdeményezést is, amelynek célja víz- és villanyszerelők képzése volt.

Az ICMPD éves jelentése szerint a közel-keleti háború és Donald Trump visszatérésének lehetősége az Egyesült Államok élére hatalmas emberáradathoz vezethet. A migrációs útvonalak elleni amerikai fellépés az elemzőintézet szerint azt eredményezheti, hogy megnövekszik azon venezuelaiak és kolumbiaiak száma, akik vízummentesen érkeznek majd Spanyolországba. Az EU által tavaly év végén elfogadott, de csak idén hatályba lépő új migrációs törvények eleinte inkább vonzani, mint elrettenteni fogják azokat, akik megpróbálnának eljutni Európába.

Ez az asszony Venezuelából Kolumbiába menekült, majd az Egyesült Államokba érkezett legálisan a Biden-kormányzat új szabályainak köszönhetően
Ez az asszony Venezuelából Kolumbiába menekült, majd az Egyesült Államokba érkezett legálisan a Biden-kormányzat új szabályainak köszönhetőenRebecca Blackwell/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.

Az uniós munkaerőhiányt enyhíthetnék a bevándorlók

Sok bevándorlóellenes, szélsőjobboldali politikus idegengyűlölő üzenetével ellentétben Michael Spindelegger, az ICMPD igazgatója, aki egykor Ausztria alkancellárjaként és külügyminisztereként szolgált, úgy véli, hogy Európának szüksége van bevándorlókra, mivel az EU egészében munkaerőhiány van.

Ylva Johansson uniós biztos a közelmúltban közölte: egymillióval több munkavállalóra van szükség az EU-ban ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a demográfiai változásokkal (népességfogyással), de azt belátta, hogy „kihívást jelent ezt rendezett módon tenni”. Spindelegger szerint a számok jóval magasabbak, csak Németországban 1 millió emberre, Ausztriában pedig 500 ezerre van szükség. Ha a magánszektor nem képes elég embert toborozni, egyszerűen máshová helyezi a befektetéseket – figyelmeztetett a politikus.

Az EU 2023-ra vonatkozó adatai azt mutatják, hogy tavaly több mint egymillió menedékkérelmet nyújtottak be, ami körülbelül 20%-kal több, mint 2022-ben, és a legmagasabb szám 2016 óta az ICMPD szerint.migrációs megállapodásátlesz az EU új migrációs politikája

Mai 7 HÍR

A megújuló energiák problémái

Néhány, tőlünk nyugatra és északra fekvő ország „zöldagyú“ aktivistái létrehoztak egy klímavallást, amelynek fő mondanivalója az, hogy a széndioxid-kibocsátást 2050-re nullára kell csökkenteni. Hitük és meggyőződésük szerint ezzel megakadályozható lenne a Föld légkörének és óceánjainak melegedése.

Fotó: pixabay

Ennek érdekében hajlandóak bezáratni az atomerőműveket is, holott az egyik legtisztább erőműfajta, ami az előállított fajlagos energia után a legkevesebb káros kibocsátást (gázok, folyadékok, stb.) hozza létre. Folyamatos üzemű, működik éjjel-nappal. Ugyanakkor kinyitják a korábban bezárt szénerőműveket, mert kell az energia (pl. Németországban).

Legújabban az EU „zöldagyúi“ is azon spekulálnak (mert a gondolkodástól még messze van), hogy zömmel szélerőművekkel és napelemekkel kellene megoldani legalábbis Európa energiaigényét.

Mindkét energiaforrás időjárásfüggő. Az ezredforduló elején egyszer saját tapasztalatom alapján győződtem meg arról, hogy pl. napenergiával ez csak fikció, mert megtörtént, hogy télen folyamatosan 60 napig nem sütött ki a nap, ezt akkor dokumentáltam.

Szlovákia földrajzi fekvése és domborzata nem igazán kedvez a szélenergiának a többnyire északnyugati szélirányok miatt.

Szlovákia éves energiaigénye 5-7 nagyobb atomerőmű termelésének felel meg. Ezt úgy 30-35 ezer (!) darab szélerőművel lehetne helyettesíteni (ha állandóan fújna a kellő erősségű szél). Telepítésük lefedné Szlovákia területének  kb. 13%-át.

A napelemmel a helyzet kicsit jobb, de itt sincs megoldva az energiatárolás hatékony formája. A biztonságos energiaellátáshoz mindkét energiaforrásnál legalább 30 napos tárolókapacitás kellene.

Ha ezt a tárolandó energiamennyiséget átszámoljuk akkumulátorigényre, akkor Szlovákiában a legújabb Tesla elektromos autó akkumulátorából kellene kb. 810 millió (!) darab. Ezt az irdatlan mennyiséget valahol biztonságosan el is kellene helyezni.

Ebből logikusan következik, hogy az akkumulátoros villanyautó csak egy átmeneti divathóbort. Amíg az ország gépkocsijainak csak 1-3 %-a akkumulátoros, az még elmegy (egy kis ideig)… Tehát ez sem fog szélesebb körben elterjedni…

Akkor mi legyen a szél- és napenergiával? Mi a megoldás hosszútávon?

Kiegészítő energiaforrásoknak nagyon megfelelnek a vízerőművekkel együtt. A vízerőművek valamivel jobb kondícióban vannak, gyorsan indíthatók és az eltárolt vízmennyiség gyakorlatilag energiatárolóvá válik.

Az igazi megoldás a fúziós erőmű lesz, amely állandó működés mellett már nagy hatékonysággal tudna pl. villanyárammal vizet bontani, és így hidrogénhez (meg oxigénhez) juttatni a Földet. Akárhogyan is csűrjük-csavarjuk, azzal és abból kellene energiát nyerni az emberiség számára, amiből legtöbb van a Földön – ez pedig a víz.

Ha oxidáljuk (pl. elégetjük) a hidrogént, elméletileg csak vízpára keletkezik. A kicsapódott vizet pedig újra lehetne bontani. De ettől még nagyon messze vagyunk. A hidrogéné a jövő!

Már annak is lehet örülni, hogy az USA néhány motorgyára már sikeresen tesztelt le vagy 10 fajta belső égésű hidrogénmotrot, hatásfokuk és teljesítményük összehasonlítható a benzines és dízelmotrokéval. Károsanyag-kibocsátásuk gyakorlatilag nulla. Más országok is kisérleteznek a hidrogénmotorral, az EU milliárdokkal akarja támogatni a fejlesztést.

Nagy jövő állhat a hidrogénnnel működő energiacella előtt, egyenesen villamos energiát állít elő, egyelőre kisérleti stádiumban van, már működik.

A sok pozitív érv mellett, ami a hidrogént illeti, van egy nagy, még nem teljesen megoldott feladat: mégpedig a hidrogén biztonságos tárolása és szállítása. Addig is azon kell munkálkodni, hogy kevesebb energiát használjunk fel, pl. hatékonyabbá tenni az elektromos fogyasztókat, kisebb autókkal furikázni a városban, stb.

Megnyugvással megállapítható, hogy eltart még egy ideig (30-50 év) míg letisztul a kép és kialakul majd a biztonságos, környezetkímélő és olcsó energia előállításának folyamata.

Hacsak addig  nem pusztítjuk el magunkat!

 

Don-kanyar ( Ma7)

A magyar hadsereg     tragédiája a Don-kanyarban

1943. január 12-én indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban, melynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét.

Rehabilitálták Jányt
Hóban, fagyban harcoltak – Jány Gusztáv főparancsnok
Fotó: Wikipédia/ma7

A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a második világháborúban a keleti frontra. A németek igényeit hosszas alkudozás után sikerült leszorítani, de azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászatilag a németeknek rendelték alá, felfegyverzésüket tekintve pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. A frontra kivonuló 207 ezer fős 2. magyar hadseregbe a teljes sorállománynak csak 20 százalékát sorozták be. Magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A fegyverzet és felszerelés hiányos volt és korszerűtlen. A hadsereg parancsnoka Jány Gusztáv vezérezredes volt.

A magyar csapatok 1942. július 7-én érték el a Dont, ahol a Voronyezs és Pavlovszk közötti, 208 kilométernyi szakaszon védelembe mentek át. A nyáron a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolására tett, sikertelen kísérletek során 30 ezer embert vesztettek. A beígért fegyverzet és felszerelés a tél beálltával sem érkezett meg a németektől, akik 1942 novemberében a sztálingrádi csata miatt megkezdték csapataik kivonását a doni térségből.

A Vörös Hadsereg 1943. január 12-én mínusz 30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat, és 8-12 kilométer mélyen hatolt előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal mögött állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta. Jány ragaszkodott a parancshoz, jóllehet a hadsereg egy részét talán megmenthette volna, ha már január 15-én elrendeli a visszavonulást. A magyar katonáknak az orosz és a német katonákhoz képest hiányos felszereléssel, sokuknak téli ruházat nélkül, mostoha időjárási körülmények között kellett tartaniuk magukat a többszörös túlerővel szemben.

Január 16-ára a három részre szakított 2. magyar hadsereg arcvonala felbomlott. Jány január 17-én hajnalban rendelte el az alakulatok visszavonását, de az elvágott, német alárendeltségbe került III. hadtest tovább harcolt. Ezt a hadtestet február 1-jén – miután sem ellátmánya, sem fegyverzete nem maradt – a később szovjet hadifogságba esett parancsnok, Stomm Marcell feloszlatta, és néhány ezer katona kijutott a szovjet gyűrűből.

A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én „vált ki az arcvonalból”. Jányt a jórészt fegyvertelen katonák látványa késztette hírhedt hadparancsának megfogalmazására, mely szerint „a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét”. A katonákat gyávasággal vádolta, és a „rend helyreállítása” érdekében a helyszíni felkoncolást is engedélyezte. A parancs akkora felháborodást keltett, hogy számos helyen ki sem hirdették, maga Jány április 4-én nyilvánította semmisnek és helyettesítette újjal.

A hadsereg életben maradt katonáit március 5-én hátravonták a Dnyeper folyó nyugati partjára, hazaszállításuk április 6-tól május 30-ig tartott. Jányt, aki az utolsó vonattal távozott, Horthy Miklós kormányzó 1943. augusztus 5-én felmentette parancsnoki tisztéből. A tábornokot a Népbíróság 1947 októberében háborús bűnösként halálra ítélte, majd november 26-án kivégezték. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette Jányt a háborús bűntett miatt ellene emelt vád alól.

Doni katasztrófa
Fotó:  Archívum
A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az emberveszteségét 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.

Küzdelem a fagyban

Kassai honvédek a Donnál

 
 
 

 

Az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban.

KÖZÉLET

A The Wall Street Journal szerint Lengyelország fontos tényeket titkolt el az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban

A nyomozók szerint a lengyel tisztviselők lassan szolgáltattak információkat, és kulcsfontosságú bizonyítékokat tartottak vissza a robbanást kivitelezők állítólagos lengyel földön való mozgásáról.

A lengyel hatóságok fontos bizonyítékokat rejtettek el az európai nyomozók elől az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban – közölte a The Wall Street Journal január 8-án. „Az ügyön dolgozó európai nyomozók szerint a lengyel tisztviselők megtagadták az együttműködést az Északi Áramlat szabotázsával kapcsolatos nemzetközi nyomozásban, és nem hoztak nyilvánosságra potenciálisan fontos bizonyítékokat” – olvasható a cikkben.

Balti-tenger, 2022. szeptember 29. A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség
Fotó: MTI / EPA

A nyomozók megjegyezték, hogy a lengyeleknek rendkívül sokáig tartott, hogy válaszoljanak a megkeresésekre, és kulcsfontosságú bizonyítékokat hallgattak el a szabotőrök állítólagos országszerte történt mozgásáról. A kiadvány világossá teszi, hogy ez a folyamat megnehezíti azon régóta fennálló feltételezésük bizonyítását, hogy a támadást Lengyelországon keresztül, Ukrajna területéről hajtották végre.

A nyomozók most abban reménykednek, hogy a decemberben hivatalba lépett új varsói kormány segít rávilágítani a támadás részleteire.

Különösen Varsó együttműködésének megtagadása miatt nehéz megállapítani, hogy a lengyel kormány tudott-e a gázvezetékek tervezett felrobbantásáról. Az újságírók szerint Lengyelország kitartóan akadályozza a nyomozást, ami az incidensben betöltött szerepével és indítékaival kapcsolatban is kérdéseket vet fel.

Tavaly szeptember végén norvég kutatók új információval szolgáltak az Északi Áramlat gázvezeték 2022. szeptemberi felrobbantásával kapcsolatban. Ez az első nemzeti testület, amely nyilvánosan elismerte a két másik robbantást is. A gázvezetékek szivárgását 2022 szeptemberében fedezték fel. A svéd szeizmikus központ képviselője, Björn Lund akkor elmondta, hogy a vészhelyzet idején két erős víz alatti robbanást regisztráltak a csővezeték szivárgásának területén. Ezt követően a baleset helyszínén robbanóanyag nyomait találták.

Nemrég nyugati médiumok, elsődlegesen a hamburgi Der Spiegel és a The Washington Post (WaPo) összeálltak, hogy a végére járjanak az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat 1–2. tenger alatti gázvezetékköteg három csöve felrobbantása körüli közvélemény-manipulációknak. A kulcs Németország volt – derítette ki a vizsgálat, amelynek kiindulópontja a holland hírszerzés figyelmeztetése, amely hónapokkal a 2022 szeptemberében végrehajtott robbantás előtt jutott el a nyugati szolgálatokhoz.

Találtak egy ukrán titkosszolgálati ezredest, Roman Cservinszkijt, akit okkal gyanúsítanak a robbantássorozat gyakorlati irányításával. De azt sem zárják ki, hogy Cservinszkij nyakába akarják varrni az egészet, mondván, az ukrán politikai-nemzetbiztonsági vezetés, Zelenszkij elnökkel együtt, mit sem tudott az egészről. Viszont bemártották Valerij Zaluzsnijt, az ukrán hadsereg főparancsnokát.

Seymour Hersh amerikai újságíró tavaly február elején publikált vizsgálatának eredményei szerint az Egyesült Államok is részt vett a vezetékek ferobbantásában. Hersh azt állítja, hogy a gázvezetékeket amerikai búvárok aknázták alá a Balti-tengeren még 2022. júniusban, a Baltops gyakorlat során, és a norvégok aktiválták a robbanóanyagokat.

 

Elhunyt Jacques Delors

Elhunyt Jacques Delors, az Európai Unió legmeghatározóbb politikusainak egyike

Jacques Delors 1984-ben Párizsban
Írta: Euronews/FA

 

Három cikluson át volt az Európai Bizottság elnöke, és jelentős szerepet játszott a közös uniós valuta létrejöttében is.

Jacques Delors a II. világháború utáni európai integráció legmarkánsabb képviselői közé tartozott. Majdnem egy évtizedig, 1985 januárjától 1994 végéig állt az Európai Bizottság élén.

Az ő vezetésével valósultak meg azok az európai fejlesztési tervek, amelyek rendszerbe szervezték a tagországokat, és egységet teremtett mindennapi működésükben. A többi között az ő elszánt tevékenységének köszönhető az európai egységes piac, amely lehetővé teszi az állampolgárok, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását az Európai Gazdasági Közösségen belül. Ő volt a névadója és vezetője a Delors-bizottságnak, amely javaslatot tett a monetáris unió létrehozására, ami végül is a Maastrichti Szerződés aláírásával valósult meg 1992-ben.

Jacques Delors 98 éves volt, halálhíréről az AFP francia hírügynökség számolt be a politikus lányára hivatkozva.

EP szavazás

Gyorsítja a szavazást az EP a választások előtt

Ünnep a legutóbbi EP-választás után Brüsszelben, 2019. május 26-án
Írta: Kiss Gábor

 

Kulcsfontosságú jogszabályokról kell szavaznia az Európai Parlamentnek, például a migrációs paktumról és a mesterséges intelligenciáról szóló törvényről.

Az Európai Parlament felgyorsítja a jogalkotást ciklusa vége előtt, annak érdekében, hogy az európai választások előtt minél több törvényt lezárjon. A választásokat június 6. és 9. között tartják, de a Parlament április végén bezár. Ez azt jelenti, hogy az európai parlamenti képviselőknek mindössze 4 hónapjuk lesz arra, hogy több mint 140 jogalkotási aktáról szavazzanak.

A parlament most fel akarja gyorsítani a megbeszéléseket a Tanáccsal, és további szavazási üléseket is beiktat.

„Igaz, hogy itt Strasbourgban plenáris ülések lesznek, ahol sok kérdésről kell szavazni. Általában azt lehet tenni, hogy például délutánra beiktatunk egy szavazóülést, hogy ne szavazzunk több mint két-három órát egyhuzamban, és a képviselők képesek legyenek koncentrálni. Nem lehet órákon át szavazni” – magyarázza Jaume Duch Guillot, az Európai Parlament szóvivője.

A Parlamentnek olyan kulcsfontosságú törvényekről kell szavaznia, mint a migrációs paktum, a mesterséges intelligenciáról szóló törvény és az unió új költségvetési szabályai. Brüsszelben sokan úgy vélik, hogy a szélsőjobboldali és radikális erők választás után valószínű megerősödése áll a jogalkotási roham mögött, mivel az komoly akadálya lehet az ilyen törvények jövőbeni jóváhagyásának.

A Zöldek frakcióvezetője úgy látja, a migrációról és a zöld megállapodásról szóló legújabb uniós javaslatok veszélyes kísérletek arra, hogy a szélsőjobboldal kedvében járjanak.

„A Zöld Megállapodás terén még mindig sok az akta. Ott van ez a hírhedt menekültügyi és migrációs paktum is, amelyről van egy egyezség, ami nem fog megoldani semmit. És ez alapvetően a radikális jobboldal nyomdokain halad, ami szerintem szintén nagy hiba. Ha azt nézem, hogy mit fog tenni a képviselőcsoportom mostantól a ciklus végéig, akkor azt mondanám, hogy az a védekezés lesz. Védekezni fogunk. Úgy gondolom, hogy a nagy többség katasztrófába sodorja az Európai Uniót. Ezt meg kell akadályoznunk – mondta Philippe Lamberts belga EP-képviselő.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szélsőjobboldali és radikális erők némileg erősödhetnek az Európai Parlamentben a júniusi választásokon, míg a mainstream pártok és a zöldek mandátumokat veszíthetnek.

 

Andrew karácsonyi visszaemlékezése.

Régi karácsonyok

 

 

Még csak 40 éves leszek és így karácsony előtt szívesen emlékezem vissza a múltra, most már mondhatni a régi időkre hiszen 20-30 év nagyon hamar elrepül így utólag.

Mondjuk gyermekkoromtól azaz körülbelül 10 éves koromtól  eltelt lassan harminc év.Itt az ideje megállni egy picit a rohanásból és elmélkedni egy picit hogy mi is történt a világgal ez idő alatt.

Szóval gyerekkoromban talán 7 éves lehettem emlékszem , hogy szinte minden télen volt hó. Olyan hó volt ami megmaradt az utakon hetekig.Erre onnan emlékszem, hogy gyerekkoromban

szinte mindig szánkóztam vagy a hóban játszottam.Annak idején még nem volt minden családban minden személynek autó, nem tudom de talán minden ötödik házban volt autó, így a városunkban

a mellékúti forgalom elenyésző volt ezért a szülők ki mertek engedni egyedül órákra.

Az első hónak örültünk és nem azt mondtuk mint a mai gyerekek hogy jaj de hideg van kint, hanem  az örömben szaladtunk ki a hóra játszani.A kövesúton a friss havat  általában 1 nap alatt lenyomták az autók így igazi jégpálya lett az egész utca sokszor hetekig  a főút kivételével.Gyerekként nagy élmény volt elővenni a padlásról a szánkót és csak egyedül „szörfölni” vele az úton.Sokszor nem volt játszótárs és egyedül toltam a szánkót.Ilyenkor jött elő az akkori német juhász kutyánk akit be akartam fogni a szánkó után de sajnos gyerekként nem tudtam hogy erre a kutyát a gyerekkorától kellett volna betanítani, így a kutya nem tudta hogy mit akarok vele amikor a nyakába kötöttem a kötelet.A szánhúzás helyett maradt a kutya kergetése a hóban a vele való fetrengés és birkózás.

Néha akadt játszótárs, egy  pár házzal távolabbi levő lány, akivel húztuk egymást a szánkón.Divat volt még az hogy az úton elkezdtünk csúszkálni cipőben az út egyre csúszósabb lett így egy nekifutásra akár 6-8 métert is csúsztunk. Mindezeket megunva jött elé a kemping bicikli a havas úton amivel fékezéseket és kaparásokat lehetett  csinálni.Volt olyan is amikor anyum húzott a szánkón egy pár utcatömböt.

A játékok a hóban általában este sötétedéskor kezdődtek és javarészt a sötétben este 7-8 órakor fejeződtek be.

Egy játék a hóban eltartott 2-3 órát is és sokszor egy fél óra cipőszárítás után folytatódott.

Amikor anyum húzott a szánkón  az útról csak néha néha kellett lehúzódni ugyanis 30-35 éve sokan még biciklivel közlekedtek, nem volt ennyi autó, talán néha egy Zsiguli vagy Wartburg ment el az úton.

A szánkón  ülve csak néztem a kádárkockákat, néhol láttam égve hagyott villanyt  ahol láttuk a karácsonyfákat odabent , néhol pedig a sötétben láttuk világítani a karácsonyfát.

Abban az időben még nem volt LED égő amivel körbecicomázták a házat, általában ha jól emlékszem akkor orosz karácsonyfaégőket lehetett kapni és csak a fára tették, a házat akkoriban még nem díszítették.

Gyerekként  a játékból beérve még nem volt külön tévém abban az időben.Ha jól emlékszem volt egy fakeretes Orion tévénk aminek az elektroncsövét néha csavarhúzóval bizergálni kellett ha elment az adás(csoda hogy meg nem rázott)  és utána jött egy műanyagkávás tévé talán ma 24 vagy 26 colosnak felelne meg. Esténként tehát az egész család nézte az M1 vagy M2-őt ha jól emlékszem.

Időben már nem tudom pontosan de talán 30-35 éve még m1 és m2 volt vagy talán egy pár adó, erre  pontosan nem emlékszem. Ilyenkor néztük azt amit adtak éppen : híradó, Dallas , Rex felügyelő

vagy éppen a tv maci után valamilyen magyar mese.Nem volt 60 csatorna és nem tudjuk hová kapcsoljunk érzés, de számítógépünk és még vezetékes telefonunk sem volt.Igen nem 80 éve hanem körülbelül röpke 30-35 éve.Talán kisiskolás koromban jöttek be a 386,486 és pentium 1 nevezetű számítógépek .

A karácsonyi gyerekjátékok már nem kukoricaszár volt, mert sok műanyag játék volt kapható (legó , transzformer stb…) de még abban az időben nem volt Lidl, Tesco és hasonló áruházak és nem igazán létezett gyerekjáték osztály mint ma. Azért a szülők így vagy úgy már be tudták szerezni a műanyag autót vagy játékot de abban az időben még kis választék volt.

Karácsonykor  a szünetben elmentem gyakran a nagyszüleimhez akik pár utcával távolabb laktak. Nem kocsival vittek minket, hanem kemping biciklivel mentem. Ha esett a hó mamám mindig kérte hogy

hányjam el a havat bent és kint a járdán  amiért cserébe kaptam némi zsebpénzt. Karácsonykor  mamám mindig sütött mákos és diós kalácsot amit ott frissen ettünk.Természetesen akkor nem egy

karácsonyi látogatásból állt a nagyszülők meglátogatása , hanem sok esetben minden nap letekertem a kemping biciklivel hozzájuk, ami később már montembájk 18 sebességes kerékpár volt mert akkor jöttek divatba.

Akkoriban nem volt internet így a nagyapám Szabadföld újságát és a képes újságot végiglapozva láthattunk a világból egy pár képet vagy híreket.Gyerekként az unokatesókkal még összejártunk

és a nagyszülőknél együtt díszítettük fel a karácsonyfát.Még egyikünknek sem volt mobiltelefonja és a nagyszülőkkel a fa feldíszítése után kártyáztunk.

 

A másik nagyszülők 15 kilométerre laktak ezért őket ritkábban látogattuk de karácsonyra volt időzítve a disznótor amire mindig meghívást kaptunk, de általában nem az ebéd miatt hanem azért hogy segítsünk.

Reggel 5-kor kelt az egész család és a nagy beöltözés után beültünk a  Zsiguliba és irány nagyanyám. Megérkeztünk , gyerekként reggel mindig pogácsa vagy süteményevéssel indítottam, majd jött a disznó szúrása

amit a szülők végeztek el.Általában ott volt a nagyobb rokoni kör és a 90-es években még talán 12-en is voltunk ami az idő előrehaladtával szépen csökkent ahogy kihaltak a rokonok.

Mindegyik disznótor hasonló volt: Egész nap hideg, reggel a disznó pörzsölése, darabolása, délután pedig a feldolgozás, hurka , tepertő és egyéb dolgok készítése a hidegben.Este vacsora , hurka kolbász csomagolása majd indulás haza.

Otthon gyerekként, vártuk hogy milyen ajándékot kapunk és nem úgy volt mint a mai kisgyerekek hogy már 6 évesen az internetet bújják hogy nekik milyen játék kell .Minket még nem vittek el játékot kiválasztani mert még nem épült erre üzletág. A kapott játéknak kibontáskor megvolt a varázsa , még örültünk neki nem úgy mint a mai gyerekek akik el vannak halmozva.Este volt karácsonyfa díszítés és mindig elővettük az előző évben dobozba eltett díszeket.Jött a szaloncukor kötözése, majd a habcsók.Akkoriban még nagy divat volt a habcsók amit legelőször ettünk le a fáról mert szerettük hogy nyúlik a közepe és nem olyanok voltak mint a maiak.Gyerekként már előjött a fogyasztás ugyanis karácsony előtt gyakran jó pár üveg üdítőért mentem el a boltba hogy karácsonyra minden tökéletes legyen és az egyfajta habzsolás volt régen.

Üdítő, csoki , habcsók és lakmározások voltak akkoriban.Este a tévében még valamilyen karácsonyi műsort adtak karácsonykor nem pedig sztárban szár leszek műsor vagy valami szennyet.Akkoriban legfeljebb videókazettát tudtunk nézni de még a korai gyerekkoromban az sem volt így maradt az az 1-2 csatorna ami volt a tévében.Ha jól emlékszem akkoriban még nem volt teletűzdelve az esti film 15 perces reklámokkal így jobb volt egy filmet végignézni.

A karácsony elmúlta után vártuk a szilvesztert ami már nem volt olyan  jó mint a karácsonyi várakozás, mert utána óvoda iskola következett.

 

Hát  igen sokat változott a világ, a disznótorok és a nagy családi összejövetelek elmúltak.Ma már lassan rokon rokonnak az ellensége. Az emberek nagy része bevásárlóközpontokban veszi meg az élelmet.

Szinte mindenki kocsival jár így már nem állnak le egymással beszélgetni az emberek az  úton, a gyerekek már nem játszanak az utcán és már hó sincs, télen is többnyire eső esik.

Az emberek rohannak és közömbösek lettek egymással , mindenhol a pénz dominál. Idősebb körben is megszakadtak a kapcsolatok ,  szomszédolás, összeülés, rokonok összejövetele  már a hidegebb téli hónapokban, vagy karácsonykor  sem jellemző sok embernél. Épp a tévében láttam hogy például székelyföldön, Kárpátalján még vannak olyan idősebbek akik összejárnak karácsonykor.

 

 

Emlékek

Manipulált emlékek

Emlékeinkkel nagyon felemás a viszonyunk. Egy részüket szeretnénk elfelejteni, míg másik részüket mindörökre élesen bevésni. Felejtünk, és újra eszünkbe jutnak dolgok. Ez csak véletlenszerű, de akár kívülről is lehet manipulálni.memória emlék manipulálás

 

Kevés dolog okoz az életünkben annyi konfliktust, mint a memóriánk. Mit felejtettünk el, mi nem jutott eszünkbe, amire pedig emlékeznünk kellett volna, és miért nem jut eszünkbe az, amiről tudjuk, hogy tudjuk. Bezzeg, amit el szeretnénk felejteni, azt nem tudjuk kitörölni az emlékeink közül. És miért felejtünk el annyi szép emléket?

Mindenki számára nagyon fontosak az emlékei, a memóriája. Nem véletlenül, hiszen jelentős mértékben meghatároz bennünket, azt, hogy kik vagyunk, milyen emberek vagyunk, mit tudunk. Az emlékeink befolyásolják azt is, hogy jó emberek leszünk vagy rosszak, hogy Teréz anya lesz belőlünk vagy Hannibal Lecter.

Amikor azt mondjuk, Én Én vagyok, akkor nagymértékben memóriánkra támaszkodunk. Mert az emlékeink adják a tudásunkat saját magunkról és minden másról. Életünk első pillanatától kezdve információkat fogadunk be. Tudást gyűjtünk azzal, hogy emlékszünk arra, amit megtanultunk. Tapasztalatokat gyűjtünk azzal, hogy emlékszünk a velünk történt eseményekre. És a mindennapi emlékek is meghatározóak, amelyek csak egyszerűen vannak. Vagy nincsenek.

Mégis mindezek ellenére szeretnénk manipulálni a saját emlékeinket és másokét is. Szeretnénk elfelejteni a rossz dolgokat, kitörölni másokból a hozzánk fűződő, kellemetlen pillanatokat. Szeretnénk tudatosan kis emléktörléseket végrehajtani. De ennek ellenére kevés dologtól félünk annyira, mint hogy elveszítsük a memóriánkat. Egész életünkben aggódunk, hogy öregkorunkra feledékenyek leszünk, és rettegünk attól, hogy elér minket az Alzheimer-kór.

Mert tudjuk, hogy elveszíthetjük emlékeinket. Van olyan ember, akiben egy súlyos baleset után, az agykárosodás következményeképpen nem rögződik több emlék. Minden reggel úgy ébred fel, hogy a baleset napja van. Addig a napig épek az emlékei, attól a pillanattól nem rögzül több. Erről szól viccesen például az 50 első randi című film is. De egy ilyen betegnek köszönhetjük a modern agy- és memóriakutatást is. 1953-ban egy vasrúd hatolt át egy férfi agyán. Túlélte, felépült, de többé nem tudott új emlékeket tárolni. Így személyisége is megrekedt abban a pillanatban. Gondoljuk bele: harminc évvel később felébred, és az elméjében ő még mindig az a 24 éves fiatalember. De amikor belenéz a tükörbe, egy 54 éves ember néz vissza rá, akit nem is ismer. És ezt minden reggel újra átéli a halála napjáig.

Fura dolog a memória, működése az egyik legbonyolultabb folyamat, ami testünkben végbemegy. Neuronok milliárdjai, vegyületek százai vesznek részt benne. Egy elképesztően bonyolult, komplex rendszer. Mindezért az agy, egy másfél kilós, kocsonyás szerv felel, amit 70 %-ban víz és 25 %-ban zsír alkot. 100 milliárd sejtből áll, és mindegyike akár 10 ezer másikhoz is kapcsolódhat. A beszívott oxigén harmadát és a felvett energia 20 %-át az agy használja fel. Ha tíz másodpercig nem jut oxigénhez, elájulunk, ha öt percig, akkor az agy elpusztul.

Memóriánk, az emlékeink ezektől az idegi kapcsolatoktól függenek. Ha kialakulnak új kapcsolatok, tudás tárolódik, ha felbomlik, elvész a tudás. És ami a legfontosabb, ebből alakul ki az éntudat.

Ezek után tényleg a legfontosabb kérdés, hagy manipulálhatóak-e az emlékek. Lehet azokat törölni vagy megváltoztatni? Esetleg újakat elültetni?

A válasz: igen. És ezt sokkal könnyebb elérni, mint legtöbben gondolnánk, mert ez sokszor előfordulhat velünk. Kísérletekkel sikerült is bizonyítani.

Hogy mennyire egyszerű egy nem létező emléket létrehozni, azt a következő kísérlet bizonyította be. Az Egyesült Államokban kevés olyan ember van, aki életében legalább egyszer, de inkább többször ne jutott volna el valamelyik Disney Worldbe, a legendás vidámparkok egyikébe. Ott az egyik legismertebb szolgáltatás, hogy az utakon sétáló mesefigurákkal lehet közös fotót készíteni. A kísérlet első részében a résztvevőknek ilyen fényképeket mutattak. Ismeretlen személyek lefényképezve Miki egérrel, Plútó kutyával, Hófehérkével, a gonosz mostohával, Tapsi Hapsival vagy éppen Donald kacsával. Valamivel később egy tesztet töltettek ki velük. A teszt egyik kérdése az volt, hogy amikor a Disney-vidámparkban jártak, találkoztak-e vagy készült-e közös fénykép Tapsi Hapsival. A résztvevők döntő többsége igennel válaszolt. Nos, Tapsi Hapsi a konkurens Warner stúdió karaktere, épp ezért soha nem volt Disney Worldben. Pusztán a hamis fotók nézegetése elég volt ahhoz, hogy hamis emlékeket ültessen el.

Lehet az emlékeket módosítani is? Igen, ezt egy másik kísérlet bizonyította be. A kísérlet során a résztvevők közösen megnéztek egy filmet. Ezek után számítógép előtt olyan kérdésekre kellett felelni, amelyek a filmre vonatkoztak. Például: volt-e a pozitív főhősnek kalapja, a gonosznak zakója, milyen színű volt a jelenetben látható autó, volt-e a hölgyön kalap, stb. Az egésznek az volt a lényege, hogy a teszt kitöltése során láthatták a többiek válaszait.

Néhány kérdés után a válaszokat manipulálni kezdték. Az alanyok azt látták, hogy a feltett kérdésre a többiek helytelen választ adtak. Ami ekkor történt, alaposan meglepte a kutatókat. A válaszadók hetven százaléka saját emlékei ellenére a rosszat jelölte meg.

Ez a jelenség egy nagyon ősi magatartásformához, a csoporthoz tartozás kényszeréhez és a megfelelési kényszerhez vezethető vissza. A túlélési esélyek sokkal magasabbak egy csoportban, mint egyedül. Ezért törekszünk arra, hogy egy csoporthoz tartozzunk, és igyekszünk megfelelni a csoport elvárásainak.

Ez idáig rendben is van. De mi köze van mindennek az emlékekhez? A kísérlet résztvevőivel két héttel később megismételtették a tesztet. A különbség most csak annyi volt, hogy az alanyok nem látták a többiek válaszait. Minden rendben is ment, remekül emlékeztek a filmre, egészen addig, amíg el nem jutottak a manipulált kérdésekhez. Most nem érezték azt a megfelelési kényszert, amit korábban. Mégis a válaszadók 70 %-a továbbra is a rossz választ jelölte meg. A valós választ felülírta a hamis válasz. A valós emlékeket módosította a hamis információ. Pusztán ennyi elég ahhoz, hogy valamire rosszul emlékezzünk.

Ezek után már csak arra kell választ kapnunk, hogy lehet-e egy emléket törölni. A tudósok ma úgy gondolják, hogy igen is, meg nem is. Pontosabban egy emléket nem lehet kitörölni, de az emlékhez vezető utat igen. Ha emlékeink véglegesen rögzülnek, akkor ez az emlék ott marad. Azonban a hozzá vezető út, amelyen keresztül megtalálható, az megsérülhet, elveszhet. De ez az út karbantartható.

Erre kitűnő példa volt a zseniális Antal Imre. Amellett, hogy fotografikus memóriával rendelkezett, igazi nyelvzseni is volt. Hét nyelven beszélt tökéletesen, és még további 6-8 nyelven jól. Úgy tartotta karban nyelvtudását, hogy minden este kitalált tíz-tizenkét mondatot, és azt lefordította az összes nyelvre. Ez volt az a karbantartó technika, amellyel a nyelvtanulás során született emlékeit, a tudáshoz vezető utat karbantartotta.

És így kapunk magyarázatot a rossz emlékeinkre. Pont emiatt élnek bennünk olyan élénken. Újra és újra eszünkbe jutnak, ezzel akaratlanul újra és újra karbantartjuk az emlékhez vezető utat. Ezért nem felejtjük el soha.

Azt már látjuk, hogy mi, saját magunk hogyan tudunk akarva-akaratlanul az emlékeinkbe belenyúlni. De más, egy idegen, egy rosszindulatú vagy éppen jóindulatú hatalom manipulálhatja az emlékeinket? Ez is egy nagyon jó kérdés .

Genderideológia

A genderideológia atyja

Íme a szörnyeteg, aki kitalálta a genderelméletet. Ezzel a címmel futott végig nemrég a sajtóban annak a „tudósnak” a bemutatása (leleplezése), akinek a gyermekkori nemváltás gyakorlati alkalmazásának ötletét tulajdonítják. A laikus ember azt hihetné, hogy a tudományban az elméletek megelőzik a gyakorlatot, magát a bizonyítást. Ez így is van, de John Money példája azt tükrözi, hogy az elméletek olykor a legrémisztőbb gyakorlatba torkollnak. John Money esete elrettentő például szolgálhat ahhoz, mire képes a megszállott ember, hogy bebizonyítsa vélt igazát.

lmbtq
Fotó: Magyar7/Archív felvétel

Azt hihetnénk, hogy a napjainkra kórosan elburjánzott genderideológia története néhány évtizedre nyúlik vissza. Tévedés, egészen az 1950-es évekig kell visszamennünk. Ekkor használta először a „gender” kifejezést az új-zélandi születésű, Amerikában karriert befutó pszichológus, John Money, aki külön kategóriát fogalmazott meg a születési nemről.

Elmélete szerint nem a biológiai markerek határozzák meg egy adott személy nemét, hanem a viselkedési mintázatok. Később ezek kiegészültek olyan, ismerősnek tűnő fogalmakkal, mint a „genderidentitás”, a „genderszerep”, ami a férfiakra és nőkre vonatkozó társadalmi elvárásokat foglalja magába.

Money a Johns Hopkins Universityn nyitotta meg első, genderidentitással foglalkozó intézetét. Utólag rejtélyesnek tűnhet, hogy bár a mai kor gendermozgalmát nagy mértékben meghatározza John Money gondolkodása (miszerint nem a biológia határozza meg valaki nemét, hanem a társadalom, a szociális környezet, az egyéni érzések), a genderideológia támogatói mégis kerülik a John Moneyra való hivatkozást. Miért nem emlegetik a nevét? Talán azért, mert Money sajnos nem maradt meg az elméletnél, de képzelgéseit a gyakorlatba is megpróbálta átültetni. Katasztrofális eredménnyel.

David Reimer tragédiája

Money a genderelméletet először ún. „interszex” csecsemőkön akarta tesztelni, olyan kisbabákon, akik születési rendellenességük alapján nem sorolhatóak be tipikus női vagy férfikategóriába. A pszichológus kiagyalta, hogy ezeket a csecsemőket a leghatásosabban hormonokkal és műtétekkel lehet kezelni, hogy valamelyik „genderbe” tereljék őket. Számára azonban az sem számított, hogy a csecsemőnek milyen nemi szerve van, az elsődleges hangsúlyt a „választott genderre” helyezte.

Moneyt tulajdonképpen nem is ez izgatta elsősorban, sokkal inkább foglalkoztatta az egészséges nemi jelleggel rendelkező gyerekek fejődése, az az agyrém, hogy minden gyermek esetében tetszés szerint alakítható a „genderidentitás”. Elméletét azonban szinte lehetetlen volt bizonyítania, hiszen akkoriban egyetlen épelméjű szülő sem kívánta, hogy makkegészséges gyermekét valami őrült másik neművé transzformálja.
A tökéletes tesztalany

Akkor azonban váratlanul szinte az ölébe hullott az áldozat. David Reimer 1965-ben született egy ikerpár tagjaként egy kanadai munkáscsaládba. A csecsemők egészségesek voltak, mígnem az édesanyjuk hét hónapos korukban észrevette, hogy nehezen vizelnek. Mint kiderült, fitymaszűkületük volt, ami egy sima körülmetéléssel kezelhető. A rutinműtét azonban David esetében tragikus következménnyel járt: műhiba következtében szinte teljesen elveszítette a péniszét. A szüleivel konzultáló orvos közölte: sosem fog tudni házaséletet élni és normális szexuális kapcsolatot létesíteni. A szülők nem tudták, mitévők legyenek. Miután senkitől sem kaptak segítséget, egy tévéműsorban látták az akkor már szaktekintélynek számító John Moneyt, aki akkora hatással volt rájuk, hogy végső kétségbeesésükben felvették vele a kapcsolatot.

Money ezzel tökéletes „tesztalanyhoz” jutott. David ugyanis (ellentétben az interszex csecsemőkkel) egyértelműen egy fiú nemi jellegeivel rendelkezett. Ikertestvére, Brian pedig továbbra is teljesen egészséges volt – vagyis ő lehetett a kutatás során a „kontrollcsoport”. A szülők 1967-ben látogatták meg először a pszichológust, és bíztak benne, hogy normális életet biztosíthat Davidnak, csak éppen lányként. Money pedig agresszíven nyomult, hogy bebizonyíthassa teóriáját. Meggyőzte a szülőket, hogy Daviden teljes klinikai kasztrációt kell elvégezni, női nemi szerveket kell neki műtéttel kreálni, majd 11-12 éves korától nőihormon-kezelést kell kapnia. David ekkor még csak 22 hónapos volt, de már megkezdődött a tortúra.

Az orvos utasítására a szülők úgy nevelték, mintha kislány lenne, Brendának nevezték. Lányos ruhákba öltöztették, babaházat kapott ajándékba. Szinte senki sem tudott arról, mi is „Brenda” háttértörténete, még testvére, Brian is abban a hiszemben cseperedett, hogy kishúga van. A gépezetbe azonban hiba csúszott, David viselkedése ugyanis nem igazolta a „kísérlet” sikerét. Magyarán: fellázadt a természet. Nem fogadta el például, amikor az anyja ki akarta sminkelni, a lányos ruhákat letépte magáról, az iskolában fiúként viselkedett, amiért az osztálytársai kicsúfolták. A tanárok problémás gyereknek vélték.

Megrázó vizitek

Ennél azonban sokkal megrázóbbak voltak a John Moneynál tartott vizitek, amikor a pszichológus megvizsgálta az ikrek szexuális fejlődését. A „szaktekintély” hatéves koruktól fogva a szexuális fantáziáikról és a vágyaikról faggatta az ikreket, és meztelen gyerekekről, szexelő felnőttekről mutatott nekik fotókat. Előfordult, hogy arra utasította a gyerekeket, vetkőzzenek le, és nézzék egymás nemi szervét. Money gyakran öt-hat kollégáját is behívta a „vizitekre”, máskor pedig képeket készített róluk. Arra is utasította a testvéreket, hogy imitáljanak közösülést, s amikor erre nem voltak hajlandóak, üvöltözni kezdett velük.

David Reimer egy későbbi interjúban elmesélte, hogy hamar rettegni kezdett a vizitektől. A legszörnyűbb az volt, amikor közeledett a nyolcadik születésnapja, Money ugyanis ekkor akart további műtétet végrehajtani rajta, hogy befejezze „női nemi szervét”. Money egyre híresebb lett, az ikreken végzett kísérleteket publikálta. A média felkapta, és a siker az ölébe hullott. Eközben a Reimer fivérek egészen másképp élték meg a „sikert”.

A kamaszkorhoz közeledve David egyre inkább elidegenedett a saját testétől. Maga Money is arról számolt be, hogy David a hormonterápia puszta említésétől pánikrohamot kapott, a pszichológust azonban ez sem állította meg, mindenképpen meg akarta műteni Davidet. Ezért még egy transzszexuális férfit is fel akart bérelni, hogy beszéljen a fiúval, hátha „jobb belátásra bírja”. A sok tortúra végül egy incidensben csúcsosodott ki: 1976-ban David felrohant a klinika tetejére, és azzal fenyegetőzött, hogy a mélybe veti magát, ha még egyszer látnia kell a pszichológust.

Ez volt az utolsó alkalom, hogy a fiúk a klinikára mentek vizitre. Money ezek után még egy alkalommal, 1979-ben meglátogatta a Reimer családot, ekkor az ikrek a pincében bújtak el az orvos elől. David ezt követően soha többé nem látta a pszichológust. Amint a fiú kikerült Money karmaiból, megízlelte a szabadságot. A tizenhatodik születésnapjára elhagyta a Brenda nevet, mellét műtéti úton eltávolíttatta, és férfihormonokat kezdett szedni. A sok elszenvedett trauma és Money „munkásságának” hatása azonban élete végéig elkísérte Davidet, aki 21 éves kora előtt kétszer próbált meg véget vetni az életének. 1990-ben ugyan még megnősült, és a nevére vette nejének három gyermekét, a rémálom azonban túl mély gyökerű volt, hogy jó véget érjen.

Az elmélet tovább virágzik

Ebben az időszakban kezdett csak Money kísérleteinek sötét, embertelen volta kiszivárogni a nyilvánosság felé. A pszichológus riválisa és Reimer egykori pszichiátere összefogott, és 1997-ben tanulmányt jelentettek meg, amelyben cáfolták Money elméletét, miszerint a csecsemők „semleges genderűek” lennének. Bebizonyították, hogy Money kísérletei és kezelései több kárt okoztak, mint hasznot, s élő példaként David Reimer esetét hozták fel. Reimer számára azonban már túl késő volt. 2004-ben véget vetett az életének. 38 éves volt, de ez alatt az idő alatt döbbenetes kínokat kellett átélnie. Ikertestvére két évvel előzte meg: 2002-ben túladagolta magát antidepresszánsokkal.

Maga John Money 2006-ban hunyt el Parkinson-kór szövődményeiben, 84 évesen. „Termékeny” karrierjét több mint hatvan kitüntetéssel díjazták. A genderelmélet pedig – elhallgatva a szörnyű cáfolatot – vígan terjed a világban, s aki útját akarja állni, azt nemes egyszerűséggel kikiáltják „homofóbnak”.

 

 

Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.

Tibor’bá VIP

Küszöbén állunk-e egy nukleáris háborúnak?

By Paul Craig Roberts

 

El kell azon gondolkodni, hogy ez az utóbbi időben végrehajtott szélsőséges provokáció, és durva, Oroszország ellen szóló vád, amihez a Washingtoni birodalom odaállt, háborús előjáték-e?

Az amerikai külügy minisztérium március 4.-i közleményének semmi alapja, ami szerint az oroszok katonai minőségű ideggázt alkalmaztak volna, hogy Salisbury-ben megöljenek vele egy angol állampolgárt és lányát.

https://www.zerohedge.com/news/2018-03-26/trump-expel-60-russian-diplomats-shut-seattle-consulate

Megfontolás tárgyává téve azt a tényt, hogy semmiféle bizonyítékkal nem álltak elő, hogy bármiféle ideggáz kimutatható lenne, hogy orosz eredetű ideggáz lett volna, hogy a megbolondult angol külügyminiszter szerint oroszok vagy maga Putyin elnök állna a merénylet mögött. Ez a legfelelőtlenebb és leglehetetlenebb vád, ami elképzelhető.

Ha az oroszok még mindig nem jönnek rá, hogy a Nyugat részére kizárólag az elfogadható, ha hajlandóak felvállalni a Nyugat vazallusának szerepét, akkor, mint reménytelen eset, csak a megsemmisítésük marad. Amennyiben, az Orosz Atlantista Integrácionisták továbbra is paralizálják az orosz kormányt, akkor Oroszországnak annyi. Oroszország részére nincs nagyobb fenyegetés, mint amit az Atlantista Integrácionisták jelentenek.

Mi lesz Washington következő manővere, olyan vazallus országon keresztül, mint amilyen például „Nagy” Britannia? Lehet még ennél rosszabb? Ha az orosz kormány reálisan gondolkodik, akkor felkészülhet egy nukleáris ICBM támadásra. Egyszerűen nincs más magyarázat az Oroszország ellen irányuló hamis vádak sorozatára, mint a háborúval nem törődő nyugati emberek megdolgozása. Ha az orosz kormány nem jön rá, hogy Washington háborút akar Oroszországgal, akkor az orosz kormány veszélybe hozza Oroszországot.

Ha az orosz kormány továbbra is azt hiszi, hogy „a párbeszédre még mindig nyitott az ajtó” akkor az orosz kormány menthetetlenül be van csapva.

A hanyag nyugati emberek, akik azt hiszik, hogy nincsenek következmények, csücsülnek a hülyeségükben, miközben a korrupt politikusai hazudnak nekik. A nyugati társadalom annyira hülye, hogy fogalmuk sincs, hogy milyen következményekkel járnak a velük megetetett hazugságok.

 

By Paul Craig Roberts

HENRY KISSINGER

A világpolitikai sakktábla gátlástalan nagymestere volt a százévesen elhunyt Henry Kissinger

VILÁG+

szerző                                                                                                   ( ENDRE AJÁNLÁSA )

NAGY GÁBOR

 

 

 

2023.11.30. 16:45

Nem létezik szenvedélyes érzelmek nélküli vélemény Henry Kissingerről, a skála a háborús bűnöstől a modern diplomácia legmeghatározóbb szereplőjéig terjed. Az viszont biztos, hogy a kormányzati pozícióban töltött alig nyolc éve olyan hatást gyakorolt az amerikai és világpolitikára, ami öt évtizeddel később is rezonál.

hirdetés

„Csakhogy megszabadultunk tőle. Henry Kissinger, a háborús bűnös, akit Amerika uralkodó osztálya imádott, végre meghalt.” Ezt a címet adta nekrológjának a The Rolling Stone amerikai magazin, és a szövegben sem kíméli a szerdán, connecticuti otthonában, százéves korában elhunyt Kissingert.

„Formálta a nemzet történetét a hidegháború idején” – búcsúzott a liberális The New York Times.

„Aki két elnök idején formálta a világpolitikát” – fogalmazta meg a bennfentes The Washington Post.

„Aki kialakította az amerikai külpolitikát a vietnámi és a hidegháború idején” – emlékezett rá a konzervatív The Wall Street Journal, amelynek hasábjain Niall Ferguson történész Kissinger évszázadáról írt, s nem feltétlenül az életkorára utalva.

A távolságtartó The Economist londoni hetilap pedig azzal vezette be a nekrológját: „Henry Kissinger soha nem igazán tartozott oda, ahol lenni akart”.

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter integet a küldötteknek a republikánus konvención 1980. július 17-én Detroitban

AFP

Ha csak a szalagcímeket olvasnánk, akkor is világos lenne, hogy az 1923-ban a bajorországi Fürthben született, a holokauszt elől az Egyesült Államokban menedéket talált, német akcentusát levetkőzni soha nem tudó, intelligenciájában és cinizmusában is kiemelkedő, Heinzből lett Henry Kissinger az amerikai és világpolitika kiemelkedő alakítója volt. Jó és rossz értelemben egyaránt, és tele volt olyan ellentmondásokkal, amelyek dinamóként hajtották egyre magasabbra.

Már életében szobrot állított önmagának, amit mások kezdettől fogva igyekeztek ledönteni. Három részben írta meg önéletrajzát, az 1994-es Diplomácia című könyvét alapműnek tekintik, s élete alkonyán még a mesterséges intelligencia potenciáljával és potenciális veszélyével is foglalkozott.

A kötetei vaskosak, hiszen már a harvardi – Immanuel Kantra, Oswald Spenglerre és Arnold Toynbee-re koncentráló – 1950-es diplomamunkája is 383 oldalra rúgott, aminek nyomán az egyetem meghozta az informálisan Kissinger-szabálynak nevezett előírást, és ennek nagyjából a felében rögzítette a hasonló írásművek terjedelmét. Róla is számos életrajz született, Walter Isaacson alapos munkáját Kissinger nem kedvelte, a brit Christopher Hitchens 2001-es könyve pedig valóságos vádirat volt az általa háborús bűnösnek tekintett politikussal szemben.

Kissinger pénztelen bevándorlóból építette fel magát, de hírneve és befolyása csúcsán is kívülállónak tekintette az USA keleti partjának elitje, amely ugyanakkor kereste a társaságát, amivel ő készségesen szolgált, s intellektusa és rámenőssége miatt minden beszélgetést uralt.

hirdetés

A keleti parti elitet gyűlölő Richard Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadójaként, majd külügyminisztereként – a két posztot egy ideig, példátlan módon, egyszerre betöltve – tolerálta az elnök időről időre kitörő antiszemitizmusát, holott zsidó gyerekként ki kellett térnie a Hitlerjugend tagjai elől, ha a világéletében a szenvedélyének számító labdarúgás előtt akart hódolni, és focimeccsre tartott.

A reálpolitika tanítómesterének és megtestesítőjének tekintik, aki számára egy valami volt fontos: az Egyesült Államok kivételességének és kivételes hatalmának garantálása, illetve elismertetése a világpolitikában. Ehhez azonban először neki kellett közel kerülnie a hatalomhoz.

Bár a demokratákkal is jó kapcsolatokat ápolt, a mérsékelt republikánusokat és a keleti parti elitet egyszerre képviselő Nelson Rockefellerhez került közel. (A második felesége, Nancy Maginnes a megismerkedésükkor az akkoriban New York állam kormányzójaként működő Rockefeller bizalmas tanácsadója volt.)

Ez nem gátolta meg abban, hogy amikor az 1968-as republikánus előválasztáson Nixon állt nyerésre, átálljon mellé. Amikor pedig hírét vette – mert a külpolitikában már meglévő kapcsolatait kihasználva értesült a Párizsban folyó titkos tárgyalások részleteiről –, hogy az újrázni nem akaró, de a vietnámi háború befejezéséről egyeztető Lyndon Johnson elnök közeledik a megállapodáshoz az észak-vietnámiakkal, s ezzel a demokrata Hubert Humphreyt segítheti, súgott Nixonnak, aki elkezdett azzal kampányolni, hogy ő majd elhozza a békét.

Nixon választási győzelmét követően az elnök legfontosabb embere, külpolitikájának – az akkori külügyminisztert, William Rogerst statisztaszerepre kárhoztató – meghatározója és irányítója lett. Mint nekrológjában a Financial Times megállapította, a két politikus tökéletesen egymásra talált, és jól kiegészítették a másikat. Kissinger csodálta a hatalmat, amivel Nixon rendelkezett, és Nixon csodálta az intellektust, amivel Kissinger még legnagyobb ellenfelei által elismerten is bőséggel bírt. Ketten együtt pedig olyan válaszokat adtak az USA előtti három globális kihívásra, amelyek hatása ma is érződik: a Szovjetunió képviselte hidegháborús ellenfélre, a Kína és Vietnám jelentette ázsiai útra, valamint az arabok és Izrael szembenállásának éleződése jellemezte Közel-Keletre, amelynek fontosságát tovább növelte az olajkincs.

A vietnámi háborút hamarabb is le lehetett volna zárni, ám Kissinger, illetve az általa tüzelt Nixon a hivatalba lépésükkor elérhetőnél jobb feltételeket akartak, ezért az eszkaláció mellett döntöttek, ami újabb amerikai katonák és vietnámi katonák és civilek életét követelte. 1973 januárjában ugyan megszületett Párizsban a békeszerződés – amiért Kissinger és tárgyalópartnere, Le Duc Thu még abban az évben megosztott Nobel-békedíjat kapott –, ám a konfliktus csak 1975 áprilisában, Saigon elestével ért véget.

Kissinger bejelenti a békeszerződés megkötését:

Azóta kiderült, hogy Kissinger 1973-ban csak időt akart nyerni, hogy a fontosabb külpolitikai céljain dolgozhasson, és egy 2018-as interjújában elismerte: kezdettől félreismerték a helyzetet, amikor az Európában dúló hidegháború meghosszabbításának véltek egy vietnámi polgárháborút. Saigon elestét pedig nem véletlenül idézték az USA 2021-es kaotikus afganisztáni kivonulása idején. Azt látták, hogy Washington még mindig addig tud húzni egy háborút, amíg megalázó jelenetek közepette kénytelen távozni, maga mögött szétesést hagyva, és a kudarcért a helyi szövetségesét okolva.

Az eszkalációba – vagy ahogy Kissinger hívta: háború a békéért – beletartozott Kambodzsa és Laosz titokban elrendelt bombázása, amely hetekkel Nixon hivatalba lépése után kezdődött. Az USA a két ázsiai országra annyi bombát dobott le – Kissinger utasítására mindenkire, aki él és mozog –, mint a második világháború hadszínterein összesen, azzal az indokkal, hogy az észak-vietnámiak utánpótlási vonalai a két szomszédos országon át is futnak. Az nem számított, hogy olyan területeken, amelyeket egyiküknél sem tudott ellenőrizni a központi hatalom.

 

Az USA ezzel veszélyes precedenst teremtett háború idején semleges országok ellen a nemzetközi jogot felrúgó támadásokra – a fel nem robbant bombák máig veszélyt jelentenek a civil lakosságra a két ázsiai országban –, Kambodzsa ezzel is felgyorsított szétesése pedig megágyazott a vörös khmer rémuralmának.

Az ABC dokumentumfilmje Laosz bombázásáról:

 

Kambodzsa és Laosz sorsa jól illusztrálta, hogy Kissinger a világpolitikai sakktáblán csak gyalogokként tekintett a kisebb országokra, amelyek könnyen feláldozhatóak a fontosabb cél és az átfogó stratégia érdekében. Ilyen volt, amikor Washington hallgatólagosan támogatta Suhartót abban, hogy Indonézia 1975-ben lerohanja a portugál gyarmati sorból éppen szabaduló Kelet-Timort, ahol állítólag a lakosság negyede esett az invázió és megszállás áldozatául.

De nem érdekelte Kissingert az sem, hogy az 1971-ben kirobbant bangladesi függetlenségi háborúban a pakisztáni rezsim valóságos népirtást hajt végre az elszakadni akaró Kelet-Pakisztánban, amihez még amerikai fegyverszállítási segítséget is kapott.

A Fehér Ház ugyanis nagyobb játszmában gondolkodott, és szüksége volt a katonai hatalomátvétellel pakisztáni elnökké vált Jahja Khan segítségére egy sokkal fontosabb cél elérésében: Kína leválasztásában a Szovjetunióról. Khan segítségével indult meg az üzenetváltás Washington és Peking között, ami előbb a pingpongdiplomáciához, majd Kissinger titkos útjához vezetett, Nixon és Mao Ce-tung találkozójában csúcsosodott ki.

Richard Nixon amerikai elnök és Kissinger hivatalos látogatáson Mao Cetungnál Pekingben 1972. február 22-én

AFP

Az eredmény az USA és Kína diplomáciai kapcsolatainak felvétele lett, amire már 1979-ben került sor, annak a demokrata Jimmy Carternek az elnöksége alatt, akinek a nemzetbiztonsági főtanácsadója a harvardi évek óta Kissinger riválisának számító – szintén Európából, Lengyelországból bevándorolt – Zbigniew Brzezinski volt.

Kína leválasztása a Szovjetunióról a hidegháború amerikai megnyeréséhez vezető első nagy fegyvertény volt – a másodikat a Ronald Reagan által felpörgetett, Moszkvát megroppantó fegyverkezési verseny jelentette –, és a játszma Kissinger szája íze szerint folytatódott. A példaképének a napóleoni háborúk utáni európai rend megteremtésében meghatározó szerepet betöltő Metternich osztrák herceget tekintő – akiről 1957-ben a doktori disszertációját írta – Kissinger a Szovjetunióval szemben is erős szövetséget akart kovácsolni, s ezzel engedményeket kicsikarni.

Az USA és Kína közeledése után indulhatott el az enyhülés politikája, vagyis bejött Kissinger (és a vehemens kommunistaellenességét Pekinggel szemben a reálpolitika érdekében félretevő Nixon) számítása, hogy Moszkva tárgyalni kezd. Ennek eredménye lett az 1972-es ABM-szerződés, majd az 1975-ös helsinki megállapodás.

Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Henry Kissinger találkozója Moszkvában 1974 márciusában:

A nekrológokban és a történészi értékelésekben is ezt tartják Kissinger legfontosabb örökségének. Nem csoda, hogy Kína – amely az USA elismerése révén tört ki az elszigeteltségből, és vette át a nemzetközi diplomáciában, s legfontosabbként az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Kínai Köztársaság, Tajvan helyét – egyértelműen méltatja a néhai amerikai külügyminisztert, akit mindig kitüntetett a megkülönböztető figyelmével.

Kissinger az egyetlen amerikai politikus volt, aki Mao óta minden kínai vezetővel találkozott, legutóbb, idén júliusban a modern egyeduralmat kiépített Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő fogadta Pekingben, a megromlott kétoldalú kapcsolatokra utalva, és a régi időket emlegetve, igencsak meleg szavakkal.

Ahogy Kína leválasztásának politikai gyümölcse Carternek jutott, úgy Kissinger közel-keleti politikája is a demokrata elnök idején érett be. Az 1973-as jom kippuri háború idején Kissinger és Nixon Izrael mellé állt, ám azt követően, Tel-Aviv, Kairó és Damaszkusz között ingázva a röviddel korábban külügyminiszterré kinevezett Kissinger engedményekre bírta rá a zsidó államot. Ez is egy nagyobb játszma része volt, mert normalizálta az USA és Egyiptom kapcsolatait, amivel sokak szerint megágyazott az 1978-as Camp David-i megállapodásnak. És kiszorította a brezsnyevi Szovjetuniót a Közel-Keletről, ahová a putyini Oroszország csak akkor tudott visszatérni, amikor katonai mentőövet nyújtott a szíriai polgárháborúban Basar Asszad rezsimjének.

Kissinger bűnének tartják azt is, hogy ha az USA érdeke úgy kívánta, akkor lepaktált diktatúrákkal, segített puccsokban, és ügyet sem vetett az emberi jogokra, amit ő a reálpolitika részének tekintett, bírálói viszont minimum cinizmusnak tartják.

Egy szuperhatalom titkai – a Deutsche Welle dokumentumfilmje Henry Kissingerről (angolul, angol felirattal):

A világpolitikai játszmák közepette Kissinger rajta tartotta a szemét az USA hátsóudvarának tekintett Latin-Amerikán is, ahol minden eszközzel védte a konzervatív rezsimeket. A leinkább látványos – és véres – példa erre Chile, ahol az amerikaiak keze alaposan benne volt abban, hogy Augusto Pinochet tábornok 1973. szeptember 11-én puccsal megdöntötte az elnöki palota ostroma során öngyilkosságot elkövető Salvador Allende hatalmát.

Seymour Hersh oknyomozó újságírónak a Kissingert nem túl jó fényben beállító, A hatalom ára című politikai életrajza szerint a chilei példát a nemzetbiztonsági főtanácsadó veszélyesebbnek tartotta, mint a kubait, mert a dél-amerikai országban nem forradalommal, hanem választások útján jutott hatalomra radikális baloldali párt.

Gerald Ford elnök társaságában a brüsszeli NATO csúcson 1975. május 30-án

AFP

Nixon bukása után a volt elnöknek kegyelmet adó Gerald Ford kormányában is megtartotta a külügyminiszteri posztot Kissinger – az alelnöki tisztet pedig Nelson Rockefeller kapta –, ám a befolyása alaposan csökkent, amikor 1975 novemberében a nemzetbiztonsági főtanácsadó Brent Scowcroft lett.

A Nixon bukásához vezető Watergate-botrányban ugyan nem volt szerepe, de ő is hozzájárult az elnök paranoiájának növekedéséhez, s a lehallgatások iránti vonzalmának erősödéséhez. Kissinger ugyanis az FBI segítségét kérte, amikor a vietnámi háborúról a Fehér Ház számára kellemetlen információk kezdtek a sajtóba kiszivárogni, és nemcsak újságírók, hanem egyes munkatársai illegális lehallgatását is elrendelte. Ez egyáltalán nem zavarta, hiszen a feljegyzett, gyakran cinikus aforizmáinak egyike az volt: „A törvénytelent azonnal megtesszük. Az alkotmányellenes kicsit tovább tart”.

#KÍNA#USA#VILÁG#SZOVJETUNIÓ#VIETNAMI HÁBORÚ#HENRY KISSINGER#RICHARD NIXON#VILÁGPOLITIKA#WATERGATE-BOTRÁNY

 

Ciklusok és szerepük a föld éghajlatában.

Milankovitch (orbitális) ciklusok és szerepük a Föld éghajlatában

Szerző: Alan Buis,
NASA Jet Propulsion Laboratory

Életünk szó szerint ciklusok körül forog: események sorozata, amelyek rendszeresen ismétlődnek ugyanabban a sorrendben. Több száz különböző típusú ciklus létezik a világunkban és az univerzumban. Néhány természetes, mint például az évszakok változása, az állatok éves vándorlása vagy a cirkadián ritmus, amely alvási szokásainkat szabályozza. Mások ember által termeltek, mint például a növények termesztése és betakarítása, a zenei ritmusok vagy a gazdasági ciklusok.

A ciklusok kulcsszerepet játszanak a Föld rövid távú időjárásában és hosszú távú éghajlatában is. Egy évszázaddal ezelőtt Milutin Milankovitch szerb tudós azt feltételezte, hogy a Föld Naphoz viszonyított helyzetében bekövetkező változások hosszú távú, kollektív hatásai a Föld hosszú távú éghajlatának erős mozgatórugói, és felelősek az eljegesedési időszakok (jégkorszakok) kezdetéért és végéért.

Pontosabban megvizsgálta, hogy a Föld körüli mozgások három típusának változásai hogyan befolyásolják, hogy mennyi napsugárzás (más néven insoláció) éri el a Föld légkörének tetejét, valamint hol éri el az insoláció. Ezek a ciklikus pályamozgások, amelyek Milankovitch-ciklusok néven váltak ismertté, akár 25% -os változásokat okoznak a bejövő insoláció mennyiségében a Föld középső szélességein (bolygónk körülbelül 30 és 60 fok között helyezkednek el az egyenlítőtől északra és délre).

A Milankovitch-ciklusok a következők:

  1. A Föld pályájának alakja, excentricitáskéntismert;
  2. A Föld tengelyének szöge a Föld keringési síkjához képest ferde;és
  3. A Föld forgástengelyének iránya hegyes, precessziónak

Vessünk egy pillantást mindegyikre (további olvasmányok arról, hogy a Milankovitch-ciklusok miért nem magyarázhatják meg a Föld jelenlegi felmelegedését).

Forrás: NASA/JPL-Caltech

Excentricitás – A Föld éves zarándoklata a Nap körül nem tökéletesen körkörös, de elég közel van. Idővel a Naprendszerünk két legnagyobb gázóriás bolygója, a Jupiter és a Szaturnusz gravitációs vonzása miatt a Föld pályájának alakja majdnem kör alakútól enyhén elliptikusig változik. Az excentricitás azt méri, hogy a Föld pályájának alakja mennyire tér el a tökéletes körtől. Ezek a változások befolyásolják a Föld és a Nap közötti távolságot.

Az excentricitás az oka annak, hogy évszakaink kissé eltérő hosszúságúak, az északi féltekén a nyár jelenleg körülbelül 4,5 nappal hosszabb, mint a tél, és a tavasz körülbelül három nappal hosszabb, mint az ősz. Ahogy az excentricitás csökken, az évszakok hossza fokozatosan kiegyenlítődik.

A Föld Naphoz való legközelebbi megközelítése (perihélium) közötti távolság különbsége, amely minden év január 3-án vagy annak környékén következik be, és a Naptól való legtávolabbi távozása (aphelion néven ismert) július 4-én vagy akörül, jelenleg körülbelül 5,1 millió kilométer (kb. 3,2 millió mérföld), ami 3,4 százalékos eltérést jelent. Ez azt jelenti, hogy minden januárban körülbelül 6,8 százalékkal több bejövő napsugárzás éri el a Földet, mint júliusban.

Amikor a Föld pályája a legelliptikusabb, körülbelül 23 százalékkal több bejövő napsugárzás éri el a Földet bolygónk Naphoz legközelebbi megközelítésénél évente, mint a Naptól való legtávolabbi távozásakor. Jelenleg a Föld excentricitása nagyon lassan csökken, és megközelíti a legkevésbé elliptikus (legkörkörösebbciklusát, egy körülbelül 100 000 éves ciklusban.

A globális éves insoláció teljes változása az excentricitási ciklus miatt nagyon kicsi. Mivel a Föld excentricitása meglehetősen kicsi, viszonylag kis tényező az éves szezonális éghajlati változásokban.

Forrás: NASA/JPL-Caltech

Ferdeség – A Föld forgástengelyének szögét ferdeségnek nevezik, amikor a Nap körül halad. A ferdeség az, amiért a Földnek évszakai vannak. Az elmúlt egymillió évben 22,1 és 24,5 fok között változott a Föld keringési síkjához képest. Minél nagyobb a Föld tengelydőlésszöge, annál szélsőségesebbek az évszakaink, mivel minden félteke több napsugárzást kap nyáron, amikor a félteke a Nap felé dől, és kevesebbet télen, amikor elfordul. A nagyobb dőlésszögek kedveznek a jégtelenedési időszakoknak (a gleccserek és jégtakarók olvadása és visszahúzódása). Ezek a hatások globálisan nem egységesek – a magasabb szélességi körök nagyobb változást kapnak a teljes napsugárzásban, mint az egyenlítőhöz közelebb eső területek.

A Föld tengelye jelenleg 23,4 fokkal dől, vagyis körülbelül félúton a szélsőségek között, és ez a szög nagyon lassan csökken egy körülbelül 41 000 éves ciklusban. Utoljára körülbelül 10 000 évvel ezelőtt volt a maximális dőlésszöge, és körülbelül 10 000 év múlva éri el a minimális dőlését. Ahogy a ferdeség csökken, fokozatosan segít az évszakok enyhébbé tételében, ami egyre melegebb teleket és hűvösebb nyarakat eredményez, amelyek fokozatosan, idővel lehetővé teszik, hogy a magas szélességi fokokon lévő hó és jég nagy jégtáblákká alakuljon. Ahogy a jégtakaró növekszik, a Nap energiájának nagyobb részét veri vissza az űrbe, elősegítve a további hűtést.

Forrás: NASA/JPL-Caltech

Precesszió – Ahogy a Föld forog, kissé ingadozik a forgástengelyén, mint egy kissé középen elrugaszkodott forgó játékfelső. Ez az ingadozás a Nap és a Hold gravitációs hatásai által okozott árapály-erőknek köszönhető, amelyek miatt a Föld az egyenlítőnél kidudorodik, ami befolyásolja annak forgását. Ennek a hullámzásnak a tendenciáját a csillagok rögzített helyzetéhez viszonyítva axiális precessziónak nevezik. Az axiális precesszió ciklusa körülbelül 25 771,5 évet ölel fel.

Az axiális precesszió az évszakos kontrasztokat szélsőségesebbé teszi az egyik féltekén, és kevésbé szélsőségessé a másikon. Jelenleg a perihélium télen fordul elő az északi féltekén és nyáron a déli féltekén. Ez forróbbá teszi a déli félteke nyarait, és mérsékli az északi félteke szezonális változásait. De körülbelül 13 000 év múlva az axiális precesszió miatt ezek a körülmények megfordulnak, az északi féltekén több szélsőséget tapasztalnak a napsugárzásban, a déli féltekén pedig mérsékeltebb szezonális ingadozásokat.

A precesszió befolyásolja az évszakok időzítését a Föld legközelebbi/legtávolabbi pontjaihoz viszonyítva a Nap körül. A modern naptárrendszer azonban az évszakokhoz kötődik, így például az északi féltekén a tél soha nem fordul elő júliusban. Ma a Föld északi csillagai a Polaris és a Polaris Australis, de néhány ezer évvel ezelőtt Kochab és Pherkad voltak.

Van apsidális precesszió is. Nemcsak a Föld inog a forgástengelyén, hanem a Föld teljes keringési ellipszise – vagyis az ovális alakú pálya, amelyet a Föld a Nap körüli pályáján követ – is szabálytalanul ingadozik, elsősorban a Jupiterrel és a Szaturnusszal való kölcsönhatása miatt. Az apsidális precesszió ciklusa körülbelül 112 000 évet ölel fel. Az apsidális precesszió megváltoztatja a Föld pályájának orientációját az ekliptikus síkhoz képest.

Az axiális és apsidális precesszió együttes hatása átlagosan mintegy 23 000 éves teljes precessziós ciklust eredményez.

Egy klíma időgép

A Milankovitch-ciklusok által elindított kis változások külön-külön és együtt is működnek, hogy nagyon hosszú időn keresztül befolyásolják a Föld éghajlatát, ami több tízezer vagy százezer év alatt nagyobb változásokhoz vezet éghajlatunkban. Milankovitch kombinálta a ciklusokat, hogy átfogó matematikai modellt hozzon létre a napsugárzás különbségeinek kiszámításához a Föld különböző szélességein a megfelelő felszíni hőmérsékletekkel együtt. A modell olyan, mint egy éghajlati időgép: előre és hátra futtatható, hogy megvizsgálja a múltbeli és jövőbeli éghajlati viszonyokat.

Milankovitch feltételezte, hogy a sugárzás változásai bizonyos szélességi fokokon és bizonyos évszakokban fontosabbak, mint mások a jégtakarók növekedése és visszahúzódása szempontjából. Ezenkívül úgy vélte, hogy a ferdeség az éghajlat három ciklusa közül a legfontosabb, mivel nyáron befolyásolja a Föld északi magas szélességi régióiban a napsugárzás mennyiségét (a precesszió és a ferdeség relatív szerepe még mindig tudományos tanulmány kérdése).

Kiszámította, hogy a jégkorszakok körülbelül 41 000 évente fordulnak elő. A későbbi kutatások megerősítik, hogy 41 000 éves időközönként egy és hárommillió évvel ezelőtt fordultak elő. De körülbelül 800 000 évvel ezelőtt a jégkorszakok ciklusa 100 000 évre nyúlt, ami megfelel a Föld excentricitási ciklusának. Bár különböző elméleteket javasoltak ennek az átmenetnek a magyarázatára, a tudósoknak még nincs egyértelmű válaszuk.

Milankovitch munkáját korának más kutatói is támogatták, és számos publikációt írt hipotéziséről. De csak körülbelül 10 évvel az 1958-ban bekövetkezett halála után kezdte a globális tudományos közösség komolyan felfigyelni elméletére. 1976-ban Hays és munkatársai a Science folyóiratban mélytengeri üledékmagokat használva tanulmányban megállapították, hogy a Milankovitch-ciklusok megfelelnek az elmúlt 450 000 év jelentős éghajlatváltozási időszakainak, a jégkorszakok akkor következtek be, amikor a Föld különböző pályaváltozási szakaszokon ment keresztül.

Számos más projekt és tanulmány is megerősítette Milankovitch munkájának érvényességét, beleértve a grönlandi és antarktiszi jégmagok adatait felhasználó kutatásokat, amelyek erős bizonyítékot szolgáltattak a Milankovitch-ciklusokra több százezer évre visszamenőleg. Emellett munkáját az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának Nemzeti Kutatási Tanácsa is felkarolta.

Folyamatban van a tudományos kutatás annak érdekében, hogy jobban megértsük azokat a mechanizmusokat, amelyek változásokat okoznak a Föld forgásában, és hogy a Milankovitch-ciklusok hogyan befolyásolják az éghajlatot. De az elmélet, hogy ezek határozzák meg a jég-interglaciális ciklusok időzítését, jól elfogadott.

( ENDRE POSZTAJÁNLATA )

Az emberi civilizáció összeomlik?

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus: Nagyon valószínűtlennek tartom, hogy az emberiség mint faj kipusztuljon

2023.11.24. 17:10

Nem kell, hogy az emberi civilizáció összeomoljon, de jócskán akadnak aggályos jelek, miszerint ez is napirenden lehet – mondta Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus. Az emberek többsége azt hiszi, meg lehet úszni, mert majd valaki valahogy megoldja a problémákat. Hát egy nagy frászt! – hangsúlyozza a tudós. Interjú.

HVG: Többször megfogalmazott apokaliptikus véleményt az emberiségről a klimatikus és a társadalmi problémák miatt. Mi lehet az ember alkalmazkodási stratégiája, föld alá fogunk menni, vagy el kell hagyni a bolygót? Szathmáry Eörs: Attól függ, mit tudunk kezdeni a problémáinkkal. Ha nem omlik össze az emberi civilizáció, az jó eséllyel azért lesz, mert drasztikus intézkedéseket vezetünk be – ám az élet biztosan megváltozik. Az esetleges összeomlás után pedig várhatóan egyfajta tengődő lét következik, ahol az eddig megszokott technológiai környezet nem áll rendelkezésre. Ami marad, az a középkori technikák és néhány valamilyen úton-módon megmaradó mai technika furcsa keveréke lesz, de mehetünk még ennél lejjebb is. Nem az ment meg bennünket, hogy más bolygóra próbálunk menni

 

HVG: A tudományos kutatás és tudományos fantasztikum visszatérő motívuma, hogy az emberiség fennmaradása érdekében szükségszerű a terjeszkedés.

Sz. E. : A nagy hódítások, felfedezések történetéből vagy a migráció történetéből tudjuk, hogy az első kolonizáció általában nem sikerül. Ráadásul más bolygóra áttelepülésnek olyan kockázatai vannak, amelyeket az emberek alig tudnak elképzelni. Nagy a technológiai kihívás, és e törekvések mindig kis populációmérettel akarnak indulni. A kis méret miatt viszont adott kockázat, hogy kihal a kolónia. Arra koncentrálnék, hogy itt a Földön próbáljunk élni. Ehhez olyan életfeltételeket kell fenntartanunk, amelyek mellett nem tűnik el az ismert világ. Erre még látok lehetőséget. Nem azt gondolom, hogy mindenképpen összeomlunk, de azt hiszem, ez markánsan szerepel a lehetőségek között, mivel túl sok negatív tényező erősödik egyszerre, amelyek ördögi kört tudnak alkotni.

A Marséhoz hasonló kőzetek vizsgálata a Kanári-szigeteken

( ENDRE AJÁNLÁSA )

PLACEBO

Medical Tribune                                ( Endre posztküldése)

Az asztalon egy közepes méretű kék tabletta és egy apró piros kapszula hever. Ha mindkettő hatékonyan enyhíti a szorongást, Ön melyiket választaná? És melyiket gondolja jobbnak, ha a vérnyomás csökkentése a cél? Az első esetben a betegek jobban gyógyulnak a kéktől, a piros gyógyszer pedig leviszi a vérnyomást akkor is, ha semmilyen hatóanyagot sem tartalmaz, de a páciens hisz benne. A placebo némelyek szerint egyenesen az orvostudomány kulcskérdése.

A ráció, az érzelmek és társaink hatása

Placebo nemcsak gyógyszer lehet, hanem bármilyen terápiás célú beavatkozás, így műtét is, vagy orvosi eszköz, például ultrahang-berendezés, elektróda – mondja Bárdos György pszichofiziológus. A szó a Bibliából, a Zsoltárok könyvéből származik: „Placebo Domino in regione vivorum”, “Az Úr kedvében fogok járni/tetszeni fogok az Úrnak az élet földjén”. Arthur és Elaine Shapiro neves „placebológusok” definíciója szerint a placebo olyan terápiás beavatkozás vagy annak egy része, amelyet egy betegség gyógyítására vagy egy tünet enyhítésére alkalmaznak annak teljes vagy részleges tudatában, hogy specifikus hatást nem fejt ki a kezelt állapotra. Azaz placebohatás akkor is létrejöhet, ha a kezelést végzőnek nincs ilyen szándéka – szögezi le Bárdos György, akinek kutatócsoportja – PlaceBio – végzi e témában a legteljesebb magyarországi kutatásokat az ELTE-n. A Shapiro-szerzőpáros könyve (The Powerful Placebo: From Ancient Priest to Modern Physician) szerint a modern gyógyászat kialakulásáig az orvosi eljárások valójában mind a placebo-hatás miatt működtek. Bár ezt a megállapítást a New England Journal of Medicine könyvkritikusa, Luois Lasagna túlzásnak ítéli – szerinte több, évezredeken keresztül használt növényi szer, így például az ópium, a rezerpin, a digitálisz, a kuráre kiállja a tudományosság próbáját –, több hazai szakember is egyet ért vele. Bánki M. Csaba így kezdi a Magyar Neuro-pszichofarmakológiai Egyesület placebo-konferenciájára írt vitaanyagát: „Helytállónak tűnik az a kissé sarkos megfogalmazás, hogy a gyógyítás története az elmúlt másfél évszázadot leszámítva a placebo-kezelések története. Annál meglepőbb, hogy a placebo-hatás tudományosnak nevezhető vizsgálata csak alig néhány évtizedes, és a kérdés jelentőségét a legtöbb orvosi szakma ma is messze alulbecsüli.” A pszichiáter szerint a placebo-hatás a jövő nagy kérdése, a szervezet öngyógyító élettani apparátusának megértése alig belátható távlatokat nyitna, azonban a mai, természettudományos orvosi gondolkodás tagadni igyekszik minden kontinuitást évezredes mágikus múltjával. „A placebo nem csak analgesiát, hanem szerteágazó hatások sokaságát képes előidézni – folytatja Bánki M. Csaba a Psychiatria Hungarica című folyóiratban megjelent vitaanyagban –, talán éppen ez a nemspecifikus jelleg a placebo-hatás egyik fő karakterisztikuma, amelyhez ebben a tekintetben csak a stressz-fogalom hasonlítható.”

Nocebo: ártani fogok

Egy nemspecifikus szernek nem csak pozitív, de káros hatása is lehet: ha valaki kapott már például ópiát tartalmú fájdalomcsillapítót, és azt hiszi, hogy újra azt kap, gátlódhat a légzése (Benedetti, Pain). Ha a páciens bizalmatlan egy kezelés iránt, annak hatására tünetei rosszabbodhatnak, egy szer elhagyása pedig megvonást eredményezhet: posztmenopauzális hormonpótlás után a korábban hormont szedők kétharmada, a placebót kapók 40 százaléka számolt be ilyen tünetekről (Ockene, JAMA). Bárdos György fontosnak tartja körülhatárolni a placebo fogalom jelentését: „Gyakran vélik úgy, hogy a hipnózis placebohatáson alapul. Kimutatták azonban, hogy a hipnotikus hatásoknál más idegpályák működnek. A placebohatásban inkább a szuggesztibilitás, a hipnózisban a szuszceptibilitás játssza a fő szerepet.” Viszont a szuggesztibilitás és a szuszceptibilitás egyaránt nő bizonyos élethelyzetekben – pl. terhesség – és megbetegedés esetén, ami komoly lehetőséget ad az orvosnak. Az általános népesség egyharmada placebo-érzékeny, egyes betegségekben 60 százalékos is lehet az arány (Bárdos György, Köteles Ferenc: Nil nocere? A nocebo jelenség; Pszichológia).

Hogyan hat?

Többféle, egymást kiegészítő elmélet igyekszik magyarázni a placebo-hatást. Fontos a kondicionálás szerepe: ha a kísérleti állatnak rendszeresen cukros vízben adnak emetikumot vagy immunszuppresszánst, később a cukros víz önmagában is kiváltja a hányást, illetve gátolja az immunrendszert. Sok egyéb mellett a szérum vas-szintje, az inzulinszekréció és az oxidatív DNS-károsodás is kondicionálható. „Egy új, azelőtt sem módszerében, sem hatóanyagában nem ismert gyógyszer az alkalmazás első időszakában elérheti a kívánt hatást, majd hatékonysága csökken. Ez állatokban nem érhető el, valami jellegzetesen emberi mechanizmust kell tehát feltételeznünk a háttérben: ez az elvárás.” – mondja Bárdos György. A placebóhoz is hozzászokik a beteg, azonban az adag növelése (hacsak nem kíséri ilyen irányú szuggesztió is) nem állítja vissza az eredeti hatást. A csökkenés kivédhető, ha a folyamatos kezelés során csak időnként adunk placebót, ezáltal a valódi farmakológiai hatás is érvényesül, de csak akkor, ha a beteg számára ez nem tudatosul, és véletlenszerűen következik be, hogy melyiket kapja. Ha megmondjuk a betegnek, hogy placebót kapott, a hatás azonnal megszűnik.

Az elvárások erejét az is mutatja, hogy a fájdalomcsillapítók és a szorongásoldók sokkal kevésbé hatnak, ha a beteg nem tudja, hogy ilyen szert kapott. Alzheimer-kórban nem hat a placebo, valószínűleg azért, mert károsodott az elvárásokért felelős agyterület, a prefrontális cortex (Benedetti).

Közreműködő tényező a motiváció is: ha a beteg meg akar gyógyulni, kiélesedik a testérzékelése, a tüneteit máshogy értelmezi és viselkedése is módosul; jobban hat rá a placebo és jobban gyógyul (Geers, Journal of Behavioral Medicine). Ezzel ellentétben, ha egy betegben az a meggyőződés él, hogy bűnei miatt van a betegsége, és tulajdonképpen vezekelnie kellene, minden gyógyszer nocebóvá válik, és szenvedésteljes „mellékhatások” jelentkeznek nála – magyarázza Süle Ferenc pszichoanalitikus a már említett vitaanyagban. Azaz a páciens világképe, a kultúra, amiben él, szintén befolyásolja a placebo-hatás megjelenését: a gyomorfekélyes brazilok kevésbé gyógyulnak placebó hatására, mint az észak-európaiak, az ulcus Németországban kezelhető a leghatékonyabban aspecifikus szerrel, a német hipertóniások azonban mindenki másnál kevésbé placebo-responderek (Park, General Psychiatry).

A teljes gyógyszerhatás létrehozásáért tehát a farmakológiai összetevőn kívül mindig számos más tényező is felelős, nincs gyógyszer placebo-, illetve nocebo-hatás nélkül. A gyógyszer sajátosságai (íz, alak, szín, név), a gyógyszerszedő tulajdonságai (kor, műveltségi szint, személyiség, szocio-kulturális háttér, betegségtörténet, tapasztalatok), a gyógyszert felíró tulajdonságai (kor, személyiség, attitűd, státusz, tekintély), valamint a helyzet, amiben a gyógyszert felírták (rendelő, osztály, laboratórium, szociális esemény) egyaránt számít. Ezért törekednek gyógyító környezet (healing environment) kialakítására az egészségmegőrző kórházak mozgalom tagjai: a ’80-as évek óta a kórházépületek tervezésekor és a szervezeti kultúra kialakításakor figyelembe veszik a kórházi stressz csökkentésének lehetőségeit, pl. a műtőket és a büfét nem egymás közelébe helyezik, az ambulanciákon nem viselnek fehér köpenyt.

Valóság nem létezik

A placebó – és minden gyógyszer – hatásában fontos tényező az is, hogy a beteg meg akar felelni a szülőfigurát alakító orvos elvárásainak. A Pygmalion-effektus működésének modern tanulmányozása során is azt találták (Rosenthal), hogy jobban teljesít a diák pusztán attól, ha a tanára ezt feltételezi. A felettesek elvárásait az emberek könnyen magukévá teszik – ez az önbeteljesítő jóslat egyik formája, ahogy az optimista beállítottság is felfogható annak: a pesszimisták immunrendszere alulműködik.

Bányai Éva pszichológus is hangsúlyozza az orvos és a kezelőszemélyzet pozitív vagy negatív hozzáállásának szerepét: „a kritikus élethelyzetbe, így szuggesztióra fogékony állapotba került betegeknek pozitív szuggesztiókat kell adni. Vészhelyzetben az ember tudatállapota módosul, bármi, amit mondanak neki, mélyen beivódik az agyába, majd a szervezete aszerint működik. Ha baleset ér bennünket, önszuggesztióval arra érdemes törekednünk, hogy megnyugtassuk magunkat, és a sérülés gyors gyógyulásáról szőtt gondolatok járjanak a fejünkben. Ekkor a gyógyulás valóban gyorsabb lesz.”

Nincs a megfigyelőtől független külső valóság, ezt nem csak a kvantumfizika mutatja meg, de fMRI-vel is látható: a többiek által ránk gyakorolt nyomás módosítja a tudatállapotunkat. Gregory Berns neurológus kísérletében az alanyoknak három vonalról kellett eldönteniük, melyik a hosszabb, miközben beépített emberek időnként helytelenül válaszoltak előttük. Az eredmény: négyből három ember legalább egyszer az előtte elhangzó helytelen válasszal értett egyet, illetve négy emberből egy a válaszai felében követte a társai által sugalmazott helytelen választ. Mindeközben agyuk látásért felelős tarkótáji területe volt aktív, a tudatosságért, a tervezésért és a magasabb rendű gondolkodásért felelős homloktáji területek pedig passzívak maradtak. Azaz a helytelenül válaszoló kísérleti alanyok nem hazudtak, tényleg másként látták a valóságot. A látás annyit jelent – magyarázza az eredményeket a kísérletvezető –, hogy elhisszük, amit a csoportunk hisz. Antonio Damasio neurológus ezt így kommentálja: Descartes tévedett, viselkedésünket a racionális gondolkodás csak részben befolyásolja, abban ugyanolyan fontos szerepet játszanak az érzelmek és a szociális kontextus is.

Test-lélek interface

Ma már értjük a mechanizmusát annak, ahogy egy elképzelés, egy érzés vagy egy kapcsolat megváltoztatja a fiziológia működését. „A test és a lélek megkülönböztetése nem jogos, funkcionálisan nincs alapja, ez egy dolog két aspektusa. Más kérdés, hogy mit és hogyan vizsgálok, a kutatómunkában segít a megkülönböztetés, mást nézek a fiziológia, és mást a pszichológia szintjén, de ez nem az élet. A vizsgálat után integrálni kell az eredményeket” – mondja Bárdos GyörgyA pszicho-neuroimmunológia és a pszicho-neuroendokrinológia tudományágak ilyen integrátorok, a mentális folyamatok és az egészség közötti kapcsolatot vizsgálják. Az első kísérletet, amely aztán a pszichoendo-neuroimmunológia (PENI) létrejöttéhez vezetett, 1975-ben végezte Robert Ader és Nicholas Cohen. Az eredmény feltárta az immunrendszer már említett kondicionálhatóságát: az immunszuppresszáns elhagyása után az édes íz önmagában is kiváltotta az immunrendszer gátlását. Candace Pert 1985-ben felfedezte, hogy a neuropeptidek és a neurotranszmitterek az agy és az immunrendszer sejtjein egyaránt hatnak (felfedezte ezek receptorait az immunsejteken). Ezáltal bebizonyosodott, hogy az agy és az immunrendszer egységes, integrált védekező rendszert alkot, és kiderült, milyen mechanizmusok révén befolyásolják az érzelmek a gyógyulást. A gyulladásos citokinek például direkt agyi hatással bírnak, a makrofágokon kívül a hipotalamuszban is termelődnek, kialakítják a betegség-magatartást (láz, hiperalgézia, anorexia, aluszékonyság, letargia, depresszió). Az is elképzelhető, hogy a depresszió szisztémás gyulladás (infekció, autoimmun betegség, rák, stressz) következménye, az antidepresszánsok pedig valójában gyulladásos citokineket gátló hatásuknál fogva működnek (Dantzer, Nature Neuroscience). A depresszión kívül több más betegségben is fokozott ezen citokinek termelődése, ami közrejátszhat a gyógyszerekre adott alacsonyabb terápiás válasz létrejöttében. Lehetséges, hogy gyulladásgátlással kombinálva sok gyógyszer hatásfoka megnő. Az már ma is biztos, hogy a relaxációval, autogén tréninggel megnyugtatott immun- és idegrendszer gyorsabb gyógyulást biztosít, és a pozitív emocionális élmények felturbózzák a védekező rendszert. Ősi kollégáink, a sámánok is így gyógyíthattak: a rituálék hatására létrejövő misztikus élmény óriási pozitív érzelmi töltést adott (Roberts).

Placebó-kontroll: időszerű a reform

A klinikai gyógyszervizsgálatok múlt század közepén történt bevezetése irányította a modern gyógyászat figyelmét a placebó-hatásra, mert az nagyon megnehezíti az új eljárások értékelését. Buda Béla írása szerint „a nagyszabású klinikai próbákkal igazolt hatások, amelyekkel egy-egy gyógyszer megjelenik, ritkán időtállóak. Pár éven belül a legtöbb készítményről kiderül, hogy sokkal kevesebbet ér, mint amennyit az első nagy klinikai kipróbálások állítottak róla. Minden gyógyszernek megvan a maga szubjektív, illetve pszichoszociális ’felezési ideje’, amikor alábbhagy az ’eredeti’ közlemények, a ’legújabb tudományos irodalom’ és a sürgölődő gyógyszergyári ügynökök szuggesztív hatása az orvosban” (Psychiatria Hungarica).

Az első vakpróbát Macht végezte 1916-ban, amikor morfin fájdalomcsillapító hatását hasonlította össze sóoldatéval. Ekkor még csak a beteg nem tudta, melyik szert kapja, majd az orvos elvárásainak hatását kiszűrendő bevezették a kettős vak próbát, a placebó beteg általi lelepleződését elkerülendő az aktív placebót. Vizsgálni kellene azt is, mennyire tudják fenntartani a próba „vakságát”; ez általában kevéssé sikerül: végül a kezelőszemélyzet 71 százalékos biztonsággal meg tudja mondani, ki kapott placebót (Shapiro).

Egy tavalyi NewScientist-cikk megállapításai szerint a placebó-hatás aláássa az evidencia alapú orvoslást. Benedetti eredményei szerint ugyanis sok gyógyszer csak a placebó-hatást erősíti fel; sőt ha a beteg nem tud arról, hogy például diazepamot kapott, az nem is hatékony a műtét utáni szorongáscsillapításban. Ezért meg kell reformálni a placebó-kontrollált vizsgálatok módszertanát – mondja. A metodikai nehézségeket Bitter István és Vitrai József már másfél évtizede megemlítette Placebo: az orvostudomány kulcskérdése című írásában: „minél szigorúbb követelményeket alkalmaznak a vizsgálatokra, annál kisebb hatást tudnak egy adott terápia specifikus hatásának tulajdonítani”.

Kovács József megállapítása szerint (Lege Artis Medicinae) a hazai általános szabályozás nem segít a kutatók számára a placebokontrollált kutatások feltételeinek megfogalmazásában, ezért módosításra és kiegészítésre szorul. A bioetikus hozzáteszi: az EMEA (Orvosi Termékeket Értékelő Európai Hivatal/European Agency for the Evaluation of Medicinal Products) bírálja a Helsinki Deklarációt, amely hatásos kezelés létezése esetén tiltja a placebokontrollt. A hivatal szerint ugyanis a placebo alkalmazása tudományos okokból elkerülhetetlen.

Legsürgetőbb a reform igénye a gyerekgyógyászatban használt szerek klinikai vizsgálatában. Sok szert csak felnőtteken teszteltek, és az egyszerű, testsúlyra kalkulált dózisszámítás nem veszi figyelembe, hogy a gyerekeknek más a metabolizmusa és fogékonyabbak a placebó-hatásra – írja Michael Brooks a PlosMedicine-ben.

Milyen a jó placebo? – A jó orvosság vagy csíp, vagy keserű, vagy drága

A meleg színű tabletták – piros, narancs – jobbak stimulánsként, a hideg színűek – kék, zöld – depresszánsként. Ha a rendelés szabálytalan (pl. reggel 3, délben 1, este 2) az sokkal hatásosabb, mint a szokványos 3×1. A nagyobb méretű kapszulák jobbak a kicsiknél, két tabletta hatékonyabb, mint egy, az injekció placebóbb a tablettánál. A márkás és drága készítmények „erősebbek”. A jó placebót lelkes, támogató orvos adja: ha a doktor metakommunikációs jelzései is azt az üzenetet közvetítik, hogy a kezelés hatásos, az 20 százalékkal dobja meg a reagálók arányát. „A placebo-hatást a klinikai gyakorlatban mint kapcsolat-indikátort is használhatjuk”, írja Süle Ferenc. A jó orvos–beteg viszony a leghatékonyabb „tetszést kiváltó” tényező.

Az a placebo igazán markáns hatású, amelyik erősen ingerli az érzékszerveket, ezért találták ki az aktív placebót: az adott betegséget tekintve inaktív, de bizonyos mellékhatást produkáló szereket, pl. atropint adnak placebóként. Ha a beteg érzékeli a mellékhatást, feltételezi – és produkálja – a hatást is. Bárdos György munkacsoportja a teljes gyógyszerhatást is kutatja, megállapították, hogy a gyógyszer perceptuális tulajdonságai nagyon fontosak az együttműködésben és a terápiában való bennmaradásban; az emberek több mellékhatást várnak a színes, mint a fehér tablettáktól (Köteles, BárdosTabletták várt hatása és színe/mérete közötti kapcsolatok, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika). A betegtájékoztatók szuggesztivitása is fontos: a PlaceBio vizsgálatai szerint ez utóbbi területen az alternatív termékek jobban teljesítenek, tájékoztatóik több hatás- és tünetleírást tartalmaznak.

Szerhasználat

Az USA-ban 2008-ban végzett felmérés szerint a belgyógyászok és a reumatológusok fele használt tavaly placebót (Tilburt, British Medical Journal/BMJ): 18 százalékuk sóoldatot, 12 százalékuk cukor tartalmú pirulát, 41 százalékuk OTC fájdalomcsillapítót, 38 százalékuk vitamint, 13 százalékuk antibiotikumot, ugyanennyien pedig nyugtatót. A BMJ szerkesztőségi cikke (David Spiegel) arra hívja fel a figyelmet, hogy aggasztóan magas azoknak az orvosoknak az aránya (majdnem egyharmad), akik tévesen diagnosztikai eszköznek vélik a placebót, és úgy gondolják, azok a betegek, akik placebó hatására javulásról számolnak be, valójában szimulánsok. Hozzáteszi: a ma használt orvosi eljárásoknak csak a fele alapul evidenciákon.

Egy dán vizsgálatban (Hróbjartsson) a körzeti orvosok fele mondta, hogy az elmúlt évben legalább tízszer használt placebót, a leggyakrabban azért, hogy elkerülje a konfrontációt a beteggel, ezért virális infekcióban antibiotikumot adott. Magyarországon még nem készült átfogó felmérés, Bárdos Györgyék most készülnek a családorvosok placebó-rendelési gyakorlatát feltárni.

PlaceBio

A gyógyítás hatékonysága rengeteget javult az 1960-as évek óta az új gyógyszerek és technikai berendezések révén, azonban ez a hatékonyságnövekedés elvonta a figyelmet a komplex gyógyításról – hívja fel a figyelmet a munkacsoport vezetője. A pszichofiziológus által nagyra becsült Bernard Engel Pszichoszomatikus orvoslás, viselkedés-orvoslás, egyszerűen csak: orvoslás című cikkében azt írja, hogy minden orvosi szakmának be kell építenie napi gyakorlatába a test-lélek integrált működéséről szerzett ismereteket. Hosszú távon a cél: a gyógyulási folyamat mentális, kognitív befolyásolása placebó nélkül. Azaz a PlaceBio csoport munkája paradox módon arra irányul, hogy a kutatás tárgya megszűnjön, és beépíthessük a megszerzett tudást a gyakorlatba. A jövő alapvető iránya az egészségfejlesztés, a prevenció, a konfliktuskezelés megtanulása kell legyen, ebben nyújthat segítséget a magyar származású Csíkszentmihályi Mihály pozitív pszichológiája, amely nem azzal foglalkozik, hogyan kell meggyógyulni, hanem azzal, hogyan kell jól működni, egészséges maradni – mondja Bárdos György.

 

A HAMÁSZTÓL A KIBUCIG:A közel-keleti konfliktus kis enciklopédiája • LAURA GABLER, MANON PRIEBE, MAJD EL-SAFADI

Hamász                                            / ENDRE POSZTKÜLDÉSE/

Egy7. október 2023-én a Hamász terroristái a Gázai övezetből megtámadták Izraelt. A szunnita iszlamista szervezet célja Izrael elpusztítása. 1988-as alapokmánya szerint a Hamász igényt tart a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti teljes korábbi palesztin mandátumra, és elutasítja a kétállami megoldást.

A Hamászt 1987-ben alapította Ahmed Yassin sejk az egyiptomi Muszlim Testvériség helyi ágaként, amikor a palesztinok erőszakkal fellázadtak az izraeli megszállás ellen az első intifádában. Versenyeznie kellett volna a Yasser Arafat által vezetett PLO-val. Az Al-Kasszám Brigádok a Hamász katonai-terrorista szárnya.

A Hamász 2007 óta irányítja a Gázai övezetet, miután erőszakos hatalmi harcot vívott az eddig domináns Fatah ellen. A Hamász megnyerte a választásokat a palesztin területeken az előző évben, de a Fatah nem akarta elhagyni a hatalmat.

Izrael, az EU és az USA terrorista szervezetnek minősíti. A név a Harakat al-Mukawamah al-Islamiyah (Iszlám Ellenállási Mozgalom) rövidítése, és arabul „vallási buzgóságot” jelent.

További olvasási tippek:

A Hamászt számos forrásból finanszírozzák: szimpatizánsok adományaiból, vállalkozások hálózatából – és Irán állami támogatásából. Időbe fog telni, hogy ez megváltozzon.

Mohammed Deif tervezte a Hamász Izrael elleni támadását. De nem ő az egyetlen hadúr. Kik azok az iszlamisták, akik Gázában, Dohában és Bejrútban ülnek?

Hezbollah

A „cionista állam” elpusztítása – ez mindig is a Hezbollah, németül „Isten pártja” célja volt. A milíciát Izrael 1982-es libanoni inváziójára válaszul hozták létre. Abban az időben több, az Iráni Forradalmi Gárda által kiképzett radikális síita csoport egyesítette erőit, hogy együtt harcoljanak a zsidó állam katonái ellen.

A libanoni polgárháború befejezése után a Hezbollah az 1990-es években politikai erővé vált. Jelenleg a libanoni parlament 14 helyéből 128-et birtokol, de hatásköre messze túlmutat a szavazatok ezen arányán. Valójában a Hezbollah ellenőrzi a főváros, Bejrút számos környékét és az ország egész déli részét, beleértve az izraeli határt is.

Becslések szerint a milíciának 20 000 harcosa, több mint 20 000 tartalékosa és több mint 100 000 rakétája, bombája és egyéb rakétája van. A Hezbollah a világ legerősebben felfegyverzett nem állami szereplője a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint. A CSIS szerint az arzenál főként kis, hordozható és nem irányított föld-felszíni tüzérségi rakétákból áll. Ez sokkal jobb, mint az állami libanoni hadsereg a harci erő szempontjából. Ez az egyik oka annak, hogy a Hezbollahot Libanon legerősebb szervezetének tekintik.

Becslések szerint Irán évente akár százmillió dollárral is támogatja a szervezetet. A kormányban való részvétele mellett a Hezbollah társadalmilag is aktív, és különös gondot fordít a síita lakosságra, amely az összes libanoni körülbelül egyharmadát teszi ki. A Hezbollahnak van egy televíziós állomása és egy rádióállomása is.

A Hezbollahot 1993 óta Hassan Nasrallah vezeti. A Hezbollah politikai pártra és fegyveres milíciára oszlik. Aszad szíriai elnök szövetségeseként aktív és katonailag sikeres a Libanonnal határos szíriai konfliktusban is. Az erre szánt források egy része állítólag kábítószer-csempészetből, valamint külföldön élő libanoni átutalásokból származik. Az Egyesült Államok, Kanada és Izrael a Hezbollah egészét – azaz a pártot és a milíciát – terrorista szervezetnek minősíti. Az EU csak a fegyveres szárnyat tartja terrorista csoportként.

Iszlám Dzsihád (PIJ)

A Gázai övezetben az Iszlám Dzsihád messze felülmúlja a Hamászt, de a szervezetet a Közel-Kelet egyik legradikálisabb militáns csoportjának tekintik. 1981-ben alapították a Gázai övezetben – hasonlóan a Hamászhoz az egykori Muszlim Testvériség, egy Egyiptomban alapított iszlamista szervezet. Az Iszlám Dzsihád „Palesztina felszabadítására” törekszik fegyveres erővel és Izrael elpusztításával.

Az Iszlám Dzsihádot, akárcsak a Hamászt, elsősorban Irán finanszírozza. Becslések szerint évente körülbelül 70 millió dollár. A két iszlamista szervezet azonban politikai rivális. Ugyanannak a klientúrának a támogatását élvezik: a vallásos palesztinokét. A PIJ-t az EU és az USA terrorista szervezetnek minősítette.

Az elmúlt években a Gázai övezetből Izraelre kilőtt rakéták többségét a PIJ-nek tulajdonították. Megfigyelők azonban úgy vélik, hogy a PIJ nem tudta volna végrehajtani a támadásokat a sokkal erősebb Hamász akarata ellenére.

Gázai övezet

A Hamász 7. október 2023-én terrortámadásokat indított Izrael ellen a Gázai övezetből. A lakosok több mint fele palesztin menekült, akiket az 1948-49-es függetlenségi háború idején Gázába utasítottak ki, és leszármazottaik. A következő évtizedekben a terület egyiptomi közigazgatás alatt állt, amíg Izrael meg nem hódította a Gázai övezetet és Ciszjordániát az 1967-es hatnapos háborúban.

Az 1990-es évek elején az oslói békefolyamat részeként a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes részei palesztin közigazgatás alá kerültek. 2005-ben az akkori izraeli miniszterelnök, Ariel Sharon keresztülvitte Izrael teljes kivonulását, és elrendelte a fennmaradó 21 zsidó település evakuálását – saját pártja hangos tiltakozása közepette.

A Hamász megnyerte az első és egyetlen parlamenti választást a palesztin területeken a következő évben. A nemzetközi nyomás azonban a Fatahhal való nemzeti egységkormány felé terelte, amely addig domináns volt. A két palesztin csoport közötti egyre eszkalálódó vitában a Hamász 2007-ben erőszakosan győzedelmeskedett, és azóta egyedül uralja a Gázai övezetet. A Fatah hatalmon maradt Ciszjordániában.

A Hamász folyamatos rakétatámadásaira válaszul Izrael a következő években folytatta a Gázai övezet lezárását. Többször is voltak hatalmas izraeli katonai műveletek. Izrael utoljára 2014-ben nyomult be szárazföldi csapatokkal a Gázai övezetbe. Abban az időben körülbelül 1400,<> palesztint öltek meg.

Időközben Izrael egy 65 kilométer hosszú akadályt épített, és ellenőrzi az északi és keleti, valamint a nyugati Földközi-tenger határait. Egyiptom a Gázai övezet déli részén is lezárta határát. Körülbelül kétmillió ember él a 363 négyzetkilométeres Gázai övezetben, közülük 1,4 millió csak Gáza városában. A lakosság több mint fele 19 éves vagy annál fiatalabb.

Jeruzsálem és a Templom-hegy

Az izraeliek és a palesztinok egyaránt igényt tartanak Jeruzsálemre, mint fővárosukra. Az ENSZ 1947-ben elfogadott felosztási terve Palesztina számára független zsidó és arab államot írt elő, és Jeruzsálemet az ENSZ igazgatása alá kellett helyezni.

Az arab államok elutasították a tervet, és nem sokkal később megtámadták a fiatal izraeli államot. Izrael 1949-ben megnyerte a háborút, és elfoglalta annak a területnek egy részét, amelyet az ENSZ terve a palesztinok számára különített el, beleértve Jeruzsálem nyugati részét is. A jordán csapatok meghódították Jeruzsálem keleti részét, beleértve az óvárost és az Olajfák hegyét.

Az 1967. júniusi hatnapos háborúban Izrael elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet, és minden fontosabb intézményét a város nyugati részébe költöztette. Izraelieket telepítettek a város keleti részébe, és hivatalosan 1980-ban csatolták.

Nemzetközi szinten Jeruzsálem státusza vitatott: Németország és a legtöbb ország nagykövetsége Tel-Avivban van, és Donald Trump 2017-ben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.

A főváros kérdése az a pont, ahol a közel-keleti békefolyamat ismételten kudarcot vall. Izrael igényt tart az egész városra, a palesztinok az arab keleti részt jövőbeli államuk fővárosává akarják tenni.

Az óváros nagy szimbolikus jelentőséggel bír az izraeliek és a palesztinok számára, mivel itt található a Templom-hegy a Siratófallal, valamint a Sziklamecset és az Al-Aksza mecset – fontos helyek a zsidók és a muszlimok számára. A zsidók beléphetnek a Templom-hegyre, de ott nem imádkozhatnak. A zsidó nacionalista aktivisták újra és újra provokációra használják ezt a kiskaput.

Egy belső jelentésben számos uniós ország küldöttei sötét képet festenek. A kelet-jeruzsálemi palesztinokra nehezedő nyomás folyamatosan nő. De a város többvallású jellege is veszélyben van.

Ajánlott olvasmány:

Egy uniós jelentés szerint a keresztények jelenléte Jeruzsálemben egyre nagyobb veszélyben van. A kelet-jeruzsálemi palesztinokra nehezedő nyomás is folyamatosan nő. De Jeruzsálem sokvallású jellege is veszélyben van.

Ciszjordánia / Ciszjordánia

Ciszjordánia a Jordán folyó és Izrael hátországa közötti területek neve, amelyeket Jordánia az 1948-as háború után elfoglalt. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael meghódította az egész területet, beleértve az óvárost és Jeruzsálem keleti negyedeit, és lehetővé tette polgárai számára, hogy zsidó településeket hozzanak létre.

Az 1990-es évek közepén az oslói békefolyamat során Ciszjordánia egyes részei visszakerültek a palesztin közigazgatáshoz. Azóta A, B és C területekre osztották fel: A területek palesztin rendőrség és polgári ellenőrzés alatt állnak, B területek izraeli-palesztin rendőrség és palesztin polgári ellenőrzés alatt állnak. A C terület, Ciszjordánia mintegy 60 százaléka, teljes egészében Izrael ellenőrzése alatt áll.

Izraelben a területet Júdeának és Szamáriának hívják. Nagy szimbolikus jelentősége van bibliai története miatt. Nemzetközi szinten Izrael ciszjordániai telepes politikája és a palesztin lakosság bizonytalan helyzete ismételten heves kritikával találkozott.

Különböző becslések szerint két-három millió palesztin és körülbelül 500 000 zsidó telepes él Ciszjordániában. Emellett mintegy 200 000 izraeli él telepeken az annektált Kelet-Jeruzsálemben.

Golán-fennsík

Az Izrael, Szíria és Libanon közötti magas fennsík nagy stratégiai jelentőséggel bír, mivel Észak-Izrael nagy részét figyelmen kívül hagyja és ellenőrzi. A Jordán és a Galileai-tenger mellékfolyóinak forrása is, amelyek különösen fontosak Izrael vízellátása szempontjából. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta a területet Szíriától, és 1981-ben annektálta, de ezt nemzetközileg alig ismerik el. Donald Trump elnök alatt az Egyesült Államok 2019 márciusában elfogadta Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett.

Kibuc

Amikor a Hamász 7. október 2023-én megszállta Izraelt, több izraeli kibucban mészárlásokat hajtott végre. A szövetkezeti falvak többségét zsidó bevándorlók alapították az 1930-as és 1960-as évek között. A hangsúly a jövő szocialista változatán és a zsidó nép hazájának megteremtésének cionista elképzelésén volt. Az első években a kibucnak gyakran katonai jelentősége is volt.

A kibuc hasonló a mezőgazdasági szövetkezethez. A kibucmozgalom csúcspontján a lakosok gyakran közösségi szállásokon éltek, és megosztották tulajdonukat. Jelenleg mintegy 270 kibuc van, amelyek a mezőgazdaságban, de a turizmusban és a csúcstechnológiai iparban is tevékenykednek. A lakosokat kibucoknak hívják.

Fatah

A Fatah a palesztin mozgalom domináns világi ereje. A Hamásszal ellentétben nem iszlamista programot követ, hanem tisztán nemzeti programot a palesztin állam létrehozása céljából. 1958-ban alapította többek között Jasszer Arafat, és kezdetben gerilla- és terrorista szervezetnek tekintették.

Az 1990-es évek oslói békefolyamata során a Fatah és a PFSZ lemondott az erőszakos küzdelemről, és elismerte Izrael létezéshez való jogát, ami cserébe lehetővé tette a palesztin szervezetek számára, hogy a Palesztin Hatóságon keresztül igazgassák a Gázai övezetet és Ciszjordániát.

Az Izraellel kötött megállapodás azonban éket vert a különböző palesztin szervezetek közé – a Hamász ezt a közös célokkal való szakításnak tekintette. Amikor Arafat 2004-ben meghalt, Mahmúd Abbászt nevezték ki a PFSZ és a Fatah elnökévé. Még ma is az.

A Fatahot újra és újra korrupcióval és nepotizmussal vádolják. Az eddigi egyetlen parlamenti választáson, 2006-ban a Hamász lett a legerősebb frakció a palesztin területeken, majd a Hamász és a Fatah majdnem egy évig harcolt egymással. Végül a Gázai övezet a Hamász kezére került, ahol még ma is uralkodik. A Fatah ellenőrzi Ciszjordániát és a PFSZ-t.