Kék óceán esemény 2024-ben? ( az ábrákat tartalmazó link a fordítás végén található)
Mennyire valószínű, hogy Arktiszi kék óceánesemény(BOE) vagy akár a dupla kék óceán(Arktisz+Anktartisz) esemény bekövetkezik 2024-ben?Az alábbi kép riasztó.
https://arctic-news.blogspot.com/2024/02/blue-ocean-event-2024.html
- február 9-én a tengerfelszín napi hőmérséklete elérte a 21,15°C-ot, ami a legmagasabb rekord.Az elkövetkező hónapokban még magasabb hőmérsékletek is előfordulhatnak, ami előidézhet dupla kék óceán eseményt. (azaz egy Arktiszi BOE-t egy antarktiszi BOE-vel kombinálva)
Ahogy a fenti kép is mutatja, az év legmagasabb hőmérsékletét jellemzően márciusban érik el. Ez volt a helyzet a korábbi években, kivéve 2023-at, amikor a jelenlegi ElNiño kezdett megjelenni, és amikor az év legmagasabb csúcsa augusztusban volt. A NOAA szerint a modellek többsége azt jelzi, hogy ez az El Niño 2024 márciusáig és májusáig fennmarad.
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése jellemzően február végén éri el az éves minimumot, míg az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése jellemzően szeptemberben éri el az éves minimumot.
Baljós, hogy a déli féltekén a napi felszíni levegő hőmérséklete a közelmúltban meghaladta a 17°C-ot, ami az 1981-ig tartó rekordban még soha nem fordult elő. Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése jellemzően február végén éri el az éves minimumot. A tengeri jég elvesztése önerősítő visszacsatoló hurokként működik, felgyorsítva a hőmérséklet emelkedését. A napi felszíni levegő hőmérséklete a déli féltekén 2024. február 1-jén 17,005 °C volt, a 2024. január 31-i 17,01 °C-os csúcsot követően.
A magasabb hőmérséklet a tengeri jég megolvadását okozhatja, még a szezonon kívül is.
Ahogy az alábbi, Pidwirnyből hozott kép is mutatja , a napfény csak a márciusi napéjegyenlőségig éri el az Északi-sarkot. Ettől kezdve a besugárzás meredeken emelkedik. A júniusi napforduló körül több napfény éri el az Északi-sarkot, mint bárhol máshol a Földön. Az alábbi képen a besugárzást a beesési szög és a naphossz együttes hatásának figyelembevételével számítjuk ki.
A következtetés az, hogy az óceán melege a fő oka annak, hogy a sarkvidéki tengeri jég olvadása az év elején bekövetkezhet. Pontosabban, az Északi-sarkvidék és a trópusok közötti hőmérséklet-különbség szűkülése időnként erős szelet okozhat a Golf-áramlat nyomvonalán. A növekvő óceáni hő és az erős szél párosulva a hő hirtelen a Jeges-tenger felé mozdulhat, ami a tengeri jég olvadását okozhatja.
Egy ilyen eseményt illusztrál az alábbi kép, amely az NSIDC-ből származik . A képen a tengeri jég kiterjedésénekcsökkenése látható 2024 január végén (kék), az évnek egy olyan időszakában, amikor a sarkvidéki tengeri jég kiterjedése még várhatóan növekedni fog, és még egy ideig növekszik(szürke). Ebben az esetben az erős szél okozhatta, hogy az Atlanti-óceán északi részén jelen lévő hatalmas mennyiségű óceáni hő hirtelen a Jeges-tenger felé mozdult, amint azt egy korábbi bejegyzésben tárgyaltuk .
Az évszakhoz képest a sarkvidéki tengeri jég kiterjedése jelenleg még mindig kiterjedt a korábbi évekhez képest, ami a légkörben lévő több vízgőz és a csapadék növekedését tükrözi. Míg a tengeri jég kiterjedése viszonylag nagy, a tengeri jég mennyisége a legalacsonyabb az összes év közül, amint azt az alábbi kép is mutatja.
Ez azt jelzi, hogy a sarkvidéki tengeri jég nagyon vékony. Baljósan az alábbi képen látható, hogy az Északi-sark közelében hatalmas terület van, nagyon vékony tengeri jéggel.
Ezenkívül a vastagabb tengeri jég nagy része Grönland keleti partjainál található, ami azt jelenti, hogy ez a tengeri jég valószínűleg gyorsan elolvad, ahogy egyre több napfény éri el az északi féltekét, és a hőmérséklet az évszakos változásokkal összhangban emelkedik (lásd az insolációs képet fentebb).
Az észak-atlanti tenger felszínének hőmérséklete 20,4 °C volt 2024. február 15-én, azaz 0,6 °C-kal magasabb, mint 2023. február 15-én.
A magas észak-atlanti tengerfelszíni hőmérséklet rossz hírt jelent az Északi-sarkvidék számára, mivel az óceánok melege az Északi-sark felé tolódik az Atlanti-óceán északi részéről.
Az észak-atlanti tenger felszínének hőmérséklete éppen most kezd felmelegedni éves minimumukról, és az évszakos változásoknak megfelelően erőteljes emelkedésre lehet számítani.
Baljós, hogy a 25,4°C-os csúcshőmérsékletet 2023. augusztus 31-én értük el, ami jóval magasabb, mint az előző évek 1981-ig nyúló csúcsa.
A szeptemberi napéjegyenlőség és a márciusi napéjegyenlőség közötti hat hónap alatt nem éri el a napfény az Északi-sarkot.
Ennek ellenére a hőmérsékleti anomáliák az Északi-sarkon már most is rendkívül magasak az Atlanti-óceán északi részéről a Jeges-tengerbe bejutott óceáni hő miatt.
Az északi félteke tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliái 12,6 °C-kal vagy 22,7 °F-kal magasabbak voltak, mint 1981-2011 között 2024. február 15-én.
Visszacsatolások
Az AMOC lelassulása és a grönlandi jég erősebb olvadása miatti lehűlés miatt kevesebb óceáni hő jut el a Jeges-tengerre, miközben hatalmas mennyiségű óceáni hő halmozódik fel az Atlanti-óceán északi részén, ahogyan 2023-ban is. Ennek a hőnek a nagy része az Atlanti-óceán északi részén a tenger felszíne alatt is jelen lehet.
Ezek a fejlemények egy időben következnek be az óceánok rétegződésének növekedésével ,ahogy több édesvíz jut az óceánba (a több olvadékvíz, valamint a szárazföldről és a folyókból való lefolyás eredményeként), és ahogyan több a párolgás és egyre több eső esik a Golf-áramlat területén, amelyek mindegyike hozzájárulhat egy „hideg, édesvízi fedél” kialakulásához és növekedéséhez az Atlanti-óceán északi részén.
Ezenkívül a viharok felerősödhetnek a hőmérséklet emelkedésével és a JetStream változásaival . Az erős szél átmenetileg felgyorsíthatja azokat az áramlatokat, amelyek hatalmas mennyiségű óceáni hőt visznek magukkal a Jeges-tenger felé, amint arról a korábbi bejegyzésekben volt szó . Ezért az Atlanti-óceán északi részén az óceán hőjének nagy része hirtelen az „édesvízi fedő” alá tolódik, és a Jeges-tengerbe áramlik. A JetStream2024. február 18-án 03:00 UTC-n elérte a 455 km/h-t vagy 283 mérföld/órát Washingtontól északra, a pillanatnyi szélenergia-sűrűség pedig elérte a 387,5 kW/m²-t.
A veszély az, hogy a Golf-áramlat ösvényén fújó erős szél miatt hatalmas mennyiségű óceáni hő hirtelen a Jeges-tengerbe szorul, és az óceáni hő beáramlása az Északi-sark tengerfenékén lévő üledékekben lévő hidrátok destabilizálódását okozza,ami hatalmas mennyiségű metán kitörését eredményezi.
Az eltorzult JetStream hirtelen óceáni hőáramlást okozhat a Jeges-tengerbe.
Az ilyen plusz óceánhő, valamint az Északi-sarkvidéket áprilisban és májusban elérő intenzív napsugárzás-emelkedés, elegendő lehet ahhoz, hogy 2024-ben bekövetkezzen a kék óceán esemény (BOE) .
A távoli északon a legmagasabb a hőmérsékleti anomália akár 7,04°C is lehet.
A BOE akkor következik be, amikor gyakorlatilag az összes tengeri jég eltűnik, és kevesebb mint 1 millió km² tengeri jég marad. Ahogy a tengeri jég eltűnik, a felszín színe fehérről (tengeri jég) kékre (óceán) változik, ami azt eredményezi, hogy a Jeges-tenger sokkal több napfényt nyel el, ahelyett, hogy visszaverődne az űrbe mint korábban.
Az albedó változása hatalmas önerősítő visszacsatolási hurkot jelent, azaz minél jobban eltűnik a tengeri jég, annál több napfényt nyel el a Jeges-tenger, tovább gyorsítva a tengeri jég olvadását.
Az albedóveszteség mellett a tengeri jég által alkotott látens hőpuffer elvesztése bekövetkezik. A látens hő egy fázisváltozáshoz kapcsolódó energia, például a szilárd jég vízzé alakulásakor (azaz elolvadásakor) elfogyasztott energia. A fázisváltás során a hőmérséklet állandó marad. A tengeri jég pufferként működik, amely elnyeli a hőt, miközben a hőmérsékletet körülbelül nulla Celsius fokon tartja. Amíg van tengeri jég a vízben, ez a tengeri jég folyamatosan elnyeli a hőt, így a hőmérséklet nem emelkedik a tenger felszínén.
A jég olvadása által elnyelt energia mennyisége annyi, amennyi egy ekvivalens tömegű víz nulláról 80 °C-ra történő felmelegítéséhez szükséges.
A vastagabb tengeri jég által alkotott puffer nélkül az óceáni hő beáramlása destabilizálhatja a Jeges-tenger fenekén lévő üledékekben lévő hidrátokat, ami hatalmas mennyiségű metán kitörését eredményezheti.
A fenti kép ezeket a fordulópontokat és az északi félteke óceáni hőmérsékleti anomáliáit szemlélteti az 1901-2000 közötti időszakhoz képest. A bíborvörös trend az 1880. január és 2024. január közötti adatokon alapul, és arra figyelmeztet, hogy a tengerfenék metánfordulópontját 2025-ben átléphetjük. A piros trend 2010. január és 2024. január közötti adatokon alapul, és jobban tükrözi az olyan változókat, mint az ElNiño , és arra figyelmeztet, hogy a tengerfenék metánkitörési pontját 2024-ben átléphetjük.
Számos további visszajelzés aktív, például a JetStream változásai és az AMOC lelassulása, amelyek felgyorsíthatják az ilyen fordulópontok átlépését, amint arról a visszajelzések oldalon is szó van . A veszély az, hogy az események sorozata dominóeffektusként bontakozhat ki, ami a legtöbb faj, köztük az ember kipusztulásához vezethet, ahogy az alábbi kép is figyelmeztet. (bár ezen pontok lefordítása a lenti képen egy külön posztot is megérdemelne)
Üvegházhatású gázok emelkedése
Eközben az üvegházhatású gázok koncentrációja folyamatosan emelkedik.
Az átlagos napi szén-dioxid (CO₂) a Hawaii állambeli MaunaLoában 426,21 ppm (parts per million) volt 2024. február 4-én. A heti átlag 425,83 ppm volt.
A változás sebessége kritikus, különösen a hőmérséklet és az üvegházhatású gázok koncentrációjának gyors emelkedése. Ahhoz, hogy magasabb CO₂-koncentrációt találjunk, évmilliókra kell visszamenni:
Egy nemrégiben készült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy:
– A CO₂megduplázódása az előrejelzések szerint 5-8 °C-kal felmelegíti a bolygót.
– Utoljára 14 millió évvel ezelőtt érte el a légköri CO₂ a mai, ember által okozott 420 ppm szintet.
– A legmelegebb időszak körülbelül 50 millió évvel ezelőtt volt, amikor a hőmérséklet 12°C-kal volt magasabb, mint ma.
(ábrák miatt a link mellékelve, nem tudtam feltenni)
Köszönjük, Andrew, a fordítást!
A cikkben a lenti link nem jó az egy régebbi cikk az dupla óceán eseményről.Az új cikk február másodikán jelent meg, csak azért írom ,ha esetleg valaki meg akarja nézni a hozzá tartozó képeket.(Blue ocean event 2024? címmel)
Mindenesetre azért is jó a cikk, mert 2024-2025-re említ egy esetleges metánkitörést, ami azért jó mert nemsokára itt lesz és le lehet ellenőrizni majd hogy igazat mondott e, bejön e belőle valami.
Ha igazat mondott akkor meg kell indulnia egy nagyobb metánkitörésnek és a görbének majd meredekebben kell felfelé ívelnie.
Amúgy épp hallgattam Stumpf Balázs egyik előadását Végzetes katasztrófa felé haladunk kb. a 27-ik perc környékén említi hogy hány fok melegedésnél mennyi lesz a terméskiesés.Azt hiszem 3 foknál akár 40% is lehet.Most nincs időm kikeresni .Ha elindul a megfutás ezt hamar elérhetjük.De máshol hallottam olyat is hogy +3C°-nál még nem lesz ilyen mértékű terméskiesés.
Amúgy elég enye telünk volt és az átlagembernek fel sem tűnik semmi.Sokszor hallottuk idén Magyarországi tekintetben hogy az átlagnál több (4-6-8°C) fokkal melegebb van.
Ugye tavasz a télben.De máshol is rekorodok dőltek meg
Az egyik reggeli műsorban mondta egy elemző hogy Magyarországi viszonylatban lehet hogy 1 hónap tél lesz csak a többi tavasz és nyár.Valamilyen szinten ez most is igaz legalábbis idén.
Azt is mondta hogy ahogy az áramlat lassul majd lehet télen -20-30 fok , nyáron pedig 40-45°C Persze mindent nem kell elhinni.
Mindenesetre kíváncsian várjuk a nyarat és az időjárási anomáliákat.
A cikk megértése szerintem elég komplex például nem tudom honnan számolják ki hogy hová mennyi hő megy és a meleg szelek mennyire tudják megolvasztani a jeget, de gondolom számításokra alapoznak.
A cikkben egyszerre sok eseményt felvázolnak és nem tudom mennyi ezen események egymásutáni bekövetkeztének valószínűsége, vagy hogy épp ők tudják e .
Mondjuk szerintem senki sme tudja biztosra.
2./ andrew
köszönöm a még megmaradtak nevében is.
SZÉP MUNKA VOLT !!!
2.-Andrew!
Elnézést, rondán elrontottam.
5.A.Éva
Semmi baj:)