Tibor bá’ blogja kategória bejegyzései

(3078) A nagy metán talány

Tibor bá’ ingyen fordítás 😀 online

 

Oroszország északi kontinentális talpazata magában foglalja a Barent-tengert, a Kara-tengert, a Laptev-tengert és a Kelet Szibériai-tengert (ESAS). Ez a terület a világ legkevésbé feltárt része, és egyben napjaink legellentmondásosabb területe klímakutatás szempontjából. Pedig ez rejtegeti a legvalószínűbb okot a hőmérséklet megfutásra, mert hatalmas metán lerakodás van jelen, ami térdre kényszerítheti a civilizációnkat. Azonban ennek lehetősége tudományos körükben igen ellentmondásos.

A tudományos vélemények széles skálát ölelnek fel: (1) Komoly esély van olyan metán kitörésre, ami okozhatja a globális melegedés megfutását. (2) Nem kell izgulni. A kockázat elhanyagolható, mert a tenger fenekén található metán lerakodás a helyén fog maradni. (3) Nem kell izgulni, mert a víz alatti metánszivárgás oxidálni és feloldódni fog és nem fog okozni globális hőmérséklet megfutást.

Végeredményben sok klímakutató elutasítja az ESAS lehetőséget, van, aki odáig megy, hogy még a publikált kutatási eredményeket is tagadja. Tény viszont az, hogy az IPCC elhessegette a közeli kockázat lehetőségét (aminek több oka is van).

Sajnálatos módon a legutóbbi események azt jelzik, hogy az 1)-ben felsorakoztatott esemény a legesélyesebb.

Metán Befigyelés – 2019. Október: „Ez a legerősebb szivárgás, amit eddig láthattam. Még senki se jelentett hasonlót.” Igor Semiletov professzor Tomsk Politechnikai Egyetem. Egy 4    0 napos sarki misszió után.

Metán Befigyelés – 2019. December, Madridi COP25: „Ilyet még sohase láttunk Alaszkán. Itt a maximális metán koncentráció 800 ppb volt. Most 2050 ppb és ez az érték már 4 hónapja állandó.

A kérdés az, hogy a klímával kapcsolatban ennek mi lesz a következménye. Az orosz kontinentális alapzatnál a tenger mélysége mindössze 40-100 m, ahonnan nagy méretű kitörés előfordulhat. Ennek területe megegyezik Németország, Nagy Britannia, Olaszország, és Japán területének az összegével, és teli van víz alatti metán lerakodással, ami felett a permafroszt gyors ütembe vékonyodik. (Állítja Natália Shakhova – orosz sarkkutató)

A már felszabadult gázok az ESAS-ban azt jelzik, hogy hirtelen nagymennyiségű metán szabadulhat fel, vagy destabilizált hidrátokból, vagy a permafroszt alatt összegyűlt szabad gázokból (forrás: Natália Shakhova, Geosciences, 2019. Június 5.)

A Kelet Szibériai talpazat a világ óceánjainak a legszélesebb és legsekélyebb talpazata, az innen származó metánszivárgásról feltételezik, hogy megváltoztathatja a klímát. Ennek oka az, hogy a tenger alatti permafrosztban lévő metán több százszorosa az atmoszférában jelenleg lévő metánnak (The Siberian Times, 2016. október 4. A netán kibocsátás 2014 óta jelentősen megnőtt.)

Dr. Peter Wadhams professzor legújabb könyve „Búcsúzz el a jégtől”, ami 46 év kutatási munkának egy rendkívül értékes összefoglalója, egy igazi mestermű, amiben a szerző világossá teszi, hogy a klímaváltozás nagymértékben függ attól, mi történik az Arktiszon. Ugyanis ami ma az Arktiszon történik, az nem marad a helyszínen, hatása az egész Földre kiterjed.

A szibériai kontinentális talapzattal kapcsolatban Wandhem a következőket írja: „Emlékeznünk kell arra (amit sok tudós sajnos elfelejt), hogy csak 2005-től létezik jelentősebb nyílt víz az Arktisz talapzatokon, ezért egy teljesen új helyzet állt elő, ahol egy új olvadási jelenséggel találkozhatunk.” Más szavakkal egy nagy méretű metán felszabadulás előfordulásának esélye, már 15 éve nőtt meg. Ennek ellenére ez a legkevésbé kutatott terület a Földön. Ennek egyik valószínű oka az, hogy ez a terület Oroszországhoz tartozik, és így ellenáll Nyugati befolyásolásnak. Egy másik ok az orosz kutatókkal szembeni fenntartás, elsősorban Natália Shakováról lehet szó, aki az ESAS kutatás legkiemelkedőbb tudósa.

A tudósok jelentős többségének az a véleménye, hogy az ESAS metántól nem kell tartani (ahogy ezt már írtam), mert oxidál és feloldódik, mint gáz kikerül az atmoszférába. Erre Waldham azt válaszolja, hogy a Kelet Szibériai talpazat rendkívül sekély. A 2,1 millió négyzetkilométer 75 százaléka nem éri el a 40 métert. Így a metán legnagyobb része elkerüli az oxidálást, és felér a felszínre, belépve az atmoszférába.

Mivel az ESAS az utóbbi évekbe egyre aktívabb, fontos lenne a kitörés lehetőségének a kiértékelése. Például, Wadham szerint az ESAS kitűnő szakértője Natália Shakova szerint 700 Gt metánról lehet szó. Ha egy 8 százalékos hatalmas böfögés lép fel, az 50 Gt metánt jelentene, ami a Föld átlaghőmérsékletét 0,6 °C-al dobná meg két év alatt. Ennek rendkívül negatív hatása lenne a klímára, ismeretlen, de szörnyű eredményekkel, túljutva az IPCC által veszélyes területnek nevezett 2 °C melegedésen. Ekkor következne be a mezőgazdasági termésátlagok gyors csökkenése.

Egy ESAS metán kitörés lehetősége egymagában elég lenne ahhoz, hogy a kormányok összeüljenek az ENSZ-ben, klimatikus vészhelyzet miatt, megcélozva a széndioxid kibocsátás drasztikus csökkenését. Sajnálatos módon a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) egészen más célt tűzött ki. A nyersolaj kitermelést 120 százalékkal akarják növelni 2030-ra. Ez mellett India és Kína a széntüzelés növelését tervezi.

Utóirat: Ennek a metán kitörésnek az esélye meglehetősen nagy, legalább 50 százalék az üledék, vizsgálatok szerint, amit azok végeznek, akik tudják, miről beszélnek. (Natália Shakhova és Igor Semiletov). Ha bekövetkezik, hatása gigantikus lesz. Az Arktisz tengerfenéken lévő metán kitörésének kockázata a legnagyobb, amivel az emberiségnek szembe kell nézni. Akkor pedig miért nem történik semmi ezzel kapcsolatban? Miért nem vetik rá magukat a témára a klímakutatók? És miért van az, hogy az IPCC is alig tesz róla említést? Úgy tűnik, nem csak azok kerülik a témát, akik klímatagadók, hanem azok is, akik Arktisz kutatóknak vallják magukat.

A munkaalap szerzője: Robert Hunziker, aki Los Angeles-ben él, és itt érhető el: rlhunziker@gmail.com.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3077) ESP

Tibor bá’ online

 

Az extrasensory peception témával 1958 és 1960 között foglalkoztam. Két év alatt minden elolvastam, ami ezzel kapcsolatban felelhető volt a Melbourne Egyetem könyvtárban. A végén csatlakoztam a tudósok 96 százalékához, akik úgy gondolják, hogy megmaradnak a klasszikus fizika szilárd talaján. Véleményem szerint 30. életév környékén a gondolkodó embernek le kell számolni ezzel az álomvilággal. És 60 évvel később, ezzel vége is lehetne a történetnek, de az utóbbi időben a honlapomat elözönlötték a ezoterikus támadások, amelyek iparkodtak megfertőzni a józanul gondolkodókat. Erre ébredt fel Horváth Csongor barátom, aki javasolt egy kísérlet elvégzését, amit lelkesen felkaroltam. Indul tehát egy teszt sorozat vasárnap este 22h-kor, az alábbiak szerint.

Éva ki fog húzni a polcról egy vaskosabb könyvet, felüti, és a jobb oldalon található lapszámot nekem bemondja. Én a 3 jegyű szám (amik 111 és 299 között lehetnek valahol) tagjait összeadom. A példánkban ez 3-at, illetve 20-at adna. A kapott számmal kiszámolom az alábbi 5 tagú kártyát (ahogy a gyerekek szokták volt, hogy ki legyen a fogó). A 3 a hullámra esne, a 20 a csillagra.

Amit kapok, arra az ábrára fogok koncentrálni 22:05-től 22:15-ig. Nektek is ki kell választani egy kártyát az 5 közül, amiről úgy érzitek, hogy én koncentrálok rá, és erre a kártyára kell szavazni a honlap jobb felső sarkában lévő táblán. 22:15-től 22:45-ig. Ekkor én kiértékelem és 23:00 előtt közzé teszem.

24:00 után megjelenik a napi poszt, de elé lesz rakva ez az oldal, lenullázott szavazattal, és ez így fog ismétlődni 4 napon át. Bármikor lehet csatlakozni. Az eredményre valamennyien kíváncsiak vagyunk. Legyen mindenki tisztességes. Esetleges csalással magadat is becsapod.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3079) Breaking news – Koronavírus

Tibor bá’ online

Frissítés

Titkos forrásból származó hírek szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint a hivatalos hírekből kitűnik.

  • 14% of a city of more than 11 million has been infected (1,551,200 infected)
  • Four percent (4%) of those infected (that is 62,408 already dead).
  • Compared to that the 1918 Spanish flu, which killed MILLIONS had 1% fatality rate

Vagyis: A 11 milliós városból 1.551.200 ember már fertőzött. Ennek 4 %-a, vagyis 62.408 ember már halott. Összehasonlítva az 1918-as spanyol náthával, akkor 1 százalék halt meg, most 4 %.

_______________________________________________________________________

;

Néhány napja tudunk róla, hogy Kínában felütötte a fejét egy új(?) koronavírus, ami tüdőgyulladást produkál, és már biztos, hogy emberről emberre terjed cseppfertőzéssel. A számok eddig alacsonyak voltak, és azt lehetett hinni, hogy a kínai hatóságok tudják, mit kell tenni, és a jelenség hamarosan elmúlik.

Most azonban kerülő úton új hírek járnak. A 11 milliós Wuhan városból nem lehet kijönni, karanténban vannak, amire még nem volt példa. A december 31.-én, Kínában kitört betegségnek hivatalosan 300 áldozata van, akik közül eddig 6 halt meg, de nem hivatalos jelentések szerint a kórházban kezelt súlyosan betegek száma átlépte az 1700-at, és a kórházi proszektúrán több száz elhunytat tárolnak.

Megbetegedések mára már a szomszédokban is vannak: Japán, Dél Korea, Tajvan, Thaiföld. De már távolabb is előfordul. Kanadában legalább 4 személy van karanténban. De van már ember karanténban Ausztráliában, és az Egyesült Királyságban is. A legújabb pedig, hogy Mexikóból is jelentettek nCoV-2019 koronavírust.

És mintha ez nem lenne elég, Afrikában soha nem látott sáskajárás van. Kenyát, Etiópiát, Szomáliát és Ugandát már letarolták. Nem csodálkoznék, ha elsősorban a rizs ára a közeljövőben áttörné a plafont, majd eltűnne a piacról.

PS: A betegség lappangási ideje 5 nap. A repülőn érkező lázas embereket azonnal karanténba zárják, de ez nem lehet túlságosan hatásos megelőzlés az 5 napos lappangási idő miatt. Komoly esély van arra, hogy ebből világjárvány lesz.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3076) Végül is ki lőtte le a 752 jelzésű ukrán gépet?

Az eredeti cikk magyar fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek. VIP előfizető egy évre úgy lehetsz, ha legalább 10.000 forint adománnyal hozzájárulsz a honlap fenntartásához. A fordítások kiválasztásánál arra figyelek, hogy azokra kerüljön sor, ami a magyar médiában nem jelenhet meg.

Előjáróban: Naivság azt hinni, hogy a tiltást klaszter bombák, vegyi fegyverek terén betartják. Mérges gázokat azért nem alkalmaznak, mert sok esetben megfordul a szél, és sajkát csapatok kerülnek gáz alá. A győzelem érdekében minden bevethető, de ez most egy szélsőséges aljasság. Repülőgépen békésen utazó embereket megölni taktikai okok miatt, már tényleg a non plusz ultra.

__________________________________________________________________________

Az eredeti cikk szerzője: Philip Giraldi, aki korábban CIA terrorelhárítási specialista volt. Mint titkosszolgálati tiszt 19 éven át szolgált Törökországban, Olaszországban, Németországban, és Spanyolországban. 1992-ben a Barcelonai Olimpián CIA főnök volt, és az első amerikai, aki 2001 decemberében belépett Afganisztánba. A Washingtoni Nemzetérdekű Tanács Műveleti Igazgatója, mely csoport Amerika közel keleti politikájának a megsegítésére alakult az amerikai értékek és érdekekkel összhangban. Cikke először az American Herald Tribuneben jelent meg.

__________________________________________________________________________

Who Targeted Ukraine Airlines Flight 752?

Iran Shot It Down But There May Be More to the Story

By Philip Giraldi

The claim that Major General Qassem Soleimani was a “terrorist” on a mission to carry out an “imminent” attack that would kill hundreds of Americans turned out to be a lie, so why should one believe anything else relating to recent developments in Iran and Iraq? To be sure, Ukraine International Airlines Flight 752 departing from Tehran’s Imam Khomeini International Airport on the morning of January 8th with 176 passengers and crew on board was shot down by Iranian air defenses, something which the government of the Islamic Republic has admitted, but there just might  be considerably more to the story involving cyberwarfare carried out by the U.S. and possibly Israeli governments.

To be sure, the Iranian air defenses were on high alert fearing an American attack in the wake of the U.S. government’s assassination of Soleimani on January 3rd followed by a missile strike from Iran directed against two U.S. bases in Iraq. In spite of the tension and the escalation, the Iranian government did not shut down the country’s airspace. Civilian passenger flights were still departing and arriving in Tehran, almost certainly an error in judgment on the part of the airport authorities. Inexplicably, civilian aircraft continued to take off and land even after Flight 752 was shot down.

Fifty-seven of the passengers on the flight were Canadians of Iranian descent, leading Prime Minister Justin Trudeau to point the finger both at the Iranian government for its carelessness and also at Washington, observing angrily that the Trump Administration had deliberately and recklessly sought to “escalate tensions” with Iran through an attack near Baghdad Airport, heedless of the impact on travelers and other civilians in the region.

What seems to have been a case of bad judgements and human error does, however, include some elements that have yet to be explained. The Iranian missile operator reportedly experienced considerable “jamming” and the planes transponder switched off and stopped transmitting several minutes before the missiles were launched. There were also problems with the communication network of the air defense command, which may have been related.

The electronic jamming coming from an unknown source meant that the air defense system was placed on manual operation, relying on human intervention to launch. The human role meant that an operator had to make a quick judgment in a pressure situation in which he had only moments to react. The shutdown of the transponder, which would have automatically signaled to the operator and Tor electronics that the plane was civilian, instead automatically indicated that it was hostile. The operator, having been particularly briefed on the possibility of incoming American cruise missiles, then fired.

The two missiles that brought the plane down came from a Russian-made system designated SA-15 by NATO and called Tor by the Russians. Its eight missiles are normally mounted on a tracked vehicle. The system includes both radar to detect and track targets as well as an independent launch system, which includes an Identification Friend or Foe (IFF) system functionality capable of reading call signs and transponder signals to prevent accidents. Given what happened on that morning in Tehran, it is plausible to assume that something or someone deliberately interfered with both the Iranian air defenses and with the transponder on the airplane, possibly as part of an attempt to create an aviation accident that would be attributed to the Iranian government.

The SA-15 Tor defense system used by Iran has one major vulnerability. It can be hacked or “spoofed,” permitting an intruder to impersonate a legitimate user and take control. The United States Navy and Air Force reportedly have developed technologies “that can fool enemy radar systems with false and deceptively moving targets.” Fooling the system also means fooling the operator. The Guardian has also reported independently  how the United States military has long been developing systems that can from a distance alter the electronics and targeting of Iran’s available missiles.

The same technology can, of course, be used to alter or even mask the transponder on a civilian airliner in such a fashion as to send false information about identity and location. The United States has the cyber and electronic warfare capability to both jam and alter signals relating to both airliner transponders and to the Iranian air defenses. Israel presumably has the same ability. Joe Quinn at Sott.net also notes an interested back story to those photos and video footage that have appeared in the New York Times and elsewhere showing the Iranian missile launch, the impact with the plane and the remains after the crash, to include the missile remains. They appeared on January 9th, in an Instagram account called ‘Rich Kids of Tehran‘. Quinn asks how the Rich Kids happened to be in “a low-income housing estate on the city’s outskirts [near the airport] at 6 a.m. on the morning of January 8th with cameras pointed at the right part of the sky in time to capture a missile hitting a Ukrainian passenger plane…?”

Put together the Rich Kids and the possibility of electronic warfare and it all suggests a premeditated and carefully planned event of which the Soleimani assassination was only a part. There have been riots in Iran subsequent to the shooting down of the plane, blaming the government for its ineptitude. Some of the people in the street are clearly calling for the goal long sought by the United States and Israel, i.e. “regime change.” If nothing else, Iran, which was widely seen as the victim in the killing of Soleimani, is being depicted in much of the international media as little more than another unprincipled actor with blood on its hands. There is much still to explain about the downing of Ukrainian International Airlines Flight 752.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3075) Megbolondult  a világ, vagy csak Amerika?

Tibor bá’ online

 

A világ vezető politikusai nem értekeznek, nem diplomáciáznak, hanem egymásnak üzengetnek a twitteren, ahol bárki élvezheti őket. Ráadásul az üzengetések nyelvezete Trump esetében kifejezetten gyerekes. Illetve, olyan szavakat és jelzőket használ, amit a tizenéves bakfisok naplóiból szednek ki: “The so-called ‘Supreme Leader’ of Iran, who has not been so Supreme lately, had some nasty things to say about the United States and Europe.” Fordítás: Irán úgy nevezett legfelső (mindenek felett álló) vezetője, aki az utóbbi időben nem volt olyan nagyon legfelső, csúnya dolgokat mondott az Egyesült Államokról, és Európáról.

Na és ez: “Their economy is crashing, and their people are suffering. He should be very careful with his words!” Fordítás: A gazdaságuk romokban hever, emberei szenvednek. Óvatosabban kellene bánnia a szavaival. Na és mik voltak ezek a szavak? Ali Khamenei ajatollah az amerikai politikusokat simán bohócoknak nevezte, ami szerintem Trump esetében megállja a helyét.

Az ajatollah-nak se kellett kölcsön kérni egy kis kamaszkodást. Közölte, hogy a legjelesebb, és legerősebb iráni vezérrel nem mertek szembeszállni a csatatéren, orvul le kellett mészárolniuk.

Természetesen Trump nem akart lemaradni, ezért előállt a következőkkel: “noble people of Iran, who love America, deserve a government that will help them achieve their dreams,” Fordítás: Irán nemes polgárai, akik szeretik Amerikát, megérdemelnek egy olyan kormányt, aki segíti őket, hogy megvalósítsák álmaikat. Hmmm, jó kis propaganda szöveg. 20 éves koromban az ilyet én is beszoptam és szorgalmasan jártam az amerikai követség könyvtárába a Várba. Anyámék tervezték, hogy kimegyünk Amerikába és nyitnak New Yorkban egy gulyás bárt. Egy kis naivitásért mi se mentünk a szomszédba.

Csakhogy Trump nem tudta abbahagyni: “Instead of leading Iran toward ruin, its leaders should abandon terror and Make Iran Great Again!”  Fordítás: Ahelyett, hogy Iránt a romlásba vezetik, vezetőinek hátat kellene fordítania a terrornak és Iránt újra naggyá kellene tenniük. Azt persze nem teszik hozzá, hogy Irán „romlását” ők okozzák gazdasági terrorral, amit embargónak neveznek.

A végén Khamenei  komolyra fogta a szót: The villainous US gov repeatedly says that they are standing by the Iranian ppl. They lie. If you are standing by the Iranian ppl, it is only to stab them in the heart with your venomous daggers. Of course, you have so far failed to do so, and you will cetinl continue to fail. Fordítás: A gonosz amerikai kormány azt állítja, hogy az iráni emberek oldalán állnak. Hazudnak. Ha az iráni emberek oldalán állnak, az csak azért van, hogy szíven szúrhassák őket mérgezett tőrjeikkel. Természetesen ez eddig nem sikerült, és egészen biztos továbbra se fog sikerülni.

Jól elvannak! Nem kellenek ide diplomaták. Megteszi egy felnőtt  méretű homokozó.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3074) A nemzeti büszkeség forog kockán: Oroszország, Kína, Egyesült Államok verseng a hiperszonikus fegyverek fejlesztésztésében

A poszt szerkesztett magyar fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek. VIP előfizető az lehet egy teljes éven át (kb. 50-52 fordítás), aki legalább 10.000 forint adománnyal hozzájárul a honlap fenntartásához.

_________________________________________________________________________

National pride is at stake.’ Russia, China, United States race to build hypersonic weapons

High in the sky over northwestern China, a wedge-shaped unmanned vehicle separated from a rocket. Coasting along at up to Mach 6, or six times the speed of sound, the Xingkong-2 “waverider” hypersonic cruise missile (HCM) bobbed and weaved through the stratosphere, surfing on its own shock waves. At least that’s how the weapon’s developer, the China Academy of Aerospace Aerodynamics, described the August 2018 test. (China did not release any video footage.) The HCM’s speed and maneuverability, crowed the Communist Party’s Global Times, would enable the new weapon to “break through any current generation anti-missile defense system.”

For decades, the U.S. military—and its adversaries—have coveted missiles that travel at hypersonic speed, generally defined as Mach 5 or greater. Intercontinental ballistic missiles (ICBMs) meet that definition when they re-enter the atmosphere from space. But because they arc along a predictable ballistic path, like a bullet, they lack the element of surprise. In contrast, hypersonic weapons such as China’s waverider maneuver aerodynamically, enabling them to dodge defenses and keep an adversary guessing about the target.

Since the dawn of the Cold War, the Pentagon has periodically thrown its weight behind the development of maneuverable hypersonic weapons, only to shy away when technological hurdles such as propulsion, control, and heat resistance proved daunting. “You see a flurry of activity, a lot of investment, and then we conclude it’s a bridge too far,” says aerospace engineer Mark Lewis, director of defense research and engineering for modernization at the U.S. Department of Defense (DOD). “The community was underfunded and largely forgotten for many years,” adds Daniel DeLaurentis, director of Purdue University’s Institute for Global Security and Defense Innovation.

Now, DOD is leading a new charge, pouring more than $1 billion annually into hypersonic research. Competition from ambitious programs in China and Russia is a key motivator. Although hype and secrecy muddy the picture, all three nations appear to have made substantial progress in overcoming key obstacles, such as protecting hypersonic craft from savage frictional heating. Russia recently unveiled a weapon called the Kinzhal, said to reach Mach 10 under its own power, and another that is boosted by a rocket to an astonishing Mach 27. China showed off a rocket-boosted hypersonic glide vehicle (HGV) of its own, the Dongfeng-17, in a recent military parade. The United States, meanwhile, is testing several hypersonic weapons. “It’s a race to the Moon sort of thing,” says Iain Boyd, an aerospace engineer at the University of Colorado, Boulder. “National pride is at stake.”

This new arms race promises to upend strategic calculations. Russian officials have cast nuclear-armed hypersonic craft as a hedge against future U.S. prowess at shooting down ICBMs, which could undermine nuclear deterrence.

China’s military, in contrast, sees hypersonic weapons (as well as cyberwarfare and electromagnetic pulse strikes) as an “assassin’s mace”: a folklore term for a weapon that gives an advantage against a better-armed foe, says Larry Wortzel, a senior fellow at the American Foreign Policy Council who serves on the U.S.-China Economic and Security Review Commission. If tensions were to spike over Taiwan or the South China Sea, for instance, China might be tempted to launch preemptive strikes with conventional hypersonic weapons that could cripple U.S. forces in the Pacific Ocean, Wortzel says. China’s hypersonic weapons, he warns, “seem deliberately targeted at upending the tenuous strategic stability that has been in place since the end of the Cold War.”

For now, maneuverability at hypersonic speeds makes the weapons nearly impossible to shoot down—“unstoppable,” as a headline in The New York Times put it last summer. But, “Unstoppable today does not mean unstoppable tomorrow,” says Shari Feth, a materials engineer at the U.S. Missile Defense Agency (MDA). She’s at the vanguard of U.S. efforts to field countermeasures against hypersonic weapons. “There are technologies that could be developed that could be used for a more robust defense,” Feth says. “But we have more work to do to get there.”

The United States has spent decades trying to get hypersonic flight right. The first vehicle to exceed Mach 5 was a two-stage rocket, dubbed Project Bumper, launched in 1949. After four failed tests, the V-2 rocket lifted off from a missile range in New Mexico, releasing a second-stage sounding rocket that attained Mach 6.7.

Project Bumper and subsequent efforts laid bare the daunting challenges. “This is a very unforgiving realm,” says Lewis, who served as chief scientist of the U.S. Air Force from 2004 to 2008. “You’re flying under extraordinary conditions”—extreme velocities, forces, and temperatures. The hypersonic threshold of Mach 5 is arbitrary, but at those speeds, he says, “temperatures start to get high enough to worry about.”

International Space Station(~400 km) ICBM ballistic trajectory(up to 1200 km) Atmosphere(~100 km) Target Launch Hypersonic glider trajectory(~40 to 100 km) Hypersonic cruise missiletrajectory (~20 to 30 km) Turbofan Air speed(Mach) Hypersonic flight Hypersonic glide vehicle Hypersonic cruise missile 0 5 1 10 15 20 25 30 Turbojet Scramjet Glider Fast strike Since the dawn of the Cold War, militaries have strived for weapons that canmaneuver at hypersonic speed, defined as Mach 5 (five times the speed of sound) or greater. Although hype and secrecy muddy the picture, China, Russia, and the United States all appear to have made big strides in overcoming key obstacles. In the turbofan engines ofcommercial jetliners, thrust comesfrom the jet exhaust and fromair swept past the combustionchamber by fans. Such enginesare not designed to handle shockwaves generated by air movingfaster than sound. Hypersonic cruisemissiles instead use a supersoniccombustion ramjet, or scramjet. From fans to scrams Scramjet engines are little more than an open tube. But at hypersonic speeds, air molecules spend milliseconds in the tube—scant time for fuel and air to mix properly. Simple yet complex Bypassair Exhaust Turbofan Commercialairliner Hypersonic cruise missile Bypass fan Cowling Compressor Fuel injection Supersoniccombustion Center body Supersonic aircompression Supersonic intake Inlet shockwaves Turbine Because intercontinental ballisticmissiles (ICBMs) arc along a ballisticpath, they lack the element of surprise.In contrast, hypersonic weapons aremaneuverable and fly at lower altitudes,evading radar and dodging defenses. Bobbing and weaving

The heating depends on factors such as the vehicle’s speed and contours. When a space shuttle returning from orbit hit the upper atmosphere at Mach 25, its blunt leading edges heated to 1400°C, which a skin of carbon-carbon composites helped it withstand. Newer hypersonic craft tend to have sharper edges—in part to assist with maneuverability—that can exceed 2000°C. Turbulence can make things worse. At hypersonic speeds, the boundary layer around the vehicle thickens, and a smooth, laminar flow can suddenly break up into eddies and swirls that cause temperature spikes on the vehicle’s skin. “We’ve devoted a lot of fundamental research to figure out when that occurs,” Lewis says. A vehicle’s survival, he says, requires resilient superalloys and ultra–high-temperature ceramics. And perhaps novel coolants. For example, a team at the U.S. Naval Research Laboratory has devised a liquid sodium system that drains heat from a leading edge through continuous evaporation and condensation.

High air speeds also pose challenges for engines on HCMs, which unlike HGVs have their own power plants. HCMs use a supersonic combustion ramjet, or “scramjet,” to accelerate. “It’s the simplest type of jet engine you could ever imagine … just an open tube” in which air mixes with fuel, Lewis says. “It’s also perhaps the most complicated type you can imagine because of the extreme conditions under which it operates.”

At hypersonic speeds, air molecules spend milliseconds in the engine tube—scant time for fuel and air to mix properly. And when a vehicle pitches and yaws, airflow into the engine changes, which can result in uneven combustion and thrust. Tweaks to get a better burn have ramifications for, say, how the aircraft withstands shock waves. “Everything is incredibly coupled. You are designing a fully integrated vehicle,” Lewis says. It took the United States 46 years to realize its first working scramjet: NASA’s $230 million X-43a, an uncrewed vehicle that flew in 2004.

HGVs pose other challenges. The rocket that carries the glider reaches speeds far greater than those of an HCM, meaning engineers must use materials that are even more resistant to heat. Still, HGVs are easier to maneuver because they lack a scramjet, with its acute sensitivity to pitch and yaw. “It almost becomes a religious discussion—rockets versus air breathing,” Lewis says. “The ultimate answer is we probably want both.”

The United States has not yet fielded either. After decades of fits and starts, any advantage that U.S. hypersonic R&D once held has largely eroded away. Its wind tunnels and other testing infrastructure are aging. And challenges such as tweaking designs to ensure engine walls don’t melt have slowed progress on scramjets, Lewis says. “Today we are further away from routine scramjet flight than we were 10 years ago.”

From a base in the Ural Mountains on 26 December 2018, Russia’s armed forces launched a ballistic missile carrying an HGV called Avangard. After separating from its carrier in the stratosphere, the HGV zigzagged 6000 kilometers across Siberia at a searing Mach 27, Russian officials claimed, then smashed into a target on the Kamchatka Peninsula. Afterward, a beaming Russian President Vladimir Putin called Avangard “the perfect New Year’s gift for the country.” Russia’s defense ministry announced last month that it has put the nuclear-armed HGV into combat duty—allowing Putin to claim that Russia is the first country armed with hypersonic weapons.

Russian boasts along with Chinese advances have sounded the alarm in the United States. Congress will pour more than $1 billion into military hypersonic research this year and has created a new university consortium to do basic studies. “Our work on hypersonics has really ramped up,” says Jonathan Poggie, an aerospace engineer at Purdue. His team models low-frequency shock waves “that pound on a vehicle like a hammer.”

The rising military stakes have prompted the Pentagon to consider classifying some basic hypersonic research. DOD “is very concerned about educating our enemies,” Poggie says. “They are in the middle of trying to draw these red lines,” Boyd adds. But, “If we overclassify,” he warns, “there are a number of domino effects. You’d be stifling innovation. Inevitably, that means fewer new ideas.”

A veil of secrecy is also descending in Russia, which has produced “a rich body of hypersonic literature,” Lewis says. Security officials there recently charged two scientists with treason for sharing findings with European collaborators; the data had been approved for release but then declared secret 5 years later.

China, in contrast, has been surprisingly open about its research. “The Chinese are trying to establish prestige in the field,” Lewis says. The nation has invested heavily in facilities, including sophisticated wind tunnels and shock tubes that use blast waves to study hypersonic flows. “Ten years ago, they were duplicating what others had done,” Boyd says. “Now, they’re publishing innovative ideas.” At a 2017 hypersonic conference in Xiamen, China, Chinese scientists presented more than 250 papers—about 10 times the number presented by U.S. researchers.

“You see papers you’d think they wouldn’t publish in the open literature,” Poggie says. One is a recent analysis from the China Aerodynamics Research and Development Center showing that the plume of ionized gas, or plasma, left by a hypersonic vehicle is more visible on radar than the vehicle itself. That implies radar could give early warning of an incoming weapon.

Other nations are chasing the trio of leaders—or teaming up with them. Australia is collaborating with the United States on a Mach 8 HGV, and India with Russia on a Mach 7 HCM. France intends to field an HCM by 2022, and Japan is aiming for an HGV in 2026, the U.S. Congressional Research Service noted in a July 2019 report.

The United States is largely defenseless against such weapons, at least for now, in part because it can’t track them. U.S. military satellites are vigilant for flashes that reveal launches of ICBMs and cruise missiles. But they would probably lose track of even a rocket-boosted hypersonic weapon soon after it detaches from its booster, analysts say. To avoid “shooting blindly … you need to continue to track it when it starts doing these maneuvers in the atmosphere,” says Thomas Karako, director of the Missile Defense Project at the Center for Strategic & International Studies.

To remedy that shortcoming, the Pentagon plans to launch hundreds of small satellites with sensors capable of tracking heat sources an order of magnitude cooler than rocket boosters. “By proliferating them, you make it impossible to take them all out,” Karako says. The full Hypersonic and Ballistic Tracking Space Sensor network could be up and running by 2030, he adds. (The satellites would also be used to help guide U.S. hypersonic weapons.)

Once you have such sensors, “we can find a way to build the interceptors,” Karako says. Current missile defense interceptors aim to destroy ICBMs near their apex in the upper atmosphere, much higher than a hypersonic weapon flies, and they aren’t maneuverable enough to hit a swerving target. “You’ll need interceptors with more divert capability than we have,” Karako says.

MDA is exploring various approaches that would enable interceptors to “overmatch” incoming weapons, Feth says. One possibility, she says, is to fly faster—a tall order that would demand new lightweight, heat-resistant composites and alloys.

Interceptors could destroy a hypersonic vehicle either by colliding with it or by detonating a warhead nearby. But MDA is also exploring using directed energy: lasers, neutral particle beams, and microwaves or radio waves. Directed-energy countermeasures were floated in the 1980s as elements of the United States’s “Star Wars” missile defense shield—then abandoned. Four decades later, “They are more plausible,” Karako says. Still, MDA recently scrapped plans to test a prototype 500-kilowatt airborne laser by 2025 and to develop a space-based neutral particle beam.

Even as defense scientists search for ways to thwart a hypersonic attack, diplomats and nonproliferation experts are discussing how to limit—or even outlaw—the disruptive technology. “Hypersonic weapons are primed for arms control,” argues Ankit Panda, senior fellow on the Defense Posture Project at the Federation of American Scientists, a think tank. The United Nations Office for Disarmament Affairs weighed in last year with a report exploring arms control scenarios, blasting what it called a “blinkered pursuit of a novel technology with as-yet-unproven military utility,”

Arms control treaties, however, are hardly in vogue these days. And with China, Russia, and the United States egging each other on with one high-profile test after another, the hypersonic arms race seems likely to accelerate.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3073) Vasárnapi zene

Mindenki úgy segít, ahogy tud, a BONEY M zenével:

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3072) Hogy áll a klímaváltozás?

Tibor bá’ online

 

Két napja James Hansen-től megkaptam a Global Temperature in 2019 című értesítést az alábbi ábrával:

Itt az látható, hogy 2019. csak egy hajszállal maradt le 2016-től, ami egy szuper El Nino év volt, míg 2019. mindössze El Nino semleges volt. Ebből az várható, ha 2020. El Nino lenne, akkor az északi féltekén, vagyis nálunk orbitális melegre lehetne számítani. Ez különben jelenleg a déli féltekén El Nino nélkül is megvan. Az ausztrál tüzekről nem lehet nem tudni. Különben Ausztráliában azt láthatjuk, ami a mi sorsunk is lesz, ki tudja hány év múlva, mikor. De Ausztrália mellett ott van Brazília. A jelzések szerint január 9.-én, Rio de Janeiro-ban 54,8 °C meleget éreztek az emberek: https://riotimesonline.com/brazil-news/rio-de-janeiro/rio-de-janeiro-records-heat-index-of-54,8°C-this-saturday/.

Mindeközben a klíma értesítéseket ilyesmivel zárják le: Global governments plan to increase fossil fuels by 120% by 2030, including the US, China, Russia, Saudi Arabia, India, Canada, and Australia. Ami így hangzik magyarul: A kormányok azt tervezik, hogy a fossziliákat 2030-ra 120 százalékkal növelik. Ideértve USA-t, Kínát, Oroszországot, Szad Arábiát, Indiát, Kanadát, és Ausztráliát. Nem hiszem, hogy pesszimizmus beszélne belőlem, de ilyen kormányok mellett, milyen lehetőségünk van a túlélésre?

Az Arctic News tegnap újra felvetette: Could Humans Go Extinct Within Years? vagyis: Néhány év alatt az emberiség kihalhat-e? És az a vélemény, hogy minden a metántól függ.

Sam Carana

Peak methane levels as high as 2670 ppb were recorded by the MetOp-1 satellite on January 2, 2020 pm at 469 mb, at the East Siberian Arctic Shelf. – Kelet Szibéria felett a MetOp-1 műhold január 2.-án, 469 mg magasságban 2670 ppb metán szintet mért.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3071) Tesztoszteron szint – fordítás

Tibor bá’ online

Csak a neve férfi: A legújabb tanulmány szerint az amerikai férfiakban a tesztoszteron szint drámai módon csökken. Mi lehet az oka?

Szerző: Peter Andrews Londonban élő ír újságíró, genetikus, diplomáját az Univesity of Glasgow-ban szerezte.

Szennyezés, ülő életmód, szójabab, de még a társadalom feminalizálását (elnőiesedését) is felhozták a tesztoszteron krízis okaként. Az amerikai népesség jövője függ tőle szó szerint.

Köztudott, hogy a tesztoszteron a férfi hormon, ami a fiúból férfit csinál. Pubertás korban beindítja a másodlagos nemi jelleg kifejlődését: megerősödik az izom és a csont, mélyül a hangszín, beindul a testszőrzet növekedése.

Egy új tanulmány szerint kiderült, hogy a tesztoszteron kb. 1999 óta krízisben van Amerikában. Több mint 4000 férfinél mérték meg a szérum tesztoszteron szintjét 15 és 39 életév között. Az eredmény félreérthetetlen. Az elmúlt két évtizedben a csökkenés több mint 25 százalékos volt.

Nem meglepő tehát, hogy a spermaszámlálásnál zuhanást tapasztaltak az elmúlt évek folyamán. Mivel a herék termelik mint a tesztoszteront, mint pedig a spermiumokat, valószínű, hogy a laptopok kerültek túl közel a herékhez.

A hím aktivisták felvetnek néhány valószínűséget: az élelmiszerekben, és az ivóvízben található hormonok, a mindenütt jelenlévő pornográfia, szójabab töltőanyag. De ezek egyenkénti vizsgálata nem hozott eredményt. A mozgásszegény, ülő életstílus egészen biztos szolgáltat okot, de mindent nem magyaráz meg. Az elhízás lehet egy ok, de a vizsgálatba vontak között különváltan nézték a normál BTI-vel rendelkezőket. Nem oldotta meg a rejtélyt.

Érdekes hipotézis  a társadalmi feminizáció, amit akkor is nehéz lenne vizsgálni, ha politikailag nem lenne inkorrekt. Vajon, ha a korábban hím domináns munkaerő piacra beáramlott nők megváltoztatták a férfiak hormonháztartását? Hosszú távon ez teljesen elképzelhető. A munkahelyeken, de még a családi életben is a férfi agresszivitás, a férfiak közötti versengés, a „férfias viselkedés” visszaszorítás nagyon is kihathat a hormontermelésre. Valamit –  valamiért.

Miért pont Amerika? Nyugat Európa semmiben se különbözik hiper-feminizált társadalmával. Csakhogy ott ilyen felmérés még nem volt, pedig igen nagy szükség lenne rá. Mint ahogy arra a szükség lenne, hogy Amerikában felmérjék a férfiak szérumában lévő ösztrogén (női hormon) mennyiségét is. És az amerikai nők szérumában található tesztoszteron mennyiségét.

Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy ez egy szomorú hír, mert nem csak a termékenység csökkenésről lehet szó, de a tesztoszteron csökkenés kihathat az élettartamra is, növelheti a halál kockázatát. Azt is lehetne állítani, hogy a csökkenő tesztoszteron szint tökéletes metafora az amerikai férfiasság egzisztenciális krízisére.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3070) Lecserélt gender

Tibor bá’ online

 

A Skandináv területen divatba jött az átoperáltatás fiúból lányba, vagy lányból fiúba. Norvégiában 2012-ben mindössze 12 lány kérte a gender kiigazítást, ami 2018-ra 154-re változott. Annak ellenére, hogy a sebészek figyelmeztetnek, nincs visszaút. Pedig akadnak, aki visszatérnének, mert a döntés egy ideiglenes probléma miatt következett be. A probléma megoldódott, az átoperálás maradt.

A megfigyelők szerint az okok változnak. Vannak, akik gyerekkoruk óta utálják saját nemüket. Akadnak, akik tinédzser korukban döbbennek rá, hogy „nem ezt a lovat akarják”. Megint mások komoly mentális problémával küszködnek. Sok lány mindig is úgy érezte, hogy ő egy kissé más, mint a többi, és amikor jön a pubertás, nem tud beilleszkedni, kellemetlennek érzi az emlők növekedését, az elnőiesedést.

A sebészek morognak, hogy hibátlan, egészséges szervek eltávolítása nem vicc, főleg, hogy nem állíthatók vissza. De hiába, a túlzásba vitt liberalizmus egyre szedi az áldozatokat a felnövekvő fiatal nemzedék soraiban. Ma már semmi se lehetetlen, ami csak részben igaz. És akkor nem beszéltünk arról, hogy a műtétek nem tökéletesek. Emlőket, hímvesszőt, heréket el lehet távolítani, de normálisan funkcionáló nemi szerveket létrehozni lehetetlen.

Viszont régről tudjuk, hogy a divattól a fiatalokat visszatartani szinte lehetetlen, legyen az pirszing, tetoválás, vagy nemi szerv átszabás.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3069) A fák kommunikációja

Tibor bá’ online

 

Peter Wohlleben erdész magyarra is lefordított könyve, „A fák titkos élete” igencsak meghökkentő dolgokat állít. Kommunikálnak egymással, gondoskodnak utódaikról, ápolják idős, beteg szomszédjaikat. És ha ez nem elég, akkor a fák éreznek, és emlékeznek. Ha tehát letörsz egy ágat, akkor fájdalmat okozol nekik, amire emlékezni fognak, és ha legközelebb belevésel a törzsébe egy szívet és odaírod, hogy Zoltán és Olga szeretik egymást, akkor ezt egy-két év alatt be fogja nőni (vagy nem).

A magyar kiadás gondozója még azt is állítja, hogy a szerző tudományos esszékben számolt be felfedezéseiről, vagyis a fák titokzatos világáról. Kapkodom a fejem. Olyan érzésem támad, mintha valaki lóvá akarna tenni, és kajánul figyel, amikor olvasom az ajánlásokat. Például ezt: Peter Wohlleben fényt visz az erdő sűrűjébe, és bepillantást enged egy titokzatos világba (milyen lírai). Az ajánlás oly komoly hangot üt meg, hogy erősen igénybe veszi józan ítélőképességemet. Ez például: A fák eddig nem is sejtett képességeiről írott lebilincselő tudományos esszéiben a legújabb felfedezéseket éppúgy figyelembe veszi, mint saját tapasztalatait és érzéseit. “Tudományos esszé” hogy oda ne rohanjak.

Ez egy új keletű jelenség tipikus képviselője. Az emberek totálisan meg vannak zavarodva. Nem tudják hová forduljanak hiteles információkért, pont akkor, amikor az emberiségnek a legnagyobb szüksége lenne rá. Az Internet teljesen felforgatta a világot, mert boldog-boldogtalan feltehet bármit, ami eszébe jut. És az emberi fantázia közel végtelen. Közben az oktatás színvonal folyamatosan zuhan. Lapos föld, űrbéli emberek vannak közöttünk, egymással beszélgető fák,  perpetuum mobile, stb. Minden hihető szintben van feltüntetve. Ezekhez képest a klasszikus ezoterika a lélekkel és a túlvilággal simán ténynek fogadható fel azoknak, akik egész nap a TV előtt ülve ismerkednek az őket körülvevő világgal celeb imádat közepette. A műveltségi vetélkedőben ilyen kérdésre válaszolva: Ki írta a Himnuszt? (Felkínált válaszok: Arany János, Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály) Ha a néző a felsoroltak közül ki tudja választani Kölcseyt, akkor hatalmas taps közepette ajándékot kap, de nem ám könyvet. Frászt, DVD-t, hátha már nem tud olvasni, vagy elfelejtett. Ki is házalt “kiművelt emberfők” után? Na jó, elárulom, aki megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát. Éppen most verik szét. Hülyüljenek az emberek. Elég ha két hurka zabálása közben kisüstit tudnak főzni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3068) Nincs sötét energia – fordítás

Tibor bá’ online

 

Egy teljesen új elméletben orosz asztrofizikusok állítják, hogy nem létezik sötét energia.

Két orosz asztrofizikus nyilvánosságra hozott egy kozmológiai elméletet, amely megmagyarázza a világmindenség expanzióját a titokzatos „sötét energia” szükségessége nélkül, szembefordulva számtalan kortárssal.

A sötét energiának évtizedeken keresztül helykitöltő szerepe volt a világmindenség megértésében, mert átívelt egy jelenség megmagyarázásán, de Artyom Astashenok professzor és tanítványa Aleksander Tepliakov a Baltik Szövetségi Egyetemen úgy gondolják, hogy sikerült feltörniük a talányt. A kutatásuk eredményét az International Journal of Modern Physics-ben publikálták.

A világmindenség általuk felállított modelljében a folyamatosan fennálló téridő expanzió megmagyarázható a zavarba ejtő és megfoghatatlan sötét energia feltételezése nélkül, a Casimir effektus alkalmazásával, ami leírja a vákuumba elhelyezett két fémlemez között fellépő húzó erőt.

A kutatók a modelljukat összehasonlították a végesnek felfogott Földdel, aminek határait nem szükségszerűen láthatjuk. A Föld esetében két dimenziót síkkal állunk szemben. Ezt kell kivetíteni a világmindenségre, ahol háromdimenziós tér van a saját határaival, ami többnyire alig érzékelhető.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3067) Einstein levele a New York Times részére 1948. december 4.-i dátummal

A lenti cikk (levél) magyar fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek. VIP előfizető lehet egy évre az (kb. 50 fordítás), aki legalább 10.000 forint adománnyal hozzájárul a honlap fenntartásához. [OTP 11773030-00271383]

___________________________________________________________________________

Albert Einstein Letter to The New York Times. December 4, 1948

TO THE EDITORS OF NEW YORK TIMES: “New Palestine Party. Visit of Menachen Begin and Aims of Political Movement Discussed”

Among the most disturbing political phenomena of our times is the emergence in the newly created state of Israel of the “Freedom Party” (Tnuat Haherut), a political party closely akin in its organization, methods, political philosophy and social appeal to the Nazi and Fascist parties. It was formed out of the membership and following of the former Irgun Zvai Leumi, a terrorist, right-wing, chauvinist organization in Palestine.

The current visit of Menachem Begin, leader of this party, to the United States is obviously calculated to give the impression of American support for his party in the coming Israeli elections, and to cement political ties with conservative Zionist elements in the United States. Several Americans of national repute have lent their names to welcome his visit. It is inconceivable that those who oppose fascism throughout the world, if correctly informed as to Mr. Begin’s political record and perspectives, could add their names and support to the movement he represents.

Before irreparable damage is done by way of financial contributions, public manifestations in Begin’s behalf, and the creation in Palestine of the impression that a large segment of America supports Fascist elements in Israel, the American public must be informed as to the record and objectives of Mr. Begin and his movement.

The public avowals of Begin’s party are no guide whatever to its actual character. Today they speak of freedom, democracy and anti-imperialism, whereas until recently they openly preached the doctrine of the Fascist state. It is in its actions that the terrorist party betrays its real character; from its past actions we can judge what it may be expected to do in the future.

A shocking example was their behavior in the Arab village of Deir Yassin. This village, off the main roads and surrounded by Jewish lands, had taken no part in the war, and had even fought off Arab bands who wanted to use the village as their base. On April 9 (THE NEW YORK TIMES), terrorist bands attacked this peaceful village, which was not a military objective in the fighting, killed most of its inhabitants (240 men, women, and children) and kept a few of them alive to parade as captives through the streets of Jerusalem. Most of the Jewish community was horrified at the deed, and the Jewish Agency sent a telegram of apology to King Abdullah of Trans-Jordan. But the terrorists, far from being ashamed of their act, were proud of this massacre, publicized it widely, and invited all the foreign correspondents present in the country to view the heaped corpses and the general havoc at Deir Yassin.

The Deir Yassin incident exemplifies the character and actions of the Freedom Party.

Within the Jewish community they have preached an admixture of ultranationalism, religious mysticism, and racial superiority. Like other Fascist parties they have been used to break strikes, and have themselves pressed for the destruction of free trade unions. In their stead they have proposed corporate unions on the Italian Fascist model.

During the last years of sporadic anti-British violence, the IZL and Stern groups inaugurated a reign of terror in the Palestine Jewish community. Teachers were beaten up for speaking against them, adults were shot for not letting their children join them. By gangster methods, beatings, window-smashing, and wide-spread robberies, the terrorists intimidated the population and exacted a heavy tribute.

The people of the Freedom Party have had no part in the constructive achievements in Palestine. They have reclaimed no land, built no settlements, and only detracted from the Jewish defense activity. Their much-publicized immigration endeavors were minute, and devoted mainly to bringing in Fascist compatriots.

Discrepancies Seen

The discrepancies between the bold claims now being made by Begin and his party, and their record of past performance in Palestine bear the imprint of no ordinary political party. This is the unmistakable stamp of a Fascist party for whom terrorism (against Jews, Arabs, and British alike), and misrepresentation are means, and a “Leader State” is the goal.

In the light of the foregoing considerations, it is imperative that the truth about Mr. Begin and his movement be made known in this country. It is all the more tragic that the top leadership of American Zionism has refused to campaign against Begin’s efforts, or even to expose to its own constituents the dangers to Israel from support to Begin.

The undersigned therefore take this means of publicly presenting a few salient facts concerning Begin and his party; and of urging all concerned not to support this latest manifestation of fascism.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

Egy kis kikapcsolódás

Érdemes végignézni a videót, ha büszke vagy magyarságodra, ha nem. Ilyen lelkes magyar baráttal ritkán lehet találkozni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3066) Kiértékelés – Irán/USA első csörte

Tibor bá’ online

 

Iránnak nem állt szándékában amerikai katonákkal végezni, mindössze meg akarták mutatni Trumpnak, hogy eltökéltek, és rakétatechnikájuk vetekszik az amerikaiakéval.

Kászem Szoleimanit a Forradalmi Gárda karizmatikus tábornokát Trump parancsára tőrbe csalták, megölték iraki területen még pedig úgy, hogy ehhez az iraki miniszterelnököt is felhasználták. Egy elképesztő pofon az iszlám köztársaságnak, de egyúttal kifejezetten meggondolatlan, sőt hülye diplomatikai lépés – ha ezt a kifejezést egyáltalán lehet használni. Irán egyszerűen nem tehetett mást, mint előállt egy minimális megtorló lépéssel. Szoleimani meggyilkolása után a világ remegve várta lesz-e viszont válasz, Trump lép-e tovább a III. világháború felé.

A válaszcsapás előtt két órával Teherán felhívta az iraki miniszterelnök figyelmét a várható lépésre, aki azonnal értesítette az amerikai hadvezetést. Enne nyomán a koalíciós legénységet (beleértve a magyarokat is) lekergették a bunkerekbe. Természetesen senki se halt meg.

Irán 22 darab ballisztikus rakétát indított az Al Asadi amerikai légi bázisra, és az Erbili amerikai konzulátusra. 2 rakéta nem robbant fel (némi leégés), de a célba ért rakéták hallatlan pontosságúak voltak. Irán arra hivatkozott, hogy az ENSZ 51. Alapszabály szerint arányos méretű önvédelem volt. Mindjárt hozzátették, hogy Irán nem kívánja eszkalálni a háborút, de meg fogja magát védeni mindennemű agresszióval szembe.

Trump értett a szép szóból, és örült, hogy Bolton által sugallt hülye lépését jóváteheti, és elfogadta a kölcsönös visszalépést. Teherán 80 amerikai áldozatról és 242 sebesültről tett jelentést, de csupán hazai fogyasztásra szánt hazugság volt. Az irániak boldogok, hogy a Forradalmi Gárdának sikerült megbosszulni Szolemaini halálát.

Trump visszafogottsága annál is inkább bölcs volt, mert a támadással kiderült: 1) Az USA rakétatámadással szemben képtelen megvédeni magát. A Patriot elhárítás drága, de használhatatlan. A radar rendszerük is tartogat kívánnivalót.  2) Irán rendelkezik (cca. 2000) nagy hatótávolságú távolságú föld-föld, igen pontosan irányítható rakétával. Megtámadás esetén Irán komoly károkat tudna okozni a közel keleti amerikai támaszpontokon és az amerikai szövetségesek célpontjain. Ezt bizonyítják a műholdas felvételek, amik érzékeltetik, hogy az iráni rakéták olyan pontosan találtak célba, amire eddig csak az amerikai, orosz és kínai rakéták voltak képesek. Iránt már nem lehet lesöpörni az asztalról. Washingtonnak át kell formálnia a közel keleti politikáját. Szoleimani halála nem volt hiábavaló.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3065) Támadás az egészséged ellen.

Tibor bá’ online

A privatizált élelmiszer-ellátás áthozta Nyugatról az egészségtelen táplálkozás lehetőségét, sőt kényszerét. A hipermarket polcain ínycsiklandozó csomagolásban, étvágygerjesztő pompában találhatók a legegészségtelenebb táplálékok. A következőkben felhívom a figyelmet a veszélyekre és tippeket adok, hogyan lehet őket elkerülni.

  1. Óvakodj a feldolgozott húsféleségektől, kizárólag tőkehúst vásárolj. Hogy mi van belekeverve a pépesített párizsikba, kolbászokba és egyéb felvágottakba, azt csak az isten tudja. De a szeletelt bacon szalonnával se járunk jól. Az étvágygerjesztő vörös színüket a nátrium-nitrátnak köszönhetik, de ez enyhe méreg és rákkeltő anyag.
  2. Kerüld a tengeri halakat és a halkonzerveket. Mára a kifogott halak higany tartalma messze több mint amennyi megengedhető. Ha nem vagy képes leszokni a halról, akkor havonta csak egyszer egyél. Ez természetesen nem vonatkozik a magyar halgazdaságokból származó halakra. Feltehetően ezekbe a halastavakban mérgező szennyvizet nem vezetnek be. Bár a hírekben jeleztek már tömeges halpusztulást belföldi tavakban is. Legújabban a Fukushimából származó radioaktív szennyeződésre is figyelni kell, ami folyamatosan terjed szanaszét. Legokosabb, ha a halkonzervekkel teljesen felhagysz.
  3. Ne fogyassz túl sok konzervet. A konzervdobozok belső falára biszfenol-A van felhordva. Ez a szerves vegyület cukorbetegséghez, szívelégtelenséghez, sőt merevedési zavarokhoz vezethet.
  4. Kerüld az aspartammal édesített ételeket. Az aspartam egy mesterséges édesítőszer, ami károsítja az idegrendszert. A „light” vagyis cukormentes üdítőkben ez van.
  5. Ha van lehetőséged, akkor biocsirkét egyél. A csirkefarmokon termelt csirkékben ólom található, valamint antibiotikumokra rezisztens baktériumok. Plusz antibiotikum és még növekedést serkentő hormon is lehet.
  6. Nagyüzemileg gyártott rágcsálnivalókat ne fogyassz. A huzamosabb ideig tartó „friss” állapot elérése végett, hidrogénezett növényi olajakkal, azaz nagy rakás transzzsírsavval vannak dúsítva, ami cukorbetegséget és szívelégtelenséget okozhat. Ezen kívül jóval nagyobb a sótartalmuk vagy a kukoricaszirup tartalmuk, mint kívánatos lenne.
  7. Kerüld a mesterségesen színezett ételeket, mint például cukorkák, fagylaltok, zselatinok, stb. Ezek a „megengedett” színezékek veszélyeztetik az idegrendszert, a vesét, a pajzsmirigyeket.
  8. Ha lehetőséged van, vásárolj biogyümölcsöket. A rovarölők, gombaölők a megengedett mértékben is károsak az idegrendszerre és az ivarszervekre.
  9. Ha megengedheted magadnak fogyassz biotejet, mert a közönséges tejben nagy valószínűséggel található termelést fokozó hormon.
  10. Rozsdamentes edényeket használj. A teflonnal bevont edények hő hatására olyan gázokat bocsátanak ki, amelyek ártanak a szívnek.
  11. Mikrosütőbe ne helyezz be ételt polkarbonát edényben, tárolóban. Hő hatására (>60 °C) a polikarbonátból kijön a biszfenol-A felbomlott állapotban, ami káros az egészségre. Gondolom egyelőre ennyi elég.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3064) Damu Roland

Tibor bá’ online

 

A napokban az a hír járta, hogy Damu Rolandot óránként 190.000 forintért ki lehet bérelni. Hogy pontosan mire, az nem derült ki. Hogy a pasit mi motiválta azt se lehet tudni, de ha volt barátnőjét akarja utolérni, akkor ennél jóval magasabb órabért kellene kérnie. Hogy megadják-e neki, az kétséges. Végül is, mit tud ez a Damu Roland? Mert nőkkel bánni azt nem tud, ez korábban kiderült.

Erről nekem eszembe jut, hogy 3 év után Damu Roland szabadult a börtönéből, aki a bírói ítélet szerint erőszakosan közösült a nőjével. Egy olyan szeretővel közösülni erőszakosan, akit elhagyok, meglehetősen érthetetlen. Az együttélés jogilag azonos a házassággal. Egy házasságon belül mindkét félnek kutya kötelessége szexszelni, amikor erre a másik igényt tart. Ha valamelyik fél erőszakoskodik, azt nem lehet erőszaknak nevezni. Ezt a feministák tagadják, de a felfogást egy bírónak illik figyelembe venni. Egy vadidegen támadásából származó erőszakoskodás a ligetbe, nem egyenértékű a barát erőszakoskodásával. Ha ilyen egyáltalán volt.

Ugyanis Damu Roland megunta szeretőjét, vagy csak annak nagyravágyását. Ha akarok még vele közösülni, akkor nem hagyja el. Ha elhagyja, mi a fészkes fenének akar vele közösülni. Ezt kérdezte Damu Roland is a bírónőtől, aki erre nem tudott válaszolni, mert ő nő, nem pedig férfi. Ezért se a férfi lelket, se a férfi logikát nem ismeri. Sajnos a saját szakmáját se ismeri, mert az első számú szabály (ami szerint minden kétséget kizárva lehet csak valakit elítéli) valahogy kiment a fejéből. Ugyanis tanú nem volt, a nő azt mondta meg lett erőszakolva, a férfi azt, hogy ő nem erőszakolt. Egy:egy! A bírónő megkérdezte önmagától, van kétséged, és mindjárt válaszolt is rá, nincs kétségem. A nő mond igazat, amire bizonyíték, hogy hamarosan nagyon gazdag lesz, és aki mögött ennyi pénz áll, az egészen biztos nem hazudik. Éljen a független és korrupció mentes magyar bíróság. Isten engem úgy segélyen.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

Breaking News

Ma hajnalban Irán két hullámban ballisztikus rakéta támadást hajtott végre amerikai bázisok ellen Irakban.

Elkezdődött

Egyes hírek szerint az áldozatok száma 80 körül van 200 sebesült mellett. Anglia felszólította Iránt, hogy kerülje az eszkalációt. Trump tudomásul vette a támadást.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3063) A tudósok felfedeztek egy új neuron tevékenységet, ami arra utal, hogy az emberi agy sokkal többre képes, mint gondolták – fordítás

Tibor bá’ online

A tudósok felfedeztek egy újfajta agytevékenységet a neuronok információ feldolgozó képességével kapcsolatban. A fantasztikus felfedezés azt sugallja, hogy agyunk sokkal többre lehet képes, mint amit eddig feltételeztünk, állítja a kutató csoport.

A német és görög tudósok által végzett, a Science-ben publikáltak, új kutatás lényege, a neuronok végére – amit dendritnek neveznek – küldött és oda érkezett jelekkel kapcsolatos. Az agy ezen része által áteresztett információ a kulcsa annak, miként fog az agy dönteni egy létrehozandó akcióról.

Emberi agysejtek metszetével dolgozva, a csoport nem várt bonyolultságú elektromos aktivitást talált az emberi piramis neuronok dendriteiben. Az aktivitás modellezésénél azt találták, hogy egyetlen neuron képes volt olyan számítási problémák megoldására amihez, úgy gondolták, hogy sokkal több agyi tevékenységre lenne szükség.

Tibor bá’: És tessék mondani, hol van a lélek?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3062) Ausztrália lángokban

Tibor bá’ online

 

Késhegyre menő vita folyik az ausztrál lakosság és az ausztrál kormány között, olyan szinten, hogy a miniszterelnököt szemtől-szembe elküldték a picsába (piss off). A 46 fokos füstöt hordó szélben a lakosság állítja, hogy ez a klímaváltozás hozadéka, és a kormány miért nem tesz ellene semmit. Ezzel szemben a kormány ezt tagadja és tovább nyomja a szén exportot, mert erre Ausztráliának szüksége van.

Erre fel az ausztrál meteorológiai intézet nyilvánosságra hozott egy grafikont (itt alul), amit magyarosítottam.

Ha egy kicsit áttanulmányozod a képet, akkor kiderül, hogy kb 1980 óta Ausztrália folyamatosan egyre melegebb és egyre szárazabb. Tehát a folyamat mozgásban van, ami egybe esik a globális klímaváltozás tényével.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3061) Soleimani kivégzését Amerika meg fogja bánni – Szerző: Moon Of Alabama

2019 májusa óta Amerika legalább 14.800 katonát küldött a Közel Keletre. Az elmúlt három napban különleges egységek követték őket. Vagyis Amerika egyértelműen eszkalációra számít.

A teljes cikk fordítását elküldöm a VIP előfizetőknek E-mailben. Az lesz előfizető, aki legalább 10.000 forint adománnyal hozzájárul a honlap fenntartásához.

___________________________________________________________________________

U.S. Will Come To Regret Its Assassination of Qassim Soleimani

By Moon Of Alabama

Today the U.S. declared war on Iran and Iraq. War is what it will get.

Earlier today a U.S. drone or helicopter killed Major General Qassim Soleimani, the famous commander of the Iranian Quds (‘Jerusalem’) force, while he left the airport of Baghdad where he had just arrived. He had planned to attend the funeral of the 31 Iraqi soldiers the U.S. had killed on December 29 at the Syrian-Iraqi border near Al-Qaim.

The Quds force is the external arm of the Iranian Islamic Revolutionary Guards Corps. Soleiman was responsible for all relations between Iran and political and militant movements outside of Iran. Hajji Qassim advised the Lebanese Hisbullah during the 2006 war against Israel. His support for Iraqi groups enabled them to kick the U.S. invaders out of Iraq. He was the man responsible for, and successful in, defeating the Islamic State in iraq and Syria. In 2015 Soleimani traveled to Moscow and convinced Russia to intervene in Syria. His support for the Houthi in Yemen enabled them to withstand the Saudi attackers.

Soleimani had arrived in Baghdad on a normal flight from Lebanon. He did not travel in secret. He was picked up at the airport by Abu Mahdi al-Muhandes, the deputy commander of the al-Hashd al-Shaabi, an official Iraqi security force under the command of the Iraqi Prime Minister. The two cars they traveled in were destroyed in the U.S. attack. Both men and their drivers and guards died.

The U.S. created two martyrs who will now become the models and idols for tens of millions of youth in the Middle East.

The Houthi in Yemen, Hizbullah in Lebanon, Islamic Jihad in Palestine, the paramilitary forces in Syria, Iraq and elsewhere have all benefited from Soleimani’s advice and support. They will all take actions to revenge him.

Moqtada al-Sadr, the unruly Shia cleric who commands millions of followers in Iraq, has given orders to reactivate his military branch ‘Jaish al-Imam al-Mahdi’. Between 2004 and 2008 the Mahdi forces fought the U.S. occupation of Iraq. They will do so again.

The outright assassination of a commander of Soleimani’s weight demands an Iranian reaction of at least a similar size. All U.S. generals or high politicians traveling in the Middle East or elsewhere will now have to watch their back. There will be no safety for them anywhere.

No Iraqi politician will be able to argue for keeping U.S. forces in the country. The Iraqi Prime Minister Abdel Mahdi has called for a parliament emergency meeting to ask for the withdrawal of all U.S. troops:

“The targeted assassination of an Iraqi commander is a violation of the agreement. It can trigger a war in Iraq and the region. It is a clear violation of the conditions of the U.S. presence in Iraq. I call on the parliament to take the necessary steps.”

The National Security Council of Iran is meeting with Supreme Leader Ali Khamenei to “study the options of response”. There are many such options. The U.S. has forces stationed in many countries around Iran. From now on none of them will be safe.

Ayatollah Ali Khamenei, issued a statement calling for three days of public mourning and then retaliation.

“His departure to God does not end his path or his mission,” the statement said, “but a forceful revenge awaits the criminals who have his blood and the blood of the other martyrs last night on their hands.”

Iran will tie its response to the political calender. U.S. President Donald Trump will go into his reelection campaign with U.S. troops under threat everywhere. We can expect incidents like the Beirut barracks bombing to repeat themselves when he is most vulnerable.

Trump will learn that killing the enemy is the easy part of a war. The difficulties come after that happened.

In 2018 Soleimani publicly responded to a tweet in which Trump had threatened Iran:

“Mr. Trump, the gambler! […] You are well aware of our power and capabilities in the region. You know how powerful we are in asymmetrical warfare. Come, we are waiting for you. We are the real men on the scene, as far as you are concerned. You know that a war would mean the loss of all your capabilities. You may start the war, but we will be the ones to determine its end.

Since May 2019 the U.S. deployed at least 14,800 additional soldiers to the Middle East. Over the last three days airborne elements and special forces followed. The U.S.has clearly planned for an escalation.

Soleimani will be replaced by Brigadier General Ismail Ghani, a veteran of the Iran-Iraq war who has for decades been active in the Quds Force and has fought against ISIS in Syria. He is an officer of equal stature and capability.

Iran’s policies and support for foreign groups will intensify. The U.S. has won nothing with its attack but will feel the consequences for decades to come. From now on its position in the Middle East will be severely constrained. Others will move in to take its place.

This article was originally published by “Moon Of Alabama

És egy ráadás:

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

Breaking news

The US lured Soleimani to Iraq with the lie of averting a war, then killed him when he got to Iraq.

Fordítás: Amerika Irakba csábította Soleimanit azzal a hazugsággal, hogy kerüljük el a háborút, és amikor Irakba érkezett meggyilkolták.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3060) Mit lehet tudni a radioaktivitásról

Tibor bá’ online

 

Vajon  tudja-e Donald   Trump,   hogy   tört   ki  az  Első Világháború? (a trónörökös Ferenc Ferdinánd elleni merénylettel) Ha  nem  tudja,  az  hatalmas  baj,  mert   ő   a   világ   messze legerősebb hadseregének a  főparancsnoka. Ha tudja, akkor az  ennél  is  nagyobb  baj,  mert  akkor  tudatosan be akarta indítani  a  Harmadik  Világháborút,  ami  rövid  kezdet után termonukleárissá válik. Legfőbb  ideje,  hogy  foglalkozzunk a radioaktivitással.

Hát akkor lássuk!

A radioaktivitással azért kell foglalkoznunk, mert az emberiséggel szembeni legnagyobb veszélyt, a termonukleáris háborút, valamint az atomreaktorok meghibásodását egészen egyszerűen nem lehet kellően felmérni, és képtelenség a biztos halál elől megmenekülni, megfelelő ismeretek nélkül. A téma természetszerűen sok figyelmet követel és egészen biztos unalmas is mind addig, amíg nem kap az ország egy hidrogénbombát.

Röviden, gyilkos radioaktív sugárzás kétféle képen kerülhet az utunkba. 1) Magyarországot eltalálja egy termonukleáris töltet. 2) baleset, vagy társadalmi összeomlás következtében egy „közeli” atomerőmű leolvad. A következmények sokrétűek lehetnek. Atomtámadás esetén, ha a találati ponttól (ground zero) 10 kilométeren belül tartózkodsz, esélyed sincs. Ha van szerencséd ezen kívül lenni, akkor két lehetőség adódik: 1) A tűzlabda és te közötted van valami tárgy. 2) A tűzlabda és te közötted nincs semmi, azaz ahol vagy onnan a tűzlabda látható. Az első esetben a rendkívül erős sugárzó hőt a köztetek lévő tárgy felfogja (ha fa, akkor azonnal meg is gyullad), a nem látható gamma-sugár (lásd később) rajtad áthaladó mennyiségétől függ az életed, ha ez 3 Sv-t meghaladja, akkor napokon belül meghalsz. A mennyiség viszont attól függ, hogy milyen távol vagy a tűzlabdától, milyen tömör tárgy van közöttetek. Ha vagy olyan szerencsés, hogy egy egész épület van közöttetek, akkor a hű- és γ-sugár hatásától megmenekültél, de ezzel még nincs vége. Ugyanis hangsebességgel (ami 10 km távolságnál kb. 30 másodpercet jelent) terjedő lökéshullám még megölhet. Ez tulajdonképpen egy 4-5 másodpercig tartó hatalmas légnyomás, ami 10 km-re lévő téglaépületet nem rombol le, de minden kisebb tárgyat, beleértve az összetört nyílászárókat is, felkap és hatalmas erővel tovább söpör. Ha útjában állsz, akkor végez veled. Tehát villanás után legokosabb, ha felkapsz egy pokrócot, vagy paplant/dunyhát és bebújsz egy ágy alá. A magaddal hozott takaróval elzárod azt a rést, ahol bebújtál. Így a repülő tárgyak (beleértve az ablaküveget is) nem tudnak megsebesíteni. De vigyázz, mert a lökéshullám lecsendesedése után szívóhatás következik, ami szintén hatalmas légmozgással jár, ezért a törmelék elkezd visszafelé sodródni. Az ágy alól csak akkor bújhatsz elő, amikor a második, a vákuumhullám is elült. Hogy ez után mit tehetsz, arra visszatérek. Ha viszont a tűzlabda és közötted nincs semmi, akkor neked annyi, mert egyszerűen halálra égsz. Ha a távolság 30-40 kilométer, akkor az égési seb nem feltétlenül halálos, ami a γ-sugárra is érvényes. A hősugár intenzitása nem csak a távolságtól függ, hanem az időjárástól is. A levegőben lévő vízpára erősen redukálja a hősugár intenzitását. A γ-sugárra a levegő minősége nem hat ki, kizárólag anyagon történő áthatolás csökkenti az intenzitását (erejét).

Amennyiben a robbanást sikeresen túlélted, természetesen menekülnöd kell, mert a levegőbe fellövellt radioaktív por hamarosan elkezd visszahullani a földre. Minél gyorsabban össze kell szedned a legfontosabb dolgaidat és szélirányba el kell menekülnöd a helyszínről, ami Magyarországon majdnem biztos, hogy északnyugat lesz. Ugyanis a fellövellt port a szél tovább szállítja, és így a lehullás helye a robbanási ponttól akár 400 km is lehet szélirányban. Ha rövid időn belül hányinger jön rád, akkor biztos lehetsz a hamarosan bekövetkező halálban, mert a halálos dózis első jele a hányinger. Amennyiben az atomrobbanást sikeresen túlélted, szembe kell nézned a túlélés lehetőségével, amire visszatérek.

Atomtámadás helyett bekövetkezhet, hogy viszonylag közel egy atomerőmű leolvad, vagy emberi hiba (Csernobil), hanyag tervezés (Fukushima), vagy pedig társadalmi összeomlás miatt a jövőben bármelyik. Az európai uralkodó széljárás miatt a budapestiek számára a Mohi atomerőmű leolvadása veszélyesebb, mint Paksi Atomerőműé, mert onnan a szél egyenesen a magyar főváros felé hajtaná a hatalmas mennyiségű radioaktív port. Mivel a radioaktív anyaggal az égvilágon semmit se lehet csinálni, a sugárzást egyszerűen nem lehet leállítani, csak arról lehet szó, hogy te kerülöd el a radioaktív anyaggal történő találkozást. Ezt azonban csak akkor lehet kivitelezni, ha mérni tudod a radioaktivitást, mert radioaktív sugárzást érzékelni nem tudjuk. És akkor most néhány szó a radioaktivitásról!

Iskolai tanulmányaiból arra mindenki emlékszik, hogy az anyag legkisebb része az atom, és hogy 92 különböző elem van[1]. Ezek – néhány kivételtől eltekintve – stabilak, vagyis nem bomlik fel (dezintegráció) alkotóikra. A sorozat vége felé van néhány elem, amelyek legalább részben sugároznak, ugyanis az atomjaik nem teljesen egyformák. Ezeknek a nem egyformáknak van külön nevük, úgy hívják őket, hogy izotópok és tartozik hozzájuk egy szám, amivel meg lehet őket egymástól különböztetni, például Jód-131. A természetben található atomok a jód-127, ami természetesen stabil, ellentétben a jód-131 és jód-129 izotópokkal, amelyeket már az ember állított elő és radioaktívak. Ha egy atom radioaktív az azt jelenti, hogy előbb vagy utóbb fel fog bomlani, és valami más lesz belőle, de a bomlás minden esetben sugár vagy sugarak kibocsátásával jár együtt. Hogy ne legyen könnyű az életünk, atombomláskor 3 különböző sugár keletkezhet attól függően, hogy melyik elem, melyik izotópjától van szó. Nézzük ezeket!

1) α-részecske: lényegében az elektronjaitól megfosztott hélium atom. Viszonylag lassú, és áthatoló képessége csekély, már egy papírlapon se képes áthatolni, ezért megakad az emberi bőrön is. Ha azonban egy radioizotóp bekerül a szervezetbe, és ott bomlik fel, akkor az a-részecske is veszélyes lehet. Mivel az a-részecskében a két neutronon kívül két proton is van, elektromos töltéssel rendelkezik, aminek erős ionizáló hatása van (élettanilag veszélyes). Hogyan kerülhet be a szervezetbe? Úgy, hogy a lehulló radioaktív port beszívjuk, és a tüdőben lerakódik, illetve gyümölcsre vagy zöldségre hull, és így megtalálja az utat a gyomrunkba.

2) β-sugárzás: tulajdonképpen egy nagy sebességgel száguldó elektron (normál körülmények között az atommag körül „keringő” részecske), illetve pozitron, amelyek áthatoló képessége valamivel meghaladja az α-részecskékét, de már egy egészen vékony fémlemez is megállítja. Mivel az elektron és a pozitron töltéshordozó, ezért a β-sugárzás is ionizáló.

3) γ-sugár: lényegében egy igen kemény elektromágneses hullám (mint például a fény, röntgensugár vagy rádióhullám), aminek áthatoló képessége igen nagy, mivel nincs tömege, lényegében egy száguldó foton. Több méter vastag föld, néhány deciméternyi beton vagy pár centiméter vastag ólomlemez nyújt ellenük bizonyos védelmet.

Most tehát már tudjuk, mit várhatunk egy radioizotóptól, de még nem tudjuk, hogy mikor. Mikor bomlik fel egy radioizotóp? A helyzet az, hogy fogalmunk sincs. Nem tudjuk, hogy egy adott atom miért, és mikor bomlik fel, és ezért nem tudjuk se megakadályozni, se előidézni. Egy rádióizotóp atommal csinálhatunk, amit csak akarunk, kitehetjük hatalmas nyomásnak, magas hőnek, erős mágneses vagy elektromos térnek, az eredmény ugyanaz, vagyis semmi. Az istennek se bomlik fel, ha magától nem akar, bármit is teszünk vele. Ugyanakkor, ha fel akar bomlani, semmi se tudja ettől visszatartani. Egyetlen egy dolgot tudunk csak, azt, hogy statisztikailag egy nagy halom azonos radioaktív atomból hány fog felbomlani adott idő alatt. Ugyanis azt tapasztalták, hogy minden fajta radioaktív anyagra jellemző egy úgynevezett felezési idő. A példának okáért vegyünk egy gramm rádiumot. A rádium felezési ideje 1800 év. Ez azt jelenti, hogy egy gramm rádium 1800 év alatt elsugározza tömegének a felét, vagyis 0,5 gramm lesz. A következő 1800 év alatt, ellentétben a „ráérzéssel” nem fog eltűnni a maradék 0,5 gramm, hanem csak a fele. Ezért aztán a kiindulástól számítva 3600 év múltán már csak 0,25 gramm rádium marad, és egy további 1800 év lejártával mindössze 0,125 gramm.

Ebből az következik, hogy ha van nekünk valahol egy nem kívánt radioaktív anyagunk, azzal semmi mást nem tudunk tenni, mint várni, hogy önmagától szép csendben elsugározza magát. Ez adott esetben jelenthet néhány órát, egy-két napot, vagy akár sok-sok évet is. Általános szabály az, hogy egy adott radioaktív izotóp szennyezés a felezési idejének a nyolcszorosa után válik elviselhetővé, tízszerese után nem kell vele törődni. Ez néhány esetben elfogadható, mondjuk néhány órás vagy napos felezési időnél, de például a cézium-137 felezési ideje 30 év (és bomláskor β-sugarat ad le).

A következő, amivel meg kell ismerkednünk a sugárzás érzékelése, mérése. A helyzet az, hogy az embernek nincs olyan érzékszerve, amivel a radioaktív sugárzást érzékelni tudná. Ugyanis a radioaktív sugár nem látható, nincs szaga vagy íze, ami csak fokozza veszedelmességét. Adott esetben zsebre tehetek egy apró (de erősen radioaktív) tárgyat, és anélkül, hogy észrevenném, néhány óra leforgása alatt akkora dózist szedhetek tőle össze, hogy másnap már halott vagyok. Mit lehet tehát tenni?

A radioaktív sugárzást csak közvetett úton lehet érzékelni. Erre a célra szolgál például a GM-cső (teljes nevén Geiger-Müller csúcsszámláló, újabban részecskeszámláló). A működési elvet és hasonlókat nem írom le, nem bonyolítom a képet. Elég az hozzá, hogy a részecskeszámlálók kalibrálva vannak, így a pillanatnyi sugárzás értéke közvetlenül leolvasható. A radioaktivitás mérésének másik módja egy sugárzásra érzékeny, tokba zárt lemez, mint például egy fotokémiai film, amit naponta elő lehet hívni (hasonlóan egy fekete-fehér fényképhez), és kalibrálás alapján a sötétedés mértékéből meg lehet állapítani, hogy az eszköz viselőjét mekkora sugárdózis érte. Ezt elsősorban radioaktív anyagokkal dolgozóknál alkalmazzák, például atomreaktorok környékén. Vannak más lehetőségek is, de azokba most nem érdemes belemenni. A radioaktivitás méréséhez mértékegységekre is szükség van, térjünk tehát erre.

Kezdetben mindent az akkor már jól ismert rádiumhoz hasonlítottak. Megalkották a kisugárzás, vagyis a radioaktivitás mértékegységét, az 1 Curiet (Ci), ami másodpercenként 37 milliárd atom felbomlásával egyenlő, mert egy gramm rádiumban névlegesen ennyi atom bomlik fel egy másodperc alatt. Ez azonban durva egységnek bizonyul, ezért a gyakorlatban az mCi, azaz a milliCurie terjedt el. Azután a múlt század derekán kitalálták az „SI” (Systéme Internationale d’Unités) rendszert, ami 1976 óta Magyarországon is kötelező.[2] Így az új megfogalmazás szerint a radioaktivitás egysége az 1 Becquerel (Bq), ami másodpercenként egyetlen atom felbomlását jelenti. Ez most meg túl kicsinek bizonyult, ezért a gyakorlatban az ezerszeresét, vagyis az 1 kBq-t használják. Ezekből következik, hogy a Curie és a Becquerel között az átszámítás 1:37.000.000.000.

Most már meg tudjuk mondani, ki tudjuk fejezni, hogy egy sugárforrás milyen mértékben sugároz. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a sugárzásból egy adott élőlény (mondjuk az ember) mennyit nyel el. Erre is kellett találni mértékegységet. Régebben a „RAD”-ot használták (Radiation Absorbed Dose). Újabban a „Gray” (Gy) a megfelelő mértékegység. 1 Gy = 1 Joule energia/1 kg anyag. Arról van szó, hogy a radioaktív sugárzás végeredményben energia, és a Gray azt adja meg, hogy mi az arány az anyag és az anyagnak átadott energia között. Ezzel nem lenne semmi baj, ha nem ionizálná azokat az atomokat, amikbe becsapódik, és ha ez az anyag néha nem lenne biológiailag élő. Mert, amennyiben egy ilyen kilónyi anyag történetesen bennünk található, akkor bizony biológiai hatással kell számolni. A fizikusok ezért kitaláltak egy újabb egységet, a „Sievert”-et (Sv), ami megegyezik a Gray-jel, de figyelembe veszi az embert, mint a sugárzás biológiai elszenvedőjét. Mit jelent ez? Nos, a három különböző sugarat biológiai hatásuknak megfelelően, figyelembe veszi, hogy mennyire érzékenyek az egyes emberi szervek, valamint súlyozza azt, hogy a hatás kívülről vagy belülről éri-e az emberi testet. Nem akarom komplikálni a dolgot, ezt úgy kell érteni, hogy elnyelt sugárzásnál a Sievert-et alkalmazzuk emberek esetében, minden más esetben a Gray-t. A két mértékegység értéke különben azonos. Aztán persze kiderült, hogy az egységek kényelmetlenül nagyok, ezért a gyakorlatban a „mSv” és a „µSv” egységeket használják. Nézzük a súlyozást!

Ha egy fotont (gamma-sugár) egynek veszünk, akkor

Az elektron = egyszeres

A neutron = 5…20-szoros

A proton = 5-szörös

Most vizsgáljuk meg, a radioaktív sugárzásnak milyen az élettani hatása. Vagyis, mi történik az emberrel radioaktív besugárzás esetében. A radioaktív vagy ionizáló sugárzás hatására az érintett sejtek rendszerint elhalnak, vagy oly módon deformálódnak, hogy évekkel később rákosodáshoz vezetnek.  A tapasztalat szerint minél inkább szaporodik egy sejtcsoport, annál érzékenyebb a sugárzásra. Éppen ezért a legkönnyebben elhalóktól haladva az érzékenységi sorrend a következő: őssejtek, vérképzők (lép, csontvelő, limfocita ganglion), ivarmirigy, bőrszövet, bélhártya, kötőszövet, izom- és végül az idegsejtek. Általános tájékoztatásként elmondható, hogy ember esetében a biztos halálos dózis 4000 mSv (régi mértékkel 400 Röntgen).

Számtalan kísérlet azt mutatta, hogy minél egyszerűbb egy élőlény, annál inkább áll ellen a radioaktív sugárzásnak. Például a rovarok akár százszor nagyobb dózist is kibírnak, mint az ember,[3] a mikrobák pedig még ennél is többet. Csakhogy mi ez a „kibírni”? Elsőnek be kell vezetni a LD50 fogalmat, ami egy angol kifejezés (lethal dose for 50%) rövidítése. Ez akkora dózist jelent, aminek hatására az egy fajhoz tartozók 50 százaléka meghal (50 százaléka viszont életben marad). Ez tehát egy határérték. Ilyen dózis hatására az ember vagy majdnem meghal, vagy éppen hogy nem éli túl. Az LD50-t nem szokták kitenni, de természetszerűen minden adatnál ezt kell érteni. Tehát, az ember számára 3000 mSv a halálos dózis (és most jön az apró betű), abban az esetben, ha ezt egy adagban kapja. Egészen más a helyzet, ha egy ilyen dózist nem egyszerre, hanem mondjuk, három év alatt kap meg, napi egy ezrelék formájában. Ilyen esetben a halálos adag az előzőnek a kétszerese.

Ha elveszünk a mértékegységek között, akkor gondoljunk a következő analógiára. Kint vagyunk a szabadban és esik az eső. A lezúduló eső mennyi­ségét becquerellel. Hogy mennyi eső esik ránk, azt gray-jel, hogy mennyire leszünk nedvesek, azt pedig sievert-tel mérjük.

De a dolog nem ilyen egyszerű. A halálos dózis természetszerűen megöli az embert, csakhogy ilyenre szert tenni nem lehet, legalább is háború vagy katasztrófa nélkül nem. A nem halálos dózis pedig egy teljesen külön történet, mert ilyen esetben nem a sugárzás öl, „mindössze” a hatása.  A radioaktív sugárzás ugyanis a sejtekben olyan elváltozást hoz létre, ami évek múltán (mondjuk 3…30 év között) rák kialakulását okozza. De a történetnek még mindig nincs vége, mert nem mondhatjuk, hogy a kis dózis 30 év múltán, a nagy dózis már 3 év múlva is okozhat rákot, mert ez csak körülbelül igaz. A rák kifejlődéséhez hajlam is kell, tehát az egyik emberben viszonylag alacsonyabb radioaktív besugárzás után is kifejlődik, míg a másiknál nem. Ezen kívül a rák kialakulását több, egymástól független hatás is előidézheti, amelyek összeadódnak. Vegyünk egy elméleti példát. Egy adott dohányos az adott napi cigaretta elszívása mellett mondjuk 40 év után kapott volna tüdőrákot, de mivel az atomiparban dolgozott, ahol a megengedett heti 50 mR azaz milli-Röntgen  (akkor még ebben mérték) sugárdózist is kapott 3 éven át, így a rák 40 helyett 20 év után fejlődött ki.

Az atomreaktorok védelmezői szeretnek hivatkozni a hát­­térsugárzásra, aminek minden ember ki van téve, és ami (szerintük) azt jelenti, hogy kis dózis megengedhető. Az igaz­­ság az, hogy az ember, és minden élőlény – úgy tűnik – hozzászokhatott a háttérsugárzáshoz, de valójában kiépít­ett magában bizonyos védekező mechanizmust, aminek segítségével – úgy ahogy – regenerálni tudja azt, amit a ra­dioaktív sugárzás elrombol. Most nézzük az ada­tokat! Tipi­kusan egy embert évente 0,3 mSv sugár­dózis ér. Ez a ha­lá­los dózis tízezred része. Ha ezt 100 %-­nak vesszük, akkor ehhez 50 %-ban járul hozzá a talaj­ból feltörő, és a lakóépületbe bejutó radioaktív radon gáz. 14-14 % a lakóház falaiból, illetve gyógyá­szat­ból (pl. röntgen, izotópvizsgálat, stb.) származik. A kozmi­kus sugár­zás 10 %-ért felelős, míg az élelmiszerekből egy további 11,5 százalék érkezik. A hiányzó 0,5 százalékért a közöttünk megbújó atomreaktorok, és tevékenységük felel.

A fenti példa világossá teszi, hogy nincs „biztonságos” dózis, a legkisebb dózis is ártalmas. Ezért aztán legfeljebb „elfogadható” dózis van. Csakhogy itt meg az a kérdés, hogy ki által elfogadható? És akkor most kanyarodjunk vissza az elejére. Miért is volt szükség a radioaktivitás kitárgyalására? Ugyanis radio­aktív sugárzás az embert mindig is érte, még a barlangban is, 50.000 évvel ezelőtt.

Az ember azonban létrehozott két új dolgot: a termonukleáris fegyvereket (népszerű nevén az atombombát, hidrogénbombát) és az atomreaktorokat. Kicsit foglalkozzunk azzal, mi tette ezt lehetővé. A XX. század elején a fizikusok lépésről lépésre tárták fel az atomok mikrovilágát, vagyis az atomok szerkezetét, és működésüket. Kiderült, hogy Einstein relativitás elméletének híres tétele az E = mc2, vagyis, hogy igen kicsiny tömeg hatalmas mennyiségű energiával egyenlő, a valóságban is igaz. Akkor pedig elméletileg létre lehet hozni egy irtózatos erejű szuper bombát, illetve tiszta és olcsó energiához lehet jutni. Mivel a II. világháború éppen küszöbön volt, elkezdtek dolgozni az elmélet gyakorlati kivitelezésén.

Hamarosan kiderült, hogy a legalkalmasabb anyagnak az U235 tűnik, ami a Földön található uránium 0,7 százalékát teszi ki. Ezért aztán az első technikai probléma az U235 szétválasztása volt az U238-tól. De mi olyat tud ez az U235, amit más nem? Lévén radioaktív, megfelelő felezési idővel rendelkezve fel tud bomlani, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ha egy neutron eltalálja, ak­kor „műsoron kívül” (vagyis a felezési időtől függetlenül) felbomlik és átalakul U236-tá (ami aztán tovább bomlik Kr90 és Ba143 atomokká, és így tovább…. míg a végén stabil Zr90, valamint stabil Nd143 keletkezésnél leáll a folyamat), miköz­ben jelentős mennyiségű energia szabadul fel. Ebben eddig semmi rendkívüli nem lenne, de történik még valami. Amikor az U235 átalakul U236-tá, a kelet­kezett energián kívül 3 neutron is felszabadul, és nagy sebességgel elhagyja a helyszínt. Hoppá! Mitől bomlik fel az U235? Attól, hogy beleütközött egy neutron. És mi repül ki a dezintegrált U235-ből? Két neutron. Hát kérem, ha ez a két felszabadult neutron eltalált egy-egy, a közel­ben tartózkodó U235 atomot, akkor kialakulhat egy „láncreakció”. Magyarul, az egy tömegben lévő U235 egyszerűen felrobban, és elképesztő men­nyiségű ener­giát szabadít fel. Most már csak arra kell rájönni, hogy ez mikor következik be.

Nem nehéz belátni, hogy akkora mennyiségű U235-nek kell egy helyen lenni, hogy statisztikailag onnan egy-egy felbomlott atomból kirepülő 3-3 neutronból kettőnél kevesebb legyen képes elhagyni az anyagot úgy, hogy nem ütközik uránium atomba. Ezt a mennyiséget hívják kritikus tömegnek.

A kritikus tömeg előállításához az első és a technológiailag legnehezebb eljárás az U235 különválasztása az U238 -tól. Ezt az eljárás nevezik „dúsításnak”, aminek nehézsége abból adódik, hogy vegyészeti módszer szóba se jöhet, hiszen urániumot kell kiválasztani urániumból. Az egyetlen különbség közöttük, hogy az egyik a másiknál alig több mint egy százalékkal nehezebb.

Most érkeztünk el oda, hogy különbséget tegyünk az atombomba és az atomreaktor között. Atombomba esetében két szubkritikus tömegű U235-ből álló anyagot hagyományos robbanószerrel „összerobbantanak”, hogy nagyon gyorsan kritikus tömeg álljon elő. Ez aztán hirtelen felrobban, és rombolási szándékkal hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. Felmerül a kérdés, miért kell a szubkritikus mennyiségeket „összerobbantani”, és a hangsúly a robbantáson van? Az ok igen egyszerű, ha az egyesítés lassan történne, akkor még mielőtt a kritikus tömeg egybeállna, olyan hatalmas hő keletkezne, ami megakadályozná a két szubkritikus mennyiség további közeledését. Ugyanis minden közreműködő tárgy (tartály, tartókar, stb.) elolvadna. Ez történik akkor, amikor egy rakás fűtőelem leolvad, mint Fukushimában. Leállíthatatlan hőtermelés, elképesztő mennyiségű radioaktív szennyezés bejutása a légkőrbe.

Az atomreaktor esetében a kritikus tömeg együtt van, de közé vannak ágyazva úgynevezett „lassítók”, amiknek hatása állítható. Nem tartom fontosnak a műszaki megoldások ismertetését, a lényeg az, hogy a radioaktív bomlás sebessége pontosan be van szabályozva, és az az energia mennyiség, ami az atombombában egyetlen pillanat alatt felszabadul, a reaktor esetében hosszú hónapok alatt hasznosul.

Most már csak egy dolog van hátra, ez pedig a „sugárbetegség” lényegének, lefutásának és kilátásainak ismertetése. Nos, a helyzet a következő. A sejtmagokban helyet foglaló DNS-be csapódó radioaktív sugár gerjesztett állapotba hozza az ott található atomokat, ami a DNS elpusztulásához vezet, de van más mechanizmus is. A radioaktív sugárnak nem feltétlenül kell eltalálni a sejtmagban lévő DNS molekulát. Amikor a sejtben lévő vízmolekulát találja el, a H2O-ból kilövi az egyik hidrogén atomot. A keletkezett hidrogénperoxid, azaz a HO (nők kedvenc szőkítő szere) agresszív redukáló vegyület, ami szintén el tudja pusztítani a sejtmagot. Akkor most mi várható, amikor valakit sugárfertőzés[4] ér?

100-150 Sv esetében, ami rendkívül nagy dózisnak számít, a halál néhány óra alatt bekövetkezik az idegrendszer és a vérellátás lerobbanása miatt.

5-15 Sv besugárzódás után a halál néhány nappal később következik be, a bélhártyák elpusztulásának következtében.

2-5 Sv dózis még mindig halálhoz vezet, de a halál beálltához több hétig tartó szenvedés vezet. Az ok a vérképző szervek elpusztulása. Békeidőben, például egy atombaleset miatt, nem tömegesen előforduló besugárzódás esetében, viszonylag alacsony dózisnál meg szokták próbálni a csontvelő átültetést.

2 Sv alatt a besugárzást kapott személynek van esélye a „pillanatnyi” túlélésre. Ami azt jelenti, hogy a sugárfertőzés után felgyógyul, de néhány évvel később lehet számítani valamilyen rákos elváltozás kialakulására.

500 mSv alatti besugárzódásnak semmi érzékelhető következménye nincs, azonban már néhány mSv besugárzódás is jelentősen növelheti valamilyen rákos elváltozás kialakulásának esélyét. Jegyezzük meg: Nincs ártalmatlan dózis, a legkisebb dózis is csökkenti az egyed életesélyét.

Akkor most visszakanyarodunk az elejéhez. Magyarország kapott egy hidrogénbombát. Ez természetesen a III. világháborút jelenti, és rajtunk kívül, velünk egy időben sok más ország is kap. Nem feltétlenül akarsz tovább élni, mert nem érdemes. Ennek ellenére játszunk tovább. Azt már tudod, hogyan éled túl az első perceket és ennek milyen feltételei vannak. Menekülsz tehát szélirányba. Ez azonban csak akkor eredményes, ha máshová nem jutott atomtöltet. Abban az esetben, ha mondjuk Pozsony és Bécs is kapott egyet-egyet, és ez a jóval valószínűbb, akkor hiába menekülsz északnyugat felé, mer akkor a pozsonyi visszahulló radioaktív por alámenekülsz. Viszont a kommunikáció egészen biztos meg fog szűnni, tehát se tévé, se rádió, lehetetlenség lesz megtudni, hogy mi, merre, hogyan. Tehát a legokosabb stratégia, ha bezárkózol a házadba, nem mész ki a szabadba és vársz arra, hogy a radioaktív por lehulljon, és az első eső elmossa. Természetesen ezzel nem szűnik meg, mert beszivárog a talajba, de legalább nem száll a levegőben. A tetőkről lefolyó esővízben összegyűjtve lesz megtalálható a tetőre hullott összes radioaktív por. Ettől a víztől meg kell szabadulni. Természetesen az lenne a jó, ha lenne egy légmentesen zárható, jól felszerelt atompincéd, de az csak keveseknek van, és ők se mennek vele sokra, mert egyszer ki kell onnan bújni. Viszont az már kiderült az eddigiekből, hogy az ember által megteremtett radioaktív szenny – igaz, hogy egyre kisebb mértékben, de – évmilliókig itt marad.

Ha még mindig van kedved a túléléshez, akkor egy részecskeszámláló segítségével meg kell határoznod, hogy földrajzilag merrefelé csökken a radioaktivitás és oda kell vándorolnod.

Ha ilyen rosszak a kilátások, akkor miért írtam meg ezt az ismertetőt? Azért, mert nem kitalálható, hogy atomkatasztrófa esetén milyen mértékű radioaktivitással kell együtt élnünk. Ha évente „csak” 300 mSv adagot szedünk össze, akkor akár 20 évet is élhetünk elsősorban rákos megbetegedés nélkül.

Most jön az, hogy szerencsések vagyunk, az éves bespájzolás 300 mSv alatt van. Ekkor jön a jódtabletta szedése. Ennek az a lényege, hogy a jód-131 az egyik notórius mellékterméke az atombomlásnak. Viszont az emberi pajzsmirigynek jódra van szüksége, amit meg is kap a gyomorba jutó anyag felszívódása után. Ha viszont nagyadag közönséges jódot veszel magadhoz, akkor az élelmiszerrel beléd jutott jód-131 kiszorul, hiszen a jódpirulák miatt a pajzsmirigy bőségesen el van látva. De ez nem minden. Az elkészített ételeket, és az étel nyersanyagokat, valamint az ivóvizet folyamatosan ellenőrizned kell sugárzás szempontjából. Ugyanis míg a testedet kívülről ért sugárzás esetén csak a gamma sugártól kell tartanod (mert a másik kettő nem tud behatolni), a testedbe bejutott sugárzó anyagnál az alfa és a béta sugarak is képesek rombolni a sejteket.

Más a helyzet egy atomreaktor leolvadásakor. Itt a legnagyobb veszélyt a cézium-137 jelenti, mert az emberi szervezet a céziumot összekeveri a káliummal. A káliumnak viszont fontos szerepe van az izmokban (szívizomban is). Ha a szervezet kálium helyett céziumot juttat az izmokba, akkor nekünk annyi! Ezt úgy tudjuk megakadályozni, hogy sok káliumsót tartalmazó PANANGIN tablettákat kell szedni, én napi 5 db-ot javaslok. Ugyanis ezzel felhígítjuk a belénk jutott céziumot. Tanulság: tartalékolni kell jódtablettákat és PANANGIN tablettákat, vagy KCl-t, amit konyhasó helyett használnak (de csak óvatosan).

Végső következtetés, ha túlélni akarsz, akkor egy sugárzásmérőre feltétlenül szert kell tenni.

[1] Leendő honlap-kritikusaimmal közlöm, hogy van tudomásom a transzurán elemekről, és szándékosan nem foglalkozom velük.

[2] Ezzel aztán mind a mai napig tartó alapos felfordulást okoztak, mert például a LE (lóerő), a q (mázsa), vagy a négyszögöl használata tilos. Ezzel szemben az autósok mind a mai napig lóerőről fecsegnek, a telek hirdetők négyszögölben adják meg a terület nagyságát, és vidéken mind a mai napig mázsálnak.

[3]  Innen az a szóbeszéd, hogy a III. világháborút követően a hangyák társadalma fog intelligens lényekké evolválódni (fejlődni) pár millió év alatt, mert hogy mi kipusztulunk, de ők nem.

[4] A „fertőzés” kifejezés nagyon szerencsétlen, de mára már ez terjedt el a gyakorlatban. A fertőzés szót azért nem kellene használni, mert arról szó sincs, hogy a sugárbetegség fertőzne, átadható, vagy megkapható lenne.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3059) Senior citizen

Tibor bá’ online megpróbál humoros lenni.

 

Amerikában nincs öreg ember, csak senior citizen, ami azt jelenti, hogy öreg állampolgár. És ezzel az ügy el van intézve. Az ember nem maradhat örökké junior.

Bizony-bizony, tetszik, nem tetszik, az ember egy idő után megöregszik (és nem csak Magyarországon). Fiatalon ezt nehéz elhinni, de aztán kiderül, hogy igaz. Nem lehet róla megfeledkezni, mert félreérhetetlen jelei vannak. A különböző testi kellemetlenségeken kívül, az embert az idegenek lebácsizzák, sőt van, aki jobban szereti a letatázást. Kb. így: tata maga ehhez nem ért. Hiába csinálom már vagy 50 éve, most kiderül, hogy nem értek hozzá, ő két éve küszködik vele, tehát ért hozzá.

Szerencsére a megöregedéssel együtt jár a megbölcsesülés is. Ha valaki azt mondja, hogy „uram” akkor az nagy valószínűséggel valamire rá akar venni, ami számomra egészen biztos hátrányos. Az „uramat” nem adják ingyen.

Optimális eset, amikor öreg helyett időset mondanak, vagy írnak. Csakhogy az optimális eset ritka, mint a fehér holló. Az idős embernek vagy nyalják a seggét, vagy megvetik, mintha nem lenne egy természetes állapot. Sőt, kifejezetten kívánatos állapot, mert az alternatívát senki se szereti, de leginkább azok nem, akiknek anyagi érdeke, hogy ne siessék el azt az elföldelést.

Na jó, megérkeztünk a mondanivalóm lényegéhez. A napokban felcsöngettek a délutáni szundikálásból. Kellemetlen, de én vagyok a hibás, miért kell nekem szundikálni? Éva szerint, hogy erőt gyűjtsek, de azt már ….tyuk, de arra jó, hogy dühöngjek, ha idő előtt felébresztenek. Szóval dühöngtem, ami közben Éva lement a kapuhoz, majd vigyorogva tért vissza. Csak tudnám, mi olyan mulatságos!

Az új önkormányzat (új seprű jól seper) 5000 forintos utalvánnyal kedveskedett nekem (kapaszkodj meg!) mert, hogy én szép korú vagyok. Hát, ha nekik ez szép, Na jó, 5000 forintért egyszer mondhatják. Tessék mondani, jövőre is szép korú leszek? (Hajaj, még szebb.) Mert akkor fél órával tovább fogok aludni (és nem kapcsolom ki a csengőt, ahogy első dühömben ígértem).

___________________________________________________________________________

Karácsonykor én is felhívtam az olvasókat az adományozás lehetőségére. Bizonyára sokakat érdekel az eredmény. Nos, összesen kilencen nyúltak a bukszájukba és doptak össze 52.000 Ft-ot. De nem ettől hatodtam meg a legjobban, hanem két üzenettől, amelyek így szóltak: “Isten tartson meg még sokáig” és “Köszönöm a gondolatébresztő blogodat”. Ezek nekem többet érnek, mint a pénz (aminek szintén meg lesz a helye). Ez úton köszönöm meg a támogatást. — Ami a VIP előfizetést illeti, az idén fele annyi sincs, mint a múlt évben. Pedig igen érdekes év ígérkezik, ami tegnap már el is kezdődött. 

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3058) Úgy gondolod, hogy a kutyádnak mentális problémái vannak? Nagyon valószínű, hogy neked van szükséged pszichiáterre

Az ötlet, hogy az állattal van valami baj, tökéletesen hibás. Az Angol Állatorvosok Szövetségének elnöke, Daniella Dos Santos elmondta egy újságnak, hogy a háziállatok simán csak reagálnak a környezeti változásra. Az egésznek a lényege, hogy a tulajdonosnak meg kell tudnia, mire van szüksége a kedvencének.

Ezek itt balra Éva kutyái.

A poszt teljes fordítását elküldöm a VIP előfizetőknek. Előfizető az lehet, aki legalább 10.000 forint adománnyal támogatja a honlap fenntartását. A 2019-es előfizetés lejárt. Itt az ideje a megújításnak. Aki előfizetett, de nem kapta meg ezt a fordítást, az E-mailben jelezze az adminisztrációs hibát.

___________________________________________________________________________

Think your dog has ‘mental’ health problems? Most likely it’s you who needs the psychiatrist

As an undisputed nation of pet lovers, Brits are now spending record amounts on ‘mental health’ treatments for their four-legged friends but experts say problems may be with the behaviour of the owners, not the animals.

If you think your pet is suffering from anxiety, depression or obsessive-compulsive disorder, then please don’t waste money on expensive psychiatric treatments and insurance policies, as many have done this year, but stop, take a look in the mirror and ask yourself: “Is this actually all my fault?

Frankly your dog, cat or ferret does not have one of these human conditions. It could be your behaviour bringing on the problem through a simple lack of understanding.

A dog jumping up is trying to say hello. Cats scratching furniture is not aggression, it’s the feline way of keeping trim those amazing retractable claws. And rabbits gnawing at their cages, well, that just means they would rather be outside, digging, burrowing and doing that other thing rabbits love to do – making other rabbits.

These are the common complaints from pet owners who feel these behaviours are a sign of something deep-seated in the animal’s psyche.

The whole idea of ‘mental health’ in pets is just wrong. And that’s according to the British Veterinary Association president, Daniella Dos Santos, who told a newspaper at the weekend that domestic animals simply respond to changes in their environment.

“It just comes down to being aware of your pet’s welfare needs,” Ms. Dos Santos said.

Also on rt.com Chinese pet cafe dyes dogs as pandas, sparks bemusement and concern online

And there we have it.

But this reality check hasn’t stopped people seeking treatment for their pets apparently suffering from mental health issues, and claiming more than £75,000 in compensation from one insurer alone during 2019.

This is, literally, barking mad.

A friend of mine bought a boisterous chocolate Labrador puppy who, as he went through the adolescent phase, would continually jump up at every dog walker he encountered (the dog, not my friend) covering them in mud if the weather was wet, and frightening the life out of them most times.

Having little experience of dogs, my friend took her lab to a dog psychologist who told her the problem lay not with the pet, but had she considered therapy for herself?

She thought the vet was joking at first, but he wasn’t.

The vet said the anxiety my friend exhibited about her pet’s behaviour when out walking was picked up by the animal and made him anxious as well, so he wasn’t listening to instructions and making matters worse.

Over the last year, thanks to my friend’s patience and lots of walks, I have noticed a marked change in her dog. He’s calmed down considerably, but not enough for them, and they have had an implant fitted which shrunk his testicles, making him a bit less testosterone-driven and, arguably, quieter.

However, it might also make him so submissive that he constantly feels under threat and may attack. It’s a gamble.

When his implant is removed after a year, as is the plan, his testicles will grow back to their earlier size and I guess everyone will be back at square one.

Though they clearly love their dog, this does seem a bit, well, cruel.

Frankly, all this could have been avoided from the start if my friend had just had a bit more dog understanding. The breed they chose needs a lot of discipline early on, plenty of attention and a load of exercise, but after that will be as good as gold. Daft, yes, but still a good dog.

They are not alone; people will insist on buying fashionable, cute or protective dogs without any simple understanding of what makes a dog tick, then spend a fortune on vet treatments, drugs and therapy to try and reverse the behaviours they’ve allowed to develop.

And it’s not just dogs. People buy cats, rabbits, guinea pigs, Siberian dwarf hamsters, and a couple near me have three fully-grown South American macaws, only to leave them unattended for long periods of the day without appropriate stimulation or food.

A neighbour did this with his Staffordshire terrier and it stripped and ate all the wallpaper it could from the walls of his house over a matter of weeks.

Another neighbour has a pair of rabbits which constantly gnaw at the bars of their cage at the bottom of his garden, long-forgotten by the children and bored out of their little rabbit minds. They often repeatedly thump the doors of their cage at night, driving the nearby dogs into a barking frenzy.

How can the owner not recognise there is a problem and do something about it?

While many of us know the signs of bored zoo animals, unsociable behaviour among themselves and pacing back and forth out of frustration, we are in denial about the behaviour of our domestic pets.

We see it all, my dog and I. People taking rabbits for a stroll on a lead. Dogs in pushchairs with cushions and blankets being ferried around the woods. Small fluffy terriers wearing jewelled collars, labradoodles in personalised, hand-knitted jumpers and a frankly unlovable hairless Chinese crested dog shivering in a full-body fleece out on his walk.

Now, every day when I take our dog for a walk and I come across my fellow canine owners, I look for the signs in their behaviour that might be reflected in their pets.

And I know they do the same to me.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3057) Ókori Egyiptom összeomlása várhat a mi civilizációnkra, figyelmeztet egy archeológus – fordítás

Tibor bá’ online

 

Úgy látszik, az emberiség kezd rádöbbenni, hogy nagyon nagy a baj, és mindenki temperamentuma szerint reagál rá. Olvassátok ilyen szemmel az alábbi posztot.

Egy cseh archeológus csoportot vezető Miroslav Barta professzor, aki az összeomlás előtt álló Egyiptom idejéből származó temetkezést fedezett fel, állítja, hogy a történelem megismételheti magát. A leletekből kiderül, hogy egyfajta klímaváltozás miatt, nem volt megfelelő áradás. Áradás nélkül nem volt megfelelő termés. Termés nélkül nem volt adóbevétel. Adó nélkül nem lehetett fenntartani az államapparátust.

A professzor szerint a modern világ szintén szemben találja magát belső és külső kihívásokkal. Ha megfelelően tanulmányozzuk a múltat, átvetíthetjük a jelenre. Az emberek azt hiszik, hogy ez ma más, mint régen volt. Nem, nincs új a Nap alatt.

Ha elfogadjuk ténynek a közelgő összeomlást, akkor észrevehetjük, hogy az összeomlás egy természetes dolog, ami alatt lépéseket kell tenni az újraébredés érdekében.

Ezt követve tehetünk valamit. De a professzor még hozzátette, „szükségem van még néhány évre, hogy felfedhessem Egyiptom részére mit jelentett az újraébredés.”

És esetünkben vajon mi?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3056) Ausztrál tűzvész – fordítás

Tibor bá’ online

 

Ausztráliában mindig volt erdőtűz, de ami most van az soha se volt, mert a mellékkörülmények meglepően szélsőségesek. 1) évek óta kevés a csapadék, illetve nincs. Ebből kifolyólag az erdők, a bozótosok csont szárazak. A hőmérséklet rekordokat döntöget, esetenként jóval meghaladja a 40 °C-t. Hatalmas szelek járják, amik táplálják a tüzeket. Jelenleg csak NSW-ben 99.000 km2 van lángokban, ami 6.000 km2-el több, mint Magyarország területe, és ez csak NSW, nincs benne Victoria és Dél Ausztrália.

Nézzük mit adott ki az Ausztrál Meteorológiai Intézet! Az ausztrál bozóttűz “pirokumulonimbusz” felhőket hoz létre 16 km magasságig, ami további tüzeket gerjeszt. Ez a következőképpen néz ki: Ma már az ausztrál bozóttűz olyan nagy kiterjedésű, hogy külön időjárást alkot, hatalmas viharok képében, amelyek további tüzeket okoznak. Hogyan? Villámokkal és parázsló faüszkök által, amelyeket a szél kilométerekre elhordhat, és további szelek gerjesztésével. A száraz erdőket egy villám, vagy egy üszkös fadarab azonnal lángra lobbant. Ha a kiterjedése nagy, meg se kísérlik az eloltását.

1 – Füstoszlop, 2 – Az oszlop lehűl, 3 – Felhők, 4 – Vihar, 5 – Lezúduló eső, 6 – Villámok.

Közben az ausztrál kormány tagadja, hogy ennek bármi köze lehetne a globális melegedéshez. Következésképpen, esze águkban sincs bezárni a szénbányákat. [köztudott, hogy Ausztrália a világ legnagyobb kőszén exportőre.] Nem kell nagy jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy Ausztráliának egyszeribe elment a jövőképe. Az idei meteorológiai körülmények minden bizonnyal meg fognak ismétlődni. Véleményem szerint, Ausztrália megszűnt ember által élhető helynek lenni. Ha most ott élnék, azonnal eladnám a házamat, még mielőtt az ingatlanárak elkezdenének zuhanni. Közben az ott élő emberek hatalmasat reménykednek, hogy jövőre ez nem fog megismétlődni, és tovább küszködnek a sűrű füsttel a 40 °C feletti hőségben.

Aki teheti a tűz elől kimenekül a tengerre a füsttől vörös ég alá, ahol a Napot se látni. És ez várhatóan 4 hónapon át fog tartani. Ilyen, és hason okokból kifolyólag kellemetlenné válhat az élet néhány éven belül az egész Földön.

 

 

 

 

A néhány ausztrál világváros kivételével az ausztrál kisvárosokban és farmokon az építkezés fából történik. Kivételt a kémény képezi. Ezek az épületek igen könnyen lángra kapnak. Nem is tudom mért ragaszkodtak hozzá évtizedeken keresztül. Az alábbi képen jól látható, hogy egy kőépület mellett lévő faházból csak a kémény maradt meg (plusz a tetőn lévő hullámlemez). Mintha ház nem is lett volna. A kiégett farmokon ugyanezt látni. Romhalmaz és a belőle kimagasló kémény.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3055) Nesze nektek istenhívők – fordítás

Tibor bá’ online

 

A tudósok összefüggést találtak a vallásos fundamentalizmus és az agykárosodás között.

Kezdjük a fundamentalizmussal! A meghatározás szerint: A vallások legfontosabb írásaiban lévő alap tanításainak  hangsúlyozása. Mi az, amit minden vallás hangsúlyoz? Természetesen isten létezése. A többi már részletkérdés, és nem egységes. Az egyik szerint, ha jól viselkedek, akkor Isten jobbján ülhetek, a másik szerint 64 szűz lesz a jutalmam. Stb.

Egy tanulmány jelent meg a Neuropsychologia elnevezésű szakfolyóiratban. A tanulmány lányege, hogy a cortex elején lévő terület funkcionális hibát árul el. Ez a terület az, amely elősegíti a vallásos gondolkodást azzal, hogy a kognitív flexibilitást, és nyitottságot csökkenti. [de nem csak ezt, hanem: kíváncsiságot, kreativitást,].Egy gyönyörű mondat: Religious beliefs in supernatural events and entities assumed to be real. = A vallásos (személy) hisz természetfeletti eseményekben és entitásokban, amikről feltételezi, hogy valósak.

Sok esetben azt kaptam, hogy én is hiszek csak nem istenben, hanem a tudományban. Nos, ezek számára itt a neuró-pszichológus válasza (annyira szép, hogy közölnöm kell az eredetit): Religious beliefs differ from empirical beliefs, which are based on how the world appears to be and are updated as new evidence accumulates or when new theories with better predictive power emerge. On the other hand, religious beliefs are not usually updated in response to new evidence or scientific explanations. = A vallásos hit különbözik a tapasztalati hittől. Ez utóbbi alapját a környezet megjelenése adja, és folyamatosan megújul amint új bizonyítékok, vagy tudományos magyarázatok megjelennek. Vagy amikor újabb elméletek születnek, amelyek jobb előrejelzésekre képesek. Másfelől viszont, a vallásos hit rendszerint nem újul meg új bizonyítékok vagy tudományos magyarázatok hatására.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3054) Erőviszonyok

Tibor bá’ VIP online

A Pentagon vezetői, például John Hyten tábornok a Vezérkari Főnökség helyettes elnöke bevallotta „nincs elhárítási lehetőség például a 27 hang sebességgel érkező Avangard hordozóval szemben” (ami a rakétaelhárító rendszereket használhatatlanná teszi). Mindezt a kongresszusi meghallgatáson árulta el, hozzátéve, hogy csak „nukleáris elrettentés” a járható út. Hasonló képen nincs létező elhárítási rendszer a Zircon és Kinzhal rakétákkal szembe se.

Az angol cikk szerkesztett fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek. Előfizető lehet egy évre az, aki legalább 10.000 forint adománnyal hozzájárul a honlap fenntartásához.

___________________________________________________________________________

Putin: Russia’s new nuclear missile is invincible

Andrei Martyanov’s latest book provides unceasing evidence about the kind of lethality waiting for U.S. forces in a possible, future war against real armies (not the Taliban or Saddam Hussein’s).

By Pepe Escobar

Once in a blue moon an indispensable book comes out making a clear case for sanity in what is now a post-MAD world. That’s the responsibility carried by “The (Real) Revolution in Military Affairs,” by Andrei Martyanov (Clarity Press), arguably the most important book of 2019.

Martyanov is the total package — and he comes with extra special attributes as a top-flight Russian military analyst, born in Baku in those Back in the U.S.S.R. days, living and working in the U.S., and writing and blogging in English.

Right from the start, Martyanov wastes no time destroying not only Fukuyama’s and Huntington’s ravings but especially Graham Allison’s childish and meaningless Thucydides Trap argument — as if the power equation between the U.S. and China in the 21stcentury could be easily interpreted in parallel to Athens and Sparta slouching towards the Peloponnesian War over 2,400 years ago. What next? Xi Jinping as the new Genghis Khan?

(By the way, the best current essay on Thucydides is in Italian, by Luciano Canfora (“Tucidide: La Menzogna, La Colpa, L’Esilio”). No Trap. Martyanov visibly relishes defining the Trap as a “figment of the imagination” of people who “have a very vague understanding of real warfare in the 21st century.” No wonder Xi explicitly said the Trap does not exist.)

Martyanov had already detailed in his splendid, previous book, “Losing Military Supremacy: The Myopia of American Strategic Planning,” how “American lack of historic experience with continental warfare” ended up “planting the seeds of the ultimate destruction of the American military mythology of the 20th and 21st centuries which is foundational to the American decline, due to hubris and detachment of reality.Throughout the book, he unceasingly provides solid evidence about the kind of lethality waiting for U.S. forces in a possible, future war against real armies (not the Taliban or Saddam Hussein’s), air forces, air defenses and naval power.

Do the Math

One of the key takeaways is the failure of U.S. mathematical models: and readers of the book do need to digest quite a few mathematical equations. The key point is that this failure led the U.S. “on a continuous downward spiral of diminishing military capabilities against the nation [Russia] she thought she defeated in the Cold War.”

In the U.S., Revolution in Military Affairs (RMA) was introduced by the late Andrew Marshall, a.k.a. Yoda, the former head of Net Assessment at the Pentagon and the de facto inventor of the “pivot to Asia” concept. Yet Martyanov tells us that RMA actually started as MTR (Military-Technological Revolution), introduced by Soviet military theoreticians back in the 1970s.

One of the staples of RMA concerns nations capable of producing land-attack cruise missiles, a.k.a. TLAMs. As it stands, only the U.S., Russia, China and France can do it. And there are only two global systems providing satellite guidance to cruise missiles: the American GPS and the Russian GLONASS. Neither China’s BeiDou nor the European Galileo qualify – yet – as global GPS systems.

Then there’s Net-Centric Warfare (NCW). The term itself was coined by the late Admiral Arthur Cebrowski in 1998 in an article he co-wrote with John Garstka’s titled, “Network-Centric Warfare – Its Origin and Future.”

Deploying his mathematical equations, Martyanov soon tells us that “the era of subsonic anti-shipping missiles is over.” NATO, that brain-dead organism (copyright Emmanuel Macron) now has to face the supersonic Russian P-800 Onyx and the Kalibr-class M54 in a “highly hostile Electronic Warfare environment.” Every developed modern military today applies Net-Centric Warfare (NCW), developed by the Pentagon in the 1990s.

Martyanov mentions in his new book something that I learned on my visit to Donbass in March 2015: how NCW principles, “based on Russia’s C4ISR capabilities made available by the Russian military to numerically inferior armed forces of the Donbass Republics (LDNR), were used to devastating effect both at the battles of Ilovaisk and Debaltsevo, when attacking the cumbersome Soviet-era Ukrainian Armed Forces military.”

No Escape From the Kinzhal

Martyanov provides ample information on Russia’s latest missile – the hypersonic Mach-10 aero-ballistic Kinzhal, recently tested in the Arctic.

Crucially, as he explains, “no existing anti-missile defense in the U.S. Navy is capable of shooting [it] down even in the case of the detection of this missile.” Kinzhal has a range of 2,000 km, which leaves its carriers, MiG-31K and TU-22M3M, “invulnerable to the only defense a U.S. Carrier Battle Group, a main pillar of U.S. naval power, can mount – carrier fighter aircraft.” These fighters simply don’t have the range.

The Kinzhal was one of the weapons announced by Russian President Vladimir Putin’s game-changing March 1, 2018 speech at the Federal Assembly. That’s the day, Martyanov stresses, when the real RMA arrived, and “changed completely the face of peer-peer warfare, competition and global power balance dramatically.”

Top Pentagon officials such as General John Hyten,  vice chairman of the Joint Chiefs, have admitted on the record there are “no existing countermeasures” against, for instance, the hypersonic, Mach 27 glide vehicle Avangard (which renders anti-ballistic missile systems useless), telling the U.S. Senate Armed Services Committee the only way out would be “a nuclear deterrent.” There are also no existing counter-measures against anti-shipping missiles such as the Zircon and Kinzhal.

Any military analyst knows very well how the Kinzhal destroyed a land target the size of a Toyota Corolla in Syria after being launched 1,000 km away in adverse weather conditions. The corollary is the stuff of NATO nightmares: NATO’s command and control installations in Europe are de facto indefensible.

Martyanov gets straight to the point: “The introduction of hypersonic weapons surely pours some serious cold water on the American obsession with securing the North American continent from retaliatory strikes.”

Martyanov is thus unforgiving on U.S. policymakers who “lack the necessary tool-kit for grasping the unfolding geostrategic reality in which the real revolution in military affairs … had dramatically downgraded the always inflated American military capabilities and continues to redefine U.S. geopolitical status away from its self-declared hegemony.”

And it gets worse: “Such weapons ensure a guaranteed retaliation [Martyanov’s italics] on the U.S. proper.” Even the existing Russian nuclear deterrents – and to a lesser degree Chinese, as paraded recently — “are capable of overcoming the existing U.S. anti-ballistic systems and destroying the United States,” no matter what crude propaganda the Pentagon is peddling.

In February 2019, Moscow announced the completion of tests of a nuclear-powered engine for the Petrel cruise missile. This is a subsonic cruise missile with nuclear propulsion that can remain in air for quite a long time, covering intercontinental distances, and able to attack from the most unexpected directions. Martyanov mischievously characterizes the Petrel as “a vengeance weapon in case some among American decision-makers who may help precipitate a new world war might try to hide from the effects of what they have unleashed in the relative safety of the Southern Hemisphere.”

Hybrid War Gone Berserk

A section of the book expands on China’s military progress, and the fruits of the Russia-China strategic partnership, such as Beijing buying $3 billion-worth of S-400 Triumph anti-aircraft missiles — “ideally suited to deal with the exact type of strike assets the United States would use in case of a conventional conflict with China.”

Because of the timing, the analysis does not even take into consideration the arsenal presented in early October at the Beijing parade celebrating the 70thanniversary of the People’s Republic.

That includes, among other things, the “carrier-killer” DF-21D, designed to hit warships at sea at a range of up to 1,500 km; the intermediate range “Guam Killer” DF-26; the DF-17 hypersonic missile; and the long-range submarine-launched and ship-launched YJ-18A anti-ship cruise missiles. Not to mention the DF-41 ICBM – the backbone of China’s nuclear deterrent, capable of reaching the U.S. mainland carrying multiple warheads.

Martyanov could not escape addressing the RAND Corporation, whose reason to exist is to relentlessly push for more money for the Pentagon – blaming Russia for “hybrid war” (an American invention)  even as it moans about the U.S.’s incapacity of defeating Russia in each and every war game. RAND’s war games pitting the U.S. and allies against Russia and China invariably ended in a “catastrophe” for the “finest fighting force in the world.”

Martyanov also addresses the S-500s, capable of reaching AWACS planes and possibly even capable of intercepting hypersonic non-ballistic targets. The S-500 and its latest middle-range state of the art air-defense system S-350 Vityaz will be operational in 2020.

His key takeway: “There is no parity between Russia and the United States in such fields as air-defense, hypersonic weapons and, in general, missile development, to name just a few fields – the United States lags behind in these fields, not just in years but in generations [italics mine].”

All across the Global South, scores of nations are very much aware that the U.S. economic “order” – rather disorder – is on the brink of collapse. In contrast, a cooperative, connected, rule-based, foreign relations between sovereign nations model is being advanced in Eurasia – symbolized by the merging of the New Silk Roads, or Belt and Road Initiative (BRI), the Eurasia Economic Union (EAEU), the Shanghai Cooperation Organization (SCO), the Asia Infrastructure Investment Bank (AIIB), the NDB (the BRICS bank).

The key guarantors of the new model are Russia and China. And Beijing and Moscow harbor no illusion whatsoever about the toxic dynamics in Washington. My recent conversations with top analysts in Kazakhstan last month and in Moscow last week once again stressed the futility of negotiating with people described – with  overlapping shades of sarcasm – as exceptionalist fanatics. Russia, China and many corners of Eurasia have figured out there are no possible, meaningful deals with a nation bent on breaking every deal.

Indispensable? No: Vulnerable

Martyanov cannot but evoke Putin’s speech to the Federal Assembly in February 2019, after the unilateral Washington abandonment of the INF treaty, clearing the way for U.S. deployment of intermediate and close range missiles stationed in Europe and pointed at Russia:

“Russia will be forced to create and deploy those types of weapons…against those regions from where we will face a direct threat, but also against those regions hosting the centers where decisions are taken on using those missile systems threatening us.”

Translation: American Invulnerability is over – for good.

In the short term, things can always get worse. At his traditional, year-end presser in Moscow, lasting almost four and a half hours, Putin stated that Russia is more than ready to “simply renew the existing New START agreement”, which is bound to expire in early 2021: “They [the U.S.] can send us the agreement tomorrow, or we can sign and send it to Washington.” And yet, “so far our proposals have been left unanswered. If the New START ceases to exist, nothing in the world will hold back an arms race. I believe this is bad.”

“Bad” is quite the euphemism. Martyanov prefers to stress how “most of the American elites, at least for now, still reside in a state of Orwellian cognitive dissonance” even as the real RMA “blew the myth of American conventional invincibility out of the water.”

Martyanov is one of the very few analysts – always from different parts of Eurasia — who have warned about the danger of the U.S. “accidentally stumbling” into a war against Russia, China, or both which is impossible to be won conventionally, “let alone through the nightmare of a global nuclear catastrophe.”

Is that enough to instill at least a modicum of sense into those who lord over that massive cash cow, the industrial-military-security complex? Don’t count on it.

Pepe Escobar is correspondent-at-large at Asia Times. His latest book is 2030. Follow him on Facebook.

This article was originally published by “CN” –

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3053) Zenés hétvége – A kékszakállú herceg vára

 

Bartók Béla híres misztérium operájáról mindenki hallott, kevesen látták, még kevesebben zárták szívükben, pedig kellene. A mű az I. világháborút megelőző években keletkezett, amikkor az európai polgárság figyelme a misztikumok felé fordult, mert a korábbi életvitelhez képest a könnyebb életben felszabadult időt értelmesebben nem tudták eltölteni. Ennek ellenére a Kékszakállú messze megelőzte korát. Az 1918-as bemutató után csak néhány előadásra került sor, majd 1936-ig hatalmas csend. A csodálatos mű megismeréséhez kellett ez után is némi idő. A valódi érdeklődésre az ötvenes évekig várni kellett. Érdekes módon elsősorban a németek mutattak némi érdeklődést, ami se akkor, se azóta nem tömeges. A művet kifejezetten zeneértők kedvelik.

Bartok zenéjéhez csatlakozik Balázs Béla szövege, ami annyira specifikus, hogy a lefordításával senki se foglalkozott. A nem magyar anyanyelvű énekesek mindent megtettek a szöveg minél magyarosabb megtanulása terén, mert a szöveg nem elválasztható a zenétől. Az idegen anyanyelvű műértők ennek ellenére őszintén odavannak a remekműért. Érdemes vele megismerkedni azoknak, akiknek eddig nem volt hozzá szerencséjük. Minden magyart büszke lehet Bartók Béla munkásságára.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3052) Vicces történet

Tibor bá’ online

 

Először az alapvicc! Egy pasinak megtetszik az egyik utcai kurva, aki egyből beviszi a lakásába, és azzal nyit, hogy 5000 forint.  Pasi elő akarja venni a pénztárcáját, de nem találja. Azt mondja a kurva, hogy semmi baj, ha ő is élvezi, akkor ingyen van a menet. A pasi beleegyezik és elkezdődik a menet. Egy idő után megszólal a kurva, kezd már el. A pasi megijed, kihúzza a farkát, és benyomja az egyik karját könyökig. A kurva, na mi lesz már? Erre a pasi benyomja az egyik lábát tövig, és mivel ezzel se éri el az elvárt hatást, vett egy mély lélegzetet és beugrott. A vagina mélyén a nagy sötétségben egyszer csak jött egy pasi az öngyújtójával világítva és azt kérdezte, bocsánat uram, nem látta a lovaimat.

Amikor ezt elmondtam társaság röhögésben tört ki, a vélhetően feminista partnernőm pedig láthatóan mérges lett. Legközelebb, amikor elmondtam a viccem egy másik társaságban a viccet megtoldottam: Láttam erre 6 lovat elvágtatni, melyik volt a magáé? – Erre a partnernőm elsápadt, és nekem eset, hogy ilyen nőket sértő vicceket ne meséljek.

Alig vártam, hogy legyen harmadik alkalmam, amikor elmondhatom a viccet. Még az elején voltam a viccnek, úgy a fél láb benyomásánál, amikkor a partnernőm már hisztizni kezdett, de a hallgatók akarták tudni a befejezést, én pedig megtoldottam: hogy melyik az enyém? Hát, amelyik húzott maga után egy lakókocsit benne a tivornyázó haverokkal.

Erre a partnernőm sikoltozva kirohant, és napokig nem szólt hozzám, és csak azért hagyta abba, mert megfenyegettem, hogy legközelebb tovább folytatom a történetet. Például egy huszárrohammal a vagina legmélyén.

—————-

Ma több viccet nem teszek közzé, de felkérlek benneteket, akinek van hasonló vicce, vagy története írja meg. Ezeken is lehet derülni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3051) Hogyan analizáljuk ki a híreket, és értékeljük, mi történik körülöttünk – fordítás

Tibor bá’ online

Eredeti cím: How to Analyze the News and What Goes on Around You

A jelenlegi helyzet analizálása rendkívül bonyolult, nem rendszerezhető, és nem nyugszik egyértelmű szabályokon. A hozzád eljutó információk kivétel nélkül, mind a valóság, a fél igazság és a szándékos hazugság keverékei. Az igazság kiszűrésének első lépése a megbízható források megtalálása, valamint a kényesen megválasztott források megszűrése, az ismert túllövéseitől.

Megbízható források

Nincs olyan újságíró vagy történész, akinek írásaihoz az alapot eredeti anyagok adják, kivéve ha saját személyes élményeire, tapasztalataira támaszkodik. A világ túl nagy, és  sok minden történik ahhoz, hogy egyvalaki közvetlenül tanúja lehessen az eseményeknek, azoknak egy apró szeletén kívül. Éppen ezért valamennyien rá vagyunk utalva az információkra. Azt viszont valamennyien tudjuk, hogy a világ nagyobbik fele a fősodrású médiára támaszkodik. Az emberek nem érnek rá, hogy a történéseket részletesen tanulmányozzák, és analizálják, tehát naponta átfutnak a főcímeken, vagy megnézik a TV esti híreit, hogy „információhoz” jussanak, és úgy gondolják, hogy tisztában vannak azzal, ami a világban történik. De ez nem igaz, még akkor sem, ha tény, hogy a média ritkán áll elő egyértelmű hazugsággal. Kutass fel valakit, aki nem hiszi el a hivatalos verziót, és aki a fontos információkat felkutatja, amelyeket a fősodrású média elhallgat.

Próbaként nézd végig az esti híradókat. Meglepő (?), hogy mind egyforma. Mindegy, hogy melyik csatornát kapcsolod be, ugyanazokat a történeteket kapod, azonos hangsúlyokkal. A kereskedelmi adók finoman kritizálják a kormány politikáját, külpolitikában pedig követik az amerikai vonalat, csak úgy, mint a többi NATO állam médiája. Általánosságban ugyanazt a követ fújják. Akkor pedig merre fordulhatsz, alternatív híreket keresve? Először is ne higgy el mindent, amit az Interneten találsz. Csak azért, mert egy alternatív hírportál első látásra Amerika ellenes, még nem jelenti azt, hogy valós, manipulációtól mentes híreket közöl. Ilyen például a Russia Today, mert azt is a KGB irányítja, saját érdekeiknek megfelelően és bár felfed több amerikai visszaélést, bizonyos torzítást ad az ellenkező oldalon.

Különleges figyelmet kell szentelni a „kiszivárogtatásokkal” kapcsolatban, mert azoknak nagy hányada „hivatalos”. A kormányok akkor nyúlnak ehhez a megoldáshoz, ha a hivatalos közlemény számukra kényelmetlen lenne, mert az igazságtartalmuk kevés, és amikor kitudódik, kellemetlen lehet a kormány részére. Ezzel szemben, ha egy kiszivárogtatás nem bizonyul valósnak, senkit se lehet érte hibáztatni.

Tudományos közleményeknél első legyen annak összemérése a saját ismereteiddel és a széles körben elismert eredményekkel, és ha a közlemény túl radikálisnak mutatkozik, akkor feltétlen meg kell róla győződni más forrásokból is. A következő lépés annak feltérképezése, hogy az „eredmény” kinek lehet hasznos, illetve a kutatást ki finanszírozta. Az anyagi érdekeltség sokszor „csodákra” is képes. Természetesen ez azt is jelenti, hogy önmagadnak az átlagosnál jóval tájékozottabbnak kell lenni, mert minél többet tudsz, annál könnyebben veszed észre a hamisságot. Ha neveltetésed alatt elfogadott volt egy életen át tartó tanulás, amiket megfelelő könyvek olvasásával gazdagítottál, érdekeltek az alternatív hírek, és nem csupán a TV-re és bulvár lapokra hagyatkoztál, akkor nincs mitől félned. Felhívom a figyelmed arra, hogy történelemmel, szociológiával kapcsolatos alapoktatások komoly torzításokat tartalmaznak, amiket a társadalom nagy része evidenciának tekint. Mivel ezeket az „igazságokat” állandóan ismételgetik, a gyanútlan emberek nem hajlandók észrevenni más véleményeket. Ha az aktuálisan hatalmon lévő politikai erők hazugságaira gondolsz, akkor vetted az adást. Ha a természettudományok terén megfelelő alapképesítést értél el, akkor tisztába jössz a természet működésével, aminek következtében könnyedén átlátsz a hamis tudományos „eredményeken”, amelyekkel manapság oly gyakran lehet találkozni az Interneten.

Az Interneten keresztül megállás nélkül bombáznak minket ötletekkel, amiknek segítségével gazdagok lehetünk, vagy zseniális ingyen energiával, bizarr tudományos „eredményekkel” a végítélet napját illetően. Nem rég egy hatalmas aszteroida csapódott volna be a Földbe, mások állítják, hogy a Föld mágneses pólusai elvándorolnak egy adott időben, mert akkor bizonyos bolygók együtt fognak állni (ami mellesleg árvizeket is fog okozni bizonyos tengerpartokon). Ezek természetesen mind hamis rémhírterjesztések voltak. Ezeknek a kikerülésére legokosabb, ha természettudományosan képzed magad, vagy találsz magadnak olyan hírforrást, ahol a valóság felkutatását megteszik helyetted.

Teljesen függetlenül a hátteredtől akkor válhatsz kritikus gondolkodóvá, ha értelmes hozzászólók vitáját rendszeresen olvasod különböző témákban [ahogy ezt Tibor bá’ honlapján tapasztalhatod]. Ez természetesen szükségessé teszi olyan hírportálok, közösségi oldalak, honlapok kiválasztását, amelyek erre alkalmasak. Ott ahol az ellenvéleményeket kimoderálják, vagy ahol a durva egymásnak esést eltűrik, a megfelelő klíma nem alakulhat ki, és csak arra jók, hogy azonosan gondolkodók egymást erősítsék,nem feltétlenül a valóság elfogadásában.

A valóság keresésében a legfontosabb annak megállapítása, hogy mi az, ami nem megtudható? Ezzel kiszűrheted azokat a forrásokat, amelyek hazudnak, hiszen a terjesztett információjuk nem megtudható.

Fontos még ismerned mi az, ami „életszerű”, mert automatikusan kizárja azt, ami nem életszerű. Az életszerűtlen dolgok ritkán valósak, felesleges figyelembe venni, mert „ez olyan jó, hogy nem is lehet igaz” rendszerint valóban nem igaz.

Logika

Sajnos a tudás begyűjtése, a tények felkutatása önmagában még nem elégséges. Ezen kívül meg kell tanulnod a beérkező információk megszűrését, és összeállítását olyan formában, hogy egy reális képet alkossanak. Az emberek általában helyes következtetést vonnak le olyan logikai tételből, mint A = B, valamint B = C, ezért A-nak egyenlőnek kell lenni C-vel. Ez egy sima deduktív okfejtés. Azonban egy több rétegben elhelyezett csalással és hazugsággal terhelt bonyolult világban induktív okfejtésre van szükség annak érdekében, hogy a híreket kianalizáljuk, és koherens módon összeállítsuk, ami elénk teszi a valóságot.

Az induktív okfejtés sokkal nehezebb, mert látszólag összefüggéstelen információk nagyobb mintavételére van szükség, vagy olyan megfigyelésre, ami kiszemezi azt a valóságot, amiből aztán le lehet vonni a végső következtetést. Az ok, amiért az emberek nagy része nem boldogul az induktív okfejtéssel, többrétű. Először is csak kevesek jutnak hozzá az analizálható részletekhez. Ezért hibáztatni elsősorban a médiát és az oktatási rendszert lehet, amire az emberek, mint információs forrásra tekintenek, mert szisztematikusan elhallgatják a fontos részleteket. De amikor az információ rendelkezésre áll, csak kevesen hajlandók bajlódni a részletekkel, és még kevesebben hajlandók feltárni az ellentmondásokat ahhoz, hogy következtetni, vagy észlelni lehessen a lényeget. Az induktív okfejtéshez jó memóriára, és komoly szellemi munkára van szükség. Az elrejtett hamis valóság kihámozása kifejezetten művészet, különösen akkor, ha árulkodó jeleket nem lehet felfedezni. Apró összebeszélések észlelésére az emberek nagy többsége képes, de a hátulról irányítók felfedésénél nem nagyon jeleskednek.

Nézzünk egy induktív bizonyítékot, vagy a részletek láncolatát, ami az átfogó összebeszélési tényre utal: Nagyobb bűntények esetében a nagyfiúkat sose fogják meg, vagy ítélik el (lásd: nálunk az olajszőkítés). Az arra vall, hogy ezeket az embereket egy felső hatalom védi. Amikor egy bíró nem fogad el bizonyítékot, akkor jogosan feltételezzük, hogy az összejátszásban a bíró maga is benne van. vagy pedig:

A háborút követően a nyugati politikusok nem engedték, hogy a kommunista eszmékről lehúzzák a leplet. A sztálini szörnyűségek megtörténését tagadták, Pulitzer és Nobel békedíjat adtak az arra érdemteleneknek. Erre feltételezhetjük, hogy a vezető politikusok hülyék, vagy tudatlanok, amennyiben csak ritkán fordulna elő, de 50 éven át hülyeségeket cselekedni már felveti a szándékosság gyanúját, és jogosan feltételezhetjük, hogy a társadalom tudatos rombolásáról van szó.

Visszatekintve a múltba egyre több bizonyítékot látunk arra, hogy J.F.Kennedy meggyilkolásánál, vagy a Kereskedelmi Központ tornyainak a lerombolásánál jóval nagyobb a „belső erők” részvétele, mint az hivatalosan el van ismerve.

Mindebből az következik, hogy elsősorban abban bízzál, amire te magad rádöbbensz, és ne hagyd magad befolyásolni a „tekintélyes”, ámde öncélokat szolgáló médiáktól. Ne azt fogadd el, amit szeretnél, ha igaz lenne, hanem azt, ami az alapos mérlegelés után racionálisnak tűnik. Ez elsősorban a klímaváltozással kapcsolatos hírekre vonatkozik.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3050) A tudósok rájöttek, hogy a munka és hobbi befolyásolja a szívinfarktus kockázatát

A nyugati társadalmakban a felnőttek halálát 50 százalékban a szívérrendszeri betegségek okozzák. A szívinfarktus a legtöbb esetben hirtelen, betegség, és figyelmeztető jelek nélkül, következik be. Ennek figyelembevételével fontos lenne megismerni a hátrányos életkörülményeket a bekövetkezés elkerülése végett. — Eredetileg ez egy VIP fordítás volt, de a téma fontosságára való tekintettel, valamint a felkérésre adakozók “megjutalmazása” végett, hozzáférhetővé teszem a fordítást. _________________________________________________________________________

A tudósok rájöttek, hogy a munka és hobbi befolyásolja a szívinfarktus kockázatát

A Moszkvai Állami Egyetem Pszichológiai és Oktatási Tagozatán (MSUPE) dolgozó tudósok vizsgálták a különböző személyiséggel rendelkező emberek életvitelének és a szív-érrendszeri betegségük kifejlődése közötti összefüggést előrehaladott életkor esetében.

A tanulmány segíteni fogja a páciensek optimális gyógyító stratégiájának megállapítását, valamint növelni fogja aktív élettartamukat. A tanulmány eredményeit a Pszichológia és Pszicholótechnika folyóiratban publikálták.

A legtöbb országban, beleértve Oroszországot is, a mortalitás legfőbb oka a szív érrendszeri betegségek. A tudósok véleménye szerint azok a pszichológiai tényezők vizsgálata és szabályozása, amelyek kihatnak ezen betegségek előfordulására és lefolyására, elősegítik a mortalitás csökkenését, és növelik az emberek életének aktív szakaszát.

Ma a szakértők az egyén foglalkozásától függően kiválasztják a rá szabott előfeltételeket a szívérrendszeri betegségek kialakulásához. Az MSUPE tudósainak célja az egyénre szabott azon tényezők azonosítása, amelyek a szívérrendszeri betegségek progressziójára hatnak nyugdíjas korban.

A kutatók egy minden részletre kiterjedő módszert alkalmaztak, amiben megtalálható a célszemély életvitelére kiterjedő kérdőív, részletezve a foglalkozást, elért karriert, érdeklődési kőrt és hobbikat az egész élet alatt és pillanatnyilag. Ezen kívül a betegséggel kapcsolatos leletek áttekintését. Alkalmazták még az MSUPE által módosított Dembo-Rubinstein személyiség kiértékelési módszert. Végül matematikai statisztikát is alkalmaztak.

A hobbikat csoportokra osztották: Intellektuális, kreatív, sport, fizikai (varrás, fúrás-faragás, javítás, stb.). A tanulmányban résztvevőket megkérdezték a személyiségükkel kapcsolatos bizonyos tényezőkről: aktivitás, agresszivitás, szociális érzékenység, optimizmus, gondoskodó készség.

A tanulmányban 496 személy vett részt (110 férfi és 386 nő), akik 55 év felettiek voltak, és szívérrendszeri betegségben szenvedtek. Az eredmények azt mutatták, hogy fizikai munkások és műszaki értelmiségiek esetében majdnem minden aktivitás (kommunikáció, elhatározottság, karrierépítés) növelte a szívérrendszeri megbetegedések kockázatát. Pozitív hatás volt viszont minden fajta műszaki hobbi, kézimunka, kertészkedés, javítás stb.

Az alkalmazottak csoportjából valók esetében a fizikai képzés, fizikai aktivitás, sport pozitív hatást mutat. Az optimizmusnak, és kézimunkának egyáltalán nincs hatása.

Azok esetében, akik adminisztratív munkában voltak, semmilyen hobbinak nem volt hatása, de pozitív hatás volt kimutatható professzionális tevékenység, karrierépítés esetén barátok és család jelenlétében.

Általánosságban a káros szenvedélyek (alkohol, nikotin, túlzabálás), agresszivitás (mint személyes tulajdonság) szakmunkás kategóriában kihatással volt a szívérrendszeri betegségek kifejlődésére és rosszabbodására.

A szakértők szerint a dzsender és az életkor nem hat ki a páciens személyiségének és a szívérrendszeri betegség állapota közötti összefüggésre. Nők és férfiak esetében, valamint különböző életkorú nyugdíjasoknál a negatív és a pozitív tényező alapvetően egybeestek.

___________________________________________________________________________

Scientists Find Out How Work and Hobbies Affect Heart Disease Risk

Scientists at Moscow State University of Psychology and Education (MSUPE) have investigated the relations between the life path characteristics of people with different personality types and the development of cardiovascular diseases in elderly people.

The study will help develop an optimal therapeutic strategy for patients, as well as increase their active lifespan. The study results were published in Psychology and Psychotechnics magazine.

Cardiovascular diseases are the most common cause of mortality in most countries, including Russia. According to scientists, studying and controlling psychological factors that affect the occurrence and course of these diseases can help reduce mortality and increase the active period of people’s lives.

Today, along with general ones, specialists single out individual and personal prerequisites for cardiovascular diseases, depending on a person’s occupation. The MSUPE scientists have made it their goal to identify the influence of individual personality factors on cardiovascular diseases progression in retirement age.

The researchers used a comprehensive methodology, which includes a questionnaire on the life path, considering occupation, career achievements, individual’s interests and hobbies throughout life and at the moment; as well as analysis of documents (study of medical records); the Dembo-Rubinshtein personality traits self-assessment method modified by MSUPE scientists and methods of mathematical statistics.

Hobbies were divided into groups: intellectual, creative, sports, and subject (needlework, technical crafts, repairs, etc.). The participants of the study were also asked to evaluate certain features of their personality: activity, aggressiveness, sociability, optimism, caring (the presence of an object of care).

The study engaged 496 people (110 men and 386 women) over 55 years old, registered with cardiovascular disease.

The results of the study showed that for worker and technical professions (type “man-machine”), almost all types of activity (communication, determination, pursuing a career) increase the risk of cardiovascular diseases, and it’s only the development of subject interests and all kinds of technical hobbies, needlework, gardening, cottage, repair, etc. that have a positive effect.

At the same time, for pensioners from the employee group (type “person-person”), it’s physical education, sports, physical activity that have a positive effect, while optimism and needlework have no effect at all.

For pensioners who worked with papers and office workers (type “person-sign”), no hobby has any effect; these people are positively affected by professional activities, career growth, and the presence of friends and family.

“In general, it’s bad habits (drinking alcohol, smoking, overeating), aggressiveness (as a personality trait), and working in the “person-machine” field that affect the contraction, development and severity of cardiovascular diseases in retirement age, while optimism and subject hobbies reduce risks,” Tatyana Berezina, professor at the Department of Scientific Foundations of Extreme Psychology at MMSUPE, said.

According to experts, gender and age don’t affect the relations of patient’s personality traits and the severity of their cardiovascular diseases. For men and women, as well as for pensioners of different age groups, negative and positive factors basically coincide.

___________________________________________________________________________

Цель – Исследование особенностей личностной организации жизненного пути, влияющих на развитие сердечно-сосудистых заболеваний у разных типов личностей пожилого возраста. Метод: диагностика личностных черт, анкетирование жизненного пути, анализ медицинских документов, экспертная оценка. Зависимые переменные: черты личности: агрессивность, активность, общительность, оптимизм, заботливость и особенности жизненного пути (карьера, хобби, вредные привычки и т.п.). Независимая переменная – уровень сердечно-сосудистой патологии; дополнительные переменные: профессиональные типы, пол и возраст. Статистический метод: дисперсионный анализ ANOVA. Эмпирическая база: пенсионеры – 496 человек (110 мужчин и 386 женщин). Результаты: риск развития сердечно-сосудистых заболеваний у пенсионеров увеличивают: агрессивность, профессиональная деятельность в сфере «человек- техника», психологические зависимости: употребление алкоголя, табакокурение, перееедание; снижают: наличие предметных увлечений и оптимизм. На связь личностных характеристик и сердечно-сосудистых заболеваний оказывают дополнительное влияние . профессиональные типы. У пенсионеров рабочих и технических специальностей риск сердечно-сосудистых заболеваний дополнительно усиливали общительность, активность и целеустремлённость, карьерный рост и снижало наличие предметных хобби. У пенсионеров человекоориентированных профессий дополнительно снижало риск наличие спортивных хобби, а у пенсионеров – офисных работников снижали профессиональная деятельность и карьерный рост, а увеличивали какие-то другие виды занятий, на уровне тенденции также были благоприятными социальные взаимодействия. Выводы: наряду с общими, существует индивидуально- личностные предпосылки к возникновению сердечно-сосудистых заболеваний, зависящие от профессионального типа человека. Для уточнения этих результатов необходимы дополнительные исследования.

Правильная ссылка на статью: Березина Т.Н., Чумакова Е.А. — Индивидуально-личностные предпосылки развития сердечно-сосудистых заболеваний в пожилом возрасте. // Психология и Психотехника. – 2019. – № 3. – С. 45 – 58. DOI: 10.7256/2454-0722.2019.3.30494 URL: https://nbpublish.com/library_read_article.php?id=30494

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Éljetek a lehetőségekkel!

Karácsonyi kérés

Karácsony az ajándékozás, az adás ünnepe. Az egy-két tucat VIP előfizetőn kívül a napi 2000-2500 látogatóhoz fordulok, hogy adakozzon:

OTP 11773030-00271383

Nem hatalmas, a családi költségvetést megrengető összegekre gondolok. Névleges 500 vagy 1000 forintra, amivel azt jelzed, hogy méltányolod a munkámat, és segíteni akarsz a honlap hirdetés mentes fenntartásában. Köszönöm a megértésedet.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3048) Jézus születése – fordítás

Tibor bá’ online

 

Bizonyára ti is tisztában vagytok a karácsonyi történettel, de azért felelevenítem, ha megengeditek. Egy Mária nevű 14 éves bakfis a szent lélek jóvoltából teherbe esett. Egy József nevű férfi úgy gondolta, hogy a rosszindulatú szomszédok miatt jól teszi, ha ezt a bakfist felvállalja az apasággal együtt. Közben a rómaiak eldöntötték, hogy népszámlálást tartanak, ezért át kellett menniük egy másik városba, ahová olyan sokan mentek, hogy nem volt már szabad szállás, így kénytelenek voltak meghúzni magukat egy istállóban, ahol pásztorok, meg mindenféle állatok is voltak. Közben egy csillag kiszúrta a dolgot és odairányított 3 királyt. Hamarosan kiderült, hogy a két év alattiakra halál vár, ezért a szülők úgy döntöttek, hogy az újszülött Jézussal átmenekülnek Egyiptomba.

Nem túl érdekes történet, de a szaftos részletek kimaradtak. Mária és József viszonyához tudni kellene a kor zsidó szokásait, ami történetet sokkal színesebbé teszi. Ha egy zsidó azt akarja, hogy házasságát elfogadja a rabiátus tradíció (mishnah kiddushin) bizonyos szabályokat be kell tartania. A zsidó házasságnak két része van: kiddushin (eljegyzés) és anisuin (házassági ceremónia). Eljegyzés alatt még nincs összeköltözés, és semmi esetre se lehet szexelni. Manapság az eljegyzést és a házasságot összevonják, mert olcsóbb, meg minek annyit várni, de Mária idejében az eljegyzés egy egész évet vett igénybe, ami alatt Józsefnek szent könyveket kellett olvasnia, ami felkészülés volt a férj-i szerepre. Képzeld el közben Mária ott tesz-vesz terhes hassal.

Abban az időben a szüzességnek jelentős értéke volt, mert ha biztos akartál lenni abban, hogy a gyerek a tiéd, ragaszkodni kellett a szüzességhez. Ezt a nőknek figyelembe kellett venni. A Bibliában számtalan utalás van arra, hogy a terhes nő és a menstruáló nő „tisztátalan”.

Képzeljünk el egy kislányt, aki növekvő hassal jön vissza egy rokoni látogatásból. Abban az időben, szent lélek ide vagy oda, selejtnek tekintették volna, a szent lelket pedig olcsó kifogásnak.

Máté 1:19 József megpróbálta elkerülni Mária megkövezését, mert a szabály szerint szüleivel élő hajadon nem lehetett terhes, ami szégyen volt az egész családra. József ezt mindenképpen el akarta kerülni, részben azért mert álmában megjelent neki Gábriel és biztosította arról, hogy a fogantatás szeplőtlen volt, a szent lélek jóvoltából. Aztán jött egy másik angyal és közölte Józseffel, hogy azonnal szedjék össze magukat és meneküljenek, mert Heródes nem akar magának riválist, ezért minden 2 évnél fiatalabb gyereket megölet. Ugyanis, valahogy neszét vette a messiás megszületésének.

József viselkedését 2003-ban II. János Pál méltatta, aki az istentől érkező üzenetet elhitte, de szolid marad annak ellenére, hogy istennek volt a nevelő apja.

A Biblia kifejezetten közli, hogy József és Mária Jézus születéséig nem használták ki a házasságban rejlő lehetőségeket (magyarul nem dugtak). Ami abszolút logikusnak tűnik, mivel Mária végig terhes volt. Mellesleg az se kizárt, hogy a csajt megkövezhették. Tehát jobb óvatosnak lenni. Azonban nagy rakás hívő, többnyire katolikusok úgy gondolják, hogy Mária sose szexszelt, egész életében szűz maradt. Ugyanis az isten anyjához ez illik. Hogy József miért maradt benn a házasságban, azt nehéz elképzelni.

Itt azért van egy kis gubanc, mert a Biblia több esetben is Jézus testvérének illett személyeket, amit a hívők azzal intéznek el, hogy ezt nem kell szó szerint venni. Ezen kívül a Bibliában több Mária is jelen van, ami össze – vissza zavarhatja a családi kötelékeket.

Nagy kérdés, hogy az atya úristen miért választott ki egy eljegyzett tizenéves lányt a fiúisten kihordására, egy érett, szingli nő helyett.

Azon is el lehet gondolkodni, hogy Mária 14 évesnél fiatalabb volt, valószínűleg az első menstruációja után fogant szeplőtlenül. Nem lehetett könnyű szülése. Az is tény, hogy nem fehér volt, hanem színes bőrű, hiába festették fehérre az elmúlt 2000 év festményein. Ráadásul nem lehetett különlegesen szép, mert a Bibliában jelzik, ha egy nő kivételesen szép (mint Daniel vagy Vashti királynő).

Maga a szülés se lehetett könnyű. Tapasztalt bába nem volt a közelben. Feltételezhetően József segített neki, amire szüksége is lehetett, hiszen családjától távolt, egy büdös istállóban, állatok között kellett világra hoznia gyermekét.

A Korán szerint Mária szülés közben egy pálmafa törzsének támaszkodva azt kiáltja: „Bár csak meghalhattam volna ez előtt, és elfelejtettem volna az egészet.” Nem ez nem kitalálás. Ezt a Korán teszi közzé, és tudni kell, hogy a muszlimok között Máriának nagy tekintélye van, és az egyetlen nő, akit nevén neveznek, állítja a BBC. Megtoldva azzal a történettel, hogy amikor emberek Mária szüzességét vonták kétségbe, Jézus anyja segítségére sietett.

Ha akarsz még hallani szokatlan dolgot, akkor hadd folytassam azzal, hogy Józsefnek volt már egy felesége, akiktől 6 gyereke maradt hátra, amikor kérték, hogy vegye feleségül a nála sokkal fiatalabb Máriát. Ez is lehet oka annak, hogy Jézusnak bátyjai és nővérei voltak.

A mese szerint az istállóban állatok voltak Jézus születésekor. Nos, az istálló minden bizonnyal nem felel meg a valóságnak. A bibliai időkben az épületek emeletén laktak és aludtak. A földszinten munkálatokat végeztek és éjszakára beterelték az állatokat. Valószínűleg ilyen helyen születhetett Jézus, nem pedig egy különálló istálló épületben.

További dolgok olvashatók: https://www.grunge.com/177483/the-untold-truth-of-mary-and-joseph/sl/jesus-was-born-in-a-basement-not-a-stable?utm_campaign=clip

__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3047) Klasszikus kabarék

Hétvégi vidámság

Lehet, hogy csak nekem tűnik úgy fel, hogy régebben elképesztően jó kabarékat adtak elő. Ha nincs jobb dolgod, nézd ezeket végig. Szerintem megéri. Antal Imre elképesztő Kállai Ferenccel.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3046) Kacagó hétvége 6.

Karácsonyi viccek

Csak annyit fűzök hozzá, hogy ezek a viccek 60-70 évvel ezelőtt nem állták volna meg a helyüket. Ezek a kor szellemét tükrözik.

1) Apu, elfogadható az, hogy mikor mi fiúk összejövünk mindig megvitatjuk a különböző méretű és alakú női melleket?
– Persze fiam, ez teljesen normális. A női mellek nagyon is különbözőek, a nők korának megfelelően. A húszéveseké olyan mint egy dinnye, kerek és kemény. A harminc és negyvenéveseké olyan mint egy körte, még mindig szép, de már lóg egy kicsit. Ötven év után már olyan mint egy hagyma.
– Hagyma?
– Igen, ha csak ránézel, sírnod kell!
A fiú nővére erre megkérdezi az anyját:
– Anyu, hányféle pénisz van?
A mama boldog, hogy végre lehetősége van kifejteni az álláspontját a témáról:
– A férfiak ugyancsak három fázison mennek keresztül. A húszéveseké olyan mint egy tölgy, kemény és hatalmas. A harminc és negyveneseké olyan mint a nyírfa, hajlékony de még mindig megbízható.
Ötvenen felül olyan mint a karácsonyfa.
– Karácsonyfa?
– Igen, ki van száradva és a diók rajta már csak dísznek vannak.

2)- Hallom, letartóztatták a férjedet.
– Igen. Az idén túl korán kezdte meg a karácsonyi bevásárlást.
– Hogyan? Hiszen már majdnem Karácsony van!
– Úgy értem, mielőtt még az üzlet kinyitott volna…

3) Télapó találkozik az utcán egy kislánnyal:
-Ha adsz egy puszit kapsz egy szaloncukrot.
Mire a kislány:
-És ha leszoplak enyém a zsák?

4) Érkezik a postára egy levél, a Mikulásnak címezve. A postások felbontják, kiderül, egy kisgyerek írta:
– “Kedves Télapó! Mi nagyon szegények vagyunk, így nem tudok a szüleimnek ajándékot venni. Jó lenne, ha tudnál küldeni nekem 20.000 forintot.”
A postások megsajnálják, gyűjtést rendeznek, össze is jön 10.000 forint, ezt elküldik a kisfiúnak.
Megérkezik a köszönőlevél, izgatottan olvassák:
– “Kedves Télapó! Köszönöm a pénzt, de képzeld, ezek a mocskos postások lenyúlták a felét!”

5) Az egyik rendőr kérdezi a másikat:
– Mit kaptál karácsonyra?
– Idegbajt!
– És mit adsz a feleségednek karácsonyra?
– Egérutat a sarokig.

6) A 80 éves férfi felhí­vja távol élő fiát:
– Fiam! Anyád és én úgy döntöttünk, hogy elválunk. Arra kérnélek, hogy hívd fel a nővéredet, és kí­méletesen közöld vele a hí­rt.
A fia azonnal telefonál a nővérének, és közli vele a rossz hí­rt. A nővére tüstént intézkedni kezd.
– Azonnal csomagolunk, hazautazunk, és rendbe rakjuk a dolgokat. Majd felhí­vja az apját is:
– Azonnal hazautazunk, addig ne csináljatok semmit!
Az apja: – Jó, akkor várunk.
Majd odafordul a feleségéhez:
– Nos, a gyerekek nálunk töltik a karácsonyt. Csak azt tudnám, húsvétra mit fogunk kitalálni!

7) Két kislány azon vitatkozik, hogy a karácsonyi ünnepségen előadott betlehemi színdarabban melyiküknek volt fontosabb szerepe, míg végül a 12 éves így szól a nyolcéves húgához:
– Menj, kérdezd meg anyát, mennyivel könnyebb angyalnak lenni, mint szűznek!

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3045) A katasztrófa anatómiája

Tibor bá online

 

Az utóbbi időben sűrűsödnek a gazdasági összeomlás jóslatai. Lehet, hogy  túlzások,  de  ha  bekövetkezik,  akkor  már hiába kapálózunk.    Ezen    kívül    jobbra  balra   árvizek,    erdőtüzek tombolnak. Eddig  még  szerencsénk volt, de ez nem garantált mindörökre.    Jobb,   ha   tisztában   vagyunk a  következőkkel. Megjegyzem, két éve ez VIP fordítás volt.

A közelmúlt eseményeit szemlélve világosan kitűnik, hogy (elsősorban) az amerikai kormány nem volt tisztában azzal, hogy a lakosság milyen nagymértékben függ a hatóságok intézkedéseitől. Itt most elsősorban a 2010-es Haiti földrengésre, a Japán atomreaktor leolvadásra, a 2005-ös Katrína hurrikánra (Nem Orleans), az egészen friss Sandy hurrikánra (New York) gondolok.  Ennek pedig katasztrofális következményei vannak. Amikor bizonyos türelmi idő eltelte után az emberek rádöbbennek, hogy magukra vannak hagyva, és ész nélkül kezdenek el érzelmi alapon cselekedni, ami káoszhoz vezet, azaz a társadalmi rend teljes összeomlásához.  Erre pedig csak úgy tudunk felkészülni, ha megértjük a katasztrófa következményeinek a kialakulását. Vizsgáljuk tehát meg a katasztrófa anatómiáját! {a rendszer összeomlásának áttekintéséhez csak térben lehatárolt eseményeket vizsgálhatunk, aminek eredményeit nem lehet kivetíteni egy világméretű eseményre, ahol százmilliók kaotikus viselkedésével kell számolni}

 

Első fázis: A figyelmeztetés

A hatóságok általában mindent megtesznek, hogy a lehetőségükhöz képest időben figyelmeztessék a lakosságot.  Ennek ellenére mindig van egy bizonyos csoport, amelyik „jobban tudja”, és a hatósági figyelmeztetést nem veszi komolyan egyéni megfontolásokból kiindulva (félti a hátrahagyott vagyontárgyait). Ezek lesznek azok, akik az adott pillanatban el fognak rohanni a hipermarketekbe, hogy lepucolják a polcokat, mert a kereslet nagymértékben túl fogja szárnyalni a kereskedelmi raktárak készleteit. Akár sikerül készlethez jutni, akár nem, az összeomlás rövidesen elkezdődik.

 

Második fázis: A sokk és a félelem (az első két nap)

Amint a katasztrófa okozta sokkból felébrednek az emberek, a legnagyobb részük nem lesz képes adaptálni magát az eseményekhez, hiába próbálják felmérni helyzetüket, a vesztességeiket, és a jövőbéli kilátásaikat, miközben a hatóságok kétségbeesetten iparkodnak felmérni a helyzetet. Eközben a fel nem készültek elvárnák, hogy a hatóságok tegyenek is valamit az érdekükben. A valóság teljes súlyával akkor fog a vállaikra szállni, amikor rájönnek, hogy az elektromos hálózat összeomlása, a közlekedési utak romokkal való elzáródása megakadályozzák, hogy a készültségi anyagok (étel, víz, üzemanyag, higiéniai eszközök, tb.) elérjék a rászorultakat. Amint a tömegek rádöbbennek, hogy segítség nem érkezik, kétségbeesetten öntevékenységbe kezdenek, és ezzel beindul az összeomlás.

 

Harmadik fázis: Az összeomlás (3-7 nap)

Egy katasztrófa bekövetkezése után mindössze 3 nap kell ahhoz, hogy szabad rablás és totális káosz uralkodjon a közterületeken.  Sandy hurrikánt követve a State Island lakói könyörögtek segítségért a megválasztott önkormányzati tisztségviselőkhöz. Benzint, élelmiszert és meleg ruházatot kértek. „Meg fogunk halni, megfagyunk. Sok öreg van közöttünk. Értsétek meg! A segélyt hozó teherautóknak már rég itt kellene lenni. Már három nap is elmúlt.”

Bármi legyen is az ok, a katasztrófa bekövetkezésétől számított 3-5 napon belül a tömegek rádöbbennek, hogy maguknak kell megoldani a problémákat úgy, ahogy tudják. Jó példa erre az, ami New Orleans-ban történt. Az emberek rá voltak kényszerítve, hogy kezükbe vegyék a sorsukat, mert sem a helyi, sem a szövetségi hatóságoktól nem kaptak segítséget. A harmadik nap után bekövetkezett a tökéletes anarchia, ami fosztogatást és gyilkosságot jelentett. És mintha ez nem lenne elég, ebben az idő intervallumban üti fel fejét különböző betegség az összezsúfoltság következményeként. A Haiti földrengés után az elégtelen higiénia miatt kolera járvány indult el a hatalmas nemzetközi összefogás ellenére. A Sandy hurrikán nyomán, a menedékhelyeken vírusos fertőzés lépett fel, ami miatt ezeket be kellett zárni, hogy fertőtleníteni lehessen.

 

Negyedik fázis – konszolidáció (8…30 nap)

Vágyaink ellenére a károk helyreállítása egy lassú és bonyolult feladat, amihez komoly tervezés is szükséges. Általánosságban egy katasztrófa sújtotta városnak 1-2 hétre van szüksége ahhoz, hogy a helyreállítás elkezdődjön. Minden katasztrófa más és más, ezért jellegétől függően, egy-két hétre lenne szükség a normalizálás beindulásához, de nem ez a tipikus.

A Katrina hurrikán rombolása után 7 évvel, amely Louisiana egy részét letarolta, az állam még mindig a helyreállítás fázisában van, és a szakértők szerint, legalább még 10 évre van szükség ahhoz, hogy mindent helyre állítsanak.

Nem szabad elfelejteni, hogy a konszolidáció alatt alapvető fontosságú cikkekből, és erőforrásokból lehetnek még hiányok. Jó példa erre a jelenlegi állapotok New York-ban, ahol még mindig benzinhiánnyal küszködnek. Úgy tűnik, még hónapokra van szükség, ahhoz, hogy Sandy hurrikán okozta károkat helyre állítsák.

A fentiek fényében világossá válik, hogy mivel kell szembenéznünk. Nyilvánvaló, hogy hasonló esetre számítva az ivóvízen és élelmiszeren kívül, kellő üzemanyag tartalékra is szert kell tenni, mert katasztrófa esetén kizárólag csak magunkra számíthatunk, a hatóságok segítésére nem. Amennyiben sűrűn lakott területen élsz, tudnod kell, hogy a szabadon vásárolható cikkek hamar el fognak tűnni a polcokról.

Figyelj és tanulj a katasztrófa beszámolókból. Minden egyes alkalommal, amikor egy katasztrófa bekövetkezik, a forgatókönyv ugyanaz:

Figyelmeztetés,

Megdöbbenés,

Lerobbanás,

Konszolidáció.

Rágd át magad a katasztrófa hatásain, és állítsd össze, hogy bekövetkezés esetén mire lenne szükséged. Tárd fel a felkészülésed gyenge pontjait, és javítsd ki őket. Készülj fel lelkileg és fizikailag hosszabb áramszünetre. Minél jobban fel vagy készülve annál gyorsabban alkalmazkodhatsz az új helyzethez. Sandy esetében a fel nem készültek csak álltak és nézték, hogy az a kevés élelmiszer, ami az otthonukban volt, miként romlik meg és válik használhatatlanná. Ezzel szemben a felkészültek összeszedték az ételeket és kitették a hóba. A tervezés és a gyakorlás tökéletesíti a túlélést. Váratlan szituációkban is gyorsan találsz megoldást, ha előre foglalkozol a témával.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3044) Kihalás 2020-ban?

Tibor bá’ online

 

A kihalás 2020-ban egy merész cím, mert kicsi az esélye annak, hogy bekövetkezik. Sőt nulla, mert aminek van némi esélye az a kihalás beindulása. Lássuk, miről van szó!

A kék vonal a hosszú távú tendenciát mutatja, és a NASA LOTI (Land-ocean temperature index) 1880-2019 adataira támaszkodva. A vörös vonal a rövid távú tendenciát mutatja a NASA LOTI  2012-2019 adataira támaszkodva, hozzáadva az El Nino/La Nina változásokat. Köztudott, hogy El Nino beindíthat egy hatalmas metán felszabadulást a Jeges-tenger fenekéről. Na ez az, ami bekövetkezhet 2020-ban, aminek következménye a néhány év alatt 18 (tizennyolc – nem elírás) Celsius fok hőmérséklet emelkedés bekövetkezése.

Hogy ez mikor következik be, azt senki se tudja, de abban nincs vita, hogy a metánhidrát ott van hatalmas mennyiségben, és a megfelelő hőmérsékleten felszabadul, méghozzá pozitív visszacsatolással. Minél több szabadul fel, annál melegebb lesz, minél melegebb lesz annál több szabadul fel. Akik most kekeckednek rajtam keresztül a figyelmeztető klímakutatókkal, majd nézhetnek egyet, amikor kerülgeti őket a hőguta.

Folytassuk!

Mit árul el ez a grafikon?

Azt, hogy az északi féltekén a tenger felszíni hőmérséklete 2015 októberében 1,09 °C-al volt melegebb mint a XX. század átlaga. Ezzel pontosan megegyezik 2019 októberi adatta, ami szintén 1,09°C volt. De a különbség az, hogy 2015 egy El Nino év volt, a 2019 pedig El Nino semleges. Ebből arra lehet következtetni Sam Carana szerint, hogy ha 2020 megint El Nino lesz, ami szerinte valószínű, (de az ausztrál meteorológiai intézet – akik állandóan befigyelik a Csendes-óceánt – szerint nem.) akkor nem lehetetlen a metánhidrát tömeges bomlása, ami hirtelen hőmérséklet emelkedést indíthat be.

Mi olvasható még? “Tipping point 1°C above 20. century level.” Billenő pont 1 °C-al a 20. század átlaga felett. Hogy ezt ki és mikor állapította meg, és mivel bizonyította, azt nem tudom. De ha ez hiteles, akkor Sam Carana aggódása indokolt.

Tehát se Sam Carana, se én nem állítjuk, hogy 2020 a kihalás kezdete, de ha ennek esélye mindössze 0,01 %, akkor is komolyan kell venni, mert a tét óriási.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3043) Hol tartunk most?

Tibor bá’ online

2019 novembere átlagosan a második legmelegebb november volt 1880-óta, amitől fogva az értékelhető méréseket számon tartjuk. Az értéke 1,02°C-al volt melegebb, mint az 1951-1980 közötti alapérték. 1880-1920 átlaghoz viszonyítva viszont, 1,27°C-al volt melegebb.

A legmelegebb éveket az alábbi ábrán láthatjuk.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3042) Amerikai nyomor – fordítás

Tibor bá’ online

 

A hírek, a kivándorlók visszajelzései, és a hollywoodi filmek alapján elkönyvelt tény, hogy Amerika a legcsodálatosabb ország a világon, ahol csodásak a fizetések, és egyszerűen az álmok világa. Ha valakinek ezzel ellentétes a véleménye, azt lehurrogják, komcsinak kiáltják ki. – Akkor most nézzük az érem másik oldalát!

Amerikai nyomor (kilakoltatás csőre töltött pisztollyal)

Hajléktalanság, éhezés és szégyen: A világ leggazdagabb országában a szegénység zabolátlanul terjed. Az Amerikai Egyesült államokban több mint 40 millió ember él a nyomorszínt alatt, kétszer több, mint 50 évvel korábban. A süllyedés igen gyorsan következett be.

Az Egyesült Államokban sokan csúsztak ki a szociális hálóból. A strukturálisan gyenge bányászati területen az Appalachian hegységben élőknél gyakorlatilag normálisnak tűnik, ha valaki segélybélyeggel vásárol. Aki elveszti a lakhatását, semmi mást nem tehet, mint a gépkocsijában él. Los Angelesben olyan sok hajléktalan van, hogy a segélyszervezetek kénytelenek voltak kisebb fakunyhókat építeni a hajléktalanok feje fölé. A hajléktalan gyermekek száma is drámaian megnőtt, mára már másfél millióan vannak, ami háromszorosa annak, ami az 1930-as évek Nagy gazdasági Válságában volt.

És akkor most az eredeti angol szöveget.

Evicted at gun point: How poor people survive in the USA

Homelessness, hunger and shame: poverty is rampant in the richest country in the world. Over 40 million people in the United States live below the poverty line, twice as many as it was fifty years ago. It can happen very quickly.

Many people in the United States fall through the social safety net. In the structurally weak mining region of the Appalachians, it has become almost normal for people to go shopping with food stamps. And those who lose their home often have no choice but to live in a car. There are so many homeless people in Los Angeles that relief organizations have started to build small wooden huts to provide them with a roof over their heads. The number of homeless children has also risen dramatically, reaching 1.5 million, three times more than during the Great Depression the 1930s. A documentary about the fate of the poor in the United States today.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3041) Az Oxfam szerint évente 20 millió embernek kell elhagynia otthonát a klímaváltozás miatt

A cikk teljes fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek. VIP előfizető az lehet, aki legalább 10.000 forinttal hozzájárul a honlap fenntartásához.

Klíma okozta katasztrófákkal kell évente 20 millió embernek szembenéznie a lakóhelyi közösségének az elhagyásával. Az elmúlt 10 évben ennek az elsődleges oka az otthonvesztés, állapítja meg az Oxfam jelentés, amit ebben a hónapban hoztak nyilvánosságra. (folytatás előfizetésre)

_____________________________________________________

20 Million People a Year Displaced by Climate Change: Oxfam

 While no country is exempted, poor countries are overwhelmingly those most at risk.

 

Climate-fuelled disasters forced an estimated 20 million people per year -one person every two seconds- to leave their homes and communities, being thus the first cause of internal displacement over the last 10 years, a study conducted by the organization Oxfam, released earlier this month, revealed.

RELATED

‘People Are Dying from Climate Emergency Now’: Greta Thunberg“Today, you are seven times more likely to be internally displaced by cyclones, floods, and wildfires than by earthquakes and volcanic eruptions, and three times more likely than by conflict,” according to the research.

The study titled ‘Forced from Home: Climate-fueled Displacement‘ shows that climate-related disasters rose from around 200 per year in 2008 to over 1,500, a decade later.

While no country is exempted, poor countries are overwhelmingly those most at risk. The researchers demonstrated that small island and developing states such as Cuba and Tuvalu make up seven of the 10 countries that face the highest risk of internal displacement as a direct result of extreme weather events.

These communities are 150 times more likely to be displaced by extreme weather disasters than communities in Europe for instance.

“Whether you’re living in the United States or in Spain, you’ll be experiencing the impacts of the climate crisis […] but the majority of people that are being impacted are living in poor countries,” Oxfam International’s Climate Policy Lead Nafkote Dabi told The Real News.

“Our study shows you’re four times more likely to be displaced by climate-related disasters if you live in poor countries compared to if you’re in the U.S.,” she added.

The leaders of 5 big emitters saving themselves from rising seas while poorer nations sink below the waves of the #ClimateEmergency
We need urgent action to cut emissions and support communities that have lost their homes and lands. @Oxfam for Climate Justice in the #COP25

On the other hand, countries from Somalia to Guatemala are seeing massive displacement caused by both the climate crisis and conflict.

While it is not easy to establish a clear correlation between climate-related disasters and conflicts, “in some areas of the world, where there’s lack of access to resources because resources are dwindling like due to droughts, your access to food is decreasing, or access to water, that creates conflict,”  Dabi said.

Oxfam published the study ahead of the COP25 United Nations climate summit, which is currently taking place in Madrid, Spain.

“The first responsibility of the international community and especially rich polluting countries is to fight climate change and minimize its impact on people’s lives by taking more ambitious actions to cut pollution and limit global heating to 1.5 C,” the study said, reminding it is “a matter of survival for some of the world’s most vulnerable communities.”

Another critical issue faced by many developing countries is the lack of progress on funding from rich countries, to help poor countries and communities recover from loss and damage.

The researchers said in their report that the international community has made little progress towards the provision of new funds.

This lack of progress means poor countries have to provide for the cost of weather disasters from their own budgets, when and these costs have escalated alarmingly in recent decades. The study found that in small island developing states, it reaches 20 percent of national income.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3040) A klímaváltozás hozadékai 1.

Tibor bá’ online

 

Az Csendes-óceán északkeleti medencéjében, Kanada és az Egyesült Államok nyugati partja mentén, fel egészen Alaszkáig, egy durván 3000 km-es sávban a tengervíz átlagos hőmérséklete több mint 3 °C-al magasabb a megszokottnál. A klimatológusoknak fogalmuk sincs ez miért következett be, de a hatása meghökkentő. A halak eltűnnek az oxigénben egyre szegényebb vízből. A kevesebb hal miatt a madarak létszáma is csökken. A tőkehal halászatot állomány hiányában leállították, ami előrevetíti a fehérjehiány bekövetkezését az emberi táplálkozásban. A helyzet egy rendkívül komoly következmények árnyékát vetíti előre.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(3039) Zenés hétvége 6.

A múlt heti bohóc társaság tud produkálni komoly zenét is

 

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3038) Kacagó hétvége 5.

Karácsonyi viccek

 

Két rendőr elmegy az erdőbe, hogy karácsonyfát vágjanak maguknak. A térdig érő hóban gázolva órák hosszat keresik a megfelelő fenyőfát, de nem találják. A nap lenyugszik, feltámad a jeges szél, a távolban felvonyít valami állat.
Az egyik rendőr odafordul a másikhoz:
– Na, ebből nekem elegem van! A legközelebbi fát kivágjuk, akár fel van díszítve, akár nincs!

Két szőke nő beszélget.
– Képzeld idén a karácsony pont pénteki napra esik!
– De remélem nem 13-ára…

Két macska ül a háztetőn.
Megszólal az egyik:
– Te mit kérsz karácsonyra?
Mire a másik:
– Jó sok kismacskát.
Megszólal a másik:
– És te?
– Én is sok kismacskát.
Megszólal hátul a kandúr:
– Hahó, megjött a Mikulás!

– Mit kap a cigány gyerek karácsonyra?
– ???
– A biciklidet!

Kovács hamarabb ér haza a munkából, bemegy a hálószobába, és a ruhásszekrényhez lép.
– Ne nézz be oda, ott van a karácsonyi ajándékod! – kiált rá a felesége ijedten. Kovács kinyitja, benéz, és így szól:
– Mit ne mondjak, ez a legfurcsább ajándék, amit valaha is kaptam. Szerinted mihez kezdjek egy félmeztelen postással?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3037) Van-e jövőnk?

Ez a rövid rész egy előző posztok tartalmának az ismétlése, átugorható. Világszerte, nagy hirtelen mindenki nem csak tudomást vett az emberiség vészhelyzetéről, de aktívan cselekednek is. Természetesen alapos késéssel. Ezzel kapcsolatban jut eszembe, hogy 15 évvel ezelőtt adtam ki a „Van-e jövőnk?” című könyvemet az „Extinctio ante portas” alcímmel, ami azt jelenti, hogy „a kihalás a kapuk előtt” A jelmondatom pedig a fedőlapon: „Annak esélye, hogy az emberiség megéri a XXI. század végét, nem nagyobb 50 %-nál.”

Úgy érzem, én időben megírtam, amit tudni kell(ene). Hogy egy maroknyi olvasómon kívül senki se figyelt fel rá, az nem az én hibám. De nézzük, milyen veszélyforrásokat láttam 15 évvel ezelőtt.

Még Fukusima előtt felhívtam a figyelmet az atomerőművekben rejlő veszélyre. Kiemeltem a globális felmelegedést. A vízhiány bekövetkezését, amit kezdünk érzékelni. A vírus veszedelmet, amiről egyre inkább lehet hallani, hogy 4 milliárd ember életébe kerülhet. A kultúrák ütközését, mert akkor még nem neveztük nevén a muzulmán inváziót, és az ISIS szerveződést. A demokrácia halálát, ami régen volt demokráciákban sorra bekövetkezik. Végül a „felbomló család” szindrómát. Tettem említést egy háború bekövetkezéséről is, de ez nem nagy találmány, mert az egész emberiség 70 éve ennek a réme alatt él.

Most támadt egy érdekes ötletem. Ezekből a témákból sorra felrakom a 15 évvel ezelőtti meglátásomat. Nézzük meg, milyen mértékben állják meg a helyüket ma.

Kultúrák ütközése

Középiskolai tanulmányaim első évében Magyarországon kötelezővé tették az orosz nyelv tanulását. Egyszeriben sok ezer orosz nyelvtanárra lett volna szükség, de nem volt. Az angol, német, francia nyelveket tanítók gyors tempóban kezdtek oroszt tanulni, és sokszor csak 4-5 leckével jártak előbb, mint az általuk tanított osztály. Az egész orosz tanulás, legalább is a kezdeti időben, viccnek számított. Arról nem is beszélve, hogy sokan úgy éreztük, hazafias kötelességünk leszabotálni az orosz nyelvet.[1] Nem csoda, hogy három év „tanulás” után még a személyes névmásokat sem tudtam.

Később, amikor elkezdtem angolul tanulni, furcsa elképzeléseim voltak egy idegen nyelvről. Úgy gondoltam – valószínűleg nem egyedül – hogy minden magyar szónak van egy angol megfelelője, amiket meg kell tanulni, és kész. Egy kicsit később, legnagyobb megdöbbenésemre kiderült, hogy egy idegen nyelv ennél lényegesen több. Gondolom ezzel nem árultam el semmi újat, mert ötven év alatt ma már mindenki idegen nyelvet, elsősorban angolt tanul, és így mindenkinek lehet személyes tapasztalata.

De itt nem ér véget a történet. Maradjunk az angolnál. Egy társaságban azt kérdezi a háziasszony, kérek-e egy csésze kávét. Erre én magyarul azt mondanám, hogy „igen, köszönöm szépen”. Csak hát ezt most angolul kell mondanom. Semmi baj, megy ez már nekem! „Yes, thank you.” Most jön a meglepetés, az angol háziasszonynak fogalma sincs, hogy kérek-e vagy sem. Ezért aztán egy kissé elbizonytalanodva újfent megkérdezi. Én pedig megismétlem a válaszomat. Most áll be a csőd. A háziasszony csak áll és vár, fogalma sincs, mit kellene tennie. Az egész, úgy ahogy van, rettenetesen kellemetlen, tudom, mert velem pontosan ez esett meg.

Ugyanis minden nyelven belül kialakulnak bizonyos szokások, amik együtt járnak a nyelv ismeretével. Angol nyelvű kínálásra két válasz lehetséges: „Yes, please” (igenlő) és „No, thank you” (elutasító). Olyan tehát, hogy „Yes, thank you” nem létezik. Természetesen ennél az egyszerű példánál a másik fél, ha elegendő intelligenciája, vagy némi gyakorlata van, rá fog jönni, hogy az egyszerű összetett-mondat első részét kell érvényesnek tekinteni, vagyis a „yes”-t vagy a „no”-t. De hát ennél vannak sokkal kevésbé „evidens” szituációk és ráadásul sok millió. Az illusztráció kedvéért vegyünk még néhány példát!

Angolul van: jó reggelt, jó délutánt, jó estét és jó éjszakát. Nincs viszont: jó napot (újabban -a globalizáció miatt- már van „good day”, de azért még ma is egy kicsit bunkónak számít). A „good morning” az ágyból való kilépéstől déli 12-ig mondandó. Ezt követve a „good afternoon” dukál, egészen estig, amikor is felváltja a „good evening”. A „good night” csak úgy, mint a magyar „jó éjszakát”, elköszönésnek, nem pedig üdvözlésnek szánják. Én ugyan elég régen éltem angolszász területen, de még manapság is előfordul, hogy bemegyek a helyi ABC boltba délelőtt 10-kor, és (angol szokás szerint) „jó reggelt”-tel köszönök. Ez sose marad kellő reakció nélkül. Minimum, hogy a pénztáros fájdalmas arccal visszaszól: „Jó reggeeeelt? Hol van már a reggel!”, de az se ritka, amikor alaposan megkapom: „Jó magának, hogy most kelt fel.”

Akkor most merészkedjünk mélyebb vizekre. Egy nem ismert harmadik személy bemutatása magyar kultúrkörben többnyire botrányos, ne is foglalkozzunk vele. Angolszász országokban megvan a pontos koreográfia, ami az angol kultúra szerves része, és a következőképpen zajlik: Belépek valahová, ahol a barátom egy fiatal, előttem ismeretlen hölgy társaságában van. Én érkeztem, tehát köszönéssel kezdem, de csak a barátomnak köszönök, jelezve ezzel, hogy a másik személy részemre „nem létezik” (hiszen hivatalosan nem ismerjük egymást), de nem a barátomra nézek, hanem a fiatal hölgyre, – jelezve – hogy azért tudomást szereztem róla. Ekkor a barátom azt mondja „Margaret, ez a pasi Tibor, akiről már tettem neked említést” (amennyiben várhatóan baráti viszony fog közöttünk kialakulni), illetve „Szűcs kisasszony, ez az úr a barátom, Antalffy Tibornak hívják, és mint már említettem ő keres egy titkárnőt” (amennyiben várhatóan nem baráti, hanem valami más, vagy éppen semmilyen, viszony kialakulása várható). Hogy a nyelvismeret mellett ez milyen fontos, vegyünk egy esetet a múltból!

Egy amerikaiul tökéletesen beszélő cseh kém úgy bukott le az USA-ban, hogy felemelte a telefonkagylót, és tárcsázás helyett belehallgatott van-e már „vonal”. Amerikában mindig és azonnal van „vonal”. A pártállami időkben (ha van még, aki emlékszik rá) „vonal” vagy volt, vagy nem volt. Ilyenkor volt „süket” a telefon.

Most vegyünk egy egészen friss példát a közelmúltból. Egy magyar cég megpályázott egy brüsszeli fordítási munkát, de az elküldött pályamunkát ki se nyitották, mert a lezárt csomagra ráragasztották a posta „törékeny” címkéjét, amit a címzett úgy értékelt, hogy üveg van a csomagban, valószínűleg itallal töltve, amit „vesztegetésnek” szánnak. Ezért a pályázatot tartalmazó csomagot visszaküldték. Magyarázat: A Magyar Posta jóval hanyagabb a belgánál (én például már kaptam postán begörbült floppyt), ezért a magyar gyakorlat (de nem a belga) szerint a feladó óvatosságból mindent ráragaszt a küldeményre, amit csak tud.

Na, még egy utolsó ráadást! Magyarul egyet felfelé álló hüvelyk ujjammal mutatok. Ez az Ó-kori Romában a gladiátor életben hagyását jelentette. Ma Angliában a hüvelykujj mutatásának jelentése: LFS, amiben az L = ló. Angliában a jelentés nem ismerése adott esetben igen kellemetlen lehet.

Ezeket a kellemetlen, kényelmetlen szituációkat lehetne nevezni a „kultúrák ütközésének”. Viszont az Európai kultúrához (amiben bennfoglaltatik többek között a magyar és az angol is) az is hozzátartozik, hogy más nyelvű „nyugati” emberrel szemben illik nagy fokú toleranciát mutatni, ami kizárja egy valós konfliktus kialakulását. Ezen kívül a nyugati kultúra szerves része a vallási tolerancia. Nyugati emberek körében a vallás nem téma, hanem magánügy. Ez, például az iszlám kultúrából teljes mértékben hiányzik. Egy mohamedán férfi első kérdése hozzám, hogy milyen vallású vagyok.  A legrosszabb, ha ateistát válaszolok, amivel egyenértékű a zsidó. Egy árnyalattal, de csak egy árnyalattal jobb, ha keresztény vagyok, és két árnyalattal, ha valami más. Abban az esetben, ha mohamedán lennék, folytatódna a faggatás, szunnita, sihita? És most jön a slussz poén. Ha mohamedán lennék, és meg szeretnék keresztelkedni, mert nekem Jézus tanítása szimpatikusabb, akkor minimum halált érdemlek, és ez nem csupán elmélet, az ügy gyakorlati végrehajtással fejeződhet be, ha van rá lehetőség.

Kulturális különbségek igen könnyen félreértésekhez vezethetnek. Még a pártállam időkben járta egy vicc. Ezek szerint a szovjet párttitkár Amerikába látogatott, ahol a sajtó a múltbéli disznóságainak a felsorakoztatásával fogadta. A szovjet pártfőtitkár első mondata az Egyesült Államok elnökéhez az amerikai sajtó bepanaszolása volt. Az amerikai elnök sajnálatának adott hangot, de kifejtette, hogy az amerikai sajtó szabad és ezért nem áll módjában bármit is tenni. Erre a főtitkár közölte, hogy náluk is szabad a sajtó, de ilyen nem fordulhatna elő, arról ő személyesen gondoskodna. Nem kell magyarázni, hogy a „sajtószabadság” mint fogalom egészen mást jelent Nyugaton, mint Keleten, és ez a mai napig fennáll, mert mi mással lehet megmagyarázni, hogy Moszkvában a nyílt utcán, kis túlzással, havonta gyilkolnak le újságírókat.

A fenti példák azt jelzik, hogy a különböző kultúrák létezése, illetve az a tény, hogy az emberiség nem egyetlen, egységes kultúrában él, nagyon fontos, sőt mondhatnánk, életbevágóan fontos téma. Ennek ellenére alig figyelnek rá, és a döntéshozók többnyire teljesen figyelmen kívül hagyják. Megkockáztatom, nem is fogják fel fontosságát.

Vegyük a Magyarországi cigánykérdést, ha szabad ezt a szót használnom. A cigányellenességet „rasszizmusnak” nevezik, és természetszerűen elítélik. Pedig nincs semmi másról szó, mint arról, hogy két egymástól elütő kultúra (bármelyik két kultúra) nehezen viseli el egymást. Ugyanis az Ember már csak ilyen.

Feleségemmel egy három-generációs családi házban, de nem közös háztartásban élek 37 éves leányommal, aki adott esetben besétál a mi konyhánkba, felkap egy 2 literes üdítőt és átviszi magához. Ez a családi kultúrába belefér. Ha leányom ugyanezt tenné egy panelházi szomszédjával, az illető tolvajt kiáltana. Ugyanígy tolvajt kiált (na meg büdös cigányt) az a magyar szomszéd, akinek a kertjében lévő barackfáiról a cigányrajkók leszedik a termést. A cigány ­szülők ezt nemigen értik (vagy csak úgy tesznek). De azért valahol egy kicsit nekik is igazuk van.

Ezzel szemben kicsit sincs igazuk, amikor ötvenen bemennek „látogatni” egyetlen beteget és elképesztő cirkuszt csapnak egy kórházban (ahogy ez a közelmúltban történt). Az, hogy igazuk volt-e vagy sem, teljességgel másodlagos. A magyar cigányság itt él beágyazódva a magyar kultúrába. Nem igaz, hogy ne tudnák, ötvenen nem mehetnek be meglátogatni egyetlen beteget, és nem üvöltözhetnek egy kórházban. Egyszerűen arról volt szó (és sajátos „élősködő” kultúrájuknak ez is szerves része), hogy a magyar kisebbségi politika részükre kedvező változása miatt egyszerűen „vérszemet” kaptak.

A Magyar Alkotmány szerint minden magyar állampolgárnak joga van az emberhez méltó élethez. Helyes! Csakhogy, amikor lemegyek a Nyugati téri aluljáróba, látok néhány szedett-vedett ágyat, amelyeken hajléktalanok emberhez nem méltó módon tengetik életüket. Az „illetékesek” azt állítják, ez még csak nem is a jéghegy csúcsa, mert Budapesten legalább 30.000 hajléktalan él, csak nem látjuk őket. Csoda-e ha egy cigány család úgy gondolja, hogy mielőtt éhen pusztulna, megfogja a szomszéd kakasát és megeszi? Ugyanis a cigány kultúrában az élethez való jog erősebb a kakas birtoklásának jogánál. Tud-e róla, hogy ezt nem tehetné meg? Persze, hogy tud. Csak hát az alternatíva az éhezés, amit nem vállal. Igaza van, miért is vállalná.

Az természetesen egészen más kérdés, hogy a kakas tulajdonosa ezzel nagyon nem ért egyet. De hát a kultúrák ütközése éppen erről szól. Mi tehát a megoldás? Álláspontom szerint akkor járna mindenki a legjobban, ha hatalmi szóval akadályoznák meg a különböző kultúrák keveredését, és mindent megtennének, hogy a már összekeveredett kultúrák közti különbségeket kényszer alkalmazása nélkül megszüntessék. Erre azonban példát nem, csak az ellenkezőjére láthatunk, ami előbb vagy utóbb egész Európát zsongó méhkashoz fogja hasonlóvá tenni, aminek hosszú távú következményeit elképzelni se nagyon merem.

A II. világháború előtt Anglia nagyhatalom volt, amit sikeresen eljátszott, de persze nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy az angol koronához tartozó népek iskoláiban úgy tanították, hogy a Brit Birodalomban sose nyugszik le a Nap. Ez a birodalom, vagy ahogy ők szerették hívni magukat a Commonwealth[2], Kanadától Új-Zélandig terjedt, beleértve a karib-tengeri szigeteket, a brit szigeteket, Dél-Afrikát, Rodéziát, Indiát, Pakisztánt, Ausztráliát, stb. Nem vitás valamelyik országban a Nap biztos fenn volt az égen. A Commonwealth országaiban élők valamennyien az Angol korona alattvalói voltak, és mint ilyen brit útlevélre voltak jogosultak. Ki is váltották.

A háború után Angliában egy darabig még megmaradt a jegyrendszer (nem azért mondom, nálunk is), de aztán szép lassan konszolidálódni kezdett az angolszász élet. Ekkor aztán, minden különösebb feltűnés nélkül a Karib szigetekről, Indiából, Pakisztánból megindultak a brit alattvalók Anglia felé. Tehették, mert attól a pillanattól kezdve, amikor angol földet ért a lábuk, élvezhették a jóléti állam minden áldását. Tehát: kapták a munkanélküli segélyt, és ha az nem volt elég a megélhetéshez (mert mondjuk jött a családfővel a feleség meg a hat gyerek), akkor kipótolták szociális segéllyel.

Az angol tőkés dörzsölte a markát, a hagyományosan erős szakszervezetekkel rendelkező angol munkás sakkban tartása biztosítva volt. Ugyanis a gyárkapuk előtt hatalmas színes bőrű tömegek várták, hogy átvegyék az angol munkások helyét. Hogy ennek nem lesz jó vége, az borítékolható volt. Hát ez be is jött. A színes és fehér tömegek között hatalmas összecsapásokra került sor. Ez azonban a törvényalkotókat egy cseppet sem érdekelte, hiszen valamennyi (még a munkáspárti honatyák is) képviselő a színes bőrűek beáramlásában volt érdekelt. Ez az elrendezés gyakorlatilag húsz éven át, a hatvanas évek közepéig fennmaradt, és csak akkor kezdtek tenni valami ellene, amikor kiderült, hogy veszélybe került az angol jóléti állam (és úgy mellesleg Nothinghill nevű külvárosban a színes bőrű suhancok, és az angol munkásosztály fiatal tagjai szabályos háborút vívtak egymással). Végre a hülye honatyák számára is kiderült, hogy még a viszonylag gazdag Angliát se lehet megterhelni primitív, de igen jó étvágyú, nincstelen milliókkal.

Ez természetesen nem nevezhető sikertörténetnek, amiből nem is ez a tanulság, hanem az, hogy senki nem tanult belőle.

A Ludwig Erhard[3] nevéhez fűződő német gazdasági csoda a múlt század ötvenes éveiben jelentős munkaerőhiányt eredményezett. A Német Szövetségi Köztársaságban teljes volt a foglalkoztatott­ság, ami nem nagy öröm a tőkés részére. A gazdasági fellendülés a GDP[4] erőteljes növekedését jelentette, s a munkás a megtermelt javak növekedéséből ki kívánta venni a részét. Magyarul egyre nagyobb fizetést követelt magának. Ekkor a német állam először olasz, majd főleg török vendégmunkásokat toborzott. Nem tanultak az angol példán. Az indok egyszerű, és nem túl átlátszó: „Német munkás nem hajlandó óránként 3 márkáért utcát sepregetni”. A török vendégmunkás természetesen hajlandó volt. Csakhogy a dolognak volt egy aprócska kis szépséghibája.

A török vendégmunkás első fizetéséből vonatjegyet vett a felesége és a gyermekei számára, akik rendre meg is érkeztek az NSzK-ba. Ez azonban egy fokkal rosszabb volt, mint a karib-tengeriek. Ugyanis Anglia elsősorban keresztényeket kapott, illetve hindukat (ami egy békés vallás), és mellesleg valamennyien beszélnek az angolul. Ezzel szemben a törökök muzulmánok, és az iszlám nem pacifizmusáról híres, különben egy árva mukkot se beszéltek németül. Mást ne mondjak, a muzulmán hitre kifejezetten jellemző az agresszív terjeszkedés. Az csak természetes, hogy a németországi törökök megmaradtak hitük mellett.

Ezzel azonban a történetnek még koránt sincs vége. A török családok egészen tisztességesen szaporodtak. Igen ám, de a Németországban született és ott felnőtt gyerekek egyfelől már tökéletesen beszéltek németül, másfelől viszont muzulmánok maradtak. Bizony, bizony. A vallás egy adott kultúra legerősebb továbbvivője. Ha például a romániai románok nem a görögkeleti hitet követték volna a római katolikus helyett, akkor ma már a Székelyföldön néhány öregen kívül aligha beszélne más magyarul. A magyar anyanyelvű papok érdeme, hogy közel 100 évvel a trianoni diktátum után, még mindig 2 millió magyar ajkú él Romániában. Az anyanyelv megfogó ereje jóval gyengébb a vallásnál. Pontosan ezt sugallja a német példa, ahol ma már milliós tömegek vallják magukat németnek (és természetesen joggal), német az anya nyelvűk (és vagy beszélnek valamicskét törökül vagy nem), de a végsőkig muzulmánok. Kálvin meg forog a sírjában.

Időközben persze napirenden van a német-török „háború”, illetve a keresztény-muzulmán „háború”, hiszen mind a két oldalon németek vannak. A frusztrált „igazi” németek egy kicsit felgyújtják a török leszármazottakat, egy kicsit megölik őket, akik ott ütnek vissza, ahol tudnak. Na, most kinek kellett ez? Aztán persze jön a kioktatás. Tanuljanak meg békésen egymás mellett élni. Ez egy nagyon szép, sőt keresztényi intelem. Csakhogy az Ember nem ilyen fából van faragva. Miért nem mondták ezt a vallásháborúk idején? Pedig akkor nem volt ekkora különbség a hittételek között. Nem mondták, mert nincs értelme. Az európai kultúrában csak odáig tudtunk eljutni, nem kevés felvilágosodás után, hogy a közel azonos tanok megtűrik egymást. A hitélet magánüggyé vált. De ez a tolerancia a muzulmánok körében teljességgel ismeretlen. Angliában például, ahol időközben a muzulmán közösségek is alaposan elszaporodtak (a szintén Commonwealth tag Pakisztán jóvoltából), a mohamedánok kifejezetten harciasokká váltak.

Mindenesetre tudják, hogy mit csinálnak. A végső győzelem számukra biztosított. Hogy miért? A válasz egyszerű. Amíg a képviselők millió dologgal vannak elfoglalva és nem égnek a vágytól, hogy ilyesmivel foglalkozzanak, addig az angliai mohamedánok éjt nappallá téve csak azon törik a fejüket, hogyan lehetne még nagyobb teret hódítani maguk részére. A küzdelem aránytalanul egyoldalú. Vegyünk egy egyszerű szcenáriót. Egy pakisztáni mozlim család vesz egy házat valamelyik peremváros egyik utcájában. A szomszédos házak értéke azonnal a felére esik. Az ok természetesen egyértelmű, nem érdemes kiakadni rajta legyen az igazságos vagy igazságtalan. Az egyed nem számít, a társadalom pedig így működik. Na jó. Most jön a többi muszlim család és immáron fél áron vehetnek házat. Vagyis egy kicsit máris győztek. Aki pedig elveszítette háza értékének a felét, szívhatja a fogát, de ennek ellenére okosan tette, hogy megszabadult a házától. Ugyanis ezt követően az utca házainak az értéke az eredeti érték harmadára, negyedére esik.

{A Le Figaro (2004-06-17.) szerint: Az USA-ban és Kanadában 2050-re az alapítók utódai kisebbségbe kerülnek, Vagyis a népesség 50 százaléknál kisebb részét fogják kitenni. Helyüket arab, afrikai és kelet-ázsiai bevándorlók fogják elfoglalni. [Némi francia csúsztatással] Amit Franciaországban három idegen inváziónak (1870, 1914, 1938) nem sikerült elérni, azt most egy fegyvertelen elözönlés megvalósít. Franciaországban is kisebbségbe kerülnek a franciák, amennyiben a jelenlegi trend folytatódik.

A Népszabadság (2004-07-23.): Kétmillió afrikai a kapuknál. Az olasz belügyminiszter szerint Líbiában, hevenyészett táborokban összezsúfoltan kétmillió afrikai és ázsiai illegális bevándorló várja, hogy az Európai Közösségbe csempésszék őket. Ezek az emberek nem a kontinens legszegényebbjei, mert a csempészéshez össze kellett szedniük 1500-2000 US dollárt.}

Az igazi buli akkor kezdődik, amikor nagyobb tömegben élnek együtt. Első dolguk egy minaret megépítése, ahonnan – hála a modern technikának – a müezzin hangszóróval hívja hittársait az imára, na meg ami még ezen kívül fontos. Viszont ezen meglehetősen hangos kellemetlenkedésükön kívül, számtalan csendes disznóságuk is van. Mivel az angol törvények az állampolgárság elnyeréséhez nem teszik szükségessé az angol nyelv ismeretét, ezek a derék muszlimok semmit sem hajlandók megérteni, ami a számukra kicsit is kellemetlen. Ezért egy viszonylag egyszerű rendőri intézkedést se lehet végrehajtani tolmács segítségének az igénybevétele nélkül. Az eredmény? A rendőr csak akkor intézkedik, ha feltétlenül szükséges. Apróbb kihágások esetén inkább hagyja futni a delikvenst, mert az egyszerűbb. A muszlim Angliában tehát nem másodrangú állampolgár, hanem VIP. A helyi törvényekre pedig nagy ívben tojnak. Nem ritka, hogy fiatal leányaikat „nyaralás” céljából haza viszik valamelyik afrikai faluban, ahol elvégzik rajta a klitorisz kimetszést, aztán visszahozzák Angliába. Hogy ezt a barbár szokást miért teszik? Csak!  Azaz van rá más magyarázat is, lásd az alábbi lábjegyzetet.[5]

Beolvadásról, helyi szokások átvételéről, vegyes házasságról szó sem lehet. Ha valamelyik fiatal mozlim leány tévedésből egy angol fiúba szeret bele, akkor egyszerűen „bedrogozzák” és befektetik, a család által kijelöl férj mellé. Amikor a lány magához tér, pontosan tudja, mit kell tennie, egyszerűen nem tehet mást, illetve öngyilkos még lehet, ha van hozzá kedve.

Ezzel a horror sztorinak még nincs vége. A népesedési statisztikák előrejelzése szerint 2050-re Anglia lakósságának a fele afro-indiai származású lesz, és természetesen muszlim. Más szavakkal az ezeréves Angliának száz év alatt sikerült elveszítenie az ország felét, ráadásul háború nélkül. Ha ezt Hitler a pokolban megtudja belehal a röhögésbe. Ráadásul a helyi muszlimok ezzel tökéletesen tisztában vannak, és felkészülnek rá. Elkezdődött a romos, üres, használaton kívül álló anglikán templomok bagóért történő felvásárlása. Csak egy előre gyártott minaretet kell hozzáragasztani, és lehet szaporodni tovább.

De nincs megállás! Ezek a folyamatok, mármint a felhozott német és az angol esetek, a szemünk előtt zajlottak, amiből Ausztrália egy cseppet sem tanult. Jegyezzük meg, hogy a múlt század hatvanas éveiben még Ausztráliában tombolt az úgynevezett White Australia Policy, vagyis a „fehér Ausztrália politika”. Színes bőrű nem tehette be a lábát, illetve jöhettek az egyetemekre tanulni, például maláj-ázsiai diákok, de a tanulmányok befejezése után szigorúan vissza kellett menniük. Ha pedig menet közben megházasodtak, akkor vihették magukkal a házastársát is, de maradni nem maradhatott.

Ennek már vége! Anglia után, most már Ausztrália is büszkén hirdeti magáról, hogy múlti-kulturális ország. Legyen nekik!  Ez azonban nem akadályozta azt meg, hogy Indonéziában egy felrobbantott szállodában ne lelje halálát száznál több ausztrál vendég. Az indonézek nyilván nem hívei a múlti-kultúrának.

A zsidó-keresztény kultúrkörben élők „hülyesége” egészen megdöbbentő. Statisztikai adatok szerint Kanadában az elmúlt húsz évben a bevándorlók 80 százaléka színes bőrű, elsősorban kínai volt. Ha most ehhez hozzátesszük, hogy a színes bőrűek szaporodási rátája sok esetben háromszorosa a nem színes bőrűekének, akkor számolgatás nélkül is ki lehet jelenteni, hogy Kanada 100 éven belül Anglia sorsára jut.

Nem baj, mondják egyesek. Szépen összekeverednek a kultúrák és kész. Ez is ember, az is ember (ismerősen cseng: legyen a bőre barna vagy fehér). Csakhogy az Ember nem így működik. Sok mindent lehet csinálni, de nem lehet, és nem érdemes hadakozni az emberi természet ellen. Aki erre adja a fejét az egyértelműen kudarcra van ítélve. Nézzünk egy kis történelmi visszatekintést.

Az Amerikai Egyesült Államokban a néger rabszolgákat a polgárháború idején szabadították fel. Ez pedig legalább öt emberöltővel ezelőtt volt. Martin Luther Kinget (akinek ragyogó álmai voltak)[6] 1968-ban simán lelőtték, bizonyára az álmai miatt. „Na babám ott aztán álmodozhatsz Isten színe előtt”. Ez se mai történet, legalább két generációval ezelőtt történt, de nem ez a lényeg. Nézzünk figyelmesen bele egy ma készült amerikai filmbe. A napi munka után hazamegy a néger rendőr, akinek ajtót nyit a – természetesen – szintén néger felesége. A fehér rendőrnek a felesége viszont fehér. Bármelyik filmet nézzük, azt látjuk, hogy a négerek és a fehérek mind a munkahelyen, mind a társaságban szabadon keverednek, de érdekes módon a házastársak mindig azonos színűek. Vajon miért? Mert az amerikai filmet néző amerikai közönség természetellenesnek találná, ha a házastársak űptre vegyesek lennének. Egy ilyen film nem lenne életszerű.

Na jó, mondják kritikusaim. A dolgok lassan haladnak előre, hiszen nézzem meg például, hogy az amerikai külügyminiszter színes bőrű (Colin Powell, aki mellesleg az öbölháború főparancsnoka volt). Ahá, de miért? Mert az amerikai hadseregben a feketék erősen felül reprezentáltak. Ugyanis a hadsereg kifejezetten karriert jelent a nincstelen fekete fiuk részére. (Hát, ha már tömegesen viszik a bőrüket a vásárra az amerikai életforma megőrzésének érdekében, akkor legalább a főparancsnokuk legyen színes bőrű, már csak azért is, mert úgy könnyebb meghalni.)

Időközben 2008. November elején az Amerikai Egyesült Államok népe úgy döntött, hogy a következő elnök színes bőrű lesz, Barack Obama néven. Az egy kicsit gyanús, hogy az amerikai nagytőke több mint 750 millió dollárt adományozott Obama kampányára, és a jobboldali sajtó jelentős része is mellé állt, de ettől a tény még tény maradt. Obama változásokat ígért, és az amerikai nép pedig változásokat akart egy vallási fanatikus és fél hülye elnök után. Igazi változás pedig csak egy igazi színes bőrűtől várható el. Obama még át se vette a hivatalt (2009. Január 20.), december elején az Obama szög már kezdett kibújni a zsákból. Obama a bőrének színe ellenére republikánusabb, mint maga a republikánus elnökjelölt McCain volt. Világpolitikai ambíciói semmivel se térnek el Bushétól.

Jól van, de ebbe csak nem pusztul bele az emberiség? Mert ugye a könyvnek végül is ez a témája. Nem, ebbe nem pusztul bele, de romboló hatása oda vezet, hogy egyszer csak minden felrobban. Ez a felrobbanás pedig már tényleg nagyon veszélyes, ugyanis 1945-óta nagyon nagyot is tudunk robbantani. Végső soron tehát a különböző kultúrákkal az a baj, hogy összekeveredve robbanó elegyet alkotnak. Nézzünk erre példákat!

Abban a magyar községben, ahol nincsenek cigányok, békésen folyik az élet, nincs cirkusz az iskola körül, nincs cirkusz egyes házak eladása és megvétele körül. Ellenben, ahol cigányok is vannak, ott az élet kibillen normális medréből. Ahol csak egy cigány család él (és persze az alkalmazkodik a magyar kultúrához), ott semmi probléma. A probléma akkor kezdődik, amikor többen vannak, és kihívóan gyakorolják saját kultúrájukat.

A Közel Keleten se lenne semmi baj, ha kétezer év után a cionistáknak nem jut eszükbe, hogy végeredményben a Jeruzsálem körüli sivatag az ő hazájuk és egy huszárvágással be lehet telepedni 100 millió arab közé. Több mint ötven éve irtják egymást, és képtelenek megegyezni. Vajon miért? Persze mind a két oldal fel tud sorakoztatni ezer és egy okot, amiknek túlnyomó többsége talán még igaz is. De nem ez a szűnni nem akaró, kölcsönös öldöklés igazi oka. Két arab ország, vagy két európai, már réges-régen megállapodott volna. Az igazi ok az, hogy a két nép két élesen elkülönülő kultúrához tartozik. Megjósolható, hogy soha az életben nem fognak megegyezni. A szembenállás vége – ha egyáltalán lesz vége – az lesz, hogy valamelyik végleg kiirtja a másikat. Különben a küzdelem igen kiegyensúlyozott. Egyik oldalon a rengeteg pénz és tudás, a másik oldalon a megszámlálhatatlan számú ember, és a fanatizmus. A küzdelem meglehetősen kétesélyes. Még az is lehet, hogy ez lesz az egész emberiségnek a végső veszte!

De ne legyünk igazságtalanok. Az pedig végképp hibás lenne, ha Izraelt kiáltanánk ki minden bajok forrásának. Az természetesen megfelel a valóságnak, hogy az állig felfegyverzett izraeli katonák eléggé civilizálatlanul élnek vissza katonai fölényükkel (hogy finoman fejezzem ki magam), de ez nem zsidó specialitás, ez emberi).

Szudánban például éppen a fordítottja történik. Az elarabosodott kormány szabályos népirtást végez a szudáni négerek között. Ki tudja mi az igazi ok? Az lenne az ok, hogy feketék? Az igazi ok természetesen nem az. Valódi ok – mint erről a Víz című fejezetben már volt szó – az, hogy a Szahara évente körülbelül 4-5 kilométert dél felé húzódik. Ez pedig azt jelenti, hogy Szudánban az arab etnikum élettere évente ennyivel csökkenne, ha nem irtanák a négereket. Mennyit? Az iszlám törvénykezés 1983-as bevezetése óta körülbelül 23 milliót. Ez az eset különben plasztikusan aláhúzza azt, amit minduntalan állítok. Amikor nagyon szorul a kapca, a népek egymás torkának ugranak.

Itt Magyarországon viszonylag keveset hallani India és Pakisztán szembenállásáról. Pedig a probléma nem semmi. Évtizedek óta lövik egymást a határ mentén, időnként összehoznak egy kisebb háborút. Kifejezetten a szembenállás miatt váltak atombomba birtokosokká, ami mellesleg nem kis pénzbe került. Na és mi az ok? Persze jön a szöveg, hogy támogatják a gerillákat, meg ez meg az. De az igazi ok máshol keresendő. Pakisztán iszlám, India hindu. A pakisztániak agresszívek, de gyengébbek. Az indiaiak passzív meditálók, de vannak úgy egy milliárdan és jóval erősebbek. A végkimenet? Ki tudja, mivel mind a két helyen van termonukleáris fegyver.

A könyv első kiadásának megjelenése óta újabb fejlemények születtek. Amerika Afganisztánban keresgéli a terroristákat, természetesen megölési szándékkal. Afganisztán pedig határos Pakisztán kietlen, úgynevezett „törzsi területeivel”. Stratégiailag ez az afgán felkelőknek kedvez, akik bázisaikat részben Pakisztán ezen területein helyezik el. A Pakisztáni hadsereg – mint az USA szövetségese – természetesen üldözi az afganisztáni felkelőket (lásd: terroristák), de csak olyan ímmel-ámmal. Hogyan is másképp, amikor ők is muszlimok. Ez az amerikai vezetésnek természetesen nem tetszik. Először próbálták a belpolitikai válsággal küszködő Pakisztániakat jobb belátásra bírni, de azok egymás vezetőinek a kiirtásával voltak elfoglalva. Ekkor Bush elnök a rá jellemző határozottsággal kiadott egy titkos parancsot, hogy csapatai Pakisztán területen belül is végezhetnek hadműveleteket. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy irányítható repülőbombákkal olyan pakisztáni falvakat támadtak meg, ahol értesüléseik szerint Al Kaida vezetők bujkálnak. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy Ali Zuk Mohamed megharagszik a szomszéd faluban élő Zula Huk Kalira, aki történetesen azt a lányt veszi feleségül, akit ő szeretett volna. Ali Zuk Mohamed tehát elmegy a legközelebbi amerikai táborba és bejelenti, hogy legjobb ismeretei szerint az Al Kaida második embere abban a faluban bujkál, ahol a rivális férfi éppen a következő nap tartja az esküvőjét. A pasi bele is kezd az esküvői szertartás lebonyolításába, ami azt jelenti, hogy egy-kétszáz rokon összegyűl ünneplés véget, amit az amerikai megfigyelők csapatösszevonásnak néznek, és már küldik is a szárnyas bombát. Ezek a bombák rendkívül pontosan találnak célba, így aztán az esküvői menetből 70 ember a helyszínen meghal, további 200 pedig megsebesül. Zula Huk Kalira természetesen meghal, de vele hal menyasszonya is, vagyis Ali Zuk Mohamednek továbbra se lesz felesége.

Tudom, hogy ez így viccesnek hangzik, de sajnos ez a teljes valóság. Természetesen lesz olyan olvasom, akit a történet hidegen hagy, mert nem tudja magát azonosítani a pakisztániakkal. Akkor tegyük át magyar vonatkozásba. A délszláv háború alatt Magyarország, mint NATO tag, az USA szövetségese volt. Most képzeljük el, hogy az amerikaiak olyan információt kapnak, hogy az agyon keresett Radován Karadžić a Szeged melletti Mórahalmán bujkál. Odaküldenek egy szárnyas bombát és megcélozzák vele a település közepét. Meghal 70 ember, akik között vagy ott van Karadžić, vagy nincs. Az ártatlan emberek halálát az amerikaiak a háború „sajnálatos járadékának” (colateral demage) tekintik, és a szövetséges státusz számukra az égvilágon semmit se jelent, illetve azt jelenti, hogy azt tesznek velük, amit akarnak.

Amerika, de helyesebb, ha Busht írok, mániákusak üldözi a terroristákat. Sajnálatos módon ennek következménye, hogy az USA és UK belehajszolta magát egy minden képzeletet felülmúló háborús bűn sorozatba. A „terrorellenes hadjáratnak” 2 millió ártatlan iraki és afganisztáni halálos áldozata van, amihez sok millió súlyos sebesült és otthonától megfosztott ember társul. Minden egyes áldozat az angolszász demokrácia által indított, törvénytelen háború következménye. És még nagyon messze vagyunk attól, hogy ennek a demokratikus őrjöngésnek vége legyen. Nyilvánvaló, hogy a koalíciós csapatok vezetői az afganisztáni, pakisztáni parasztokat hadműveleti fogyóanyagnak tekintik. Nem csoda, hogy a békés muszlim parasztok tömegesen válnak radikálissá és a demokratikus társadalmak polgárait ők is fogyóanyagnak tekintik.

Az általunk terroristáknak nevezett emberek üzenete világos, csak nem akarjuk megérteni. A muszlim világ nem kér a liberális nyugati demokráciából! Főleg most nem, amikor a kirobbanó világválság egyértelműen bizonyítja, hogy a mindenható szabadpiac elmélete egy katasztrófához vezető zsákutca. Ki kellene már nyílni a szemünknek és észre kellene venni, hogy az arabok és a muszlimok nem kérnek a mi, felsőbbrendűnek hitt, életfilozófiánkból. A népeket meg kell hagyni saját kultúrájukba.

Egy-egy nagyobb méretű támadást követően valaki mindig kijelenti, hogy merényletet követtek el a nyugati demokrácia ellen. Talán észre kellene venni, hogy amíg az amerikai NATO csapatok az ártatlan muszlim parasztok életének kioltását a terrorellenes hadjárat sajnálatos velejárójaként kezelik, addig a nyugati országok állampolgárai se követelhetnek maguknak ennél kedvezőbb státusz a végsőkig frusztrált muszlimoktól. Ha a Nyugat végre felhagyna a világ „demokratizálásával”, a Föld lakói nagyobb biztonságban élhetnének.

A múlti-kulturális álmokat kergetők természetesen egészen másként látják az eseményeket, mint például én, és ragaszkodnak elképzeléseikhez, ami szerint a különböző kultúrák nagyon szépen elférnének egymás mellett, csak hát….  Ezek az emberek valami általam kideríthetetlen okból kifolyólag vagy vakok, vagy a homokba dugják a fejüket, és nem hajlandóak észrevenni a nyilvánvaló valóságot. Addig rendben van, hogy a különböző kultúrába belenőtt emberek békében képesek élni egymás mellett (csak hogy a mondatot folytatni kell): ideig óráig, és amikor eljön a „megfelelő” pillanat a nyilvánvaló összeférhetetlenség kimutatja foga fehérét. Tessék kiértékelni a következő kőkemény tényeket! A felbomlott Jugoszlávia területén békésen éltek egymás mellett: szerbek, horvátok és bosnyákok. Genetikailag mind a három csoport délszláv, ami azt jelenti, hogy a legmodernebb genetikai eszközökkel sem sikerül kimutatni közöttük semmi különbséget. Vagyis ha bármelyik csoportból bárkit kiválasztva annak (mondjuk) hajszálából kiértékelik a teljes genomot[7], abból csak az állapítható meg, hogy tulajdonosa genetikailag a délszlávokra jellemző karakterekkel rendelkezik, de hogy szerb-e horvát-e vagy bosnyák, az nem állapítható meg. Mind a három csoport egyazon nyelvet beszéli, amit anyanyelvének vall és ismer. Lakóhelyeik jelentősen átfedik egymást, majd hogy nem ugyanott laknak. Az egyetlen különbség közöttük, hogy a horvátok katolikusok, és latin betűket használnak, a szerbek pravoszlávok, ás cirill betűket használnak, míg a bosnyákok mozlimok. Ez az egyetlen, a múlti-kulturális lovagok szerint jelentéktelen különbség, több százezer életet követelt a kilencvenes években.

Különben a vallások (kultúrák) szembenállása, ellenségeskedése nem új keletű. Ezt mindenki tudja, aki egy kicsit is odafigyelt a történelem órákon. Azonban a múltban tényleges konfliktusra csak egy országon belül, vagy közvetlen szomszédok között került sor. Ma, a globalizáció miatt egészen más a helyzet. A több száz éven át csendben magába forduló iszlám úgy gondolja, hogy az egész világgal le kell számolnia. Nagy hirtelen a Föld túl kicsinek bizonyul 5-6 élesen elkülönülő kultúra számára. Az pedig csak olaj a tűzre, hogy a Nyugat nincs tisztában azzal, hogy már egy ideje benne van az iszlám célkeresztjében. Nem védekezik egyértelműen és félreérthetetlenül. Aki múlti-kultúrával hülyéskedik, és liberális álszemérem mögé bújik, és túlzott mértékben bízik gazdasági és katonai erejében, rosszul teszi!

A mohamedán – igaz szekuláris – Törökország nem csak bent van a NATO-ban (ahonnan a szovjet konfrontáció megszűnése után ki kellett volna rakni), de aspirál az EU tagságra is, és egyértelműen nem mondják meg nekik, hogy ne tegye. Törökországnak egyszerűen nincs helye a keresztény kultúrára épült nyugati országok között. Ugyanez alapon kellene Romániától is megtagadni az EU taggá válást. A „Similis simili gaudet”[8] által sugallt bölcsesség a romai időktől maradt ránk, élni kellene vele.

Természetesen nem élünk vele, nem vesszük észre a gyülekező viharfelhőket, nem lépünk időben. Mi marad? A civilizációk egymásnak feszülése, akkor és ott, ahol az agresszívabb fél megszabja. Mikor? Neves szakértők, a téma ismerői szerint ez a közeljövőben várható. Az összecsapás elérheti a nukleáris szintet. Vajon miért?

Azért mert a Nyugat a termonukleáris fegyvereiben, mint a legfőbb és végső védelmezőjében bízik. Az iszlám azonban nem hajlandó másodhegedűs lenni a világban. Éppen ezért addig nem nyugszik, amíg nem lesz saját hidrogén­bombája. Amikor aztán megvalósul a mohamedán álom, és valahol a Közel-Keleten valaki birtokolni fogja a nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétát (rajta zöld betűkkel felírva, hogy „Allah akbár”), a végső alternatíva egyértelműen lesz olvasható a nyugati politikusok arcán. Atomháború vagy behódolás. TESSENEK VÁLASZTANI!

[1] Az én korosztályomnak személyes élménye volt a bevonuló orosz katonák kegyetlenkedése, amiket nem volt szabad átadni a ránk következő generációknak.

[2] The Commonwealth of Nations, ami a Brit Birodalomból kialakult független államok laza szövetsége.

[3] Ludwig Erhard (1897-1977) német közgazdász és politikus.

[4] GDP = gross domestic product (bruttó hazai termék), ami egyértelműen tükrözi egy ország gazdagságát.

[5] A múlt század hatvanas éveiben valakinek eszébe jutott, hogy kiderítse Európában miért az olaszok és az írek a legprűdebbek (akkor ez még igaz volt). A katolicizmus nem lehet az igazi ok, mert a franciák és az osztrákok is majd tiszta katolikusok. A kinyerési technika nem érdekes, de az eredmény igen. Európából a legtöbb kivándorló ebből a két országból érkezett Amerikába, Ausztráliába, stb. A kivándorlók 90-95 százaléka férfi. Következésképpen ezekben az országokban a vénkisasszonyok aránya a társadalomban jóval meghaladja más országokét. Márpedig a nemi erkölcsök első számú őrei mindenütt a vénkisasszonyok. Nyilván úgy gondolják, ha nekik nem lehetnek osztályrészük a nemi örömök, akkor ne legyen másnak se.

[6] Beszédeit rendszerint „I had a dream” vagyis „álmot láttam” mondattal kezdte.

[7] Az ivarsejtek génjeinek az összessége.

[8] Hasonló a hasonlónak örül.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3036) Trump zagyvasága

Tibor bá’ online

 

Donald Trump amerikai elnök ellenségei mindent megesznek, hogy Trump „értékei” közkinccsé váljanak. A legutóbbi lövés Trump zagyva beszéde volt. Ami nekem elsősorban azért tetszik, mert a lefordítása igazi kihívás. Lássunk hozzá!

A villanykörte – eltüntették azokat a villanykörtéket, amiket az emberek megszoktak. Az új körték sokkal drágábbak – utálom elmondani – ennél rosszabbul nézel ki. Természetesen, mivel hiú vagyok, ez számomra nagyon fontos. Ez olyan mint – ettől olyan narancs színű leszel. Nem akarom ezt a narancssárga képet. Van már valaki, aki ezt észrevette? Ezért ezeket a körtéket le kell cserélni legalább néhány szobában, ahol én a Fehér Házban vagyok….. Olyan helyzetben vagyunk, hogy komolyan bele kell néznünk a mosdókba és zuhanyozókba. És a fürdőszoba többi tartozékába – ahol kinyitod a csapot, olyan helyeken ahol rengeteg víz van, ahol látod a víz kiömlik, mert sose tudod kezelni – és nem jutsz vízhez. Kinyitod a csapot és nem jutsz vízhez. Zuhanyoznak és a víz kicsöpög, csak csöpög, nagyon csendben kicsöpög. Az emberek tízszer, tizenötször lehúzzák a vécét, egyszer helyett. A végén rengeteg vizet használnak el. Tehát felkérésemre az EPA (Environmental Protection Agency = (Környezetvédelmi ügynökség) utánanéz a dolognak. Tehát bemész egy új épületbe, vagy új házba vagy egy új otthonba, és olyan előírásokkal találkozol, hogy nem jutsz vízhez. Gyakorlatilag nem tudod megmosnia kezed, olyan kevés víz jön ki a csapból. Végső eredmény, hogy otthagyod a csapot és sokkal tovább tart a kézmosásod…. Legtöbb esetben, különböző helyzet van, amikor nem jutnak elég vízhez, lejön – amit esőnek neveznek. Fogalmuk sincs mit csináljanak vele….. Rengeteg dolog van, ami a józan észre támaszkodik. Ha engem nem választanak meg, akkor nem lenne nektek acéliparotok… Nem lett volna acélipar.:

 

Akit érdekel az eredeti. Nos, azoknak itt van:

The light bulb — they got rid of the light bulb that people got used to. The new bulb is many times more expensive and — I hate to say it — it doesn’t make you look as good. Of course, being a vain person, that’s very important to me. It’s like — it gives you an orange look. I don’t want an orange look. Has anyone noticed that? So we’ll have to change those bulbs in at least a couple rooms where I am in the White House. … We have a situation where we’re looking very strongly at sinks and showers. And other elements of bathrooms — where you turn the faucet on, in areas where there’s tremendous amounts of water, where the water rushes out to sea because you could never handle it — and you don’t get any water. You turn on the faucet and you don’t get any water. They take a shower and water comes dripping out, just dripping out, very quietly, dripping out. People are flushing toilets 10 times, 15 times, as opposed to once. They end up using more water. So EPA is looking at that very strongly, at my suggestion. You go into a new building, or a new house or a new home, and they have standards where you don’t get water. You can’t wash your hands practically, so little water comes out of the faucet. And the end result is you leave the faucet on and it takes you much longer to wash your hands. .. For the most part. you have many states where they have so much water, it comes down — it’s called rain. They don’t know what to do with it. … A lot of things we do are based on common sense. If I didn’t get elected you wouldn’t have a steel industry. … We weren’t going to have a steel industry.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(3035) Rendőrállam (Amerikában)

A külvárosi nyomornegyedekben a rendőrség katonai fegyverekkel van ellátva, és fel van hatalmazva, hogy tetszés szerint üldözzön és gyilkoljon a tömeges bebörtönzés mellett, ami a szegény emberek társadalmi ellenőrzésének elsődleges eszköze.

A cikk szerkesztett magyar fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek.

_________________________________________________________________________

The New ‘Black Codes’

By Chris Hedges

The police forces in impoverished urban communities, equipped with military-grade weapons and empowered to harass and kill largely at will, along with mass incarceration, are the principal tools for the social control of the poor. There is little pretense of justice and even less of protection and safety. The corporate state and our oligarchic rulers fear a backlash from those they abandoned in deindustrialized enclaves across the country, what Malcolm X called our “internal colonies.” The daily brutality and terror keep the poor, especially poor people of color, in bondage. On average, more than 1,100 people, or one every eight hours, almost all unarmed, are killed every year by police in the United States. These killings are not accidents. They are not the results of a failed system. The system works exactly as it is designed to work. And until the system of corporate power is destroyed, nothing will change for the poor, or the rest of Americans.

Every police reform going back decades, including due process, Miranda rights and protocols for filing charges, has only resulted in increased police power and resources. Our national conversation on race and crime, which refuses to confront the economic, social and political systems of exploitation and white supremacy, has been a whitewash. The vast pools of the unemployed and underemployed, especially among people of color, are part of the design of predatory corporate capitalism. And so are the institutions, especially the police, the courts, the jails and the prisons, tasked with maintaining social control of those the system has cast aside.

The elites are acutely aware that without police terror and the U.S. prison system, which holds 25% of the world’s prison population, there would be intense social unrest. Outrage over the police killings of Michael Brown in Ferguson, Mo., Eric Garner in New York City, Walter Scott in Charleston, S.C., Tamir Rice in Cleveland, Freddie Gray in Baltimore and Laquan McDonald in Chicago—fanned by video recordings or social media exposure—may have led to the rise of groups such as Black Lives Matter but it has done nothing, and will do nothing, to curb police abuse. More training, body cameras, community policing, the hiring of more minority members as police officers, a better probation service, equitable fines and special units to investigate police abuse are public relations gimmicks. No one in power has any intention of loosening the vise. Authorities are too afraid of what might happen.

Tax cuts for corporations and the wealthy, the loss of industrial, unionized jobs with sustainable incomes, and the collapse of public institutions have decimated city and county budgets. Police departments are used to make up lost revenue through the constant imposition of fines on the poor, often for manufactured crimes such as blocking pedestrian traffic (which means standing on a sidewalk), drinking from an open container or selling tax-free cigarettes. Arrests and consequent fines for such violations are called “quality of life” actions. Poverty has forced many, especially the young, to derive an income from the illegal economy. The lack of work in the legitimate economy and the bottomless need for governmental revenue have turned policing into a sustained war on the underclass. It was in this war that Garner, attempting to provide for his family by selling tax-free cigarettes, became a repeated target of police harassment and was eventually choked to death by police officers on July 17, 2014, in Staten Island.

Matt Taibbi’s book “I Can’t Breathe: A Killing on Bay Street” uses the killing of Garner to expose the architecture of state repression. None of this repression and abuse, as Taibbi illustrates, is accidental, and none of it will be fixed until the social, political and economic injustices perpetrated upon the poor by corporate power are reversed. [Click here to see Hedges interview Taibbi.]

The war on poor people of color has been a bipartisan project. No one was executed in the United States between 1968 and 1976, but drastic changes in laws occurred in the 1990s. During the administration of President Bill Clinton, Democrats and Republicans passed a series of “law and order” bills that saw the number of crimes punishable by death leap to 66 in 1994. In 1974, there had been only one such crime identified in federal law.

The two parties, in the words of Naomi Murakawa, engaged in “a death penalty bidding war.” Then-Sen. Joe Biden was one of the leading proponents of expanding the death penalty. Biden boasted that he had “added back to the Federal statutes over 50 death penalties.” The 1994 Violent Crime Control and Law Enforcement Act, pushed through by Clinton and Biden, provided funding for tens of thousands of community police officers and drug courts. It banned some assault weapons. It mandated life sentences for anyone convicted of a violent felony after two or more prior convictions, including for drug crimes. The mandated life sentences were known as three-strikes provisions.

The population in state and federal prisons during the Clinton administration rose by 673,000 inmates—235,000 more than during Ronald Reagan’s presidency. The police became omnipotent on the streets of poor communities. The courts became a conveyor belt transporting the poor into the nation’s jails and prisons.

Taibbi writes at the opening of his book of an unprovoked police assault in 2014 on Ibrahim Annan, the son of two immigrants from Africa, while he was seated in his car in Staten Island. Annan, in his late 30s, was beaten mercilessly on his face and head by police with what is believed to have been a telescoping metal baton. His left leg was broken in three places. A year later he would still be walking with a cane. As is typical in police abuse cases, a number of charges were filed against him: menacing; criminal possession of marijuana in the fifth degree; obstructing government administration; unlawful possession of marijuana; assault in the second degree, and assault in the third degree, among others. Taibbi writes:

The long list of charges slapped on Annan were part of an elaborate game police and prosecutors often play with people caught up in “problematic” arrests. A black man with a shattered leg has a virtually automatic argument for certain kinds of federal civil rights lawsuits. But those suits are harder to win when the arrest results in a conviction. So, when police beat someone badly enough, the city’s first line of defense is often to go on the offense and file a long list of charges, hoping one will stick. Civil lawyers meanwhile will often try to wait until the criminal charges are beaten before they file suit.

It’s a leverage game. If the beating is on the severe side, the victim has the power to take the city for a decent sum of money. But that’s just money, and it comes out of the taxpayer’s pocket. The state, meanwhile, has the power to make the losses in this particular poker game very personal. It can put the loser in jail and on the way there can take up years of his or her life in court appearances. As Annan would find out, time is the state’s ultimate trump card.

Victims of such violence are uniformly vilified to a public that has a predisposition to fear people targeted by police. And so are those who bear witness, such as Ramsey Orta, who used his phone to video-record the killing of Garner.

“Try to imagine a world where there isn’t a vast unspoken consensus that black men are inherently scary, and most of these police assaults would play in the media like spontaneous attacks of madness,” Taibbi writes. “Instead, they’re sold as battle scenes from an occupation story, where a quick trigger finger while patrolling the planet of a violent alien race is easy to understand.”

Success in policing is not measured by combating or investigating crime but in generating arrests and handing out summonses, turning the work of police departments into what Taibbi calls an “industrial production scheme.” At the same time, there is an imperative to suppress as many reports of felonies as possible to produce favorable crime statistics. This creates a situation where, as Taibbi notes, police are “discouraged from reporting real crime in the community, which [has] the effect of letting people know that police weren’t interested in committing resources to their actual needs.”

Police are empowered to stop anyone for a long list of reasons, including “inappropriate attire” and “suspicious bulge.” This provides legal cover for the random stops and searches carried out by police, especially against boys and men of color. Garner was harassed in this way throughout much of his life.

“Garner was harmless, but he was also a massive, conspicuous, slovenly dressed black man standing on a city block during work hours,” Taibbi writes. “People like him would become the focus of a law enforcement revolution that by the late 2000s had become intellectual chic across America with a powerfully evocative name: Broken Windows.”

At its core, the broken-windows policy—the idea that arrests for minor violations prevent major violations—was warped by what Taibbi calls a “chilling syllogistic construct: New Yorkers who are afraid of crime are already victims. Many New Yorkers are scared of black people. Therefore, being black is a crime.”

It is under this construct, as Taibbi writes, that “90 to 95 percent of all people imprisoned for drug offenses in New York in the nineties were black and Hispanic, despite studies showing that 72 percent of all illegal drug users in the city were white.”

The random stopping and searching of poor people of color became known as stop and frisk, a bulwark of Mayor Michael Bloomberg’s New York. The city government argued that it was not engaging in racial profiling. It stopped poor black and brown people, it said, because they were statistically more likely to be criminals. In 2011 and 2012, Taibbi writes, “blacks and Hispanics represented 87 percent of all the people stopped. The city of New York justified these stops by stating that ‘approximately 83 percent of all known crime suspects and approximately 90 percent of all violent crime suspects were Black and Hispanic.’ ”

It is a startling admission by the city, but one that explains the war on the poor. There was, Taibbi writes, “a single, blanket justification that covered ‘reasonable suspicion’ for at least 80 percent of those searches: they were black or Hispanic residents of high-crime neighborhoods.”

The police targeting of black people is part of a long continuum in American history. It has its origins in the post-Civil War era’s Black Codes, which prohibited blacks from owning weapons, restricted their property rights, forbade them to assemble in groups and imposed severe penalties on them for minor or meaningless crimes. “No matter what the time period, police from the Civil War through the later Jim Crow period always had a series of highly flexible laws ready if they felt the need to arrest any black person uncooperative enough not to have committed an actual crime,” Taibbi writes.

Ghettos and crime-ridden neighborhoods, our “racial archipelagoes,” he writes, were “artificially created by a series of criminal real estate scams.” Real estate companies in the 1960s used scare campaigns to drive out white residents. They brought in “a new set of homeowners, often minorities, and often with bad credit and shaky job profiles. They bribed officials in the FHA to approve mortgages for anyone and everyone. Appraisals would be inflated. Loans would be approved for repairs, but repairs would never be done.”

The typical target homeowner in the con was a black family moving to New York to escape racism in the South. The family would be shown a house in a place like East New York that in reality was only worth about $15,000. But the appraisal would be faked and a loan would be approved for $17,000.

The family would move in and instantly find themselves in a house worth $2,000 less than its purchase price, and maybe with faulty toilets, lighting, heat, and (ironically) broken windows besides. Meanwhile, the government-backed loan created by a lender like Eastern Service by then had been sold off to some sucker on the secondary market: a savings bank, a pension fund, or perhaps to Fannie Mae, the government-sponsored mortgage corporation.

Before long, the family would default and be foreclosed upon. Investors would swoop in and buy the property at a distressed price one more time. Next, the one-family home would be converted into a three- or four-family rental property, which would of course quickly fall into even greater disrepair.

This process created ghettos almost instantly. Racial blockbusting is how East New York went from 90 percent white in 1960 to 80 percent black and Hispanic in 1966.

Once poor people of color were quarantined in these ghettos it was almost impossible for them to get out.

Aggressive policing is the bulwark of a segregated America. The police patrol the borders between our urban wastelands and affluent white neighborhoods. This policing, Taibbi writes, “maintains the illusion of integration by allowing police officers to take the fall for policies driven by white taxpayers on the other side of the blue wall.”

“Follow almost any of these police brutality cases to their logical conclusion and you will eventually work your way back to a monstrous truth,” Taibbi writes. “Most of this country is invested in perpetuating the nervous cease-fire of de facto segregation, with its ‘garrison state’ of occupied ghettos that are carefully kept out of sight and mind.”

Chris Hedges, spent nearly two decades as a foreign correspondent in Central America, the Middle East, Africa and the Balkans. He has reported from more than 50 countries and has worked for The Christian Science Monitor, National Public Radio, The Dallas Morning News and The New York Times, for which he was a foreign correspondent for 15 years. https://www.truthdig.com/author/chris_hedges/

This article was originally published by “TruthDig”

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2238) Az izzólámpa összeesküvés – a tervezett elévülés története, és a történet másik oldala (repríz)

Tibor bá’ az igazság keresése online

A média önnépszerűsítése céljából állandóan szenzációkat ismertet, ha nincs, akkor kreál. Párt napja lehetett olvasni az INDEX-ben “A nagy villanykörte mutyiról”, ami arról szólt, hogy a német Osram, a holland Philips, a francia Compagnie des Lampes és az amerikai General Electrics életre hívták a Phoebus kartellt, ami alapjaiban változtatta meg a világot. És miért? Mert elhatározták, hogy a 2500 órát világító izzólámpáik túl sokáig égnek, helyette olyat kell gyártani, ami csak 1000 órát világít. Ez komplett hülyeség! Nézzük, mi a valóság.

A ma embere lépten-nyomon összeesküvést lát még ott is, ahol nincs. Az egyik ilyen elképzelés az izzólámpagyártók összeesküvése, hogy lámpáik egységesen legfeljebb 1000 órán át világítsanak az újabb vásárlás kikényszerítése végett. Ez azonban nem igaz, illetve, nem így igaz.Kezdjük azzal, hogyan működik az izzólámpa? Akinek vannak alapvető fizikai ismeretei az tudja, hogy minden test hősugarakat bocsát ki a hőmérsékletének megfelelő hullámhosszon vagy frekvencián, te magad is. Az is ismert, hogy minél magasabb egy test hőmérséklete annál nagyobb az általa kisugárzott hullám frekvenciája. Amikor egy test hőmérséklete közelít az 1000 °C-hoz a kibocsátott sugár frekvenciája kezdi elérni azt a pontot, amire az emberi szem már érzékeny, és ezért mélyvörös színűnek látjuk azt. 2000 °C környékén már igen erős világos fényt látunk. Ezt használták fel őseink, amikor az esti világítást fáklyákkal oldották meg. Fáklyánál, gyertyánál, petróleum és gázlámpáknál az égésnél keletkezett forró gáz az, ami világít. A feltalált izzólámpa lényege, hogy benne semmit nem kell elégetni, hogy fény keletkezzen, hanem az úgynevezett izzószálat kell felhevíteni 1500-2500 °C-ra, hogy fényt bocsásson ki. Hogyan történik az izzószál felhevítése?

Egy zárt áramkörben az áthaladó elektromos áram munkát végez, energiája átalakul hővé. A kellően megválasztott vezeték szakasz felhevül és fényt bocsát ki. Ezt használta fel Edison a XIX. század végén. Nála az izzó szakasz szénszálból állt. A szén azonban magas hőfokon oxidál, tehát elég. Ezért Edison egy légmentes búrába zárta. Másik hibája a szénszálnak a sárga fénye volt. Az nyilvánvaló, hogy minél magasabbra hevül fel az izzószál, annál több és „fehérebb” fényt kapunk. Ennek azonban határt szab az anyagok olvadáspontja. Ideálisnak tűnt a volfrám, ezért az izzószálakat volfrámból kezdték gyártani. Ezek a lámpák azonban hamar kiégtek, elszakadt az izzószál. Az ok egyszerű, vákuumban az izzószál felületéről lerepültek a hőtől rezgő atomok és rácsapódtak a búra belső falára. Egy felől tehát a búra elhomályosodott, másfelől pedig az anyag elfogyott, tehát végül elszakadt az izzószál. Ezen úgy segítettek, hogy a búrát megtöltötték semleges kémhatású nitrogénnel. Ez javított a helyzeten, mert a nitrogén atomok a leszakadni akaró volfrám atomokat visszalökdösték. Még jobb hatásfokkal csinálták ezt az argon gáz atomjai, mert nagyobb a fajsúlyuk. Aztán átálltak a kriptonra, aminek még nagyobb a fajsúlya. Vagyis a kezdeti időben törekedtek a hosszabb élettartamra és a fehérebb fényre. Sokat segített a helyzeten, amikor az izzószálat spirálosították, majd dupla-spirállá gyártották.

További eredményeket sikerült elérni azzal, hogy az izzószál egyenletességét fokozták. Ugyanis, amennyiben a volfrámszál keresztmetszetében lokálisan valahol csökkenés van, ott a helyi ellenállás nagyobb, ezért egy kicsivel jobban hevül, mint a többi szakaszon. Nyilvánvaló, hogy innen több atom repült le, tehát tovább vékonyodik a szál, mígnem elszakad.

A II. világháború előtti időkben már mindent  elértek, ami elérhető volt. A dupla-spirálos, kripton töltésű lámpák jelentették az izzólámpa gyártás csúcsát. Egyértelmű volt, hogy két szempont áll egymással szembe. Minél fehérebb fény egyre jobb hatásfok mellett és az élettartam. Lehetett gyártani szuper-fényes izzólámpát (fotólámpák) amelyek csak 2 órát égtek, és lehetett gyártani 100 évig ki nem égő lámpát narancssárga pislákolással. Ha akarsz ilyet, a megoldás roppant egyszerű. Vegyél egy 12  voltos autólámpát és köss rá 6 voltot. Sárgán fog világítani, de örökké fog élni.

Az izzólámpa gyártók valóban megegyeztek abban, hogy a lámpáik élettartama névlegesen 1000 óra lesz, mert ez egy észerű kompromisszumnak látszott. Nem égnek ki gyorsa, de elfogadható fényük van. Nincs összeesküvés, nem is lehet, mert bárki meg tudja oldani, hogy az izzólámpái alul-feszítettek legyenek, vagyis a névleges feszültségnél kisebbet kapcsoljon rá. Izzólámpák esetében nincs betervezett elavulás. Elavulnak maguktól. 😀          

___________________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!