1995-ben történt a legsúlyosabb mészárlás Európában a második világháború óta: a délszláv háború idején a boszniai szerb hadsereg katonái Ratko Mladić tábornok vezetésével 8372 bosnyák férfit és fiút végeztek ki, 20 ezer nőt pedig megerőszakoltak, miután július 11-én elfoglalták az ENSZ-erők által védett biztonsági zónát. A népirtást a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűncselekménynek nyilvánította.

A holttesteket tömegsírba temették. Később a nyomok eltüntetése érdekében földgyalukkal kihantolták, és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat. A város környékén eddig több tucat tömegsírt tártak fel.

A boszniai államszövetségtől egyre nyíltabban elszakadni akaró szerb vezetés azonban lényegében azóta sem hajlandó elismerni, hogy genocídium történt, hosszú évek óta tagadják, illetve bagatellizálják a történteket.

A népirtás-tagadás olyan méreteket öltött, hogy Valentin Inzko, az ENSZ korábbi főmegbízottja 2021-ben rendeletet adott ki, amely 5 év börtönnel is büntetheti ezt. A háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja, Milorad Dodik azonban nyíltan közölte: nem hajtják végre a rendeletet.

Most pedig a boszniai szerb törvényhozók megszavazták azt a jelentést, amelyben tagadják, hogy a boszniai háború idején a 8000 muszlim fiú és férfi lemészárlása népirtásnak minősülne. Szerbek ezrei pedig tiltakoztak Banja Lukában az ellen, hogy az ENSZ Közgyűlése májusban határozatban emlékezzen meg az atrocitásról.

A szavazás része annak a kampánynak, amit Belgrád és a boszniai szerbek kezdtek az ENSZ várható lépése ellen.

Milorad Dodik, a régió nacionalista elnöke szerint a boszniai szerb hadsereg srebrenicai hadművelete csupán „nagy hiba” volt. „Bűncselekmény volt, de nem népirtás” – mondta Dodik a szerb zászlókat lengető és tapsoló tüntetők előtt. Felszólította a bosnyákokat, hogy vonják vissza a határozat támogatását, különben a szerbek nem fognak velük egy államban élni.

Aleksandar Vučić szerb elnök a múlt héten kijelentette: Szerbia harcolni fog az ENSZ-határozat ellen, amely a szerbeket hibáztatná. A szerb elnök attól tart, hogy a határozat alapul szolgálhat Bosznia számára, hogy háborús jóvátételt követeljen Szerbiától, a délszláv háború idején a boszniai szerbek szövetségesétől.

( EURONEWS )