Orosz-ukrán háború 788.napja (Világgazdaság)

Az orosz-ukrán háború 788. napja – hátborzongató üzenet a Kremlből: „ez még több ukrán halálához vezet majd”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és szövetségeset üdvözölték, hogy az amerikai képviselőház szombaton összesen 95 milliárd dolláros segélycsomagot fogadott el Ukrajna, Izrael és Tajvan számára. Moszkvában ugyanakkor számítottak erre, az oroszok szerint a segély „tovább gazdagítja az Amerikai Egyesült Államokat és folytatja Ukrajna csődbevitelét”, miközben „még több ukrán halálához vezet majd”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint szövetségesei a NATO-ban és Európai Unióban üdvözölték, hogy az amerikai képviselőház elfogadta a Kijevnek szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagot, a Kreml viszont bírálta a lépést: az oroszok szerint „ez még több ukrán halálához vezet majd”.

Kreml
A Kreml szerint az amerikai segélycsomag még több ukrán halálához vezet majd (Fotó: AFP)

Mint ismert,

az amerikai képviselőház szombaton összesen 95 milliárd dolláros segélycsomagot fogadott el Ukrajna, Izrael és Tajvan számára.

A jóváhagyott javaslat „ezrek és ezrek életét menti meg” – reagált a hírre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi oldalon. Hozzátette: nagyon fontos segítségről van szó, amely érezteti a hatását a katonáiknál a frontokon, valamint az orosz terrortól szenvedő városaikban és falvaikban. Denisz Smihal ukrán kormányfő ugyancsak üdvözölte az amerikai képviselők szolidaritását.

Az Ukrajna ellen 2022. február 24-én támadást indító Oroszország bírálta az amerikai döntést, amely Moszkva szerint „várható és előrelátható” volt. A segély „tovább gazdagítja az Amerikai Egyesült Államokat és folytatja Ukrajna csődbevitelét” – mutatott rá Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője, akit a TASZSZ orosz állami hírügynökség idézett. Az orosz külügyminisztérium szóvivője is bírálta a katonai segélytervet, amely „tovább élesíti a világban meglévő válságokat”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett, hogy a Nyugat „világos üzenetet küld a Kremlnek”. Annalena Baerbock német külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „az optimizmus napja ez Európa számára”.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szintén örömét fejezte ki a segéllyel kapcsolatban, amely szerinte „mindannyiunk biztonságát erősíti mind Európában. mind Észak-Amerikában”.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök kiemelte Mike Johnsont. Úgy véli, a döntésben az amerikai képviselőház elnökének fontos szerep jutott. „Remélem, hogy nem túl késő Ukrajna számára” – jegyezte meg Tusk az X-en.

Petr Fiala cseh kormányfő szintén az X-en mondott köszönetet a házelnöknek az indítvány benyújtásáért.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő úgy vélekedett, hogy a több milliárdos amerikai segély „megvédi a nyugati civilizációt”.

A boszniai szerbek most már hivatalosan is tagadják a srebrenicai népirtást

Belgrád és a boszniai Szerb Köztársaság kampányt indított az ellen, hogy az ENSZ Közgyűlése májusban határozatot hozzon a mészárlás emlékére. A boszniai szerbek eddig is tagadták a genocídiumot.

1995-ben történt a legsúlyosabb mészárlás Európában a második világháború óta: a délszláv háború idején a boszniai szerb hadsereg katonái Ratko Mladić tábornok vezetésével 8372 bosnyák férfit és fiút végeztek ki, 20 ezer nőt pedig megerőszakoltak, miután július 11-én elfoglalták az ENSZ-erők által védett biztonsági zónát. A népirtást a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűncselekménynek nyilvánította.

A holttesteket tömegsírba temették. Később a nyomok eltüntetése érdekében földgyalukkal kihantolták, és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat. A város környékén eddig több tucat tömegsírt tártak fel.

A boszniai államszövetségtől egyre nyíltabban elszakadni akaró szerb vezetés azonban lényegében azóta sem hajlandó elismerni, hogy genocídium történt, hosszú évek óta tagadják, illetve bagatellizálják a történteket.

A népirtás-tagadás olyan méreteket öltött, hogy Valentin Inzko, az ENSZ korábbi főmegbízottja 2021-ben rendeletet adott ki, amely 5 év börtönnel is büntetheti ezt. A háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja, Milorad Dodik azonban nyíltan közölte: nem hajtják végre a rendeletet.

Most pedig a boszniai szerb törvényhozók megszavazták azt a jelentést, amelyben tagadják, hogy a boszniai háború idején a 8000 muszlim fiú és férfi lemészárlása népirtásnak minősülne. Szerbek ezrei pedig tiltakoztak Banja Lukában az ellen, hogy az ENSZ Közgyűlése májusban határozatban emlékezzen meg az atrocitásról.

A szavazás része annak a kampánynak, amit Belgrád és a boszniai szerbek kezdtek az ENSZ várható lépése ellen.

Milorad Dodik, a régió nacionalista elnöke szerint a boszniai szerb hadsereg srebrenicai hadművelete csupán „nagy hiba” volt. „Bűncselekmény volt, de nem népirtás” – mondta Dodik a szerb zászlókat lengető és tapsoló tüntetők előtt. Felszólította a bosnyákokat, hogy vonják vissza a határozat támogatását, különben a szerbek nem fognak velük egy államban élni.

Aleksandar Vučić szerb elnök a múlt héten kijelentette: Szerbia harcolni fog az ENSZ-határozat ellen, amely a szerbeket hibáztatná. A szerb elnök attól tart, hogy a határozat alapul szolgálhat Bosznia számára, hogy háborús jóvátételt követeljen Szerbiától, a délszláv háború idején a boszniai szerbek szövetségesétől.

( EURONEWS )

EP-választások: Magyar Péter pártja megváltoztathatja az erőviszonyokat

Írta: Kiss Gábor

Egy friss felmérés szerint a TISZA párt három képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe.

Hiába emelik föl 705-ről 720-ra az Európai Parlament (EP) tagjainak számát, Magyarország – csakúgy, mint az öt évvel ezelőtti választások után – idén is ugyanannyi, 21 képviselőt küldhet az EP-be.

Jelenleg a magyar EP-képviselők közül 13 kormánypárti (a Fidesznek 12, a KDNP-nek 1 képviselője van), a maradék 8 mandátumon a Demokratikus Koalíció (4), a Momentum (2), a Jobbik (1) és az Esély Közösség osztozik (1). Utóbbit Ujhelyi István hozta létre 2022-ben, miután kilépett az MSZP-ből.

A Europe Elects közvélemény-kutatásai szerint idén januárig úgy nézett ki, hogy ez a felállás marad meg az idei választások után is, a kegyelmi botrány és Magyar Péter politikai pályára állása miatt viszont alaposan megváltozott a helyzet.

Az Euractiv által közölt legutóbbi felmérésben most már csak 11 mandátumot jósolnak a kormánypártoknak – ami még így is a mandátumok több mint felét jelenti.

Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy Magyar Péter új pártjának felbukkanása az ellenzéki térfélen is változást hozhat az EP-választáson: a Tisztelet és Szabadság (TISZA) párt a szavazatok 13 százalékát szerezheti meg, és ezzel 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Az áprilisi adatok szerint ugyanilyen eredményre számíthat a Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP és a Párbeszéd pártszövetsége is. Ebben az esetben ez három DK-s képviselőt jelentene, mert abban állapodtak meg, hogy közös listájuk első három helyén DK-s politikus szerepel.

A felmérés szerint egy vagy két mandátumot szerezhet a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a Momentum és a Mi Hazánk Mozgalom. Néhány héttel korábbi becslés még azt mutatta, hogy mandátumszerzésre esélyes lehet Vona Gábor pártja, a Második Reformkor és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom is.

A végeredményt befolyásolhatja, hogy az 5 százaléknál kevesebbet elérő pártok nem jutnak be az EP-be, így a rájuk leadott szavazatok elvesznek. Ez azt jelenti, hogy ha sokan szavaznak ilyen pártokra, akkor az 5 százaléknál többet elérők könnyebben jutnak egy-egy mandátumhoz.

 

Kiderült az igazság a Pfizer- és Moderna-vakcinákról

2024.04.16. 16:28

Egy amerikai egészségügyi hatóság kutatása cáfolja azokat a széles körben elterjedt állításokat, miszerint az mRNS-oltások összefüggésbe hozhatók a fiatal sportolók hirtelen szívmegállásával.

Nincs bizonyíték arra, hogy az mRNS típusú Covid-vakcinák végzetes szívmegállást vagy más halálos szívproblémát okoznának tizenéveseknél és fiatal felnőtteknél – derül ki a Centers for Disease Control and Prevention csütörtökön közzétett jelentéséből.

Amióta 2020 végén engedélyezték a Pfizer és a Moderna vakcináit, az Egyesült Államokban oltásellenes csoportok az injekciókat hibáztatják a fiatal sportolók halálos szívproblémáiért

Az oltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás egyik leghírhedtebb példájaként Damar Hamlinnak, a Buffalo Bills biztonsági emberének szívleállását hozzák fel példának, akit a pályán újraélesztettek, és végül felépült.

AZ ÚJ JELENTÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI KÖZEL 1300 HALOTTI ANYAKÖNYVI KIVONAT ELEMZÉSÉBŐL SZÁRMAZNAK, OLYAN 16 ÉS 30 ÉV KÖZÖTTI OREGONI LAKOSOK ESETÉBEN, AKIK 2021. JÚNIUS 1. ÉS 2022. DECEMBER 31. KÖZÖTT BÁRMILYEN SZÍVBETEGSÉGBEN VAGY ISMERETLEN OKBÓL HALTAK MEG.

Ez idő alatt az államban közel 1 millió tinédzser és fiatal felnőtt kapott Covid-oltást.

Az Oregoni Egészségügyi Hatóság szakemberei 1300 halotti anyakönyvi kivonatot elemeztek, olyan 16 és 30 év közötti oregoni lakosokét, akik 2021. június 1. és 2022. december 31. között bármilyen szívbetegségben vagy ismeretlen okból haltak meg. Ez idő alatt az államban csaknem 1 millió tinédzser és fiatal felnőtt kapott Covid-oltást. Az elemzésben azokra az emberekre összpontosítottak, akik mRNS típusú Covid-oltást kaptak a Pfizertől vagy a Modernától, és az oltás után 100 napon belül meghaltak.

Az mRNS Covid-vakcinát kapott 40 haláleset közül három következett be ezen az időn belül. A halálesetek közül kettő krónikus alapbetegségnek tulajdonítható. A harmadik halálesetet „meghatározatlan természetes okként” jegyezték fel, a toxikológiai tesztek negatív eredményt adtak alkoholra, kannabiszra, metamfetaminra vagy más tiltott anyagokra.

PAUL CIESLAK, A TANULMÁNY TÁRSSZERZŐJE NEM TUDTA SEM MEGERŐSÍTENI, SEM KIZÁRNI A COVID ELLENI OLTÁST MINT A HALÁL OKÁT, ÉS EGYIK HALOTTI ANYAKÖNYVI KIVONAT SEM TULAJDONÍTOTTA A HALÁLESETEKET AZ OLTÁSOKNAK.

A vizsgált időszakban bekövetkezett 40 haláleset közül csak három történt ezen időkereten belül, amelyek közül kettő krónikus alapbetegséghez volt köthető. A harmadik esetben nem találtak toxikológiai vizsgálattal tiltott anyagokat, így a halál okát nem tudták egyértelműen meghatározni.

Az elemzés azt mutatja, hogy a Covid miatt elhunyt emberek többsége nem volt beoltva, ami alátámasztja a vakcinázás fontosságát, valamint hogy az oltások után bekövetkező hirtelen szívhalál kockázata rendkívül alacsony – írta az NBC News.

 

 

Tibor’bá II.

A Beszéd

Az ország történetében a beszédeknek jelentős szerepe volt. Mindjárt a legelső írásos emlékünk is egy beszéd, Halotti beszéd (Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isá, por és homou vogymuk.)  A negyvennyolcas szabadságharcot is évekkel korábban elveszíthettük volna Kossuth ceglédi beszéde nélkül (Nem adjuk a szabadságunkat). A népi demokráciának becézett államkapitalizmus se lett volna simán bevezethető Rákosi Mátyás Kecskeméti beszéde nélkül (A TSzCs-k bejelentése). Nem csoda hát, hogy a jelenlegi miniszterelnökünk is felhagyott az orbitális hazudozásaival és belemondta a képünkbe az igazságot. Totális diktatúrára törekszem, mert meglehetősen egyéni elképzeléseimet csak, mint abszolút kényúr tudom megvalósítani. Ennyi, és nem több. Illetve, lehet még ragozni tovább.

Az ellenzékecskék és azok vezetői nyugodtan haza mehetnek, és amíg szép idő van, kimehetnek a még létező játszóterekre és homokozzanak egy nagyot. Nem lesz több választás, nincs rá szükség, Putyin se akar több választást, Erdogan se, a kínaiaknál meg különben se volt szokás választásokat tartami, és mégis évi 10 százalékos a GDP növekedésük.

És mi lesz? Ami Horthy alatt is volt, a hatalom közvetlen és közvetett kiszolgálóinak, közép vállalkozóktól felfelé (a kisvállalkozók felejtsék el), tőkéseknek, a középosztály legfelsőbb rétegének, összegezve talán egy millió magyarnak jó lesz, vagy legalább is elfogadható, a többi pedig mehet a lecsóba. És miért? Mert Orbán ezt sütötte ki. – A nagy kérdés, hogy a nemzet megengedheti-e magának, hogy lemondjon a magyarság 90 százalékáról? Egy ilyen tragédiánk már volt, 1526-ban a török invázió idején a nemzet 90 százalékát nem mozgósították, mert – ahogy most se – tartoztak hivatalosan a nemzethez.

Ha az emberiség megússza a termonukleáris háborút, a globális felmelegedés hatásait, a fertőző betegségek járványait…. stb. Nekünk még ezen felül meg kell(ene) úsznunk a nemzet szétverését, az 1100 éves haza átadását másoknak.

 

Tibor’bá munkásságából egy morzsa

Hamis logika a tudomány tagadása mögött

Akik tagadják a COVID-19 okozta veszélyt, azok szembe helyezkednek a globális klímaváltozással és az evolúcióval is.

Az egyetemen megismertem a sok millió logika megtévesztést, ami átjárja világunkat. A valós logika meglehetősen restriktív. Ha autó, akkor kerekei vannak. Ez egy autó, tehát vannak kerekei.

A tudományban a legbosszantóbb a következő okoskodás: Ha autó, akkor kerekei vannak. Végzek egy kísérletet, ahol kiderül, hogy vannak kerekei. Következésképpen ez egy autó. Sajnos logikailag ez helytelen. Számtalan dolog létezhet, aminek vannak kerekei. A tudósok ezt a hibát állandóan elkövetik. Karl Popper ezért előállt azzal, hogy egy elmélet helyességét nem lehet bizonyítani, mert vizsgálni kellene minden lehetséges körülmény között, amik nyilvánvalóan képtelenség. Azonban egyetlen ellenpélda bizonyíthatja, hogy az elmélet hamis.

Míg Popper elmélete mélységesen ellentmondó volt, sok tudóst vonzott az egyértelműsége és (látszólagos) logikai szigora miatt. Azonban itt is van egy logikai hiba. Kísérletem olyan okok miatt is meghiúsulhatott, amelyeknek semmi közük az elmélethez. Az én kísérleti beállításom például lehet, hogy nem volt kellően érzékeny a megjósolt hatás észleléséhez. Ennek a problémának nincs logikai megoldása, de a tudósok leginkább a konzisztencia révén küzdenek meg vele (az a kérdés, hogy melyik magyarázat felel meg leginkább a különféle forrásokból származó bizonyítékoknak), vagy a legjobb magyarázatra való következtetés (egy problémát többféle szemszögből néznek meg, és megnézik, melyik magyarázatot látják). tarts ki a legjobban). Mindez azt jelenti, hogy a logikai tévedések mindenhol megtalálhatók, és nem mindig könnyen cáfolhatók. Az igazság, legalábbis a tudományban, nem magától értetődő. És ez segít megmagyarázni, hogy a tudománytagadás miért könnyen generálható és miért nehéz megölni. Ma egy olyan világban élünk, ahol a tudomány tagadása – az éghajlatváltozástól a COVID-19-ig mindenről – burjánzik, és mindenféle tévedésről tájékoztat. John Cook, a George Mason Egyetem munkatársa például elvégezte az éghajlatváltozás tagadásával kapcsolatos logikai tévedések és torzulások elemzését, amelyek magukban foglalják a következtetések levonását, a cseresznyeszedést, a lehetetlen elvárások felkeltését, a hamis szakértőkre való támaszkodást, az összeesküvés-elméletek bátorítását és a tudósok motivációjának megkérdőjelezését. De van egy meta-tévedés – ha úgy tetszik, egy tévhit –, amely motiválja ezeket a sajátos tévedéseket. Ez azt is megmagyarázza, hogy miért kérdőjelezik meg olyan sokan azok közül, akik elutasítják az antropogén éghajlatváltozás tudományos bizonyítékait, a COVID-19-hez kapcsolódó bizonyítékokat. Tekintettel arra, hogy mennyire elterjedt, figyelemre méltó, hogy a filozófusok nem adtak neki formális nevet. De azt hiszem, tekinthetjük a szociológusok által implicit tagadásnak nevezett változataként. Az implikatív tagadást úgy értelmezem, hogy ez a következő: Ha P, akkor Q. De nem szeretem a Q-t! Ezért P-nek rossznak kell lennie. Ez az a logika (vagy logikátlanság), amely a legtöbb tudományos elutasítás hátterében áll. Klímaváltozás: Elutasítom azt a felvetést, hogy a „piac varázsa” megbukott, és állami beavatkozásra van szükség a piaci kudarc orvoslásához. Evolúciós elmélet: Engem sért az a felvetés, hogy az élet véletlenszerű és értelmetlen, és hogy nincs Isten. COVID-19: Haragszom arra, hogy otthon maradok, elveszítem a jövedelmet, vagy ha a kormány megmondja, mit tegyek. Sok esetben ezek a kifogások félreértéseken alapulnak; Az evolúciós elmélet nem bizonyítja Isten nemlétét. Más esetekben a következmények elég valósak. Az éghajlatváltozás piaci kudarc, amelynek megoldása érdekében kormányzati lépéseket kell tenni. A széles körben elterjedt tesztelési és kontakt nyomkövetési rendszer hiányában nem volt ismert módszer a SARS-CoV-2 terjedésének lassítására az Egyesült Államokban anélkül, hogy a legtöbbünk otthon maradna. A COVID-19 megmutatta, milyen veszélyes az implicit tagadás tévedése. Amikor elutasítjuk a bizonyítékokat, mert nem tetszik, amit jelentenek, akkor kockáztatjuk magunkat. Az Egyesült Államok gyorsabban cselekedhetett volna a COVID-19 visszaszorítása érdekében. Ha így lett volna, életeket és munkahelyeket is megmentettünk volna. De a tényeknek van egy kényelmetlen szokásuk, hogy útjába álljanak vágyainknak. Előbb-utóbb a tagadás a valóság szikláira zuhan. A kérdés csak az, hogy lezuhan-e azelőtt vagy az után, hogy kitérünk az útból.

Sértő állításokra hivatkozva feljelenti a magyar kormány a SPAR-t

A SPAR vezérigazgatója nemrég azt mondta, hogy a hatalomhoz közel álló figurák megpróbáltak részesedést szerezni az üzletláncban. A kormány szerint ez nem igaz.

Jogi lépéseket tesz a magyar kormány a SPAR kiskereskedelmi lánccal szemben, jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ATV beszámolója szerint.

A politikus azt mondta, hogy az ügyben az igazságügyi miniszter fog eljárni, de azt nem árulta el, hogy az osztrák anyacég vagy a magyar leányvállalat, esetleg mindkettő ellen nyújt majd be feljelentést Tuzson Bence. Nagy annyit közölt, hogy több szintről is érkezett sértő állítás a SPAR-tól.

Nyílt háború a SPAR és a kormány között

A magyar kormány és a SPAR viszonya nagyon elmérgesedett az utóbbi időben. Az üzletlánc osztrák vezetése két dologgal húzta ki a gyufát: egyrészt az Európai Unióhoz fordult a kiskereskedelmi láncokat sújtó magyarországi különadó miatt, másrészt pedig azzal vádolta meg a kormányt, hogy a hatalomhoz közeli szereplők megpróbáltak részesedést szerezni a cégükben.

A különadóval kapcsolatban a SPAR azt állítja, hogy diszkriminatív, és számos uniós szabályt megsért. Nagy Márton ezzel kapcsolatban most azt mondta, hogy az Európai Bizottság egyelőre még vizsgálja, hogy indítson-e eljárást.

A SPAR vezérigazgatója, Hans Reisch március közepén úgy fogalmazott egy osztrák lap kérdésére, hogy „viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet”.

A magyar kormány hevesen tagadja, hogy megpróbálták volna bevásárolni magukat az üzletláncba. A legélesebben Lázár János fogalmazott. A miniszter kijelentette, hogy a cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett, hazugnak nevezte a SPAR vezetőségét, majd mégis belengette a felvásárlást:

„Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a SPAR így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, az alaptalan állításokat tőlük, és inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül” – mondta.

 

Netanjahu: Izrael egy lépésre van a háború megnyerésétől

Az izraeli kormányfő szerint országa egyetlen lépésre van a győzelemtől a Hamász elleni háborúban, a megállapodást a terrorszervezet akadályozza.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.

Israel-Hamas War 2023: Netanyahu Visits West Bank
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint egy lépésre vannak a győzelemtől / Fotó: Amos Ben Gershom/Israel Gpo

Netanjahu a kormányülés elején közölte, hogy fél év telt el a háború kezdete óta, és kijelentette, hogy az eredmények nagyszerűek. Utalt rá, hogy 133, a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túsz még mindig fogságban van.

Nem Izrael, hanem a Hamász akadályozza a megállapodást

– hangoztatta.

A kormányfő szerint a Hamász szélsőséges követeléseinek célja, hogy érintetlenül fennmaradjon a háború befejezésével. Hogy képes legyen túlélni, és talpra állni, veszélyeztetni állampolgáraikat és katonáikat.

„A behódolás a Hamász követeléseinek lehetővé tenné számára, hogy ígérete szerint újra és újra megpróbálja megismételni az október 7-i bűnöket. A Hamász azt reméli, hogy a kívülről és belülről érkező nyomás arra készteti Izraelt, hogy megadja magát ezeknek a szélsőséges követeléseknek. Ez nem fog megtörténni. Izrael kész az egyezségre, Izrael nem hajlandó megadni magát” – állította Netanjahu.

Izraelben „az emberek abszolút többsége egységes abban, hogy a győzelemig kell folytatni a harcot” – vélekedett a kormányfő.

A legmagasabb szintről érkezett a figyelmeztetés: a világ egyik legerősebb hatalma egyre jobban beáll Putyin háborúja mögé

Az Egyesült Államok arra figyelmeztette európai szövetségeseit, hogy Kína jelentős mértékben támogatja Oroszország hadiipari komplexumát. Ezzel nemcsak az ukrajnai invázióhoz járul hozzá, hanem más országok biztonságát is veszélyezteti – írta meg a Financial Times.

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere, európai kollégáival folytatott tárgyalások során terelte a figyelmet Peking aggasztó szerepére. Blinken szerint Kína eszközökkel és technikai szakértelmével is segíti Moszkvát, különös tekintettel az optikai berendezések és hajtóanyagok gyártására. A nyugati államok korábban számos szankciót és kereskedelmi embargót vezettek be Oroszországgal szemben, amelyek célja az orosz gazdaság megfékezése és a katonai ellátás megakadályozása volt.

A KORLÁTOZÁSOK ELLENÉRE A KREML KÉPES VOLT FENNTARTANI GAZDASÁGÁT ÉS NÖVELNI VÉDELMI IPARÁT, RÉSZBEN AZ ERŐSÖDŐ KÍNAI KERESKEDELEMI KAPCSOLATOKNAK KÖSZÖNHETŐEN.

Blinken felszólította Amerika szövetségesit, hogy fejezzék ki aggodalmaikat Peking politikájával szemben, valamint beszéljenek nyilvánosan a mélyülő kínai-orosz együttműködésről. Elmondta továbbá, hogy szerinte itt az idő lépéseket tenni az orosz ipari bázist erősítő szereplőkkel szemben.

Idén először szervez közösen konferenciát a Portfolio és a Wolters Kluwer a témában – körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek. Vegyen részt Ön is a jogi, üzleti, informatikai és kiberbiztonsági területek aktív párbeszédében.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Kína olyan berendezéseket szállít Oroszországnak, amelyeket hadiiparban is felhasználhatnak. Joe Biden amerikai elnök közvetlenül Hszi Csin-pinggel is felvetette ezeket a kérdéseket nemrégiben egy telefonbeszélgetés során.

KÍNA ELUTASÍTJA A NYUGAT VÁDJAIT, SZERINTÜK NEM NYÚJTANAK OLYAN TÁMOGATÁST OROSZORSZÁGNAK AMELYEKET A HARCTÉREN IS BE TUDNÁNAK VETNI. PEKING SZERINT INKÁBB A NYUGAT FELELŐS A KONFLIKTUS TOVÁBBI KIÉLEZÉSE MIATT.

A Megafon és társai több mint 46 millió forintot költöttek el Magyar Péter hangfelvétele óta

A Lakmusz összesítette, hogy március 24. óta mennyit költött a fideszes propagandagyár az elhíresült hangfelvétel hiteltelenítésére, illetve figyelemelterelésre. Magyar Péter március 26-a reggelén hozta nyilvánosságra, ahogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter a magyar ügyészség kézivezérlésére utalt

lakmusz.hu tényellenőrző portál összesítése szerint március 24. és 31. között a kormánypárti Megafon harminc videóját hirdették a közösségi térben, együttesen több mint 42 millió forintért. Ezek a videók azt az üzenetet sulykolták, hogy Magyar Péter úgymond bántalmazó házastársi kapcsolatban élt volt feleségével, Varga Judittal. (Varga korábban még épp az ellenkezőjét próbálta elhitetni a Hot magazinnak adott interjújában vagy például a Képmásban.)

További Fidesz-közeli médiatermékek facebookos hirdetési aktivitását is vizsgálták, és azt találták, hogy az Origo, a Magyar Nemzet, a Hír TV, a TV Tények és a közmédia oldala, a hirado.hu összesítve több mint 4 millió forintért hirdette azonos tartalmú üzeneteit.

Csupán e két tétel tehát összesen több mint 46 millió forintnyi költést ad ki egyetlen hét leforgása alatt.

Összehangolt lejáratókampány folyik

Mint korábban a Media1 is beszámolt róla, Magyar Péter egyik első állítása közéleti színrelépésekor a szerinte maffiaszerűen működő kormányzatról éppen a végletesen központosított és túlárazott állami kommunikációval volt kapcsolatos. Megírtuk azt is, hogy nyilvános megszólalásaiért már március első felében fizetett hirdetésekben támadta az Origo, és röpke tíz nap alatt 92 lejárató cikk született róla fideszes médiumokban. Leleplező hangfelvételéről pedig különös módon pontosan ugyanazok a szavak jutottak az összes kormánypárti lap eszébe.

A Media1 külön is foglalkozott az Origo és az állami televízió karaktergyilkos technikáival, amelyekkel Magyar Péter hitelességét és jelentőségét próbálták bagatellizálni.

Egy leleplezéssel indult minden

A fideszes propagandasajtóban lufiként emlegetett hangfelvételen magát Varga Juditot hallhatjuk, amint a volt igazságügyi miniszter a Völner-Schadl ügyről beszélget Magyar Péterrel, és elmondja neki, hogy Rogán Antal kihúzatta magát az ügyészségi dokumentumokból.

Erre válaszul Varga Judit azt mondta, hogy csupán a „bántalmazó férjének” kívánt megfelelni, amikor ilyeneket mondott. Magyar Péter szerint ez a vád nem több mint egy nyilvános rágalmazás és egy figyelemelterelési kísérlet a példátlan politikai botrányról.

https://media1.hu/2024/03/26/magyar-peter-szembe-jon-a-valosag-hangfelvetel-leplezes/

https://media1.hu/2024/03/26/lufi-jelszo-magyar-peter-propaganda-fideszes-sajto/

(Média1.hu)

https://www.msn.com/hu-hu/hirek/other/karaktergyilkoss%C3%A1g%C3%A9rt-bus%C3%A1san-j%C3%A1r-a-b%C3%A9r-megjelent-br%C3%B3dy-j%C3%A1nos-%C3%BAj-dala/ar-BB1l8I9H?ocid=msedgdhp&pc=U531&cvid=0719ecfa6d304522ad6c84ff03e56862&ei=7

Így hat az óraátállítás az egészségre: tünetek és megoldások

Az időváltozás és annak következményei az egészségre
Írta: Jesús Maturana

 

Sokan beszélnek az óraátállítással járó energiamegtakarításról, de kevés szó esik arról, hogyan hat ez az egészségünkre és a bioritmusunkra. Ha fáradt, ingerlékeny, jetlag-el küzd vagy étvágytalan, az az időeltolódás miatt lehet.

Számos tanulmány született arról, hogy az óraátállítás, egy óra „elvesztése” március utolsó hétvégéjén energiamegtakarítást eredményez, bár sok szakértő nemrégiben azt állította, hogy a megtakarítás elhanyagolható.

A tanulmányok azonban egyértelműek arról, hogyan hat ez a szervezetre, mennyi időbe telik, amíg alkalmazkodik hozzá, és milyen tünetek jelentkezhetnek ma és az következő napokban.

Igaz, hogy egyetlen tanulmány sem meggyőző a hirtelen időváltás bioritmusra gyakorolt következményeiről, de ha az alábbi tünetek bármelyikét érzi, tudja, hogy nincs egyedül.

Az Alvás Alapítvány szerint az emberek átlagosan 40 perccel kevesebbet alszanak a nyári időszámításra átállást követő hétfőn, és ennek következményei vannak.

Visszatérő tünetek az órátállítást követően

  • Nehézségekaz éjszakai alvásban.
  • „Jet-lag” érzés, fáradtság és/vagy levertség, még akkor is, ha alszunk – ami csökkenti az energiánkat.
  • Nappali álmosság, ami annak köszönhető, hogy nem pihenünk eleget éjszaka.
  • Ingerlékenység.
  • figyelem és a koncentráció hiánya.
  • Csökkent szellemi és fizikai teljesítmény.
  • Az éhségérzet zavarai, amelyek váratlan akár az éjszakai órákban is jelentkezhetnek.

Miért jelentkeznek ezek a tünetek?

Fiziológiai szempontból az időeltolódás legközvetlenebb hatása a melatonin kiválasztásának megváltozása.

Ez a hormon a napfény mennyiségétől függően szabályozza az ébrenlétet és az alvást. Ha kevesebb a napfény, több melatonin termelődik. Ha több a napsütéses órák száma, akkor csökken, és ennek közvetlen következménye, hogy az alvásindukáló funkció később következik be.

Az óraátállítással a napi vagy munkarend nem változik, így a biológiai óra szempontjából egy órával korábban ébredünk, és megszakítjuk az alvási rutint. Ez kevesebb pihenést jelent.

Sueño
SueñoLUCA BRUNO/AP

Ez hasonló a jet-lag hatásához, amikor különböző időzónájú országok között repülünk.

Ezért a melatonin kiválasztásának ez a szabályozási zavara elég ahhoz, hogy a szervezet szenvedjen, és fáradtság, kimerültség vagy akár ingerlékenység jelentkezzen.

Az időeltolódás leginkább a gyermekeket és az időseket sújtja, akik érzékenyebbek a hormonális változásokra. Azonban csak idő kérdése, hogy a szervezet alkalmazkodjon és helyreálljon.

Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a szervezet kevesebb mint három nap alatt alkalmazkodik az új időhöz, helyreáll a bioritmus.

Megoldások és tippek a gyors alkalmazkodáshoz

  • Kerülje az alkoholtartalmú italokat lefekvés előtt. Az alkohol alvászavarokat okoz, és rossz minőségű pihenést fog eredményezni, ami súlyosbítja az időátállítás tüneteit.
  • Állítson be egy következetes alvási rutint. Próbáljon meg minden nap ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni, ez egészségügyileg egyébként is fontos. Az óraátállítást megelőző és követő napon legalább 7 óra alvás ajánlott.
  • Változtassa meg (ha teheti) fokozatosan a lefekvési időpontot. Bölcs dolog az óraátállítást fokozatosan, két-három napon keresztül adaptálni, hogy tompítsa a hatást.
  • Napközben töltsön időt a szabadban. A természetes fény a bioritmusunk mozgatórugója, megelőzi a fáradtságérzetet napközben, éjszaka pedig a szervezet melatonint termel, hogy segítsen elaludni.
  • Egy mini szundikálással alkalmazkodjon. Sokan érzik az alváshiányt, és ezt a hiányt gyorsan, 20 percnél rövidebb, gyors szundikálással szabályozzák az óra átállitását követő napokban. Ez akkor hasznos, ha nem tudja fokozatosan átállítani az ébredési és lefekvési időpontjait.
  • Lefekvés előtt ne fogyasszon koffeint. A lefekvés előtti koffeinforrás kerülése hasonlóan segít, mint az alkoholtartalmú italok elhagyása. A reggeli mérsékelt mennyiségű koffein nincs észrevehető hatással az éjszakai alvás minőségére.
  • Amelatonin lefekvés előtti szedése beválhat. Az Egészségügyi Minisztérium szerint azonban ezekben az esetekben nem ajánlott, kivéve, ha álmatlanságban szenved.

Az óraátállítás mellékhatásai, érdekességek

Számos tanulmány foglalkozott már az óraátállítással és annak szervezetre gyakorolt hatásaival, és még mindig sok a kérdőjel. Nincs közvetlen ok-okozati összefüggés az óraátállítás és a hatások között, de a statisztikai adatok figyelemre méltóak.

Egyértelműnmek tűnnek azok a kutatások, amelyek a szívinfarktusok és a szélütések számának növekedéséről számolnak be a tavaszi óraátállítást követő napokban (egy órával kevesebbet alszunk), míg az őszi időszámításváltáskor ez a szám csökken.

Hasonló és ellentétes összefüggés mutatkozik az öngyilkosságok és a közlekedési balesetek számával is.

Az őszi óraátállítást követő három napban nő, a tavaszi után pedig csökken, a nappali világos órák változása miatt.

Ezek az adatok sem nem meggyőzőek, sem nem általánosíthatók, és ahogy a Sanitasban olvashatjuk, a nagyon szenzitív embereket érinti.

    (Euronews )

 

Putyin: az USA kelet-európai csatlósainak nincs okuk félni

Moszkva nem törekszik konfrontációra Amerika kelet-európai csatlósaival – jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Több nyugati tisztségviselő azzal próbált támogatást szerezni az Ukrajnának nyújtandó további segélyeknek, hogy Moszkva nem áll le, ha Kijev vereséget szenved a csatatéren. Putyin a Tveri területen lévő Torzsok légitámaszponton tett látogatása során foglalkozott ezekkel az állításokkal.

“Ez egyszerűen képtelenség” – mondta az orosz elnök, megjegyezve az orosz védelmi kiadások és a NATO hadseregek költségvetése közötti különbséget.

“Az állítások, hogy Ukrajna után Európát is megtámadjuk – ez teljes képtelenség és a saját lakosságuk megfélemlítése, csak azért, hogy pénzt szedjenek ki belőlük”.

Az USA kelet-európai “szatellitáinak” nincs okuk félni – tette hozzá Putyin. A Lengyelország, Csehország vagy a balti államok elleni esetleges orosz támadásról szóló kijelentések csak propaganda, amelyet a kormányok folytatnak, hogy megijesszék polgáraikat, “hogy további finanszírozást szedjenek ki az emberekből, hogy ezt a terhet a vállukon viseljék”.


Vlagyimir Putyin orosz elnök Torzsokban, egy helikopter kiképzőközpontban. Kép: Kreml

A NATO Oroszország határai felé terjeszkedik, nem pedig fordítva – jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy “Oroszország csupán megvédi népét a történelmi területein”.

“Egészen a határainkig jöttek… Átmentünk az óceánon az Egyesült Államok határaihoz? Nem, ők közeledtek hozzánk, és nagyon közel jöttek” – mondta.

Torzsok ad otthont a 344. kiképzőközpontnak, ahol orosz harci pilótákat képeznek ki, köztük az ukrajnai konfliktusban való részvételre kiképzett személyzetet.

(Orosz Hírek)

 

 

Meghökkentő dolgot tett Izrael Amerikával szemben, Washington szerint ez már túlzás

Lemondta Izrael kormánya az Egyesült Államokba tervezett látogatást, mivel az Egyesült Államok nem vétózott meg az ENSZ BT előtt egy Izraelre vonatkozó tűzszüneti határozatot – írja a CNN.

Az Egyesült Államok Izrael legfontosabb szövetségese, eddig az ENSZ előtt előterjesztett tűzszüneti javaslatokat is sorra vétózták meg, hétfőn azonban váratlanul tartózkodtak, így az ENSZ BT 14 tagja elfogadta a javaslatot. A javaslat arra szólítja fel Izraelt, hogy a ramadán idejére hirdessen tűzszünetet Gázában, a Hamászt pedig arra, hogy engedje el az összes októberben elrabolt túszt. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt nyilatkozta, hogy „megbocsáthatatlan” lesz, ha a határozat tartalmát nem implementálják a felek.

Izrael ettől függetlenül jelezte: nem fogják betartani a határozatot, nem lesz semmilyen tűzszünet. Izrael ENSZ-nagykövete azt mondta: a határozat gátolja a túszok kiszabadítására tett erőfeszítéseket. A Hamász és a Palesztin Hatóság azonban üdvözölte az ENSZ döntését.

Amerika lépése miatt törésvonal alakult ki Washington és Jeruzsálem közt: az izraeli kormány lemondott egy Egyesült Államokba tervezett látogatást. A vizit célja az lett volna, hogy Izrael és az Egyesült Államok arról egyeztessen, hogy tud a zsidó állam Rafah elleni offenzívát kezdeni anélkül, hogy a katonai művelet vérfürdőbe torkollna.

A CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint Izrael „túlreagálta” a helyzetet.

 

Háborúnak nevezte a háborút az orosz elnök szóvivője, és ennek még komoly következményei lehetnek

Dmitrij Peszkov szerint tényleg különleges katonai műveletnek indult az invázió, de mostanra Oroszország már háborúban áll. Az is lehet, hogy Peszkov ezzel egy újabb katonai mozgósítást készít elő.

Háborúnak nevezte az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktust Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője. Az orosz vezetés eddig szigorúan különleges katonai műveletként hivatkozott az Ukrajna elleni invázióra, és büntetendővé tette azt, ha valaki nyilvánosan a háború szót használja. Peszkov viszont most először maga is háborúról beszélt, elmondása szerint azért, mert a nyugat is aktív részese lett a harcoknak.

„Igen, különleges katonai műveletnek indult, de amint ez a szövetség létrejött, amikor a kollektív Nyugat beszállt Ukrajna oldalán, ez számunkra háborúvá vált” – mondta ki Peszkov azt a szót, amiért oroszok ezreit citálták bíróság elé.

Nem kizárt, hogy a háború szó használatával a szóvivő egy közelgő katonai mozgósítást készít elő. Az utóbbi időben felerősödtek azok a hangok, melyek szerint Putyin a hadsereg megerősítésére készül választási győzelme után. A spekulációt táplálja, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter új egységek felállítását jelentette be, ehhez pedig okvetlenül szükség lesz új katonákra is.

Átfogó támadás az ukrán infrastruktúra ellen

Az orosz hadsereg az elmúlt órákban az egyik legnagyobb támadását hajtotta végre az ukrán energetikai létesítmények ellen, egymillióan maradtak áram nélkül.

„Amikor a robbanások elkezdődtek, felébredtem, majd még több robbanás történt. Aztán hallottam, hogy repülnek az ablaküvegek most is rakétaszilánkok között állunk” – mondta egy szemtanú Dnyipróban, egy másik pedig arról beszélt, hogy a lökéshullám kinyitotta az erkélyajtót és még a fürdőben is kitörte az ablakot.

A támadás során összesen 88 rakétát és 63 drónt lőttek ki különböző célpontokra. Az ukrán légvédelem szerint ezek jelentős részét sikerült hatástalanítani, de így is legalább 5 ember halt meg a csapásokban.

Az átfogó támadást az orosz vezetés szerint az orosz területeket ért ukrán támadások miatti bosszú volt. Nemrég írtunk arról, hogy a közelmúlt ukrán csapásait az Egyesült Államok sem nézi jó szemmel: a Financial Times szerint Washington felszólította Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, és arra figyelmeztetett: a dróncsapások azzal a kockázattal járnak, hogy felhajtják a globális olajárakat és megtorlást provokálnak.

 

A 2023-as év egyértelműen a legmelegebb év volt mióta mérések léteznek

2023-ban rekordok dőltek meg az óceánok felmelegedésében, a tengerszint emelkedésében, az antarktiszi tengeri jég elvesztésében és a gleccserek visszahúzódásában.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) közzétette a „A globális éghajlat helyzete 2023” című jelentését, amiben megerősítette, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb év. A beszámoló a 23-i Meteorológiai Világnapra időzítve jelent meg márciusban.

A 174 éves megfigyelési adatok szerint 2023 év megdöntötte az előző legmelegebb év rekordját, 2016-ot, amely 0,12 °C-kal haladta meg az 1850-1900-as átlagot. 2023 szeptembere különösen figyelemre méltó volt, mivel messze felülmúlta a korábbi globális szeptemberi rekordot.

Hőhullámok, árvizek, aszályok, erdőtüzek és gyorsan erősödő trópusi ciklonok okoztak nyomorúságot és káoszt, milliók mindennapi életét tönkretéve és sok milliárd dolláros gazdasági veszteséget okozva.

„Az éghajlatváltozás sokkal többről szól, mint a hőmérsékletről. Amit 2023-ban tapasztaltunk, különösen az óceánok példátlan felmelegedése, a gleccserek visszahúzódása és az antarktiszi tengeri jég elvesztése különösen aggasztó” – mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.

Tengeri jég az Antarktiszt körülvevő óceánon
Tengeri jég az Antarktiszt körülvevő óceánonTed Scambos/National Snow and Ice Data Center

Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése a feljegyzések szerint még soha nem volt ennyire alacsony, a tél végi maximális kiterjedés 1 millió km2 -rel maradt el az előző rekordévtől, ami Franciaország és Németország területének felel meg együttvéve.

„Az éghajlati válság az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás – fogalmazott Celeste Saulo, amely szorosan összefonódik az egyenlőtlenségi válsággal – amint azt a növekvő élelmezési bizonytalanság és a népesség elvándorlása, valamint a biológiai sokféleség csökkenése mutatja”

Négy év alatt az akut élelmiszerhiányban szenvedő emberek száma világszerte több mint kétszeresére nőtt. A szám a 78 megfigyelt országban a koronavírus-világjárvány előtti 149 millióról 2023-ra 333 millióra nőtt.

A csendnek van hangja? / 444.hu /

Pssszt! Hallod a csend hangját?© Technológia: 444.hu

Évszázadok óta foglalkoztatja a filozófusokat, hogy az emberek képesek-e többet hallani a hangoknál. A perceptuális nézet szerint szó szerint halljuk a csendet, míg a kognitív nézet szerint csak a hangok hiányából következtetünk a csendre.

„Általában úgy gondolunk a hallásra mint érzékre, hogy az a hangokkal kapcsolatos. De csend, bármi is legyen az, nem hang, hanem a hang hiánya” – mondta Rui Zhe Goh, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem filozófia és pszichológia szakos hallgatója, aki egy új kutatást vezetett a témában.

„Meglepő módon az eredményeink azt sugallják, hogy a semmi is olyasvalami, amit hallani lehet” – mondta. A filozófusokból és pszichológusokból álló kutatócsoport hallási illúziók segítségével tárta fel, hogyan torzítják a csend pillanatai az emberek időérzékelését.

A több mint ezer alany részvételével zajlott kutatásban jól ismert hallási illúziókat módosítottak úgy, hogy az eredeti illúziókban hallható hangokat csenddel helyettesítették. Az egyik illúzió eredeti változatában például egy hang sokkal hosszabbnak tűnik, mint amilyen valójában, a kutatásban szereplő illúzióban viszont ugyanolyan hosszú csendet hallottak hosszabbnak a résztvevők.

A kutatók szerint az, hogy a csendes illúziók pontosan ugyanolyan eredményt hoztak, mint hangalapú változataik, arra utal, hogy az emberek hallási feldolgozása ugyanúgy kezeli a csendet, mint a hangokat, vagyis ténylegesen halljuk a csendet.

Az eredmények új utat nyitnak a hiány érzékelésének tanulmányozására, és a kutatók azt tervezik, hogy tovább vizsgálják, az emberek milyen mértékben hallják a csendet, és hogy például akkor is hallják-e a csendet, amikor azt nem előzik meg hangok.

 

Orosz Hírek

Az észt kormányfő nem zárta ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába

 

 

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerdán elutasította, hogy garanciákat nyújtson a parlamentnek arra, hogy nem küldi a balti ország szárazföldi erőit Ukrajnába.

Csak Észtország és Litvánia mutatott lelkesedést a katonák Ukrajnába küldésének gondolata iránt, miután Emmanuel Macron francia elnök február végén úgy érvelt, hogy minden lehetőséget meg kell fontolni Oroszország győzelmének megakadályozására.

A szerdai kérdések órájában néhány képviselő arra kérte Kallast, hogy garantálja, hogy az észt védelmi erőket nem fogják Ukrajnába vezényelni.

 

 

Ukrajnának nyújtott katonai segítségünket Oroszország is tekinthetné beavatkozásnak”.


“Mi itt egyértelműen választottunk egy oldalt, és ez az oldal Ukrajna, mert Oroszország közvetlen fenyegetést jelent számunkra” – tette hozzá Kallas.

Elmondta a képviselőknek, hogy Tallinn segíteni kíván az ukrán csapatok kiképzésében, nem pedig saját katonákat küldeni a harctérre.

 

 

Az egykori balti szovjet köztársaság 2004-ben csatlakozott az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával együtt.

Észtországnak mintegy 4200 aktív szolgálatot teljesítő katonája van, amely elméletileg 43 000 fős háborús hadsereggé bővíthető. Összehasonlításképpen: Ukrajna 2023-as ellentámadásának hat hónapja alatt orosz becslések szerint 125 000 áldozatot szenvedett. A kijevi kormány eltitkolta vagy alábecsülte veszteségeit, de Volodimir Zelenszkij elnök decemberben azt mondta, hogy 500 ezerrel több katonára van szükség a fronton.

Macron szárazföldi csapatokra vonatkozó elképzelését egy sor zord harctéri jelentés motiválhatta – jelentette a múlt héten a francia Marianne című lap. Az egyik titkos dokumentum megjegyezte, hogy sok “civil ruhát viselő” nyugati már most is oktatóként vagy tanácsadóként tevékenykedik Kijevben, és azt javasolta, hogy az ukránokat szabadítsák fel a frontvonalbeli szolgálatra azáltal, hogy a NATO alig álcázott személyzete átveszi a hátországi feladatokat.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött csapatokról szóló minden nyilatkozat arra szolgál, hogy elfedje egyes NATO-tagok valódi tervét, amely “Ukrajna maradványainak tekintett terület felosztása”.

 

 

A reggeli kihagyása

A reggeli vajon tényleg a nap legfontosabb étkezése? Erre a kérdésre keresett választ a The Guardian feltételezve, hogy a modern kor emberének nincs szüksége akkora energialöketre, mint az ipari forradalom előtti időkben élőknek. Akkoriban ugyanis érdemes volt figyelni a bőséges kalórabevitelre a szántóföldeken végzett kemény munka megkezdése előtt.

„Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár és vacsorázz, mint egy koldus” – tartja a bölcs mondás, amelyet nemrég megkérdőjelezett a The Guardian című brit napilap. Mint azt szakemberek segítségével megállapították, energiaszükséglet szempontjából valóban nincs szükségünk arra, hogy teleegyük magunkat reggelente, ettől függetlenül mégis a nap legfontosabb étkezésének mondható a reggeli, hiszen számos betegségtől megóvhatjuk magunkat, ha nagy gondot fordítunk rá.

Számos megfigyeléses tanulmány eredménye szerint a reggelit kihagyók körében nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a stroke kialakulásának kockázata.

Egyes adatok azt is mutatják, hogy azok, akik nem reggeliznek, hajlamosak tápanyagszegényebb és egészségtelenebb ételeket választani a nap többi részében, ami az éhséghormon (ghrelin) magas, és a jóllakottsághormon (leptin) alacsony szinten maradásával magyarázható. Természetesen azt is fontos megemlíteni, hogy a napjaikat általában reggelivel indító emberek vélhetően más módokon is odafigyelnek az egészségükre, így egyéb tényezők is szerepet játszanak a jólléti állapot alakulásában ellentétben azokkal, akiknek csak egy kávéra van idejük a reggeli rohanásban.

Időszakos böjt

Az időszakos böjt lényege, hogy a napi étkezés időablakát szűkebbre szabja, ezért az ezt a táplálkozási irányzatot követők rendszerint szándékosan kihagyják a reggelit, és csak 10-11 óra környékén étkeznek először. A fentebb írtakkal ellentétben meglepően sok pozitív hatást tulajdonítanak ennek a módszernek, köztük a jobb inzulinérzékenységet, a gyulladás csökkenését és a bélmikrobióma javulását. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a módszernek csak az időszakos bevezetése hozza meg a kívánt eredményt, az alkalmazása idején pedig szigorúan oda kell figyelni arra is, hogy milyen fogások kerülnek napközben a tányérra.

„Ha valaki a napi háromszori étkezést napi kettőre csökkenti, akkor sokkal jobban oda kell figyelnie, milyen fogásokat választ, ha biztosítani szeretné szervezetének az elegendő mennyiségű fehérjét, egészséges zsiradékot, vitamint, ásványi anyagot, rostot és minden egyéb hasznos tápanyagot” – mutatott rá Drew Price táplálkozási szakértő. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeknek, időseknek és azoknak az embereknek, akik már küzdöttek valamilyen étkezési rendellenességgel, egyáltalán nem ajánlott a reggeli kihagyása. Inkább az egyenletes energiabevitelre kell törekedni a nap folyamán.

 

Gyerekek éheznek Gázában.

Gyerekek halnak éhen Gázában, de a Hamász és Izrael is hajthatatlan

Gyászoló palesztinok a Gázai övezetben
Írta: Anna FloriEuronews

 

Legutóbb vasárnap futottak zátonyra a tűzszüneti tárgyalások, és nem látszik, mitől kerülhetne közelebb a megegyezés. A közvetítők legkésőbb vasárnapig, a Ramadán kezdetéig tető alá akarják hozni a fegyvernyugvást.

Napról napra egyre kilátástalanabb harcot vívnak a segélyszervezetek a gázai lakosságért, amely a legfőbb elszenvedője a Hamász brutális izraeli terrorakcióit követő, a terrorszervezet felszámolására indított izraeli hadműveleteknek. Han Juniszban legkevesebb 17 ember vesztette életét egy bombázásban kedden. Pár órával korábban Rafahban haltak meg tízen ugyanígy egy több emeletes lakóépületben.

Az elmúlt 24 órában a háborúnak közel száz halálos áldozata volt a Gázai övezetben, közölte a Hamasz irányítása alatt álló helyi hatóság nem téve különbséget a civilek és a fegyveresek között. Azt szintén nem tudni, hogy a háború majdnem öt hónapja alatt jelentett összesen körülbelül 30,600 gázai halott, illetve több mint 72 ezer sebesült közül hányan civilek. Az izraeli hadsereg szerint a Hamasz több mint tízezer emberével végeztek.

Az Egyesült Államok és Jordánia továbbra is légi úton próbál minél több élelmet és vizet juttatni az övezetbe, ahol a kétmilliós lakosság legalább negyede a szó szoros értelmében éhezik, mert a harcok kitörése óta Izrael a korábbi segélyszállítmányoknak csak töredékét engedi be mindössze két határátkelőn attól tartva, hogy a kamionokon a Hamásznak is érkezik utánpótlás. Egyiptom felől a rafahi, az egyiptomi-izraeli-gázai hármas határon pedig a Kerem Shalom-i átkelő működik.

F-16-osok

Nem lesz egyszerű dolga Ukrajnának a „kényes” F-16-osokkal

ARCHÍV: A Vermont Légi Nemzeti Gárda egyik F-16D Fighting Falconja a Burlington Nemzetközi Repülőtéren, 1998. augusztus 5-én
Írta: Rita KonyaPolitico.eu, Euronews

 

A több feladatot ellátó, ultramodern nyugati vadászgépek ugyan hatalmas támogatást jelentenek Ukrajnának, de extra karbantartást is igényelnek, ezért nem lesz könnyű átszokni rájuk egy háború kellős közepén.

Az elkövetkező hónapokban megérkeznek Ukrajnába a General Dynamics F-16 Fighting Falcon típusú vadászgépek, ám ahhoz, hogy az ország az egyhajtóműves szuperszonikus gépeket beillessze fegyverarzenáljába, ahhoz nem lesz elég a pilóták kiképzése.

Norvégia, Dánia, Hollandia és Belgium több mint 60 darab F-16-ost ajánl fel, egy több nemzetből álló koalíció pedig már a pilóták és a személyzet kiképzését végzi.

A vadászgépek felszállása azonban rendkívül nehézkes lesz. A légibázisok az orosz támadások elsődleges célpontjai lesznek, magukat a repülőgépeket az orosz légvédelmi rendszerek fogják megjelölni, javításuk is kihívást jelent majd, a felkészületlen kifutópályák használata pedig ugyancsak gondot okozhat az „érzékeny” gépeknek.

Egy ilyen gép egy érzékeny vadállat a szovjet korabeli MiG-ekhez és Szuhojokhoz képest, amelyekhez az ukránok szokva vannak.

Tom Richter
volt amerikai tengerészgyalogos pilóta

„Ha valaha is odamentél és megfogtál egy MiG-29-est egy légi bemutatón, majd rögtön utána odasétáltál és megfogtál egy F-16-ost, már kívülről is érezhetted, hogy az F-16-os milyen kimunkált. Egy igazi primadonna: érzékeny, és komoly karbantartást igényel” – mondta Richter. „A szovjet gépek sokkal durvábbak, rosszul karbantartott repterekről fel tudnak szállni,  és kevesebb karbantartást igényelnek” – tette hozzá Richter, aki a Nemzeti Gárdában repült F-16-ossal.

Más helyzetben Ukrajna modern bázisokat és kifutópályákat építene a repülőgépek fogadására, de ez háború idején lehetetlen.

„A Falconoknak valóban szükségük van némi adaptációra – ez a kifutópályák előkészítése, mert a MiG-eknél a futómű kényesebb, a kerekek kicsik, a légbeömlők alacsonyan vannak a sávhoz képest, fennállhat a tárgyak elnyelésének veszélye. De mindez megoldható. Minden repülésnél vannak kockázatok” – hangsúlyozta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a POLITICO-nak.

A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének éves katonai egyensúlyi jelentése alapján 2022 elején Ukrajna 71 Szu-27-es és MiG-29-es vadászgéppel, 14 Szu-24M bombázóval és 31 Szu-25-ös támadó repülőgéppel rendelkezett.

A 2024-es jelentés szerint 78 harcképes repülőgépe van, míg Oroszországnak 1169. Mindez a háború harmadik évében.

A harcok kirobbanása óta Szlovákia és Lengyelország mintegy 33 MiG-29-es vadászgépet is átadott Ukrajnának – sokukat korszerűsített avionikával és fegyverzettel, hogy megfeleljenek a NATO-szabványoknak. A nyugati országok légierőinél 45 éve szolgálatban álló F-16-osok egyrészt megerősítik Ukrajna légierejét, másrészt sokkal erősebb képességekkel ruházzák fel az orosz ellenséggel szemben.

„Az F-16-osok jelentősen javítani fogják légierőnk hatékonyságát. A pilóta képes lesz a levegőből irányítani a rakétákat, meghatározva a célpontot. Harci környezetben valós hírszerzési információkat kaphat, és megfelelő döntéseket hozhat a célpontok eltalálásáról. Ráadásul lehetőség lesz levegő-levegő rakéták alkalmazására is. Amelyek akár 180 kilométerre is képesek repülni” – mondta Jurij Ihnat.

Az első repülőgépeknek idén nyárra kell megjelenniük – közölte a dán védelmi minisztérium.

„Az F-16-os vadászrepülőgépek adományozására nehéz fix menetrendet felállítani, mivel több feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy Ukrajna használni tudja az adományozott gépeket” – mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter, kiemelve az alkalmazkodást, amelynek meg kell történnie ahhoz, hogy a repülőgépek repülhessenek az ukrán repülőterekről.

A terep előkészítése

Először is, ott van az az alapkövetelmény, hogy a szerszámkészletektől kezdve a pótalkatrészekig és az állványokig minden a helyén legyen – a hidrazin biztonságos kezeléséhez szükséges felszereléssel együtt, amely egy rendkívül gyúlékony folyadék, és amelyet az F-16-osok vészhelyzeti tartalékrendszerének működtetéséhez használnak.

Miközben az ukrán pilóták és személyzet az F-16-osok repülésére és karbantartására képzést kapnak, szinte biztos, hogy a magasan képzett nyugati vállalkozóknak is az országban kell lenniük, hogy felügyeljék a munkát – mondta Bronk a RUSI-tól.

A kijevi katonáknak meg kell tanulniuk javítani, karbantartani és elrejteni a Falconokat az orosz radarok, kémek és műholdak elől. „A pilótáink mellett jelenleg is nyugaton képzik ki a technikusainkat és a repülőmérnökeinket. Ők képezik a szárazföldi személyzetünk alapját” – mondta Jurij Ihnat.Ukrajna nyugatról kapott F16 vadászgépeiképezzenek ukrán pilótákat az F-16 vadászgépekre

Csapatok küldése Ukrajnába

Putyin atomháborúval fenyegette meg a Nyugatot, ha csapatokat küldene Ukrajnába

Az orosz elnök szerint a Nyugat elszámította magát
Írta: Euronews

Az orosz elithez intézett éves beszédében Putyin „képtelenségnek” nevezte, hogy Oroszország meg akarná támadni Európát, de figyelmeztetett: országa nukleáris fegyverekkel csapást mérhet a nyugati országokra.

Vlagyimir Putyin a nukleáris háború kockázatára figyelmeztette a Nyugatot, ha  csapatokat külden Ukrajnáért harcolni, mondván, Moszkva rendelkezik olyan fegyverekkel, amelyekkel nyugati célpontokat támadhat. (EN: ez annyiban nem újdonság, hogy ilyen fegyvereket már a 70-80-as években telepített a Szovjetunió a Varsói Szerződés egyes országaiba.)

Az orosz elithez intézett éves beszédében Vlagyimir Putyin csütörtökön „képtelenségnek” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország meg akarja támadni Európát, de figyelmeztetett, hogy országa nukleáris fegyverekkel csapást mérhet nyugati országokra.

Putyin ezzel az Emmanuel Macron francia elnök által felvetett ötletre utalt, aki hétfőn azt mondta, „nem zárható ki” annak lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. Több európai vezető határozottan elutasította a javaslatot.

Ukrajna két évvel ezelőtti megtámadása óta Putyin többször is az atomháború rémével fenyegette meg a Nyugatot. Oroszország tavaly taktikai atomfegyvereket adott át a szomszédos Fehéroroszországnak, és ebben a hónapban derült fény arra is, hogy Moszkva olyan nukleáris űrfegyver kifejlesztésére tesz kísérletet, amely képes műholdakat megsemmisíteni.

2023-ban Putyin aláírta Oroszország kilépését a nemzetközi atomcsend-egyezményből is.

Beszédében az orosz elnök azt is állította, hogy országának gazdasága 2023-ban a globális átlagnál gyorsabb ütemben nőtt, meghaladva az Egyesült Államokét és a többi G7-országét annak ellenére, hogy számos szankcióval kell szembenéznie, és Oroszországot elzárták a nyugati piacoktól. (EN: a nemzetközi gazdasági előrejelzések szerint Oroszország nemzeti jövedelme az ukrajnai háború óta bevezetett nyugati szankciók miatt stagnál és egyes ipari szegmensekben csökken, és összességében csak 2028-ban fogja meghaladni a 2021-es szintet.)

 

Antarktisz

Antarktiszi kutatás magyar részvétellel

Az antarktiszi jég közelről
Írta: Euronews/ÁG

Az antarktiszi baktériumok túlélőképességének titkát vizsgálták szegedi kutatók részvételével

Az Antarktisz jeges tájain előforduló Psychrobacter nemzetséghez tartozó baktériumfajok túlélőképességének titkát vizsgálták egy nemzetközi projektben, melyben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei is részt vettek.

A kutatásról az SZBK honlapján közöltek részleteket. A fő cél annak feltárása volt, hogy a zord körülmények között milyen különleges háttérmechanizmusok teszik lehetővé a túlélést, illetve az alapvető sejten belüli folyamatok közé tartozó fehérjeátíródás, más néven a transzláció folyamatát.

Az angol Newcastle-i Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi projektben, melynek eredményeit a rangos Nature folyóiratban közölték, egy olyan új, úgynevezett hibernációs faktort fedeztek fel, amelynek segítségével a fagypont alatti hőmérsékleten „hibernált” állapotba kerülnek ezek a baktériumok, hogy majd a kedvezőbb körülmények eljövetelekor gyorsan újra növekedni és osztódni tudjanak. A faktor, amely a Balon elnevezést kapta, kötődik a sejten belül lévő riboszómákhoz – ahol élő sejtekben a fehérjeátíródás történik – és ideiglenesen megakadályozza a további átíródást, így egyben meg is védi a riboszómákat a hidegstressz által okozott károktól. A kedvezőbb körülmények eljövetelekor a faktor képes gyorsan lekapcsolódni, hogy a fehérjeszintézis minél gyorsabban újra beinduljon, és a sejtek elkezdjenek szaporodni.

A kutatók az ilyen téli álmot alvó baktériumok riboszómáinak tanulmányozására a krio-elektronmikroszkópos vizsgálatot használták, amely lehetővé teszi a nagyméretű molekulák szerkezeti elemzését a minták fagyasztásán keresztül. Ennek segítségével kimutatták a Balon faktor jelenlétét; további jellemzése fehérje tömegspektrometriai módszer segítségével történt. Ahhoz, hogy a Balon faktort kódoló gén is pontosan beazonosítható legyen, ki kellett dolgozni olyan genetikai módszereket, melyek segítségével ezek a laboratóriumi körülmények között nehezen növekvő, Psychrobacter fajok DNS-e is módosíthatóvá válhat.

Ezt az eljárást dolgozta ki Csörgő Bálint, a HUN-REN SZBK, MTA Lendület Génsebészeti Módszertan Kutatócsoport vezetője. Az általa kifejlesztett módszerek segítségével sikerült több Psychrobacter fajból is kiütni a Balon génjét, és az így specifikusan módosított baktérium kevésbé hatékonyan bírta már a hideg stresszes körülményeket. Különböző DNS-adatbázisokkal összevetve, a gén – vagy annak hasonló változata – sok más fajta baktériumban is jelen van, így ez a faktor bizonyára egy általánosabb stressz védelemnek a része lehet. Érdekes módon a Balon kapcsolatot mutat egy magasabb rendű eukariótákban is található általános fehérje transzlációs faktorral, így evolúciósan is jelentős szerepet tölthet be.

kapcsolódó cikkek

Az Antarktiszra látogatott az ENSZ-főtikára, hogy a klímavészhelyzetre figyelmeztessen

Újabb negatív rekord az Antarktiszon, a tudósok szerint a legrosszabb forgatókönyv zajlik

Budapest háromszor elférne az Antarktiszról leszakadt új jégtáblán

Igaz, vagy álhír lehet?

Ukrajna közölte, hogy kész az USA oldalán harcolni Irán, Kína és Észak-Korea ellen

Az ukránok készek arra, hogy a jövőben az USA oldalán harcoljanak Irán, Kína vagy Észak-Korea ellen – mondta Olekszij Honcsarenko, a Verhovna Rada parlamenti képviselője a CNN-nek adott interjújában.

“Ha a jövőben bármilyen háború kitör, és az USA-nak emberekre van szüksége, <…> ki lesz a lövészárkokban Teherán mellett? Nem hiszem, hogy sok ország készen állna erre. Az ukránok készen állnak arra, hogy vállvetve álljanak az USA mellett akár a Teherán melletti lövészárkokban, akár Észak-Koreában, akár Peking mellett – ez nem számít” – jeg

 

 

Honcsarenko ugyanakkor rámutatott, hogy Kijevnek most nincs meg szövetségesei támogatása.

Korábban Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a kijevi rezsim a nemzeti érdekek helyett harmadik országok érdekeit szolgálja. Szerinte a Nyugat Ukrajnát faltörő kosnak és kísérleti terepnek használja.

Klima

2024: Egy újabb szélsőséges év?

A globális felmelegedés és tágabb értelemben az éghajlat fokozatos megváltozása ma már a mindennapjaink része lett. Minden hétre jut valahol a Földön egy-egy olyan időjárási helyzet, amely korábban elképzelhetetlen volt. Gondoljunk itt az egyre erősödő trópusi viharokra, a Földközi-tengeren tomboló medikánokra (mediterrán hurrikán), árvizekre, történelmi aszályokra vagy a kiterjedt erdőtüzekre. Ma már a tudomány egyértelműen igazoltnak tartja, hogy mindezekért a változó és egyre szélsőségesebb időjárási és klimatikus viszonyok felelősek, melyekért egyértelműen az ember által kiváltott és egyre fokozódó felmelegedés okolható. Az éghajlati statisztikai adatokból és a szezonális előrejelzésekből már most arra következtethetünk, hogy 2023 után 2024 is szélsőséges és extrémitásokkal tűzdelt év lesz.

2023 a legek éve volt. A kiterjedt és pontos mérések óta eddig sosem regisztráltak a Földön, olyan meleg esztendőt, mint a tavalyi. Először léptük át – átmentileg – globális skálán a kritikus 2 oC-os hőmérséklet emelkedést, novemberben. Ezt az átmeneti átlépést a legtöbb modellszimuláció csak a 2030-as évtized második felére várta. Soha, olyan meleg nyarat, őszt nem jegyeztek még fel, mint tavaly és 2022-höz képest 18 százalékkal több szélsőséges időjárási esemény történt, közel 18000 milliárd USD kár értékben. Hőhullámok tomboltak Európában és Észak-Amerikában. A szélsőségek nagy száma elősegítette a jelentős szárazság kialakulását Ausztráliában, Dél-Amerikában és Kanadában. Európában és Észak-Amerikában az emberi történelem legintenzívebb erdőtűz-szezonját élték át, közel 100 millió hektárnyi területet pusztítottak el a lángok – ez közel hatszor akkora, mint az előző rekorder.

A WHO előzetes becslései szerint a 2023-as hőhullámok körülbelül 500 ezer ember halálát okozták közvetve, de az extrém hideghullámok még több ember haláláért felelősek.

Nyugat-Európában és a Mediterrán térségben aszály pusztított tavaly is, Magyarországon elfagyott a tavaszi, korai virágzású gyümölcsösök egy része. Délkelet-Ázsiában az elmúlt 40 év legerősebb trópusi ciklonja tombolt, mely bejárta az Indiai-óceán teljes medencéjét, Líbiában és Tunéziában extrém árvizek pusztítottak, emellett az északi-sarki területeken nyáron nem egyszer 25 oC fölé emelkedett a hőmérséklet.

Ma már tudjuk, hogy az intenzív felmelegedés időszakában élünk. Az üvegházhatású-gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, halogénezett elemek, kén-hexafluorid stb.) fokozatos és növekvő kibocsátása a jelenkori intenzív melegedés legfőbb okozója. A négy legnagyobb ÜHG kibocsátó ország (Kína, USA, India, Oroszország) nemhogy mérsékli azt, ellenkezőleg, az elmúlt években növelte, különösen Kína esete aggasztó. Bár mindegyik ország tett klímapolitikai vállalásokat a mitigációs céljaik és a klímasemlegesség elérése érdekében, eddig a vállalásaik nagy részét nem teljesítették. Egyedül az Európai Unió (ide tartozik Magyarország is) hajt végre alkalmazott cselekvést.

A kiterjedt mérések kezdete (1850-1880) óta közel 1,5 oC-kal emelkedett a globális átlaghőmérséklet, és még ennél is jobban az európai és az északi alacsonyabb szélességeké. A 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben megfogalmazott célok közel biztos (90 százalék feletti megvalósulással), hogy nem fognak teljesülni, már a 2030-as évtizedben tartósan átlépjük a 1,5 oC-os hőmérséklet-emelkedést és 2040-re a 2 oC-ot. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi évhez képest 6-8,5-szer több szélsőséges meteorológiai esemény fog történni a bolygón, melyek száma és intenzitása évtizedenként hatványozottan fog emelkedni.


1.ábra A globális hőmérséklet várható emelkedése az ÜHG-kibocsátások és klímapolitikák alapján. Zöld és sárga skála: párizsi megállapodás célja. A narancssárga és a vörös skála a mostani klímapolitikák alapján (legvalószínűbb forgatókönyvek). Forrás: Brookings

2024-ben közel biztosra vehető, hogy folytatódik a szélsőségek sorozata. A jelenlegi előrejelzések szerint (a légkörfizikai rendszerből kiinduló bizonytalanság mellett*) 2024 is dobogós lesz hőmérsékleti értékekben. Ennek több oka is van: a tavasz végéig kitartó erős El Niño, az Indiai- és az Atlanti-óceán átlagfeletti hőmérséklete, a megnövekedett légköri vízgőz, a jet streamek (futóáramlatok) gyengülése és a metán magas légköri szintje. Itt fontos megjegyezni, hogy a szén-dioxid gyenge üvegházhatású-gáz és lassan melegít hosszú időtávon, míg a metán 29-40-szer erősebb melegítő hatással bír, mint a szén-dioxid, de néhány év alatt kiülepedik a légkörből.

A meteorológiai tél első hónapja már mögöttünk van. Nem sok téli időjárást hozott az északi félteke középső szélességein. Az elmúlt évtizedek trendjétől eltérően ez szokatlan volt az Egyesült Államokban és Kanadában. Közel biztosra vehető, hogy ennek egyik oka az El Niño hatás volt, ugyanis ilyenkor a jet streamek hozzájárulnak ahhoz, hogy Észak-Amerikában enyhébb télkezdet legyen, míg Európában hidegebb.

Várhatóan januárban és februárban átrendeződés kezdődik az északi féltekén. A kellő hideg felhalmozódása után Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is többszöri – változó intenzitású – hidegleszakadás várható, erős enyhülésekkel, zonalitással.

A klímaváltozás egyik következménye, hogy tavasszal egyre gyakoribbak az elfagyások és a fagykárok. Várhatóan (80 százalék feletti bizonyosság) idén is kell tartani Közép-Európában és Magyarországon is tavaszi fagyoktól, ennek pedig egyik oka az ún. Polar Vortex. Az elmúlt 20 év statisztikáiból kiindulva, idén is komoly károkat szenvedhetnek a szőlő- és gyümölcstermelők az ország egyes régióiban.

2.ábra A legvalószínűbb hőmérsékleti anomália 2 méteres magasságban április-május-június hónapok átlagában az ECMWF modell alapján a tanulmány írásakor. Forrás: ECMWF

Az El Niño tavasszal (áprilisban) érheti el a csúcspontját, majd fokozatosan gyengülni kezd és az év végére az ENSO semleges fázisba kerül, de nagyon alacsony valószínűséggel negatív anomália is felléphet. Európa időjárását közvetlenül csak akkor lenne képes befolyásolni, ha nyáron teljes egészében fennmaradna, de ennek az esélye most 20 százalék alatt van.

10 százalék alatti eséllyel újabb La Niña jelenség alakulhat ki a Csendes-óceán középső- és keleti medencéjében az év utolsó három hónapjában, mely Európában szárazabb és enyhe telet okozna.

Az El Niño alatt a legjelentősebb globális/regionális időjárási anomáliák a következők:

  • júniustól-szeptember elejéig extrém szárazság, legyengült monszun a Dekkán-félszigeten (India)
  • decembertől-februárig az átlagnál melegebb és jóval szárazabb idő Közép- és Dél-Afrikában, csapadékosabb idő Kelet-Afrikában
  • júniustól-augusztusig szárazság és forróság tomból Közép-Amerikában
  • az átlagnál akár 7-12 oC-kal melegebb átlaghőmérséklet Dél-Amerika jelentős részén júniustól-augusztusig
  • erőteljes konvekciós folyamatok és heves viharok Óceánia és a Csendes-óceán középső régiójában
  • az átlagnál hűvösebb és szárazabb időjárás Ausztráliában a blokkoló anticiklonok miatt
  • az átlagnál csapadékosabb nyár Észak-Amerika nyugati és középnyugati területén
  • az átlagnál enyhébb tél Észak-Amerikában, különösen Alaszkában
  • nedves és az átlagnál hűvösebb időjárás a Mexikói-öbölbél és az USA délkeleti tájain télen
  • intenzív, az átlagnál jóval több csapadék Nyugat-Ázsiában és az Ural területén november és április között
  • kevesebb trópusi ciklon a Csendes-óceán nyugati medencéjében, kiterjedt csapadékhiánnyal egész évben.

3.ábra A gyengülő El Niño fázis alakulása különböző futások alapján 2024 júniusáig az ECMWF szerint. Forrás: ECMWF

A szezonális klímatrendekből kiindulva a nyár ismét melegebb lehet az átlagnál, többszöri tartós és intenzív hőhullámokkal tűzdelve az északi félteke több régiójában, különösen Európában, a Kárpát-medencében és Észak-Amerikában. Ennek okait itt és itt olvashatja.

A kiszáradt talajok miatt a mediterrán térségben újabb nagykiterjedésű erdőtüzekkel kell számolni. Az Alpok és Délnyugat-Európa talajai nedvességben továbbra is deficitesek, ezért nem kizárt extrém hidrológiai és mezőgazdasági aszály sem. Előbbi a tavalyi és a 2022-es évhez hasonlóan – bizonytalanság mellett – újabb energiaellátási problémákat okozhat az év második felében Nyugat- és Délnyugat-Európában. Amennyiben tavasszal és kora nyáron megfelelően feltöltődnek a talajok nedvességgel, akkor extrém aszálytól idén még nem kell tartani Európa jelentős részén. Tartós szárazság a korábbi évekhez hasonlóan – a klímaváltozás egyik mintázata – a Mediterrániumban, az Ibériai-félszigeten, Dél-Franciaországban és a Balkánon várható.**

A 2022-es évhez hasonló aszályra a kontinensen 50 százalék alatti esély mutatkozik jelenleg, a Kárpát-medencében ennek valószínűsége valamivel magasabb. Azonban, ha csak a klímastatisztikák alapján készítünk szezonális csapadék előrejelzést a nyárra, akkor az átlagnál valamivel csapadékosabb évközre készülhetünk fel, nem kizárva a Kárpát-medencében olyan régiókat, ahol az országos átlagtól jelentős eltérés mutatkozhat.

A Földközi-tenger túlmelegedése miatt a mediterrán ciklon aktivitás elhúzódhat júniusig, mely bő csapadékot eredményezhet Közép- és Kelet-Európában. Az Azori-maximum (nyáron száraz és forró időjárást okoz) idén is blokkolhatja nyáron a bőséges csapadék ellátást, szélsőséges hőhullámokat okozva, melyeket erős viharok fognak zárni, különösen a dombsági és hegyvidéki területeken villámárvizekkel. Mivel a légkörben egyre több a felhalmozódó energia, nyáron a tavalyihoz hasonló erős viharokra kell felkészülni és a nyár eltolódása a szezonális előrejelzések szerint szeptember végéig, október első dekádjáig kitarthat.

Az ősz és a következő tél előrejelzése ilyen időtávban még becslésként is lehetetlen.

Összességében elmondhatjuk, hogy a klímaváltozás miatt 2024 is az átlagnál melegebb év lehet globálisan és idehaza is, azaz folytatódik az intenzív melegedés. 2023-hoz hasonlóan idén is folytatódik a szélsőségek sorozata, melyek jelentős része jóval szelídebb lenne az ember okozta felmelegedés és a változó klimatikus viszonyok nélkül.

Amennyiben az országok nem teljesítik klímapolitikai vállalásaikat a meteorológiai szélsőségek évtizedenként akár hatványozottan is növekedhetnek. Elsősorban adaptációs stratégiákat kell kidolgozni és sürgősen a gyakorlatba kell ültetni nemzeti és egyéni szinten is. A hosszútávú klímapolitikai célokért jelentős mitigációba (ÜHG-kibocsátás csökkentés) kell kezdeniük a nagy országoknak, példaként maguk elé állítva az Európai Uniót és Magyarországot.

* Adott évre vagy évekre, az időjárás pontos előrejelzése tudományos szinten lehetetlen. Ennek elsősorban két oka van. Egyrészt az időjárási rendszert (hosszútávon éghajlat vagy klíma) több geoszféra kölcsönös hatása határozza meg. Másrészt a rendkívül változó és érzékeny kezdőértékek (például kiinduló hőmérséklet, csapadék, légnyomási mező, szélsebesség, felhőborítottság, talajnedvesség stb.) pontossága miatt. Bármilyen kis eltérés idővel nőttön-nő, ez a légkör alaptermészete. Tehát hiába számolunk egyfolytában, a legfőbb korlátot maga a légkör viselkedése hordozza. A légkör az egyik legkaotikusabban változó geoszféra a Földön (káoszelmélet). Ettől függetlenül szezonális előrejelzést közelítő becsléssel végezhetünk.

** A csapadék előrejelzése csak napokra előre lehetséges, ezért klímatrendeket használunk a hosszabbtávú forgatókönyvekhez.
Az adatok forrása: WMO, ECMWF, CFS, OMSZ, MCC Klímapolitikai Intézet

 

 

Andrew fordítása

Kék óceán esemény 2024-ben?           ( az ábrákat tartalmazó link a fordítás végén található)

 

Mennyire valószínű, hogy Arktiszi kék óceánesemény(BOE) vagy akár a dupla kék óceán(Arktisz+Anktartisz) esemény bekövetkezik 2024-ben?Az alábbi kép riasztó.

 

https://arctic-news.blogspot.com/2024/02/blue-ocean-event-2024.html

 

  1. február 9-én a tengerfelszín napi hőmérséklete elérte a 21,15°C-ot, ami a legmagasabb rekord.Az elkövetkező hónapokban még magasabb hőmérsékletek is előfordulhatnak, ami előidézhet dupla kék óceán eseményt. (azaz egy Arktiszi BOE-t egy antarktiszi BOE-vel kombinálva)

 

 

 

Ahogy a fenti kép is mutatja, az év legmagasabb hőmérsékletét jellemzően márciusban érik el. Ez volt a helyzet a korábbi években, kivéve 2023-at, amikor a jelenlegi ElNiño kezdett megjelenni, és amikor az év legmagasabb csúcsa augusztusban volt. A NOAA szerint a modellek többsége azt jelzi, hogy ez az El Niño 2024 márciusáig és májusáig fennmarad.

Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése jellemzően február végén éri el az éves minimumot, míg az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése jellemzően szeptemberben éri el az éves minimumot.

Baljós, hogy a déli féltekén a napi felszíni levegő hőmérséklete a közelmúltban meghaladta a 17°C-ot, ami az 1981-ig tartó rekordban még soha nem fordult elő. Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése jellemzően február végén éri el az éves minimumot. A tengeri jég elvesztése önerősítő visszacsatoló hurokként működik, felgyorsítva a hőmérséklet emelkedését. A napi felszíni levegő hőmérséklete a déli féltekén 2024. február 1-jén 17,005 °C volt, a 2024. január 31-i 17,01 °C-os csúcsot követően.

 

 

 

A magasabb hőmérséklet a tengeri jég megolvadását okozhatja, még a szezonon kívül is.

 

Ahogy az alábbi, Pidwirnyből hozott kép is mutatja , a napfény csak a márciusi napéjegyenlőségig éri el az Északi-sarkot. Ettől kezdve a besugárzás meredeken emelkedik. A júniusi napforduló körül több napfény éri el az Északi-sarkot, mint bárhol máshol a Földön. Az alábbi képen a besugárzást a beesési szög és a naphossz együttes hatásának figyelembevételével számítjuk ki.

 

A következtetés az, hogy az óceán melege a fő oka annak, hogy a sarkvidéki tengeri jég olvadása az év elején bekövetkezhet. Pontosabban, az Északi-sarkvidék és a trópusok közötti hőmérséklet-különbség szűkülése időnként erős szelet okozhat a Golf-áramlat nyomvonalán. A növekvő óceáni hő és az erős szél párosulva a hő hirtelen a Jeges-tenger felé mozdulhat, ami a tengeri jég olvadását  okozhatja.

Egy ilyen eseményt illusztrál az alábbi kép, amely az NSIDC-ből származik . A képen a tengeri jég kiterjedésénekcsökkenése látható 2024 január végén (kék), az évnek egy olyan időszakában, amikor a sarkvidéki tengeri jég kiterjedése még várhatóan növekedni fog, és még egy ideig növekszik(szürke). Ebben az esetben az erős szél okozhatta, hogy az Atlanti-óceán északi részén jelen lévő hatalmas mennyiségű óceáni hő hirtelen a Jeges-tenger felé mozdult, amint azt egy korábbi bejegyzésben tárgyaltuk .

 

 

 

 

 

Az évszakhoz képest a sarkvidéki tengeri jég kiterjedése jelenleg még mindig kiterjedt a korábbi évekhez képest, ami a légkörben lévő több vízgőz és a csapadék növekedését tükrözi. Míg a tengeri jég kiterjedése viszonylag nagy, a tengeri jég mennyisége a legalacsonyabb az összes év közül, amint azt az alábbi kép is mutatja.

 

Ez azt jelzi, hogy a sarkvidéki tengeri jég nagyon vékony. Baljósan az alábbi képen látható, hogy az Északi-sark közelében hatalmas terület van, nagyon vékony tengeri jéggel.

 

Ezenkívül a vastagabb tengeri jég nagy része Grönland keleti partjainál található, ami azt jelenti, hogy ez a tengeri jég valószínűleg gyorsan elolvad, ahogy egyre több napfény éri el az északi féltekét, és a hőmérséklet az évszakos változásokkal összhangban emelkedik (lásd az insolációs képet fentebb).

 

 

Az észak-atlanti tenger felszínének hőmérséklete 20,4 °C volt 2024. február 15-én, azaz 0,6 °C-kal magasabb, mint 2023. február 15-én.

A magas észak-atlanti tengerfelszíni hőmérséklet rossz hírt jelent az Északi-sarkvidék számára, mivel az óceánok melege az Északi-sark felé tolódik az Atlanti-óceán északi részéről.

Az észak-atlanti tenger felszínének hőmérséklete éppen most kezd felmelegedni éves minimumukról, és az évszakos változásoknak megfelelően erőteljes emelkedésre lehet számítani.

Baljós, hogy a 25,4°C-os csúcshőmérsékletet 2023. augusztus 31-én értük el, ami jóval magasabb, mint az előző évek 1981-ig nyúló csúcsa.
A szeptemberi napéjegyenlőség és a márciusi napéjegyenlőség közötti hat hónap alatt  nem éri el a napfény az Északi-sarkot.
Ennek ellenére a hőmérsékleti anomáliák az Északi-sarkon már most is rendkívül magasak az Atlanti-óceán északi részéről a Jeges-tengerbe bejutott óceáni hő miatt.
Az északi félteke tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliái 12,6 °C-kal vagy 22,7 °F-kal magasabbak voltak, mint 1981-2011 között 2024. február 15-én.

 

Visszacsatolások

 

Az AMOC lelassulása és a grönlandi jég erősebb olvadása miatti lehűlés miatt kevesebb óceáni hő jut el a Jeges-tengerre, miközben hatalmas mennyiségű óceáni hő halmozódik fel az Atlanti-óceán északi részén, ahogyan 2023-ban is. Ennek a hőnek a nagy része az Atlanti-óceán északi részén a tenger felszíne alatt is jelen lehet.

Ezek a fejlemények egy időben következnek be az óceánok rétegződésének növekedésével ,ahogy több édesvíz jut az óceánba (a több olvadékvíz, valamint a szárazföldről és a folyókból való lefolyás eredményeként), és ahogyan több a párolgás és egyre több eső esik a Golf-áramlat területén, amelyek mindegyike hozzájárulhat egy  „hideg, édesvízi fedél” kialakulásához és növekedéséhez  az Atlanti-óceán északi részén.

 

 

Ezenkívül a viharok felerősödhetnek a hőmérséklet emelkedésével és a JetStream változásaival  . Az erős szél átmenetileg felgyorsíthatja azokat az áramlatokat, amelyek hatalmas mennyiségű óceáni hőt visznek magukkal a Jeges-tenger felé, amint arról a korábbi bejegyzésekben volt szó . Ezért az Atlanti-óceán északi részén az óceán hőjének nagy része hirtelen az „édesvízi fedő” alá tolódik, és a Jeges-tengerbe áramlik. A JetStream2024. február 18-án 03:00 UTC-n elérte a 455 km/h-t vagy 283 mérföld/órát Washingtontól északra, a pillanatnyi szélenergia-sűrűség pedig elérte a 387,5 kW/m²-t.

 

A veszély az, hogy a Golf-áramlat ösvényén fújó erős szél miatt hatalmas mennyiségű óceáni hő hirtelen a Jeges-tengerbe szorul, és az óceáni hő beáramlása az Északi-sark tengerfenékén lévő üledékekben lévő hidrátok destabilizálódását okozza,ami hatalmas mennyiségű metán kitörését eredményezi.

Az eltorzult JetStream hirtelen óceáni hőáramlást okozhat a Jeges-tengerbe.

Az ilyen plusz óceánhő, valamint az Északi-sarkvidéket áprilisban és májusban elérő intenzív napsugárzás-emelkedés, elegendő lehet ahhoz, hogy 2024-ben bekövetkezzen a kék óceán esemény (BOE) .

A távoli északon a legmagasabb a hőmérsékleti anomália  akár 7,04°C is lehet.

A BOE akkor következik be, amikor gyakorlatilag az összes tengeri jég eltűnik, és kevesebb mint 1 millió km² tengeri jég marad. Ahogy a tengeri jég eltűnik, a felszín színe fehérről (tengeri jég) kékre (óceán) változik, ami azt eredményezi, hogy a Jeges-tenger sokkal több napfényt nyel el, ahelyett, hogy visszaverődne az űrbe mint korábban.

Az albedó változása hatalmas önerősítő visszacsatolási hurkot jelent, azaz minél jobban eltűnik a tengeri jég, annál több napfényt nyel el a Jeges-tenger, tovább gyorsítva a tengeri jég olvadását. 

 

Az albedóveszteség mellett a tengeri jég által alkotott látens hőpuffer elvesztése bekövetkezik. A látens hő egy fázisváltozáshoz kapcsolódó energia, például a szilárd jég vízzé alakulásakor (azaz elolvadásakor) elfogyasztott energia. A fázisváltás során a hőmérséklet állandó marad. A tengeri jég pufferként működik, amely elnyeli a hőt, miközben a hőmérsékletet körülbelül nulla Celsius fokon tartja. Amíg van tengeri jég a vízben, ez a tengeri jég folyamatosan elnyeli a hőt, így a hőmérséklet nem emelkedik a tenger felszínén.

A jég olvadása által elnyelt energia mennyisége annyi, amennyi egy ekvivalens tömegű víz nulláról 80 °C-ra történő felmelegítéséhez szükséges.

 

A vastagabb tengeri jég által alkotott puffer nélkül az óceáni hő beáramlása destabilizálhatja a Jeges-tenger fenekén lévő üledékekben lévő hidrátokat, ami hatalmas mennyiségű metán kitörését eredményezheti.

 

A fenti kép ezeket a fordulópontokat és az északi félteke óceáni hőmérsékleti anomáliáit szemlélteti az 1901-2000 közötti időszakhoz képest. A bíborvörös trend az 1880. január és 2024. január közötti adatokon alapul, és arra figyelmeztet, hogy a tengerfenék metánfordulópontját 2025-ben átléphetjük. A piros trend 2010. január és 2024. január közötti adatokon alapul, és jobban tükrözi az olyan változókat, mint az ElNiño , és arra figyelmeztet, hogy a tengerfenék metánkitörési pontját 2024-ben átléphetjük.

 

Számos további visszajelzés aktív, például a JetStream változásai  és az AMOC lelassulása, amelyek felgyorsíthatják az ilyen fordulópontok átlépését, amint arról a visszajelzések oldalon is szó van . A veszély az, hogy az események sorozata dominóeffektusként bontakozhat ki, ami a legtöbb faj, köztük az ember kipusztulásához vezethet, ahogy az alábbi kép is figyelmeztet. (bár ezen pontok lefordítása a lenti képen egy külön posztot is megérdemelne)

 

 

Üvegházhatású gázok emelkedése

Eközben az üvegházhatású gázok koncentrációja folyamatosan emelkedik.

Az átlagos napi szén-dioxid (CO₂) a Hawaii állambeli MaunaLoában 426,21 ppm (parts per million) volt 2024. február 4-én. A heti átlag 425,83 ppm volt.

A változás sebessége kritikus, különösen a hőmérséklet és az üvegházhatású gázok koncentrációjának gyors emelkedése. Ahhoz, hogy magasabb CO₂-koncentrációt találjunk, évmilliókra kell visszamenni:

 

Egy nemrégiben készült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy:
– A CO₂megduplázódása az előrejelzések szerint 5-8 °C-kal felmelegíti a bolygót.

– Utoljára 14 millió évvel ezelőtt érte el a légköri CO₂ a mai, ember által okozott 420 ppm szintet.

– A legmelegebb időszak körülbelül 50 millió évvel ezelőtt volt, amikor a hőmérséklet 12°C-kal volt magasabb, mint ma.

(ábrák miatt a link mellékelve, nem tudtam feltenni)

Globális web ikonja
Arctic News
https://arctic-news.blogspot.com/2023/12/double…

Arctic News: Double Blue Ocean Event 2024?

NATO tagság

Olasz külügyminiszter: Ukrajna tagsága veszélyt jelent a NATO-nak

Antonio Tajani olasz külügyminiszter szerint “mindenki számára veszélyes”, és globális háborúhoz vezethet, ha Ukrajna NATO-tagságot kap, miközben konfliktusba keveredett Oroszországgal.

A szombati müncheni biztonsági konferencián felszólalva Tajani megismételte, hogy a NATO “azon dolgozik, hogy Ukrajna is tag lehessen”, de az elhamarkodott döntések helyett diszkréten kell cselekednie, hogy “előkészítse az utat e célok eléréséhez”.

 

 

“Őszintén szólva ez mindenki számára veszélyes, mert Oroszország ellen harcol, és egy teljes jogú NATO-tag számára ez a harmadik világháborút jelentené” – mondta a miniszter egy kérdésre válaszolva Ukrajna lehetséges integrációjáról a blokkba.

“Szeretnénk támogatni önöket, de ezek a szabályok nagyon világosak – ha támadás történik egy NATO-tag ellen, akkor a NATO bevonása következik be, és ezzel óvatosnak kell lennünk” – magyarázta, hozzátéve, hogy az USA vezette blokk és Kijev közötti együttműködés jelenlegi állapota “egyértelmű üzenetet küld Oroszországnak”.

A NATO először 2008-ban jelentette be, hogy Ukrajna csatlakozik. A nyugati támogatású 2014-es kijevi puccs után Ukrajna fokozta kapcsolatát a szövetséggel, és 2017-ben stratégiai célként rögzítette alkotmányában a tagságot. 2022 őszén hivatalosan is kérte a NATO-csatlakozást, miután négy korábbi régió elsöprő többséggel megszavazta, hogy Oroszország része legyen.

Egy tavalyi vilniusi csúcstalálkozón a NATO külügyminiszterei kijelentették, hogy Ukrajnának “további demokratikus és biztonsági ágazati reformokat” kell végrehajtania ahhoz, hogy csatlakozhasson a blokkhoz, és azt mondták, hogy a meghívást csak akkor terjesztik ki, “ha a szövetségesek egyetértenek és a feltételek teljesülnek”.

Bár az ügyet várhatóan a jövő júliusi washingtoni csúcstalálkozón vitatják tovább, a Foreign Policy magazin a múlt hónapban arról számolt be, hogy Washington és Berlin ellenzi az ötletet, mert félnek a Moszkvával való teljes körű konfrontációtól.

Oroszország komoly biztonsági fenyegetésként tekint a NATO határai felé történő terjeszkedésére. Vlagyimir Putyin elnök azzal érvelt, hogy a nyugati hatalmak a Szovjetunió bukása után arra használták Ukrajnát, hogy Oroszországgal szembeállítsák. A Tucker Carlson amerikai újságírónak nemrégiben adott interjújában Putyin kolosszális politikai hibának nevezte a Nyugat Ukrajnával kapcsolatos hozzáállását, rámutatva a NATO 2008-as ígéretére, miszerint felveszi az országot a szövetségbe, valamint a Nyugat által támogatott 2014-es kijevi puccsra.

 

Felszín alatti óceán

Felszín alatti óceán egy kicsiny Szaturnusz-holdon

A Halálcsillagra hasonlító kis hold, a Mimas felszíne alatt egy egészen újonnan kialakult óceán rejtőzik, amelynek jelenlétét sikerült igazolni.

A Cassini űrszonda felvétele a Mimas nevű kis Szaturnusz-holdról. A különleges sebhelye, becsapódási krátere miatt a holdacskát a Halálcsillaghoz szokták hasonlítani.
FORRÁS: NASA

Egyre inkább úgy tűnik, a felszín alatti óceánt hordozó holdak kimondottan gyakoriak a Naprendszerben. A Mimas felszín alatti óceánjáról már évek óta voltak sejtéseik a szakembereknek, azonban most úgy tűnik, sikerült bebizonyítani is a jelenlétét. Ezzel az apró jeges hold csatlakozik a Naprendszer azon égitestjeinek egyre bővülő sorához, amelyeknél efféle felszín alatti víztömeget találtunk. A felfedezésről a Nature folyóiratban számolt be a Párizsi Obszervatórium vezette nemzetközi kutatócsoport.

A felszín alatti óceánokról általában árulkodik az égitest felszíne, amelyen a belső dinamikai folyamatok hatására egyrészt jellegzetes felszíni formavilág alakul ki, másrészt a rendre megújuló felszín becsapódásokban szegénnyé válik. Ha ebből indulunk ki, a Mimasról nem jutna eszünkbe a felszín alatti óceán esélye, mivel a felszíne egyáltalában nem árulkodik róla. Míg a közismerten óceánt tartalmazó Enceladus felszíne sima, addig a Mimas felszínét kráterek sokasága tagolja, nem úgy tűnik, mintha átformálta volna a mélybeli óceánja.

Bal oldalon a jól ismert felszín alatti óceánnal rendelkező Enceladus és a jéggejzírei, jobbra a Mimas
FORRÁS: FRÉDÉRIC DURILLON, ANIMEA STUDIO | OBSERVATOIRE DE PARIS – PSL, IMCCE

Miként sikerült akkor mégis eljutni az óceán jelenlétéhez? A kutatók a Cassini űrszonda által végzett mérési adatokat elemezték, amelyek a kb. 400 kilométeres átmérőjű Mimas pályájának jellemzőit írták le. Konkrétan a keringése és a tengelyforgása közötti összefüggések segítették elő a vizsgálatot.

A Mimas kötött keringésű, vagyis – a mi Holdunkhoz hasonlóan – mindig ugyanazt az oldalát mutatja a bolygója felé, és a tengelyforgási ideje megegyezik a keringési idejével. Szintén a mi Holdunkhoz hasonlóan, a Mimas mozgására is jellemző az úgynevezett libráció, amit egész egyszerűen billegésnek nevezhetnénk. A billegés visszahat az égitest pályamozgására is, és e hatás alapján lehetett a mélybeli óceán jelenlétére következtetni. A Mimas keringésének matematikai modelljét összehasonlították a Cassini által mért adatokkal, és ennek a finom különbségei arra utaltak, hogy óceán lehet a kis hold mélyén. Mi több: a libráció közvetlen méréséből azt is ki lehetett számítani, hogy ez az óceán egy kb. 20-30 kilométer vastag jégkéreg alatt rejtőzik, vagyis a Mimas kérge kb. olyan vastag, mint az Enceladusé. Az óceán alatt a hold kőzetmagja zárja a rétegek sorát.

A kutatók így képzelik el a Mimas belső felépítését: jégkéreg, víz, kőzetmag.
FORRÁS: FRÉDÉRIC DURILLON, ANIMEA STUDIO | OBSERVATOIRE DE PARIS – PSL, IMCCE

 

No de miként jöhetett létre a felszín alatti óceán ezen a kicsiny holdon? A kutatók a Szaturnusz gravitációja miatti árapályhatásokat modellezve arra jutottak, hogy néhány millió éve (nem több mint 25 millió, de inkább 5-15 millió) a Mimas pályájának átalakulásához köthető. A Mimas keringése ekkor a Szaturnusz két másik holdjaival (Enceladus, Tethys) rezonanciába lépett és azok gravitációja hatására elnyúltabbá vált a pályája. Az elnyúltabb pálya hatására a kis hold belsejére ható árapályerők felmelegítették az eredetileg még jégként jelen lévő vizet, így alakult ki a mélybeli óceán.

A Mimas óceánja pont a fiatal kora miatt rendkívül érdekes. Míg a többi ismert mélybeli óceánnal rendelkező égitest óceánja régóta létezik, a Mimas még csak a léte kezdetén jár. Esetében a víz és a holdacska kőzetmagja közti kapcsolat is csak az első lépéseknél tart. (Az Enceladus esetében például az űrbe spriccelő jéggejzírei vizében ki is lehetett mutatni a kőzetmagból származó szilikátokat.) Ez azt is jelenti, hogy a segítségével tanulmányozható lesz a mélybeli óceánok fejlődése. Az efféle óceánok mind magukban rejtik az élet kialakulásának lehetőségét is, és ez teszi különösen izgalmassá ezeket az égitesteket a kutatók számára.

Klímaharc (Euronews)

A klímaharc taposóaknái: a kezeletlen szeméttelepek csöndben melegítik a légkört

Szeméttelep Pakisztánban, Iszlamabad külvárosában
Írta: Euronews via The Guardian

Műholdadatok elemzésével azonosították ezeket a helyeket, ahol iszonyú mennyiségben szabadul fel metángáz. A hatalmas szeméttelepek többsége Ázsiában van.

A metángáz sokkal rosszabb hatással van a légkör felmelegedésére, mint a széndioxid, úgyhogy kibocsátásának csökkentése kiemelt cél a klímavédelemben. A The Guardian riportja szerint 2019 januárja és 2023 nyara között 1256 úgynevezett metánszuperkibocsátási esemény történt a Földön, és ezekért hat állam felel:  a többségéért Pakisztán, India és Banglades, de Argentína, Üzbegisztán és Spanyolország is rajta van a listán.

Ezt egy Kayrros nevű cég méri saját műholdjával, amely naponta 14-szer kerüli meg a Földet, és körülbelül hat mérföldes pontossággal adja meg a metánkibocsátás helyét. A ritkábban keringő, nagyobb felbontású műholdak pedig be tudják mérni pontosan a felelős hulladékkezelő létesítményeket, amelyekből egyébként a népesség növekedésével csak egyre több lesz. Úgyhogy számítások szerint 2050-re duplájára nő majd az a metánkibocsátás, amelyért felelnek.

Ezt a problémát háromféle módon lehet kezelni. Egyrészt csökkenteni kell a szerves hulladék mennyiségét, másrészt azt, ami keletkezik, külön kell kezelni, nem szabad betemetni a szeméthegyek alá. Harmadrészt pedig fel kell fogni a keletkező metángázból annyit, amennyit csak lehet. Ezek az intézkedések mindennél jobban lassítják a légkör felmelegedését, és a ma ismert technológiák nem is költségesek. A metángáz begyűjtése pedig még pénzt is hozhat, ha üzemanyagként hasznosítják.

Hulladékkezelés az Egyesült Államokban
Hulladékkezelés az Egyesült ÁllamokbanJeff Chiu/Copyright 2023 The AP. All rights reserved

Ilyen metánkibocsátás mellett nincs megoldás

Azok a szakemberek, akik ezt így látják, azzal érvelnek, hogy a 2007 óta eltelt időben a metángáz lett a legfőbb felelősök egyike, ami a globális felmelegedést illeti, egészen pontosan annak a harmadát írják a számlájára. Ráadásul itt egy ördögi körről van szó, mert a melegedő légkör fokozza a vizes élőhelyek metánkibocsátását, ami pedig így tovább gyorsítja a felmelegedést. Úgyhogy ha nem sikerül gátat szabnunk a metángáz keletkezésének és/vagy a légkörbe kerülésének, kizárt, hogy elérjük a nemzetközi klímacélt, amely szerint 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a légkör éves felmelegedését.

Érdemes hozzátenni, hogy a szeméttelepek a globális metánkibocsátásnak csak a 20 százalékáért felelnek. A fosszilis tüzelőanyagok állnak a kibocsátás 40 százalékának a hátterében, a fennmaradó 40 százalékról pedig az állattenyésztés tehet. Árnyalja az összképet az is, hogy a kisebb, de hosszabb ideig tartó szivárgások szintén nagy mennyiségű metánt juttatnak a légkörbe.

A szeméttelepek kezelése nem magfizika

Körülbelül így fogalmaz Euan Nisbet professzor, a londoni Royal Holloway University  szakértője, aki szerint már az is rengeteget segít, ha egy „bűzlő, égő szeméttelepre buldózerekkel földet hordanak. A talajban élő mikroorganizmusok széndioxiddá alakítják a metángázt, és ezzel 97 százalékban közömbösítik annak üvegházhatását.”

„Ha van 1 millió dollárunk, amit az éghajlatváltozásra költhetünk, akkor a metán csökkentése legyen a prioritási listánk élén, mert fajlagosan így érhetjük el a legnagyobb hatást.”

Euan Nisbet professzor

Az érintettek is tisztában vannak azzal, milyen szerepet játszanak a klímaharcban. A Nemzetközi Szilárd Hulladék Szövetség elnöke, Carlos Silva Filho maga is azt mondja, hogy a szeméttelepek okozta probléma kezelése nélkül nem teljesíthető 150 állam vállalása, amely szerint 2030-ra 30 százalékkal csökkentik a metángáz kibocsátását. Azt mondja, ha kis lépésekben is, de haladnak, és ez a lényeg. A helyi problémák kezelése a kulcs, mert globális megoldás erre nincs. Jól mutatja ezt, hogy még a fejlett országokban is van példa metángáz szuperkibocsátásra annak ellenére, hogy van működő hulladékgazdálkodásuk.

Szeméttelep Indiában
Szeméttelep IndiábanManish Swarup/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

Indiában a legnagyobb, szeméttelephez köthető metánkibocsátás 2022 áprilisában történt Delhiben, ahol óránként 434 tonna metángáz került a légkörbe. Ez 68 millió egyszerre futó benzinüzemű autó által okozott szennyezéssel egyenértékű.

A pakisztáni Lahore közelében egy hasonló tavalyi esetben óránként 214 tonna metánt bocsátott a levegőbe egy szeméttelep, ami 34 millió autó kipufogógázának felel meg. A bangladesi metánszivárgások felmérése bonyolult, mert az emberek lopják a gázt a vezetékekből, ami jelentős szivárgást okoz a városokban, és ezeket nehéz megkülönböztetni a hulladéklerakók kibocsátásától.

A trópusokon nehezebben találja meg a műhold a metán szuperkibocsátókat, mivel a légkörben sok a vízgőz és a felhő, ami zavarja a méréseket. Az új műholdak már jobban teljesítenek majd ilyen körülmények között is.

Mit mondhatnék? ( Mindig velem)

Születésnap, Torta, Gyertyák, Édes

NÉZD FENN AZ ÉGEN, HOGY RAGYOGNAK A CSILLAGOK,
HULLANAK KÖNNYEIM TUDOD, HOGY FÁJ NAGYON.
HA ITT LENNÉL, KÉRDEZNÉD MI BAJOM.
CSAK ANNYIT MONDANÉK, HIÁNYZOL NAGYON.
                                                                                         D r  á g a    T i b o r

Kérdés

„Az elmúlt napokban nagy vita robbant ki a magyar közéletben, miután kiderült, Novák Katalin elnöki kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársának, K. Endrének. Az ellenzéki pártok emiatt lemondásra szólították fel a köztársasági elnököt, Novák tanácsadó testületének több tagja pedig jelezte, távozik a botrány miatt. ”        (Index)

Mi a véleményetek a köztársasági elnök döntéséről, és az azt követő eseményekről.

Szerintetek továbbra is változatlanul a helyén maradhat Novák Katalin. Magyarázatot  lehet (ha akar) adni erre a döntésre?

Mennyire fér ez bele a FIDESZ arculatába:         – kereszténység

-család – gyermekvédelem

Ezek fényében a FIDESZ,  arcvesztés nélkül  fel meri-e vállalni a köztársasági elnök döntését, tesz-e lépéseket, hogy ilyen kegyelmi  döntés  többé ne fordulhasson elő.

Mindenesetre ez nem kis fejtörést okozhat a  kormány és a párt részére.

USA atomfegyvereket telepítési szándéka

Atomfegyvereket telepítene Európába az USA: kőkemény üzenetben reagáltak az oroszok

Oroszország reagálni fog, ha Amerika hozza az atomfegyvereket / Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Oroszország reagál majd, ha Amerika atomfegyvereket telepít Angliába / Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Oroszország ENSZ-képviseletének tagja válaszlépéseket ígért, ha beigazolódik, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket telepít Nagy-Britanniába.

„Közelről figyeljük az eseményeket, és természetesen, ha úgy alakul, Oroszországnak ennek megfelelően kell reagálnia” – fogalmazott Gennadij Gyatlov, Oroszország ENSZ-képviseletének tagja. Szerinte Amerika nem csupán Nagy-Britanniába, de Lengyelországba és a balti államokba is telepíthet nukleáris fegyvereket – írja a Portfolio a Newsweek cikke alapján.Emlékeztetnek, hogy a Telegraph pár napja szellőztette meg, miszerint az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket készül Nagy-Britanniába telepíteni, egy, Londontól 100 kilométerre északra található légibázisra Az USA egyébként 2008-ban kivonta nukleáris csapásmérő képességét az országból.

 

Régi alapelve a NATO-nak, hogy nem erősíti meg és nem is tagadja nukleáris fegyverek jelenlétét egy adott területen

– kommentálta a sajtóhíreket a brit védelmi minisztérium.

Rishi Sunak brit miniszterelnök röviddel ezelőtt beszélt arról, hogy szerinte az Egyesült Királyság képes magát megvédeni az orosz haderő fenyegetésétől, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig elvesztette az ukrajnai háborút.


 


Gondolataim

Az egyértelmű, hogy Tibor távozása mérhetetlen űrt hagyott maga után. Ezt az űrt sem pótolni, sem foltozgatni nem lehet.

Hihetetlen energiával vettette bele magát a világhálón fellelhető hírportálok kutatásába, hogy minél érdekesebb, sokak számára nem könnyen fellelhető hírekről, eseményekről tájékoztasson.  Ezt követte a monoton , fárasztó fordítás, nem akármilyen szinten. Sokan ezt teljesen természetesnek vették, ami néha egy kicsit elszomorította.

Szerette volna, hogy maradjon utána valami, hogy érezhesse, tett valami értelmes dolgot az életében, információkhoz segíthetett embereket. Mindig további erőt adott neki a munkához, ha kapott egy-egy elismerést.

A szív leállt, a tulajdonosa mély,el nem múló fájdalmat hagyott maga után.

Úgy érzem, az lenne a tisztességes, ha a blog elnémulna,méltó emléket hagyva az alapítója munkásságának.

Bár már nem adsz választ a kérdéseimre,  én azért mindig beszélek Hozzád.  Kedves lényed, emléked, halálomig bennem él drága Tibor.

Gazdatüntetések hatása (Ma7)

Meghátrált az Európai Bizottság a gazdatüntetések hatására

Tavaly december óta Európa-szerte tüntetéseket szerveznek a gazdák az Európai Unió közös agrárpolitikája ellen. A gazdák leginkább a megélhetésüket nehezítő egyre szigorúbb uniós szabályokat, illetve a versenyképességüket hátráltató ukrán importot nehezményezik.

gazdatüntetés-trágya
Fotó: TASR

Az egyre dühösebb gazdatüntetésektől úgy tűnik, megijedt az Európai Bizottság is, ezért engedményeket tett. Az ukrán mezőgazdasági áruk behozatala miatt kialakuló esetleges piaci zavarok esetén a Bizottság lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy „gyors korrekciós intézkedéseket” hozzanak. Szlovákia így valószínűleg elkerüli az ukrán búza és más áruk importjának betiltása miatt fenyegető jogi eljárást.

Az Európai Bizottság – minden bizonnyal a nem csituló gazdatüntetések hatására – azt javasolta, hogy további egy évvel hosszabbítsák meg az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok és kvóták felfüggesztését.

Ugyanakkor korlátozni fogja a kiválasztott „érzékeny” mezőgazdasági áruk Ukrajnából történő behozatalát.

Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a baromfihús, tojás és cukor behozataláról van szó. Ezekre a mezőgazdasági termékekre a 2022-ben és 2023-ban az átlagos behozatalt meghaladó mennyiségre érvényes vámtarifa fog vonatkozni. Ez azt jelenti, hogy a vámmentes rendszer továbbra is érvényben marad a gabonafélékre és más terményekre. A szlovák gazdáknak viszont éppen a búza, kukorica és repce importja okozta a legnagyobb gondot.

Elmaradhatnak az ukrán gabona kitiltása miatt fenyegető jogviták

Nem kell azonban attól tartaniuk, hogy az ukrán gabonafélék elárasztják a piacot. A piac „jelentős zavara” esetén ugyanis az Európai Bizottság lehetővé teszi a tagországok számára „gyors korrekciós intézkedések” meghozatalát. Az EU végrehajtó hatósága azt nem részletezi, hogy ez mit jelent, de nagy valószínűséggel

el akarja kerülni a jogvitákat olyan országokkal, amelyek egyoldalúan kitiltották az Ukrajnából származó kiválasztott terményeket, megsértve ezzel az Unió egységes piacának szabályait.

Ezek közé a tagországok közé tartozik Szlovákia, Lengyelország és Magyarország is.

Ukrajnán még a cselekvési tervjavaslat sem segített, amellyel arról akarta meggyőzni az Uniót, hogy egyedül is ellenőrizni tudja a mezőgazdasági áruk exportját a területéről.

Az Európai Bizottság a hosszas ellenállás ellenére végül engedett az ukrán határon tüntető gazdáknak, akik az ukrán import leállítását követelték.

Mégpedig oly módon, hogy a visszalépés ellenére is azt állíthatja, továbbra is szolidáris a megtámadott országgal, az érintett országok kormányai pedig elmondhatják, hogy megvédik a hazai gazdákat.

Ursula von der Leyen kabinetjében így Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos is elérte, amit akart. A biztos nemrégiben a Twitteren azzal dicsekedett, hogy ő az egyetlen bizottsági tag, aki jelenleg az ukrán import további korlátozásáért küzd. Így most az Unió kereskedelmi politikájáért felelős Bizottság áldásával hosszabbíthatják meg a tilalmat.

2023 áprilisában a szlovák kormány betiltotta egyes ukrán mezőgazdasági termékek importját. Később az Európai Bizottság is felismerte a problémát, és úgy döntött, hogy embargót rendel el az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag importjára. Ez az embargó azonban csak 2023. szeptember 15-éig volt érvényben.

Novemberben a Fico-kormány határozatlan időre kiterjesztette az embargót, amit a piaci termények mellett a cukorra és a mézre is kiterjesztett.

Az Európai Unió azt is bejelentette, hogy hasonló vámmentes intézkedéseket alkalmaz a Moldovával kötött kereskedelmi megállapodására is. „Ez a javaslat megfelelő egyensúlyt teremt: fenntartjuk mindkét ország gazdasági támogatását, miközben teljes mértékben figyelembe vesszük az uniós gazdálkodók érdekeit és a kényes kérdéseit is” – jelentette ki Valdis Dombrovskis, a Bizottság kereskedelmi alelnöke.

​Parlag helyett takarmány

​Az Európai Unió azonban engedett a tiltakozó gazdák további követelésének is, akik a 2024-es évre kivételt kaptak az ökológiai agrotámogatási szabályok teljesítése alól.

Az új szabályok szerint ugyanis a gazdáknak kilenc ökológiai és klímanormát kell teljesíteniük ahhoz, hogy hektártámogatást kapjanak.

Ezek egyike az ún. GAEC 8, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági területek négy százalékát parlagon kellene hagyniuk, vagy egyéb nem termő növények termelésére és a biológiai sokféleség fenntartására kellene fordítaniuk.

Ez a követelés volt leggyakrabban a bírálatok célpontja az Unió-szerte tiltakozó gazdák részéről. Franciaország és további tíz uniós tagország már korábban bírálta ezt a feltételt, a tagországok javaslatot is benyújtottak ezzel kapcsolatban, amely nagyobb rugalmasságot szorgalmaz és kivételek engedélyezését kéri a közös agrárpolitika keretében a földek parlagon hagyásának kérdésben. A javaslatot benyújtó tagországok arra hivatkoztak, hogy az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszontagságai miatt egyre nehezebb a belső fogyasztást saját termelésből kielégíteni, így minden olyan intézkedés, amely csökkenti az előállítható élelmiszerek mennyiségét, összeegyeztethetetlen a tagországok érdekeivel.

Az Európai Bizottság engedménye értelmében a parlagon hagyás helyett olyan nitrogénmegkötő növények nevelhetők a szóban forgó területeken, amelyeket a gazdálkodók állati takarmányként vagy zöldtrágyaként használhatnak.

„A Bizottság javaslatát úgy dolgozták ki, hogy az megtalálja a megfelelő egyensúlyt egyrészt a többszörös válsággal szembesülő gazdáknak való megfelelő segítségnyújtás, másrészt a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme között” – fogalmazott közleményében a Bizottság.​

 
 
 

Dan cikkajánlata

„Bayer Zsoltnak is elküldtem az interjú szövegét. Az a változat jelent meg, amit visszaküldött”

2024. január 30. – 20:46

 

 

 

„Ahogy mindig minden alanynak, megjelenés előtt Bayer Zsoltnak is elküldtem az interjú szövegét. Ő visszaküldte. Az a változat jelent meg, amit visszaküldött, benne a kikért és lakásában őrzött iratokra vonatkozó mondatokkal” – írta a Telex kérdéseire Stumpf András újságíró a 2016-os, Bayer Zsolttal készített interjújáról. Ez volt az a Mandiner-interjú, amiben a publicista olyan kijelentéseket tett anyai nagyapjáról, amik ellentmondanak az Ungváry Krisztiánnak írt hétfői válaszában foglaltaknak.

Ungváry Krisztán történész vasárnap és hétfőn publikálta kutatását, ami szerint Bayer nagyapja nyilas gettóorvosként maga tanította be a testüregmotozást a kiskőrösi gettóban, az ’50-es években pedig önként jelentkezett besúgónak az ÁVH-nál.

A 2016-os Mandiner-interjú ezután kapott kiemelt szerepet, az interjúban ugyanis Bayer azt mondta, kikérte az anyai nagyapjával kapcsolatos dokumentumokat a Történeti Hivataltól. Egészen pontosan:

„Aztán kikértem az iratokat. Bizony, volt ára annak a főorvosságnak. A nagyapámat beszervezték. III/III-as volt. Haláláig. Itt vannak a jelentései, kikértem őket a Történeti Hivataltól.”

Az Ungvárynak címzett hétfői válaszban viszont Bayer már azt írja, ez téves információ, ő nem kért ki semmit.

„Alig-alig tudtam minderről valamit. Illetve annyit tudtam, amennyit 2016-ban nyilvánosságra hoztam. S tévedés, hogy kikértem volna a nagyapámra vonatkozó iratokat, soha nem kértem ki, ez már 2016-ban is tévesen jelent meg, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget, ahogy más sem.”

Stumpf András bizonyítékként elküldte nekünk a 2016-os interjúszöveg Bayer által visszaküldött verzióját, és ez valóban megegyezik azzal a szöveggel, amelyik megjelent. Bayernek tehát lett volna lehetősége kijavítani ezt, de nem tette meg. Persze eleve az sem valószínű, hogy Stumpf két teljes mondatot félrehallott volna.

A 2016-os interjú ráadásul nem csak ebben mond ellent a Bayer hétfői cikkében foglaltaknak. 2016-ban ugyanis még így emlékezett a nagyapjára:

„…tizenéves koromig jól ismertem. Csupa jó emlékem kötődik hozzá. Messze volt akkor Nagykanizsa, hat óra vonattal, de imádtam. Négyméteres belmagasságú polgári lakás, mindig volt rántott karaj, Balatonfenyvesen ráadásul minden nyáron bérelt a nagypapa egy nyaralót, ott voltunk vele mi, unokák… Csodás.”

Ehhez képest, hétfőn már ezt írta a Magyar Nemzetben, hogy alig ismerte Gyimes Károlyt, „legfeljebb ha hússzor” találkozott vele egész életében.

 

 

 

Hamasz-kapcsolat ( EURONEWS )

A Hamász-kapcsolat:        Amerika után több nyugati ország is leállította az UNRWA finanszírozását

Az UNWRA egyik hán-júniszi központját is érte izraeli találat
Írta:  SL

A kizárólag palesztinok segélyezésével foglalkozó ENSZ-szervezet ellen felmerült a gyanú, hogy több munkatársa részt vett az iszlamista szervezet októberi terrortámadásában.

Az Egyesült Államok után Kanada, Ausztrália, Olaszország és Nagy-Britannia is bejelentette: felfüggesztik az ENSZ palesztinok segélyezésével foglalkozó szervezetének további finanszírozását.

Felmerült ugyanis a gyanú, hogy az UNRWA 12 alkalmazottja részt vett a Hamász október 7-i, Izrael elleni brutális támadásában. Az ENSZ menekültügyi szervezete vizsgálja ezeket a vádakat, egyelőre több alkalmazottjukat elbocsátották.

Stéphane Dujarric szóvivő azt mondta, az ENSZ-főtitkárát elborzasztja a hír, és arra kérte Philippe Lazzarini főbiztost, hogy vizsgálja ki a gyanút. Ha bűncselekmény történt, büntetőeljárást kell indítani. Lazzarini közölte, minden alkalmazottat felelősségre vonnak, akiről kiderül, hogy részt vett terrorcselekményekben”.

„Az Egyesült Királyságot megdöbbentették azok az állítások, amelyek szerint az UNRWA munkatársai részt vettek az Izrael elleni október 7-i támadásban, egy olyan szörnyű terrorcselekményben, amelyet az Egyesült Királyság kormánya többször is elítélt” – áll a brit külügyminisztérium közleményében.

London ezért átmenetileg szünetelteti a szervezet jövőbeli finanszírozását, amíg felülvizsgálják az ügyet.

Israel Katz izraeli külügyminiszter azt mondta, célja, hogy a háború után az UNRWA ne működjön tovább Gázában. Elmondta, hogy ehhez megpróbál támogatást szerezni az Egyesült Államoktól, az EU-tól és az ügynökség más nagy adományozóitól.

A Palesztin Hatóság polgári ügyekért felelős minisztere, Husszein Al-Sejk szerint ugyanakkor egyes országok azon döntése, hogy szüneteltetik a létfontosságú ENSZ-ügynökség támogatását, „nagy politikai és humanitárius segélyezési kockázatokat rejt magában”. Al-Sejk ezért sürgette a nyugati adományozókat, hogy azonnal vonják vissza döntésüket.

Pénteken az izraeli miniszterelnök egyik tanácsadója azt mondta a BBC-nek, hogy az október 7-i Hamász-támadásban „olyan emberek vettek részt, akik az UNRWA fizetéséből élnek”. Mark Regev szerint vannak olyan információk is, amelyek szerint az UNRWA iskoláiban dolgozó tanárok „nyíltan ünnepelték” az október 7-i támadásokat.

Utalt egy izraeli túszra is, aki szabadulása után azt mondta, hogy „egy olyan személy házában tartották fogva, aki az UNRWA-nak dolgozott”. A kiszabadult túsz elmondása szerint az ENSZ-alkalmazott rosszul bánt vele, alig kapott élelmet és orvosi ellátást, és végig bezárva tartotta őt.

Január elején az ENSZ-szel kritikus UN Watch civil szervezet nyilvánosságra hozta az UNRWA belső beszélgetéseit, amelyek a Telegramon zajlottak. Ezekből kiderült, hogy nem csak néhányan, hanem a szervezet több mint 3000 munkatársa és tanára ünnepelte az október 7-i izraeli Hamász-támadást, „hősöknek” nevezve a gyilkosokat és erőszaktevőket.

Kommentjeik között szerepeltek izraeli túszok kivégzésére való felhívások, az öröm és a dzsihád támogatásának kifejezései, valamint az atrocitásokról készült videofelvételek ünneplése olyan üzenetekkel, mint „csak várjatok, zsidók fiai”.

Amikor az ENSZ először megpróbálta mindezt tagadni, a UN Watch elkezdte közzétenni a Twitteren a Telegram-beszélgetés résztvevőinek nevét, mire az ENSZ felvetette, hogy esetleg vizsgálatot indít.

Az UNRWA nem összekeverendő az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR): ez az 1949-ben létrehozott szervezet kizárólag az 1948-ban elmenekült és elüldözött palesztinok sorsával foglalkozik, és mára közel 6 millió palesztint tart nyilván „menekültként”.

Ellentétben az összes többi menekülttel a világon, akikről az UNHCR gondoskodik, ez a szervezet nem sürgette a palesztinok letelepedését, integrációját máshol, hanem létrehozta számukra azt a „menekült” definíciót, amely szerint a menekültstátusz öröklődik.

 

kapcsolódó cikkek

Felfüggesztette az UNWRA finanszírozását az Egyesült Államok

Gázában mindenki éhezik – állítja az ENSZ-főtitkára

Hamász terroristák az ENSZ egyes gázai alkalmazottai – az USA zárolja a palesztin segélyezést

Orosz Hírek

Lavrov: Oroszország nem fog “Sam nagybácsi” bocsánatáért esedezni

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva nem felelős azért, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok történelmi mélypontra süllyedtek, és ragaszkodik ahhoz, hogy a kapcsolatok helyreállításának terhe kizárólag Washingtonra hárul.

Az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok az ukrajnai konfliktus 2022. februári kirobbanása után kerültek mélypontra, Moszkva elítélte Washingtont és más nyugati országokat, amiért példátlan szankciókat vezettek be és fegyvereket küldtek a  kijevi rezsimnek. A Kreml szerint a szállítmányok csak meghosszabbítják a konfliktust, de nem változtatják meg annak kimenetelét.

A kétoldalú kapcsolatok másik fő kérdése a NATO terjeszkedése Oroszország határai felé, amelyet Moszkva egzisztenciális fenyegetésnek tekint. Oroszország szerint a jelenlegi konfliktus egyik fő oka, hogy Ukrajna csatlakozni akar az Egyesült Államok irányította katonai blokkhoz.

A CBS Newsnak adott hétfői interjújában, amikor a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok javításának lehetőségeiről kérdezték az Ukrajna miatti patthelyzet közepette, Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fogja kezdeményezni azok helyreállítását, mert nem az ő országa rontotta el azokat.

“NEM FOGUNK… WASHINGTONBA SZALADNI: SAMU BÁCSI, KÉRLEK, BOCSÁSS MEG NEKÜNK. ROSSZ FIÚK VOLTUNK”. NINCS MIÉRT PANASZKODNUNK”

A miniszter hangsúlyozta, hogy a két hatalom közötti kapcsolatokat azok tették tönkre, “akik kitalálták az orosz fenyegetést”, és “akik figyelmen kívül hagyták azt a hatalmas mennyiségű jóindulatot, amelyet Vlagyimir Putyin elnök mutatott az első két ciklusa alatt”. Lavrov szerint a nyugati politikusok úgy döntöttek, hogy az orosz vezető olyan kedves, és megpróbálták “zsebben tartani”, ami hiba volt.

Lavrov a továbbiakban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a washingtoni politikusok jelenlegi generációja láthatóan nem vonta le a tanulságokat abból, amit “elfogadhatatlan politikának nevezett, amelyet az Egyesült Államok az 1990-es évek elején kezdett el támogatni”.

A miniszter megjegyzései azután hangzottak el, hogy Putyin a múlt hónapban elismerte, hogy politikai karrierje elején “naiv” volt, mert úgy vélte, hogy nincs alapvető oka annak, hogy Oroszország és a Nyugat a Szovjetunió összeomlása után ellentétben álljon egymással.

Később azonban azt mondta, hogy rájött, hogy a nyugati országok Oroszország több egységre való felosztását akarják elérni, hogy nagyobb globális befolyásra tegyenek szert.

EURONEWS

Hatalmas mennyiségű fagyott vizet találtak a Marson

A Mars felszíne az ESA űrszondájának felvételén
Írta: euronew

 

Ha elolvadna a jég, az egész bolygót 2 méternyi vízzel árasztaná el.

Európai tudósok bebizonyították: valóban nagy mennyiségű víz van a Marson megfagyva, ráadásul a legideálisabb helyen, az egyenlítő közelében. Az Európai Űrügynökség (ESA) kutatói szerint a jégréteg akár 3,7 méter vastag is lehet.

A tudósok az ESA Mars Express nevű űrszondájával vizsgálták meg a bolygó érintett térségét.

Ez a Vörös-tengernyi vízmennyiség elég lenne az esetleges telepeseknek a túléléshez…csakhogy ahhoz 300 méternyi port és üledéket kéne eltakarítaniuk a 4 kilométer vastag jégtömbről. Erre még nem képes a tudomány. A jég jelenlétét egy 2007-es Mars-expedíció során fedezték fel, mindeddig azonban nem lehetett tudni, hogy mekkora mennyiségről van szó.

A szakértők már korábban is gyanították, hogy a terület alatt jég lehet, eddig azonban azt sem tudták kizárni, hogy csupán rengeteg vulkanikus por gyülemlett fel ott. A mostani új adatok viszont egyértelműen fagyott vízre utalnak.

 

kapcsolódó cikkek

A Marson gyűjtött mintákat hozna a Földre a NASA

Hangfoszlányok a Marsról

A Mars a Földön projekttel a fenntartható turizmusért

Bevándorlási szabályok. (EURONEWS)

A szigorodó bevándorlási   szabályok miatt idén emberáradat indulhat Európa felé

Ismét ismerőssé válhat ez a jelenet az EU-ban
Írta: Nóra Shenouda

 

Az Európába irányuló migráció 2024-ben növekedni fog, mivel az emberek még azelőtt megpróbálnak eljutni a kontinensre, hogy életbe lépne az érkezők számának csökkentését célzó új törvény – közölte egy osztrák elemzőintézet.

Az ausztriai székhelyű Nemzetközi Központ a Migrációs Politikai Fejlődésért (International Centre for Migration Policy Development/ICMPD) előrejelzése szerint az Európában, köztük az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban zajló választási kampányok miatt, amelyek során a bevándorlás megosztó téma, sokan még azelőtt meg akarnak érkezni Európába, hogy a migrációs rendszer megváltozna.

„Ezt zárt bolt effektusnak hívom. Az emberek hallani fogják a migrációval kapcsolatos intézkedéseket a választási kampányokban, és azt fogják gondolni, hogy itt kell lenniük az EU-ban, mielőtt ezek hatályba lépnek” – mondta Michael Spindelegger, az ICMPD főigazgatója.

Spindelegger 2013-ban mondott le posztjáról
Spindelegger 2013-ban mondott le posztjárólRonald Zak/AP

Donald Trump visszatérésének lehetősége hatalmas emberáradatot indíthat el Európa felé

A szakértő arra buzdítja a politikusokat, hogy duplázzák meg erőfeszítéseiket a legális útvonalak kialakítása érdekében, és hogy kössenek partneri megállapodásokat magánvállalkozásokkal, amelyekkel együtt toborzási és képzési központokat hoznak létre az afrikai és közép-ázsiai országokban, ahonnan sok bevándorló érkezik Európába.

Az agytröszt segített elindítani 100 projektet, amelyekben magáncégek vettek részt az EU-n kívüli országokban élő és dolgozó emberek képzésében, hogy lehetőséget biztosítsanak számukra egy partnerországban való munkavállalásra, ideértve a német és osztrák kormány által támogatott nigériai kezdeményezést is, amelynek célja víz- és villanyszerelők képzése volt.

Az ICMPD éves jelentése szerint a közel-keleti háború és Donald Trump visszatérésének lehetősége az Egyesült Államok élére hatalmas emberáradathoz vezethet. A migrációs útvonalak elleni amerikai fellépés az elemzőintézet szerint azt eredményezheti, hogy megnövekszik azon venezuelaiak és kolumbiaiak száma, akik vízummentesen érkeznek majd Spanyolországba. Az EU által tavaly év végén elfogadott, de csak idén hatályba lépő új migrációs törvények eleinte inkább vonzani, mint elrettenteni fogják azokat, akik megpróbálnának eljutni Európába.

Ez az asszony Venezuelából Kolumbiába menekült, majd az Egyesült Államokba érkezett legálisan a Biden-kormányzat új szabályainak köszönhetően
Ez az asszony Venezuelából Kolumbiába menekült, majd az Egyesült Államokba érkezett legálisan a Biden-kormányzat új szabályainak köszönhetőenRebecca Blackwell/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.

Az uniós munkaerőhiányt enyhíthetnék a bevándorlók

Sok bevándorlóellenes, szélsőjobboldali politikus idegengyűlölő üzenetével ellentétben Michael Spindelegger, az ICMPD igazgatója, aki egykor Ausztria alkancellárjaként és külügyminisztereként szolgált, úgy véli, hogy Európának szüksége van bevándorlókra, mivel az EU egészében munkaerőhiány van.

Ylva Johansson uniós biztos a közelmúltban közölte: egymillióval több munkavállalóra van szükség az EU-ban ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a demográfiai változásokkal (népességfogyással), de azt belátta, hogy „kihívást jelent ezt rendezett módon tenni”. Spindelegger szerint a számok jóval magasabbak, csak Németországban 1 millió emberre, Ausztriában pedig 500 ezerre van szükség. Ha a magánszektor nem képes elég embert toborozni, egyszerűen máshová helyezi a befektetéseket – figyelmeztetett a politikus.

Az EU 2023-ra vonatkozó adatai azt mutatják, hogy tavaly több mint egymillió menedékkérelmet nyújtottak be, ami körülbelül 20%-kal több, mint 2022-ben, és a legmagasabb szám 2016 óta az ICMPD szerint.migrációs megállapodásátlesz az EU új migrációs politikája

Mai 7 HÍR

A megújuló energiák problémái

Néhány, tőlünk nyugatra és északra fekvő ország „zöldagyú“ aktivistái létrehoztak egy klímavallást, amelynek fő mondanivalója az, hogy a széndioxid-kibocsátást 2050-re nullára kell csökkenteni. Hitük és meggyőződésük szerint ezzel megakadályozható lenne a Föld légkörének és óceánjainak melegedése.

Fotó: pixabay

Ennek érdekében hajlandóak bezáratni az atomerőműveket is, holott az egyik legtisztább erőműfajta, ami az előállított fajlagos energia után a legkevesebb káros kibocsátást (gázok, folyadékok, stb.) hozza létre. Folyamatos üzemű, működik éjjel-nappal. Ugyanakkor kinyitják a korábban bezárt szénerőműveket, mert kell az energia (pl. Németországban).

Legújabban az EU „zöldagyúi“ is azon spekulálnak (mert a gondolkodástól még messze van), hogy zömmel szélerőművekkel és napelemekkel kellene megoldani legalábbis Európa energiaigényét.

Mindkét energiaforrás időjárásfüggő. Az ezredforduló elején egyszer saját tapasztalatom alapján győződtem meg arról, hogy pl. napenergiával ez csak fikció, mert megtörtént, hogy télen folyamatosan 60 napig nem sütött ki a nap, ezt akkor dokumentáltam.

Szlovákia földrajzi fekvése és domborzata nem igazán kedvez a szélenergiának a többnyire északnyugati szélirányok miatt.

Szlovákia éves energiaigénye 5-7 nagyobb atomerőmű termelésének felel meg. Ezt úgy 30-35 ezer (!) darab szélerőművel lehetne helyettesíteni (ha állandóan fújna a kellő erősségű szél). Telepítésük lefedné Szlovákia területének  kb. 13%-át.

A napelemmel a helyzet kicsit jobb, de itt sincs megoldva az energiatárolás hatékony formája. A biztonságos energiaellátáshoz mindkét energiaforrásnál legalább 30 napos tárolókapacitás kellene.

Ha ezt a tárolandó energiamennyiséget átszámoljuk akkumulátorigényre, akkor Szlovákiában a legújabb Tesla elektromos autó akkumulátorából kellene kb. 810 millió (!) darab. Ezt az irdatlan mennyiséget valahol biztonságosan el is kellene helyezni.

Ebből logikusan következik, hogy az akkumulátoros villanyautó csak egy átmeneti divathóbort. Amíg az ország gépkocsijainak csak 1-3 %-a akkumulátoros, az még elmegy (egy kis ideig)… Tehát ez sem fog szélesebb körben elterjedni…

Akkor mi legyen a szél- és napenergiával? Mi a megoldás hosszútávon?

Kiegészítő energiaforrásoknak nagyon megfelelnek a vízerőművekkel együtt. A vízerőművek valamivel jobb kondícióban vannak, gyorsan indíthatók és az eltárolt vízmennyiség gyakorlatilag energiatárolóvá válik.

Az igazi megoldás a fúziós erőmű lesz, amely állandó működés mellett már nagy hatékonysággal tudna pl. villanyárammal vizet bontani, és így hidrogénhez (meg oxigénhez) juttatni a Földet. Akárhogyan is csűrjük-csavarjuk, azzal és abból kellene energiát nyerni az emberiség számára, amiből legtöbb van a Földön – ez pedig a víz.

Ha oxidáljuk (pl. elégetjük) a hidrogént, elméletileg csak vízpára keletkezik. A kicsapódott vizet pedig újra lehetne bontani. De ettől még nagyon messze vagyunk. A hidrogéné a jövő!

Már annak is lehet örülni, hogy az USA néhány motorgyára már sikeresen tesztelt le vagy 10 fajta belső égésű hidrogénmotrot, hatásfokuk és teljesítményük összehasonlítható a benzines és dízelmotrokéval. Károsanyag-kibocsátásuk gyakorlatilag nulla. Más országok is kisérleteznek a hidrogénmotorral, az EU milliárdokkal akarja támogatni a fejlesztést.

Nagy jövő állhat a hidrogénnnel működő energiacella előtt, egyenesen villamos energiát állít elő, egyelőre kisérleti stádiumban van, már működik.

A sok pozitív érv mellett, ami a hidrogént illeti, van egy nagy, még nem teljesen megoldott feladat: mégpedig a hidrogén biztonságos tárolása és szállítása. Addig is azon kell munkálkodni, hogy kevesebb energiát használjunk fel, pl. hatékonyabbá tenni az elektromos fogyasztókat, kisebb autókkal furikázni a városban, stb.

Megnyugvással megállapítható, hogy eltart még egy ideig (30-50 év) míg letisztul a kép és kialakul majd a biztonságos, környezetkímélő és olcsó energia előállításának folyamata.

Hacsak addig  nem pusztítjuk el magunkat!

 

Don-kanyar ( Ma7)

A magyar hadsereg     tragédiája a Don-kanyarban

1943. január 12-én indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban, melynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét.

Rehabilitálták Jányt
Hóban, fagyban harcoltak – Jány Gusztáv főparancsnok
Fotó: Wikipédia/ma7

A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a második világháborúban a keleti frontra. A németek igényeit hosszas alkudozás után sikerült leszorítani, de azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászatilag a németeknek rendelték alá, felfegyverzésüket tekintve pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. A frontra kivonuló 207 ezer fős 2. magyar hadseregbe a teljes sorállománynak csak 20 százalékát sorozták be. Magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A fegyverzet és felszerelés hiányos volt és korszerűtlen. A hadsereg parancsnoka Jány Gusztáv vezérezredes volt.

A magyar csapatok 1942. július 7-én érték el a Dont, ahol a Voronyezs és Pavlovszk közötti, 208 kilométernyi szakaszon védelembe mentek át. A nyáron a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolására tett, sikertelen kísérletek során 30 ezer embert vesztettek. A beígért fegyverzet és felszerelés a tél beálltával sem érkezett meg a németektől, akik 1942 novemberében a sztálingrádi csata miatt megkezdték csapataik kivonását a doni térségből.

A Vörös Hadsereg 1943. január 12-én mínusz 30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat, és 8-12 kilométer mélyen hatolt előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal mögött állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta. Jány ragaszkodott a parancshoz, jóllehet a hadsereg egy részét talán megmenthette volna, ha már január 15-én elrendeli a visszavonulást. A magyar katonáknak az orosz és a német katonákhoz képest hiányos felszereléssel, sokuknak téli ruházat nélkül, mostoha időjárási körülmények között kellett tartaniuk magukat a többszörös túlerővel szemben.

Január 16-ára a három részre szakított 2. magyar hadsereg arcvonala felbomlott. Jány január 17-én hajnalban rendelte el az alakulatok visszavonását, de az elvágott, német alárendeltségbe került III. hadtest tovább harcolt. Ezt a hadtestet február 1-jén – miután sem ellátmánya, sem fegyverzete nem maradt – a később szovjet hadifogságba esett parancsnok, Stomm Marcell feloszlatta, és néhány ezer katona kijutott a szovjet gyűrűből.

A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én „vált ki az arcvonalból”. Jányt a jórészt fegyvertelen katonák látványa késztette hírhedt hadparancsának megfogalmazására, mely szerint „a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét”. A katonákat gyávasággal vádolta, és a „rend helyreállítása” érdekében a helyszíni felkoncolást is engedélyezte. A parancs akkora felháborodást keltett, hogy számos helyen ki sem hirdették, maga Jány április 4-én nyilvánította semmisnek és helyettesítette újjal.

A hadsereg életben maradt katonáit március 5-én hátravonták a Dnyeper folyó nyugati partjára, hazaszállításuk április 6-tól május 30-ig tartott. Jányt, aki az utolsó vonattal távozott, Horthy Miklós kormányzó 1943. augusztus 5-én felmentette parancsnoki tisztéből. A tábornokot a Népbíróság 1947 októberében háborús bűnösként halálra ítélte, majd november 26-án kivégezték. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette Jányt a háborús bűntett miatt ellene emelt vád alól.

Doni katasztrófa
Fotó:  Archívum
A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az emberveszteségét 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.

Küzdelem a fagyban

Kassai honvédek a Donnál

 
 
 

 

Az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban.

KÖZÉLET

A The Wall Street Journal szerint Lengyelország fontos tényeket titkolt el az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban

A nyomozók szerint a lengyel tisztviselők lassan szolgáltattak információkat, és kulcsfontosságú bizonyítékokat tartottak vissza a robbanást kivitelezők állítólagos lengyel földön való mozgásáról.

A lengyel hatóságok fontos bizonyítékokat rejtettek el az európai nyomozók elől az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban – közölte a The Wall Street Journal január 8-án. „Az ügyön dolgozó európai nyomozók szerint a lengyel tisztviselők megtagadták az együttműködést az Északi Áramlat szabotázsával kapcsolatos nemzetközi nyomozásban, és nem hoztak nyilvánosságra potenciálisan fontos bizonyítékokat” – olvasható a cikkben.

Balti-tenger, 2022. szeptember 29. A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség
Fotó: MTI / EPA

A nyomozók megjegyezték, hogy a lengyeleknek rendkívül sokáig tartott, hogy válaszoljanak a megkeresésekre, és kulcsfontosságú bizonyítékokat hallgattak el a szabotőrök állítólagos országszerte történt mozgásáról. A kiadvány világossá teszi, hogy ez a folyamat megnehezíti azon régóta fennálló feltételezésük bizonyítását, hogy a támadást Lengyelországon keresztül, Ukrajna területéről hajtották végre.

A nyomozók most abban reménykednek, hogy a decemberben hivatalba lépett új varsói kormány segít rávilágítani a támadás részleteire.

Különösen Varsó együttműködésének megtagadása miatt nehéz megállapítani, hogy a lengyel kormány tudott-e a gázvezetékek tervezett felrobbantásáról. Az újságírók szerint Lengyelország kitartóan akadályozza a nyomozást, ami az incidensben betöltött szerepével és indítékaival kapcsolatban is kérdéseket vet fel.

Tavaly szeptember végén norvég kutatók új információval szolgáltak az Északi Áramlat gázvezeték 2022. szeptemberi felrobbantásával kapcsolatban. Ez az első nemzeti testület, amely nyilvánosan elismerte a két másik robbantást is. A gázvezetékek szivárgását 2022 szeptemberében fedezték fel. A svéd szeizmikus központ képviselője, Björn Lund akkor elmondta, hogy a vészhelyzet idején két erős víz alatti robbanást regisztráltak a csővezeték szivárgásának területén. Ezt követően a baleset helyszínén robbanóanyag nyomait találták.

Nemrég nyugati médiumok, elsődlegesen a hamburgi Der Spiegel és a The Washington Post (WaPo) összeálltak, hogy a végére járjanak az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat 1–2. tenger alatti gázvezetékköteg három csöve felrobbantása körüli közvélemény-manipulációknak. A kulcs Németország volt – derítette ki a vizsgálat, amelynek kiindulópontja a holland hírszerzés figyelmeztetése, amely hónapokkal a 2022 szeptemberében végrehajtott robbantás előtt jutott el a nyugati szolgálatokhoz.

Találtak egy ukrán titkosszolgálati ezredest, Roman Cservinszkijt, akit okkal gyanúsítanak a robbantássorozat gyakorlati irányításával. De azt sem zárják ki, hogy Cservinszkij nyakába akarják varrni az egészet, mondván, az ukrán politikai-nemzetbiztonsági vezetés, Zelenszkij elnökkel együtt, mit sem tudott az egészről. Viszont bemártották Valerij Zaluzsnijt, az ukrán hadsereg főparancsnokát.

Seymour Hersh amerikai újságíró tavaly február elején publikált vizsgálatának eredményei szerint az Egyesült Államok is részt vett a vezetékek ferobbantásában. Hersh azt állítja, hogy a gázvezetékeket amerikai búvárok aknázták alá a Balti-tengeren még 2022. júniusban, a Baltops gyakorlat során, és a norvégok aktiválták a robbanóanyagokat.

 

Elhunyt Jacques Delors

Elhunyt Jacques Delors, az Európai Unió legmeghatározóbb politikusainak egyike

Jacques Delors 1984-ben Párizsban
Írta: Euronews/FA

 

Három cikluson át volt az Európai Bizottság elnöke, és jelentős szerepet játszott a közös uniós valuta létrejöttében is.

Jacques Delors a II. világháború utáni európai integráció legmarkánsabb képviselői közé tartozott. Majdnem egy évtizedig, 1985 januárjától 1994 végéig állt az Európai Bizottság élén.

Az ő vezetésével valósultak meg azok az európai fejlesztési tervek, amelyek rendszerbe szervezték a tagországokat, és egységet teremtett mindennapi működésükben. A többi között az ő elszánt tevékenységének köszönhető az európai egységes piac, amely lehetővé teszi az állampolgárok, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását az Európai Gazdasági Közösségen belül. Ő volt a névadója és vezetője a Delors-bizottságnak, amely javaslatot tett a monetáris unió létrehozására, ami végül is a Maastrichti Szerződés aláírásával valósult meg 1992-ben.

Jacques Delors 98 éves volt, halálhíréről az AFP francia hírügynökség számolt be a politikus lányára hivatkozva.

EP szavazás

Gyorsítja a szavazást az EP a választások előtt

Ünnep a legutóbbi EP-választás után Brüsszelben, 2019. május 26-án
Írta: Kiss Gábor

 

Kulcsfontosságú jogszabályokról kell szavaznia az Európai Parlamentnek, például a migrációs paktumról és a mesterséges intelligenciáról szóló törvényről.

Az Európai Parlament felgyorsítja a jogalkotást ciklusa vége előtt, annak érdekében, hogy az európai választások előtt minél több törvényt lezárjon. A választásokat június 6. és 9. között tartják, de a Parlament április végén bezár. Ez azt jelenti, hogy az európai parlamenti képviselőknek mindössze 4 hónapjuk lesz arra, hogy több mint 140 jogalkotási aktáról szavazzanak.

A parlament most fel akarja gyorsítani a megbeszéléseket a Tanáccsal, és további szavazási üléseket is beiktat.

„Igaz, hogy itt Strasbourgban plenáris ülések lesznek, ahol sok kérdésről kell szavazni. Általában azt lehet tenni, hogy például délutánra beiktatunk egy szavazóülést, hogy ne szavazzunk több mint két-három órát egyhuzamban, és a képviselők képesek legyenek koncentrálni. Nem lehet órákon át szavazni” – magyarázza Jaume Duch Guillot, az Európai Parlament szóvivője.

A Parlamentnek olyan kulcsfontosságú törvényekről kell szavaznia, mint a migrációs paktum, a mesterséges intelligenciáról szóló törvény és az unió új költségvetési szabályai. Brüsszelben sokan úgy vélik, hogy a szélsőjobboldali és radikális erők választás után valószínű megerősödése áll a jogalkotási roham mögött, mivel az komoly akadálya lehet az ilyen törvények jövőbeni jóváhagyásának.

A Zöldek frakcióvezetője úgy látja, a migrációról és a zöld megállapodásról szóló legújabb uniós javaslatok veszélyes kísérletek arra, hogy a szélsőjobboldal kedvében járjanak.

„A Zöld Megállapodás terén még mindig sok az akta. Ott van ez a hírhedt menekültügyi és migrációs paktum is, amelyről van egy egyezség, ami nem fog megoldani semmit. És ez alapvetően a radikális jobboldal nyomdokain halad, ami szerintem szintén nagy hiba. Ha azt nézem, hogy mit fog tenni a képviselőcsoportom mostantól a ciklus végéig, akkor azt mondanám, hogy az a védekezés lesz. Védekezni fogunk. Úgy gondolom, hogy a nagy többség katasztrófába sodorja az Európai Uniót. Ezt meg kell akadályoznunk – mondta Philippe Lamberts belga EP-képviselő.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szélsőjobboldali és radikális erők némileg erősödhetnek az Európai Parlamentben a júniusi választásokon, míg a mainstream pártok és a zöldek mandátumokat veszíthetnek.

 

Andrew karácsonyi visszaemlékezése.

Régi karácsonyok

 

 

Még csak 40 éves leszek és így karácsony előtt szívesen emlékezem vissza a múltra, most már mondhatni a régi időkre hiszen 20-30 év nagyon hamar elrepül így utólag.

Mondjuk gyermekkoromtól azaz körülbelül 10 éves koromtól  eltelt lassan harminc év.Itt az ideje megállni egy picit a rohanásból és elmélkedni egy picit hogy mi is történt a világgal ez idő alatt.

Szóval gyerekkoromban talán 7 éves lehettem emlékszem , hogy szinte minden télen volt hó. Olyan hó volt ami megmaradt az utakon hetekig.Erre onnan emlékszem, hogy gyerekkoromban

szinte mindig szánkóztam vagy a hóban játszottam.Annak idején még nem volt minden családban minden személynek autó, nem tudom de talán minden ötödik házban volt autó, így a városunkban

a mellékúti forgalom elenyésző volt ezért a szülők ki mertek engedni egyedül órákra.

Az első hónak örültünk és nem azt mondtuk mint a mai gyerekek hogy jaj de hideg van kint, hanem  az örömben szaladtunk ki a hóra játszani.A kövesúton a friss havat  általában 1 nap alatt lenyomták az autók így igazi jégpálya lett az egész utca sokszor hetekig  a főút kivételével.Gyerekként nagy élmény volt elővenni a padlásról a szánkót és csak egyedül „szörfölni” vele az úton.Sokszor nem volt játszótárs és egyedül toltam a szánkót.Ilyenkor jött elő az akkori német juhász kutyánk akit be akartam fogni a szánkó után de sajnos gyerekként nem tudtam hogy erre a kutyát a gyerekkorától kellett volna betanítani, így a kutya nem tudta hogy mit akarok vele amikor a nyakába kötöttem a kötelet.A szánhúzás helyett maradt a kutya kergetése a hóban a vele való fetrengés és birkózás.

Néha akadt játszótárs, egy  pár házzal távolabbi levő lány, akivel húztuk egymást a szánkón.Divat volt még az hogy az úton elkezdtünk csúszkálni cipőben az út egyre csúszósabb lett így egy nekifutásra akár 6-8 métert is csúsztunk. Mindezeket megunva jött elé a kemping bicikli a havas úton amivel fékezéseket és kaparásokat lehetett  csinálni.Volt olyan is amikor anyum húzott a szánkón egy pár utcatömböt.

A játékok a hóban általában este sötétedéskor kezdődtek és javarészt a sötétben este 7-8 órakor fejeződtek be.

Egy játék a hóban eltartott 2-3 órát is és sokszor egy fél óra cipőszárítás után folytatódott.

Amikor anyum húzott a szánkón  az útról csak néha néha kellett lehúzódni ugyanis 30-35 éve sokan még biciklivel közlekedtek, nem volt ennyi autó, talán néha egy Zsiguli vagy Wartburg ment el az úton.

A szánkón  ülve csak néztem a kádárkockákat, néhol láttam égve hagyott villanyt  ahol láttuk a karácsonyfákat odabent , néhol pedig a sötétben láttuk világítani a karácsonyfát.

Abban az időben még nem volt LED égő amivel körbecicomázták a házat, általában ha jól emlékszem akkor orosz karácsonyfaégőket lehetett kapni és csak a fára tették, a házat akkoriban még nem díszítették.

Gyerekként  a játékból beérve még nem volt külön tévém abban az időben.Ha jól emlékszem volt egy fakeretes Orion tévénk aminek az elektroncsövét néha csavarhúzóval bizergálni kellett ha elment az adás(csoda hogy meg nem rázott)  és utána jött egy műanyagkávás tévé talán ma 24 vagy 26 colosnak felelne meg. Esténként tehát az egész család nézte az M1 vagy M2-őt ha jól emlékszem.

Időben már nem tudom pontosan de talán 30-35 éve még m1 és m2 volt vagy talán egy pár adó, erre  pontosan nem emlékszem. Ilyenkor néztük azt amit adtak éppen : híradó, Dallas , Rex felügyelő

vagy éppen a tv maci után valamilyen magyar mese.Nem volt 60 csatorna és nem tudjuk hová kapcsoljunk érzés, de számítógépünk és még vezetékes telefonunk sem volt.Igen nem 80 éve hanem körülbelül röpke 30-35 éve.Talán kisiskolás koromban jöttek be a 386,486 és pentium 1 nevezetű számítógépek .

A karácsonyi gyerekjátékok már nem kukoricaszár volt, mert sok műanyag játék volt kapható (legó , transzformer stb…) de még abban az időben nem volt Lidl, Tesco és hasonló áruházak és nem igazán létezett gyerekjáték osztály mint ma. Azért a szülők így vagy úgy már be tudták szerezni a műanyag autót vagy játékot de abban az időben még kis választék volt.

Karácsonykor  a szünetben elmentem gyakran a nagyszüleimhez akik pár utcával távolabb laktak. Nem kocsival vittek minket, hanem kemping biciklivel mentem. Ha esett a hó mamám mindig kérte hogy

hányjam el a havat bent és kint a járdán  amiért cserébe kaptam némi zsebpénzt. Karácsonykor  mamám mindig sütött mákos és diós kalácsot amit ott frissen ettünk.Természetesen akkor nem egy

karácsonyi látogatásból állt a nagyszülők meglátogatása , hanem sok esetben minden nap letekertem a kemping biciklivel hozzájuk, ami később már montembájk 18 sebességes kerékpár volt mert akkor jöttek divatba.

Akkoriban nem volt internet így a nagyapám Szabadföld újságát és a képes újságot végiglapozva láthattunk a világból egy pár képet vagy híreket.Gyerekként az unokatesókkal még összejártunk

és a nagyszülőknél együtt díszítettük fel a karácsonyfát.Még egyikünknek sem volt mobiltelefonja és a nagyszülőkkel a fa feldíszítése után kártyáztunk.

 

A másik nagyszülők 15 kilométerre laktak ezért őket ritkábban látogattuk de karácsonyra volt időzítve a disznótor amire mindig meghívást kaptunk, de általában nem az ebéd miatt hanem azért hogy segítsünk.

Reggel 5-kor kelt az egész család és a nagy beöltözés után beültünk a  Zsiguliba és irány nagyanyám. Megérkeztünk , gyerekként reggel mindig pogácsa vagy süteményevéssel indítottam, majd jött a disznó szúrása

amit a szülők végeztek el.Általában ott volt a nagyobb rokoni kör és a 90-es években még talán 12-en is voltunk ami az idő előrehaladtával szépen csökkent ahogy kihaltak a rokonok.

Mindegyik disznótor hasonló volt: Egész nap hideg, reggel a disznó pörzsölése, darabolása, délután pedig a feldolgozás, hurka , tepertő és egyéb dolgok készítése a hidegben.Este vacsora , hurka kolbász csomagolása majd indulás haza.

Otthon gyerekként, vártuk hogy milyen ajándékot kapunk és nem úgy volt mint a mai kisgyerekek hogy már 6 évesen az internetet bújják hogy nekik milyen játék kell .Minket még nem vittek el játékot kiválasztani mert még nem épült erre üzletág. A kapott játéknak kibontáskor megvolt a varázsa , még örültünk neki nem úgy mint a mai gyerekek akik el vannak halmozva.Este volt karácsonyfa díszítés és mindig elővettük az előző évben dobozba eltett díszeket.Jött a szaloncukor kötözése, majd a habcsók.Akkoriban még nagy divat volt a habcsók amit legelőször ettünk le a fáról mert szerettük hogy nyúlik a közepe és nem olyanok voltak mint a maiak.Gyerekként már előjött a fogyasztás ugyanis karácsony előtt gyakran jó pár üveg üdítőért mentem el a boltba hogy karácsonyra minden tökéletes legyen és az egyfajta habzsolás volt régen.

Üdítő, csoki , habcsók és lakmározások voltak akkoriban.Este a tévében még valamilyen karácsonyi műsort adtak karácsonykor nem pedig sztárban szár leszek műsor vagy valami szennyet.Akkoriban legfeljebb videókazettát tudtunk nézni de még a korai gyerekkoromban az sem volt így maradt az az 1-2 csatorna ami volt a tévében.Ha jól emlékszem akkoriban még nem volt teletűzdelve az esti film 15 perces reklámokkal így jobb volt egy filmet végignézni.

A karácsony elmúlta után vártuk a szilvesztert ami már nem volt olyan  jó mint a karácsonyi várakozás, mert utána óvoda iskola következett.

 

Hát  igen sokat változott a világ, a disznótorok és a nagy családi összejövetelek elmúltak.Ma már lassan rokon rokonnak az ellensége. Az emberek nagy része bevásárlóközpontokban veszi meg az élelmet.

Szinte mindenki kocsival jár így már nem állnak le egymással beszélgetni az emberek az  úton, a gyerekek már nem játszanak az utcán és már hó sincs, télen is többnyire eső esik.

Az emberek rohannak és közömbösek lettek egymással , mindenhol a pénz dominál. Idősebb körben is megszakadtak a kapcsolatok ,  szomszédolás, összeülés, rokonok összejövetele  már a hidegebb téli hónapokban, vagy karácsonykor  sem jellemző sok embernél. Épp a tévében láttam hogy például székelyföldön, Kárpátalján még vannak olyan idősebbek akik összejárnak karácsonykor.

 

 

Emlékek

Manipulált emlékek

Emlékeinkkel nagyon felemás a viszonyunk. Egy részüket szeretnénk elfelejteni, míg másik részüket mindörökre élesen bevésni. Felejtünk, és újra eszünkbe jutnak dolgok. Ez csak véletlenszerű, de akár kívülről is lehet manipulálni.memória emlék manipulálás

 

Kevés dolog okoz az életünkben annyi konfliktust, mint a memóriánk. Mit felejtettünk el, mi nem jutott eszünkbe, amire pedig emlékeznünk kellett volna, és miért nem jut eszünkbe az, amiről tudjuk, hogy tudjuk. Bezzeg, amit el szeretnénk felejteni, azt nem tudjuk kitörölni az emlékeink közül. És miért felejtünk el annyi szép emléket?

Mindenki számára nagyon fontosak az emlékei, a memóriája. Nem véletlenül, hiszen jelentős mértékben meghatároz bennünket, azt, hogy kik vagyunk, milyen emberek vagyunk, mit tudunk. Az emlékeink befolyásolják azt is, hogy jó emberek leszünk vagy rosszak, hogy Teréz anya lesz belőlünk vagy Hannibal Lecter.

Amikor azt mondjuk, Én Én vagyok, akkor nagymértékben memóriánkra támaszkodunk. Mert az emlékeink adják a tudásunkat saját magunkról és minden másról. Életünk első pillanatától kezdve információkat fogadunk be. Tudást gyűjtünk azzal, hogy emlékszünk arra, amit megtanultunk. Tapasztalatokat gyűjtünk azzal, hogy emlékszünk a velünk történt eseményekre. És a mindennapi emlékek is meghatározóak, amelyek csak egyszerűen vannak. Vagy nincsenek.

Mégis mindezek ellenére szeretnénk manipulálni a saját emlékeinket és másokét is. Szeretnénk elfelejteni a rossz dolgokat, kitörölni másokból a hozzánk fűződő, kellemetlen pillanatokat. Szeretnénk tudatosan kis emléktörléseket végrehajtani. De ennek ellenére kevés dologtól félünk annyira, mint hogy elveszítsük a memóriánkat. Egész életünkben aggódunk, hogy öregkorunkra feledékenyek leszünk, és rettegünk attól, hogy elér minket az Alzheimer-kór.

Mert tudjuk, hogy elveszíthetjük emlékeinket. Van olyan ember, akiben egy súlyos baleset után, az agykárosodás következményeképpen nem rögződik több emlék. Minden reggel úgy ébred fel, hogy a baleset napja van. Addig a napig épek az emlékei, attól a pillanattól nem rögzül több. Erről szól viccesen például az 50 első randi című film is. De egy ilyen betegnek köszönhetjük a modern agy- és memóriakutatást is. 1953-ban egy vasrúd hatolt át egy férfi agyán. Túlélte, felépült, de többé nem tudott új emlékeket tárolni. Így személyisége is megrekedt abban a pillanatban. Gondoljuk bele: harminc évvel később felébred, és az elméjében ő még mindig az a 24 éves fiatalember. De amikor belenéz a tükörbe, egy 54 éves ember néz vissza rá, akit nem is ismer. És ezt minden reggel újra átéli a halála napjáig.

Fura dolog a memória, működése az egyik legbonyolultabb folyamat, ami testünkben végbemegy. Neuronok milliárdjai, vegyületek százai vesznek részt benne. Egy elképesztően bonyolult, komplex rendszer. Mindezért az agy, egy másfél kilós, kocsonyás szerv felel, amit 70 %-ban víz és 25 %-ban zsír alkot. 100 milliárd sejtből áll, és mindegyike akár 10 ezer másikhoz is kapcsolódhat. A beszívott oxigén harmadát és a felvett energia 20 %-át az agy használja fel. Ha tíz másodpercig nem jut oxigénhez, elájulunk, ha öt percig, akkor az agy elpusztul.

Memóriánk, az emlékeink ezektől az idegi kapcsolatoktól függenek. Ha kialakulnak új kapcsolatok, tudás tárolódik, ha felbomlik, elvész a tudás. És ami a legfontosabb, ebből alakul ki az éntudat.

Ezek után tényleg a legfontosabb kérdés, hagy manipulálhatóak-e az emlékek. Lehet azokat törölni vagy megváltoztatni? Esetleg újakat elültetni?

A válasz: igen. És ezt sokkal könnyebb elérni, mint legtöbben gondolnánk, mert ez sokszor előfordulhat velünk. Kísérletekkel sikerült is bizonyítani.

Hogy mennyire egyszerű egy nem létező emléket létrehozni, azt a következő kísérlet bizonyította be. Az Egyesült Államokban kevés olyan ember van, aki életében legalább egyszer, de inkább többször ne jutott volna el valamelyik Disney Worldbe, a legendás vidámparkok egyikébe. Ott az egyik legismertebb szolgáltatás, hogy az utakon sétáló mesefigurákkal lehet közös fotót készíteni. A kísérlet első részében a résztvevőknek ilyen fényképeket mutattak. Ismeretlen személyek lefényképezve Miki egérrel, Plútó kutyával, Hófehérkével, a gonosz mostohával, Tapsi Hapsival vagy éppen Donald kacsával. Valamivel később egy tesztet töltettek ki velük. A teszt egyik kérdése az volt, hogy amikor a Disney-vidámparkban jártak, találkoztak-e vagy készült-e közös fénykép Tapsi Hapsival. A résztvevők döntő többsége igennel válaszolt. Nos, Tapsi Hapsi a konkurens Warner stúdió karaktere, épp ezért soha nem volt Disney Worldben. Pusztán a hamis fotók nézegetése elég volt ahhoz, hogy hamis emlékeket ültessen el.

Lehet az emlékeket módosítani is? Igen, ezt egy másik kísérlet bizonyította be. A kísérlet során a résztvevők közösen megnéztek egy filmet. Ezek után számítógép előtt olyan kérdésekre kellett felelni, amelyek a filmre vonatkoztak. Például: volt-e a pozitív főhősnek kalapja, a gonosznak zakója, milyen színű volt a jelenetben látható autó, volt-e a hölgyön kalap, stb. Az egésznek az volt a lényege, hogy a teszt kitöltése során láthatták a többiek válaszait.

Néhány kérdés után a válaszokat manipulálni kezdték. Az alanyok azt látták, hogy a feltett kérdésre a többiek helytelen választ adtak. Ami ekkor történt, alaposan meglepte a kutatókat. A válaszadók hetven százaléka saját emlékei ellenére a rosszat jelölte meg.

Ez a jelenség egy nagyon ősi magatartásformához, a csoporthoz tartozás kényszeréhez és a megfelelési kényszerhez vezethető vissza. A túlélési esélyek sokkal magasabbak egy csoportban, mint egyedül. Ezért törekszünk arra, hogy egy csoporthoz tartozzunk, és igyekszünk megfelelni a csoport elvárásainak.

Ez idáig rendben is van. De mi köze van mindennek az emlékekhez? A kísérlet résztvevőivel két héttel később megismételtették a tesztet. A különbség most csak annyi volt, hogy az alanyok nem látták a többiek válaszait. Minden rendben is ment, remekül emlékeztek a filmre, egészen addig, amíg el nem jutottak a manipulált kérdésekhez. Most nem érezték azt a megfelelési kényszert, amit korábban. Mégis a válaszadók 70 %-a továbbra is a rossz választ jelölte meg. A valós választ felülírta a hamis válasz. A valós emlékeket módosította a hamis információ. Pusztán ennyi elég ahhoz, hogy valamire rosszul emlékezzünk.

Ezek után már csak arra kell választ kapnunk, hogy lehet-e egy emléket törölni. A tudósok ma úgy gondolják, hogy igen is, meg nem is. Pontosabban egy emléket nem lehet kitörölni, de az emlékhez vezető utat igen. Ha emlékeink véglegesen rögzülnek, akkor ez az emlék ott marad. Azonban a hozzá vezető út, amelyen keresztül megtalálható, az megsérülhet, elveszhet. De ez az út karbantartható.

Erre kitűnő példa volt a zseniális Antal Imre. Amellett, hogy fotografikus memóriával rendelkezett, igazi nyelvzseni is volt. Hét nyelven beszélt tökéletesen, és még további 6-8 nyelven jól. Úgy tartotta karban nyelvtudását, hogy minden este kitalált tíz-tizenkét mondatot, és azt lefordította az összes nyelvre. Ez volt az a karbantartó technika, amellyel a nyelvtanulás során született emlékeit, a tudáshoz vezető utat karbantartotta.

És így kapunk magyarázatot a rossz emlékeinkre. Pont emiatt élnek bennünk olyan élénken. Újra és újra eszünkbe jutnak, ezzel akaratlanul újra és újra karbantartjuk az emlékhez vezető utat. Ezért nem felejtjük el soha.

Azt már látjuk, hogy mi, saját magunk hogyan tudunk akarva-akaratlanul az emlékeinkbe belenyúlni. De más, egy idegen, egy rosszindulatú vagy éppen jóindulatú hatalom manipulálhatja az emlékeinket? Ez is egy nagyon jó kérdés .

Genderideológia

A genderideológia atyja

Íme a szörnyeteg, aki kitalálta a genderelméletet. Ezzel a címmel futott végig nemrég a sajtóban annak a „tudósnak” a bemutatása (leleplezése), akinek a gyermekkori nemváltás gyakorlati alkalmazásának ötletét tulajdonítják. A laikus ember azt hihetné, hogy a tudományban az elméletek megelőzik a gyakorlatot, magát a bizonyítást. Ez így is van, de John Money példája azt tükrözi, hogy az elméletek olykor a legrémisztőbb gyakorlatba torkollnak. John Money esete elrettentő például szolgálhat ahhoz, mire képes a megszállott ember, hogy bebizonyítsa vélt igazát.

lmbtq
Fotó: Magyar7/Archív felvétel

Azt hihetnénk, hogy a napjainkra kórosan elburjánzott genderideológia története néhány évtizedre nyúlik vissza. Tévedés, egészen az 1950-es évekig kell visszamennünk. Ekkor használta először a „gender” kifejezést az új-zélandi születésű, Amerikában karriert befutó pszichológus, John Money, aki külön kategóriát fogalmazott meg a születési nemről.

Elmélete szerint nem a biológiai markerek határozzák meg egy adott személy nemét, hanem a viselkedési mintázatok. Később ezek kiegészültek olyan, ismerősnek tűnő fogalmakkal, mint a „genderidentitás”, a „genderszerep”, ami a férfiakra és nőkre vonatkozó társadalmi elvárásokat foglalja magába.

Money a Johns Hopkins Universityn nyitotta meg első, genderidentitással foglalkozó intézetét. Utólag rejtélyesnek tűnhet, hogy bár a mai kor gendermozgalmát nagy mértékben meghatározza John Money gondolkodása (miszerint nem a biológia határozza meg valaki nemét, hanem a társadalom, a szociális környezet, az egyéni érzések), a genderideológia támogatói mégis kerülik a John Moneyra való hivatkozást. Miért nem emlegetik a nevét? Talán azért, mert Money sajnos nem maradt meg az elméletnél, de képzelgéseit a gyakorlatba is megpróbálta átültetni. Katasztrofális eredménnyel.

David Reimer tragédiája

Money a genderelméletet először ún. „interszex” csecsemőkön akarta tesztelni, olyan kisbabákon, akik születési rendellenességük alapján nem sorolhatóak be tipikus női vagy férfikategóriába. A pszichológus kiagyalta, hogy ezeket a csecsemőket a leghatásosabban hormonokkal és műtétekkel lehet kezelni, hogy valamelyik „genderbe” tereljék őket. Számára azonban az sem számított, hogy a csecsemőnek milyen nemi szerve van, az elsődleges hangsúlyt a „választott genderre” helyezte.

Moneyt tulajdonképpen nem is ez izgatta elsősorban, sokkal inkább foglalkoztatta az egészséges nemi jelleggel rendelkező gyerekek fejődése, az az agyrém, hogy minden gyermek esetében tetszés szerint alakítható a „genderidentitás”. Elméletét azonban szinte lehetetlen volt bizonyítania, hiszen akkoriban egyetlen épelméjű szülő sem kívánta, hogy makkegészséges gyermekét valami őrült másik neművé transzformálja.
A tökéletes tesztalany

Akkor azonban váratlanul szinte az ölébe hullott az áldozat. David Reimer 1965-ben született egy ikerpár tagjaként egy kanadai munkáscsaládba. A csecsemők egészségesek voltak, mígnem az édesanyjuk hét hónapos korukban észrevette, hogy nehezen vizelnek. Mint kiderült, fitymaszűkületük volt, ami egy sima körülmetéléssel kezelhető. A rutinműtét azonban David esetében tragikus következménnyel járt: műhiba következtében szinte teljesen elveszítette a péniszét. A szüleivel konzultáló orvos közölte: sosem fog tudni házaséletet élni és normális szexuális kapcsolatot létesíteni. A szülők nem tudták, mitévők legyenek. Miután senkitől sem kaptak segítséget, egy tévéműsorban látták az akkor már szaktekintélynek számító John Moneyt, aki akkora hatással volt rájuk, hogy végső kétségbeesésükben felvették vele a kapcsolatot.

Money ezzel tökéletes „tesztalanyhoz” jutott. David ugyanis (ellentétben az interszex csecsemőkkel) egyértelműen egy fiú nemi jellegeivel rendelkezett. Ikertestvére, Brian pedig továbbra is teljesen egészséges volt – vagyis ő lehetett a kutatás során a „kontrollcsoport”. A szülők 1967-ben látogatták meg először a pszichológust, és bíztak benne, hogy normális életet biztosíthat Davidnak, csak éppen lányként. Money pedig agresszíven nyomult, hogy bebizonyíthassa teóriáját. Meggyőzte a szülőket, hogy Daviden teljes klinikai kasztrációt kell elvégezni, női nemi szerveket kell neki műtéttel kreálni, majd 11-12 éves korától nőihormon-kezelést kell kapnia. David ekkor még csak 22 hónapos volt, de már megkezdődött a tortúra.

Az orvos utasítására a szülők úgy nevelték, mintha kislány lenne, Brendának nevezték. Lányos ruhákba öltöztették, babaházat kapott ajándékba. Szinte senki sem tudott arról, mi is „Brenda” háttértörténete, még testvére, Brian is abban a hiszemben cseperedett, hogy kishúga van. A gépezetbe azonban hiba csúszott, David viselkedése ugyanis nem igazolta a „kísérlet” sikerét. Magyarán: fellázadt a természet. Nem fogadta el például, amikor az anyja ki akarta sminkelni, a lányos ruhákat letépte magáról, az iskolában fiúként viselkedett, amiért az osztálytársai kicsúfolták. A tanárok problémás gyereknek vélték.

Megrázó vizitek

Ennél azonban sokkal megrázóbbak voltak a John Moneynál tartott vizitek, amikor a pszichológus megvizsgálta az ikrek szexuális fejlődését. A „szaktekintély” hatéves koruktól fogva a szexuális fantáziáikról és a vágyaikról faggatta az ikreket, és meztelen gyerekekről, szexelő felnőttekről mutatott nekik fotókat. Előfordult, hogy arra utasította a gyerekeket, vetkőzzenek le, és nézzék egymás nemi szervét. Money gyakran öt-hat kollégáját is behívta a „vizitekre”, máskor pedig képeket készített róluk. Arra is utasította a testvéreket, hogy imitáljanak közösülést, s amikor erre nem voltak hajlandóak, üvöltözni kezdett velük.

David Reimer egy későbbi interjúban elmesélte, hogy hamar rettegni kezdett a vizitektől. A legszörnyűbb az volt, amikor közeledett a nyolcadik születésnapja, Money ugyanis ekkor akart további műtétet végrehajtani rajta, hogy befejezze „női nemi szervét”. Money egyre híresebb lett, az ikreken végzett kísérleteket publikálta. A média felkapta, és a siker az ölébe hullott. Eközben a Reimer fivérek egészen másképp élték meg a „sikert”.

A kamaszkorhoz közeledve David egyre inkább elidegenedett a saját testétől. Maga Money is arról számolt be, hogy David a hormonterápia puszta említésétől pánikrohamot kapott, a pszichológust azonban ez sem állította meg, mindenképpen meg akarta műteni Davidet. Ezért még egy transzszexuális férfit is fel akart bérelni, hogy beszéljen a fiúval, hátha „jobb belátásra bírja”. A sok tortúra végül egy incidensben csúcsosodott ki: 1976-ban David felrohant a klinika tetejére, és azzal fenyegetőzött, hogy a mélybe veti magát, ha még egyszer látnia kell a pszichológust.

Ez volt az utolsó alkalom, hogy a fiúk a klinikára mentek vizitre. Money ezek után még egy alkalommal, 1979-ben meglátogatta a Reimer családot, ekkor az ikrek a pincében bújtak el az orvos elől. David ezt követően soha többé nem látta a pszichológust. Amint a fiú kikerült Money karmaiból, megízlelte a szabadságot. A tizenhatodik születésnapjára elhagyta a Brenda nevet, mellét műtéti úton eltávolíttatta, és férfihormonokat kezdett szedni. A sok elszenvedett trauma és Money „munkásságának” hatása azonban élete végéig elkísérte Davidet, aki 21 éves kora előtt kétszer próbált meg véget vetni az életének. 1990-ben ugyan még megnősült, és a nevére vette nejének három gyermekét, a rémálom azonban túl mély gyökerű volt, hogy jó véget érjen.

Az elmélet tovább virágzik

Ebben az időszakban kezdett csak Money kísérleteinek sötét, embertelen volta kiszivárogni a nyilvánosság felé. A pszichológus riválisa és Reimer egykori pszichiátere összefogott, és 1997-ben tanulmányt jelentettek meg, amelyben cáfolták Money elméletét, miszerint a csecsemők „semleges genderűek” lennének. Bebizonyították, hogy Money kísérletei és kezelései több kárt okoztak, mint hasznot, s élő példaként David Reimer esetét hozták fel. Reimer számára azonban már túl késő volt. 2004-ben véget vetett az életének. 38 éves volt, de ez alatt az idő alatt döbbenetes kínokat kellett átélnie. Ikertestvére két évvel előzte meg: 2002-ben túladagolta magát antidepresszánsokkal.

Maga John Money 2006-ban hunyt el Parkinson-kór szövődményeiben, 84 évesen. „Termékeny” karrierjét több mint hatvan kitüntetéssel díjazták. A genderelmélet pedig – elhallgatva a szörnyű cáfolatot – vígan terjed a világban, s aki útját akarja állni, azt nemes egyszerűséggel kikiáltják „homofóbnak”.

 

 

Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.