(3570) XXI. század

Tibor bá’ online


A XXI. század legnagyobb, tömeges tévedése

2021 a 89. év

Állandóan olyan cikkeket olvasok, hogy mi lesz 2030-ban, 2040-ig, 2050-re, sőt akár 2100-ban. A magyar belpolitikában 2022-ben kormány váltás, és 2026-ig milyen terveket kívánnak megvalósítani. Oroszország milyen új fegyverekkel akar előállni 2030-ig. A kínaiak a Vénuszra akarnak küldeni ezt meg azt 2035-ig, stb. stb. A legújabb: A Breakthrough National Center for Climate Restoration nevű ausztrál think tank által jegyzett a jelentés állítja, hogy 2050-re az emberi civilizáció befejezi áldásos tevékenységét, amennyiben  nem teszünk gyors és határozott lépéseket a klímaváltozás mérséklésére.

Nos, ezek az emberek az álmok világában élnek. Nem lesz 2050, azaz ember nem lesz, akik megéri a 2050-et. Evolúció biológusok szerint az ipari forradalom előtti átlag hőmérséklethez képest a 3 °C-os melegedést a Homo Sapiens nem éli túl.

A konzervatív kutatók szerint 2050-re a +3°C-t könnyen eléri a föld, de a realisták szerint ezt az értéket már 2026-ra elérhetjük. Nézzétek meg az alábbi ábrát.

Felhívom a figyelmet, hogy itt az északi félteke tenger felszín hőmérsékletét láthatjuk. Aztán a baloldalon feltüntetett skálán a nulla érték az 1901-2000 közötti átlaghőmérséklet átlaga, tehát nem az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklet.

A másik, hogy a metánhidrát billenő pontja, vagyis, amikor a metán hirtelen tömegesen, és megállíthatatlanul kezd felszabadulni 1,35 °C-nál van, amit jövő év derekán érünk el. Ha a kalkulációk jók, megfelelnek a valóságnak, akkor az átlag hőmérséklet (nem tengervíz) 3°C-ra történő kihalási emelkedést 2026-ra egészen biztos elérjük. Ismétlem, ha a metánhidrát billenőpontja jól van kiszámítva.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3569) Harmadik oltás

A cikk szerkesztett magyar fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek

Valószínűleg szükség lesz egy megerősítő (harmadik) oltásra, de mikor, és melyik készítményre?


We’ll Probably Need Booster Shots for Covid-19. But When? And Which Ones?

Scientists are asking a lot of questions about Covid-19 booster shots, but they don’t yet have many answers. Here’s what they know so far.

By Carl Zimmer

Published June 6, 2021Updated June 7, 2021

Leer en español

As the nation edges closer to President Biden’s goal of a 70 percent vaccination rate, many people are beginning to wonder how long their protection will last.

For now, scientists are asking a lot of questions about Covid-19 booster shots, but they don’t yet have many answers. The National Institutes of Health recently announced that it has begun a new clinical trial of people fully vaccinated — with any authorized vaccine — to see whether a booster of the Moderna shot will increase their antibodies and prolong protection against getting infected with the virus.

Although many scientists estimate that the Pfizer-BioNTech, Moderna and Johnson & Johnson vaccines authorized in the United States will last at least a year, no one knows for sure. It’s also unclear whether emerging variants of the coronavirus will change our vaccination needs.

“We’re in uncharted waters here in terms of boosters,” said Dr. Edward Belongia, a physician and epidemiologist at the Marshfield Clinic Research Institute in Marshfield, Wis.

Why do we have to get a flu vaccine every year, but two measles shots during childhood can protect us for life?

Different pathogens affect our immune system in different ways. For some diseases, like the measles, getting sick once leads to lifelong protection from another infection. But for other pathogens, our immune defenses wane over time.

In some important respects, vaccines mimic natural infections — without requiring that we actually get sick. Measles vaccines can produce lifelong immunity. Tetanus vaccines, on the other hand, generate defenses that fade year after year. The Centers for Disease Control and Prevention recommends getting a tetanus booster once a decade.

And sometimes the virus itself can change, creating a need for a booster to produce a new, tailored defense. Influenza viruses are so mutable that they require a new vaccine every year.

How do Covid-19 vaccines stack up against others in terms of protection?

The short answer is that we can’t be sure yet, since people started getting vaccinated in large numbers only a few months ago.

“Even in the trials, we don’t know what the immune response is a year out,” said Dr. Kirsten Lyke, a vaccine expert at the University of Maryland School of Medicine and a leader of the N.I.H.’s booster trial.

But early signs are encouraging. Researchers have been drawing blood from volunteers in vaccine trials and measuring their levels of antibodies and immune cells that target the coronavirus. The levels are dropping, but gradually. It’s possible that with this slow rate of decline, vaccine protection will remain strong for a long time. People who were previously infected and then received the vaccine may enjoy even more durable protection.

“I think there’s a real possibility that the immunity could last for years against the original strain,” Dr. Belongia said.

If that possibility bears out, Covid-19 boosters might not be required for years. But

that’s a big if.

Will some Covid vaccines last longer than others?

Possibly. Scientists have already found that vaccines using different technologies can vary in their effectiveness. The strongest vaccines include Moderna and Pfizer-BioNTech, both of which are based on RNA molecules. Vaccines relying on inactivated viruses, such as those made by Sinopharm in China and Bharat Biotech in India, have proved somewhat less effective.

It’s not entirely clear why that’s the case, said Scott Hensley, an immunologist at the University of Pennsylvania. RNA vaccines are relatively new and so the immunity they provoke has not been thoroughly studied. In his own research on mice getting different types of flu vaccines — some made with RNA and others inactivated viruses — Dr. Hensley sees a similar difference. The level of antibodies produced by the two kinds of vaccines are “outrageously different,” he said.

It’s possible that the protection from the less effective Covid-19 vaccines will fade more quickly. Sinopharm’s vaccine may already be showing some signs of this decline. Clinical trials indicate that it has an efficacy of 78 percent. But the United Arab Emirates and Bahrain are already offering boosters to people who received the Sinopharm vaccine to bolster their waning immunity.

How will we know when our vaccines are losing their effectiveness?

Scientists are searching for biological markers that could reveal when the protection from a vaccine is no longer enough to hold back the coronavirus. It’s possible that a certain level of antibodies marks a threshold: If your blood measures above that level, you’re in good shape, but if you’re below it, you’re at greater risk of infection.

Some preliminary studies suggest that these markers — known as correlates of protection — exist for Covid-19 vaccines. Research is underway to find them.

“That will teach us a lot,” said Dr. H. Clifford Lane, the deputy director for clinical research and special projects at the National Institute of Allergy and Infectious Diseases.

What about the variants?

We may very well need boosters to block variants, but that’s not clear yet.

The emergence of variants in recent months has accelerated research on boosters. Some variants have mutations that led them to spread swiftly. Others carry mutations that might blunt the effectiveness of authorized vaccines. But at this point, scientists still have only a smattering of clues about how existing vaccines work against different variants.

Last month, for example, researchers in Qatar published a study on the Pfizer-BioNTech vaccine, which was given to over a quarter of a million of the country’s residents between December and March.

Clinical trials showed that the vaccine had an efficacy of 95 percent against the original version of the coronavirus. But a variant called Alpha, first identified in Britain, lowered the effectiveness to 89.5 percent. A variant first identified in South Africa, known as Beta, lowered the vaccine’s effectiveness further, to 75 percent. Against both variants, however, the vaccine was 100 percent effective at preventing severe, critical or fatal disease.

Just because a variant can dodge existing vaccines doesn’t mean that it will become a widespread problem, however. Beta, for example, has remained rare in countries with strong vaccine programs, such as Israel, Britain and the United States. If Beta stays rare, it won’t pose a serious threat.

But evolution still has a lot of room to play with the coronavirus. Scientists can’t rule out the possibility that new variants may emerge in the months to come that spread quickly and resist vaccines.

“It’s clear that variants are inevitable,” said Dr. Grace Lee, associate chief medical officer for practice innovation and infectious diseases physician at Stanford Children’s Health. “I think the question is, how impactful are they going to be?”

Would we need a special booster tailored for a particular variant?

It’s not clear yet. Some scientists suspect that a high immune response to the original version of the coronavirus will provide sufficient protection against variants as well. But it’s also possible that a vaccine designed to thwart one variant in particular may be more effective.

Pfizer has begun a trial to test both options. Some volunteers who have already received two doses of their vaccine will get a third dose of the same shot as a booster. As part of the same trial, researchers will give other volunteers an experimental booster designed to protect against the Beta variant.

“Based on what we have learned so far, our current thinking is that until we see a reduction in SARS-CoV-2 circulation and Covid-19 disease, we think it is likely that a third dose, a boost of our vaccine, within 12 months after vaccine administration, will likely be needed to help provide protection against Covid-19,” said Jerica Pitts, the director of global media relations for Pfizer.

Can I switch my vaccine brand when I get a booster?

Possibly. In fact, a lot of research on other diseases suggests that switching vaccines can strengthen boosters. “This is a tried and true concept from before Covid,” Dr. Lyke said.

Dr. Lyke and her colleagues are testing this mix-and-match option for boosters as part of their new trial. They are recruiting volunteers who have been fully vaccinated by any of the three vaccines authorized in the United States — Johnson & Johnson, Moderna and Pfizer-BioNTech.

All of the volunteers are receiving a Moderna booster. The researchers will then observe how strong of an immune response it produces.

It’s possible that other vaccines still in clinical trials may work even better as Covid boosters. Novavax and Sanofi, for example, are both running clinical trials in the United States on vaccines that consist of viral proteins. Dr. Lyke and her colleagues have designed their study so that they can add more such vaccines to the mix later on.

“Behind the scenes, we’re working on other contracts so that we can move additional boosters into the trial,” she said. Those additional boosters may also include ones tailored for variants, like the one developed by Pfizer-BioNTech.

Other mixed booster trials are also underway. In Britain, scientists are giving volunteers vaccines from AstraZeneca, CureVac, Johnson & Johnson, Moderna, Novavax, Pfizer-BioNTech and Valneva as boosters. ImmunityBio is testing its vaccine in South Africa as a booster for the Johnson & Johnson vaccine, while Sanofi is preparing to test its vaccine as a booster for those from several other companies.

The N.I.H. trial may start delivering results as soon as the next few weeks. If fading vaccines and surging variants create a burst of new infections this winter, Dr. Lyke wants to have data that she can share with policymakers.

“For us, getting an answer as soon as possible was critically important,” she said. “We just don’t have that luxury of time.”

What about all of the people who haven’t gotten their first doses yet?

Dr. Hensley says it’s wise to prepare for the possibility that boosters will be needed. But he hoped that they didn’t become a distraction from the pressing need to get first doses to billions of people across the world.

“If more people get protected right away, then the virus will have fewer hosts to infect and less opportunity to evolve into new variants,” he said.

“I want to see these vaccines distributed globally, because I want to protect people across the world,” Dr. Hensley added. “But even if you only care about yourself, you should get behind this effort as well, because that is the only way that you’re going to end the pandemic and limit the ability of variants to arise.”

Noah Weiland contributed reporting.



Éljetek a lehetőségekkel!

(3568) Csókolom

Tibor bá’ online


2021 a 89. év

Gyerekkoromban, mindenkinek úgy kellett köszönnöm, hogy csókolom. A köszönés után pedig tétszikezés járta. Csókolom Zsuzsi néni, eltetszik engedni a Gyurit játszani? Evvel nem volt semmi baj. A fene se gondolt rá, hogy a Handkuss ből ez lesz, de most már itt van egy ideje. Csakhogy Zsuzsi néninek volt egy férje, Péter bácsi. 10 éves korban természetesen Péter bácsinak is csókolom járt, de azt évek teltek. 18 évesen már nevetséges Péter bácsinak csókólommal köszönni. Odavágni, hogy jó napot, az meg nevetséges, mert indokolatlanul durva.

Végre valaki kitalálta, hogy ha elmentünk egymás lakására, a jelen lévő apának „tiszteletem” felkiáltás megtette a magáét. De maradt még probléma elég. Pista bácsi a szomszédban lakott, apámnak jó barátja, hetente kétszer láttam. Vidáman ment a csókolom, csak közben szép lassan felnőttem. Az kivitelezhetetlen, hogy holnaptól kezdve azt mondom neki, hogy jó napot. Úgy 16 környékén kezdtem kerülni a találkozást. A helyzetet Pista bácsi tudta volna megoldani, de nem tette. Vagy szart rá, vagy élvezte a számomra kellemetlen helyzetet. Ha egy volt csókolomos bácsival, 10 évvel később találkoztam, nem volt probléma: üdvözlöm, jaj de jól néz ki. Mikor találkoztunk utoljára? Ha tegeződve válaszolt, visszategeztem, ha nem, hát akkor nem. Nőkkel nem volt probléma, 60 évesen is lecsókolóztam a 90 éves Zsuzsi nénit.

A mai fiataloknak nem tudnám, hogy lenne ilyen problémái. Simán letegezik egymást, és magázzák a náluk öregebbeket. Nem rég egy harmincas éveiben járó férfivel kerestünk egy címet. Na, ott egy szintén harmincas nő, attól kérdezd meg. Egy irányba mentünk mellé simultam Lajos barátom kiszólt a kocsiból: figyelj, nem tudod, hol van a Körösi út? Tudta.

Minden esetre, annak idején megfogadtam, ha én felnőtt leszek, ezzel szakítok. Ismerősök jönnek, hozzák a tíz éves fiúkat. Üdvözöljük egymást, a gyerek néma marad. A papa: Köszönj szépen a Tibor bácsinak. A gyerek néma marad. Na, köszönj már. A gyerek nagy nehezen megszólal, csókolom. Szia, kisöreg, hogy hívnak? Feri vagyok. Én meg Tibor bá’, mond azt, hogy szia, Tibor bá’. Feri boldogan belemegy, szia, Tibor bá’ hány kutyátok van?

De ez néha furcsán cseng le. Húszon éves jól pozicionált férfi, félig családi társaság, bemutatnak egymásnak, mert még nem találkoztunk, de különben tudtunk egymásról. Szervusz, jó estét, nyugodtan tegezz vissza, nem tegeződök, ahogy akarod. Na, most ezzel mit csináljak? A szervusz után kezdjem el magázni? Különben úgy hat, hogy a visszategezést ki kell érdemelnem. Ő tesz nekem egy szívességet, ha visszategez. Elég sokat változik a világ. Mikor fogják elvárni tőlem, hogy egy huszon éves férfinek csókolommal köszönjek, mert hogy én csak egy szar nyuger vagyok.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3567) Térdelni

Tibor bá’ online


2021 a 89. év

A letérdelés a megalázkodás jele. Templomban a katolikusok letérdelnek isten előtt, elismerve nagyságát, felsőbbrendűségét. Emberek között a törvénytelen kivégzéseknél szokás fej belövés előtt letérdeltetni az áldozatot. Nem elég, hogy meg fog dögleni, mint egy kutya, még meg is kell alázni.

És akkor most jött a BLM mozgalom, vagyis, hogy a feketék élete is számít. Alapja az, hogy a fegyverét túl könnyen és gyorsan használó amerikai zsaru áldozatai között jóval több az afroamerikai, mint a népességi arányuk. És bizony vannak egészen kiemelkedő példák is, ahol a fegyverhasználat még ott se legális, például a hátulról érkező golyónyomok. Egy menekülő aligha veszélyezteti a zsaru életét. Ugyanis a legális gyilkosság nevesített oka az önvédelem. Szóval a sok felesleges gyilkolásra válasz a feketék részéről a BLM. Ez persze amerikai belügy, de mert amerikai, világhír lett belőle.

Lépjünk egyet. A hatalmas pénzeket hozó sportok, például a foci, teli van fekete játékosokkal. Az ok egyszerű, a nyomorban élő feketék számára, ha van tehetsége, a sport. Ezek a sportolók kitalálták, hogy a BLM mozgalommal úgy tudnak szolidaritást vállalni, ha mérkőzés előtt fél térdre ereszkednek. Hogy ez pontosan mit szimbolizál, azt nem tudom. Tisztelet a meggyilkoltaknak? Mindegy, ami biztos az a megalázkodás.

A legújabb szenzáció, hogy a magyar csapa az írek elleni meccs előtt, nem volt hajlandó térde ereszkedni. Igazuk volt. Nekünk semmi közünk az USA-ban zajló belpolitikai játszmához. A nemzet nagy része isten előtt se térdel le, mert nem hisz benne. Az amerikai polgárjogi herce-hurcában meg pláne. Nincs semmi okunk bárki előtt megalázkodni.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3566) Napfogyatkozás

Tibor bá’ online


2021 a 89. év

Ma, június 10-én napfogyatkozás van. 12:45-kor fog a Hold a legtöbbet eltakarni a Napból. Nálunk csak részlegesen. Ez alkalommal gyűrűs napfogyatkozás lesz. Vagyis a Hold teljesen nem fogja tudni eltakarni a Napot, a pereme mentén némi Nap látható marad. Bár a Hold 400-szor kisebb, mint a Nap, a tőlünk mért távolsága 400-szor kevesebb. Ez kiegyenlítené egymást, de a Hold pályája nem kőr, hanem ellipszis. Egyszer közelebb van hozzánk, máskor messzebb. Most messzebb van, ezért gyűrűs a napfogyatkozás. Érdemes megnézni, de….

Szabad szemmel, akár napszemüvegen át a Napba nézés (még napfogyatkozáskor is) megvakulást okozhat. Erős hegesztő szemüvegen keresztül, rövid ideig biztonságos a szemlélés. Különben a teljes napfogyatkozás egyszerűen kísérteties.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3565) Európa iszlám jövője

Tibor bá’ fordítása online

El vagyunk foglalva a CIVID-19 pandémiával, de ettől a “régi” problémák nem tűntek el.


2021 a 89. év

Szerző: Guy Milliére (a Párizsin Egyetem professzora, 27 szakkönyv szerzője)

Az európai vezetők elfogadták országaik egy részének átalakítását az ellenség territóriumává. Látják, hogy egy demográfiai katasztrófa közepén állunk. Tudják, hogy 20-30 éven belül Európát az iszlám fogja uralni.

Tíz évvel ezelőtt Walter Laqueur történész, Európa Utolsó Napjai meghatározásában azt állította, hogy az európai civilizáció haldoklik és csak az öreg emlékművek és múzeumok élik túl az átalakulást. Laqueur diagnózisa túlzottan volt optimista. Az öreg emlékművek és múzeumok fel lesznek robbantva. Nem kell máshova nézni, mint az „Antifa” fekete csuklyás támogatóira (egy „anti-fasiszta” mozgalom, akiknek tettei totálisan fasisztoid) mit tesznek Amerikában a szobrokkal.

Az európai szajha média megmagyarázhatatlannak nevezi az iszonyatos tetteket. A vezető spanyol napilap, az El Pais  az egyik vezércikkében azt írja, hogy a radikálissá válás bizonyos közösségek kirekesztésének a keserű gyümölcse. Aminek felszámolásához nagyobb szociális igazságra lenne szükség. Franciaországban a  Le Monde állítja, hogy a terroristák gyűlöletet akarnak kelteni, és nyomatékosan figyelmeztet az előítélet elkerülésére. Angliában The Telegraph megmagyarázza, a gyilkosok megtámadják a Nyugatot, nem azért, amit tesznek, hanem azért mert a Nyugat az Nyugat. Magukat gyilkosoknak nevezik, nem pedig terroristáknak, vagy iszlámistáknak. Egy terrorellenes szakembert meginterjúvoltak a televízióban, aki azt állította, hogy egész Európában végrehajtott terrortámadások egyre gyilkosabbak lesznek. Kitért arra, hogy a barcelonai dzsihádisták eredeti terve a Sagarada Família katedrális lerombolás volt, több ezer áldozattal. A szakemberek azt szajkózzák, hogy az európaiaknak meg kell tanulni együtt élni a széleskörű mészárlással. Nem állnak elő megoldással. Újra és újra állítják, hogy a terroristák valójában nem muszlimok, és a támadásoknak semmi közük az iszlámhoz.

Nyugat európai országok vezetőinek az a véleménye, hogy az iszlám terroristák létezése az élet velejárója, amit az európaiaknak meg kell szokni, mert ez egy fajta aberráció, aminek semmi köze az iszlámhoz. Legtöbbször a „terrorizmus” kifejezést beszédeikben elkerülik. A barcelonai támadás után Angéla Merkel német kancellár apró kis szemrehányást tett a „gyűlölködő” eseményt okozóknak, aztán szolidaritásról biztosította a spanyol embereket, majd lezárta a témát. Emmanuel Macron francia elnök felrakott egy részvétnyilvánítást a tweeterre, majd „tragikus támadásról” beszélt. Európa szerte szándékosan jelentéktelenítették a terrorcselekményeket. Aki mobilizálásról, vagy a bevándorlási politika nagyobb fokú megváltoztatásáról beszélt, azokat a politikusok gúnyosan populistának bélyegezték.

Az iszlám legkisebb bírálata azonnal, szinte egyhangú méltatlankodást vált ki. Nyugat Európában a könnyen hozzáférhető, iszlámról szóló könyveket a Muszlim Brotherhood (Muzulmán testvériség) szervezetekhez közelállók írják, mint például Tariq Ramadan. Léteznek politikailag nem korrekt könyvek is, de ezeket pult alól adják, mintha csempészáru lenne. Iszlám könyvesboltok árulnak brosúrákat, amelyek nyíltan erőszakra buzdítanak. Több tucat Abdelbaki Es Satty-hoz hasonló imám, aki feltételezhetően a barcelonai támadás kitervezője volt, büntetés nélkül folytathatja prédikálását. Ha valamelyiket letartoztatják, hamarosan kiengedik. Széleskörű a behódolás. A növekvő veszély ellenére, mindenütt csak beszélgetés zajlik arról, hogy az európaiaknak a lehető legnormálisabban kell élni. Viszont az európaiak pontosan látják mekkora a veszély, és érzékelik, hogy a legkisebb mértékben se normális. Látják a rendőröket és a katonaságot az utcákon, az egyre-másra felállított ellenőrzési pontokat. Színházak, áruházak bejáratainál végzett ellenőrzéseket. Közben azt mondják az embereknek, hogy lépjenek át a fenyegetéseken, de ezt nem teszik. Tüntetéseken azt állítják, hogy nem félnek (No tinc por), de valójában agyon idegesítik magukat. Felmérések eredménye világosan kimutatja, hogy fekete jövőt jósolnak maguknak, de azt is világosan jelzik, hogy nem bíznak vezetőikben, de úgy érzik, nincs más választásuk.

Életükben a fordulat gyorsan következett be, kevesebb, mint 50 év alatt. Korábban Európában mindössze néhány ezer muszlim volt jelen, többnyire munkavállalók a korábbi gyarmatokból. Elvileg ideiglenesen, ezért soha nem volt igény a beolvadásukra. Számuk azonban hamarosan százezrekre rúgott, majd milliókra. Jelenlétük állandóra változott. Sok közülük állampolgárságot kapott, beolvadásuk elképzelhetetlenné vált, legtöbb elsősorban muszlimnak érezte magát.

Az európai vezetők feladták saját kultúrájuk védelmét, egy idő után úgy gondolták, hogy minden kultúrát egyformának kell tekinteni.

Az iskolák tananyagát megváltoztatták. A gyerekeket arra tanították, hogy Európa és a Nyugat kifosztotta a muzulmán világot, nem pedig azt, hogy a muszlimok megtámadták és leigázták a keresztény Bizáncot, Észak Afrikát és a Közel Keletet, Kelet Európa egy részét, Görögországot, Észak Ciprust és Spanyolországot. A gyerekeknek azt tanítják, hogy az iszlám civilizáció csodás és gazdag volt a gyarmatosítás előtt.

A háború utáni jóléti állam kialakított egy hatalmas létminimum alatti osztályt, amely állandó jelleggel vált függővé, pont akkor, amikor a muszlimok száma Európában megduplázódott. Ezért a szociális lakások által kialakuló környékek muszlim gettókká váltak. A tömeges munkanélküliek száma gyorsan növekedett, akiknek nagy része betanított munkás volt. Így aztán a muszlim gettók tömeges munkanélküliek gettójává vált, amiket elleptek az agitátorok, akik arról győzték meg a munkanélküli muszlimokat, hogy miután az európaiak hazájukat kirabolták, most, miután velük építették újjá Európát, úgy bánnak velük, mint haszontalanná vált eszközzel. Nem csoda, hogy a bűnözés mindennapossá vált. A muszlim gettók bűnözők gettójává változott.

Lassan megérkeztek a szélsőséges prédikátorok, akik az európaiak utálatát megerősítették. Azt tanították, hogy a muszlimoknak emlékezni kell arra, hogy kik is ők. Az iszlámnak bosszút kell állni. Megmagyarázták a fiatal muszlimoknak, a börtönbe zárt muszlim bűnözőknek, hogy az erőszak nemes célra felhasználható: ez a dzsihád.

A rendőrséget utasították, hogy ne lépjenek közbe nehogy növeljék a feszültséget. A bűnbarlangok no-go zónákká váltak. (amiknek létezését hivatalosan tagadják) Ezekből a no-go zónákból verbuválják az Iszlám terroristákat. Lázadások törtek ki, amire a vezetők részéről a nagyobb engedmények biztosítása volt. Új törvényt hoztak létre, amivel korlátozták a szólásszabadságot.

Amikor az iszlám terroristák először támadtak Európára, az ország vezetői nem tudták mit kellene tenni, és még ma se tudják. Egy olyan szituáció foglyaivá váltak, amelyet ők hoztak létre, de nem képesek ellenőrzésük alá vonni. Úgy tűnik a helyzet reménytelen.

Nem ítélhetik el az iszlámot, mert a törvény, amit ők hoztak, ezt nem teszi lehetővé. A legtöbb európai országban törvény tiltja az iszlám bírálatát, mert az iszlamofóbia, és mint ilyen súlyos pénzbüntetés jár érte, ha nem elzárás.

Az 1995-ben létrehozott Schengeni egyezmény miatt a határvédelem nem állítható vissza, illetve drága lenne és időt venne igénybe.

Úgy tűnik, hogy az európai vezetők se nem akarják, se nem rendelkeznek az eszközökkel, hogy ellenálljanak az Afrikából és a Közel keletről érkező több milliós muzulmán emigráns áradatnak. Pontosan tudják, hogy az emigránsok között terroristák bújnak meg. Ennek ellenére nem vizsgálják meg őket, hanem kibújókat keresnek és hazudnak. Nem működő deradikalizációs programokat hoznak létre, de úgy tűnik, hogy a „radikálisak” nem akarnak „deradikálisnak” lenni.

Az európai vezetők kitalálták, hogy a radikalizáció egy fajta mentális betegség és azt fontolgatják, hogy pszichiáterekkel kezeltetik őket. Aztán kitalálták az Európai Iszlámot, ami egészen más, mint az iszlám bárhol máshol. Szerintük ez utóbbinak magas erkölcsi hozadéka van. Ilyen alapon marad Barcelona “open” az emigránsok felé. Angéla Merkel nem hajlandó szembe nézni politikájának a következményeivel, ami a megszámlálhatatlan migráns beengedését eredményezte. Ehelyett megbünteti azokat a közép európai országokat, amelyek nem fogadják el politikáját.

Az európai vezetők nagyon jól látják a demográfiai katasztrófát, tisztában vannak azzal, hogy 20-30 éven belül Európát a muszlimok fogják uralni, megpróbálják a keresztény európaiakat elaltatni egy olyan álomszép jövő előre vetítésével, ami soha se fog elérkezni. Azt mondják, hogy Európának meg kell tanulni együtt élni a terrorral, mert ezzel szembe semmit se lehet tenni. Elhallgatják azt, hogy sok mindent lehetne tenni, de nem teszik, mert elveszítenék a muszlim szavazókat. Winston Churchill azt mondta Neville Chamberlain-nek: Választhattál háború és megszégyenülés között. Te a megszégyenülést választottad, és háborút fogsz kapni. Ez a megállapítás ma is igaz.

Walter Laqueur történész  10 évvel ezelőtt az „Európa utolsó napjai” összefoglalójában azt írta, hogy az európai civilizáció haldoklik, és csak a múzeumai és szobrai fogják túlélni. Ámbár diagnózisa túlzottan optimista volt. A múzeumokat és a szobrokat fel fogják robbantani. Nem kell mást nézni, mint a fekete csuklyát viselő „Antifa” mozgalom tagjainak a tevékenységét az amerikai szobrokkal. A barcelonai Sagrada család katedrálisa azért maradt épen, mert a terrorista elbaltázta a robbantást.

Európa halála erőszakos lesz, és fájdalmas. Úgy tűnik senki se hajlandó leállítani. A választónak még sikerülhetne, de most kellene cselekedniük, még mielőtt nem lesz túl késő.


Éljetek a lehetőségekkel!

(112) Az igazat, csakis az igazat a H1N1-ről

Ez a poszt 12 éves. Ennek ellenére igen tanulságos

2021 a 89. év

Napokig kutattam a világhálót, hogy megszerezzem a megbízható információt. Bevallom őszintén, elsősorban nem egy kurva jó poszt megírása járt a fejemben, hanem az, hogy feleslegesen ne dögöljek meg. Ugyanis a 65 felettiek között, jóval több hal meg influenzában, mint a 65 alattiak, annak ellenére, hogy lényegesen kevesebben vannak. Azt persze lehet mondani, hogy valamiben meg kell halni és a 65 felettiek nem annyira az influenzába halnak bele, mint inkább abba, hogy már nem mai gyerekek és az immunrendszerük se a régi. Mindegy, indítékom volt, az eredmény pedig a következő.

Néhány éve az egész Világot körbejárta a madár influenza frász, aztán nem lett belőle semmi. Ez a tény sokakban azt a reakciót váltja ki, hogy most meg a sertés influenzával csinálják azt, amit annak idején a madár influenzával. Ennek van esélye, de mi van akkor, ha mégse ez a helyzet? Egy vakcina ára 1800 forint, ami jó kis üzlet, ha 6 milliót rendelnek belőle és a fiolákat automata gépeken gyártják, míg a kézi munkát betanított, fehér köpenyes rabszolgák végzik havi 40 fiola áráért. Hatalmas üzlet, de attól még a sertés influenza veszélyes lehet. Mi van akkor, ha nem veszélyes, de Magyarországon el akarják adni a 6 millió fiolát? Egye meg a fene, keressenek rajtam 1700 forintot, bánom is én, a biztonságom ennyit megér. Igen ám, de olyan szelek is fújnak, hogy a vakcina nem biztonságos, vagyis nem az 1800 forint megspórolásáról van szó, hanem az egészségemről? Hát akkor kezdjük a kutakodást. Szerencsére vannak még megszállottak rajtam kívül is, ilyen például Dr. Sherri Tenpenny: www.nmaseminars.com akinek honlapjára tényleg érdemes ellátogatni. Dr. Tenpenny 2006-ban írt egy könyvet is az influenza vakcináról, vagyis akkor, amikor a sertés influenzáról még nem is hallottunk. Nem vádolhatjuk azzal, hogy ő is meglovagolja a beharangozott világjárványt, csak éppen fordítva ült fel a lóra. Az ő elve megegyezik az enyémmel. Fel kell vázolni a tényeket, és akkor mindenki eldöntheti maga, hogy a tények ismeretében mit tegyen. Mik ezek a tények?

Az emberben az influenza vakcinák szigorú kiértékelése után komoly kérdések merülnek fel. Igaz-e, hogy a vakcina egészen kicsi kockázat mellett egy igen hatékony influenza elhárító fegyver? A helyzet az, hogy se a vakcina biztonságossága, se pedig nagy fokú hatékonysága nincs bizonyítva. Akkor pedig mik a tények?

Minden évben egy új vakcinát állítanak elő, amely három különböző vírust tartalmaz (egy B törzshöz tartozót és két A törzshöz tartozót). A vírusok kiválasztását a CDC végzi [Az USA Egészségügyi Minisztériumán belül működő Betegségkezelő és Megelőző Központ (Centers for Disease Control and Prevention).] annak alapján, hogy a megelőző évben többnyire melyik vírusok voltak Kínában, és Ausztráliában az influenza szezon alatt. A CDC „beismeri”, hogy a vírusok kiválasztása „szakmai ráérzés” alapján történik.

Mi van az influenza vakcinában? Az influenza vírus szaporítása „specifikus patogén mentes” (tehát majdnem steril) tyúktojásban történik. A majdnem steril azt jelenti, hogy a tojásokat 23…31 különböző kórokozó jelenlétének a kiszűrésére vizsgálják meg. A különböző laboratóriumok maximálják a kórokozó fajták számát egyszerűen azért, mert a tojásokban jelenlehető baktériumok és vírusok száma túl nagy, és ugye minél több vizsgálatot végeznek, annál drágább lenne a vakcina. Ha egyik vizsgált kórokozó sincs jelen, akkor a vizsgált tojás „patogén mentes”.

Szúrjuk közbe, hogy jelentős különbség van a „patogén mentes” és a „specifikus patogén mentes” fogalom között. Ugyanis, bár az összes kórokozótól mentes állat létrehozása nem lehetséges, lehetséges viszont olyan állat (vagy tojás) létrehozása, amelyek mentesek specifikus kórokozóktól. Vagyis olyan vírusoktól, amelyek az állat részére ártalmatlanok, azonban az ember számára nem feltétlenül ártalmatlan.

Éppen ezért a gyártás alatt antibiotikumokat (neomicint, polimixin B-t és gentamicint) kevernek a vakcinába véletlenül odakerülő baktériumok elszaporodása ellen.

Az elkészült vakcinában a következő adalékok lehetnek különböző kombinációban: Triton X-100 (egy tisztítószer), poliszorbát 80 (rákkeltő anyag), zselatin, formaldehid, nyomokban tojás fehérje. Ezeken túlmenően az influenza vakcinák legnagyobb részében van még thiomerzal, ami egy etil-higanyt tartalmazó prezerváló szer (C9H9HgNaO2S). A thiomerzal egyes feltételezések szerint agykárosító, ebből kifolyólag vizsgálat alatt áll. Az igazság kiderítése angol-amerikai irodalomból nehéz, mert hatalmas anyagi érdekek húzódnak meg a háttérben. Minden esetre a Szovjetunióban betiltották 1977-ben, majd Skandináv államokban is.

Kérdés, ha vita van a thiomerzal körül, miért alkalmazzák? tulajdonképpen 1930 óta használják, elsősorban gazdasági okok miatt. Ugyanis nagyobb oltóanyag kiszerelés esetén az üvegtartály gumitömítését átszúrva szívják fel egy-egy oltáshoz elegendő mennyiséget. Viszont az oltóanyagba bemerült injekciós tűn mikroorganizmusok vannak, amik az oltóanyagban elszaporodhatnak és a következő oltásoknál már ez is bekerülhet az oltott személybe. Ennek elkerülése végett alkalmazzál a thiomerzal prezerváló szert, ami az oltóanyagba bekerült kórokozót megöli. De ha megöli a baktériumot, akkor nyilván nem bánik kesztyűs kézzel az emberi szervezettel se. A Magyarországon alkalmazott (és a szomszédomban, az Onimvest-nél gyártott) egyedi kiszerelés esetében a thiomerzal bekeverésére nem lenne szükség, de azért egy nagyon kicsiny mennyiséget, az ajánlott maximum 1 %-át bekeverik a biztonság kedvéért.

Megvéd-e az influenza vakcina az influenzával szemben? A helyzet az, hogy megvéd, de csak az ellen a vírus ellen, amire készült. Ugyanis az influenza vírus notórius mutáció kedvelő. Ha nem pont azzal fertőződsz meg, ami ellen beoltottak, akkor két eset van. Vagy egyáltalán nem véd meg a védőoltás, vagy csak valamicskét enyhíti a lefolyást. Számokban kifejezve: a CDC vizsgálatok szerint az 55 vírusfajta 80 százaléka az A törzshöz tartozik. Pont azt a kettőt elkapni, amelyik majd jelentkezni fog….háááát! Ennek ellenére a CDC állítja, hogy valamifajta védelmet azért ad az oltás, de hogy tényleg ad-e és mekkorát, azt senki nem tudja megmondani. Azonban vannak érdekes statisztikák: 48 jelentés áttekintése után, melyek között volt aminek alapját 66.000 felnőtten végzett felmérés adta, „egészséges beoltott emberek esetében az influenzás megbetegedés csökkenése a nem beoltottakhoz viszonyítva csak 6 % volt. 98 influenza szezon alatt elvégzett 64 tanulmány összeredménye szerint a szociális otthonban élő, idős embereknél az influenza elleni oltás hatása jelentéktelen volt.

Csakhogy ne legyen a kép teljesen tiszta, vannak a úgynevezett „influenza szerű megbetegedések” azaz tipikus influenza tüneteket adnak, de influenza vírus nincs sehol, helyette van más: Chlamydia pneumonia, Mycoplasma pneumonia, és Streptococcus pneumoniae. És mivel csak egészen kevés beteg esetében végeznek kitenyésztést, az isten a megmondhatója, hogy egy adott betegnek mitől van láza, izom fájdalma, stb.

Mi a helyzet az idősekkel? (na végre otthon érzem magam J) A világon mindenütt ajánlják, hogy 65 év felett oltassák be magukat, mert ez egy célcsoport. A CDC szerint az influenzában (illetve szövődményeiben) meghalt betegek 90 százaléka 65 év feletti. Csakhogy a vizsgálatunk tárgyát képező sertés influenza egy rendhagyó eset, ami napnál is világosabb bárki számára. Ez az emberiség történetében az első influenza, amely a napos és meleg nyári hónapokban is terjed, illetve egyáltalán meg lehet kapni. A másik érdekessége, hogy a megbetegedettek felé „lábon hordja ki” illetve nem is vesz észre. Durván a másik felénél a betegség lefolyása enyhébb, mint a szezonális influenzáknál. Viszont 1 százalék olyan beteg lesz, hogy kórházi kezelésre szorul, akiknek 10 százaléka ott is hagyja a fogát. És most jön a nagy poén. 65 felettiek nem akarják megkapni, illetve csak nagyon ritkán, ami azt (is) jelentheti, hogy valamikor a múltban átestek egy olyan influenzafertőzésen, ami egy életre szóló immunitást adott nekik.

Van-e még meglepetés? Ahogy vesszük. Bár minket a thiomerzal nem nagyon idegesít, azért az mégis érdekes, hogy egy szakcikkeit tekintve, egy igen aktív (850 db) amerikai immunogenetikus vizsgálatai szerint azok az idősek, akik 1970 és 1980 között 5 alkalommal kaptak influenza vakcinát 1000 %-al nagyobb eséllyel kaptak Alzheimer kórt, mint akik maximum 2 alkalommal kaptak csak.

Van-e valami őszinte, jó tanács? Akad! Ha úgy döntesz, hogy nem kérsz a vakcinából, akkor 1) Vegyél be napi 3000 NE D3-vitamint, 500 mg C-vitamint. 2)  Kerüld a cukrot, mert csökkenti az immunrendszered aktivitását. 3) Végezz kellő testmozgást. 4) Ne éjszakázz. Aludd ki magad tisztességesen. 5) Egészségesen étkezz, nem túl sokat, és semmi transzzsírsav (nem én találtam ki) 6) Vegyél magadhoz sok folyadékot. 7) Moss gyakran kezet és moss kezet mielőtt a szemedhez vagy az orrodhoz nyúlsz (a vírus a nyálkahártyára telepszik és a testnyílásokon hatol be (a szem is az). A kézmosás ugyan a hetedik helyen van, de a CDC szerint a legfontosabb. Fontold meg! A mai modern életben megszoktuk, hogy csodálatos gyógyszerek vannak, és ez miatt lenézzük a kézmosás fontosságát.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3564) Szex

Tibor bá’ fordítása online


Nyolc izgalmas téma arról a hűtlenségről, amely olyan idős, mint az emberiség maga


2021 a 89. év

A szex egy hálás és örökké velünk maradó téma. Ha már nem érdekel, akkor minimum impotens vagy. Most a hűtlenség kerül górcső alá. Na tehát! Monogámia egy kedves téma elméletileg, de gyakorlatilag nemigen. Az ember, férfi/nő egyaránt alkalmatlan rá. Ne tévesszen meg. A nők csak addig ragaszkodtak hozzá, amíg nem tudtak saját karriert befutni, eltartani magukat. Akkor nézzünk szembe a hűtlenséggel, csak hogy tudj róla.

  1. A nők főleg akkor csalják férjeiket, amikor peteérésük van

 Azt biológia órákból tudjuk (ha jártál ilyesmire), hogy női menstruációs ciklusban akkor fogannak, amikor peteérésük van. És mit ad isten, pont ekkor hajlamosak leginkább megcsalni a társukat. Ennek vannak konkrét jelei: Hangjuk magasabb, ruhájuk díszesebb és többet mutat a testéből, több kozmetikumot használ, lassabban és kihívóan lépdel. És mindez automatikus, tudat alatti.

  1. A nők többet csalnak, mint bármikor a múltban

 Bár különböző tanulmányok más-más százalékban határozzák meg a női hűtlenség növekedését, az biztos, hogy növekedéssel állunk szemben. Egy 2010-es felmérés szerint az utolsó 20 évben a hűtlen feleségek száma 40 százalékkal nőtt. Férfiak esetében ez az érték 22 %, és 1990 óta nem változott. Az okokat többnyire a gazdasági függetlenségben látják. Tekintve hogy a kapcsolatok leginkább munkahelyeken alakulnak ki, a kétnemű munkahelyek számának növekedése is ok lehet.

  1. A férfi biológiai adottság, beleértve a péniszt, változott, hogy kompenzálja a női hűtlenséget.

  Köztudott, hogy a természetben a hímek versengenek, hogy kinek a spermája termékenyítse meg a nőstényeket. Nem rég befejezett tanulmány szerint ez igaz a homo sapiensre is, ahol folyik a “Sperma verseny” aminek győztesének sikerül a petesejt megtermékenyítése. Egy másik tanulmányból megtudható a pénisz úgy működik, mint egy ondó kivonó eszköz. Kísérletek bemutatták, hogy a pénisz makk pereme „munka közben” az útjában álló ondó 90 százalékát „kiszivattyúzza”. Óvszer használata esetén ez b csak 35 %.

Egy másik tanulmány szerint kiderült, hogy hosszabb távollét után, ami alatt hűtlenség előfordulhatott, a férfi mindenképpen közösülni akar, és közben mélyebb behatolásra törekszik, valamint erőteljesebben löki be péniszét a vaginába.

  1. A hűtlen nőket ritkábban leplezik le, mint a hűtlen férfiakat

A hűtlenek legnagyobb része nem bukik le. Vizsgálat kimutatta,

Hogy a hűtlen házastársak 89 százaléka sose bukik le. Az is kiderült, hogy a nők ügyesebb tudják titkolni félrelépésüket. Partnerek összehozásával foglalkozó website állítja, hogy amíg a férfiak 83 százaléka nem bukik le, a nőknél ez 95 százalék.

Egy férfi tesztoszteron szintje változik. Magasabb tesztoszteron szint a férfit közösülésre késztet, „elveszti a fejét” kevésbé óvatos, nagyobb eséllyel bukik le. Nőket nehezebb elkapni, mert a nők kontextusba képesek helyezni gondolataikat. Hosszú távra gondolkodnak és felmérik a lehetséges következményeket, mielőtt cselekednének. A férfiak nem így tesznek.

  1. Tehetősebb, iskolázottabb emberek nagyobb valószínűséggel hűtlenek

 Egy 20102-es washingtoni tanulmány feltárta, hogy a fizetés és a hűtlenség kéz a kézben együtt emelkedik. Az évi 75.000 dollárt keresők az évi 30.000-al szemben másfélszer gyakrabban hűtlenek. A diplomások szintén könnyebben csalják házastársukat. 1,75-szőr gyakrabban, mint a csak érettségivel rendelkezők. A városban lakók is másfélszer gyakrabban csalnak. Végül, akik16 év előtt házasodnak a 23 év felettiekkel szemben négy és félszer gyakrabban hűtlenkednek.

  1. Kerek évszám előtt állók inkább keresnek kalandokat

Egy 2009-es felmérés szerint a kerek évszám előtt álló, vagyis a 29, 39, 49, 59 évesek úgy érzik, hogy öregszenek, és ki akarnak rúgni a hámból. Ilyen, kilencre végződő életkorban az emberek hajlamosak kiértékelni az életüket, és ha nem találják magukat kellően boldognak, megoldásokat keresnek. A hűtlenség kézenfekvő. A félrelépés, fiatalság érzetet ad.

  1. És mi a helyzet a közösségi médiával?

Röviden, a társadalmi médiák segítségével létesített kapcsolatok lényegesen rövidebb ideg tartanak, mint minden más, és ez életkor független.

  1. Egyéb érdekesség

Andrew Kramer segéd professzor a Maryland Medical Center sebészetén állítja, hogy 2007 és 2011 között összesen 16 férfit kellett műteni pénisztörés miatt. A férfiak felét a baleset megcsalás közben érte.


Éljetek a lehetőségekkel!


COVID-19 ügyben nehéz olyan cikket, értekezést, posztot találni, amiben van valami új információ. Ilyen volt a tegnapi poszt. Az derült ki, hogy nem mindegy mikor adják a védőoltást, reggel 9-kor vagy délután 4-kor. Ennek ellenére a kutya se szólt hozzá. Helyette ezerrel nyomják egyesek az oltás felületet azon civakodva, hogy oltsunk vagy ne oltsunk. Ez már rég nem igazán téma. Túl kellene már lenni rajta.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3563) Immunrendszerünk

Az emberik immunrendszer működése függ a napszak idejétől

Az eredeti cikk fordítását elküldöm a VIP előfizetőknek


How well your immune system works can depend on the time of day

When microorganisms – such as bacteria or viruses – infect us, our immune system jumps into action. It’s highly trained to sense and eliminate infections and clear up any damage caused by them.

It’s typically assumed our immune systems work the exact same way regardless of whether an infection occurs during the day or at night. But research spanning over half a century now shows our bodies actually respond differently at day and night. The reason for this is our body clock, and the fact that each cell in the body, including our immune cells, can tell what time of day it is.

Our body clock has evolved over millions of years to help us survive. Every cell in the body has a collection of proteins that indicate the time depending on their levels. Knowing whether it’s day or night means our body can adjust its functions and behaviours (such as when we want to eat) to the correct time.

Our body clock does this by generating 24 hour rhythms (also termed circadian rhythms) in how cells function. For example, our body clock ensures that we only produce melatonin as night falls, as this chemical makes us tired – signalling it’s time for sleep.

Our immune system is composed of many different types of immune cells that are continually patrolling the body looking for evidence of infection or damage. But it is our body clock that determines where those cells are located at particular times of the day.

Broadly speaking, our immune cells migrate into tissues during the day and then circulate around the body at night. This circadian rhythm of immune cells may have evolved so that immune cells are directly located in tissues at a time when we are more likely to be infected, primed for attack.

At night, our immune cells circulate around the body and stop off at our lymph nodes. Here, they build up memory of what was encountered during the day – including any infections. This ensures they can respond better to the infection the next time they encounter it.

When we’re infected with a virus may determine how sick we get. baranq/ Shutterstock

Given the body clock’s control over our immune system, it’s hardly surprising to learn that some research has shown that the time we’re infected with a virus – such as influenza or hepatitis – can impact how sick we become. The exact timing is likely to differ depending on the virus in question.

Other research has also shown that the time we take our medicines can affect how well they work – but again, this depends on the drug in question. For example, since we make cholesterol when we sleep, taking a short-acting statin (a cholesterol-lowering drug) just before bedtime provides the most benefit. It’s also been shown that time of day impacts how well certain types of immune cells work.

Body clocks and vaccines

There’s also an increasing body of evidence showing vaccines – which create an immune “memory” of a particular pathogen – are impacted by our body clock, and the time of day that a vaccine is administered.

For example, a 2016 randomised trial of over 250 adults aged 65 and older showed having the influenza vaccine in the morning (between 9am and 11am) resulted in a greater antibody response compared to those vaccinated in the afternoon (between 3pm and 5pm).

More recently, people in the mid-twenties who were immunised with the BCG (tuberculosis) vaccine between 8am and 9am had an enhanced immune response compared to those vaccinated between noon and 1pm. So for certain vaccines, there’s evidence that early morning vaccination may provide a more robust response.

One reason for seeing improved immune response to vaccines in the morning may be due to the way our body clock controls sleep. In fact, studies have found that sufficient sleep after vaccination for hepatitis A improves the immune response by increasing the number of vaccine-specific immune cells which provide long term immunity compared to those who had restricted sleep following vaccination.

It’s still not fully understood why sleep improves vaccine response, but it might be because of how our body clock directly controls immune cell function and location during sleep. So for example, it sends the immune cells to our lymph nodes while we sleep to learn about what infections were encountered during the day, and to build a “memory” of this.

Of course this raises the question of how this might all relate to the current pandemic and worldwide vaccination programmes. How our immune body clock works might be important in terms of whether we develop COVID-19. Intriguingly, the receptor which allows the COVID virus, SARS-CoV-2, to gain entry into our cells is under control of our body clock.

In fact, there are higher levels of this receptor on the cells which line our airways at distinct times of day. This could mean we’re more likely to get COVID-19 at certain times of the day, but further research will be needed to determine whether this is the case.

Whether the time of day we’re vaccinated against COVID-19 impacts immune response remains to be answered. Given the high effectiveness of many COVID-19 vaccines (with both Pfizer and Moderna reporting over 90% efficacy) and the urgency with which we need to vaccinate, people should be vaccinated at whatever time of day is possible for them.

But current and future vaccines which do not have such high efficacy rates – such as the flu vaccine – or if they’re used in people with poorer immune response (such as older adults), using a more precise “timed” approach may ensure better immune response.



Éljetek a lehetőségekkel!

(3562) Háború

Tibor bá’ fordítása online


Amerika ténylegesen felkészül egy Oroszország elleni háborúra

Valery Kulikov írásának lényegét Tibor bá’ áttette magyarra. Ki ez a Valery Kulikov? Kizárólag, a New Eastern Oulook (Új keleti kilátások) számára megnyilvánuló politikai elemző.

2021 a 89. év

Az elmúlt években az Amerikai/Orosz viszony jelentősen meg-romlott. Az utóbbi időben Washington konfrontációt keres Moszkvával politikai, gazdasági vonalon, és még olyasmibe is beleköt, mint az Északi Áramlat kiépítése, amihez az égvilágon semmi köze.

Amerikában és a NATO országokban megjelent orosz ellenes propaganda mellett az amerikai kormány előkészületeket tesz Oroszország megszállására a Balti országok, a Fekete-tenger és a Jeges-tenger, valamint az Orosz Federáció keleti területei felől.

A Business Insider május 17.-i jelentése szerint az „US Special Operations Europe” (SOCEUR) a legnagyobb éves gyakorlatát végezte egy kisebb gyakorlattal, ahol több NATO ország katonája is részt vett. A gyakorlatok feltevése „nagy méretű konfliktus Oroszországgal a Baltik országoktól, Ukrajna déli részén át a Fekete-tengerig”. A nagyon reális gyakorlatot Trójai lábnyom 21 és Fekete hattyú 21 névvel illették. Helyszín Románia. A cikk szerint a Krím-félsziget „ideális hely lehet speciális tengeri hadművelethez”. A helyzet az, hogy az amerikai SEAL csoportok már készek tengerparti invázióra, felderítésre és víz alatti különleges hadműveletre, mint tengeri érzékelők elhelyezése, vagy ellenséges hajók elaknásítása. A két gyakorlat alapvetően megmutatta, hogy „konvencionális és különleges egységek hogy tudnak együttműködni Oroszországgal szemben álló nagy fokú konfliktus esetén.

A jelentés kitér arra is, hogy az Egyesült Államoknak van terve Kaliningrad megtámadására, amit szimultán légi, szárazföldi, tengeri és cibertéri vonalon végeznének.

Viszont a fenti terv készítői úgy tűnik, teljesen megfeledkeznek arról, hogy jelentős válaszcsapás érkezhet az Egyesült Államok és az európai szövetségesei ellen. Ezen kívül az orosz hiperszonikus fegyverek eredményességéről tökéletesen megfeledkeznek. Talán emlékezni kellene, hogy a II. világháború menetét az orosz katyusa rakéták fordították meg.

Oroszország ellen indított invázió előkészületeit az Európai Unióban már nem rejtik el. A május 6.-i az Európai Külügyi Tanács találkozón az EU honvédelmi miniszterek elhatározták, hogy felkérik Kanadát, Norvégiát és az Egyesült Államokat vegyenek részt az európai védelmi politika kidolgozásában, ahol nem annyira a védelmen van a hangsúly. Pillanatnyilag legfőbb gondjuk Kelet Európa gyenge infrastruktúrája. Tervbe vették az utak, hidak és vasúti pályák alkalmassá tételét jelentő katonai felhasználására.

Az orosz ellenes propaganda részeként az utóbbi időben igen megnyerő fényképeket közöl a nyugati média különböző hadgyakorlatokról, bemutatva a NATO hosszú távú csapás készségét. Mindeközben Joe Biden amerikai elnök, és Antony Blinken amerikai külügyminiszter kifejtik, hogy stabil és megjósolható kapcsolatot kívánnak fenntartani az orosz vezetéssel, ami némileg ellentétben áll a cselekedeteikkel.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3561) Orosz biztonság

Tibor bá’ fordítása online


Az orosz biztonsági főnök figyelmeztetése: Moszkva szankciók mellett, hajlandó tényleges erőt alkalmazni ellenséges idegenekkel szemben 

2021 a 89. év

Forrás: RT

Mindössze két héttel azt követve, hogy Vladimir Putyin orosz elnök felfedte, hogy országa bármely agresszornak „kiveri a fogát”, a Biztonsági Tanács titkára, Nikolája Patrusev figyelmeztetett, hogy Moszkva ellen végrehajtott barátságtalan lépésre erővel válaszolhatnak.

Május elsején a Russziskája Gazéta nyilvánosságra hozta Nikolája Patrusevvel folytatott interjút, amikben a titkár felfedte az ország módosított nemzetbiztonsági stratégiáját, ami szerint, Moszkva szankciók mellett ma már hajlandó tényleges erőt alkalmazni.

Petrusev rámutatott, hogy a nemzetbiztonsági stratégia új változatának célja a kiszámíthatóság, bizalom és biztonság fokozása a nemzetközi terepen. Ezzel egy időben megjegyezte, hogy jogos a szimmetrikus és aszimmetrikus tevékenység az olyan barátságtalan lépésekkel szemben, amelyek veszélyeztetik Oroszország szuverenitását és területi integritását.

Balra az orosz federáció Biztonsági Tanácsának Titkára: Nikolája Patrusev

A titkár kiemelte, az „erőteljes kényszerítésre”, ami a gazdasági lépések hatástalanságát követheti, mostantól aszimmetrikus választ adhatnak. Korábban a szemet szemért, fogat fogért módszert alkalmazták, de most áprilisban például a Cseh Köztársaság kiutasított 18 orosz diplomatát, amire Moszkva 20 cseh diplomata kiutasításával válaszolt. Ezt követve két nappal később, Putyin a szövetségi gyűlésen elhangzott éves beszámolója alkalmából figyelmeztette az idegen államokat, hogy bárki veszélyeztesse az orosz nemzeti biztonságot, meg fogja bánni tettét úgy, ahogy még soha semmit nem bánt meg, és beígért egy aszimmetrikus, azonnali és kemény választ.

A más nemzetektől érkező fenyegetéssel szembeni új taktika mellett a benyújtott új biztonsági stratégia célja még az orosz nemzetközi versenyképesség javítása és a gazdasági növekedést elősegítő körülmények létrehozása olyan mértékben, ami meghaladja a nemzetközi átlagot. Az ország gazdaságának különösen ellen kell állni a szankciók okozta nyomásnak.

„A gazdasági biztonságnak egy fontos feltétele a belső lehetőségek és független megoldások kialakítása, amikkel Oroszországnak szembe kell nézni, miközben más országokkal fenn kell tartani kölcsönösen előnyös együttműködést.” Jelentette ki Patrusev.

Azonban a fenyegetés ellenére, Patrusev szerint Oroszország és fő nyugati ellenlábasa, az USA képes kölcsönösen elfogadott megoldás kialakítására az utóbbi időben bekövetkezett feszültségek ellenére. Tényszerűen az Orosz Biztonsági Tanács titkára rámutatott egy pozitív megbeszélésre Jake Sullivannal, az amerikai nemzeti biztonságpolitikai tanácsadójával. Máskülönben, Putyin ebben a hónapban, Genfben találkozni fog Joe Biden amerikai elnökkel.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3560) Ficsúr

Tibor bá’ online


2021 a 89. év

A magyar nyelv legdrágább, ha úgy tetszik a legértékesebb szava. Pillanatnyilag pontosan 9.600.000 forintba kerül, ha az országházban használod. Na, jó, de mit jelent?

Ami engem illet nem hallottam róla vagy 50 éve, ritkán használjuk. Amint visszaemlékszem, a szocializmusban nem voltak ficsúrok, nem volt kikre alkalmazni. Mire megszűnt a szocializmus, addigra a szó kiment a divatból. Oké, de mit jelentett?

Ficsúr volt az a fiatal férfi, aki elsősorban a divatnak hódolt, kifejezetten piperkőc volt, nyegle és elviselhetetlen stílussal bírt. Senki nem tudta miből él. Különben nem volt durva szó, a ficsúrok nem tiltakoztak ellene. Volt, aki büszke volt rá. A szó mindössze pontosított egy embertípust.

Eszembe nem jutott volna, hogy etimológiailag foglalkozzak a ficsúr szóval, ha az országgyűlés házelnöke, az a bizonyos Kövér László nem találja 9,6 millió értékű sértésnek. Vajon mennyivel büntetne, ha valaki elküldené a kurva anyjába? Angyalföldön ezért bicskát rántottak. „Micsoda, szidtad az anyámat?” Kövér László ennél kulturáltabb, nem bicskázik, pénzbírságot ró ki.

Ez különben nem rossz ötlet. Bírságolják meg azt, aki kiérdemelte. De miért csak a sértő beszédet büntetik. Mért nem büntetik például a hazugságokat? Tudom, a BTK erről nem rendelkezik. OK, akkor büntessék a lopást. A lopás benne van a BTK-ban is, mint bűntény. Na, erre az a válasz, hogy bűnösséget csak a független bíróság állapíthat meg. Ez világos, de akkor a ficsúr szó alkalmazásának helytelenségét és az alkalmazásért járó büntetés kiszabását miért teheti más is, mint a független bíróság?

Kezdjük elölről! Ez volt az első ficsúr, amiről rögtön kiderült, hogy sértő jelző olyannyira, hogy 9.600.000 forintbüntetés jár érte. Viszont azt, hogy „loptok” gyakorlatilag minden ülésszak alatt megemlíti az ellenzék, és mi történik? A kormánypárt képviselői plusz a rendkívül érzékeny házelnök meg se nyikkannak. Nem tiltakoznak, nem büntetnek, tudomásul veszik, hogy ők lopnak.  Vajon miért vállalják fel a lopást azok, akik a ficsúrjelző ellen hevesen tiltakoznak? Megmondom. Hogy valaki ficsúr-e vagy sem, az nehezen eldönthető, ha egyáltalán, ezért lehet ellene tiltakozni. A lopás egy konkrét cselekedet, ha ez ellen tiltakozna Kövér László, akkor az ellenzéki honatya lehetőséget kapna arra, hogy bizonyítson, ami – valljuk be – egyáltalán nem lenne nehéz. Azzal, hogy nem vitatják a tényt, a téma elhalványulhat. Ez pedig azt jelenti, hogy egy idő után a társadalom megszokja, és – most figyelj! – elfogadja. Erre utal, hogy Fidesz hívők úgy érvelnek, nem érdemes az ellenzékre szavazni, ők is lopni fognak. Erre mondja a magyar közmondás: nyomtató lónak nem lehet bekötni a száját. Ez igaz, de egy nyomtató ló nem zabálhatja fel az egész termést. Házelnök úr! Tessenek abbahagyni az eltúlzott zabálást.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3559) 150 év

Tibor bá’ online


Egy új tanulmány szerint az emberek akár 150 évig is elélhetnének


2021 a 89. év

Az utóbbi időben sorra jelennek meg tanulmányok az emberi élettartam hosszával kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy az idősödő kutatók szeretnének még eléldegélni egy további 40-50 évet. Ezért a nyakukat törik az új felfedezésekért. A kemény tény az, hogy a legtovább élő ember egy francia nő (Jeanne Calment) volt 122 évével (1997), ami igen messze van még a 150-től. Ennek ellenére érdekes dolgokat tudhatunk meg.

Valójában a kutatók arra kíváncsiak, ha valakit nem visz el a rák, vagy a szíve, illetve nem üti el egy busz, akkor meddig élhet. Az életfunkció megzavarása után a testünk hiába állít vissza mindent a tökéletes egyensúlyi állapotba, idővel a szervezet kimerül. Ha, úgy éljük végig életünk et, hogy sikeresen elkerültünk minden stressz hatást, akkor az ember maximális élettartama valahol 120 és 150 év közé esik. Ha, a nyilvánvaló vészhelyzeteket elkerültük és így nem viszi el az életünket, az alapvető stressz-tűrő képesség lassú eltűnése el fogja hozni a halált, állítják a kutatók május 25.-i közleményükben a Nature Communication-ban.Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy ha egész életünkben a lehető legtökéletesebben élnénk, 150 év után úgy állnánk le, mint amikor a gépkocsiból kifogy a benzin.

Életünk folyamán valami – nevezzük vitalitásnak – folyamatosan fogy, egyre kevesebb lesz. Jól érzékelhető ez most a pandémia idején. Ahogy növekszik az életkor, úgy csökken az esélye annak, hogy a covidos beteg felgyógyul. Nem arról van szó, hogy a covid-19 intrinsik tulajdonsága az idős emberek elleni erőteljesebb támadás. Nem, az idősebbek általános vitalitása csökken.

A kutatók rájöttek, hogy az évek múltával az életfunkció megzavarását követően a test helyrebillenéséhez egyre több idő szükséges. Ez logikus, egy fiatal személy gyors fiziológia választ tud adni a támadásra, és visszaállítja a normális működést. Azonban, idősebb embernél minden egy kicsit tompább, egy kicsit lassúbb a reagálás. És létezik túlreagálás is, például, amikor egy betegségnél a vérnyomás felszökik.

A kutatókat meglepte a 35-40 év környékén jelentkező hirtelen változás. Ez az idő, amikkor atléták sport tevékenysége véget ér, ami azt jelzi, hogy a kor előrehaladásával a fiziológiai változás valóban bekövetkezik.

A halhatatlanság titkának feltárása fordított erőfeszítések még jó ideig velünk maradnak. Azonban azt tudomásul kell venni, hogy a hosszú élet nem azonos a sokáig tartó egészséggel. Nem arra kellene fókuszálni, hogy sokáig éljünk, hanem arra, hogy sokáig legyünk egészségesek.

A valódi kérdés az, hogy meg tudjuk-e nyújtani az élettartamunkat anélkül, hogy megnyújtanánk a szenvedéssel járó öregkort.

A helyzet az, hogy a betegségek gyógyítása hosszútávon nem adja a várt eredményt. Az öregedés alapjait nem változtatja meg. A cél az lenne, hogy az időskori betegségeket úgy lehessen kezelni, hogy a lehető minél hosszabb időre elkerüljük az időskori „nyavalyákat”.

Érdekesség, hogy a kutatók a Metformint (a diabéteszt kezelő gyógyszer) alkalmasnak látják a fenti cél eléréséhez.

Mik a kilátások? A kutatók szerint a helyzet felmérését követheti annak megtalálása, hogyan lehet fokozni a stresszel szembeni védekezést.



Éljetek a lehetőségekkel!

(3558) Antalffy elvtárs

Tibor bá’ online


2021 a 89. év

Naponta kapok át nem engedett hozzászólásokat az alábbi tipikus tartalommal. Ezen a hozzászólások szerzői nem adják fel. Ugyanazok, újra és újra próbálkoznak. Akkor lássunk egy mintadarabot!

Antalffy elvtárs: “A következő lépés az lesz, hogy Orbán a kedvenc lovát miniszternek jelöli, majd magából istent csinál. Végül felégeti Karácsony Gergely Budapestét hegedűszó mellett. Volt már ezekre példa, a magyar nép ezt lehetővé teszi.” – majd később: “A poszt nem politizál, egyértelmű tényeket állapít meg.” – mondá Antalffy elvtárs a libsik vén propagandistája, aki már-már a zsidó Alja Ehrenburg babérjaira tör, a primitív uszítás műfajában, ja, és cenzúrázik, mint a zsidó Zuckerberg elvtárs…

Az elvtárs megszólítás nyilván azt akarja közölni, hogy komcsi voltam. Ez következik abból is, hogy libsi vagyok, illetve zsidó, mint Zuckerberger.

A helyzet az, hogy nem voltam még párttag se. Nem volt rá szükségem. Utalnék itt Márai Sándor 1944. március 18-án tartott Sándor napi házibulijára, ahol éjfél környékén megszólalt a telefon. Márai egyik Sopronban élő barátja telefonált. Közölte, hogy a német csapatok éppen most lépik át a határt. Az ünneplő baráti társaság letargiába esett. Közülük egy örvendezett. A többiek meg voltak ütközve, amire a lelkendező: könnyű nektek, ti tehetségesek vagytok.

Nyilvánvaló, hogy a szélsőséges pártokba azért lépnek be, hogy könnyebb legyen érvényesülni azoknak, akiknek különböző ambíciói vannak. Illetve a tehetségtelenek azért, hogy valamivel kompenzálják hasznos képességek hiányát.

Szóval nem voltam komcsi, és nem vagyok se libsi, se zsidó. De a tisztelt Fidesz imádóknak felhívnám a figyelmét arra, hogy KISZ titkárok voltak Varga Mihály Deutsch Tamás – és most kapaszkodj – Kövér László és Orbán Viktor is. Lehet, hogy őket illetné meg az elvtárs megszólítás? Esetleg a megbélyegző libsi jelző?


Éljetek a lehetőségekkel!

(3557) nevessünk egyet!

Tibor bá’ online


2021 a 89. év

Az aggódó atya egy este megvárja későn hazatérő lányát:
– Egyáltalán nem tetszik ez az új fiúd, durva, faragatlan és buta.
– Jaj, apa, nem – feleli a lány. – Sanci rettentő okos – tudod, azt mondta, orvosnak készül. Képzeld, még csak kilenc hete járunk, és már kigyógyított abból a kellemetlen betegségemből, ami eddig minden hónapban előjött.

Apuka sétál a gyerekével egy kastély romja körül.
Mindenütt ledőlt falak, ledőlt oszlopok, elgurult kövek.
A kisfiú odafordul az apjához és megkérdezi:
– Ugye itt tanult anya vezetni?Rámenős utcai virágárus csalogatja a vevőt:

– Uram, vegyen egy szép rózsacsokrot, lepje meg vele a feleségét!
– Kösz, de nincs feleségem.
– Akkor vegyen a barátnőjének!
– Barátnőm sincs!
– Akkor vegyen egy csokrot magának és ünnepelje meg, hogy milyen szerencsés.

A híres tudós tanítványa sugárzó örömmel szalad a tudóshoz:
– Heuréka! Megtaláltam a tökéletes oldószert. Az összes ismert anyagot oldja!
– Hmm. Ez felvet egy érdekes problémát!
– És mit?
– Miben akarja tartani?

A jövendőbeli jogász vizsgázik.
– Mi a bigámia büntetése? – kérdi tőle a bíró.
– Két anyós.

– Amikor így mosolyog rám, már a következő találkozáson jár az eszem!
– Óh, istenem! Maga folyton hízeleg!
– Hízelgésről szó sincs. Fogorvos vagyok.

A tanító panaszkodik a szülőknek a kis Elemérre:
– A maguké a legrosszabb gyerek az osztályban. Nem lehet vele bírni!
És ami mindennek a teteje: még egyszer sem hiányzott!

Két rab beszélget:
– Téged miért ítéltek el?
– Szerelmes lett belém az anyósom.
– És?
– Elcsavartam a fejét.

A fiú gyengéden átöleli a lányt a parkban, és a fülébe súgja:
– Drágám, mondj legalább két szót, ami örökre összeköt bennünket!
– Terhes vagyok.

Barátok egymás között:
– Hogy sikerült az autóvezetői vizsgád?
– Nem tudom, mert amikor kijöttem a kórházból, a vizsgabiztos még nem tért magához.

90 éves öregember haldoklik az ágyban, az emeleti hálószobában.
Egyszer csak érzi, hogy az egész életében kedvenc almás rétes illata jön fel a konyhából.
Nagy nehezen kikel az ágyból. Utolsó erejét összeszedve lebotorkál a lépcsőn.
A konyhába érve ott látja az asztalon kedvenc rétesét.
Már nyúlna az első darabért, amikor a felesége a kezére csap a főzőkanállal és azt mondja:
– Azt ne bántsd, az a temetésre lesz!

A skót gyerek szalad a mamájához:
– Mama, itt áll az ajtóban egy bácsi!
– És mit akar?
– A most épülő uszodára gyűjt. Mit adjak neki?
– Egy vödör vizet!

Az öreg hölgy elmegy a falu plébánosához, és pironkodva mondja neki:
– Tisztelendő atyám, a gyerekeimtől kaptam két lánypapagájt karácsonyra, de valami rossz házból származhatnak, mert nagyon csúnyán beszélnek. Szégyellem elmondani, de egész nap azt rikácsoljak: “Hé, mi k*rvák vagyunk, gyertek dugni!”
A plébános tudja a megoldást:
– Van nekem két fiúpapagájom, azok itt a templomban nőttek fel, és egész nap imádkoznak. Zárjuk össze a madarakat, biztos jó hatással lesznek az enyémek az önéire.
Be is teszik a két ájtatos papagáj kalitkájába a lányokat, akik azonnal rikácsolni kezdenek:
– Hé, mi k*rvák vagyunk, gyertek dugni!
Mire az egyik templomi papagáj kenetteljesen odafordul a kollégájához:
– Tedd el az olvasót, Bálint testvér. Imánk meghallgatásra talált.

Egy kislány kimegy a kertbe és látja, hogy a macskája fekszik a földön, a lábai az égnek meredve. Szól az apjának, aki azt mondja neki:
– Sajnos, kislányom, a cicus meghalt.
– És miért állnak a lábai felfelé?
– Hogy Jézus könnyebben megfoghassa, ha magával viszi a Mennyországba.
Másnap este, mikor az apa jön haza, a kislány elé szalad, és azt mondja:
– Azt hiszem, anyu is meghalt!
Az apja megdöbbenve kérdezi:
– Ezt miből gondolod?
– Amikor reggel elmentél, jött a postás, bezárkózott anyuval, és amikor benéztem a kulcslyukon, láttam, hogy anyu lábai felfelé állnak és azt kiáltozza: “Jézusom, jövök, jövök!

A gyóntatófülkében egy öregember ezt mondja a papnak: – 92 éves vagyok. Csodás feleségem van, aki 70 éves. Gyerekeim, unokáim, dédunokáim vannak. Tegnap három stoppos tinédzserlányt vittem az autómmal, megálltunk egy motelnél, és mind a hárommal közösültem.
– És megbántad ezt a bűnt, fiam?
– Miféle bűnt?
– Hát milyen katolikus vagy te?
– Nem vagyok én katolikus.
– Akkor miért mondod ezt el nekem?
– Mindenkinek elmondom.

Egy étterembe minden nap betér egy ürge egy beszélő struccal, és kér két fasírtot sült krumplival. Amikor a fizetésre kerül a sor, csak belenyúl a zsebébe, kiveszi a pénzt. és az mindig a pontos összeg.
A pincérnőnek nagyon fúrja az oldalát, hogy tud beszélni a strucc, és honnan tudja a pasi előre, mennyit fog fizetni.
Pénteken is jön a fószer a struccal.
– A szokásosat? – kérdezi a pincérnő.
– Nem, ma péntek van, kérnék egy steaket és tört krumplit – közli a férfi, és a strucchoz fordul:
– És te?
– Ugyanazt – hangzik a válasz.
Néhány perc múlva a pincérnő visszatér a rendeléssel és közli a számla összegét:
– 32 dollár 50.
A férfi belenyúl a zsebébe, és ismét átadja a pontos összeget. A pincérnő nem tudja visszatartani a kíváncsiságát és megkérdezi:
– Bocsásson meg, uram, hogy lehet az, hogy önnél mindig a pontos összeg van?
– Évekkel ezelőtt kitakarítottam a padlást és találtam egy öreg lámpát. Megdörzsöltem, kijött belőle egy jó tündér és felajánlotta, hogy teljesíti két kívánságomat. Az első kívánságom az volt, ha valaha is kell fizetnem valamiért, mindig legyen a zsebemben a pontos összeg.
– Briliáns, más emberek kértek volna egymillió dollárt, de így maga gazdag fog maradni egész életén át.
– Ez így igaz, mindegy, hogy egy liter tej vagy egy Rolls-Royce, az összeg mindig ott van, ha kell.
– Megkérdezhetem, hogy kerül ide a strucc?
– A második kívánságom egy feltűnően magas pipi volt, hosszú, izmos combokkal.

Éljetek a lehetőségekkel!

(3556) Visszanyúlás

Tibor bá’ vissza a múltba online


2021 a 89. év

Két napja Éva talált valamit  a netten, amiknek következtében a szobát megtöltötte Belafonte hangja, akinek calypszója az 1950-es évek második felében volt sláger. Belafonte 8 láb hosszú banán kötegét további volt slágerek követték. Elgondolkoztam a jelenségen. Végtére is van egy nosztalgia rádiónk, ahol a 70-es, 80-as és a 90-es évek slágereit adják megállás nélkül. Tömegesen nyúlunk vissza a múltba. Várjunk csak!

1950-es évek 60-70 évvel ezelőtt voltak. Az ifjú koromban, vagyis az 1950-es években, ha visszamentünk volna 60-70 évet, akkor 1880-90-hez értünk volna. Semmi ilyen nem történt. Sőt, még 20 évet se mentünk vissza. A 30-as évek slágereit senki se kívánta meghallgatni (ez a 80-as évekre megváltozott). Ahogy én visszaemlékezem, úgy éltünk, mintha az élet 1945-ben kezdődött volna. Mintha nem lett volna háború, és mintha a háború előtt nem készültek volna játékfilmek, slágerek. Az idősebb generációnak nem volt igénye arra, hogy az 1930-as évek slágereit hallgassák. Mi ennek az oka? Senkit se érdekelt a múlt? Senki se gondolt rá vágyakozva? Mindenki a jövőbe nézett? Valahogy így:

Az 1950-es években kellett számon vetnem, hogy mi akarok lenni, hogy és hol akarok élni, egyáltalán mit akarok magammal. Az egyértelmű volt, hogy amit látok magam körül az be van betonozva, és ilyen lesz 10-20, de akár 100-200 év múlva is. Az oroszok itt vannak és lesznek is. Mi szocialisták vagyunk és maradunk is. A munkavállalási probléma eszünk be se jutott, a munkanélküliség ismeretlen fogalom volt. Nem volt egy Kánaán, de elfogadható volt. Mindennek meg volt a helye. A jövőkép kerek volt, az ember bele tudta helyezni magát. A közvetlen múlt megedzette a társadalmat, senkinek se volt irreális álma. Lakás, család, szolid élet, olcsó szórakozás (például utca, munkahelyi bálok). Nem volt okunk feltételezni, hogy egyre rosszabb lesz. Ellenkezőleg, egyre kedvezőbbnek tűnt a jövő.

Tudom, ez úgy hangzik, mint egy baloldali propaganda, pedig nem az. Az emberek a fülükkel szavaznak. Kellemes visszamenni néhány évtizedet a múltba. Ha olyan nagyon szar lett volna, nem lenne nosztalgia sóvárgás.



Éljetek a lehetőségekkel!

(3555) Seggnyalás

Tibor bá’ online


A tökéletes seggnyalás

2021 a 89. év

Közvetlenül a II. világháború után a szakemberek csodálták a Hitler vezette Harmadik Birodalom propaganda miniszterének, Joseph Goebbelsnek a technikáját: Hazudj egy hatalmasat, majd ismételd meg addig, amíg mindenki elhiszi. Az angolszász pszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy a „mindenkibe” beletartoznak-e a Nemzeti Szocialista (náci) vezetők? A vizsgálat eredménye szerint, bár az egyes propaganda tételek hamisságával tökéletesen tisztában voltak, a teljes, globális hazugságban maguk is hittek.

Ezek jutottak eszembe, amikor olvastam a következőket: Kásler: „Mindenekelőtt megemlíteném azt, hogy rendkívül pontosan és helyesen döntött a kormány a járvány egész időszakában. Nem tudok mondani visszatekintve az elmúlt egy évre egyetlenegy olyan körülményt sem, amit ne helyesen ítéltünk volna meg.”

A szöveg első hazugsága a többes szám használata. Szó sincs arról, hogy ők döntöttek volna. Egyedül Orbán Viktor döntött, saját ötletei alapján. Éppen ezért Kásler szövege egy gigantikus seggnyalás. Azon kívül, hogy hatalmas hazugság. A mindenható miniszterelnök döntései következtében hazánk a népesség arányos halottak számában sikeresen felverekedte magát az első helyre. Egy millió emberre vetítve sehol a világon nem volt annyi halott, mint nálunk.

Ezek után már csak ismételgetni kell a sikeres védekezés hazugságát, amíg mindenki elhiszi. És a kétharmadra felügyeskedett 45% könnyező szemekkel fogja elrebegni hálás köszönetét népünk második szeretett vezérének, Orbán Mátyásnak.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3554) Euforikus halál

Tibor bá’ fordítása online

A tegnapi kihalás után itt az enyhülés, nem is olyan rossz dolog ez a tömeges halál. 😀


„Tökéletes kielégülés és boldogság” – egy úttörő tanulmány szerint a halál egy euforikus élmény

 Forrás: https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0227402

2021 a 89. év

Sok ember legnagyobb félelme valószínűleg a halál, miközben egy forradalmilag új tanulmány arra jött rá, hogy a haldoklás végeredményben egy euforikus élmény, ami miatt az embereknek nincs kedvük visszajönni az életbe.

A szenzációs új tanulmány szerint azok, akik kis időre kimennek az életből, később pozitív élménnyel térnek vissza. A kutatók AI-t alkalmaztak, ami 158 írott tanúvallomást tett elérhetővé halál közeli tapasztalatokról. A leírásban a „látni” és „fény” szavakat sokkal gyakrabban használták, mint a „félelem” és „halott” negatív felhangokkal.

A kanadai Western University és a belgiumi University of Liége tudósaiból álló csapat előállt kvantitatív tudományos bizonyítékuk eredményével, ami szerint az emberek legnagyobb része a halál közeli állapotot kedvezően élik meg.

Az eredmények megegyeznek  Adam Tapp, kanadai mentőtiszt tapasztalataival, aki 11 percig volt halott áramütés következtében.

„Olyan volt, mintha felébredtem volna egy rövid ki szunyálásból. Nem volt félelem, vagy hasonló, csak tökéletes kielégülés és boldogság.” Mondotta Tapp a CTV Híreknek.

Korábbi vizsgálatoknál olyan kérdéseket tettek fel, mint: „Volt kielégültség vagy boldogság érzeted?” vagy „Érezted, hogy elváltál a testedtől?”

Ez a megközelítés nem objektív, kissé rábeszélő, ferde válaszokat adhat. Ezzel szemben az alkalmazott szöveg kiértékelés (szó bányászás) tökéletesen semleges. A kutatóknak nincs semmi előfeltételezése,  adott magyarázatot Andrea Soddu. A tanulmányt a héten publikálták.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3553) 2027 a kihalás éve

Tibor bá’ fordítása online


2021 a 89. év

Forrás: Arctic News (arctic-news.blogspot.com)Arctic News (arctic-news.blogspot.com) Szerző: Malcolm Light

A földön élő emberre leselkedő legnagyobb veszély az Északi-sarkról származó metán felhalmozódása az atmoszférában, amit a tenger fenéken elhelyezkedő metánhidrát destabilizációja okoz. Ez a destabilizáció 2024-ben következhet be, és 2026-ra katasztrofális hőhullámot okozhat.

Miközben a tengerfenéken lévő metán orosz felségvizeken van, a felszabadulást kiváltó meleg áramlat, a Golf-áramlat északi nyúlványa, az úgynevezett Észak Atlanti Sodródás, a „Svalbard-áramlat.” Vagyis az Egyesült Államok és Kanada légszennyezése a felelős a ránk leselkedő veszélyért.


sárga = lejtőn lévő metán hidrát
lila = a mélytengeri síkságon lévő metán hidrát
vörös = a Gakker gerinc hidró-termikus tevékenységéből származó metán hidrát.
vörös nyilak: Ezek azok a metán területek, amelyek el fogják pusztítani a Földet 2027 nyaráig.

Nekem tetszik a cím parasztos egyszerűsége. 2027-ben kihalunk. Semmi laca-faca. A poén az, hogy a történet teljesen plauzibilis.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3552) Népesség szabályozás?

Tibor bá’ online


2021 a 89. év

Jó egy éve, a járvány kezdetén az általánosan elfogadott nézet szerint a SARS-CoV-2 vírus nagy valószínűséggel állatról került át emberre a wuhani húspiacon. Most egy évvel később egyre gyakrabban lehet olvasni arról a véleményről, hogy a kutatási adatok szerint a vírus laboratóriumból került ki az emberek közé.

Ha ez igaz, akkor két lehetőség adódik. A vírus hibás kezelés miatt szökhetett ki egy laborból, vagy létrehozása után szándékosan ereszthették rá az emberiségre. Ez utóbbi esetben a szándék népesség szabályozás lehet.

Vizsgáljuk meg, mekkora az esély, és logikus-e ez a fajta népesség szabályozás!

Az ausztrál próbálkozásokból arra lehet következtetni, hogy az ember beavatkozása biológiai folyamatokba sohase jár következmények nélkül. Megemlíteném az Ausztráliába betelepített vadnyulak esetét, amit vadászati, jó szándékkal követtek el katasztrofális következményekkel. Nem tudom elképzelni, hogy az emberiségre szabadított vírus „gazdái” ne gondolták volna végig, milyen következményekkel járhat a vírus kiszabadítása, és hogy lesz-e mód a kordában tartásra. Végül is ők is, és családjaik is emberből vannak.

Következésképpen én nem sok esélyt látok arra, hogy egy félőrült szándékosan ránk szabadított a vírust. Ha nem állatról lépett át ránk, akkor csak véletlenről lehet szó.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3551) Orbán döntött

Tibor bá’ online


Hogy vigyázna ránk, ha magára se tud vigyázni.

Elhatározta, hogy ma este 24:00-től kezdve a járványnak vége. Lehet, hogy a járvány nem tud róla, de mi „újra indíthatunk”, és ezt sok százezer magyar meg is fogja tenni.

A következő lépés az lesz, hogy Orbán a kedvenc lovát miniszternek jelöli, majd magából istent csinál. Végül felégeti Karácsony Gergely Budapestét hegedűszó mellett. Volt már ezekre példa, a magyar nép ezt lehetővé teszi.

Na jó, a piromániánál még nem tartunk csak a parkolási díj tollvonással történő eltörlésénél, ami startpisztoly lövésnek felel meg. Indulhat a nyaralás, természetesen maszk nélkül, végre láthatjuk egymás arcát. Nem mintha én az övére kíváncsi lennék, legalább is addig nem, amíg elveszíti a választást.

De hiába poénkodom, a szituáció kurva komoly. Tavaly ilyenkor volt napi 1-2 halott, amitől be voltunk jól szarva. A múlt héten átlagosan napi félszáz halott volt, és Cecília szerint kijöttünk a harmadik hullámból, amire fényes bizonyíték a kerek 5 millió beoltott. Szerintem egyenesen tartunk a katasztrofális negyedik hullám felé, amit a szakemberek is tudnak, de csak feltételes módban mernek megszólalni.

December végén, a harmadik hullám csúcsán a napi halottak száma közel kétszáz volt. Ez volt az ára a nyaralásnak. A nép elfogadta, boldogan kifizette, és most is ki fogja fizetni az ennél magasabb árat is. Addig semmi baj, amíg más hal meg. Ha meg én halok meg, mi van? Na bumm, legfeljebb többet nem nyaralok.

Na jó, ha ez harc, akkor közlöm, ezt az emberiség nem fogja megnyerni, mert ahhoz olyan vezetők kellenének, akik nem vállalják el a vezetést. Aki pedig nem csak elvállalja, de harcol is érte, az eldöntheti, hogy ki hazafi és ki nem, melyik a legjobb vakcina, és pontosan hányadik beoltás után szűnik meg a pandémia. Erre van neki kétharmados felhatalmazása.

P.S. – Orbán Viktor ezekkel a szavakkal búcsúzott a maszktól: “Hónapok óta mondjuk, hogy ha vissza akarjuk kapni a normális, egészséges, derűs életünket, akkor a vírussal szemben az oltással védekezhetünk sikeresen. Ezt a célt most elértük.” Miközben tudni kellene, hogy a sikeres védekezésnek két párhuzamos eszköze van. Oltás és maszkos izoláció. A maszkviseléstől nem szabad elbúcsúzni. Ez a népszerűségre vadászó mondat nagyon sokba fog kerülni.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3549) A kérdés

Tibor bá’ online


A kérdés az, van-e a hülyeségnek felső határa

2021 a 89. év

Nyilvánvalóan nincs, és erre már itt a hozzászólók között is volt példa. Két napja ezt találtam:

The madness of radical trans activism: Shops sell knitted penises for girls of 3 to wear in their pants so they can look like boys.

Vagyis: A radikális transzneműség – üzletben lehet kapni kötött péniszeket 3 éves kislányok részére, hogy berakják a bugyijukba azt a látszatot keltve, hogy kisfiúk.

Gondolom a szülők várnak néhány évet és boldogan átoperáltatják lányukat fiúvá. Csoda, ha nekem Szodoma és Gomora jut az eszembe?


Éljetek a lehetőségekkel!

(3550) Nyelvvizsga

Tibor bá’ vissza a múltba online


2021 a 89. év

A poszt értékeléséhez kell némi angol nyelvtudás, de az itt – gondolom – nem akadály.

Olvasom az egyik hírportálban, hogy a Hallgatói Önkormányzat lobbizik a nyelvvizsga nélkül is kiadható diplomákért. Erről jut eszembe, hogy nekem is van nyelvvizsgám, és én is híve vagyok a nyelvvizsga nélküli diploma kiadásnak. Ugyanis tapasztalataim szerint a nyelvvizsga nem sokat ér. Nekem annak idején 15 % nyelvpótlékot jelentett, vagyis havi 300 forint többletet. Az osztály, ahol akkor dolgoztam teli volt nyelvvizsga tulajdonosokkal, de az angol technikusokkal csak én boldogultam. Nem csoda, az elkopott szénkeféket coal-brush-nak fordították, amivel az angol technikus nem tudott mit csinálni, de igen, ragaszkodott hozzám, pedig akkor még nem volt nyelvvizsgám, és nem tolmácsos feladat ellátása volt a beosztásom.

1958-ban összeálltam leendő, angol anyanyelvű feleségemmel, aki egyetlen magyar szót se ismert. Aztán 63-ban megérkeztünk Magyarországra, de továbbra is, sőt amíg ismertük egymást az angolt használtuk kommunikációra, mert a megszokás nagy úr. Ennek fényében  63 őszén rábeszéltek a nyelvvizsgára a 15 százalék miatt. El is mentem a megfelelő helyre és némi érdeklődéssel néztem elébe a történteknek. Hát erről szól a visszaemlékezés.

Bementem egy terembe, ahol egy asztal mögött ült egy pasi. Good morning – good morning! Take a seat. Thank you – és leültem.

Vizsga biztos: Please produce your identification card. – Na, mondtam magamba ez nem lesz semmi. Produce? Egy udvarias rendőr: May I see your… Kevésbé udvarias: Can I see your… Kissé udvariatlan rendőr: I want to see your… Vad paraszt rendőr: Hand over your… Nade produce???

Én: Of course.

V.b: A személyi áttanulmányozása után. Adjon példát a „past subjectiv conditionals-ra” (erre a feltételes módra egy példa, ha nem tudnád mi az: I would have helped my friend, if he had needed help = segítettem volna a barátomnak, ha szüksége lett volna rá. Ugye az életben ilyen kunstikli mondatokat nemigen alkalmazunk. Dehát ez egy vizsga.)

Én: Ne haragudjon, de a szabály szerint, aki ösztönszerűen jól alkalmazza a nyelvtant, annak nem kell erre válaszolni.

V.b: Igaz. Akkor helyezze mondatokba a következőket: take off, take in, take away.

Én: The plane is about to take off…..

V.b: OK (félbeszakított) Tell me about your family.

Én: I am married, have an eigth months old boy….

V.b: OK (megint félbeszakított). Mit szólna egy középfokhoz?

Én: Röhögnék.

V.b: Son helyett boy-t mondott.

Én: És?

V.b: A „son” a helyes.

Én: In casual conversation both expression is right.

V.b: The son is the right one.

Én: Look, Last week I was to see the vice chancellor of the british embassy. After exchanging geetings, he asked me, and how is your litle boy. – Ő is csak középfok?

A pasi elkezdett csapkodni az asztalon, aztán megszólalt. Erős középfok, de magának megadom a felsőfokot.

Én: I am much obliged. Csak azt nem tudom, érezte-e az iróniát. Azért a havi 300 Ft extra jól jött.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3548) Atomtámadás 3.0

Tibor bá’ fordítása online


Mi várható?

2021 a 89. év

Azok részére, akik tervezik a túlélést az egyik legrázósabb tény az atomtámadással kapcsolatban az, hogy nemcsak milliók halála következik be, de totálisan lehetetlenné teszi a visszavágás lehetőségét.

Amikor egy dúsított urántöltettel rendelkező bombát felrobbantanak, az óriási energiát szabadít fel négy különböző típusban. [A szerző itt 10-15 kiló tonnás, házilag összebarkácsolt atombombáról ír, viszont az atomtámadásnál legvalószínűbb a 800 kiló tonnás bombák alkalmazása.] A robbanásban felszabaduló energia 50 százaléka olyan erejű lökéshullámmá változik, amely betonépületeket is képes elsöpörni. 400 méteren belül esély sincs a túlélésre. Egyre messzebb haladva a lökéshullám ereje csökken, de még mindig képes 1000-1200 méter távolságban összetörni az ablakokat. A felszabadult energia 35 százaléka sugárzó hővé alakul, ami a betonon kívül mindent felgyújt (az üveget megolvasztja). A tűz, és a radioaktív sugárzás intenzitása lehetetlenné teszi az oltást. A közvetlen radioaktív sugárzás jelenti a felszabaduló energia 5 százalékát. A maradék 10 százalék pedig a visszahulló, radioaktív hamuban testesül meg, ami a szelek hatására igen nagy távolságra is elvándorolhat.

Tételezzük fel, hogy New York-ban a Times Square közepén felrobban egy házilag összebarkácsolt atombomba. A robbanás hatására azonnal meghal 75-100 ezer ember egyetlen másodpercen belül. Az emberek úgy elégnek, hogy hamujuk nem lesz megkülönböztethető egyéb tárgyak hamujától. Másokat az összeomló épületek zúznak halálra, illetve a repülő tárgyak ölnek meg, vagy a légnyomás vágja őket az épületekhez.

További 100-200 ezer ember megsebesül, egyesek megégnek a hősugaraktól, másokat eltalálnak a repülő tárgyak. Sokakat fog érinteni a radioaktív sugárzás, ami napok, hetek múltával, szenvedések közepette vezet halálhoz.

A városi önkormányzat, a rendőrség, tűzoltóság, katasztrófa védelem, kórházak elvesztése, a víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz szolgáltatás szétrombolása azt jelenti, hogy ezek helyreállítása hónapokat, vagy éveket fog igénybe venni a radioaktivitással erősen fertőzött területeken kívül, azokon belül pedig soha. A települések szellemvárossá válnak. A szél által széthordott radioaktív részecskékkel szennyezett sok száz négyzetkilométeres terület használhatatlanná válik, használatba vétel előtt megtisztításra vár.

Az emberek el fogják hagyni otthonaikat, és biztonságosnak vélt menedékhelyek fognak keresgélni. Rádióadás nem lesz, ahonnan utasításokat kaphatnának, ezért sokan radioaktív szennyeződéssel fertőzött területekre tévednek, ami részükre rosszabb, mintha otthon maradtak volna. Az otthonukat elhagyok nagy része a radioaktív sugárzás áldozatává válik.

Káosz fog eluralkodni az embereken, mivel segítség és kommunikáció hiányában el fogják hagyni a városokat, de nem fogják tudni, merre menjenek, hol juthatnak egészségügyi ellátáshoz. Hurrikán támadáskor az emberek menedékhelyekre mehetnek, igénybe vehetik az előre felállított elsősegélyt, élelmiszert, vizet. Nukleáris támadás után ezek a lehetőségek nem léteznek.

Az 1980-as évek elején Bostonban laktam, ahol a levélszekrényembe bedobtak egy pamfletet. Ebben megtaláltam annak leírását, baj esetén hogyan kell kiüríteni a várost. A pamfletek szétküldése után egy riporter felkereste azokat a helyeket, ahová a menekültek megérkeztek volna, és legnagyobb meglepetésére azt találta, hogy a települések készek voltak az idegenek befogadására. Ha ma lenne egy atomtámadás a városban lakók hová mehetnének?




Éljetek a lehetőségekkel!

(3547) Atomtámadás 2.0

Tibor bá’ fordítása online


Mivel nézünk szembe?

2021 a 89. év

Négy fajta nukleáris esemény lehetséges, amikkel szemben szükséges valamifajta felkészülés: atomreaktor elleni támadás, vagy ott bekövetkező baleset; úgynevezett piszkos bomba; terroristák által alkalmazott improvizált robbanó eszköz; ellenség által végrehajtott támadás során bevetett nukleáris eszköz.

Az első két esetben (atomreaktor elleni támadás, vagy ott bekövetkező baleset) nagyobb figyelmet kell fordítani az elhárításra. Egy reaktor elleni támadás, vagy az 1986-os csernobili, vagy a 2011-es fukushimai katasztrófához hasonló eseménynek, mind rövid, mind pedig hosszútávon megsemmisítő hatása lehet. Ebből kiindulva a Federal Emergency Management Agency (FEMA) [Szövetségi Katasztrófavédelmi Ügynökség] valamint az Energiaügyi Minisztérium előírta, hogy azok az államok, amelyek területén atomreaktorokat állítottak fel, hozzanak létre evakuációs terveket és szervezzenek ezzel kapcsolatos gyakorlatokat. Az atomreaktoroktól mért távolság függvényében hozzanak létre különleges tevékenységre alkalmas zónákat. Szerencsére az amerikai atomreaktor ipar balesetre való felkészülése kielégítő.

A piszkos bombával történő lehetséges támadásra az amerikai hatóságok szintén felkészültek, mivel az esemény bekövetkezése nem kizárható. A piszkos bombák viszonylag egyszerű eszközök. Lényegük hagyományos robbanóanyagok, amihez radioaktív izotópokat kevernek. Radioaktív izotópokhoz sokkal könnyebb hozzájutni, mint ahogy azt sokan gondolják. A gyógyászatban alkalmaznak izotópokat diagnosztizáláshoz, illetve az iparban is van igény izotópok alkalmazására. Bizonyos – bár nehezen hozzáférhető – izotópoknak hosszú a felezési ideje, és ha ezeket piszkos bombába rakják, a robbanás után hatalmas területeket szennyezhetnek be hónapokra, vagy akár évekre. Vagyis, „forró zónák” jönnének létre, amelyek túl veszélyesek lennének ahhoz, hogy oda bárki betegye a lábát tűzoltás, menekítés, és helyreállítás céljából. Ezen túlmenően a levegőben lebegő radioaktív részecskéket a szél messzire elhordhatja, és lerakhatja elég messze a robbanás helyétől. Éppen ezért a piszkos bombával kapcsolatos tervezés városról városra változhat. A nagyvárosok legnagyobb részénél kidolgoztak tömegszerencsétlenség kezelésére alkalmas felkészülést, de a radioaktív szennyeződés problémája rendkívül bonyolult. A szennyeződés nagy része a szerencsétlenül jár személy ruhájának leszedésével és a testfelület lemosásával eltávolítható. Miután a szerencsétlenül jártakat a fertőzött területről elvezették az épületek és a talaj szennyeződésének problémája nem kíván azonnali figyelmet. Különben is a szükséges műveletek elvégzésénél várható a Szövetségi kormány közreműködése.

A legveszélyesebb esemény egy atomszerkezet felrobbantása lenne. Terroristák hozzájuthatnak megfelelő hasadóanyaghoz, amiből felépíthetnek egy atombombát, amit aztán egy nagyobb városban felrobbanthatnak. Ennél is rosszabb, ha egy másik ország atomtámadást indít ellenünk. Első esetben az eszköz 5 és 10 kiló tonna hatóerejű lehet. Azaz, ereje megfelelne 5, illetve 10 ezer tonna TNT robbanóerejével. Egy ilyen improvizált nukleáris eszköz legvalószínűbben hagyományos robbanóanyagot használna, amivel egy csőben egymáshoz robbantanának két dúsított uránból álló szubkritikus tömeget. Az így létrehozott robbanás 500 méteres körzetben mindent elpusztít.

Egy másik atomhatalom által indított támadás eredménye nagyságrendekkel lenne rosszabb. A robbanás ereje legalább 10 kiló tonna körüli lehet, ami megfelel annak, amit Észak Koreában teszteltek 2013-ban, de sokkal valószínűbb, hogy megatonna méretű bombákat használnának és repülőről dobnák le, vagy rakéta szállítaná a kijelölt helyre, és bizonyos magasságban robbanna. Ez lehetővé tenne sokkal nagyobb pusztítást, mint a földfelszínen történő robbantás.

A következő ismertetésben olyan feltételezésből fogok kiindulni, amelyek szabadon hozzáférhető információkra épül, ami szerint nem valószínű, hogy a terroristák 10 kiló tonnánál nagyobb hatóerejű bombára szert tudnának tenni, illetve Észak Korea által fellőtt rakéta töltete meghaladná a 15 kiló tonnát.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3546) Atomtámadás

Tibor bá’ fordítása online



2021 a 89. év

Szerző: Jerome M. Hauer, aki kormány tag volt helyi és szövetségi szinten, mint a Népegészségügyi Hivatal helyettes államtitkára, aki felelős volt az Egészségügyi Minisztérium Vészhelyzet Felkészülés Részletért. Ezen kívül jelenleg a Különleges Működő Gyógyászat Folyóirat segédszerkesztője. Valamint az Egészséges Fizikum Társaságon belül a Hazai Biztonsági Részleg elnöke. Doktorátusát a Cranfield Egyetemen szerezte, mesterfokozatú diplomáját a Johns Hopkins Népegészségügyi szakán kapta, Bachelor fokozatát a New York Egyetemen szerezte. Jelenleg a Georgetown Egyetem docense és Cranfiel Egyetem tanára. – A szerző az atomtámadás több aspektusát is sorra veszi.

Történelmi áttekintés

Már több mint 5 évtizede annak, hogy a világ vezetői számára a nukleáris tűzvész lehetősége olyan kiemelt téma volt, mint amilyen most újra előállt. A II. világháborút követően, az Oroszország és az Egyesült Államok között zajló Hidegháború alatt a nukleáris támadástól való félelem az amerikai állampolgárok mindennapjaiban központi kérdéssé vált. A veszély valódiságára utaltak az irodaépületek falára kiakasztott jelzések, merre vezet az út az óvóhelyek felé, iskolások számára tartott óvógyakorlatok, stb. Az aggodalom csúcsát az 1962-es Kubai Válság alatt érték el, amikor számtalan amerikai gondolta úgy, hogy a kérdés mikor, nem pedig bekövetkezik-e a nukleáris összecsapás az oroszokkal.

Három évtizeddel később következett be a Glasnost és az ősellenségek között kezdett felolvadni a helyzet. Amint ez az új fejlemény bekövetkezett a legrosszabbra való felkészülés is megszűnt. Az óvóhelyekben elhelyezett, tartalékokat tároló hordókat hagyták megrozsdásodni, tartalmukat a használhatatlanságukig megromlani. Ezt követő időszakban a nagyhatalmak között kialakult az együttműködés következtében elfelejtettük a múltat. Ma az Amerikai Egyesült Államok egyáltalán nincs felkészülve, hogyan vezényelje le egy nukleáris robbanást követő teendőket.

A poszt a továbbiakban foglalkozni fog:


Mivel nézünk szembe?

Mi várható?

Jelentős gyógyászati kihívás

Mi legyen az első lépés?

Hogyan tovább?



Van, aki azt állítja, hogy az esély bármifajta nukleáris támadásra csekély, ezért nem érdemes energiát pocsékolni a veszély megtárgyalására, pláne a felkészülésre. Kimondottan felesleges erőfeszítés. Az igaz, hogy Észak Amerika területén egy atomrobbanás bekövetkezésének esélye kicsiny, de nem elképzelhetetlen. Tudjuk, hogy Észak Korea kifejlesztett és letesztelt nukleáris robbanó eszközt, és azt is, hogy vezetőjük, Kim Jong-un megfenyegette az Egyesült Államokat és szövetségeseit. Azt is tudjuk, hogy Pakisztán rendelkezik dúsított uránnal, ami nélkül atombombát nem lehet előállítani, és a rendszer nem túl stabil és a rezsim váltást követően ez az anyag olyan vezetőhöz kerülhet, aki támogatja a terrorizmust. Azt is tudjuk, hogy nem áll módunkban megakadályozni, hogy dúsított uránt becsempésszenek az Egyesült Államokba. Tudjuk, hogy 1945-ben Hirosimára ledobott „Little Boy” elnevezésű atombomba 10 kilotonnás volt, amihez a szükséges hasadóanyag mennyiség 55 kg. Ehhez a mennyiséghez nem lehetetlenség hozzájutni. Igaz, hogy a valószínűség kicsi, de nem lehetetlen, hogy felrobbanhat egy nukleáris eszköz valamelyik nagyobb városunkba, amelynek hatása katasztrofális lehet. Éppen ezért felelőtlenség lenne nem felkészülni egy ilyen eseményre.



Éljetek a lehetőségekkel!

(3545) B16172

Tibor bá fordítása online


Mit lehet tudni a B16172 SARS-CoV-2 variánsról, vagyis az indiai mutációról


2021 a 89. év

A lefordított posztot angol fogyasztásra szánták, de egyértelmű, hogy mások is profitálhatnak belőle. Az nyilvánvaló, hogy az angol stratégia az oltással párosodott megszorításokra épül. Csak az oltás nem old meg semmit, pedig Orbánék ezt várják.

Amikor az Egyesült Királyság nyitni készül az Indiában azonosított variáns kezd a szigetországban elterjedni. A B126172 variánsról még alig tudunk valamit. Érdemes vizsgálódni.

Mi a B16172 és mikben különbözik a többi variánstól?

A B16172 az Indiában észlelt három SARS-CoV-2 variáns egyike. Jelezték róla, hogy kettős mutáns, amik virológiai szempontból érthetetlen állítás. Amire gondolnak az, hogy a vírus gyorsabban terjed, és nehezebb ellene védekezni olyan antitestekkel, amiket korábbi variánsokra fejlesztettek ki.

Az Egyesült Királyságban azért aggódnak a B16172 miatt, mert egyre többen betegednek meg tőle, amiből arra következtetnek, hogy könnyebben terjed. Amikor éppen a megszorítások lassú feloldásába kezdtek, fontos ismerni azt, hogy ezen a variáns miatt meg kell-e változtatni a stratégiát.

Mikor tudhatjuk meg, hogy a rendelkezésre álló vakcinák hatásosak-e ellene?

Labor vizsgálatok szerint a beoltás után keletkezett T-sejtek és antitestek képesek a variáns okozta fertőzéseket sakkba tartani. Most a kulcsfontosságú kérdés az, hogy a valós életben megállja-e ez a helyét.

Becslések szerint az UK-ban a társadalom 60-70 százaléka rendelkezik SARS-CoV-2 antitesttel, vagy fertőzés útján, vagy első oltással, 30 % pedig második oltással is.

Ez a variáns bizonyos fertőzési gócokban terjed. Most azt kell megnézni, hogy ezeken a helyeken milyen mértékben terjed a fertőzés, illetve az elhalálozás. Pillanatnyilag azonban nem ismert, hogy ez a variáns érzékeny-e a rendelkezésre álló védőoltásokkal szemben.

Ennek a variánsnak a terjedése megváltoztathatja-e a tervezett lazításokat?

Az RNA vírusok variánsainak a felbukkanása egy természetes jelenség. A kormánynak igaza van, ha tesztelésekkel figyelemmel kíséri a terjedést. Ha kiderül, hogy ez a variáns kikerüli a vakcina védelmet, akkor ki kell értékelni a lazítási tervet a kockázat figyelembe vételével.

Anglia kedvező helyzetben van, mert a megszorításokat fokozatosan és óvatosan fel tudja számolni. Ezt azonban a korai és széles körű oltási programjának köszönheti. A világ számos országában, mint például Indiában szörnyű méreteket ölt a fertőzés és az elhalálozás, ami lehetővé teszi az új variánsok elterjedését.

Ha a vakcina az új mutánsnál nem hatékony, akkor a mortalitás megugrását csak további megszorításokkal lehet megakadályozni addig, amíg egy új vakcina nem lesz elérhető. Fontos azonban megjegyezni azt, hogy jelenleg semmi se utal arra, hogy bármelyik variáns meg tudja kerülni a jelenleg rendelkezésre álló vakcinákat.

B16172-vel erősen fertőzött gócoknál fokozni kellene-e az oltást, vagy be kellene-e vezetni helyi megszorításokat?

Fertőzött gócokkal szemben szigorúbban kell eljárni, hogy új variánsok ne tudjanak megtelepedni. A fertőzött gócok gyors beoltása jó ötlet, de figyelembe kell venni, hogy az oltás után legalább két hétnek kell eltelni az immunválasz kialakulásához.

Kis méretű, lokális megszorítás iskolák, üzemek, akár városok esetében a terjedést azonnal leállítja, és megakadályoz egy újabb kitörést, még mielőtt az beindulna.

Fontos még az új fellángolással kapcsolatos információ közlése, hogy a szóban forgó területen élő emberek alkalmazkodni tudjanak a megváltozott körülményekhez addig, amíg az szükséges. A helyi megszorítások hetekig eltarthatnak, de ez segít, hogy mindenki gyorsan, és biztonságosan visszatérhessen korábbi életviteléhez.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3544) A jog uralma

Tibor bá’ online


2021 a 89. év

Régi mondás, hogy a bíróságok nem igazság alapján döntenek, hanem a jog szerint. A jog nem egyenlő az igazsággal, de nagyon eltérni tőle nem érdemes. Ez az anomália abból adódik, hogy a jogalkotók a hatalom csúcsán iparkodnak olyan törvényeket hozni, ami saját érdekeiket szolgálják, de a biztosítékot még nem veri ki a nép fiaiban.

Persze van más szempont is. Olyan törvényt se érdemes hozni. ami egy kormányváltás után felhasználható a törvényt hozók ellen, vagy őket is sújtja a hatalomvesztés után. Vannak tehát témák, amihez senki se nyúl. Ilyen a magántulajdon védelme.

Kapitalista rendszerben az arany szabály az, hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen (amennyiben törvényesen jutott valaki hozzá). Mi értelme a kapitalista szorgalomnak, ügyeskedésnek, ha a vagyont el lehet veszíteni?

Az Orbán kormány (ami tulajdonképpen Orbán Viktor maga) törvénybe iktatja, hogy az önkormányzatok bérlakásait a becsült érték 10-30 százalékáért kötelesek eladni a bérlőnek. Magyarul Orbán Viktor úgy gondolja, hogy átlép az évezredes szabályon (törvényen) és az önkormányzatoktól elveszi vagyonuk egy részét. Nem fogja fel ésszel, hogy ez több mint visszaélés a hatalommal, ez közönséges rablás. Mert rablás az, ha a sértett tiltakozása ellenére elveszik értékét.

Orbán már rég rájött arra, hogy a pénzosztogatással hűséget vehet, a pénz elvonásával viszont büntetheti a hűtlenséget. Kezdte azzal, hogy csak lelkes Fidesz hívőnek lehetett dohányboltja. Ez még csak megkülönböztetett jutalom, ami nem szép, de nem elfogadhatatlan. Most a tulajdon elrablása már minden mérce szerint elfogadhatatlan. A törvényhozás egy dolog, de valahol határt kell neki szabni. Ha ez így megy tovább, Orbán biztosítani fogja oligarchái részére az első éjszaka jogát, törvényileg.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3543) Ki nyerte a II. világháborút?

Tibor bá’ online


2021 a 89. év

Néhány napja, május 9.-én volt a 76. évfordulója a II. világháború végének az Európai kontinensen. Ezt az évfordulót az oroszok minden évben hatalmas lelkesedéssel ünneplik meg. A nyugati győztes hatalmak azonban évről évre egyre kisebb lelkesedést mutatnak az ünneplésre. Helyette hatalmas megemlékezést csaptak a Normandiai partraszállás, az úgy nevezett D-day ünneplésére, ahová viszont az oroszokat nem hívták meg. Megindult a történelemhamisítás.

Tény az, hogy a német hadsereg 80 százaléka a keleti fronton küzdött a Vörös hadsereg előre nyomulásával, míg a nyugati fronton a 20 százalék, szinte hívogatta a szövetségeseket, hogy az oroszok minél kevesebb területet foglaljanak el a háború nyilvánvaló elvesztéséig. Az oroszok viszont – teljesen jogosan – mutogatják a fényképet, hivatkozva arra, hogy a füstölgő Reichstag épületére a sarló-kalapácsos szovjet zászló volt kitűzve nem az amerikai Stars and Strips és még csak nem is az angol Union Jack. (lásd alant)

Az oroszok helyesen állítják azt, hogy a Vörös hadsereg nélkül a nyugati szövetségesek aligha nyerték volna meg a háborút, ami 27 millió orosz állampolgár életébe került. Érthetetlen tehát ez a történelemhamisítás. Főleg azért, mert nem látni értelmét. Azt akarják elhitetni a néppel, hogy Amerika (a NATO szövetségesekkel) könnyedén el tudna bánni Oroszországgal, csakúgy, ahogy a náci Németországgal elbánt? Nem örülnénk neki, ha megpróbálkoznának vele.

A történelemhamisításon kívül a nyugati propaganda démonizálja Oroszországot, miközben ők azok, akik a II. világháború óta a lokális háborút beindították sok millió áldozattal. Ráadásul bázisaikkal Oroszországot körbeölelték, ami az oroszok részére egzisztenciális fenyegetést jelent. Ironikus, hogy ilyen fenyegetésben Oroszországnak 1941 júniusa óta nem volt része, amikkor a nácik Németország megtámadta őket.




Éljetek a lehetőségekkel!

(3542) Magyar “oltakozás”

Tibor bá’ online


Tegnap előtt reggeltől tegnap reggelig lehetőség volt szavazni a honlapon a vakcina preferenciával kapcsolatban. Az eredmény némileg meglepő volt, ami az alábbiakból kiderül.

Astra Zeneca                 3%

Pfizer / Moderna        23%

Sinopharm                    6%

Sputnyik V                     9%

Oltás ellenes               59%

A reggel és a délelőtt folyamán a szavazatok 1/3-1/3 arányban oszlott meg az mNRS, az összes többi és az elutasítások között. Ebből a kb. 30%-os elutasításból délutánra nagy hirtelen 60 % lett. Arra következtetek, hogy egy vadul oltás ellenes látogató leszavazott vagy hússzor, feltételezem hazafias szorgalomból, így akarja megfékezni a nemzet kihalását.

Akárhogy is, a 30%-os elutasítás is sok, nemzeti szinten is, hát még az értelmes emberek között. Értelmes?

2021 a 89. év

Rendben van, nem lehet mindenki virulógus. Jön információ jobbról is balról is. Miért pont azt fogadja el, ami a sarlatánoktól érkezik. Erre a magyarázat egyszerű. A sarlatánok szabadon garázdálkodhatnak a vélemény szabadság hátán lovagolva. A gyógyításban résztvevő orvosok, akik benne vannak a védekezés kellő közepében, és mindent személyesen tapasztalhatnak, nem szólalhatnak meg. Valós információ nem éri el a társadalmat, akiknek 30(59) százaléka a hülyeségben fetreng, miközben azt hiszik, hogy ők a valóság ismeretének birtokosai.


Éljetek a lehetőségekkel!

(1618) Futóáramlás

Tibor bá’ online

Az idei április a XXI. század leghűvösebb áprilisa volt. Sokan ebből arra következ-tetnek, hogy a globális felmelegedés egy humbug. Mások annak adnak hangot, hogy a CO2 nem igaz, valójában naptevékenység változásról van szó, és most jön a minimum, és ezzel együtt a lehűlés, kis jégkorszak, stb. Mondják ezt annak ellenére, hogy köz-tudott, a globális klímaváltozás legfontosabb ismérve a szélsőségek egyre gyakoribb előfordulása. A szélsőséges hangok megjelenése tette szükségessé ennek a 7 éves posztnak a megismétlését. 


A Futóáramlás (jet stream) az északi féltekén egy 5-6 ezer méter magasságban észlelhető atmoszferikus folyam, aminek csúcssebessége 300 km/ó felett van, és mint ilyen, komoly hatása van a föld időjárására. Az áramlást a sarki hideg levegő és az egyenlítői meleg levegő helycseréje tartja fenn. Az áramlás kelet felé halad a Föld forgásából származó Coriolis erő hatására. Talán felesleges megemlíteni, hogy a Futóáramlás ereje függ a hideg és a meleg területek közötti hőmérséklet gradienstől. Minél nagyobb a hőmérséklet különbség, annál erősebb az áramlás.

Ma már köztudott, hogy a sarkvidék gyorsabban melegszik, a jégmezők zsugorodnak, ami csökkenti a hőmérséklet különbséget, így csökken a Futó áramlás ereje is, egészen pontosan az elmúlt 30 év alatt, kábé 10 százalékkal. Ennek a lassulásnak az eredménye, hogy egy adott időjárási szélsőség prolongálódik. A közelmúltban tapasztalhattuk például a heteken át tartó esős időjárást, aztán huzamos ideig tartó hőséget. Aztán, télen heteken át volt ködös-hideg idő, annak ellenére, hogy délről meleg levegő érkezett (de csak a magasban).


A fenti ábrán jól látható, hogy a futóáramlás kígyózva halad, méghozzá észak-dél irányba. Ezáltal a mérsékelt égöv alatt (pl. Magyarország) vagy szokatlan hideget, vagy szokatlan meleget okoz. Az elmúlt hónapokban Észak Amerika nagyon rosszul járt, mert igen szokatlan hideg és havazás lett a sorsuk. El lehet képzelni, hogy másfél méteres hó alatt, a különben tájékozatlan emberek mit gondoltak a globális felmelegedésről. Ami pedig a mi közeljövőnket illeti, az is benne van a pakliban, hogy a nyáron több héten át kaphatunk a nyakunkba szélsőséges hőhullámot, ami után senki se fog kételkedni a globális felmelegedésben. 😀

Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy azon a napon Magyarország keleti felében hideg, a nyugati felében pedig meleg levegőt biztosít a futóáramlás.



Éljetek a lehetőségekkel!

(3541) Buzulás?

Lampros Spanopoulos rendet rak az ókori buzulásban


Róma pénzéhsége annál nagyobb volt, minél nagyobbra nőtt a hadsereg és a hivatali apparátus. A hadsereget a barbár fenyegetettség miatt fenn kellett tartani, meg kellett fizetni, de ez egyre inkább úgy történt, ahogyan azt Septimius Severus tanácsolta fiainak: az állam csak a katonák (és a hivatalnokok) jólétéről gondoskodott, a többiek nem számítottak.

Jórészt a túladóztatás tette tönkre a városokat is. A városi vezetők, a decuriók saját vagyonukkal feleltek az adóbevételekért, az utak és a védművek karbantartásáért. A megtisztelő hivatalból apáról-fiúra szálló, egyre elviselhetetlenebb teher lett. A decuriók inkább elszöktek a városokból, csakhogy kicsússzanak az adóbehajtók karmai közül. Az iparosok röghöz kötésük elől a vidéki birtokközpontokba menekültek egy-egy helyi földbirtokos védelme alá, és ezt tették a szegényedő parasztok is.

Az állam a kieső bevételeket az adók emelésével próbálta kompenzálni, ami az árucsere csökkenése, az ipari termelés hanyatlása következtében egyre elviselhetetlenebbé vált.

Az 5. századi keresztény szerző, Salvianus, aki látta a vandál pusztításokat, nem a hunokról, hanem a birodalom állapotáról festett sötét képet: “Egy olyan időszakban, amelyben a római állam vagy már meghalt, vagy legalábbis biztos, hogy a végét járja, és akkor, amikor úgy tűnik, hogy még él, az állam az adók bilincsétől, mint rablókéztől fojtogatva hal meg…” (Isten uralmáról 4,30.) Aki nem tudott egy nagybirtokos védelmébe húzódni, az adók elől elmenekülve, rablóbandákba tömörülve fosztogatott, vagy a sivatagba vonult el remeteként. Nem csoda, hogy az elnyomorodott és elkeseredett tömegek, sőt a nagybirtokosok egy része is, valóságos felszabadítóként üdvözölték a barbár királyságokat.

A Nyugatrómai Birodalom bukása

Az egész birodalom buzult meg, vagy a keleti fele nem, és azért élt tovább még majd ezer évig Konstantinápolyi központtal?”

284-ben Diocletianus képes volt a hatalmat megkaparintani és leszámolni az ellenségeivel. Ugyanakkor rájött egy fontos dologra: a birodalom kiterjedése miatt már nem lehetett egy kézben tartani a birodalom irányítását, ezért bevezette a társcsászárok intézményét, és felosztotta a birodalmat.

A nyugati részek közigazgatásban használt nyelve ugyanis a latin volt, ezzel szemben a keletié a görög. A nyelvi különbségek mögött jelentős kulturális különbségek is meghúzódtak, illetve a keleti birodalomrész gazdaságilag sokkal fejlettebb volt. Nyugat jobban ki volt téve a barbár támadásoknak, kevéssé volt városiasodott stb.

A keleti birodalom székhelye Constantinus uralkodásával került át a császár által alapított Konstantinápolyba, amelyet a Byzantion nevű görög gyarmatváros helyén alapított, stratégiai jelentőségű helyen, és hamar a birodalom legnagyobb városává vált.

A végleges szakadás

A 395-ös szakadás tehát nem volt önmagában rendkívüli esemény: a birodalom részekre esése már ez előtt is előfordult, Róma már ez előtt elvesztette központi szerepét. Annak, hogy ez a szétszakadt állapot fennmaradt, illetve, hogy a nyugati birodalom végül megszűnt, a barbár inváziók a legfőbb okai.

Bizánc története a Kr. u. 324-es esztendőben kezdődött, amikor a Római Birodalom császára, Nagy Konstantin birodalma központját a Boszporusz partján fekvő, Kr. e. 667-ben a görögök által alapított Büzantion városába helyezte át. A várost később alapítója után Konstantinápolynak nevezték el.

Konstantinápoly egészen Kr. u. 395-ig a Római Birodalom központja volt, ekkor Nagy Theodosius – az utolsó császár, aki az egész birodalom felett uralkodott – egy nyugati és keleti részre osztotta országát.

Konstantinápolyt a Theodosius császár által az 5. században építetett, három részből álló falrendszer védte a szárazföld felől.  A védelmi rendszer olyan tökéletes volt, hogy azt csak 1453-ban, a tüzérség bevetésével és masszív ágyúzással sikerült II. Mehmed oszmán szultán hadseregének áttörni.

A Bizánci Birodalom talán minden idők egyik legstabilabb államalakulata volt amely 1100 évet tartott.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3540) $ kontra Au

Tibor bá’ fordítása online


Oroszország visszavágja a dollárt és az eurót az arany és a juan javára a jegybanki tartalékban

2021 a 89. év

Az orosz központi bank (CBR) a 2020-as éves jelentésében közölte, hogy csökkentette euró, dollár, és font tartalékát a juan, arany és más valuták javára.

A tartalékon belül az arany 19,5 százalékról 29,2 százalékra nőtt. Ez mellett a nyugati szankciók ellenére a valuta tartaléka növekedett, elérve az 588 milliárd dollárt.

A Washington által 2014-ben bevezetett szankciók óta Oroszország folyamatosan diverzifikálja valuta tartalékát, hogy gazdaságát függetlenítse az amerikai dollártól. 2019-ben fordult elő először, hogy Oroszország arany tartaléka meghaladta dollár tartalékát.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3539) Paul Beckwith

Tibor bá’ fordítása online


Paul Beckwith, Climate System Scientist gondolatai

2021 a 89. év

Gyakran elgondolkozom, hogy az emberiség, bár totális katasztrófával néz szembe, a tömegek, a kormányok még arra se hajlandók, hogy szembenézzenek ezzel a halálos veszedelemmel.

Ezek, nem távoli veszélyek. Tény, hogy a sarki jég teljes elolvadása hamarosan bekövetkezik, aminek következménye a metán gáz felszabadulása, tömeges kipusztulás és globális élelmiszerhiány bekövetkezése egy évtizeden belül. Hogy lehet a társadalom ilyen stupid? Miért ver engem az isten, hogy előre lássam a társadalmunk közeli, teljes összeomlását?

Mivel, évek óta az egyetem falai között élek, folyamatosan megütközöm miért nincs tömeges vészérzékelés a közelgő összeomlásról? Az egyetemi elefántcsonttorony tökéletesen megfeledkezik a létező egzisztenciális krízisről és semmit nem tesz, hogy felhívja a társadalom figyelmét a veszélyre.

Alapvetően az egyetem egy tudásgyár, azzal a céllal, hogy a tudást kiszélesítse különböző területeken, miközben teljesen hiányzik belőle a bölcsesség az orrunk előtt álló világproblémák észlelésére, megoldási kísérletről már nem is beszélve.

Nulla bölcsesség mellett a nagyra becsült tanulást biztosító intézményeink engedik, hogy a társadalom a teljes összeomlás szélén tántorogjon a földi klíma hirtelen megváltozása miatt.

A legjobb tanulmány, amit olvastam az egyetemeink mulasztásáról a globális problémákra történő figyelem felkeltés terén a következő volt “How Universities Have Betrayed Reason and Humanity – And What’s to Be Done About It” a szerző: Nicolas Maxwell. A cím fordítása: Miként árulták el egyetemeink az észszerűséget és az emberiséget – és mit lehet tenni ellene.


About paulbeckwith

Well known climate science educator; Part-time Geography professor (climatology, oceanography, environmental issues), University of Ottawa. Physicist. Engineer. Master’s Degree in Science in Laser Optics, Bachelors of Engineering, in Engineering Physics. Won Association of Professional Engineers of Ontario gold medal. Also interested in investment and start-ups in climate solutions, renewable energy and energy efficiency. Avid chess player, and likes restoring old homes. Married with children.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3538) Nőiesítés

Tibor bá’ fordítása online (hétvégére)


A nyugati világ férfijainak nőiesítése

2021 a 89. év

Szerző: Paul Craig Roberts

A Russia Insider 2019 márciusi számában megjelent egy igen érdekes interjú. Anissa Naouait meginterjúvolta Iben Thranholm újságírót a nyugati férfiasság eltűnésével kapcsolatban: Kedves nyugati férfiak, ti szánalmas puhapöcsök vagytok. Már, hogy ez egy dán nő következtetése.

Thranholm állítja, hogy a nyugati férfiakat nőiesítették, a nyugati nőket pedig nőietlenítették. Szerinte, a feministák elpusztították a férfiakat, akiket mostanában nőként kezelnek. Ebből az következik, hogy nincs, aki megvédené a fehér nőket a szexuálisan agresszív bevándorlóktól, akiket behozott az európai országokba a fehér ellenes egyesülés, a nemzeti függetlenség ellensége, akik meg akarják semmisíteni az európai nemzetállamokat. Az Európai Uniót Washington és az amerikai töke támogatja.

Thranholm következtetése megegyezik az enyémmel. Már jó pár éve észlelem, hacsak nem vagyok idősebb férfiak társaságában, gyakran hallok hímnemű egyéneket női hangon úgy beszélni, mintha lányok lennének. Olyan az intonációjuk, azokat a szavakat használják „kedvelem”, „valóban”. Ha, rájuk nézel, nyoma sincs a férfias erőnek, amit Camille Paglia se lát, aki azt mondja, hogy a hímnőség (kétneműség) történelmileg a kultúra összeomlásának a jele: https://www.lewrockwell.com/2021/05/no_author/lesson-from-history-transgender-mania-is-sign-of-cultural-collapse-camille-paglia/

Amikor, Washingtoni és európai fővárosokban székelő idiótákat hallom, hogy az oroszokat fenyegetik arra gondolok, hol a fenében fognak olyan embereket találni, akik szembeszállnak az orosz hadsereggel?

Iben Thranholm szerint a nyugati férfiakat megfosztotta a feminizmus az erejétől, az önbizalmától. Az európai fehér nőket, franciákat, németeket, dánokat, svédeket nyíltan megerőszakolnak azok a kiváltságos helyzetbe hozott színes bőrű férfiak, akiket olyan hitvány alak, mint Merkel, na meg a francia kormány örömmel fogad, az olaszok nagyokat segédkeznek csak úgy mint a seggfej angolok. Miközben a fehér férfiak elfordulnak.

A feminizmus nem csak kiirtotta a férfiakból a nőkkel szembeni kötelességüket, de halálra vannak rémítve, hogy letartoztatják őket, amiért egy színes bőrűt megbánt, mert közbelép, amikkor egy fehér nőt megerőszakol. Skandináviában a nők nem csak félnek elhagyni otthonaikat, de a megerőszakolást is félnek bejelenteni a rendőrségen, mert esetleg a rendőrök meggyanúsítják őket gyűlölet vezérelt feljelentésért, védett színes bőrű ellen.

Svédországban a svéd nők védelme annyira nem létezik, hogy egy színes bőrűnek  gyakorlatilag jogossá vált egy svéd nő megerőszakolása. A hazaáruló kormány nem javítja ki azt a hibát, amit a migráns-behatolók beengedésével végzett,  akiket nem von felelősségre. Ezért a megerőszakolt fehér nőt teszik felelőssé. És a birka svéd nép újra választja azt a kormányt, amely előnybe helyezi a migráns-behatolókat, saját népével szemben. Ki tud elképzelni egy svéd hadsereget az oroszok ellen. Ez egy öt perces háború lenne.

Ez a helyzet, egész Európára jellemző. A migráns-behatolók bemutatták, hogy átvághatnak Európán, ahogy a kés a vajon. Ennek oka semmi más, mint önbizalom hiány és öngyűlölet. Európa csak mint földrajzi fogalom létezik. Ha meg akarod érteni Európát és az összeomló Amerikát, akkor olvasd el Jean Raspail  The Camp of the Saints című művét.

Hogy, ez milyen ironikus. NATO-nak van egy hadserege, legalább is névleg, ami az oroszok ellen nyújt védelmet. Viszont, semmit se lehet tenni, hogy az európai nőket megvédje valami a migráns-behatolókkal szemben, akiket lelkesen üdvözöl Európai kormányokat jelentő trágya. Létezik olyan ember, aki kevésbé képviseli a német etnikumot, mint Merkel? Vagy a francia etnikumot, mint Makron? Hol van Európában olyan politika, ami figyelembe vennék az európai fajt?

Iben Thranholm állítja, hogy a férfiasság elpusztításával a feministák felborították a társadalmi egyensúlyt, és maguk alatt vágták el a fát. Már, nincsenek férfiak.

Itt van az interjú. Mindenki, de különösen a feministák jól teszik, ha figyelnek rá. https://russia-insider.com/en/dear-european-men-you-are-pathetic-pussies-iben-thranholm-video/ri12471


Éljetek a lehetőségekkel!

(3537) Orosz lélek 4.0

Tibor bá’ fordítása online


2021 a 89. év

Történelmi utazásunk, most a „Nagy Játszmától” elvisz minket a Hideg Háborúhoz. Mára már világossá vált, hogy az Egyesült Államok a Brit Birodalom helyére lépett. Ha Connolly visszajönne a Hideg Háború alatt, tökéletesen otthon érezné magát, mert a Hideg Háború a Nagy Játék folytatása. Közben persze volt egy Hitler nevű pasi is.

Napóleont követve Hitler gondolta, hogy az oroszok barbárok és annak ellenére, hogy meg nem támadási szerződése volt Sztálinnal, megtámadta Oroszországot.

A II. világháború gyakorlatilag Németország és az USSR között folyt. Németország gazdasági és katonai erejének 80 százalékát a keleti front emésztette fel, a szövetségesek által megnyitott nyugati frontra csak a 20 százalék jutott, ami Hitler szerint csak egy tűzoltó gyakorlat volt.

Paul Carell leírta az 1941. Június 22.-én 03:15h-kor a kb. 1400 km hosszan beindított Barbarossa Hadműveletet.

„Szinte, varázsütésre hatalmas lobbanások foglalták el az égboltot. Mindenféle kaliberű ágyuk szimultán ontották a tűzet. Az égboltot nyomjelző lövedékek szelték át. Ameddig a szem ellátott, villanások tarkították az eget. Kicsivel később az ágyúk mély dörgése töltötte be a teret. A távolban tűz és fűst terjengett. Az újhold vékony szeletét eltakarta a mesterséges köd. A béke eltávozott.”

Az oroszok a Szun Ce hadviselés művészei. „Minden hadművelet a rászedésen nyugszik. Ebből következik, hogy amikor támadási helyzetben vagyunk, úgy kell kinéznünk, mintha nem lennénk rá képesek. Amikor erősek vagyunk, tehetetlennek kell kinéznünk. Amikor közel vagyunk, el kell hitetnünk az ellenséggel, hogy messze vagyunk. Amikor messze vagyunk, az ellenség felé jelezzük, hogy közel vagyunk.”

Az utóbbi időben ezeket az elveket láthatjuk alkalmazni Ukrajnában és a Krím-félszigeten is. Ezt észlelhetjük, ha tanulmányozzuk a Kurski csatát, vagy a Bagratyion hadműveletet.

A Maszkirovszka Szovjet Katonai Doktrínát 1920-ban hozták létre, és Zsukov marsall alkalmazta Japán ellen 1939-ben a Khalkhin Gol csatában.

A Vörös hadsereg 1929-es harcászati szabályzata szerint: „A meglepetés hatása az ellenfélen elképesztő. Éppen ezért, minden gyalogsági hadműveletet a lehető leggyorsabban és tökéletes leplezéssel kell végrehajtani. A leplezést el lehet érni az ellenfél zavarba ejtésével, aminek eszköze a helyzetváltoztatások, álcázás, a terület kiválasztása, gyorsaság, éjszakai mozgás, köd felhasználása és titoktartás.

Bagratyion hadművelet: A németek Közép Hadseregcsoportjának a megsemmisítése, minden kétséget kizárva a háború legsikeresebb szovjet hadművelete volt. Ez a rendkívül fontos orosz offenzíva tipikus példája, hogy nyugaton a köznép milyen keveset tudott a keleti eseményekről, miközben a D-day-jel kapcsolatban fű-fa mindenről értesült. A történészeken kívül csak kevesen hallottak a Bagratyion hadműveletről, miközben méreteit tekintve a D-day elbújhat mellette.

A Közép Hadseregcsoport a teljes német front kulcspontja volt, állapította meg Geoffrey Wawro professor, ami lefoglalta Berlin felé a legrövidebb utat, amit az oroszok akkor vertek szét, amikor megindult a D-day partraszállás. A Szövetségesek hamarosan felszabadították Párizst, majd elindultak Németország felé, de az igazi harcok keleten folytak.

Tízszer több orosz katona harcolt a Bagratyion hadműveletben, mint ahány angol/amerikai/kanadai katona partra szállt a normandiai tengerparton.

Háromszor több német katona próbálta visszatartani az oroszokat, mint ahány védte az Atlanti Falat.

Ez tehát a probléma eltitkolása (a keleti fronton zajló csata méreteinek a figyelembe nem vétele), úgy értem, gondolkozz el rajta, amikor a D-day és a Bagaratyion hadművelet beindult, a szövetséges katonák Normandiában olyan távolságra voltak Berlintől, mint az orosz hadsereg a keleti fronton. A németek szemében a két front veszélye azonos lehetett.

A Bagatyiob hadművelet beindulását követően az oroszok nagyobb fenyegetést jelentettek, mert berúgták az ajtót és elfoglalták mind azt a területet, amit 1941-ben elveszítettek. Visszafoglalták majd egész Lengyelországot, és behatoltak kelet Poroszországba, és szinte Berlin kapujához értek, mialatt a nyugatiak átcammogtak Normandián Párizs felé.

A Bagratyion Hadművelet hatalmas orosz győzelemmel zárult. Július 3.-ig a szovjet erők visszafoglalták Minszket, Fehéroroszország fővárosát, azt a város, ami három éven át német megszállás alatt állt. Július végére a Vörös hadsereg behatolt oda, ami a háború előtt Lengyel terület volt, és elfoglalta Lviv-et, kelet Lengyelország kulturális központját. A Barbarossa Hadművelet előtt a német Legfelsőbb Hadvezetés sikeresen eltitkolt egy hatalmas haderőt, amely készen állt az USSR lerohanására, és komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett Sztálin meggyőzésére, hogy készülnek az angolok megtámadására.

Maszkirovkát (maszkírozás = becsapás) alkalmaztak a Kurszk csatánál, különösképpen Iván Konyev vezette Sztyeppe fronton.

Lényegében a németek négyszer nagyobb erővel álltak szemben, mint ami várható volt.

Friedrfich von Mellenthin német tábornok erről így emlékezett meg: „A hatalmas emberanyag és harci eszköz bevezetésével elindított szörnyű ellentámadás igen kellemetlen meglepetés volt számunkra…Újra ki kell hangsúlyozni az oroszok ravasz álcáját. Nem figyeltünk rá még egy tankelhárító terület kialakítására se, amíg egy tankunkat nem robbantott fel egy akna, vagy az első orosz tankelhárító löveg nem kezdett el tüzelni.”

Általánosságba, a katonai rászedés lehet stratégiai és taktikai. A stratégiai harcmezőn a rászedés nem volt gyakori egészen a legújabb időkig (különösen az I. és II. világháború során). Azonban a taktikai rászedés (egyedi csatamezőkön) visszanyúlik az emberi történelem korai szakaszába.

A gyakorlatban a katonai rászedés alkalmaz vizuális eltájolást, téves információt (például kettős ügynökök segítségével) és pszichológiát, elhitetni az ellenféllel valami olyat, ami nem felel meg a valóságnak.

Az orosz maszkirovka jövevényszót (maszkolást jelent) a Szovjetunió és most Oroszország katonai doktrínájánál alkalmazzák annak a szerepnek a leírására, aminek lényege a becsapáson alapuló hadviselés.

Számtalan példa van az alkalmazott becsapásra a hadtörténelemben, mint például: megjátszott visszavonulás, hamis biztonságérzet keltés, előre megtervezett rajtacsapásba húzás, nem létező csapatok megjátszása, a hadsereg méretének a felnagyítása. Taktikai becsapás – köd, füst vagy más módon elrejteni átcsoportosításokat a csatatéren. Trójai ló – védett területre bemenés hamis állításokkal. Kisebb csoporttal elvonni az ellenfél figyelmét, miközben jóval nagyobb hadtest hátulról támad (Napóleon kedvenc taktikája volt)


Éljetek a lehetőségekkel!

(3536) Nyájimmunitás

Tibor bá’ fordítása online


Az Egyesült Királyság elérheti-e a nyájimmunitást? (gondolatok a jövőről)

[Herd immunity: can the UK get there?]


2021 a 89. év

Most, miután az Egyesült Királyságban az átoltottság elérte az 50 százalékot, feltehető a kérdés, elérheti-e a nyájimmunitást, és ezzel együtt visszatérhet-e a normális élet? A rövid válasz: még NEM.

Egyetlen adatra fókuszálni, nem szerencsés dolog, mert olyan viselkedésre csábíthat, aminek hátrányos következményei lehetnek. Például lazább maszkviselésre, vagy a kormányok részéről a határok megnyitására, ahogy ezt a csehek, lengyelek, szlovákok tették, egy viszonylag enyhe első hullám után, amit aztán egy erős második hullám követett.

India esete különösen figyelmeztető. A múlt évben kutatók és politikusok állították, hogy Mumbai, Delhi, ás Chennai keretein belül elérték a nyájimmunitást. Ezt követve, a lazítások után beütött egy katasztrofális második hullám.

Vissza az UK-hoz, visszamehetünk-e a normális életvitelhez? Az oltáskampány hihetetlenül sikeres volt. Csökkent a fertőzöttek száma, de ennél fontosabb, hogy a kórházban kezeltek és a halottak száma is csökkent. Lehetőség nyílt arra, hogy az UK-ból eltűnjön a vírus, de legalább is közel kerüljünk a vírus legyőzéséhez, és ellenőrzés alá kerüljenek az izolált felbukkanások.

Az általános becslések szerint a nyájimmunitáshoz az eredeti koronavírus törzs esetében 70%-os átoltás szükséges. Az új variánsoknál ez valószínűleg ennél magasabb. Ezen kívül tudjuk, hogy a vakcinák hatásfoka 100 % alatt van, ami tovább növeli a szükséges beoltási arányt.

Fontos megjegyeznünk azt, hogy a népességen belül vannak gócok, ahol a beoltottak aránya kisebb. mint a nemzeti átlag. Ezek a gócok potenciálisan tenyésztő központok egy fellángolás részére. Egy ilyen fertőzési fellángolás bár kezdetben kicsiny, könnyen felfokozódhat egy erősebben fertőző variáns megjelenésével. Ezt a lehetőséget ragyogóan illusztrálja a brazil variáns kanadai megjelenése, vagy Európában az angol variánsé.

A globális fertőzés magas foka mellett (az új fertőzések száma nagyobb, mint a múlt évben bármikor ) jelentős esély van arra, hogy egy új variáns megjelenjen. Bár az mRNS vakcinák (Pfizer és Moderna) hatékonyak az említett új variánsokkal szemben, az indiai variáns problémásabb lehet.

Végül pedig több országban a társadalom jelentős része nem hajlandó beoltatni magát, vagy védekezni a fertőzés ellen. Ezért a szükséges átoltottságot nem s lehet elérni, még hosszú távon se.

Olyan átoltottság, mint például Izraelben a 62,4 % se elég magas ahhoz, hogy teljes védelmet biztosítson jövőbéli fertőzési fellángolás ellen az összes szabályozás feloldása mellett. Az izraeli kormány az óvintézkedések egy részét feloldotta, de nem mind. A határok zárva maradtak a nem alapvető fontosságú utazások kivételével, és belső terekben maradt a maszkviselés. 57%-os átoltottságnál az iskolák kapui megnyíltak.

Csak akkor biztonságos, ha mindenki részére biztonságos lesz

Amíg a vírust nem sikerül az egész világon kiirtani, a veszély fenn fog állni egy új variáns megjelenésére és elterjedésére. Ahelyett, hogy 70 vagy 80 százalék elérésére törekednénk (amitől az UK még messze van) hasznosabb, ha a nyájimmunitás helyett a vírus eltűnésére koncentrálunk.

Az adatok csökkentése mellett a kormánynak szüksége lesz bizonyos megszorítások fenntartására. Remélhetően a jelenlegi megszorításnál kevesebb is elégséges lesz. A járvány ellenes stratégiához tartozni fog egy folyamatos újraoltás az újabb és újabb variánsoknak megfelelően. Maszkot továbbra is hordani kell olyan helyeken, ahol a fertőzési veszély megmarad.

Szükség lesz további intenzív tesztelésre. Különösen figyelni kell a hamis negatív tesztekre (ahol a teszt szerint a tesztelt személy nincs megfertőzve, valójában azonban fertőzött) mert negatív tesztet követve a tesztelt kevésbé óvatos, és fokozhatja a vírus terjedését. Azonban a hamis pozitív (ahol a teszt szerint a tesztelt személy fertőzött, valójában nem) teszt eredményt ellenőrizni kell egy pontosabb PCR teszttel, mert a túl sok riasztás arra készteti az embereket, hogy elkerüljék a tesztelést.

Remélhetőleg a fellángolásokat minimálisra tudja tartani a határok teszteléssel történő védelmével, lehetőleg utazási tilalom bevezetése nélkül.

Azt mindenképpen el kell kerülni, hogy egy új variáns letarolja az egészségügyi ellátást és visszakerüljünk az elkésett megszorítás és túl korai nyitás ördögi köréhez. Ha jól csináljuk, nem károsodik a gazdaság, a társasági élet, mentális egészség és más betegségek elleni védelem.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3535) Orosz lélek 3.0

Tibor bá’ fordítása online


 Az afgán háborúk

2021 a 89. év

Négy évszázaddal  a  mongol uralom után, Oroszország folyama-tosan  területeket nyert.   Naponta   kb.  140 km2,   vagyis évente átlagosan  50.000  km2  területgyarapodást ért el.  A  XIX.  Század hajnalára az orosz és az angol birodalmakat mindössze 3000 km választotta el egymástól.

Mind az oroszok, mind pedig az angolok tisztjeiket, üzletembereiket, mint buddhista papok, vagy muzulmán szent emberek, elküldték Közép Ázsiába, hogy felmérjék az ismeretlen területeket. Ezek egyike volt Arthur Connolly százados a Bengáli Hatodik Könnyű Lovasságtól. Ez olyasmi volt, mint a Halliburton az amerikaiaknak.

A végén Connolly-t lefejezte Alim Khan a Bukharai emír, aki kitalálta a „Nagy Játék” kifejezést, ami Kiplingnek köszönhette halhatatlan emlékét.

A XIX. Század végére a cár hadserege folyamatosan hódított, aminek következtében a két birodalom közötti távolság néhány száz kilométerre zsugorodott. Volt olyan hely, ahol a távolság mindössze 30 km-re csökkent.

A britek attól tartottak, hogy elveszíthetik Indiát, az „angol korona ékét”, ami átkerülhet az orosz cárhoz. Brit India határainak a megvédésére két ötlettel álltak elő.

Egyik a „nyomulás” elképzelés, előterjesztői (megfelel a mai neokonzervatívoknak az USA-ban) az mellett foglaltak állást, hogy az oroszokat jóval Indián kívül kell megállítani úgy, hogy mi érünk oda előbb megszállással, vagy teljes puffer, vagy vazallus országok létrehozásával a várható inváziós útvonal mentén.

Voltak, akiknek ez nem tetszett, nem hitték el, hogy Oroszország megszállná Indiát. Szerintük Indiát védi egy egyedülálló geológiai elrendezés: áthatolhatatlan hegyek, hatalmas folyók, száraz sivatagok, és végül vad törzsek határolják.

Azok az orosz csapatok, amelyek elérik Indiát szembesülve ezekkel a nehézségekkel, oly mértékben gyöngülnének meg, hogy a rájuk váró brit csapatoknak nem jelentenének nehézséget. Sokkal logikusabb a megszállók utánpótlásának túlfeszítésében bízni, ahelyett, hogy a britek saját csapataikat használnák fel. Ráadásul ez a taktika sokkal olcsóbb.

Kitaláljátok-e, hogy a XIX. Századi Angliában melyik elképzelés lett a nyerő. Természetesen a héjáké (a mai USA neokonzervatívoké).

1838-ban Lord Auckland elhatározta, hogy az afganisztáni emirt, Dost Muhammad Khant felcseréli Shuja-ul-Mulk-kal.

Az 1838-as, afganisztáni Dost Muhammad megegyezik a líbiai Gaddafival, az iraki Szaddam Husszeinnel, vagy a szír Bashar al-Aszaddal, vagy pedig Putyinnal, vagy bárki mással, aki útjában áll a Nyugat geopolitikai, geogazdasági érdekeinek.

Egy év után az afganisztáni megszállás kudarccal végződött. Egyetlen egy katona William Brydon volt, akinek azért kegyelmeztek meg, hogy legyen, aki beszámolhat a kolosszális vereségről.

Az ember azt hinné, hogy az angolok tanultak a történelemből, de nem. Újra elkövették ugyanazt.

A feszültség Nagy Britannia és Oroszország között 1878 június végén szűnt meg a Berlini Kongresszus-sal. Ezt követve Oroszország figyelmét Közép Ázsia felé fordította, Kabulba egy meg nem hívott diplomáciai misszió elküldésével, amit az afgán emír Sher Ali Khan (Dost Muhammad Khan fia) sikertelenül iparkodott megakadályozni. Az orosz küldöttség megérkezett Kabulba 1878 július 22.-én. Augusztus 14-én az angolok követelték, hogy az angol missziót is fogadják. Az emír nem csak nem volt hajlandó fogadni Nevill Bowles Chamberlain által vezetett angol missziót, de közölte, hogy erővel fogja megakadályozni, ha próbálkoznak. Lord Lytten, a királynő megbízottja, elrendelte a diplomáciai misszió Kabulba indulását 1878 szeptemberében, amit az ország keleti belépőjénél Khyber hágótól visszafordítottak, amik miatt kitört a második Angol-Afgán háború.

Több ütközet és vereség után az angolok kénytelenek voltak visszafordulni és lemondani arról, hogy Kabulban legyen angol megbízott.

Azt gondolná az ember, hogy az angoloknak van annyi józan eszük, hogy lemondjanak Afganisztán elfoglalásáról. De nem, harmadszor is megpróbálták.

A Harmadik Afgán Háború 1919. május 6.-án kezdődött és fegyverszünettel ért véget 1919. Augusztus 8.-án, természetesen afgán győzelem után.

Végül az angolok feladták a „nyomulás” politikáját, mert eredménytelen volt, ahogy az amerikai neokonok politikája is eredménytelen.

60 évvel később az oroszok követték el a brit őrültséget, 1979. December 25.-én megszállták Kabult. A cél egy légi bázis kiépítése volt, ahonnan a Hormuz szorost tudták volna ellenőrizni, ahol akkoriban a világ olajának 90 százaléka ment át. Ez volt az az idő, amikor a közvetett háborúzás elkezdődött. Az ellenfelek nem harcoltak nyíltan egymás ellen. A harcot a felfegyverzett és pénzelt idegen csapatok végezték.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3534) Orosz lélek 2.0

Tibor bá’ fordítása online


Az orosz lélek megismerése


2021 a 89. év

Amikor az emberiség kipusztulását eredményező nukleáris háború küszöbön állunk, igen hasznos lenne az orosz lélek megismerése, ha a lehetőségek megfontolását sikeresen akarjuk elvégezni. Végül is az amerikai törekvések ismertek, (ami nem más, mint dominanciájuk fenntartása tűzön-vízen át), ezért minden a másik oldal hozzáállásán múlik.


Az Egyesült Államok folyamatosan azon tevékenykedik, hogy Oroszországot maga alá gyűrje, térdre kényszerítse bekerítésével és több oldalas támadással.

A NATO bázisok terjesztése a vazallus országokban egészen az orosz határokig, plusz a szíriai beavatkozás alááshatja az orosz hegemóniát a Kaukázustól egészen Közép Ázsiáig. Annak megértéséhez, hogy erre Oroszország hogyan reagál, hasznosnak mutatkozik, ha teszünk egy történelmi időutazás i.u. 1219-től napjainkig.

Az 1219-től számító idő az, ami mély nyomot hagyott az orosz lélekben a bekerítéssel kapcsolatban, történjen az nomád hordák által, vagy modern nukleáris rakétabázisokkal.

Most, gyorsan hajtsuk a naptárt 1812 júniusának 24. napjára, amikor Napóleon hatalmas hadserege (Grande Armée) átkelt a Néván azzal a céllal, hogy szétveri az oroszokat. Napóleon célja, hogy I. Sándor orosz cárt megakadályozza az angolokkal közvetítőkön keresztül történő kereskedésében, és kényszerítse az Egyesült Királyságot a békekötésre.

A háború hangosan hirdetett politikai célja Lengyelország megmentése volt az orosz annektálástól (ahogy napjainkban az USA állítja a kelet európai országok esetében). Ebből kifolyólag a hadba lépés hivatalos elnevezése a Második Lengyel Háború volt, azzal a céllal, hogy elnyerje a lengyelek tetszését, és legyen a támadásnak egy politikai ürügye. De a tényleges valós cél Oroszország legyűrése volt.

A Grande Armée 680.000 főt tett ki, ami abban az időben valóban hatalmasnak számított. Napóleon, Oroszország nyugati felén gyors ütemben kelt át próbálva megütközni az orosz sereggel. Minden igyekezet ellenére augusztus végéig mindössze néhány apró összecsapást sikerült elérnie, ami után végre sikerült összehozni Szmoleszkban egy igazi csatát.

Ha bárki megtámadja Oroszországot, úgy kell felkészülnie, mintha a tengeren háborúzna. Teljesen felesleges megszállni városokat, mert ez nem hoz stratégiai előnyt. Egy hódító hadseregnek elsődleges célja az orosz hadigépezet felszámolása lehet. Az orosz parancsnokok célja pedig minden esetben az életben maradás, és a hatalmas orosz területen kifárasztani az ellenfelet, a felperzselt föld taktikája mellett. Vagyis ott, ahová Napóleon bevonult, minden el volt pusztítva, semmi se volt felhasználható a bevonulóknak. Moszkva előtt végre Napóleonnak sikerült ütközetet kikényszeríteni az orosz erőkből. Ez volt az elhíresült Borogyinoi csata. Az összecsapás hatalmas vesztességeket okozott mindkét hadseregnek. A cár feladta Moszkvát, de nem kért békét. Moszkva lángokban állt, de ez Napóleonon nem segített. Az utánpótlásból teljesen kifogyva, a nyári uniformisban, a lótáp teljes hiánya mellett, Napóleon hadserege elkezdte a gyötrelmes visszavonulást a kemény orosz télben. Tél tábornok több százezer francia katona életét követelte. A visszavonulást nehezítették a spontán szerveződő partizáncsapatok támadásai (ez az orosz néplélekből adódik, nem egy II. világháborús találmány). A végén mindössze 27.000 katona ért haza. 380.000 meghalt, 100.000 fogságba esett. A napóleoni hadsereg gyakorlatilag megsemmisült.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3533) Fény az alagút végén

Tibor bá’ fordítása online


2021 a 89. év

A Pfizer a héten bejelentette, hogy ősszel a piacra tudja dobni azt a gyógyszerét, amit a CIVID-19 ellen lehet bevetni. A szájon át bevehető gyógyszer lényege a vírus lemásolásához szükséges fehérjebontó enzim csökkentése. A betegséget nem gyógyítja, hanem a vírus mennyiségét csökkenti, lehetőséget biztosítva az immunrendszernek, hogy sikeresen megtisztítsa a szervezetet a vírustól. Egyik nagy előny az egyetlen létező gyógyszerrel a Remdesivirrel szemben, hogy nem kell vénással injektálni, amihez egészségügyi személy szükséges. Alkalmazására akkor kerülhet sor, amikor a páciens érzékeli,hogy a COVID-19-etmegkapta. A másik előnye, hogy a vírus mutációja nem befolyásolja hatékonyságát.


Éljetek a lehetőségekkel!

Anyák Napja

Anyák napján emlékezzünk meg róluk, akik már nincsenek velünk.





Éljetek a lehetőségekkel!

(3532) Orosz lélek

Tibor bá’ fordítása online


Az orosz lélek megismerése


2021 a 89. év

Amikor az emberiség kipusztulását eredményező nukleáris háború küszöbén állunk, igen hasznos lenne az orosz lélek megismerése, ha a lehetőségek megfontolását sikeresen akarjuk elvégezni. Végül is az amerikai törekvések ismertek, (ami nem más, mint dominanciájuk fenntartása tűzön-vízen át) ezért, minden a másik oldal hozzáállásán múlik.


Az Egyesült Államok folyamatosan azon tevékenykedik, hogy Oroszországot maga alá gyűrje, térdre kényszerítse bekerítésével és több oldalas támadással.

A NATO bázisok terjesztése a vazallus országokban egészen az orosz határokig, plusz a szíriai beavatkozás alááshatja az orosz hegemóniát a Kaukázustól egészen Közép Ázsiáig. Annak megértéséhez, hogy erre Oroszország hogyan reagál, hasznosnak mutatkozik, ha teszünk egy történelmi időutazás i.u. 1219-től napjainkig.

Az elmúlt nyolcszáz év az, ami mély nyomot hagyott az orosz lélekben a bekerítéssel kapcsolatban, történjen az nomád hordák által, vagy modern nukleáris rakétabázisokkal.

Oroszország a XIII. században nem volt egy egységes ország, hanem többnyire egymással harcoló tucatnyi hercegség. 1219 és 1240 között valamennyi Dzsingisz Kán ölébe pottyant, mert villámgyors lovassága, nyereghez rögzített nyilaival, és az európaiak számára ismeretlen briliáns taktikájával egyik sereget a másik után kényszerítette térdre, rendelve őket maga alá. Több mint 200 éven át az oroszok a tatárok arany hordáját nyögték. (Az elnevezést a sátrakat tartó aranyoszlopokról kapták). A tatár megszállás alatt az orosz gazdaság romokban hevert, a kereskedelem és a termelés leállt, Oroszországot rabszolganép lakta. A volt bizánci rendszert felváltotta a barbár ázsiai adminisztráció.

Az orosz katonai erő legyengülése, valamint az oroszok kegyetlen életkörülményei arra sarkallták nyugat európai szomszédjait, hogy területeket kezdjenek elhódítani tőlük, kezdve Litvániával, Lengyelországgal és Svédországgal. A tatárokat ez egyáltalán nem érdekelte mind addig, amíg megkapták hűbérüket. Sokkal jobban érdekelte őket az ázsiai területeik. Ugyanis Szamarkand és Bukhara, Herat és Bagdad gazdagságával az európai városok nem tudtak versenyezni, fényes pompájuk túlragyogta a faházakkal betelepített orosz városokat.

Az oroszok mélyreható félelme ekkor alakult ki. Be voltak szorítva a nyugati ellenségek és a keleti tatárok közé. Ekkor született meg az az orosz paranoia, félelem az inváziótól, félelem a bekerítéstől, amiből mind a mai napig nem tudtak kigyógyulni. Nincs arra példa, hogy egy nemzetben ilyen mély nyomot hagyott volna egy történelmi esemény, mint az oroszokban a 200 éves mongol megszállás. Különben, ez megmagyarázza, miért tűri el az orosz nép a mindenkori uralkodójuk keménykezű kormányzását.

És akkor jött III. Iván, aki felszabadította az oroszokat az Arany Hordától. Hogyan? A Muszkovi fejedelemség végeredményben csupán egy kisebb városka volt, amelynek lakói hűséget mutatva, tökéletesen alávetették magukat a tatároknak, azok egyre többet engedtek meg nekik. A Moszkovi fejedelemség békésen tudott növekedni, miközben egyre erősebbé nőtte ki magát, uralkodóvá válva a közvetlen szomszédjai között.

És akkor jött a fordulat, 1476-ban III. Iván megtagadta a hűbér kifizetését a nagy hatalmú Ahmed kánnak.

A leszámolásra 1480-ban került sor, amikor a Kán összehívta a hadseregét, hogy megleckéztesse a vazallusokat. Legnagyobb meglepetésére egy jól felszerelt sereg várt rá Moszkvától 240 kilométerre az Ugra folyó innenső partján. Heteken át nézett farkasszemet a két hadsereg, várva a másik támadását.

A helyzet világos volt. III. Ivánnak nem kellett átkelni a folyón. Ha meg akarta változtatni a történelmet, neki elég volt, ha a csatát nem veszíti el. A döntetlen felért volna egy győzelemmel. Ahmed Kán rosszabb helyzetben volt, neki át kellett (volna) kelni a folyón, hogy vagy győzzön, vagy pedig elveszítse az életét.

És akkor beköszöntött a tél, a folyó elkezdett befagyni. Egy kegyetlen vérengzés elkerülhetetlennek tűnt, de csata helyett mind a két oldal megfordult és visszavonult. A Kánnak nem volt kedve otthagyni a fogát. És habár az orosz hősiességre nem került sor, azt nagyon jól tudták, hogy hosszú szolgaságuknak ezzel vége szakadt.

A tatároknak az egyszer volt legyőzhetetlen hatalma elpárolgott. A nyugati oldalon a centralizált hatalmuk összeomlott. Mindössze három, össze nem függő kánság maradt hátra: Kazán, Asztrakán és Krím, a hajdan volt, minden idők legnagyobb összefüggő területű birodalom maradványa.

Rettegett Iván – III. Iván utóda – 1553-ban szomjazott a visszavágásra, ezért Felső Volgánál megrohamozta a Kazán erődítményt, lemészárolta a védőket és ezzel vége lett a Mongol birodalomnak. Ugyanez történt két évvel később Kanát és Asztrakanáttal is, ott, ahol a Volga eléri a Káspi tavat.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3531) Klímaváltozás

Tibor bá’ fordítása online


Ez nem lehet igaz. (tény, egy kicsit későn) Az USA elhatározta, hogy tesz valamit a globális klímaváltozás ellen

2021 a 89. év

legalábbis a csúcsértekezlet szerint. Ugyanis a Fehér háznak kemény dolgokat kell megvalósítani, ha globális vezető akar lenni a klíma ellenes harcban.Először is meg kell győznie a Kongresszust, hogy öntsenek forrásokat a klíma tervbe, nem csak idehaza megvalósítandó zöld infrastruktúrába, hanem szegény országok megsegítésébe is. Jelentős összegek és hazai gyors emisszió csökkentés nélkül, az elemzők szerint, az Egyesült Államoknak nem lesz könnyű begyepesedett, szénben, gázban és olajban gondolkozó  kormányokat meggyőzni.A Biden adminisztráció legnagyobb diplomáciai kihívása, miként rendezze le Kínát, a világ színpadán található legnagyobb riválisát, akik jelenleg a világ üvegház hatású gázkibocsátásának oroszlán részét végzik.Hogy az Egyesült Államok miként rendezi le Kínát a klímaváltozás témában az előttünk álló hónapok folyamán, nagy mértékben fogja meghatározni, hogy a világ el tudja-e kerülni a felmelegedés hatásait.

Biden elnök bejelentette, hogy az adminisztrációja nekilát gyors tempóban csökkenteni a földet melegítő üvegház hatású gázok kibocsátását, és hatalmasa összegeket fog elkölteni az amerikai gazdaság átformálására a fossziliák égetésének mellőzésére. A cél, hogy a Föld többi része követése az amerikai mintát.

„Most jön a dolgok neheze” legalábbis a csúcsértekezlet szerint. Ugyanis a Fehér háznak kemény dolgokat kell megvalósítani, ha globális vezető akar lenni a klíma ellenes harcban.

Először is meg kell győznie a Kongresszust, hogy öntsenek forrásokat a klíma tervbe, nem csak idehaza megvalósítandó zöld infrastruktúrába, hanem szegény országok megsegítésébe is. Jelentős összegek és hazai gyors emisszió csökkentés nélkül, az elemzők szerint, az Egyesült Államoknak nem lesz könnyű begyepesedett, szénben, gázban és olajban gondolkozó  kormányokat meggyőzni.

A Biden adminisztráció legnagyobb diplomáciai kihívása, miként rendezze le Kínát, a világ színpadán található legnagyobb riválisát, akik jelenleg a világ üvegház hatású gázkibocsátásának oroszlán részét végzik.

Hogy az Egyesült Államok miként rendezi le Kínát a klímaváltozás témában az előttünk álló hónapok folyamán, nagy mértékben fogja meghatározni, hogy a világ el tudja-e kerülni a felmelegedés hatásait.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3530) Védőoltás

Tibor bá’ online


Mese a védőoltásról az oltás ellenesek részére

2021 a 89. év

Az 1700-as évek végére hiába várták, a himlő nem szelídült meg, nem tűnt el, nem alakult ki nyájimmunitás, a népesség 10 százaléka belehalt, városokban 20 százalék. A társadalom hozzászokott. És akkor Edward Jenner (1749-1823) angol orvos 1776 májusában észlelte, hogy Sarah Nelmes tehenész lány érdekes módon a tehénhimlőből kilábalva nem kapja el a himlőt. Jennert ez arra biztatta, hogy Sarah tehénhimlős sebéből vett váladékkal megfertőzzön egy 8 éves kisfiút. A fiúban enyhe betegség alakult ki, de a tizedik napra teljesen tünetmentessé vált. Ekkor Jenner a kisfiút megfertőzte himlővel, azonban a gyerek tökéletesen immunisnak tűnt a fertőzéssel szemben. Megszületett a védőoltás fél évszázaddal Semmelweis előtt.

Azóta számtalan betegségre dolgoztak ki a védőoltást, amit a gyerekeknek adnak, sok esetben kötelezően. Himlő ellen már az én csecsemőkoromban is kötelezően alkalmaztak. Később jöttek oltások, diftéria, tetanusz, szamárköhögés, kanyaró, mumpsz, rubeola, BCG, polio, stb. ellen. A vakcinának különböző mellékhatása mindig is volt bizonyos rendkívül kicsiny százalékban, amit az emberiség szó nélkül elfogadott. Mellékhatása a gyógyszereknek is van, amit a mellékelt utasításban fel is sorolnak. Azonban mind a vakcinák, mind pedig a gyógyszerek esetében a kedvező hatás messze felülmúlja a kellemetlen mellékhatásokat. Ez sose volt megkérdőjelezhető, egészen mostanáig.

Csak amióta az Internet széleskörűen elterjedt, és tudatlan, kifejezetten buta emberek is ellephetik, például a facebook-ot, elképesztően hülye elképzeléseikkel, amiket hasonlóan tudatlan emberek felkarolnak és terjesztenek. Most állnak elő egyesek azzal, hogy a COVID-19 elleni vakcina, nincs kipróbálva, veszélyes, halált okozó, ezért kerülendő. A szakemberek hiába tagadják a rémhíreket, a hülyeségre az emberek többsége fogékonyabb, mint a tudományra. Ez utóbbin nem értik, félnek tőle, és tagadják érvényességét.

Azon, pedig nagyon csodálkozom, hogy ezeknek ide is van pofájuk betenni a lábukat.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3529) JCPOA

Tibor bá’ fordítása online


Az orosz küldöttség szerint, Moszkva semmi körülmények között nem engedi meg, hogy Iránnak atombombája legyen

Forrás: Sputnyik –  Tim Korso (2021.04.27.)

A Joint Comprehensive Plan of Action (JCPOA)  vagyis  az  iráni  atom  alku megmaradt aláírói a héten újra leültek a tárgyaló asztalhoz, annak  érdekében,  hogy  feltámasszák az atom alkut, és Iránt valamint az USA-t visszatereljék a rendelkezések betartásához.

Moszkva célja megakadályozni Iránt, hogy bármilyen körülmények között atombombához jusson, ismertette az orosz küldöttség tagja, Mikhail Uljanov a Bécsi JCPOA tárgyaláson. A diplomata hozzátette, hogy személy szerint ő optimista  a megállapodás visszaállítását illetően. Uljanov továbbá kifejtette, hogy a résztvevők már megoldották az egyik fő akadályt a megállapodás nyélbeütése előtt – körülhatárolták az „atom alku 2.0” elképzelést, – ami az első amerikai javaslat szerint bevenné az Iráni rakéta programot és rakéták átadását olyan csoportoknak, mint a Hamas, – mert ez irreális és kontra produktív.

Uljanov: egy amerikai szólás-mondás szerint megpróbálnak három madarat eltalálni egyetlen kővel. Végül is az iráni nukleáris program lehatárolása igen messze van a rakétafejlesztéstől, és a regionális biztonságtól.

A küldöttség ehhez még hozzátette, „kívánatos” lenne a megbeszélés befejezése  a megállapodás május 21.-i áttekintés előtt. Rámutattak még, hogy Oroszország JCPOA európai partnerei egyetértenek ezzel a kiértékeléssel. Uljanov felvetette, hogy az előzetes megállapodás Irán és a Nemzetközi Atom Energia Ügynökség (IAEA) között, ami lehetővé teszi az „elfogadható” méretű IAEA ellenőrzést, május 22.-én lejár. Ezenkívül, az elnökségért folytatott küzdelem Iránban május folyamán indul be, az összes jelölt regisztrációjával.

Az orosz küldöttség javaslata szerint a bécsi megbeszélés sikeres lehet még úgy is, ha nem lesz közvetlen kapcsolat Irán és az USA között. Ez utóbbi 2018-ban kiszállt a JCPOA-ból, de most megfontolás tárgyává teszi a visszatérést a Binder adminisztráció alatt. A múlt hét óta létező megbeszélésben Washington nem vesz részt, de szoros megfigyelés alatt tartja.

A diplomata szerint: „Úgy gondolom, miután a JCPOA feltámadt, és az USA újra csatlakozik, a résztvevők automatikusan tárgyalni fognak egymással, mert az aláíró országok részt fognak venni a szabályos találkozókon.”


Éljetek a lehetőségekkel!

(3528) Mellékhatás

Tibor bá’ fordítása online


Mitől van, hogy egyeseknél oltás után nem jelentkezik semmi mellékhatás, és ez miért nem jelent problémát?

2021 a 89. év

Szerző: Veenu Manoharan

Minden vakcinának van mellékhatása, és ez alól a COVID vakcina se kivétel. A társadalmat folyamatosan nyugtatják, hogy a szúrás helyén érzett fájdalom, vagy fáradtság, fejfájás, láz és hányinger mindössze azt jelzik, hogy úgy működik az immunrendszer, ahogy annak működni kell. Emiatt sokan azon filóznak, ha ez így van, akkor a mellékhatások hiánya jelezheti-e azt, hogy nálam az immunrendszer nem lett beélesítve, nincs védelmem a fertőzés ellen?

Erről természetesen szó sincs. A Pfizer vakcina klinikai vizsgálatánál kiderült, hogy az oltottak 50 százalékánál nem volt említésre méltó mellékhatás, ennek ellenére a beoltottak 90 százaléka védetté vált. A Moderna esetében állították, hogy általános mellékhatás mindössze a beoltottak 10      százalékánál lépett fel, aminek ellenére a vakcina a beoltottak 95 százalékát védi.

A jelenség megmagyarázható, ha megfontoljuk, hogy az immunrendszer miként hozza létre a vakcina által beindított védelem kialakulását. A COVID vakcinák nagy részénél, beleértve a jóváhagyottakat is, a koronavírus felületén lévő fehérjét alkalmazza, amit tüske fehérjének neveztek el, ezzel lehet utánozni a vírus fertőzést, ami beindítja az immunválaszt.

Az úgynevezett vele született immunválasz majd azonnal jelentkezik a tüske fehérjére hatására. Beindít egy támadást, ami kezdeti gyulladásként jelentkezik, aminek jele a láz és a fájdalom. Vagyis a vele született immunválasz okozza az általános mellékhatásokat az oltást követő egy vagy két napra.

A végső célt szolgáló hosszan tartó immunitás a második vonalbéli (adaptív) immunválasz aktiválásával következik be. Ezt a vele született immunitás indítja be, ami a T-sejtek és antitestek megjelenését jelentik. Ezekkel érhető el a fertőzés elleni védelem.

Ellentétben a vele született immunitással ellentétben az adaptív immunitás nem okoz gyulladást, bár a legújabb kutatások azt mutatják, hogy hozzásegítenek. Egyes embereknél a gyulladásos reakció szélsőséges lehet. Másoknál normális szinten maradhat. A védelem minkét esetben bekövetkezik.

Mitől van különböző immunválasz?

A tudósok észlelték, hogy 65 év felett a vakcina hatására ritkábban tapasztalnak oldalhatásokat. Ez betudható a korral járó lassú immunreakció csökkenésnek. Ebből következhet alacsonyabb antitest szám, de ettől még van vírus elleni immunitás.

A nemeknek kis van szerepe. Amerikai jelentés szerint a beoltott nő 79 százalékánál volt mellékhatás. Ennek oka a tesztoszteron gyulladásgátlása. A férfiak vérében több a tesztoszteron, ami oka lehet annak, hogy a férfiak esetében kevesebb a mellékhatás.

Azok, akik krónikus gyulladással járó betegségben szenvednek, mint például artritisz, multiple szklerózis, és akik immunszupresszor gyógyszert szednek, ritkábban kaphatnak mellékhatást. És bár az immunrendszerük csillapítva van, ez nem jelenti azt nem létezik. Egy 2020-as tanulmány szerint, amiben antitest szinteket hasonlítottak össze immunszupresszor gyógyszert szedők és nem szedőket esetében, azt tapasztalták, hogy az immunszupresszort szedőknél az antitest szám alacsonyabb volt, de senkinél se tapasztalták az antitestek teljes hiányát.

A vakcinák mellékhatását nem lehet felfogni a vakcina hatékonyság mércéjének. A különböző reakciók ellenére, legyen a mellékhatás erős, gyenge vagy nem létező, az immunitás a legtöbb esetben bekövetkezik.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3527) Én és a péniszem 2.0

Tibor bá’ szerkesztett fordítása


2021 a 89. év

Nagy szarban vagyok. Mindenkit, csak a cOVID-19 érdekel. De, erről mégsem lehet minden nap értekezni. Nyúljunk a szexhez. Elvégre pandémia alatt is termelődik tesztoszteron (és persze ösztrogén is). Hát, akkor rajta!

Ahhoz képest, hogy a szex az Ember életében a legfontosabb tényező, a korábbi társadalmakban szinte tabutéma volt. Újabban ezt kezdik behozni, amiből egyesek részére az látszik, hogy Tibor bá’ szex megszállott, amiről szó sincs. Én mindössze iparkodom lépést tartani a trenddel, mert semmi kedvem vaskalapos öregúr képpel menni át a másvilágra (természetesen metaforikusan gondolom). A cím természetesen egy angol nyelvű beszámoló tükörfordítása, és semmi esetre se a saját péniszemről van szó.

Laura Dodsworth (természetesen egy hölgy) gondolt egy nagyot, és 2017-ben összegyűjtött 100 férfit, akiknek lefotózta a nemi szervét, majd meginterjúvolta őket. Laura szerint, ha egy ember testileg kitárulkozik, akkor ezt követve a szellemi kitárulkozás már sokkal könnyebb. Így jutott 100 pénisz fotója mellett, 100 különböző történethez is. Na, ez már alkalmas arra, hogy megjelenjen könyv formájában, amit a The Guardian recenzeált. Ezt nyújtom át nektek. Különben a 24 óra már beszámolt a könyvről..

Laura Dodsworth szerint minden egyes pénisz a maga nemében egyedi: introvert és extrovert, egyenes és görbe, csupasz és kócos, rövid és hosszú. Vannak, amelynek gazdái csalódottak, megint mások meg vannak vele elégedve. Pénisz, amely gazdáját cserben hagyta, míg a másik tulajdonosa felvághat vele.

Dodsworth új könyvében: Manhood (férfiasság) minden egyes pénisz elmesél egy történetet. Különben a fényképész-szerzőnek volt már hasonló könyve. A női keblekről készített képeket és interjúkat a tulajdonosokkal, ami szintén megérdemli a figyelmet.

Érdekes mellékkörülmény, hogy a képek és interjúk közepette a szerző elvált volt férjétől, miközben bensőséges kapcsolatot teremtett száz férfivel. Hmm, nem semmi.

Dodswoth előző könyvének szerkesztése közben nem tudta elkerülni, hogy ne gondoljon saját emlőire. Meg is jegyezte, manapság bármerre nézel, női mellekkel találkozol, és eközben lehetetlenség nem összemérni őket a sajátodéval, és persze alul maradsz.

A meginterjúvolt nők emlőikkel kapcsolatban egész életüket el tudták mesélni, de ugyanezt a nyíltságot tapasztalta a férfiaknál is. Úgy érzékelte, hogy mind a nők, mind pedig a férfiak be vannak szorítva nőiességükbe és férfiasságukba. A pénisz, mint a férfiasság szimbóluma, jó kiindulási pont elmondani, mint jelent férfinek lenni.

Enyhén szemtelen kérdésre, hogy a szerző a férfiak esetében mire emlékszik, a péniszekre, vagy az arcokra? A válasz: A fénykép elkészítésére legfeljebb 10 másodpercet fordítottunk, ezt követve kábé egy órát beszélgettünk. Természetesen az arcokra emlékszem. A férfiak életkora 20 és 92 között változott, akik közül csak keveset ismertem megelőzően.

Arra a kérdésre, hogy a munkálatok befejezése után másképp vélekedett-e a férfiakról, mint megelőzően? Azt válaszolta, hogy nagyon is, olyan volt, mintha beleszerettem volna a férfiak lelkületébe. Volt-e valami meglepő abban, amivel találkozott? Természetesen, a férfiak nagy része röstelkedik a pénisze mérete, valamint szexuális teljesítménye miatt. Meztelenkedés után, a jól ismert férfias magabiztosság többnyire elpárolog.

Meglepő volt, milyen sok felnőtt férfi állt spontán elő apjával, a visszaemlékezések során. És persze meglepő volt a variációk száma is. Például fogalma se volt arról, hogy a fiatal férfiak milyen nagy számban szabadulnak meg fanszőrzetüktől.

Dodsworth mint nő, nem kötelezte el magát esztétikai ítélethozásban, mert szerinte néhány pénisz jól mutat, mások kevésbé, de szembesülni azzal, hogy a férfiak jelentős része küszködik a férfiasságával, igencsak megváltoztatja a férfiakról alkotott véleményt, és nem a rossz irányba. És akkor néhány férfi a százból:

Nem mondom, hogy pénisz, de azt se mondom, hogy fasz. Nevezzük mukinak. Az én mukim egy fajta barométer, ami jelzi az egészségi állapotomat, boldogságomat, erőlétemet. Csak egyszer fordult elő, hogy izgultam, amikor néhány éve nem volt merevedésem, ami egészségi állapotomra mutatott. Ha ez nem következik be, sose jöttem volna rá, hogy magas a vérnyomásom, vagy a stressz elveszi a kedvet a szextől.

Ha fiatal, fekete férfin vagy, akkor egészen szemtelen érdeklődést mutatnak irányodba, gyakran szexuális tárgynak tekintenek. De ez nem nekem szól, hanem annak a ténynek, hogy fekete vagyok. Mert a közhiedelem szerint nagyobb a péniszünk, élénkebb a szexuális életünk. Ez izgalmas, de utána önutálatot vált ki, mert úgy gondolom, hogy valakinek a szexuális fantáziája voltam. Ahol én felnőttem alkalmanként beültem olyan helyre, amit főleg feketék látogattak. Alkalmanként fehér nők jöttek hozzám és elkezdték „én nem foglalkozom fehér férfiakkal, csak feketékkel.” Nem magyaráztam meg nekik, hogy egy férfi, az egy férfi, mindegy milyen színű.

92 éves vagyok, ma már nincs erekcióm. – Középiskolás tanárom felesége vette el a szüzességem. A tanáromat Franciaországba küldték. Feleségével megegyeztek abban, hogy amíg odavan, bármelyiküknek akad lehetősége szexuális kapcsolatba léphet mással. 18 éves voltam, egy lakásban aludtunk. Reggel kinyílt az ajtó és bejött rajta pongyolában ez a nő. Levette a pongyoláját és az ágy mellé térdelt. A részéről volt ez egy kedvesség. Persze, azonnal beleestem. – Ez persze régen volt, de befolyásolja az emlékeidet. 87 éves koromig normális érzéseim és gondolataim voltak a szexről, de aztán jött az agylágyulás. Ha ma megnézek egy meztelen női fényképet, nem érzek semmit. Egy pár éve még maszturbáltam néha-néha, de ez teljesen elmaradt.

20 éves – Már nem nézek pornót. Lényegében jó ideje nem is maszturbálok. Maszturbálás közben az ember erősen szorítja a péniszét. Ha nővel közösülök, nincs ilyen szorítás. Manapság a barátnőmmel tökéletes a szex. Eredetileg csak barátok voltunk, de aztán egy este megkérdezte, hogy nem kötnék-e vele szex szerződést. Először nemet mondtam, de aztán meggondoltam magam. Mit veszíthetek? Elolvastam a szerződés tervezetet, az állt benne, hogy három közösülés után a felek dönthetnek, hogy folytatják-e? Ha igen, akkor kötni kell egy újabb szerződést.

A pornóra rá lehet szokni, ugyanúgy ahogy a szerencsejátékokra. Régebben naponta pornóztam, Nem volt könnyű abbahagyni. Több hétbe telt, mire újra el tudtam élvezni szex közben. Nagyon sok idősebb férfi kezd el pornózni, de ezeknek van partnerük. Akkor van probléma, ha valaki fiatalon kezdi a pornózást, és persze rászokik. Amire fiatalon rászoksz, az veled marad egy életen át.

58 éves férfi. – A közös zuhanyozóban megnéztem más férfiakat, és elszégyelltem magam. Az egész eddigi életemben úgy éreztem, hogy túl kicsi a péniszem. Nagyon szarul éreztem magam. Nekem a péniszem alakította ki az életemet, főleg 20 éves koromig. Ezeket azért mondom el, hogy segítsek más férfiakon. Kamasz koromban jöttem rá, hogy kicsi a fütyim, amikor a közös zuhanyozóban láttam más férfiakat. 21 éves koromig nem szexeltem. Többször egészen közel voltam hozzá, de arra gondoltam rá fog jönni, hogy milyen kicsi a péniszem. Az első szexelésem olyannal történt, aki nagyon közel állt hozzám, ezért bíztam benne, sikerült fellazítanom. Próbálkoztam pénisz növesztéssel, de ez persze teljesen reménytelen az igen aktív hirdetések ellenére. Az igazi megoldás, elfogadni a saját testedet. Különben a méret sose volt tényező szexelés közben. Olyan is volt, aki szóvá tette, hogy meg van a méretemmel elégedve. Volt aki elárulta, hogy a nagy pénisz kellemetlen, sőt fájdalmas is lehet.

22 éves koromban hererákom volt. Először maszturbálás közben éreztem egy borsónyi dudort az egyik herémen. Nem törődtem vele, de amikor ötszörösére nőt, szóltam az anyámnak. Ezt követve derült ki, hogy rákos daganat. A végén a herémet eltávolították és három héten át besugárzást kaptam. Ezután nagyon szarul éreztem magam. Operáció után az első dolog az volt, hogy vettem egy pornó magazint és maszturbáltam. Kíváncsi voltam, hogy működik-e? Ha csak egy heréd van, az nem befolyásolja a szexuális képességedet.- Négy évvel később eljegyeztem valakit. Gyerek vállalással próbálkoztunk, de nem jött össze. Elmentem sperma számlálásra, ahol kiderült, hogy alig van élő spermám. Szerencsére az operáció előtt lefagyasztottak tőlem spermiumot, amire az anyám beszélt rá. „Nem fogok lemondani az unokáról csak azért, mert szégyelled magad, különben is csinálod te azt minden este.” Így aztán szerencsére ikreink lettek.

Ez természetesen csak néhány a 100 közül, aki kíváncsi a többire is, annak meg kell venni a könyvet – ja, és le is kell fordítani. Különben remélem szórakoztató és tanulságos volt ez a rövidke kivonat is.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3526) B1617

Tibor bá’ fordítása online

2021 a 89. év

Miközben az Egyesült Királyságban a pandémia lecsendesedett, más országokban tovább vágtat. Amikor a vírus reprodukciója hatalmas méretű, komoly esély van arra, hogy a nagyszámú mutációban veszélyes egyedek keletkezhetnek.

Ilyen veszélyes variáns a B1617, ami Indiában lépett fel. Ezen a variánson két mutáció is életre kelt, amiről a tudósuk úgy sejtik, hogy kijátssza a vakcinákat. Valószínűleg sokkal fertőzőbbek mint a múlt év elején berobbanó eredeti vírus.

Ebben a pillanatban még nem világos, hogy a B1617 hogyan tesz keresztbe a COVID-19 elleni harcnak, de az angol hivatalos szervek veszélyt látnak benne. Ezért India és az Egyesült Királyság közötti utazást megszigorították. Ez valószínűleg nem lesz elég, hogy a variáns ne lepje el a szigetországot. Máris több száz fertőzésről tudnak.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3525) Negyedik hullám

Tibor bá’ online


2021 a 89. év

Nem tudom, hogy nevezzem ezt a posztot. Előrejelzés? Jóslat? Figyelmeztetés? Spekuláció? Orbán ellenes pamflet? Arról van szó, hogy nagyon-nagyon sötétnek látom a jövőt.

A mai napon sikerült megszerezni az első helyezést az egymillió főre eső halottak számában. A körülbelüli érték 2.700/millió. Ez 2,7 °% (ezrelék), vagy (aki százalékhoz szokott) 0,27 %. Vagyis kb. minden háromszázadik magyar meghalt, Orbán dicsőségére.

Nem azért kötöm a 26.000 magyar halálát Orbán számlájára, mert a magyar miniszterelnököt az első uralkodásának harmadik hónapjától kezdve nem kedvelem. Azért vádolom vele öt, mert ebben az országban pontosan az történik, amit ő kitalál. A járvány elleni küzdelmet ő írta elő, méghozzá a szakértők javaslatai ellenében.

Micsoda hülyeség 3,5, majd 4 millió oltás eléréséhez kötni bizonyos szabályok feloldását. Mik ezek a számok? Megmondom, az alternatívája az iszonyatosan magas elhalálozásnak. Igaz, hogy a napi halottak száma már napok óta 200 felett van, de az oltakozási rohamos tempóban száguld előre. És akkor jövő héten nyitunk.

Dagad a magyar kebel, végre visszakapjuk az életünket, amibe sokan bele fognak halni. Szinte az egész társadalom egy emberként lelkesen tapsol a nyitásnak, de miért?  Ha jóindulatú vagyok, elfogadom, hogy a harmadik hullám átlépte a csúcsot, mert, hogy április 6.-án 311 halott volt. Legyen ez a csúcs. Azonban pillanatnyilag a halottak száma még mindig magasabb, mint a második hullám csúcsán volt (december 4.-én 193). Mi abban a logika, hogy 193 halott esetén (nagy késéssel) meghozza Orbán a megszorító intézkedést, majd hónapokkal később eltörli ezeket, 212 napi halott esetén. Ez őrült logikátlanság!

Orbán azt se akarja észrevenni, hogy nálunk sokkal jobb helyzetben lévő országok, például az általa tesztelésre kijelölt Ausztriában még nem nyitnak. Mivel, lakosság arányosan nálunk van a világon a legtöbb halott, úgy lenne logikus, hogy mi nyitunk a legutoljára.

Sajnos ennek az lesz a vége, hogy a harmadik hullám lecsengése helyett, be fog indulni a negyedik hullám, aminek a csúcsát nem lehet megjósolni, de az biztos, hogy az egészségügy nem lesz képes helytállni. Lélegeztető gépre rakás helyett a súlyos betegeket egyből fogják tolni a proszektúrára. Nem tehetnek mást.

Na és a felelősség? Nem tudom Orbán mit fog kitalálni, de hogy a felelősséget nem csak át fogja tolni másra, de önmagát kifogja kiáltani a legjobb COVID harcosnak. – Ne legyen igazam.


Éljetek a lehetőségekkel!