Az orosz elnök már júniusban figyelmeztette a nyugati hatalmakat, hogy újabb középhatósugarú rakéták telepítése európai NATO-országok területére hasonló orosz válaszlépést fog kiváltani. Ezt a fenyegetést most nyomatékosította.

Washington terve szerint – elrettentésként – 2026-tól rendszeres időközönként megkezdik a hagyományos nagy hatótávolságú fegyverek, köztük a Tomahawk cirkálórakéták és a „fejlesztett hiperszonikus fegyverek” állomásoztatását Németországban.

Putyin szerint ezek a fegyverek körülbelül 10 perc alatt elérhetik a fontos orosz állami és védelmi infrastruktúrát.

„Ha az Egyesült Államok végrehajtja ezeket a terveket, felmentve érezzük magunkat a korábbi egyoldalú moratórium alól a közepes és rövidebb hatótávolságú csapásmérő fegyverek bevetésére, beleértve haditengerészetünk part menti csapatai képességeinek növelését” –mondta Putyin Szentpéterváron, az orosz haditengerészet napjának ünnepén, Andrej Belouszov új védelmi miniszterrel az oldalán.

Az Egyesült Államok 2019-ben kilépett az Oroszországgal kötött, közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből (1987), miután azzal vádolta Moszkvát, hogy nem tartja be a megállapodást. Putyin akkor azt mondta, hogy Washington kilépése „mindenki számára alapvető kockázatokat jelent”.

A német védelmi miniszter úgy jellemezte az Egyesült Államok új terveit, hogy azokat a kalinyingrádi exklávéba telepített Iskander ballisztikus rakéták váltották ki. „Amit az Egyesült Államok tervez Németországban 2026-tól, az nem más, mint válasz Oroszország egyoldalú fenyegetésére” – mondta Boris Pistorius, kiemelve annak veszélyességét, hogy a kalinyigfrádi terület két NATO állam közé ékelve, Európa legkényesebb régiójában helyezkedik el.

A Tomahawk robotrepülők mellett Typhon közepes hatótávolságú rakétarendszerek is átkerülnek az USA-ból Dániába és a Fülöp-szigetekre. Putyin szerint ez a helyzet a hidegháborúra emlékeztet.

Ezzel egyidőben Kína is figyelmeztetést küldött Manila címére az üggyel kapcsolatban, figyelmeztetve a regionális „fegyverkezési verseny” fokozott veszélyeire.

Koronavírussal fertőződött meg Joe Biden; az elnök lemondta szerdai kampányprogramját.

A Fehér Ház közleménye szerint az elnök be van oltva, és az ismétlővakcinát is megkapta, ezért tünetei enyhék, de hazautazik Delaware állambeli otthonába, ahol karanténba vonul.

Ez alatt az idő alatt is ellátja hivatali teendőit, a Fehér Ház pedig rendszeres tájékoztatást ad az elnök állapotáról – közölte elnöki hivatal szóvivője.

Kevin O’Connor, az elnök orvosa arról számolt be, hogy Joe Biden szerdán a többi között általános rossz közérzetre, valamint köhögésre és felső légúti tünetekre panaszkodott, ami után elvégezték a tesztet. Hozzátette, hogy megkezdték a gyógyszeres kezelést is.

Ha valami probléma lenne

Joe Biden Nevada állambeli kampányútját szakította meg miután a Covid-19 tesztje pozitív lett. Az újraválasztásáért induló elnök helyi idő szerint szerda délután a latin-amerikai származásúak fontos szervezete, az Unidos gyűlésén tartott volna beszédet Las Vegasban. Az eseményt lemondták.

Előzőleg a BET News riportere azt kérdezte Bidentől, hajlandó-e a balul elsült tévévita után visszalépni az elnökjelöltségtől. Erre így felelt:

„Ha lenne valami egészségügyi problémám, ha valaki, ha az orvosok hozzám jönnének és azt mondanák, hogy ez és az a probléma van.” Ez az első alkalom, hogy a 81 éves elnök legalább mérlegelte a visszalépését. Másfél hete még azt mondta, hogy csak a mindenható győzheti meg ilyesmiről.

A nyilatkozatot az is indokolhatta, hogy egyre több prominens demokrata politikus – köztük eddig húsz kongresszusi képviselő – gyakorol nyomás az elnökre ez ügyben.

Legutóbb a novemberben szenátusi székért induló Adam Schiff befolyásos kongresszusi képviselő kérte Bident az elnökjelöltségtől való visszalépésre. A kaliforniai politikus közleményt adott ki, amelyben kétségeit hangoztatta afelől, hogy Joe Biden képes-e legyőzni Donald Trumpot novemberben.

Csökken Biden támogatottsága a párt vezetésén belül is. A szenátus demokrata többségű vezetője, Chuck Schumer még egy szombati megbeszélésen azt javasolta Bidennek, hogy fejezze be újraválasztási kampányát. Schumer azt mondta a 81 éves elnöknek, hogy az országnak és a Demokrata Pártnak is jobb lenne, ha nem indulna újra – jelentette az ABC News amerikai televízió.

A demokraták kétharmada visszaléptetné

Szerdán pedig Schumer és a képviselőházban kisebbségben politizáló demokratákat vezető Hakeem Jeffries képviselő is azt javasolták, hogy a Biden elnökjelöltsége körül felmerült kérdések miatt halasszák el a jelölést véglegesítendő elnökjelölő konvenciót. Ezt az eredeti tervek szerint augusztus 19-22. között tartanák Chicagóban

A Demokrata Párton belül több forrás is azt mondta a CNN-nek, hogy a Bidennel folytatott megbeszélések hangneme kezd megváltozni, ahogy egyre több demokrata szorgalmazza, hogy lépjen vissza. „Kezd fogékony lenni a javaslatra. Nem olyan dacos, mint nyilvánosan” – mondta a CNN-nek egy demokrata tanácsadó. Hírek szerint Biden visszalépése esetén azt szeretné, ha alelnöke, Kamala Harris lenne a demokraták elnökjelöltje.

Egy friss felmérés szerint egyébként most már az amerikai demokraták csaknem kétharmada – főleg a fiatalok – támogatja, hogy Joe Biden visszalépjen a Fehér Házért folytatott küzdelemből. Az AP-Norc-Center felmérésének eredményei egyértelműen cáfolják Biden korábbi kijelentését, hogy az „átlag demokraták” továbbra is támogatják őt, annak ellenére, hogy rosszul szerepelt a Donald Trumppal folytatott televíziós vitában.

A felmérésből kiderült az is, hogy a demokrata választóknak csak mintegy 30 százaléka volt optimista a tekintetben , hogy a 81 éves elnök mentálisan képes hatékonyan dolgozni.

Magyarország és Oroszország azon dolgozik, hogy újraindítsák a Lukoil kőolajszállításait, miután Ukrajna szigorúbb szankciókat léptetett életbe a vállalat ellen, és blokkolja az orosz olaj eljutását Magyarországra – írja a Bloomberg.

Ukrajna a múlt hónapban szigorította az orosz olajkonzorcium elleni szankciókat, amelyek gyakorlatilag megtiltják a cégnek, hogy Ukrajnát tranzitországként használja termékei szállítására – emlékeztet a lap.

A Mol Nyrt. magyar energetikai társaság és az orosz olajcég dolgozik a megoldáson – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter kedden késő este, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott az ENSZ New York-i ülésén.

A Lukoil egyike azoknak az orosz cégnek, amelyek a Barátság kőolajvezeték déli, ukrajnai szakaszán keresztül szállítanak olajat Magyarországra az iparági adatok szerint. A Mol jelenleg nyersolajának kétharmadát az orosz szállításokból fedezi, de becslések szerint 2025-től képes lesz teljes mértékben helyettesíteni azokat – közölte a Fitch Ratings az év elején.

Magyarország Moszkva ukrajnai inváziója után még szorosabbra is fűzte energetikai kapcsolatait Oroszországgal, és több megállapodást is aláírt a földgázszállítások növeléséről, miután Orbán Viktor miniszterelnök mentességet kapott az Európai Unió energetikai szankciói alól.

Oroszország továbbra is csak azokkal a feltételekkel kész békét kötni, hogy megtarthatja a bekebelezett ukrajnai régiókat, semleges státuszba kényszeríti és lefegyverzi Ukrajnát, valamint követeli az ország „nácítlanítását”. Ezek a követelések szöges és kibékíthetetlen ellentétben állnak a Svájcban hétvégén rendezett békekonferencia álláspontjával.

Ukrajna és a Nyugat szilárd álláspontja az ország területi integritása, vagyis a megszállt területek visszaadása. Ugyancsak teljesíthetetlen Ukrajna demilitarizálása és jövőbeni státuszának befagyasztása. A negyedik pontot (a nácitlanítást) pedig Kijev nem is tudja értelmezni, és nézete szerint Oroszországnak legalább annyi tennivalója lenne a szélsőségek felszámolásában, mint neki.

Mekkora az orosz részvétel jelenleg?

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a televízióban közölte, hogy „különleges katonai műveletünk övezetében csaknem 700 ezren vannak” – mondta Putyin az offenzíva kitüntetett résztvevőivel tartott televíziós fórumon, amely a Hősök Ideje nevet viseli.

Az elnök tavaly decemberi sajtótájékoztatóján még csak 617 ezer főről beszélt, akik közül 244 ezer volt a mozgósított. A csapatlétszámra vonatkozó legfrissebb adat azután született, hogy Oroszország májusban jelentős szárazföldi támadást indított Ukrajna északkeleti Harkiv régiójában. Az offenzíva azóta leginkább toporog, és Kijev abban reménykedik, hogy egy újabb nagy támadást már ki tud védeni az időközben megérkező nyugati vadászbombázókkal.

Moszkva ritkán beszél a háború során elszenvedett veszteségeiről, és ez most is elmaradt. A legfrissebb hivatalos adat a Kreml részéről lassan már kétéves, amikor 2022 szeptemberében jelentették, hogy 5,937 katona vesztette életét a harcokban.

Hány orosz veszett oda a háborúban?

Ugyanakkor a nyugati hírszerző szolgálatok számos független elemzésre és értékelésre építve úgy tartják, hogy az orosz halálesetek száma több tízezerre tehető. A BBC orosz szolgálata és a független Mediazona hírportál összesítése szerint ötvenezernél több orosz katona halt meg Ukrajnában az invázió kezdete óta.

A két ügynökség nyílt forráskódú információkkal, köztük hivatalos nyilatkozatokkal, újságbeli gyászjelentésekkel és közösségi médiában megjelent bejegyzésekkel ellenőrzi az elesett orosz katonák számát.

Maga Kijev 400 ezer fölé teszi az orosz veszteségeket, melyekbe nem csak a halottak, de a frontról végleg kiesett sebesültek, a hadifoglyok, az eltűntek és a dezertálók is beletartoznak.

Az orosz halottak száma 2023-ban, a harcok második évében 27,300-ra tehető, de ez magasabb is lehet, mert az összesítésben nem szerepelnek a megszállt donyecki és luhanszki területek orosz milíciái.

Nagyok a veszteségek a börtönökből toborzott rabok körében is, akiknek számát a független vizsgálatok 9,000 főre teszik. A Wagner-zsoldoscsoport által korábban beszervezett elítéltek átlagosan három hónapig éltek a frontvonalon, és ez a vészes szám két hónapra romlott, amikor a Prigozsin-lázadást követően a védelmi minisztérium vette át a börtöntoborzást.

A Mediazona szerint a 2022 szeptemberi mozgósítási kampányban behívottak közül legalább hatezren haltak meg. Aránytalanul magas a fronton tartózkodó parancsnoki állomány létszáma. Az ügynökségek által azonosított 50,000 katona között 3,300 a tiszt, és 390 fő alezredesi vagy magasabb rendfokozatban van. Körükben is magasak a veszteségek. Emellett rendszeres a körükben végzett tisztogatás, leváltás vagy lefokozás.

Oroszország létszámfölénye nyomasztó az ukrajnai háborúban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy Ukrajnának súlyos problémái vannak a humán  túlerőben lévő orosz hadsereggel szemben. Kijev nemrég csökkentette a férfiak hadkötelezettségének korhatárát, és szigorította a büntetését azoknak, akik elkerülik a behívást.

„Fel kell szerelnünk a tartalékokat, és sok dandár kiüresedve áll” – mondta Zelenszkij májusban. Az ukrán elnök februári közlése szerint országa 31 ezer katonát vesztett a háború első két évében.

Ukrajna további stratégiai hátránya, hogy az ellenséges csapások folyamatosan rombolják az ország gazdasági és energetikai rendszereit, miközben Moszkva a maximumra pörgeti fel a hadigazdaságot, amivel lélektani sikert arat az orosz lakosság nagyobb részében.

Az új védelmi miniszternek kiszemelt Andrej Belouvszkij közgazdász olyan pénzügyi struktúrákat épít ki, amelyek a háborús aktivitást akár évekig képesek szolgálni. Az idei védelmi kiadásokkal Oroszország jelenleg GDP-arányosan a legtöbbet költi a világon katonai célokra a jövedelmeket.

( EURONEWS )

Ötödik ciklusának kezdete óta az orosz elnök többedszerre hozza szóba a NATO illetve Oroszország közvetlen konfliktusának lehetőségét. Szerdai nyilatkozatában ezt megszínezte egy új elképzeléssel, mely szerint fegyverekkel segítenék azokat az államokat, amelyek ellenségesek Ukrajna egyes barátaival vagy beszállítóival.

Első látásra Putyin az orosz-ukrán ellentétet egy nemzetközi konfliktushálózattá bővítené, amely az utolsó lépés lenne egy valóban világháborús helyzet előtt.

Most éppen Németország a rosszfiú

A megjegyzés – amelyet Putyin egy ritka, külföldi hírügynökségekkel tartott sajtótájékoztatón fogalmazott meg – azután hangzott el, hogy több nyugati ország, köztük az Egyesült Államok zöld utat adott Ukrajnának, hogy Oroszországon belüli célpontokat csapjon le. Moszkva súlyos számítási tévedésnek nevezte.

Az orosz vezető kiemelte Németországot, mondván, hogy amikor az első, németek által szállított tankok megjelentek Ukrajna földjén, az – a második világháború öröksége miatt – erkölcsi és etikai sokkot váltott ki Oroszországban.

A német hatóságokra hivatkozva azt mondta, hogy több rakéta lesz, amely orosz területen célokat fog eltalálni, az végérvényesen tönkreteszi az orosz-német kapcsolatokat.

Az elnök szavai szerint Moszkva annak a lehetőségét vizsgálja, hogy ha valaki Oroszországot elérő hatású fegyverrel látja el Ukrajnát és ezzel gondokat okoz, akkor „miért ne lenne jogunk arra, hogy hasonló szintű fegyverzetet juttassunk azokba a világrégiókba, ahonnan csapást lehet mérni az Oroszország ellen fellépő országokra?”

A válasz aszimetrikus lesz – mondta az újságíróknak az elnök. „Ha valaki fegyvert szállít egy háborús övezetbe, akkor el kell gondolkodnia a következményeken is” – tette hozzá. Különösen, ha a szállítók nem csak exportálják a fegyvereket, de karbantartják és kezelik is azokat.

Az elnök szavait logikailag értelmezve ki kell teríteni az egész világtérképet

Első hallásra nehéz értelmezni, hogy mely országokra vonatkozhatna a katonai támogatás, és ki ellen.

Mivel a NATO európai szárnya rendkívül tömör és szinte támadhatatlan egységet alkot, hirtelen nem látni olyan jelentős erőt, amelyik Oroszország kedvéért és Ukrajna kárára közvetlen csapást indíthatna.

Az okfejtés viszont tartalmazza azt a lehetőséget, hogy például erősebb fegyverzettel lássák el a jemeni lázadókat, hogy a hútik csapásokat mérhessenek a Vörös-tenger övezetében állomásozó amerikai, brit vagy uniós hadihajókra, például a Hessen fregattra vagy az USS Eisenhower hordozóra.

Ugyanígy juthatnának korszerű fegyverzethez azok az afrikai terrorcsapatok, amelyek a régióban állomásozó amerikai vagy francia egységekre sújthatnának le.

A logikába belefér Észak-Korea felfegyverzése, hogy rátámadhasson Japánra és/vagy Dél-Koreára, amelyek szintén Ukrajna barátai.

Hivatalos kormányzati kommentárok erre a bejelentésre még nem érkeztek a világból, de amint ismertek lesznek, azokat közöljük.

Nem Oroszország az agresszor – mondja Putyin

Az elnök újra elmondta, hogy nem országa kezdte a háborút, ehelyett a 2014-es nyugatbarát kijevi forradalmat okolta. „Mindenki azt gondolja, hogy Oroszország indította el a háborút Ukrajnában. Szeretném hangsúlyozni, hogy Nyugaton, Európában senki sem akar emlékezni arra, hogyan kezdődött ez a tragédia”.

Az elnök nem volt hajlandó megadni Oroszország harctéri veszteségeit a több mint két éve tartó konfliktusban, csupán annyit mondott, hogy Ukrajna veszteségei ötször magasabbak. „Ha a pótolhatatlan veszteségekről beszélünk, az arány egy az öthöz” – mondta. (Ebből ki lehetne számítani az orosz veszteségeket, de az elnök az ukrán adatokat sem adta meg. A nyugati katonai elemzők 300,000-re teszik az orosz halottak, a hadifoglyok, a gyógyíthatatlan sebesültek és a dezertőrök eddigi számát.)

A vasárnap kora reggel megkezdett ukrán csapások középpontjában a nehéz orosz tüzérségi rendszerek, csapatösszevonások és legalább egy nagyobb híd állt – írja a Kyiv Post. Ukrajna tucatnyi nagy hatótávolságú rakétát lőtt át a határon.

Orosz tisztviselők megerősítették a támadásokat. Az orosz lapok a használt fegyvereket M42-es rakétákként azonosították, amelyeket lánctalpas M270 rakétavetőkkel és teherautókra szerelhető HIMARS rakétavetőkkel lőttek ki. Állításuk szerint az ukrán erők a 122 mm-es M42-es rakéták közül néhányat kazettás bombákkal szereltek fel.

Mindkét rendszert és lőszereiket az Egyesült Államokban gyártják. Joe Biden amerikai elnök pénteken jelentette be, hogy engedélyezi Kijevnek a nagy teljesítményű fegyverek használatát oroszországi célpontok ellen, a Forbes megfogalmatzása szerint „eltörölve egy vörös vonalat”

A határon átnyúló csapásokat az ukrán hadsereg is megerősítette, és hogy katonai célpontokat értek találatok, de nem közölt részleteket. A Kreml által ellenőrzött lapok ugyanakkor azt állították, hogy az ukrán támadások célpontjai civil lakások és vállalkozások voltak, és hogy a legtöbb rakétát sikerült lelőniük.

Az ukrán hadsereg régóta panaszkodik arra, írja a kijevi lap, hogy az orosz csapások tervezői kikerülik az ukrán ellentámadásokat azzal, hogy büntetlenül az ukrán határig vezetik az Iszkander-2 rendszereket, és fél tonna robbanóanyagot tartalmazó nehéz rakétákat lőnek át a határon túli ukrán városokra. Az atomfegyverrel is rendelkező rendszer a háború kezdete óta kiemelt célpontot jelentett Kijev számára.

Oroszország a „valamit valami miatt” elvet alkalmazza, vagyis megtorlást, ha orosz tulajdonosoktól külföldön lefoglalnak v agy elkoboznak valamit. Az orosz állam kárpótlást kínál hazai kárvallottaknak az Oroszországban rekedt nyugati vagyonból.

A csütörtöki rendelet utasítja a külföldi befektetéseket felügyelő orosz állami bizottságot, hogy határozza meg, milyen típusú amerikai tulajdont kérhet az orosz jogtulajdonos a bíróságon keresztül az Egyesült Államokban befagyasztott vagyon „kártalanításaként”.

A parancs ingatlanokat, személyes vagyontárgyakat, értékpapírokat, részvényeket és tulajdonjogokat sorolt ​​fel az Egyesült Államok tulajdonában lévő és potenciálisan lefoglalható vagyontárgyak között. Az orosz kormányt arra utasították, hogy szeptember végéig hajtsa végre a szükséges jogi változtatásokat, amelyek lehetővé teszik az amerikai tulajdonok lefoglalását.

Már vannak áldozatok

Egy hete döntött úgy az orosz bíróság, hogy le kell foglalni a Deutsche Bank és az UniCredit oroszországi vagyonát.

Az európai bankok nagyrészt már kivonultak Oroszországból, miután Moszkva 2022-ben offenzívát indított Kijev ellen. A szentpétervári bíróság most 239 millió euró (260 millió dollár) lefoglalása mellett döntött a Deutsche Banktól is. Ugyanezen a napon elrendelte az olasz UniCredit mintegy 463 millió euró (504 millió dollár) értékű eszközeinek lefoglalását.

Mindkét határozatot egy orosz nagyvállalat, a RusKhimAlians kérésére adták ki, amely gázfeldolgozó és cseppfolyósító üzem építését tervezi a lefoglalt vagyonból. Az orosz vállalat arra hivatozva tenné rá a kezét a két bank értékeire, mert azok voltak a kezesei a német Linde vállalatnak, amellyel az oroszok együttműködtek, de a háború miatt a Linde kivonult az országból.

Putyin tavaly már zöld utat adott a német Uniper energiaóriás orosz részlegének és a finn Fortum értékelemeinek állami átvételére válaszul az „barátságtalan amerikai akciókra”.

A csütörtöki rendelet egy hónappal azután született, hogy Joe Biden amerikai elnök aláírta a törvényt az Ukrajnának nyújtott kritikus katonai segélyről, amely azt is tartalmazta, hogy Washington eladja az elkobzott orosz vagyont, és a bevételt átadja Kijevnek a háború utáni újjáépítési erőfeszítésekhez.

Az ellenlépést Moszkva kompenzációnak nevezi, és főként azokat az országokat célozza meg, amelyek Oroszországgal „barátságtalan vagy ellenséges” álláspontot képviselnek. A különbség a két logika között az, hogy az egyik oldal agresszor, amely kárt okoz a világgazdaságnak és egy másik nemzetnek; a Nyugaton lefoglalt vagyontárgyak tulajdonosai közvetlenül kapcsolatba hozhatók a háború finanszírozásával – a másik fél esetében viszont egyszerű piaci szereplőkről van szó, aki törvényes üzleti tevékenységet folytattak Oroszország területén.

Washington és európai szövetségesei mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz pénzügyi eszközt foglaltak le vagy zároltak le röviddel Ukrajna teljes körű inváziója után. Azóta ez a kör szélesedett.

A büntetőintézkedésekre válaszul Moszkva több külföldi befektető vagyonát speciális számlákra helyezte át, amelyeket a Kreml jóváhagyása nélkül nem lehet Oroszországon kívülre vinni.

(Euronews)

Andrej Belouszov közgazdász védelmi miniszteri kinevezése azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin a hadiipari komplexumot a gazdaság motorjává kívánja tenni, és militarizálása révén hosszú ideig folytatni kívánja a háborút.

Totálisan Putyin-párti személyről van szó, de miért egy civil?

A moszkvai elnöki rendszerben a vezető felé mutatott lojalitás az első és legfontosabb szűrő, melyen az új védelmi miniszter kétség nélkül átjut. Méltatói emlékeztetnek arra, hogy a Krím 2014-es annektálásakor Putyin gazdasági környezetében Andrej Belouszov volt az egyetlen, aki feltétel nélkül támogatta a döntést, miközben az oligarchák féltették profitjukat az esetleges nyugati szankcióktól, a vezérkar pedig a logisztikai problémák felett aggodalmaskodott.

Az idő Belouszovot igazolta, mert bár érkeztek szankciók az Obama-kormány részéről, 2022-re Oroszország nemzeti jövedelme visszaállt a ‘Krím előtti’ állapotra. Gyakorlatilag tehát – átmeneti veszteséggel -, de megszerezték Európa egyik legértékesebb stratégiai pontját, amit azóta is szilárdan tartanak, és ami nélkül az Ukrajna elleni háború megvívása szinte lehetetlen volna.

Putyin elnök akkor megjegyezte, hogy Belouszov katonásabban viselkedett, mint sok katona. Ha tehát bárki abban reménykedik, hogy egy polgári személy fölemelése a katonai hierarchia csúcsára egyben valamiféle civil enyhülés jele az orosz vezetésben, az valószínűleg csalódni fog. A döntés tisztán pragmatikus, hogy Oroszország felkészülhessen az ukrajnai háború technológiai szakaszára, és alkalmassá váljon egy esetleges háború megvívására a Nyugattal szemben is.

A védelmi miniszter nem vezeti a hadsereget, de ő biztosítja a fejlesztések feltételeit és a hadigazdaság működését

A döntés sürgősségét jelzi, hogy az ötödik elnöki ciklusát megkezdő Vlagyimir Putyin szinte egy percet sem várt a súlyos és merésznek mondható lépéssel. A háborúpárti bloggerek, akik többnyire veterán katonatisztek vagy titkosszolgálati szakértők, egyelőre óvatosan, de inkább pozitívan kommentálják a döntést. Legfőbb gondjuk az, hogy nem nagyon ismerik Belouszov személyét, de bíznak abban, hogy kézbe tudja venni a hadsereg szervezeti korszerűsítését, amiről elismerik, hogy halaszthatatlan.

Az előd, Szergej Sojgu egyre súlyosabb teher volt az elnök vállán. A miniszter sorozatosan kapta a nyakába a vádakat, hogy nem érti, és nem is ismeri a modern katonai stratégiákat, emiatt pedig nem képes a rendelkezésre álló hatalmas erőforrások célszerű felhasználására.

Ezek a kritikák – látva az ukrajnai háború első szakaszát – jogosak is voltak. Az orosz haderő aránytalan és gyakran szükségtelen vérveszteségeket szenvedett el, miközben Sojgu azzal dicsekedett az elnöknek, hogy naponta képes egy új ezredet kiállítani.

Az orosz katonai gondolkodást kívülről befolyásoló elemzők és bloggerek mantra szerűen ismételgették a hadsereg köreiben eluralkodott korrupciót és a rosszul kiválasztott csapatparancsnokok úrhatnám viselkedését, ami nem csak katonák ezreinek, de kulcsfontosságú tábornokoknak az életébe is került. Ezeket a jelenségeket egyöntetűen Sojgu személyéhez kapcsolták.

Azért is, mert a lopások és a korrupció elburjánzása miatt sokszor hiányoztak a frontról az alakulatok korszerű távközlési eszközei, és emiatt a magasabb parancsnokoknak fölöslegesen kellett túl közel menniük a vonalakhoz, kockáztatva ezzel személyes biztonságukat.

Felrótták a miniszternek azt is, hogy személyes hatalomféltéstől vezetve gátolta a Wagner-csoport ellátását, amivel szükségtelenül provokálta ki a mélyen lojális Jevgenyij Prigozsin lázadását. Ennek folytán az orosz haderő elveszítette egyik legértékesebb humán befektetését.

Kétségtelen, hogy a Wagner-lázadás és annak leverése hosszú hónapokra megzavarta az orosz műveleteket Ukrajnában. Emiatt kellett – például – megválni Szergej Szurovikin hadseregtábornoktól, aki pedig az előző őszön sikeresen óvta meg a szorult helyzetbe került haderőt a Dnyeper mentén.

Sojgu körül már április végén megfagyott a levegő, amikor a szövetségi nyomozók súlyos korrupció gyanújával őrizetbe vették helyettesét, Timur Ivanov vezérezredest. Az elemzők azonnal megjósolták Sojgu menesztését, de az utódját nem tudták megtippelni.

Mit várnak el Belouszovtól? A fő feladat a Nyugattal vívott hibrid háborúra való felkészülés

A legbefolyásosabb blogger csatorna, a Rybar szerint a kinevezés a védelmi hatóságokon belüli összes pénzügyi modell nagyszabású átstrukturálását jelenti. Hatalmas összegekről és ipari kapacitásokról van szó, hiszen Oroszország a legkeményebb szovjet időkre emlékeztető GDP-arányos katonai költségvetéssel vágott neki 2024-nek.

A Rybar abban reménykedik, hogy Belouszov felhagy a „színlelt szépség” mutogatásával, és nem látványos diavetítéseket tart az elnöknek, hanem egy teljesen világos Excel-táblát tesz elé, a leggazdaságosabb lehetőségekkel. Belouszov olyan személy, akinek mindig volt határozott álláspontja a fontos ügyekről, és emiatt népszerűtlen is, de pontosan erre van most szüksége az orosz védelmi minisztériumnak, állítja a blog.

Kirill Fedorov háborúpárti blogger szerint Belouszovnak nem az a feladata, hogy harcoljon, hanem hogy gazdaságilag biztosítsa a győzelmet, mert a termelés és a technológia az, ami majd megnyeri a háborút. A jelöltnek van bizalmi hitele, és ezzel lehetősége is közgazdasági tapasztalatainak igazolására. Ő az a személy, aki a hazai totális háborúba tudja vezetni a nemzetet.

[Megjegyzés: a totális háború fogalmát Joseph Göbbels használta 1943 elején, amikor a nácik meghirdették azt a gazdaságpolitikát, amiben minden anyagi és személyi erőforrást úgy kellett felhasználni, hogy az a győzelem céljait szolgálja. Ennek keretében engedték meg például a női munkavállalást a hadiipari vállalatoknál, amit Hitler korábban szigorúan megtiltott.]

A Katonai Csatorna nevű blog szerint a kezdetben speciális műveletnek indult hadjárat mára egy hosszú lemorzsolódási háborúvá fajult, ezért egy gazdaságból érkező személy kinevezésének közvetlen gyakorlati értelme van. A védelmi miniszteri poszton szereplő katona általában „hülye”, aki a laktanyán és a felvonuláson kívül semmit sem látott az életben, és ez nem segít a győzelemben, hanem inkább a gátja annak. Szergej Sojgu ezt az akadályt nem tudta megugrani, és katonai menedzseri képességeinek hiányát a Putyin iránti hűség sem pótolhatta.

Maga a ‘hibrid háború’ azt a komplex hadviselést jelenti, ami meghatározza a 21. század katonai konfliktusait, és amelyre Oroszország még nem készült fel teljesen, de erőteljes léptekkel halad felé, és több fronton előnybe is került a Nyugattal szemben.

Belouszov kinevezése annak a felismerése és elfogadása, hogy a nagy háborúk megnyeréséhez a puszta katonai (kinetikus, csapásmérő) erő már nem feltétlenül elégséges, hanem elsősorban a különféle képességek szinkronizálására van szükség.

A kifejezés Frank Hoffman amerikai tengerészgyalogos veterántól és katonai stratégától származik, aki szerint a modern hadviselésnek egészen újfajta szinergikus rendszert kell létrehoznia. Ebben a hagyományos és a nukleáris tényezők, a katonai és polgári célpontok ellen bevetett kiber-eszközök, a verbális fenyegetések, a gazdasági, politikai, jogi és diplomáciai kapacitások, a célország közvéleményének befolyásolása és vezetésének korrumpálása, de akár a bűnözés és még a terrorizmus bizonyos fajtái is beleférnek, egymást kiegészítő módon, és mindig az adott helyzethez igazodva.

A polip kulturális csápokkal is rendelkezik, és a végső csapás előtt szinte teljesen behálózza az ellenfelet, aki olyan helyzetbe keveredik, mint a pókhálóba esett légy.

Egy ilyen rendszer előfeltétele a lehető legszélesebb körű információszerzés, a rendkívül gyors reakciókészség, és a gazdasági-ipari kapacitások optimális kihasználása. Vagyis alapvetően nem katonai, hanem inkább menedzseri feladatról van szó.

Belouszov – egy tipikus szovjet-orosz karrierpálya

A 65 éves Belouszov a Moszkvai Állami Egyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett kibernetikai közgazdász diplomát, és azóta is foglalkozik tudományos munkával. 1986-tól a Szovjetunió Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében dolgozott, az ezredforduló után pedig a Makrogazdasági Elemző Központot vezette. Kormányzati munkát először 2006-ban vállalt, a gazdaságfejlesztési miniszter helyetteseként.

2013 és 2020 között Vlagyimir Putyin személyes tanácsadója volt.

2020-2024 között szolgált a Misusztyin-kormány első miniszterelnök-helyetteseként, ahol az egységes pénzügyi, hitel- és monetáris politika végrehajtását felügyelte. Portfóliója gigantikus volt, mert hatáskörébe tartozott a pénzügyek állami szabályozása, a piacfelügyelet, a bankszektor ellenőrzése, az infrastrukturális projektek és az orosz állam külföldi befektetései.

Közgazdasági felfogását tekintve Belouszov sosem volt híve a szabadpiacnak, hanem a kormányzati kiadások és az állami befolyás növelése mellett foglalt állást, némileg hasonlóan a Keynes-i iskola felfogásához, ami a 30-as években kirángatta az Egyesült Államokat a világválságból és új fejlődési pályára állította.

Az elmúlt években aktív részese volt az exportőrök többletnyereségének felderítésében és megcsapolásában, jegyzi meg a The Bell távirati csatorna.

Általában rideg, szókimondó figurának írják le, de nem törtetőnek, hanem olyan embernek, aki kivárja a neki rendelt időt. Az orosz üzleti világban sokan félnek tőle, mert a hirtelen szerzett nagy vagyonokat patkány-műveletnek szokta nevezni, másik állandó jelzője pedig a ‘vályú-vállalkozó’, amit azokra a külső haszonlesőkre ért, akik az állami megrendeléseket habzsolják fel, de ritkán teljesítenek megfelelően.

(Euronews)

Az orosz-ukrán határ két pontján is támadást indítottak az orosz szárazföldi erők pénteken Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv irányába. Az egyik áttörési kísérlet Vovcsanszk, a másik Kraszne település környékén bontakozott ki.

Az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint az orosz katonák először reggel 5 óra körül lépték át a határt, egynapnyi intenzív tüzérségi előkészítés után. A közlemény hangsúlyozza, hogy tartalékos erőket küldtek az ukrán állások védelmére.

Néhány ezer katona indult meg

A CNN elérte az ukrán hadsereg egyik tisztviselőjét, aki megerősítette, hogy Vovcsanszknál 1 kilométeres mélységben behatoltak az orosz csapatok Ukrajna területére. A forrás szerint a céljuk az lehet, hogy kialakítsanak egy tíz kilométer mély pufferzónát a határ mentén, és így távolabb szorítsák az ukrán tüzérséget a Belgorod-környéki orosz területektől.

Egy másik, a fejleményekről jó ismeretekkel rendelkező ukrán forrás azt mondta a CNN-nek, hogy Kraszne térségében nagyjából 5 kilométer mélyen hatoltak be Ukrajnába az orosz erők. Az informátor szerint az itteni támadásban négy orosz zászlóalj, azaz nagyjából 2000 katona vesz részt. Vovcsanszk és Kraszne körülbelül 75 kilométerre van egymástól.

Az ukrán vezetés azt állítja, hogy megállították az oroszokat

Az ukrán hatóságok igyekeznek kitelepíteni a civileket a térségből. Volodimir Zelenszkij elnök azt nyilatkozta az offenzívával kapcsolatban, hogy az ukrán csapatok fel voltak készülve a támadásra, és sikerült megállítaniuk az orosz előrenyomulást. Ukrán katonai jelentések elismerik, hogy több falut is elfoglaltak az orosz katonák, de azt is írják, hogy ezek a falvak nehezen védhetők voltak, és az ukrán védvonalat nem törték át az oroszok. A nemzeti gárda egyik egysége szerint szombatra a harcok intenzitása sokat csökkent.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, John Kirby így reagált a történtekre:

Az új frontvonalról kikerült képek alapján az oroszok a korábbi Z, V és O után új jelzést használnak a támadásban részt vevő harcjárműveiken:

Elterelő hadműveletről van szó?

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy mi az orosz offenzíva célja. Harkiv megye katonai közigazgatásának vezetője, Oleh Szinjehubov szerint a határtól 30 kilométerre lévő Harkiv várost nem veszélyezteti az orosz támadás, abban ugyanis olyan kevés katona vesz részt, hogy csak kisebb, provokáció-jellegű műveleteket tudnak végrehajtani.

Egyes ukrán értelmezések szerint ezért nem arról van szó, hogy komoly áttörést akarnak elérni az oroszok. A céljuk inkább az lehet, hogy a támadás miatt Kijevnek új egységeket kelljen a térségbe vezényelnie, és ezért meggyengüljenek az ukrán állások a front más pontjain. A képet azonban árnyalja, hogy az utóbbi időszakban több tízezer új katonát vezényelt Moszkva a térségbe, jelenleg nagyjából 50 ezren várnak bevetésre a határ orosz oldalán.

A harcok állását rendszeresen értékelő Institute for the Study of War mindenesetre valószínűnek tartja, hogy az orosz művelet célja tényleg az ukrán erők elvonása a front más, kritikus fontosságú szakaszairól. Az eddig bevetett egységek alapján az agytröszt nem tartja valószínűnek, hogy Harkiv város elfoglalása lenne a támadók célja.

Az Ukrajna elleni átfogó orosz offenzíva kezdetén, 2022 februárjában Harkiv határáig jutottak az orosz erők. A város ostroma egészen a nyár végéig zajlott, amikor az oroszok kivonultak, és Ukrajna visszaszerezte Harkiv megye egészét. A mostani betörés a legkomolyabb szárazföldi orosz támadás a térségben az orosz kivonulás óta.

Az elmúlt hónapokban ismét intenzívebben támadta az orosz légierő Harkivot, különösen a nagyváros energetikai létesítményeit. A helyi áramtermelő kapacitást sikerült is lenullázniuk az orosz bombáknak.

A litván parlament engedélyezte az ország csapatainak Ukrajnába küldését ukrán katonák kiképzésére, noha Kijevtől nem érkezett ilyen kérés – közölte kedden Ingrida Šimonyte, a balti köztársaság miniszterelnöke. A politikusnő szerint Moszkva bizonyára provokációnak tekinti majd Vilnius határozatát, de a litván hatóságok ettől nem riadnak vissza. „Ha folyton csak Oroszország reakcióját figyelnénk, akkor sosem jutnánk előbbre. Minden második héten arról hallani, hogy atomtámadásnak leszünk kitéve” – tette hozzá Šimonytė.

A leginkább fenyegetett balti államok főként Németországot győzködnék az erőteljesebb fellépés végett, de ebben eddig nem értek el áttörést.

Emmanuel Macron február végén jelezte, hogy engedélyezné  francia csapatok küldését Ukrajnába. A bejelentést követő nyugati vita nem jutott közös álláspontra, de Litvánia már akkor jelezte, hogy számára Ukrajna kérdésben megszűnt létezni a „vörös vonal”. Egyben nehezményezte, hogy a Macron-javaslat kétértelmű, mert nem tartalmaz konkrét terveket és határidőket .

Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök is támogatta a kezdeményezést, hogy nyugati csapatokat vessenek be országában, de csak kiképzési és karbantartási feladatokra. Ugyanakkor elismerte, hogy nem hívhatja meg más országok hadseregeit, hogy vegyenek részt az ellenségeskedésben, mert az jelenleg szükségtelen, és aránytalan orosz reakciókat váltana ki.

Május elején a moszkvai orosz védelmi minisztérium bejelentette , hogy a közeljövőben taktikai nukleáris csapásmérő gyakorlatokat kíván végrehajtani. A Kreml ezt közvetlenül összekapcsolta egyes NATO-országok kijelentéseivel, hogy esetleges katonai kontingenseket küldhetnek Ukrajnába.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta, hogy az Ukrajnában tartózkodó nyugati katonai személyzetet intervenciósnak fogják tekinteni, és „úgy is fogunk bánni vele. Ezt ők is jól tudják” – mondta, hozzátéve, hogy a NATO-erők és Oroszország összecsapása „teljes körű harmadik világháborúhoz” vezet.

Nem lép NATO-bakancs ukrán földre, de szélesebb lesz a segítségnyújtás – ez vátható a washingtoni közgyűlésen

A július derekán Washingtonban tartandó atlanti közgyűlésen várhatóan lezárják ezt a vitát, és a NATO többsége úgy fog dönteni, hogy megtagadja a fegyveres konfliktusba való közvetlen beavatkozást. Más kérdés, hogy a közgyűlés eltiltja vagy eltilthatja-e az egyes országokat saját szuverén döntésüktől a közvetlen katonai részvételt illetően Ukrajnában. Az viszont biztos, hogy egy ilyen hipotetikus esetben nem élveznék az Atlanti Charta által előírt kollektív védelmet.

Közvetlen részvétel tehát nem lesz, viszont közel 300 ezer főre növelik a konfliktusközeli zónákban állomásozó NATO-haderőket, ami példátlan koncentráció a szövetség történetében. Ezek a csapatok jórészt a Baltikumtól Bulgáriáig húzódó gerincen helyezkednek el, erős rakéta- és páncélos fegyverzettel.

Eddig az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin vezette az úgy nevezett „Ramstein csoportot”, ami annak az 50 országnak a laza tömörülése, amelyek támogatják Volodimir Zelenszkij hadseregét. A júliusi csúcson ezt a feladatot valószínűleg a NATO brüsszeli központjába helyezik át.

A lépés gyakorlati oka az, hogy a Kijevnek szállított anyagok 99 százaléka az Atlanti Szövetség 32 partnerétől származik, tehát Amerika részvétele rendkívül fontos, de egyáltalán nem kizárólagos. A politikai magyarázat pedig az, hogy a nyugati blokk fellépése így egységesebb lesz az európai közvélemény szemében, de Vlagyimir Putyin látómezejében is.

A NATO-csúcs előtti hetekben Austin sorra veszi a Patriot rakétaelhárító ütegekkel rendelkező országok vezetőit. Az ukránok számítása szerint 25 ütegre van szükség az egész terület védelméhez; hét pedig elegendő lenne a fő városközpontok megóvására. Austin jegyzékében azonban jelenleg csak két Patriot üteg van megjelölve, amelyek nem az USA-ból származnak, az egyik Németországból, a másik pedig Spanyolországból.

Hollandia még nem döntötte el, hogy küld-e Patriotokat Ukrajnába, Görögország pedig egyenesen kizárta. Lengyelország azért nem ad át ütegeket, mert ezekkel a rzeszowi katonai repülőteret védi, amely az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverzetek szétválogatásának logisztikai bázisa, vagyis a szállítmányok idegközpontja, ami kiemelt védelmet követel.

Olaszország inkább Samp-T légvédelmi rendszert küldene, az Egyesült Királyság pedig más típusú eszközöket biztosít.

Az idő nagyon sürget. A Brookings Institute elemzése 15-20 százalékos további orosz területnyerést jósol erre a nyárra, miközben a Pentagon újabb adag tüzérségi lőszere egyelőre az USA európai bázisain várakozik.

Beárnyékolhatja az amerikai-kínai kapcsolatokat a két ország külügyminiszterének találkozója, az álláspontok nem közeledtek. Washington és Peking másként tekint az Ukrajna elleni orosz háborúra. A Fehér Ház szerint jelentősen átrendezte a konfliktus erőviszonyait, hogy Kína Oroszországot támogatja. Ez a legmagasabb diplomáciai szinten kelt feszültséget.

Antony Blinken, az USA külügyminisztere hangsúlyozta, hogy Kína támogatása nélkül Oroszország nehezebben folytatná támadásait Ukrajna ellen. A transzatlanti biztonságot is gyengíti, hogy Peking támogatja Moszkva háborúját. „Ha Kína nem foglalkozik ezzel a problémával, mi megtesszük” – tette hozzá Blinken.

Az amerikai és a kínai külügyminiszter Tajvanról, a Dél-kínai-tengerről, a kereskedelemről és az emberi jogokról is tárgyalt. A találkozót követően mindkét nemzet hangsúlyozta a kommunikációs vonalak nyitva tartásának fontosságát, miközben sajnálkoztak, hogy a megosztottság egyre mélyebb.

A telepítés már megkezdődött

A taktikai nukleáris rendszereket a finn határ menti Karéliában állították fel, közli az Izvesztyija orosz védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozva. A terület történelmileg Finnország része volt, amelyet ‘bérbe adott’ a Szovjetuniónak a Téli háború végén (1940), és azóta sem követelte vissza.

A cirkáló és ballisztikus rakéták között nukleáris robbanófejjel is felszerelhető Iskanderek  alkotják az új rakétadandárt, amely a Putyin elnök által februárban visszaállított Leningrádi Katonai Körzet része lett. Az államfő szerint az átszervezésre Finnország NATO-tagságának fenyegetése miatt volt szükség.

A katonai körzethez tartozik a 11. és 14. hadsereghadtest, amelyek főhadiszállásai a kalinyingrádi és a murmanszki régióban találhatók.

A rakétadandár létrehozásával Európa legnagyobb csapásmérő csoportosítása áll fel, mondja a balti flotta egykori parancsnoka, Vlagyimir Valujev admirális. A mára 1,300 kilométeres NATO-határ övezetében található a világ legnagyobb koncentrált tüzérségi ereje, 1,500 löveggel és 100 rakétarendszerrel.

A Leningrádi Katonai Körzetet a 2010-es haderőreform során számolták fel, de visszaállításának ténye jelzi, hogy a Kreml hosszú távon is felkészül egy nagyszabású háború lehetőségére a NATO-val.

A másik oldalon, Finnországban, 2023 vége óta 15 létesítmény és zóna áll az amerikai csapatok rendelkezésére, ahol katonai felszerelést és lőszert tárolhatnak. Ezek között négy légibázis, egy hadikikötő és egy katonai vasútvonal is található. Az utánpótlás raktárai és a lőszerdepók az orosz határhoz vezető útvonalak mentén helyezkednek el, ami a mélységi területi védekezést segíti elő.

A februári elnöki rendelkezésig az Orosz Föderáció teljes nyugati határát a Nyugati Katonai Körzet egységei ellenőrizték. A szakértők szerint ez elmosta az orosz erők „stratégiai fókuszát”, és nem hangsúlyozta a haderők koncentrálásának fontosságát a NATO bővülésével szemben.

Mostantól a moszkvai körzet ellenőrzi az ukrán és a lengyel határt, Leningrád pedig a NATO északkeleti vonulatát, élén Finnországgal.

Az új orosz telepítések még azelőtt dőltek el, hogy a lengyel elnök kifejezte készségét amerikai atomfegyverek befogadására orszgába, ha a szövetségesi érdekek az megkívánják.

A Kalinyingrádba és Fehéroroszországba már korábban telepített orosz nukleáris ütőerő nem csak védelmi vonalat, de egy valóságos gyűrűt von, amivel a világ legfelfegyverzettebb és legveszélyesebb körzete alakul ki. Moszkvai szemszögből nézve erre a két északi ország NATO-csatlakozása miatt van szükség.

1995-ben történt a legsúlyosabb mészárlás Európában a második világháború óta: a délszláv háború idején a boszniai szerb hadsereg katonái Ratko Mladić tábornok vezetésével 8372 bosnyák férfit és fiút végeztek ki, 20 ezer nőt pedig megerőszakoltak, miután július 11-én elfoglalták az ENSZ-erők által védett biztonsági zónát. A népirtást a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűncselekménynek nyilvánította.

A holttesteket tömegsírba temették. Később a nyomok eltüntetése érdekében földgyalukkal kihantolták, és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat. A város környékén eddig több tucat tömegsírt tártak fel.

A boszniai államszövetségtől egyre nyíltabban elszakadni akaró szerb vezetés azonban lényegében azóta sem hajlandó elismerni, hogy genocídium történt, hosszú évek óta tagadják, illetve bagatellizálják a történteket.

A népirtás-tagadás olyan méreteket öltött, hogy Valentin Inzko, az ENSZ korábbi főmegbízottja 2021-ben rendeletet adott ki, amely 5 év börtönnel is büntetheti ezt. A háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja, Milorad Dodik azonban nyíltan közölte: nem hajtják végre a rendeletet.

Most pedig a boszniai szerb törvényhozók megszavazták azt a jelentést, amelyben tagadják, hogy a boszniai háború idején a 8000 muszlim fiú és férfi lemészárlása népirtásnak minősülne. Szerbek ezrei pedig tiltakoztak Banja Lukában az ellen, hogy az ENSZ Közgyűlése májusban határozatban emlékezzen meg az atrocitásról.

A szavazás része annak a kampánynak, amit Belgrád és a boszniai szerbek kezdtek az ENSZ várható lépése ellen.

Milorad Dodik, a régió nacionalista elnöke szerint a boszniai szerb hadsereg srebrenicai hadművelete csupán „nagy hiba” volt. „Bűncselekmény volt, de nem népirtás” – mondta Dodik a szerb zászlókat lengető és tapsoló tüntetők előtt. Felszólította a bosnyákokat, hogy vonják vissza a határozat támogatását, különben a szerbek nem fognak velük egy államban élni.

Aleksandar Vučić szerb elnök a múlt héten kijelentette: Szerbia harcolni fog az ENSZ-határozat ellen, amely a szerbeket hibáztatná. A szerb elnök attól tart, hogy a határozat alapul szolgálhat Bosznia számára, hogy háborús jóvátételt követeljen Szerbiától, a délszláv háború idején a boszniai szerbek szövetségesétől.

( EURONEWS )

Hiába emelik föl 705-ről 720-ra az Európai Parlament (EP) tagjainak számát, Magyarország – csakúgy, mint az öt évvel ezelőtti választások után – idén is ugyanannyi, 21 képviselőt küldhet az EP-be.

Jelenleg a magyar EP-képviselők közül 13 kormánypárti (a Fidesznek 12, a KDNP-nek 1 képviselője van), a maradék 8 mandátumon a Demokratikus Koalíció (4), a Momentum (2), a Jobbik (1) és az Esély Közösség osztozik (1). Utóbbit Ujhelyi István hozta létre 2022-ben, miután kilépett az MSZP-ből.

A Europe Elects közvélemény-kutatásai szerint idén januárig úgy nézett ki, hogy ez a felállás marad meg az idei választások után is, a kegyelmi botrány és Magyar Péter politikai pályára állása miatt viszont alaposan megváltozott a helyzet.

Az Euractiv által közölt legutóbbi felmérésben most már csak 11 mandátumot jósolnak a kormánypártoknak – ami még így is a mandátumok több mint felét jelenti.

Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy Magyar Péter új pártjának felbukkanása az ellenzéki térfélen is változást hozhat az EP-választáson: a Tisztelet és Szabadság (TISZA) párt a szavazatok 13 százalékát szerezheti meg, és ezzel 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Az áprilisi adatok szerint ugyanilyen eredményre számíthat a Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP és a Párbeszéd pártszövetsége is. Ebben az esetben ez három DK-s képviselőt jelentene, mert abban állapodtak meg, hogy közös listájuk első három helyén DK-s politikus szerepel.

A felmérés szerint egy vagy két mandátumot szerezhet a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a Momentum és a Mi Hazánk Mozgalom. Néhány héttel korábbi becslés még azt mutatta, hogy mandátumszerzésre esélyes lehet Vona Gábor pártja, a Második Reformkor és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom is.

A végeredményt befolyásolhatja, hogy az 5 százaléknál kevesebbet elérő pártok nem jutnak be az EP-be, így a rájuk leadott szavazatok elvesznek. Ez azt jelenti, hogy ha sokan szavaznak ilyen pártokra, akkor az 5 százaléknál többet elérők könnyebben jutnak egy-egy mandátumhoz.

Jogi lépéseket tesz a magyar kormány a SPAR kiskereskedelmi lánccal szemben, jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ATV beszámolója szerint.

A politikus azt mondta, hogy az ügyben az igazságügyi miniszter fog eljárni, de azt nem árulta el, hogy az osztrák anyacég vagy a magyar leányvállalat, esetleg mindkettő ellen nyújt majd be feljelentést Tuzson Bence. Nagy annyit közölt, hogy több szintről is érkezett sértő állítás a SPAR-tól.

Nyílt háború a SPAR és a kormány között

A magyar kormány és a SPAR viszonya nagyon elmérgesedett az utóbbi időben. Az üzletlánc osztrák vezetése két dologgal húzta ki a gyufát: egyrészt az Európai Unióhoz fordult a kiskereskedelmi láncokat sújtó magyarországi különadó miatt, másrészt pedig azzal vádolta meg a kormányt, hogy a hatalomhoz közeli szereplők megpróbáltak részesedést szerezni a cégükben.

A különadóval kapcsolatban a SPAR azt állítja, hogy diszkriminatív, és számos uniós szabályt megsért. Nagy Márton ezzel kapcsolatban most azt mondta, hogy az Európai Bizottság egyelőre még vizsgálja, hogy indítson-e eljárást.

A SPAR vezérigazgatója, Hans Reisch március közepén úgy fogalmazott egy osztrák lap kérdésére, hogy „viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet”.

A magyar kormány hevesen tagadja, hogy megpróbálták volna bevásárolni magukat az üzletláncba. A legélesebben Lázár János fogalmazott. A miniszter kijelentette, hogy a cég meg fogja fizetni az árát annak, amit az elmúlt napokban tett, hazugnak nevezte a SPAR vezetőségét, majd mégis belengette a felvásárlást:

„Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a SPAR így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, az alaptalan állításokat tőlük, és inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül” – mondta.