(3385) Ezt kapd ki!

Az eredeti cikk fordítását a VIP előfizetőknek E-mailban elküldöm

Globális szakértő gárda 10 súlyos hibát talált a leggyakoribb COVID tesztnél, ezért követelik a teszt azonnali bevonását.


A global team of experts has found 10 FATAL FLAWS in the main test for Covid and is demanding it’s urgently axed. As they should


By Peter Andrews, Irish science journalist and writer based in London. He has a background in the life sciences, and graduated from the University of Glasgow with a degree in genetics.

A peer review of the paper on which most Covid testing is based has comprehensively debunked the science behind it, finding major flaws. They conclude it’s utterly unsuitable as a means for diagnosis – and the fall-out is immense.Last week, I reported on a landmark ruling from Portugal, where a court had ruled against a governmental health authority that had illegally confined four people to a hotel this summer. They had done so because one of the people had tested positive for Covid in a polymerase chain reaction (PCR) test – but the court had found the test fundamentally flawed and basically inadmissible.

Now the PCR testing supremacy under which we all now live has received another crushing blow. A peer review from a group of 22 international experts has found 10 “major flaws” in the main protocol for such tests. The report systematically dismantles the original study, called the Corman-Drosten paper, which described a protocol for applying the PCR technique to detecting Covid.

The Corman-Drosten paper was published on January, 23, 2020, just a day after being submitted, which would make any peer review process that took place possibly the shortest in history. What is important about it is that the protocol it describes is used in around 70 percent of Covid kits worldwide. It’s cheap, fast – and absolutely useless.

The 10 deadly sins

Among the fatal flaws that totally invalidate the PCR testing protocol are that the test:

  • is non-specific, due to erroneous primer design
  • is enormously variable
  • cannot discriminate between the whole virus and viral fragments
  • has no positive or negative controls
  • has no standard operating procedure
  • does not seem to have been properly peer reviewed

Oh dear. One wonders whether anything at all was correct in the paper. But wait – it gets worse. As has been noted previously, no threshold for positivity was ever identified. This is why labs have been running 40 cycles, almost guaranteeing a large number of false positives – up to 97 percent, according to some studies.

The cherry on top, though, is that among the authors of the original paper themselves, at least four have severe conflicts of interest. Two of them are members of the editorial board of Eurosurveillance, the sinisterly named journal that published the paper. And at least three of them are on the payroll of the first companies to perform PCR testing!

Heroes we deserve

The 22 members of the consortium that has challenged this shoddy science deserve huge credit. The scientists, from Europe, the USA, and Japan, comprise senior molecular geneticists, biochemists, immunologists, and microbiologists, with many decades of experience between them.

They have issued a demand to Eurosurveillance to retract the Corman-Drosten paper, writing: “Considering the scientific and methodological blemishes presented here, we are confident that the editorial board of Eurosurveillance has no other choice but to retract the publication.’’ Talk about putting the pressure on.

It is difficult to overstate the implications of this revelation. Every single thing about the Covid orthodoxy relies on ‘case numbers’, which are largely the results of the now widespread PCR tests. If their results are essentially meaningless, then everything we are being told – and ordered to do by increasingly dictatorial governments – is likely to be incorrect. For instance, one of the authors of the review is Dr Mike Yeadon, who asserts that, in the UK, there is no ‘second wave’ and that the pandemic has been over since June. Having seen the PCR tests so unambiguously debunked, it is hard to see any evidence to the contrary.

The house of cards collapses

Why was this paper rushed to publication in January, despite clearly not meeting proper standards? Why did none of the checks and balances that are meant to prevent bad science dictating public policy kick into action? And why did it take so long for anyone in the scientific community to challenge its faulty methodology? These questions lead to dark ruminations, which I will save for another day.

Even more pressing is the question of what is going to be done about this now. The people responsible for writing and publishing the paper have to be held accountable. But also, all PCR testing based on the Corman-Drosten protocol should be stopped with immediate effect. All those who are so-called current ‘Covid cases’, diagnosed based on that protocol, should be told they no longer have to isolate. All present and previous Covid deaths, cases, and ‘infection rates’ should be subject to a massive retroactive inquiry. And lockdowns, shutdowns, and other restrictions should be urgently reviewed and relaxed.

Because this latest blow to PCR testing raises the probability that we are not enduring a killer virus pandemic, but a false positive pseudo-epidemic. And one on which we are destroying our economies, wrecking people’s livelihoods and causing more deaths than Covid-19 will ever claim.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3384) Mit tudunk ma?

Tibor bá’ online

Vagyis, a Világban 70 vakcina fejlesztés folyik, amelyek közül még egyet se hagytak jóvá. A III. (klinikai) vizsgálatban 13 van, a II. fázisban 17, és az I. fázisban pedig 40.

Mára megállapításra került, hogy COVID-19 pandémiában szenvedők leginkább fertőznek a tünetek megjelenése előtt két nappal (!!!), és öt nappal utána. Ennek a jelentőségére nem kell, hogy felhívjam a figyelmet. Egy tünetmentes barát, vagy rokon se jelent életbiztosítást. Erre különösen karácsonykor érdemes emlékezni. Az új tények ismeretében a hatóságoknak meg kell fontolni a karanténba vonulás időtartamát is.

Figyelmeztettek, hogy a koronavírus idővel vakcina rezisztenssé tud válni. Ezért a kutatók felhívják a figyelmet az éberség fontosságára.

Egyre több bizonyíték van arra, hogy egy korai mutáció (614G) a járvány leállítását nehezebbé teszi. Korábban a kutatók nem tartották valószínűnek, hogy a koronavírus mutáció útján fertőzöttebbé válhat. Azonban az új kutatási eredmények hatására megváltoztatták a véleményüket.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3383) Izraeli….

Tibor bá’ online


Izraeli diplomácia

Izrael állam, megalakulása óta folytat egy nagyon hatásos “diplomáciát”, aki útjában áll, vagy céljainak nem felel meg, azt egyszerűen likvidálja. Íme (a palesztin arabokkal való háborúskodás áldozatai természetesen mellőzve vannak):

September 11, 1962 Munich  West Germany Heinz Krug német rakétatudós
February 23, 1965 Montevideo  Uruguay Herberts Cukurs repülési szakember
October 16, 1972 Rome  Italy Abdel Wael Zwaiter
December 8, 1972 Paris  France Mahmoud Hamshari
January 24, 1973 Nicosia  Cyprus Hussein Al Bashir
April 6, 1973 Paris  France Basil Al-Kubaissi
April 11, 1973 Athens  Greece Zaiad Muchasi
June 28, 1973 Paris  France Mohammad Boudia
March 27, 1978 East Berlin  East Germany Wadie Haddad
June 13, 1980 Paris  France Yehia El-Mashad egyiptomi atomtudós, egyetemi tanár
September 1981 São Paulo  Brazil José Alberto Albano do Amarante A brazil atomprogram szakembere
August 21, 1983 Athens  Greece Mamoun Meraish
June 9, 1986 Khalid Nazzal .
October 21, 1986 Munther Abu Ghazaleh
April 16, 1988 Tunis  Tunisia Abu Jihad
July 14, 1989 Alexandria  Egypt Said S. Bedair egyiptomi tudós, mikróhullámú szakértő
March 20, 1990 Brussels  Belgium Gerald Bull kanadai mérnök Szaddam Husszein szolgálatában
June 8, 1992 Paris  France Atef Bseiso
October 26, 1995 Sliema  Malta Fathi Shaqaqi
September 27, 2004 Damascus  Syria
August 1, 2008 Tartus  Syria Muhammad Suleiman katonai szakértő.
January 12, 2010 Tehran  Iran Masoud Alimohammadi
July 23, 2011 Tehran  Iran Darioush Rezaeinejad iráni mérnök
November 12, 2011 Tehran  Iran General Hassan Tehrani Moghaddam iráni rakéta szakértő
January 11, 2012 Tehran  Iran Mostafa Ahmadi-Roshan iráni atomtudós
February 12, 2013 Damascus  Syria Hassan Shateri
July 5, 2014 Damascus  Syria Mwafaq Badiyeh
April 21, 2018 Kuala Lumpur  Malaysia Fadi al-Batsh

A legutolsó sikeres gyilkosságok:

Kaszem Szulejmáni az iráni forradalmi gárda vezetője 2020. január 2.

Mohsen Fakhrizadeh iráni atomtudós 2020. november 27.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3382) Antarktisz

Tibor bá’ fordítása online


Mit rejt az Antarktisz jégmezői alatt húzódó tó

Az orosz tudósok beszámoltak az Antarktisz jege alatt húzódó, Vosztok-tóban található, teljesen ismeretlen baktériumról. A felfedezett mikroorganizmus választ adhat arra a kérdésre, hogy milyen életformát találhatunk a bolygóközi űrben. A kutatók szerint a w12310 névre keresztelt baktérium teljesen ismeretlen volt a kutatók előtt. Később kiderítették, hogy genetikailag a baktérium mindössze 86 százalékban azonos az összes ismert organizmussal. A Lentaru szerint ez tökéletesen elégséges annak a ténynek a megállapításához, hogy a mikroorganizmus teljesen egyedülálló.

A szokatlan baktérium felfedezési helye az Antarktisz gleccserei alatt elhelyezkedő legnagyobb tó. A tó feletti jég vastagsága 4000 méter, és a becslések szerint 20.000 éves. Az orosz űrkutató állomásról elnevezett Vosztok-tó 15.000 éven át maradt elszigetelve a Föld többi részétől, állítják a tudósok. A tó vizének hőmérséklete a felszín közelében mindössze 2-3 fokkal van fagyáspont alatt. Vagyis nagy valószínűséggel a tó fenekén geotermikus forrás lehet, ami melegíti a tavat és kellemes életkörülményeket biztosít mikroorganizmusok részére. A környezet, amiben a w12310 baktérium fennmarad hasonló lehet ahhoz, ami a Jupiter bolygó holdjainak (Ganümédesz, Kallisztó, Európé) jégóceánjai alatt, valamint a Mars bolygó pólusainál található. A tudósok ebből arra következtetnek, hogy az Antarktisz prehisztorikus jege alatt található mikroorganizmusok tanulmányozása megoldhatja a talányt, hogy milyen életformákkal találkozhatnak az űrben.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3381) Hétvégi lazítás

Tibor bá’ vissza a múltba online – ausztrál emlékek


Ham Sandwich

Pista bácsi nem volt több 35 évesnél, és így a mai fogalmak szerint aligha érdemelte ki a bácsi megszólítást. Bácsiságát, azt hiszem, két dolognak köszönhette. Egyfelől, vagy tíz-tizenkét évvel volt idősebb nálunk, amit mi huszonévesként igen soknak tartottunk, másfelől pedig vidéki volt, és ez még Melbourne-ben is érezni lehetett rajta. Mindent összevetve Pista bácsi az a fajta rátarti magyar volt, aki húsz év után pontosan annyit fog tudni angolul, mint húsz nap után tudott, vagyis semmit.

Pista bácsi bejárt abba a fitzroy-i magyar milk barba, ahol egy időben én is mindennapos vendég voltam. Ízes magyarsággal beszélt, de hát az ott nemigen érdekelt senkit. Valami gumigyárban dolgozott igen kemény körülmények között, amit az irgalmatlan meleg és a penetráns vegyi szag tett majdnem elviselhetetlenné. Ilyen kemény körülmények esetében a munkaadó nem kényes a nyelvtudásra, ilyen állást a Pista bácsik is kapnak.

Pista bácsi egyébként békés természetű ember volt, csendes, sokat tűrő. Panasz a száját sosem hagyta el. Csendesen éldegélt, számunkra megfejthetetlen volt, miért itt és minek.

Egyik este a társaságnak nem volt nagy kedve a dumához, inkább csak üldögéltünk, így Pista bácsi is szóhoz jutott.

– A franc, csak tudnám, miért kell nekem mindig fasírtot ennem? – Nocsak, még sincs minden rendben, kaptuk fel a fejünket.

– Miért kellene neked mindig fasírtot enned? – tettem fel a kérdést, és fürkészni kezdtem Pista bácsi’ arcát.

Hadd szúrjam közbe, hogy déltájban a gyárak, irodák, intézmények mind-mind leállnak lunch time címen, amely ebédidőt jelent, úgy megközelítőleg.

Na, most belém lehet kötni, miért megközelítőleg! Hát, azért, mert az időpont, az időtartam és a cél a lunch time és ebédidő között azonos, de a bonyolítás merőben más.

A lunch time-ot illik betartani másodperc pontossággal, ami azt jelenti, hogy mindenki űzi magát, rohan, alig rágja a falatot.

Idehaza az ebédidőre jó tíz-tizenöt perccel korábban kezdenek „felkészülni”, egymásnak átkurjongatni, „Jössz enni, Marika?” Rendszerint húsz perccel tovább tart, mint kellene, és akkor is hoz magával mindenki egy kis süteménymaradékot, amelyet az íróasztalnál fogyaszt el. Egy órával később jön a kislány, akitől meg lehet rendelni a másnapi „ala kártot”, és nagyokat lehet vitázni a kollégákkal, ki mit rendeljen, illetve a jelen éppen nem levők helyett mit rendeljenek stb. Ezen okokból kifolyólag az én agyamban a „lunch time” és az „ebédidő” nem is egy emeleten van, bár tudom, hogy az egyik a másiknak pontos fordítása.

Hát, akkor most vissza Ausztráliába. Szóval, az emberek egy részének a felesége még reggel csomagol lunch-ot, mert így olcsóbb. A magányosok és pénzesebbek (ezek nem mi voltunk) beszerzik maguknak a helyszínen.

A helyszín az rendszerint egy bódé az utcán, ahonnan lunch time alatt ezrével szórják ki az előre gyártott szendvicseket.

A szendvicsek pedig a 12×12 centis „kockakenyér” két hajszálvékony szeletéből állnak, vékonyan megvajazva, és közé téve akármi.

Az akármi lehet: szardínia, sonka, csirkehús, sajt, tojás, sült marha, főtt rák meg a fene tudja, még mi. Viszont bőségesen van bele téve fejes saláta levele, amitől az egész olyan mutatósan vastaggá válik.

Ezzel a dolog még nincs kész. Ugyanis a 12×12 centis, négyzet alakú, dupla kenyérszeletet a benne lapuló töltettel együtt mindkét átló irányában át is vágják. Így kapunk 4 darab aprócska, egyenlő szárú derékszögű háromszöget, amelyeknek átfogója 12 cm, befogói hossza pedig egyenként 8,5 cm. De guszti vagy! Hamm, bekaplak, egy falat!

Még annyit kell tudni a szendvicsekről, hogy „jobb helyeken” mindezt fehér és barna kenyérből is elkövetik.

Ezekben a bódékban lehet még kapni pie-okat is (kiejtése: páj), amelyek linzertésztába bújtatott édes és sós töltetek, és hamburgert, amelyet Pista bácsi a történetem elején „fasírtnak” titulált. Nagyon helyesen.

A hamburger adjusztálása merőben más. Nem nagyon kellene firkálnom róla, elvégre néhány éve a budapesti főutakat is ellepték a hamburgeristák. Enyhén fonnyadt zsemle behasítva, becsapva közé egy alig átsült, erősen hagymás, darált marhahúsból préselt, vékony szelet, jól szemen spriccelve valami büdös szósszal, és kész. Szerencsétlen Pista bácsi ezt ette hónapok óta.

Na, most folytassuk ott, ahol abbahagytam a Pista bácsival elkezdett beszélgetést.

– Hát, öcsém, azért eszem mindig csak fasírtot, mert nem tudom, hogyan kérjek mást. – Megint csak összenéztünk.

– Miért, Pista bácsi, mit kérsz?

– Hát, azt mondom, hogy „hamburger plíz”, aztán kapom a fasírtot.

– És mit szeretnél enni legközelebb?

– Mondjuk sonkás szendvicset, azokkal a szép piros szeletekkel.

– Figyelj, Pista bácsi! Legközelebb mondd azt, hogy „hem szendvics plíz”, na, mondd utánam! Hem szendvics, hem szendvics.

– Hát „hem szendvics plíz”.

– Nagyon jó, Pista bácsi, nagyon jó.

Másnap este vártuk Pista bácsit, hogy megtudjuk, sikerült-e neki betörni a hem szendvicset fogyasztók táborába. Helyette Zsíros Karcsi jött, már az ajtóban fuldoklott a röhögéstől.

Kiderült, hogy délben Zsíros Karcsi 2 méterrel állt Pista bácsi háta mögött, és mindent tisztán látott és hallott. Ezek szerint, amikor Pista bácsira került a sor, büszkén köpte ki a szavakat, „hem szendvics plíz”. Igen ám, de az árus tudni akarta, hogy fehér vagy barna kenyérből kéri-e, tehát visszakérdezett.

– How do you want it, with white bread or brown bread? – Ebből Pista bácsi egy kukkot sem értett, így hát megismételte a betanult szöveget.

– Hem szendvics plíz.

– All right – fakadt ki az árus –, de hogy kéred, barna kenyérrel vagy fehér kenyérrel?

Pista bácsi, nem értve a kérdést, nem tehetett mást, újra megismételte:

– Hem szendvics plíz.

Erre már az árusnak kezdett elfogyni a türelme, főleg, mert Pista bácsi mögött egyre gyűlt a kielégítetlen vevők sora.

– All right, you fucking idiot, how do you want it? White bread or brown bread?

Pista bácsi először kétségbeesetten körülnézett, majd lemondóan nyögte ki a már sokszor bevált szavakat.

– Hamburger plíz.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3380) Sorsunk

Tibor bá’ online


Már nagyon régen nem volt politikai poszt, de most nem vagyok képes kihagyni az alkalmat, mert mérföldkőnek nevezhetőek a napi események.

Orbán Viktor belemondta a szemünkbe, hogy Brüsszelben az a nézet, hogy ahova nem engednek be migránsokat, az nem jogállam. Ezt pedig ő, mint Magyarország miniszterelnöke nem engedheti meg a magyar emberek rovására. Nem tudom ezt hányan veszik be az országban, de én már szinte komikusnak találom. Na jó, de mi következik ebből?

Mi nem engedünk be migránsokat (aminek különben én is híva vagyok), tehát nem vagyunk jogállam, és ezért (parasztosan fogalmazva) nem kapunk több pénz, az orbáni magyarázat szerint. Szerencsére, vagy sokak szerencsétlenségére, Orbán megvétózhatja a pénzosztást, és ezzel jól keresztbe tesz 25 tagállamnak, viszont nem lehet tőle megtagadni a pénzt jogállami alapon.

Úgy sejtem, Orbán a pénzről már rég lemondana, csak ne derüljön ki ország-világ előtt, hogy Magyarország már réges régen nem jogállam. Tehát köti az ebet a karóhoz, amiben egyenlőre Lengyelország partner. Akinek ez nem világos, annak megjegyzem. Orbán, Merkelnek azt mondta, hogy amit kér tőle az egyenlő az öngyilkossággal. Különben jó helyen mondta, mert Merkel eddig mindent elnézett neki azért, mert a német vállalatok állítják elő a magyar GDP 52 százalékát, és a hasznot természetesen ki is viszik innen. Magyarul német gyarmat vagyunk, államilag garantált jogfosztott rabszolgák felajánlásával.

A lényeg mégis az, hogy Orbán a büdös életben nem fogja visszavonni a vétóját. Egyszerűen nem vonhatja vissza, mert ha visszavonja és kiderül, hogy nagy rakás brüsszeli pénz Mészárosék zsebébe vándorolt, akkor be lehet őket perelni, na nem itthon, és vissza lehet követelni az ellopott pénzt.

Marad Brüsszel. Illetve maradna, de néhány tagállamnak teli van a hócipője Orbánnal. Vagyis, ha Merkel bármit kitalálna, meg fogják vétózni. Megy egymás felé a két kecske a keskeny pallón, és egyik se akar utat adni a másiknak.

Nem fognak beleesni a patakba, mert annyira azért nem hülyék. Arra vagyok kíváncsi, mikor döbbennek rá, hogy Orbánnak nincs többé helye az Unióban. És ha már jósolok hozzá teszem, Lengyelország az utolsó percben vissza fog lépni. Hogy velünk mi lesz, azt csak a magyarok istene tudja. Majd fizetitek a 30 évre felvett hitel törlesztéseit. Azért, abból is van némi haszon, ha az ember 87 éves. Gürizzen az, aki megússza a COVID-19 fertőzést, és Orbánt kétharmaddal harmadszor is beszavazza a hatalomba.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3379) Statisztika

Tibor bá’ online


A házi közvélemény kutatásban megkérdeztük, hogy hogyan válaszolsz a kérdésre: beoltatod-e magad vagy sem? A kérésre 150 olvasó válaszolt. Ezek 23 százaléka volt IGEN, majd duplája, 42 % NEM és 35 % még nem döntött. Valószínűek tartom, hogy ezek is egy-harmad, két-harmad arányban fognak dönteni. Ez különben jobb az országos átlagnál, mert ott az igenek aránya csak 17 %. Némileg tehát érvényesül az értelmes emberek fóruma, mer 23 % mégiscsak több mint 17.

Így vagy úgy, ha durván akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám sorainkban kétszer több az értelmetlen, mint az értelmes ember. De nem erről van szó. A rengeteg összeesküvési elmélet hirdetés megtette a magét. De mért nem gondolkodtok el logikusan? Az összes vakcina III. vizsgálatánál 20-40 ezer embert oltanak be. Egyetlen egy se halt bele. Akkor mitől féltek? Mellékhatástól? A COVID-19-nek van mellékhatása, sőt bele is lehet halni. Ha választani kell én inkább a vakcina még nem jelentkezett mellékhatását választom a COVID-19 helyett.

Nézzük a esztelen propagandát. L.S. barátunk legutolsó hozzászólását itt leközlöm. Olvassátok el, és szavazzatok. A jövőben ilyen vaskos marhaságot átengedjek-e vagy sem?



Pennsylvánia, 2O18.január 11.

Egy előtervezett tömeggyilkosság a napirenden

  1. Stanley Plotkin, esküdtszéki eljárásának hivatalos jegyzőkönyve

Cleanthis Grivas


“Az következő fasizmust már nem fasizmusnak fogják nevezni.

“Totalitárius terápiás államnak” fogják nevezni.

És annak jelképe nem lesz a horogkereszt vagy a sarló-kalapács.

Egy mérgekkel ellátott fecskendő lesz, amely áthatol egy ártatlan újszülött

gyermek testén és erőszakkal vezeti be a betegség bomló univerzumába.

Sajnos: “A történelem rossz tanár: először rója a  büntetést, majd késöbbre

hagyja, hogy a tanuló megtudja, midezt miért.” (Arthur Koestler)

Κλεάνθης Γρίβας ( Cleanthis Grivas )


  1. A NÁZIZMUS UTJÁN: 1933-tól 2018-ig
  6. (Óriási) érdekellentétek

A tudosok “lelkiismeret” megszerzésének az ipara

  1. Az úgynevezett “tudományos” kutatás abszolút megbízhatatlansága.
  2. Vakcinák: A nácizmus által kijelölt úton.

Kísérletek bebörtönzött anyák babáival, árvákkal, a társadalom peremére szorult emberekkel,

szellemi fogyatékossággal élő személyekkel, stb.

Kommentár: Az oltások és a nácizmus “etikájának” újjáélesztése

  1. Hepatitis B vakcinák

Kommentár: Az oltások “ártatlanok, amíg bűnösségüket  be nem bizonyítják …”.

  1. DTap / TDaP oltások és autizmus

Kommentár: Mr. Hyde eltávolította Jekyll doktort.

  1. HPV vakcina (Gardasil)

A nagy trükk az adatok megváltoztatása

Megjegyzés: A biztonsági teszt eredményeinek a módosítsa.

  1. Pertussis és hepatitis B oltások.

Kettős kritérium az oltásbiztonsági tesztekben

A vakcina mellékhatásainak figyelése 2-5 napig tartott!!

  1. A pertussis vakcina hatékonysága

Az immunitás valószínűleg 5 évig tart. (!)

A vakcina hatékonysága 2 év után csökken. (!)

A beoltott emberek továbbítják a betegséget. (!)

Kommentár: Naiv az aki a naiv kijelentést teszi, miszerint “az oltás védi az oltott embereket és a közösséget”.

  1. A túlaktív immun: a nagy gyilkos

A vakcinák célja az immunrendszer aktiválása.

Kommentár: Az immunrendszer túlstimulációjának kiváltása azonban az autizmus egyik fő oka.

  1. Az események jelentési rendszerének (VAERS) adatai “A legtöbb mellékhatás valószínűleg a VAERS rendszerhez kapcsolódik” … de “ez helyes”, és hogy “a VAERS rendszerben a vakcina mellékhatásainak csupán 1% -át képviselik” (!!!)

Kommentár: A “tudományos” logika trükkjei

  1. A kivételek megszüntetése vallási okokból

“A bibliai szövegeket az oltások feltalálása előtt írták.” [!]

Kommentár: De a szülők a gyermekek oltásának megtagadásáról szóló döntéseik a jelenlegi tapasztalataikon alapulnak, nem pedig a “bibliai szövegeken” vagy az orvosi kezeléseken.

Bibliográfia: az irás végén


A teljes jegyzőkönyv:


Éljetek a lehetőségekkel!

(3378) Dollár…

Tibor bá’ fordítása online


Dollár lemaradt az Euróval szemben a nemzetközi elszámolásban

A nemzetközi elszámolást végző Swift rendszerből származnak az adatok

2020 októberében a globális fizetéseknél leginkább az eurót alkalmazták.

A Swift (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications = Társaság az egész Földre érvényes financiális telekommunikációra) több mint 11 ezer financiális intézménnyel áll kapcsolatban 200 országban. Az ő kimutatásuk szerint a részesedés így alakult:

€ = 37,82%

$ = 37,64%

Ł, jen, CAD = 12,25% (angol font, japán jen, kanadai dollár)

Juan = 1,66% (kínai juan)

Az Euró éppen hogy lehagyta a dollárt, de lehagyta. Ez a „lehagyás” a jövőben valószínűleg fokozódni fog. Érdekesség, hogy a rubelről nincs egy árva szó se.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3377) AstraZeneca

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online


Az AstraZeneca által gyártott koronavírus vakcina előállítása könnyű és olcsó, ezen kívül úgy tűnik hatékony

Ezt kapjuk mi is

Az első kiértékelések szerint a gyártók rátaláltak egy kiszerelő üzemre.

Szerzők: Rebecca Robbins and Benjamin Mueller

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem tegnapelőtt (november 23.) bejelentették, hogy az olcsó és könnyen előállítható koronavírus vakcinájuk hatékonynak bizonyul, követve a vezető vakcina gyártók reménykeltő eredményeik bejelentését.

Az első kiértékelések szerint a klinikai vizsgálat azt mutatta, hogy a vakcina hatékonysága 62 illetve 90 százalékos, attól függően, hogy alkalmazták azt. Ez azt jelenti, hogy a vakcina jelentős muníciónak számít a pandémia ellen, ami a mai napig 1,3 millió ember életét vette el 2020 januárja óta.

AstraZeneca állítja, hogy még ebben az évben elkezdi a vakcina leszállítását, és képesek lesznek 3 milliárd dózis előállítására a jövő évben. Mivel egy embernek két dózist kell kapni, ez azt jelenti, hogy a Földön minden ötödik embert be tudják ezzel a mennyiséggel oltani.

Más vakcina gyártóktól eltérően az AstraZeneca hatalmas mennyiséget fog tudni gyorsan legyártani, amit könnyen lehet hosszabb időre tárolni és a költség nem fogja meghaladni a néhány dollárt.

Pfizer és Moderna vizsgálati eredményei 95 százalékos hatékonyságot mutatnak, de ezeket a vakcinákat -80°C hőmérsékleten kell tartani, ami a tárolást, szállítást és szétosztást igen megnehezíti. Ezen kívül az AstraZeneca 3-4 dolláros dózisai csak tört része annak, amibe a többi gyártó termékei kerülni fognak.

Az AstraZeneca változó hatékonyságának oka az oltás beadásának módja. A 90 százalékos hatékonyságot akkor érték el, amikor az első oltás fél dózis volt, a második oltás pedig egy teljes dózis. A hatékonyság csökkent, amikor mind az első oltásnál, mind egy hónappal később a második oltásnál teljes dózist alkalmaztak.

A klinikai vizsgálatot Nagy Britanniában és Brazíliában végezték. A vizsgálat alatt nem tapasztaltak hátrányos mellékhatást. A vizsgálatot ideiglenesen leállították, amikor Angliában az egyik önkéntesnél neurológiai panaszokat tapasztaltak.

A gyártók a klinikai vizsgálat eredményeit benyújtják Nagy Britanniában, Az Európai Unióban és Brazíliában az engedélyező hatóságoknak, hogy beindíthassanak egy vészhelyzeti jóváhagyást.

Míg a Pfizer és Moderna mRNS technológiát alkalmaz, az AstraZeneca vakcina ettől eltérő. Csimpánz adenovirus legyengített változatát használják, amivel koronavírus géneket juttatnak az emberi sejtekbe. Ez beindítja az immunrendszert, hogy a tényleges koronavírusokkal felvegye a harcot.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3376) Öregedés gátlás

Tibor bá’ fordítása online


Forrás: RT

A tudósok felfedeztek egy fontos sejtfehérjét, ami az öregedésért felelős. Ez lehetőséget biztosíthat az öregedés lelassítására vagy akár megállítására. Úgy gondolják, hogy a szénanhidráz nevű fehérje felismerése az első lépés egy olyan gyógyszer előállítására, amely lelassítja az idegdegenerálódást, mint például az Alzheimer vagy Parkinson betegséget.

A Nottinghami Egyetem tudósai nagyobb mennyiségű fehérje részecskéket találtak öreg egerek agyában és izmaiban, a fiatal egerekhez képest. Viszont az agyi degenerációban szenvedő fiatal egereknél is ez volt a helyzet. Ez arra mutathat, hogy az energiát gerjesztő fehérje a sejtek mitokondriumában szerepet vállal az öregedésben.  Erről itt van szó.  

Annak meghatározására, hogy a fehérje káros lenne-e, nem pedig a test védekezése lenne az öregedési degenerációval szemben, a kutatók kipróbálták egyetlen milliméter hosszú bélférgen. A bélféreg szénhidráttal való etetése megrövidítette az életét. Ezek szerint a tudósok  rátalálhatnak egy, az Alzheimer kort leküzdő gyógyszerre. Lisa Chakrabarti az Egyetem állatorvosi fakultásának vezető kutatója szerint: „Ami valóban izgalmas fejlemény, hogy képesek voltunk meghatározni ennek a fehérjének a sejten belüli szerepét az öregedésben.” – „Sikerrel kecsegtető kezdet a mitokondriumban lévő azon fehérje elismerése, amely a test öregedését lelassítja, miközben egyéb, nem kívánt mellékhatásokat sakkban tartja.” – „Jelentős lehetőséget biztosít mind a degeneráló betegségek gyógyítása, mind pedig a test öregedésének csökkentésére.”

Három év kutatási munka eredményeit az Ageing tudományos folyóiratban jelentek meg.

Jelenleg a kutatók megpróbálnak olyan inhibitorokat találni, amelyek segítségével sikeresen lehetne csökkenteni a szénhidrázok jelenlétét, és akkor boldogan élhetnék 200 évig. 😀


Éljetek a lehetőségekkel!

(3375) Tramp…

Tibor bá’ fordítása online


Trumpnak két hónapja van, hogy megtámadja Iránt, és ez nem elképzelhetetlen

Szerző: Tom Fowdy, angol politikai elemző.

Miközben a Trump adminisztráció alkonyában van, a Fehér Háznak több befejezetlen témája van, elsősorban Iránnal kapcsolatban. Kérdés Trump mennyire hajlandó elmenni, hogy lehetetlené tegye Biden részére az, de eszkalációt.

Miután Szaud Arábia és Izrael két éven át folytatott követelésére „maximális nyomást” gyakoroltak Iránra, amivel a Trump adminisztráció a rezsimet kívánta gyengíteni és erőszakkal meg kívánta gátolni regionális ambícióit. Azonban Joe Biden januári elnöké válása miatt Washingtonban és Tel Aviv-ban egyre nő az aggodalom, hogy a Trump adminisztráció kedvező eredményeit visszacsinálják.

Kevés idő maradt, de az esély egy utolsó USA-Irán konfrontációra nem lehetetlen. A nukleáris energia ügynökség (IAEA) jelezte, hogy Teherán dúsított urániuma  tizenkétszer több mint, amit a szerződés megengedett. Irán folyamatosan túllépte azt, amire kötelezte magát, de tagadja, hogy nukleáris fegyverek gyártásába kezdett volna. Azonban Trumpék a Fehér házban nem „párbeszédre” törekszenek. Valójában nem érdekli őket a „normalizáció” Iránnal, aminek fenntartása az Obama adminisztrációval „iszonyatos nagy hiba” volt. Ebből következik, hogy a hátralévő két hónap alatt várható, hogy a Fehér ház mindent meg fog tenni az „új státusz quo” fenntartására, még akkor is, ha az valami fajta büntetést jelent, amit Trump a múltban örömmel csinált.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3374) Hétvégi lazítás

Tibor bá’ vissza a múltba – ausztrál emlékek



A sors úgy hozta, hogy Miki barátom Sydney-ben, én Melbourne-ben telepedtem le, de azért egymást szemmel tartottuk. Három hónap után már mindkettőnknek volt autója. Nekem egy 3 éves Morris Minor, amelyet 700 fontért vettem, természetesen részletre . Miki viszont egy 1932-es Chevrolet-t vett 18 fontért, amelyet kápé fizetett (nagy kunszt).

1957-ben egy 1932-es évjáratú kocsi még nem volt veterán, egyszerűen csak lefutott roncs. Igaz viszont, hogy „üzemképes” állapotban volt. Az is igaz, hogy ez nem számított különösebb eredménynek, mert 1932-ben még annyi anyagot raktak egy benzinmotorba, és olyan alacsony a fordulatszáma, hogy ezek a kocsik még ma is „üzemképesek”, csak éppen nem tartozik hozzájuk már sem alváz, sem karosszéria. Azok már rég lerohadtak a motor környékéről.

Na szóval, Miki első gépkocsija működött, és ez volt a fontos. A tömegközlekedés nemcsak igen drága volt, de nem is lehetett rá mindig számítani: Miki a kocsiját nagyon előkelően csak Chevnek (ejtsd: sev) becézte, pontosan úgy, ahogy a papa pénzét költő selyem ifjak a Detroitból importált, méregdrága, vadiúj gépóriásokat. Annyi volt a különbség, hogy Miki nem pörgette a slusszkulcsot a mutatóujján a társaságtól való búcsúzása közben, ugyanis slusszkulcs helyett két drótot kellet összekötni a műszerfal alatt.

A kocsinak voltak még más apró hiányosságai is, de hát 18 fontért (amely egy heti fizetése volt) mi a fenét akarhat az ember. Így például a padlózata meglehetősen hiányos volt. Nem csak a kárpit kopott fel róla, de már a deszkázat is át-átlyukadt (abban az időben nem lemezből készült a padló), és bizony a kocsi alatt lapuló macskaköveket is látni lehetett. Na persze volt ennek előnye is, mert menet közben a kiürült sörösüvegeket (akkor még nem volt dobozos sör) nem kellett nagy ívben kidobni a kocsiból, amit ugye a rendőr akár több száz yardról is láthatott, le lehetett engedni őket a padlón tátongó lyukakon keresztül. Szép csendben, sutyiban. Igaz, Miki ezt sosem engedte meg az utasainak, de ez nem jelentett semmit.

Az viszont kifejezetten bosszantó volt, hogy bal kanyar esetén a jobb ajtó kinyílt. Ennek egyszerű oka volt. Kanyarban az ajtó és az ajtókeret közti hézag (normális körülmények között 4-5 mm) sokszorosára, mondjuk két centire nőtt. Miki eredeti foglalkozása különben autószerelő, így rácsavarozott a karosszériára egy hatalmas WC-riglit, amelynek tollát mintegy három centire lehetett kitolni. Ez aztán megfogta az ajtót.

Ne is mondjam, a gépkocsi birtokában Miki ázsiója megnőtt a sydney-i társadalmi életben. A kocsit a gazdag ausztrálok nagyon jópofának tartották. Különben is mindenki tudta, hogy csóró magyar, most jött. Lesz neki még több pénze is (nem lett). A lényeg azonban mégis az volt, hogy hajnalban, egy-egy parti után volt mivel hazamenni a húsz-harminc kilométerre lévő albérleti szobába.

Mikinek volt egy gyerekkori osztálytársa, aki még a ’40-es években ment ki, akarom mondani, vitték ki a szülei. Ez a fiú ott járt középiskolába és egyetemre is. Ez az a két hely, ahol az életre szóló barátságok kötődnek, és az utóbbi a kulcsa az uralkodó rétegbe való bekerülésnek. Gyuri már bekerült, és mint ilyen, Mikit meghívatta egy rohadt előkelő partira. Biztosan azt mondta, „srácok, hozok szombaton egy igazi freedom fightert”.

Miki ment, és végig jó pofáskodta az estét, mindenki dűlt a röhögéstől. Neki minden angol mondatról egy magyar vicc jutott az eszébe. Ezt csak le kellett fordítani, és az ausztrálok rettenetesen eredetinek találták (mi nem, még ma is azokat a vicceket hallom tőle, ki tudja hány ezredszer).

Jött az est fénypontja, a búcsú és a hazamenés. Ez azért fénypont, mert itt dől el, ki kit visz haza, stb. Kipárosítás után egyetlen facér lány maradt (persze az isten háta mögött lakott) és két fiú, egyik a Miki. Na, ki vigye haza a csajt? Folyt a vita a két fiú között. Végül úgy döntöttek, megkérdik magát a lányt, mivel vigyék haza, egy VW-vel vagy egy Chevvel. Így előkelően: „ví-dabljú” vagy „sev”.

Na persze, a csajok Ausztráliában sem különbek, és már akkor sem voltak, így csak természetes, hogy a lány a Chevet választotta, és már előre lázban égett, mit fognak szólni a szomszéd ablakból leselkedő lányok, ha meglátják, hogy éjfél környékén egy hófehér Chevből száll ki.

A fiúk persze tudták, és az ablakhoz sorakozva nézték a hatást. Miki és a lány kimentek a kapun, és kezdtek végigmenni a járda szélén sorakozó gépkocsik mellett. Ötödik vagy hatodik helyen állt Miki kocsija. Olyan volt, mint egy ott felejtett emlékmű, robosztus és a rossz világítás mellett is láthatóan kopott. Mellette a csaj földig érő nagy estélyiben és tűsarkú cipőben. Megálltak. Az ablakban mindenki lélegzetvisszafojtva figyelt. Megindult a beszélgetés.

– Ez mi?

– Ez egy Chev.

– Ez egy Chev?

– Ez az.

– Hol kell beszállni?

– Hol akarsz ülni? Elöl vagy hátul?

– Ahol lehet.

– Ülj mellém.

– Inkább hátra ülnék.

– Oda nem lehet.

– Mért nem?

– Lehet, de nem tűsarkú cipőben.

– Mér’, mi baj van a cipőmmel?

– Most még semmi, csak lesz, ha odaülsz.

– Hát ezt nem értem.

– Nézd, hátul nincs padló.

– Hogyhogy nincs padló?

– Úgy, hogy nincs padló.

– Hát mi van?

– Lyuk.

Dermedt csend, a lány nyilván arra gondolt, hogy ez egy rohadt nagy leégés, vissza kellene menni, de az még nagyobb leégés. Tehát egy hirtelen mozdulattal úgy döntött, beül előre, és nyúlt a kilincs után, beleakaszkodott, de az nem engedett. Tehát rángatni kezdte.

– Mit csinálsz?

– Ki akarom nyitni az ajtót

– Várj, előbb elhúzom a riglit

– Minek itt ez a rigli?

– Menetközben ez tartja csukva az ajtót.

– Mért, különben kinyílik?

– Ki.

– Azt ígérted, Chevvel viszel haza.

– Ez egy Chev.

– Lehet, de húszéves.

– Nem húsz, huszonöt.

– Ezt nem mondtad.

– Nem kérdezted, hány éves.

Ekkorra az ablakokban már olyan hangosan röhögtek, hogy nem lehetett nem meghallani. A lány menekülni akart a jelenet elől.

– Nem érdekes, csak indulj már el.

– Azt csinálom.

– Akkor mért nem indul?

– Nem találom a drótot, sötét van.

– Milyen drótot? Ez nem kulccsal működik?

– Ez nem. Ez dróttal.

– Ilyet még nem is hallottam.

– Én sem, én találtam ki.

– Na, indulj már!

– Nem akar, azt hiszem, meg kell kurblizni.

– Hát akkor kurblizd meg.

Szóval a kurblira sem indult be. Először lejöttek a fiúk és tolták. Oltári nagy heccnek számított. Végül kihívták az autóklubot, akik a tagjaik részére ingyenes “kis hiba elhárítást” szolgáltattak. Mikinek volt annyi esze, és a vételt követő napon belépett a klubba.

Igen ám, de azon a héten akkor már harmadszor hívta ki a klubot, és ott már kezdték unni a dolgot, finom célzásokat tettek.

A végső eredmény a következő lett: a lány többet nem állt vele szóba, az autóklub nem állt vele szóba, Gyuri barátja nem állt vele szóba, és ugye a saját kocsijával sem tudott szót érteni.

Miki barátom tehát gondolt egyet. A kocsiról levette a rendszámtáblát és „ott felejtette” valahol. Hazament és megfogadta, az életben többé nem vesz Chevrolet-t. Be is tartotta. Manapság japán kocsikkal jár.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3373) Hétvégi lazítás

Tibor bá’ vissza a múltba – ausztrál emlékek


Ismerkedés az angol nyelvvel

Emigrációs céllal Ausztráliát kifejezetten azért választottam, mert angol az anyanyelv. Hát akkor nézzük, hogy állunk ezzel?

Hallani olyat, hogy angolul nem lehet káromkodni. Minden nyelven lehet káromkodni, így angolul is, de igazán jóízűt csak magyarul. Ezzel szemben az angol káromkodás kimondottan vérszegény.

Tulajdonképpen szigorúan véve ez sem igaz, inkább vérdúsnak nevezhető, mert legősibb, mondhatnám, szinte hagyományokkal rendelkező káromkodás a bloody, amely szó szerint véve azt jelenti, hogy „véres”.

Képzeljétek el, amint két cigány lány veszekszik a Rákóczi téren, és az egyik mondja a másiknak: „a véres anyádat”, mire az válaszol, „a te véres anyádat”. Ugye a harmadik cigány erre röhögő görcsöt kap.

Természetesen a bloody szó hallatán egy angolnak nem jut eszébe a vér. Ha eszébe jutna, akkor nem nevezték volna el a paradicsom-ivóléből és vodkából összekotyvasztott koktélt Bloody Marynek. Lefordítva a „véres Mária” nem kifejezetten gusztust keltő.

Így aztán a bloodyt az Országh-féle angol szótár „szarházinak” fordítja. Ha nekem kellett lefordítani (és erre az elmúlt 50 év alatt bőven volt alkalom), én „kibaszottnak” ültettem át anyanyelvünkre. Hatásában azt hiszem, az én fordításom közelebb áll a valósághoz.

Hallottam én már ezt a szót eleget, és használtam is módjával, amikor egy szép napon, egy teológushallgató ismerősöm meghívott egy partira. A megtiszteltetés, mint később kiderült, nem személyemnek szólt, az ateista kommunista rémuralomról szerettek volna kapni némi első kézből származó információt.

Mondjuk, ez nem is nagyon érdekes, de az igen, hogy megfontolt angol mondataimat bőségesen fűszereztem a bloody jelzővel, amire az oroszokkal kapcsolatos emlékeim inspiráltak.

Az ötödik vagy hatodik bloody után Ron szólt, hogy ne használjam.

„Miért?”, vágtam vissza, „már te is mondtad ma este”. Ezek után szépen elmagyarázták, hogy a bloodyt sokféleképpen lehet használni, és a használat módjától függ, káromkodásnak számít-e, vagy sem. Puff neki! Itt ismerd ki magad, öregem.

Hetekkel később az ausztrál történeteimnek egyik főhőse, saját húgom bonyolódott egy „véres” kalandba. Történt pedig, hogy az egyik glenroyi hentes kirakatában véres hurkát látott. Elfelejtvén, hogy nem a Lehel téren jár, ahol a magyaros íz szavatolt, beugrott venni magának egy fél kilót. És most jön egy kis magyarázat.

Angolul minden, ami hosszúkás, és bélbe van töltve az kolbász, vagyis sausage. Egyetlen kivételt képez az, ami a nagyon szellemes black pudding, vagyis fekete puding névre hallgat. Húgom azonban ezt nem tudta. Mit tesz ilyenkor az ember? Hát természetesen fordít egyet (erre ne vetemedjetek!). Mi tehát a véres hurka, mi lenne más, mint „bloody sausage”. „I want a pound of bloody sausage.” Ami húgom szerint azt jelentette volna, „Kérek egy fél kiló véres hurkát.”

Igen ám, de a hentesnek, aki különben hallotta anyanyelvének szörnyű megtiprását, a kolbász szó előtti jelzőről nem ugrott be a „vér”. Ezért a hentes magyarra fordítva, a következőket hallotta:

„Ebből a szar kolbászból adj egy fél kilót”. Ne is mondjam, a húgomat a hentesbárddal kergette ki az üzletéből.

* * *

Menjünk egy lépéssel tovább. Lehet-e úgy élni, hogy az ember ne tudja indulatait kifejezni egy-egy szaftos káromkodással? Nemigen!

Egyszer a meggyilkolt Kennedy elnök, akit szónoki intellektusáért az amerikaiak mind a mai napig pont úgy tisztelnek, mint az angolok Churchillt, egy televíziós beszédében azt mondta, hogy őt még az apja tanította arra, minden iparmágnás egy S. O. B.

Az iparmágnások fel voltak háborodva, a nép ujjongott, a sajtó hetekig nem tudott napirendre térni felette, és lám, 50 évvel később még én is emlékszem rá. Nagy dolog volt, kérem, az a maga nemében. Hogy egy elnök ilyen trágárságot mondjon!

De mi a fene ez az S. O. B.? El sem merem árulni, mert olyan siralmas. Ezek az angol anyanyelvűek tényleg vérszegények. Nem elég, hogy trágárságaik kifejezetten szubminimálisak, de ráadásul még azokat sem merik kimondani, csak a kezdőbetűit.

Az S. O. B. azt jelenti, son of a bitch. Országh László erre is azt mondja, „szarházi”, amivel kábé egyetértek. Szó szerint azt jelenti, „szuka fia”.

* * *

A legmesszebbre a Vietnámban játszódó amerikai filmek mennek el. Ezekben percenként tizenötször mondják, hogy fuck. Semmi cifrázás, semmi variáció, csak fuck, amely szigorúan véve a coitálás vulgáris angol formája, de persze főleg indulatszóként használják. Már akik használják, mondom, a Vietnámban harcoló, elkeseredett, nyomortanyákból verbuvált katonák. Nekik szabad.

Mindenki más legfeljebb azt mondja, F. O. Elárulom, ez a fuck off rövidítése. A pesti aluljárókban itt-ott már fellelhető vörös színnel felhordva a műmárvány falakra. Nálunk már kiírják, odahaza még rövidítik. Országh László szerint „Menj az anyád…”

Újabban hallottam az angol káromkodás non plusz ultráját. 1989 nyarán Magyarországon tartózkodó ausztrál ismerőseim a teljes kiborulás után azt mondták valamire, hogy P. O. Q. Tudtam, szörnyű dolognak voltam a fültanúja, csak azt nem tudtam, hogy minek. Másnap, amikor megnyugodtak, megkértem őket, mondják el, minek a rövidítése a P. O. Q., mert az én időmben ezt még nem használták. Azt mondták a hölgyek, mert hát azok voltak, hogy ez olyan csúnya, ezt ők ki nem ejtik a szájukon. Akkor majd kiejtem én. Barkochbázzunk!

Elkezdtem találgatni, ők meg csak bólogattak, igen-nem. A középső betű megfejtése volt a legkönnyebb, az of kellett, hogy legyen. Mivel egészen biztosan valaminek a valamijéről lehetett szó. Az angol szerkezetből következtetve a P lehetett a vulgárisabb, az volt a valaminek a valamije.

Hogy mi kezdődik magyarul P betűvel, azt nem kunszt kitalálni, de angolban hiába zongoráztam végig a teljes emberi anatómiát, semmi sem stimmelt. Mi lehet még vulgáris? Biztos valami végtermék. Ez az. Csak a piss lehet. Az ausztrál lányok bólogattak, hogy igen. Na, most a Q. Ki ez a Q? Kinek a pisijéről lehet szó?

Szerencsére angolul Q-val csak néhány tucat szó kezdődik (magyarul egy sem), és azok közül is csak egyetlen egy, a queer (mellesleg ausztrál specialitás), amely kicsit is csúnya. Nos, ez a „homokos”. Szaporán bólogatnak a lányok. Hát én zseni vagyok. Ezek szerint a P. O. Q. = a buzi pisája.

Akit ez a téma bővebben érdekel, mert úgy gondolja, hogy egyszer szüksége lehet rá, nos, az ő részükre írok még egy-két csemegét.

Igen hatásos és újabban eléggé gyakran használt kifejezés méltatlankodásunk ecsetelésére a shit, illetve a bullshit. Az előző „szart”, a második pedig „bikaszart” jelent. Hogy miért pont bika, a franc tudja. Egy biztos: sem tehén, sem ló, sem kutya. Szóval, semmilyen más állatról nem lehet szó. Kizárólag a bika szarát lehet emlegetni. Mással ne próbálkozzatok, mert ráfáztok.

Na, most a használat. A bullshit akkor jogos, ha hitetlenkedsz, valamit hazugságnak, elfogadhatatlannak, hülyeségnek stb. tartasz, vagyis: “lófaszt!” A shit akkor alkalmazható, ha a dolog sajnos igaz, de kellemetlen, vagyis: “bassza meg!”

Egyik kifejezést sem kell, vagy lehet rövidíteni. Szabadon lehet őket használni, így, ahogy vannak, egy kis elővigyázatossággal. A shit szót rövid, nagyon rövid i-vel kell ejteni, „sit”. Ezzel ellentétben a lepedőt, amelyet úgy írunk, hogy sheet, és persze ezt is „sít”-nek ejtik, csak hosszú í-vel.

Megint a húgom jut az eszembe, aki egyszer (talán századszor) albérletet váltott. A háziasszony bevezette a leendő bútorozott szobájába, ahol persze nincs más, csak egy ágy, egy pici szekrény, egy kis méretű asztalka és egyetlen szék. Az ágyon két pokróc és semmi más.

A húgom alighogy megpillantotta a szobabelsőt, felkiált. „There is no sheet on the bed.” Ami azt jelenti, „Nincs lepedő az ágyon”, és meg is felelt a valóságnak. A háziasszony füle azonban azt regisztrálta, hogy „There is no shit on the bed”, ami szintén igaz volt, de kissé szokatlan megállapítás egy leendő albérlőtől, „az ágyon nincsen szar”.

A húgomat ez alkalommal nem bárddal kergették el, csak egyszerűen közölték vele, keressen magának másik helyet.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3372) Immunitás…

Tibor bá’ fordítása online


Évekre, vagy évtizedekre szóló immunitás: A rezisztencia a COVID-19 ellen, sokkal tovább állhat fenn, mint azt korábban gondolták, állítja egy új kutatás

Szerző: Peter Andrews, London székhelyű ír tudományos újságíró, aki az University of Glasow-ban végzett genetikából.

Egy kis méretű, de jelentős tanulmány szerint a koronavírussal szembeni immunitás, úgy tűnik, hosszú ideig tarthat, felfokozva a reményt egy sikeres vakcina megteremtésére. De az ezzel kapcsolatos korábbi jelzéseket miért hanyagolták el.

Az új tanulmány, ami kis méretű és eddig még nem kapott szakmai bírálatot (peer reviewed), és nem került publikálásra, de on line megjelent a nyomtatás előtti bioRxiv szerveren. Bár ebben a pillanatban az akkreditivák többnyire hiányoznak, a New York Times bejelentette, mint a „mai napig a legszéleskörűbb és legkimerítőbb tanulmány az immun-emlékezett tárgyában.”

Valóban dicsérendő, és garanciát adó, mivel a tanulmány tovább kutat az antitestekkel kapcsolatzban, és a COVID-dal szembeni minden ellenállást felderít, név szerint a T sejteket, és a B sejteket, vagyis azokat a fehér vérsejteket, amelyek mindenfajta fertőzéssel szembe szállnak.

A tanulmány társvezetője a kaliforniai La Jolla Immunológiai Intézet 185 olyan alanyt vizsgált meg, akik túlélték a COVID fertőzést. Feltárták, hogy bár a vérükben lévő antitest szintje a fertőzést követően 6-8 hónap után leesett – ami megegyezik korábbi kutatási eredményekkel – igen jelentős mennyiségű T és B sejtekkel rendelkeztek, amik szintje ismeretlen okokból kifolyólag, a fertőzést követően, növekedtek.

A kutatásban résztvevő alanyok vére – a kutatás vezető szerint – „fertőzés esetén valószínűleg többségüknél évekre megakadályozhatja a kórházi kezelés szükségességét, vagy a betegség komoly lefolyását.”

Forrás: RT

Többször ért az a vád, hogy csak a negatív híreket közlöm. Ez most egy pozitív hír, de hogy hű legyek önmagamhoz, felhívom a figyelmet, hogy a T és B sejtek, a poszt szerint, nem adnak teljes immunitást, hanem azt segítik elő, hogy egy új fertőzés esetén a betegség enyhébb lefolyású legyen. 


Éljetek a lehetőségekkel!

(3371) Svédország….

Tibor bá’ fordítása online


Svédország elhibázta a nyájimmunitást, állítja a korábbi tiszti főorvos


Annika Linde volt főepidemiológus kritizálta utódját, Anders Tegnell-t, azt állítva helytelen volt feltételezése, hogy az országot a nyáj immunitása megvédi a COVID-19 második hullámával szemben.

Az ország volt fő epidemiológusa szerint Svédország hibázott a nyájimmunitással kapcsolatban és nem készült fel kellően a koronavírus második hullámára. Annika Linde kritizálta utódját Andres Tegnell-t a fertőzés meredek emelkedése miatt, ami pénteken 5990 új fertőzést jelentett. A kórházba utaltak száma Európában a leggyorsabb mértékben növekszik.

A volt fő epidemiológus szerint a vágyálom vezette Tegnell-t és csapatát, hogy hibásan elfogadja az elképzelést, miszerint a nyáj immunitás az ősszel megvédené az országot a COVIDF-19 második hullámától.

A svéd laza hozzáállás és a karantén mellőzése megosztotta a véleményeket, különösen azért, mert más európai országok nemzeti karantént vezettek be, az utóbbi hetekben pedig még szigorúbb előírásokat vezettek be a vírus gyors terjedésének a megakadályozására.

Linde, aki Svédország fő epidemiológusa volt 2013-ig, amikkor is Tegnell vette át a pozíciót, állítja, hogy a Közegészségi Ügynökség vonakodott tervbe venni a legrosszabb lehetőséget.

Line azt nyilatkozta a Telegraph-nak: Ha nem fogadod el a legrosszabb szcenáriót az csak vágyálom, ami a svéd döntést vezette.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3370) A vírus becsapta az orvosokat, de most végre feltárult a titka.

A cikk fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek


Covid-19 had us all fooled, but now we might have finally found its secret.


In the last 3–5 days, a mountain of anecdotal evidence has come out of NYC, Italy, Spain, etc. about COVID-19 and characteristics of patients who get seriously ill. It’s not only piling up but now leading to a general field-level consensus backed up by a few previously little-known studies that we’ve had it all wrong the whole time. Well, a few had some things eerily correct (cough Trump cough), especially with Hydroxychloroquine with Azithromicin, but we’ll get to that in a minute.

There is no ‘pneumonia’ nor ARDS. At least not the ARDS with established treatment protocols and procedures we’re familiar with. Ventilators are not only the wrong solution, but high pressure intubation can actually wind up causing more damage than without, not to mention complications from tracheal scarring and ulcers given the duration of intubation often

required… They may still have a use in the immediate future for patients too far to bring back with this newfound knowledge, but moving forward a new treatment protocol needs to be established so we stop treating patients for the wrong disease.

The past 48 hours or so have seen a huge revelation: COVID-19 causes prolonged and progressive hypoxia (starving your body of oxygen) by binding to the heme groups in hemoglobin in your red blood cells. People are simply desaturating (losing o2 in their blood), and that’s what eventually leads to organ failures that kill them, not any form of ARDS or pneumonia. All the damage to the lungs you see in CT scans are from the release of oxidative iron from the hemes, this overwhelms the natural defenses against pulmonary oxidative stress and causes that nice, always-bilateral ground glass opacity in the lungs. Patients returning for re-hospitalization days or weeks after recovery suffering from apparent delayed post-hypoxic leukoencephalopathy strengthen the notion COVID-19 patients are suffering from hypoxia despite no signs of respiratory ‘tire out’ or fatigue.

Here’s the breakdown of the whole process, including some ELI5-level cliff notes. Much has been simplified just to keep it digestible and layman-friendly.

Your red blood cells carry oxygen from your lungs to all your organs and the rest of your body. Red blood cells can do this thanks to hemoglobin, which is a protein consisting of four “hemes”. Hemes have a special kind of iron ion, which is normally quite toxic in its free form, locked away in its center with a porphyrin acting as it’s ‘container’. In this way, the iron ion can be ‘caged’ and carried around safely by the hemoglobin, but used to bind to oxygen when it gets to your lungs.

When the red blood cell gets to the alveoli, or the little sacs in your lungs where all the gas exchange happens, that special little iron ion can flip between FE2+ and FE3+ states with electron exchange and bond to some oxygen, then it goes off on its little merry way to deliver o2 elsewhere.

Here’s the breakdown of the whole process, including some ELI5-level cliff notes. Much has been simplified just to keep it digestible and layman-friendly.

Your red blood cells carry oxygen from your lungs to all your organs and the rest of your body. Red blood cells can do this thanks to hemoglobin, which is a protein consisting of four “hemes”. Hemes have a special kind of iron ion, which is normally quite toxic in its free form, locked away in its center with a porphyrin acting as it’s ‘container’. In this way, the iron ion can be ‘caged’ and carried around safely by the hemoglobin, but used to bind to oxygen when it gets to your lungs.

packed with high levels of antioxidant molecules.. things like abscorbic acid (AKA Vitamin C) among others. Well, this is usually good enough for naturally occurring rogue iron ions but with COVID-19 running rampant your body is now basically like a progressive state letting out all the prisoners out of the prisons… it’s just too much iron and it begins to overwhelm your lungs’ countermeasures, and thus begins the process of pulmonary oxidative stress. This leads to damage and inflammation, which leads to all that nasty stuff and damage you see in CT scans of COVID-19 patient lungs. Ever noticed how it’s always bilateral? (both lungs at the same time) Pneumonia rarely ever does that, but COVID-19 does… EVERY. SINGLE. TIME.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3369) A vallás az…..

Tibor bá’ online

A vallás az emberiség ellensége


E.O. Wilson, híres biológus, akit a szocióbiológia atyjának ismernek, nemrég kijelentette, hogy a világ száz sebből vérzik a vallások miatt.

A New Scientist szerint Wilson következő könyve a Föld és az emberiség jövőjéről fog szólni. A Pulitzer-díjas biológus figyelmeztet, hogy az emberek még nem döbbentek rá arra, hogy a „törzsi felépítés” elpusztítja a bolygót – írja az International Business Times–ban megjelent összefoglaló.

„Az összes ideológiának és vallásnak megvan a saját válasza a Nagy Kérdésre, ezek azonban rendszerint dogmává degradálódnak egy bizonyos törzsnél.” Állítja a biológus. „A vallások különösen élnek a természetfeletti elemekkel, amelyeket más törzsek (vagy vallások) nem képesek elfogadni. És minden egyes törzs, függetlenül attól, mennyire nagylelkűek, jóindulatúak, szeretetet és jótékonyságot hirdetők, megvetéssel tekint az összes többi törzsre. Az emberiséget a vallásos hit húzza le.

„Az Embernek van egy erős késztetése annak fürkészésére, hogy vajon van-e egy isten, amely figyeli őt. Gyakorlatilag mindenki gondol rá, hogy van-e élet a halál után.” Folytatja Wilson „Ez az a dolog, ami az Emberiséget összetartja.” Azonban a transzcendens kutatást a törzsi vallások kisajátították.

„Éppen ezért azt tudnám mondani, hogy az emberi fejlődés szempontjából az lenne a legjobb, ha kiirtanánk a vallásokat. Természetesen nem kellene megszüntetni a természetes vágyat, hogy ezeket a nagy kérdéseket feltegyük.”

Különben Wilson Alabamában nevelkedett a baptista hitben, de eltávolodott a kereszténységtől, azonban nem állítja magáról, hogy ateista lenne. „Tudós vagyok” válaszolt a feltett kérdésre.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3368) A gyerekek,….

Tibor bá’ fordítása online


A gyerekek, miért nem betegszenek meg?


A tudósok sikeresen feltárták a COVID-19 egyik titkát, a vírus miért öli meg az idősebb embereket, miközben a gyerekeket láthatóan érintetlenül hagyja.

A Vanderbilt Egyetem Orvostani Központjának kutatói rájöttek, hogy a gyerekeknek kevesebb receptor fehérjéje van, amikre a SARS-COV-2 vírusnak szüksége van, hogy megtámadja a tüdőt, és kifejlődjön a COVID-19 fertőzés.

„Tanulmányunk biológiai bizonyítékkal szolgál, hogy csecsemők, és igen fiatal gyerekek mért nem fertőződnek meg, vagy miért enyhébbek a tüneteik.” Állítja Jennifer Sucre professzor jelölt, aki a kutatást vezette. Amikor a vírust beleheljük, a vírus tüske fehérjéje rátapadna az ACE2 receptorra, ami bizonyos tüdősejtek felületén van.

Ezt követve a TMPRSS2 elnevezésű, emlősök által létrehozott sejt enzim feldarabolja a tüske fehérjét, lehetővé téve, hogy a vírus a sejtmembránnal összeolvadva bejusson a sejtbe. A behatolás után a vírus megszállja a sejt genetikai rendszerét, és arra használja fel, hogy lemásolja önmagát. A tudósokat ez arra ösztönözte, hogy megvizsgálják, vajon a TMPRSS2 enzim meg tudja-e magyarázni, hogy az idősebb embereknek miért sokkal erősebbek a tünetei, mint a gyerekeknek.

„Korábban azt akartuk megtudni, hogy a csecsemők tüdejének viselkedése miként különbözik a felnőtt tüdőktől, sebesülés esetében.” Nyilatkozott Sucre. „Ebben a tanulmányban ellenkező irányba közelítettük a dolgot, és azt láttuk, hogy a fejlődésben lévő tüdő különbözősége védelmet nyújt a SARS-COV2 fertőzéssel szemben.”

Egereken végzet kísérleteknél olyan technikát alkalmaztak, ami érzékeli a génexpressziót a tüdő szövetek egyedi sejtjeiben. Ez lehetővé tette a génexpresszió követését a test COVID-19 fertőzésre adott válasza esetén.

Azt találták, hogy az ACE2 receptor génexpressziója alacsonyabb volt az egér tüdőben. Közben a TMPRSS2-nek meglepően felfokozott fejlődése volt.

Ezt követve a csapat olyan emberi tüdőszövetek vizsgálatába kezdet, amiket különböző életkorú donorokból nyertek ki, és ezekkel hasonló eredményeket értek el. Az enzim mennyisége, amely lehetővé teszi, hogy a vírus bejusson a sejtbe, az évek múltával jelentősen növekszik.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3367) A nő nem felejt

Tibor bá’ vissza a múltba online


Az 1942-es nyár után jött az ősz, az iskola, és engem bedugtak egy internátusba, a szüleim más lakásba költöztek és a háború miatt turbulens események következtek.

A háborút követve az évek egymás után teltek, mígnem 20 éves koromban behívtak katonának. Az időpont 1954, ami a szovjetrendszer leutánzásának csúcsa lehetett. A Magyar Néphadsereg egyenruhája egy az egyben megegyezett a Vörös Hadseregével, de még a kiképzési rend is. Egyáltalán nem voltak tekintettel arra, hogy nálunk a társadalmi hagyományok messze eltértek az orosz népétől. Ezért aztán a katonaság rosszabb volt a börtönbüntetésnél. Olyan hülye elvek uralkodtak, mint: Jobb békében tíz liter izzadság, mint háborúban egy deci vér. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy 40 kilométert gyalogoltunk 30 kilós felszereléssel, mínusz 19 fokos hidegben, felhajtott fülvédővel, amit csak mínusz 20 foknál lehetett lehajtani.Szovjet mintára a közkatona megalázása tudatos kiképzési elv volt, mert a közlegényt ágyútölteléknek tekintették. Ennek eszközei közé tartozott a kopaszra nyírás és a láb díszlépésben való csapkodása egy tiszt megpillantása esetén, de ide tartozott a legénység minél tökéletesebb elszigetelése a családtól és a civil társadalomtól. Nem csoda, hogy sorainkban az eltávozás és a civilekkel való kapcsolattartás irgalmatlan mértékben felértékelődött, és éjjel-nappal a fellazulás kiskapuit kerestük.

Egyik ilyen kiskapu az egészségügy volt. Húszéves korban az ember ritkán betegszik meg, de előfordul, pláne, ha az minden vágya. A szovjet minta szerint reggel lehetett jelentkezni a gyengélkedőre. A jelentkezőket egy tiszthelyettes felvitte a gyengélkedőre, ahol egy felcser várt minket, akivel közöltük a panaszunkat. Ezt követően a felcser döntött a sorsunk felett. Néhány hónap katonáskodás után nekem szerencsére kilyukadt a fogam, amikor már ki-kiengedtek egy-egy hétvégén, de hol volt az még az igazi civil élettől.

Egy lyukas fog megjelenését minden épkézláb ember tragédiának fog fel, de nem mi. Ugyanis a felcser belenézett a szánkba, és miután konstatálta a lyukat, nem tehetett mást, mint kiküldött a Gorkij Fasorban lévő honvédségi rendelőintézetbe, ahol ellátás után utunkra engedtek. Igen ám, de ez reggel 9-10 körül volt, és a laktanyába elég volt visszamenni délután 4-re. Micsoda különbség! Ebbe a néhány órába belefért egy mozi, egy kis picsi-pacsi meg miegymás, ha valakinek volt olyan csaja, aki némi „félrelépéssel” megfűszerezve megpróbálta kivárni a leszerelést.

Na szóval, kilyukadt az egyik fogam, és már mehettem is a Gorkij fasorba, ahol minden orvos minimum alezredes volt, csak persze egyenruha helyett fehér köpenyben. Beadtam az egészségügyi könyvem, és szép csendben vártam a padon, hogy majd sorra kerülök. Egyszer csak név szerint szólítottak. Beléptem a rendelőbe, ahol közel az ablakhoz állt a jól ismert fogorvosi szék a fúrótoronnyal, de a hozzátartozó alezredes nélkül. Az ajtó mellett viszont egy apró íróasztal mögött ült az asszisztensnő, aki egyben adminisztrált is, és éppen nézegette az egészségügyi könyvecskémet.

Ha leszámítom azt a relativizáló tényt, hogy már hónapok óta nem láttam nőt, ez a fiatal csaj akkor is bombasztikusnak tűnt. Tökéletes alak, ideális magasság, kőkemény didkók, hófehér bőr, apró, pikáns, halovány szeplőkkel, hosszú, enyhén göndör vörös haj, és bolondító csábmosoly a szája szélén. Egyetlen éjszakáért oda adtam volna fele királyságom. Ekkor a jelenség csilingelő hangján megszólalt – Az alezredes elvtársra egy kicsit várni kell, mert elhívták valahová.

Valamit makoghattam, hogy várok vagy valami ilyesmit, és megpróbáltam másfelé nézni, elvégre nem bámulhatok egy nőt másfél méterről csak azért, mert nem tudom levenni róla a szemem. De a nyilvánvaló zavaromat megtörte az asszisztensnő újabb csilingelése.

  • Antalffy Tibi – kezdte a mondatot, amire felkaptam a fejem, elvégre az egészségügyi könyvemen egészen biztosan a „Tibor” név szerepelt, de a nő folytatta,
  • Gyerekkorodban nem laktatok ti a Bezerédj utcában?
  • De igen – hebegtem.
  • Amikor beléptél, én se ismertelek meg, de a nevedet olvasva eszembe jutottál. A földszintes ablakotok felső részére nagy zöld betűkkel fel volt írva „ANTALFFY TIBOR textil nagykereskedése”. Ahányszor kiléptem a kapunkon, mindig ezt a nevet olvastam. – aztán látva bizonytalankodásomat témát váltott – Én vagyok a Pöttyi, nem ismersz meg?
  • Hát, most már igen. Csak nagyon szép lettél – erre felkacagott.
  • Szerintem akkor olyan voltam, mint egy nyúzott béka, – vallotta be.
  • Látod, erre nem emlékszem, de sokat játszottunk, és egyszer nagyon kikaptam miattad.
  • Tudom, mert szerelmes voltál belém.
  • Ami azt illeti, nem egészen ezért, különben sem tudtuk, mi az, hogy szerelmesnek lenni, de most…. – aztán hirtelen megakadtam.
  • De most mi van? – kérdezte vissza, és olyan csábítóan nézett rám, mintha ettől függne az élete.
  • Szóval most…. Szóval most, most nagyon az tudnék lenni. Csak hát látod, hogy nézek ki, – és ezzel végigsimítottam kopasz fejemet.
  • Az nem számít, – bátorított Pöttyi.
  • Nem a fenét, – tört ki belőlem a keserűség – százával pörögnek körülötted a tisztek, meg… – de akkor belépett az alezredes és torkomon akadt a szó.


A fogorvos a civil életből hozott rutinnal betessékelt a székbe, majd teljes szakszerűséggel elvégezte a munkát. Kifelé menet az asszisztensnőtől visszakaptam az egészségügyi könyvemet, amibe be volt vezetve a kezelés elvégzése, és bele volt helyezve egy aprócska cetli, rajta egy telefonszám és két szó: „hívj fel”.

Ne is mondjam, az első leendő alkalommal, azaz másnap reggel a kantin nyilvános fülkéjéből felhívtam a számot. Pöttyi azt mondta, hogy most nem tud velem beszélgetni, de gyorsan diktáljam le a címem, majd ír. Akkoriban minden laktanyának volt egy postafiókszáma, így a címzés egyszerű volt: név és a Bp. Pf. 9431.

Aztán jöttek az ólomlábon cammogó napok, az esti levélosztások, és a nyomasztó magány türelmetlensége. Mígnem megjött a várva várt levél.

„Kedves Tibike! Már nem vagyok beléd szerelemes, és az egész egy nagy hülyeség volt. Különben is: elegem van a férfiakból – Pöttyi


Éljetek a lehetőségekkel!

(3366) Az első „szerelem”

Tibor bá’ vissza a múltba online


Hét-tizenegy éves korom között a Bezerédj utcában laktunk, ami a VIII. kerületben, a Rákóczi úttal futott közvetlenül párhuzamban. Kis, csendes utca volt, minimális forgalommal. Naponta csak néhány lovas kocsi ment át rajta, amikor kenyeret szállítottak a házunk földszintjén lévő fűszereshez (államosítás után ezek lettek a közértek) vagy az utcára nyíló borpincébe hoztak vagy éppen vittek bort hordószámra. Személygépkocsi ritkán tévedt arra, jó esetben hetente egyszer.

Békének álcázott háborús idők voltak. Reggel anyám kinyitotta az ajtót, a küszöbről bevette az odahelyezett liter tejet, és egy stanicliba rakott 6 zsömlét, amiből percek alatt reggeli lett. Az „elemi népiskola” hat házzal volt odébb a sarkon túl, ahonnan déli tizenkettőkor már haza is engedtek. Ebéd után miénk volt az utca, meg az egymással szemben álló két ház udvara, ahová drótostótok, verklisek és utcai mutatványosok tértek be, cselédlányok verték prakkerekkel a szőnyeget, a vice felmosta a követ, a házmester pedig oda állt ki, pörölni velünk, mert szerinte túl hangosan kiabáltunk.

Na, akkor egy kicsit megszeppentünk és vagy kibaktattunk a Tisza Kálmán (ma: Második János-Pál) térre, ahol a háborúra való tekintettel virágok helyett káposztát termeltek az ágyásokban közvetlenül a mai MSZP székház előtt, vagy csendben legyeket kezdtünk fogdosni a ház napos oldalán, azon versenyezve, ki talál nagyobbat. Ha valamelyikünk valahogy szert tett egy igazi játékra, úgy értem olyanra, amit boltban lehetett kapni, akkor a többiek napokig jártak csodájára. Persze találtunk magunknak egyéb szórakozást is, mint például az eldobott patkócsavarokkal aló “bikázást”, vagy cserép golyókkal való snóblizást.

A szemben lévő házban lakott Pöttyi, egy nálam másfél évvel fiatalabb, vörös hajú, szeplős kislány, aki egy alkalommal megfogta a kezem, és elhúzott a hátsó lépcsőhöz, amit csak a cselédlányok használtak. Amikor megérkeztünk a „titkos” helyre, Pöttyi a fülemhez hajolt és azt súgta, legyünk szerelmesek. Részemre a dolog rendkívül izgalmasnak tűnt, ezért aztán azonnal beleegyeztem. Akkor most mától kezdve szerelmesek vagyunk – jelentette ki Pöttyi. Igen, igen – válaszoltam nagy lelkesen, de itt megakadtam, mert fogalmam se volt, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, de Pöttyi megmagyarázta – ezentúl, azt kell tenned, amit én mondok.

Ez ugyan egy kicsit fenyegetőnek tűnt, de ha ez az ára a szerelemnek, akkor ezt el kell fogadni. Végül is anyámtól többször hallottam, hogy apám minden jött-ment kurvába beleszeret, ami ezek szerint egy teljesen elfogadott dolog lehetett.

Kölcsönös szerelmünk első tettét természetesen Pöttyi találta ki. Elvitt, a felnőtt szemmel megítélve, tőlünk nem túl messze lévő Rókus-kórház templomához, aminek falán be volt jelölve az l838-as árvíz szintje, és a bejárati kapu mellé felállított kőkereszt talpánál tömegesen égtek gyertyák, amiket a betegek hozzátartozói gyújtottak meg akkor még előttem ismeretlen okból kifolyólag. Pöttyi szerint a feladatunk a lefolyt viasz összegyűjtése volt.

A viaszgyűjtő tevékenységbe alaposan belemelegedtünk, mígnem arra lettem figyelmes, hogy besötétedett, és egy idősebb néni ránk is szólt, „gyereknek ilyenkor már ágyban a helye”. Így aztán a hatalmas viaszgolyóval megindultunk hazafelé. A kapuban elváltunk, Pöttyi magához vette a közös zsákmányt, gyorsan az arcomra nyomott egy puszit és beszaladt a házukba. Én meg hazakullogtam.

Mami, akinek halovány fogalma sem volt a modern gyereknevelésről, nem sokat teketóriázott, lekent két hatalmas pofont, majd megkérdezte, hol voltam mostanáig. Nagy bőgés közepette már éppen el akartam szipogni, mi történt, amikor kiderült, hogy a ruhám csupa viasz, ami miatt még kaptam kettőt, ez alkalommal a fenekemre. A faggatás csak ez után jött, így aztán az is kiderült, hogy ki csábított a rossz útra, és persze az is, hogy szerelmesek vagyunk egymásba. Ekkor anyám hangja megenyhült, még el is nevette magát.

Amint abbahagyta a nevetést, azt is megtudtam, hogy Pöttyi anyja egy büdös kurva, akitől a lánya csak rosszat tanulhat, és jobban tenném, ha kerülném a társaságát. Ezzel aztán pont került a dolog végére. Másnap első dolgom volt, hogy Pöttyivel közöljem, én már nem vagyok belé szerelemes, és az egész egy nagy hülyeség. Különben is: elegem van a nőkből. Pöttyi tudomásul vette a bejelentésemet, és csak annyit sziszegett kissé hiányos tejfogai között, hogy „ezt még megbánod”, és ezzel sarkon fordult. Én meg arra gondoltam, találjon magának másik szerelmet, pofozza fel az anyja azt a fiút, én nem kérek belőle többet. Ebből is látszik, hogy már 9 évesen is tudtam racionális döntéseket hozni.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3365) Alaptörvény módosítás

Tibor bá’ online


Évekkel ezelőtt egy posztban ismertettem, hogy Rákosinak volt egy kifogástalan, demokratikus alkotmánya, de egy szót se tartott be belőle. Ezzel szemben Orbán az alkotmány (alaptörvény) minden egyes szavát betartja, de havonta változtatja a pillanatnyi érdekének megfelelően. Most is ezt történt. Változtattak. Ragadjunk kik belőle egy részt!

„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

A paragrafus első részével tökéletesen egyetértek. De a „keresztény kultúrán” alapuló értékrenddel kapcsolatban már vannak kételyeim. Mi pontosan ez az értékrend? A Francia Forradalom óta a vallást és az államot külön kellene választani, amit nemigen tesznek meg. De ha egyszer egy országban ez megtörtént, akkor nem kellene visszakanyarodni.

A Horthy rendszerben én vallásos nevelésben részesültem. Nem csak nem sírom vissza, de élesen tiltakozom ellene. Isten léte nincs bizonyítva. Aki hinni akar benne, az szabadon megteheti, de a fiatal fejekbe miért kell beültetni egy minden alapot nélkülöző dogmát? Ráadásul elavult, a több ezeréves gyakorlattal együtt.

Éljetek a lehetőségekkel!

(3364) COVID-19 megtámadja az agyat

Tibor bá’ fordítása online


PTSD, Pánik hangulat, álmatlanság: minden ötödik COVID-19 páciens három hónapon belül mentális zavarokat kap, állítja egy új tanulmány

A COVID-19 páciensek jó részét mentális betegséggel diagnosztizálnak hónapokkal azt követve, hogy pozitív tesztet produkálnak, derül ki egészségügyi feljegyzésekből.

A The Lancet Psychiatry journal-ban közzé tett, az Oxfordi Egyetem által analizált eredmények, 69 millió amerikai esetet dolgozott fel, beleértve 62.354 olyan egyént, akiknél COVID-19 megbetegedést diagnosztizáltak 2020. január 20. és augusztus 1. között.

A kutatók azt találták, hogy a koronavírussal megfertőzöttek 20 százalékánál, a fertőzést követő 90 napon belül valamifajta mentális zavarral diagnosztizáltak. Elsősorban különböző szorongásokat, alkalmazkodási rendellenességet, PTSD (traumát követő rendellenes feszültség), pánikbetegséget, álmatlanságot, és elbutulást találtak.  Paul Harrison, pszichiátriai professzor, a tanulmány egyik szerzője azt mondta a Reutersnek, hogy „Az emberek aggódnak, hogy a COVID-19 túlélők az átlagnál nagyobb veszélynek vannak kitéve, hogy mentális zavarokat kapnak, ami a tanulmányunk szerint igen valószínű.” Harrison tanácsolja az egészségügynek, hogy készüljenek fel pszichiátriai kezelésekre, amihez hozzátette, hogy a tanulmány eredményei „valószínűleg alábecsülik” a várható pszichiátriai betegek számát.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3363) Tetoválás

Tibor bá’ online


Néhány napja az újonnan megválasztott Új Zélandi (női) miniszterelnök egy őslakó (maori) nőt nevezett ki külügyminiszterének. Néhányan (beleértve magamat is) furcsának találták a kiválasztást, aminek oka az alábbi fényképen látható.

Hát igen, azzal nekem semmi bajom, hogy a hölgy maori, de nem csak elhízott, van az arcán egy tetoválás is, amit viszont én nem tartok elfogadhatónak. De persze semmi közöm hozzá. Azonban a helyszínen egy újságíró az arcra felvitt tetoválást rondának és civilizálatlannak nevezte. Erre persze elszabadult a pokol.

Gyerekkoromban volt egy könyvem teli fényképpel, különböző népeket mutatott be. Főleg persze afrikaiakat, mert az mutatós. Ott voltak tányér ajkú négerek, magas nyakú négerek, törpe lábú kínai nők, és rengeteg tetoválás. Szörnyülködve néztem őket, és megtanultam, hogy ezek a testet deformáló szokások nem civilizáltak. Magyarországon is létezett teto-válás, főleg a családjuktól sokáig távol élő tengerészek között, valamint segédmunkások, földbirtok nélküli parasztok soraiban. Nyilvánvalóan a felsoroltak nem tudnak felelősen gondolkozni.

Aztán jött a XXI. század és a tetkon kívül megjelent a pircing is. OK a testével mindenki azt tesz, ami akar, persze az abortusz kivételével, de könyörgőm, egy külügyminiszter legyen már „szalonképes”. Ni lesz a következő? Félmeztelenül ülnek be egy nemzetközi meg-beszélésre, mert Afrikában úgy szokás?


Éljetek a lehetőségekkel!

(3362) Titokzatos rádiójelek saját galaxisunkból

Tibor bá’ fordítása online


Az úgynevezett gyors rádió kilövellést (FRB), először 2007-ben észleltek. Most azonban egy olyan FRB-t találtak a Tejúton belül, aminek pontos forrását sikerült meghatározni. A kilövellés mindössze egy tört másodpercig tart, de intenzitása a Napunk százmilliószorosa. Érdekessége, hogy asztronómusok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy nálunk fejlettebb civilizáció felelős a jelenségért. Forrás: New Scientist (@newscientist) November 4, 2020

Ha műszakilag lehetőség van ilyen jelenség megteremtésére, akkor logikusnak tűnik, ha valakik más intelligens lények után kutatnak, mert ekkora energiával rendelkező kilövellést igen távol is lehet észlelni. A figyelemfelkeltő cikkben nincs megadva távolság, de más forrás szerint 30.000 fényévről van szó. Ez a kommunikációt igen nehézzé tenné, még akkor is, ha lenne is rá az emberiségnek eszköze.

Minden esetre a szóban forgó elképesztően nagy energia a kutatóknak egy kemény, megfejtendő talányt ad. Lesz mivel foglalkozni a közel jövőben. Mi pedig elvitázhatunk azon létezhetnek-e rajtunk kívül intelligens lények a Világegyetemben.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3361) Egy angol tanulmány szerint a COVID-19 antitest jelentősen csökken, ami a nyáj immunitást nem valószínűsíti

Munkára fel! Vége a hétvégének 😀

Tibor bá’ fordítása online


Elkeserítő hír, amit egy angol tanulmányról múlt hétfőn nyilvánosságra hoztak. Ezek szerint a COVIR-19 antitestekkel rendelkező emberekben az antitest három hónap alatt jelentősen csökkent. Ez azt jelenti, hogy akik megfertőződtek még nem úsztak meg semmit, mert újra megfertőződhetnek.

Az Imperial College London több mint 350.000 emberen végzett felmérést, ami szerint az antitesttel rendelkező emberek száma 26 százalékkal csökkent június és szeptember között. Az eredményeket még felül kell vizsgálni más szakértőkkel, de az előzetes adatok nagyon komoly mértékben vonják kétségbe a nyájimmunitás létrehozását széles körű oltással.

Konkrét számokkal: Angliában, júniusban a lakosság 6 százalékánál jeleztek antitestet, ez 3 hónappal később, szeptemberre leesett 4,4 százalékra.

Korábban végzett tanulmányok szerint az antitestek 6-12 hónap alatt eltűnnek, pont úgy, ahogy más koronavírusnál tapasztalható, mint például a közönséges náthánál.

A tanulmány nem jelez más fajta immunitást, mint például a T-sejtek, amik megvédenének az újrafertőzéstől. Arra is fény derült, hogy akiknél jelentkeztek szimptómák, lassabban veszítik el az antitestet, mint azok, akiknek nem voltak tünetei. Ezen kívül az egészségügyi dolgozók se veszítik el az antitesteket, mivel újra és újra fertőződnek.

Hatalmas hibának látszik feláldozni, elsősorban az időseket, és bízni abban, hogy az áldozatok árán megteremtődik a nyájimmunitás. Orbán vagy tanácsadóit nem a józan ész vezérli, hanem a balga vágyak. SARS-COV-2 vírus tulajdonságairól tavasz óta csepegtettek híreket, nagy valószínűséggel ki lehetett totózni mi várható, ahogy én kitudtam, pedig nem vagyok virológus. Az iskolák nem bezárása is hatalmas hiba, hacsak nem szándékos a lakosság végigfertőzése. A gyerekek tünetmentesek, de fertőzik egymást, majd mindegyik hazacipeli a  vírust. A gazdaság érdekében hagyni a végigfertőzést is egy balga dolog. Nem csak a karantén gátolja a termelést, gátolja a megfertőzött, és otthon betegeskedő, maradandó károsodást elszenvedő dolgozók tömege is. A miniszterelnöknek tudnia kellene, hogy az újraválasztáshoz nem elég a cinizmus, ész is kell hozzá.




Éljetek a lehetőségekkel!

(3360) Hétvégi humor – Vörös és Fekete

Tibor bá’ múltbéli emlékek online


A több mint negyven éve Ausztráliában élő Miklós barátom 1990-ben azzal ijesztgetett, hogy hazajön, nem látogatóba, mert azt negyven éve csinálja, egyszer és mindenkorra.

Az ötlet nem is olyan rossz, ugyanis Miki nem járt sem Mr. Soros, sem pedig Mr. Sarlós nyomdokaiban, ő mindössze egy apró üzemet hozott össze, ami aztán csődbe ment, és a rendszerváltáson átesett magyarországi üzleteléssel akarta kihúzni önmagát a szarból. Költőpénze havi 1500 dollár volt, amiből itt fényesen meg tudott élni. Ugyanis durván 500.000 mai forintból kellett volna majd itthon nyomorognia.

Ezt a nyomorgást természetesen nők terén kell érteni, amivel barátom eleve tisztában volt. Éppen ezért, ahogy közelgett a hazatérés ideje, a nemi élete felhőtlen egén gyülekező kumuluszokat velem szándékozott eloszlatni úgy, hogy küldött 100 dollárt és arra kért, szervezzek be neki valami fiatalabb hölgyet, esetleg hölgyeket, hadd válogasson belőlük. Ezek a hölgyek újabban igen hevesen keresnek „kifejezetten nagyvonalú” urakat, az „ápoltság nem akadály” jeligével.

Közben a megbízatás nekem is megtetszett, mert ki nem foglalkozna fiatal pipikkel úgy, hogy a cechet a haverja fizeti. Elkezdtem tehát böngészni a hirdetéseket, bár azzal tisztában voltam, hogy alapos keresgélés előtt állok, mivel a nőknek rendszerint se önkritikájuk, se arányérzetük nincs. Egy-két perces „munkáért” tízezreket akarnak kasszírozni és micsoda lotyók, te úristen. Szóval böngészem az újságot és megakad a tekintetem egy jeligén: „Vörös és Fekete”, mi a fene? Csak nem Stendhal törvénytelen ükunokáiról van szó? Legjobb lesz utánajárni a dolognak, feltétlenül válaszolnom kell.

Kedves Vörös és Fekete!

Ausztráliából hazatelepült, igen nagyvonalú üzletember vagyok. Hirdetésüket érdeklődéssel olvastam, és biztosítom Önöket, hogy személyemben meg fogják találni számításukat. Különben hatvanas, ápolt, szabályos testalkatú, kifejezetten elviselhető férfi vagyok. Természetesen a végső döntést egy személyes találkozásnak kell megelőzni. Ennek érdekében kérem, vegyék fel velem a kapcsolatot.

A levelemből egyértelműen kiderül, hogy írója hülye, alaposan fejhető, nem ismeri a hazai viszonyokat. Már másnap csöng a telefon. Csicsereg egy női hang, hogy ő a Vörös és Fekete.

– Drága hölgyem, maga vagy vörös, vagy fekete, mind a kettő nem lehet.

– Oh, hát az csak egy jelige – jön a megnyugtató válasz.

– Jelige, jelige, de azért valamit csak jelent.

– Hát persze! Ez olyan izgis, nem?

– Szóval ketten vannak és egyikük fekete hajú, a másikuk vörös? – sietek a hölgy segítségére.

– Valami ilyesmi, hehehe.

– Na jó, ne feszegessük. Különben is, gondolom, találkoznunk kellene.

– Hát, igen, hehehe – csicsereg vissza Vörös és Fekete.

Egek! Ez olyan, mint az angol történelemben „William & Mary” társuralkodók. A diákok legnagyobb része csak az érettségi szünetben döbben rá, hogy „William & Mary” tulajdonképpen nem egy személy, hanem kettő. Szent igaz, hogy Anglia trónján 1689-től William és Mary ült, de valószínűleg egymás ölében. Szóval nem bírom tovább és rákérdezek.

– Bocsásson meg, kedves, de magácska a Vörös vagy a Fekete?

– Egyik sem, én Bea vagyok.

– Még jó, hogy nem egy boa.

– Hogy mondta?

– Még jó, hogy nem egy boa – ismétlem meg szellemeskedésem, de hiába, Vörös és Fekete zoológiai ismeretei a házityúknál bezárulnak. Azonban tépelődésre nincs idő, mert Vörös és Fekete átveszi a szót.

– Magához fel lehet menni?

– Hozzám fel, ha nincs itthon a feleségem, nincsenek itthon az unokák, nem látja a házmester, a társbérlő és a ház 23 nyugdíjas nénije.

A telefon másik végén gyanús csend. Most én mondom a kagylóba:

– Hehehe, csak hülyéskedtem.

– Jaj, de jópofa, hehehe – jön meg újra Vörös és Fekete hangja.

Nekem meg rohadtul kezd tetszeni a dolog. Mekkorát lehet szórakozni 100 dollárért. A végén persze megállapodunk abban, hogy másnap délelőtt tízre jönnek Miklós két hónapja bérelt lakásába. Este ugye nem lehet, mert akkor dolgoznak, néha délelőtt is, de speciel a holnap délelőtt, az üres. Hát akkor, a holnap délelőtti viszontlátásra, kedves Bea.

Másnap délelőtt 10-kor csöngetnek az ajtón. Azért szép tőlük ez a pontosság. Az egész olyan üzletszerűen precíz.

– Nyitóóóóóm – üvöltöm át a falakon, és már pattanok is. Az ajtón pedig belibben egy hatalmas csöcsű, enyhén elhízott, harminc körüli cigány lány. Na, ez lesz a Fekete – állapítom meg magamban – akit szorosan követ egy szintén harmincas, egy kissé kiéltebb, kéthavonta más-más színre festett hajú nő, aki egy árnyalattal soványabb és két árnyalattal kisebbek a emlői. Ezzel szemben a hihetetlenül ízléstelen szerelésük egyforma. Én természetesen úgy teszek, mintha aranyat leltem volna, és már tessékelem is be őket a szobába. Hiába, na, anyám belém verte az udvariasságot.

– Hölgyeim, Önök hirdettek, adják elő a programjukat. Hogyan is gondolták, mennyibe fog kerülni, stb. Remélem nem szégyenlősek, ezeken túl kell lenni legalább egyszer, csak úgy, a miheztartás végett – hadarom el, hadd lássák, én is vágom az üzletszerűséget. A Vörös mindjárt magához is veszi a kezdeményezést:

– Szóval, először is azt kellene tudnunk, milyen gyakran szeretne velünk találkozni, és mennyit szán ránk egy hónapban?

– Csak egy pillanat, még mielőtt továbbmennénk – vágok a szavába – mit jelent az, hogy „milyen gyakran szeretnék magukkal találkozni?”

– Nézze, nekünk mindegy, de azért tényleg tudni kell, milyen gyakran.

– Hölgyeim, félreértették. Hogy milyen gyakran szeretném, azt értem, és nem is nehéz rá válaszolni, de mi az, hogy „magukkal”? Úgy értem, kettőjükkel?

– Hát persze, hogy kettőnkkel – trillázik felém az uniszónó, hát én sarkig lerohadok. Hogy gondolják ezek?

Egymás szájából szedik ki a szavakat. Kiderül, hogy ebben a szférában már tökéletesen érvényesülnek a piac törvényei. Ők, mármint Vörös és Fekete, iparkodnak a konkurenciát a háttérbe szorítani. Ők egyszerre ketten jönnek, de a dupla szolgáltatásért mindössze szimpla árat kérnek.

– Hölgyeim, ez nagyon jól hangzik, de ennek semmi teteje. Azok az idők, amikor még duplázni tudtam, már rég elmúltak a fejem felett.

– Oh, hát ők ezt tudják, ugye az én koromban, nyugtatnak meg bájosan, de azt lássam be, hogy ez így mégiscsak izgalmasabb és főleg látványosabb.

– Na, jó – adom be a derekam – menjünk tovább. Szóval gondolom, hetente egyszer.

Ezen mosolyognak. Úgy látszik, tudnak valamit, amit én nem. Szerintem azt hiszik, hogy a heti egyet azonnal felemelem háromra, ha meglátom, mit tudnak.

– Nem kell mosolyogni, kezdjük heti eggyel és van rá havi húsz rongyom.

Ez tetszik nekik. Kifejezetten szimpatikus, hogy havonta annyit szándékozom kidobni az ablakon, amennyi a minimális nyugdíj egy teljes hónapra. Bólogatnak, hogy elfogadják.

– Hát akkor, hölgyeim, mikor kezdjük?

Szerintük akár most mindjárt. Nézem az órámat, másodika van. De jó! Akkor most új hónapot kezdünk. Majd azt mondom a Miklósnak, hogy sajnos szárazon nem lehetett tanulmányozni a témát.

Vörös és Fekete meg se várta a formális igen elrebegését, máris akcióba kezdtek. Az egyik leengedte a rolót, a másik közölte velem, eddig tartott a magázással összekötött bohóckodás. Ők mindent tudnak (mármint ebben a témában), de magázással nem megy.

– Oh, hát persze. Szervusz, Bea. Szervusz… téged hogy is hívnak?

– Zsófi, hehehe – jön a vidám válasz.

– Nahát akkor, szervusz Zsófi – és vártam mi lesz. Na mi?

Bea és Zsófi minden sikk nélkül lehajigálták ruhadarabjaikat. Szóval, ezt már láttam gusztusosabban is, izgatóbban is, csak még ízléstelenebbül nem. Különben minden úgy jött be, ahogy megsejtettem. Bea hatalmas csöcsei még hatalmasabbakat lógtak. De mi a fenét lehet várni. Ez a nő már legalább 20 éve ivarérett, és 20 év piszok hosszú idő. Ezekkel a csöcsökkel ennyi idő alatt már annyi minden történhetett, talán csak a gőzhenger nem ment át rajtuk. Bár azon sem csodálkoznék.

Zsófi felsőteste se volt esztétikusabb. De tárul még elém négy darab meglehetősen szőrös női láb is, hiába na, Borsodot az epilláció mind ez ideig sikeresen elkerülte. Aztán felbukkant egy csomó hurka, két enyhén kopott nemi szerv. Nem kell röhögni! A fanszőrzet igenis kopik, koptatja az idő múlása és koptatja a használat is. Bea és Zsófi esetében mind a két eset fennállt. Tényleg, épp azon meditáltam, miért nem találják ki az altesti parókát, amikor Zsófi rám förmedt.

– Te nem vetkőzöl?

Ilyenkor szokott Woody Allen hátranézni, vaj’ kihez szóltak.

– De igen, azaz, majd ha lázba jöttem, illetve gumival szoktátok, vagy mi?

A kérdés megzavarta őket, mert éppen azon tanakodtak, melyikük kapja be a másik csöcsét egy kis leszbi macerának, így hát csak hevenyészve vetették oda nekem, hogy ők tiszták és nagyon megválogatják a partnereiket. Nahát, micsoda megtiszteltetés, tehát meg vagyok válogatva, de azért még erőlködök egyet.

– Úgy értem AIDS, meg ilyesmi.

Legyintenek, hogy már hallottak róla, de hát ők vigyáznak.

– Na ez az, de hogyan? Gumi?

– Nem, dehogy, az olyan, mint zokniban mosni lábat, hehehe.

– Lehet – megyek bele ebbe a bárgyú hasonlatba – csak tudjátok a lábmosástól még senki se kapott Kaposi szarkómát.

Ezt már nem is hallják. Valósággal habzsolják egymás rég lógásnak indult testrészét. Nem is tudom, kellek-e én ide? Most ráesnek az ágyra. Bea a hátán fekszik és térdben felhúzott lábait széttárja. Zsófi mohón beveti magát a combok közé és szürcsölő hangot hallat.

Na, én inkább kimegyek a konyhába, és főzök magamnak egy jó erős duplát. Lehet, hogy hajnalban lesz vége a bemutatónak.

Tíz perc múlva jövök vissza, egy helyett három kávéval. Ne mondják, hogy paraszt vagyok. De ahogy nézem, ezek észre se vették, hogy hiányoztam. Most Zsófi fekszik a hátán, és Bea dugja be egyszerre három ujját oda, ahová azok egyáltalán nem valók. Nem tudom, mit hülyéskedik, az egész öklét kellene, mondjuk, könyökig.

Zsófi hangosan liheg. Szent isten, ezek igaziból csinálják. Nem is tudom, mit tegyek. Az ágyon folyik a sikongatás. Most Bea rágcsálja Zsófi bimbóit, de jó alaposan ám. Körülnézek a szobában, nem hoztak-e magukkal kancsukát vagy jégtörő csákányt. Úgy tűnik, nem. Ez azért megnyugtató. Kevergetni kezdem a második kávét, megiszom. Bea a hasán fekszik, Zsófi lovagló ülésben a hátán csúszkál le és fel.

Egek, ez rosszabb, mint egy pornófilm, mert ezt ki se lehet kapcsolni. Vajon meddig tart? Nézem az órámat. Még nincs dél. A két nő mindenfajta hörgő hangokat bocsát ki magából. Lehet, hogy kezd vége lenni a bemutatónak? Adná Isten! Kokettálok a harmadik csésze kávéval, aztán észreveszem, hogy Zsófi és Bea átölelkezve egymás mellett fekszenek a hátukon, és engem néznek. Végre Bea megtöri a csendet.

– Előre tudtam, hogy impotens vagy, még mondtam is Zsófinak.

– Na, azért ez túlzás.

– Akkor miért nem kellett egyikünk sem? Le se vetkőztél.

– Azt hittem, még eltart egy darabig – dadogtam, és bátortalanul elkezdtem babrálni a nadrágszíjammal.

– Ne szövegelj! Mi a gond? Nem vagyunk elég jók? Na, mindegy, fizetsz valamit?

– Tulajdonképpen fizethetnék, mert azért a show, mint olyan, jó volt. Úgy értem, végül is dolgoztatok.

De Zsófi megvető kézmozdulattal belém fojtotta a szót.

– Figyelj! Ne fizess, kend a fejedre a stegót. Nem mindig jön be. Veszíteni meg tudni kell.

Mire filozófiájuk bölcsességét megértettem, már egyedül voltam a lakásban három üres csésze társaságában, és arra gondoltam, hogy az én koromban nem is olyan könnyű elkölteni 100 dollárt.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3359) Hétvégi humor – A tiszta ingek halmaza

Tibor bá’ múltbéli emlékek online


A középmagas, fiatalon is már tar kopasz Soós Laci arcára rá volt írva, hogy éjjel-nappal csak dugna. Ausztráliai végcéllal nem is indult el Pestről nő nélkül, vitte magával Katit, a törékeny, nádszálderekú feleségét is.

Soós Laci nemcsak az ágyban volt szuper aktív, hanem nappal is, kinn az életben, egyszerre három cégnek is az ügynökeként reggeltől estig rótta a város utcáit.

Kati, a felesége egész nap a testét ápolta, és maximum arra volt képes, hogy estére némi meleg ételt tegyen az asztalra. Ez elsősorban azért volt furcsa, mert a kezdet kezdetén mindenki úgy tép, mint az őrült. Férj, feleség egyaránt. Puszta seggel szomorú az élet egy olyan városban, ahol a jólét kiül mindenki arcára.

Soósék szívesen láttak vendégeket minden este. Mi, egyedül élő hímek falkákban jártunk hozzájuk felzabálni a kekszet, beszlapálni a hűtött sört, meg legelészni Kati karcsú derekán és egyéb anatómiai látványosságain. Sokszor hamarabb érkeztünk haza, mint a férj. Lacit ez láthatóan nem zavarta. Az éjszaka az övé volt.

Nem vagyok az apró részletek kényes, sas-szemű, megfigyelője, de volt a vendégek és a házigazda között más, szembetűnő különbség is. Mi lezser pólóingben jártunk, ezzel szemben Soós Lacin mindig vasalt hófehér ing volt. Ja, barátom, nem könnyű az ügynök dolga. Izzadt is eleget a nyakkendő alatt.

Már hetek óta jártunk Soósék nyakára, gyakorlatilag éjjel-nappal, amikor felmerült bennem a kérdés, ki és mikor vasalja ezeket a makulátlan fehér ingeket, amik Lacinak gyakorlatilag munkaruhát jelentettek. Egyik este aztán feltettem az egyszerű kérdést:

– Gyerekek, ki vasalja ezt a rengeteg inget?

A kérdésre határozott csend volt a válasz, ami a témát még izgalmasabbá tette.

Vidáman feszegettem tovább a dolgot. Így aztán Laci egyre vörösebb lett, míg Kati szemében a dac egyre határozottabb. Végre Laci visszafogott hangon közölte a társasággal, hogy hitvesének gyenge a szíve, billentyű meg ez meg az, stb.

Így persze érthető. Akkor még nem tudtam, hogy a dög lusta feleségek rendszerint szívbillentyű-tágulásban szenvednek ötven-hatvan éven át, és ugyanannyi ideig lebegnek élet és halál között, mielőtt elhunynának, általában végelgyengülésben, minimum tíz évvel agyonhajszolt férjük halála után.

Nagy ártatlanul azt azért még megkérdeztem, hogy hát akkor ki vasal, mert ugye Laci egész nap a várost rója, este meg velünk iszik, éjszaka meg már csak nem vasal, mert ha már éjszakája sincs, akkor mi a fenének hajt egész nap.

Kiderült, hogy senki sem vasal, és így a hangulat elég kínossá vált, főleg amikor az után érdeklődtem, miként érik el a makulátlan tiszta ingek meg nem szakadó sorozatát. Laci végül rádöbbent a dolog megúszhatatlanságára. Kénytelen volt előadni a teljes sztorit. Inget tehát nem vasal senki, és mivel az ausztrál klíma miatt minden nap kell egy tiszta ing, Laci minden héten vesz hat darab vadonatúj inget.

Ezt egyszerűen nem akartam első hallásra elhinni, ha másért nem, hát azért, mert egész eddigi életemben nem volt összesen hat ingem. Erre Laci, aki addigra teljesen megkönnyebbült, hogy a nagy családi titok végül is napvilágot látott, karon ragadott, és kicipelt az előszobába. Megálltunk egy plafonig érő gardrób előtt. Laci kinyitotta a szekrény ajtaját, engem pedig a fuldoklásig elárasztott több száz szennyes ing.

Az eset után a Soóséknál eltöltött esték hangulata többé nem volt az igazi. A társaság szét is bomlott röpke napok alatt. Később hallottam, hogy Soósék szétváltak. Kati halálosan unta az egymás után átdugott éjszakák meg nem szűnő sorozatát. Laci pedig az inghegy folyamatos növekedésével nem tudott megbékélni.

Kati átlovagolt egy nála harminc évvel idősebb hapsira, aki szenvedélyesen átaludta az éjszakát, nem hordott inget, és főleg nem ügynök volt, hanem neki voltak ügynökei.

Laci sem maradt sokáig egyedül, erről személyesen győződtem meg. Hat hét sem telhetett el azt követve, hogy az inglavina maga alá sodort, amikor egy délután beugrottam hozzá. Alig tudtam megállni, hogy ne nevessek. A szoba közepén egy óriási halom kimosott fehér ing hevert, mögötte egy nő állt, plusz egy vasalódeszka. A nő természetesen vasalt. Robostus német állat volt az istenadta. Ahogy én néztem a dolgot, nem csak a vasalás nem tudott rajta kifogni.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3358) Bunkó világhatalom

Tibor bá’ online


Amikor ezeket a sorokat írom, még nem tudni, ki nyeri az amerikai választásokat. Akár megnyeri Trump, akár csak néhány tízmillió szavazatot kap, az ország kiérdemli a bunkó jelzőt. Mi mást lehet mondani, ha a rá szavazó tízmilliók nem borulnak ki azon a véleményen, amikor Trump a koronavírus ellen háztartási (mondjuk Hypó) fertőtlenítőt javasolt bevinni az emberi szervezetbe (néhányan meg is próbálták és belehaltak). Hogy lehet egy felnőtt férfi ekkora marha? Jó, nem ért a biológiához, még alapszinten se, de akkor miért nem kérdezi meg valamelyik tanácsadóját, még mielőtt kiáll a hallgatók elé?

A fenti bekezdés csak az én bemelegítőm volt. Egy Fred Reed nevű publicista összeszedett néhány kifogást, természetesen amerikai oldalról nézve, amit most közzéteszek egy díszes csokorban.

A vallásosak kedvence Trump, aki Mózes öt könyvéből nem tudja nevén nevezni az elsőt (teremtés). Ígérte befejezi a háborúkat, befejezte? Ígérte, hogy csökkenti a költségvetési hiányt, növelte. Ígérte, hogy két éven belül megszabadul az illegális bevándorlóktól, nem szabadult meg. Ígérte, hogy a termelő gyárakat visszahozza Kínából, nem hozta vissza.

Mit tett vírus ügyben? A világon Amerika áll a legrosszabbul.

Trump, csak úgy mit elődei, két dologban teljesített: Védte a Wall Streetet, és a katonai költségvetést. De csinált mást is. Kilépett a fegyverkezéseket szabályozó egyezményekből (START- Hadászati fegyvereket korlátozó egyezmény, INF- közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése”, Nyitott égbolt). A NATO erőket kiterjesztette Oroszország határaiig. Csak azért, hogy megmutassa, ki a főnök a házban, ami felesleges és veszélyes.

Közben Kína fejlődik. Trump számára ez nem versenytárs, hanem ellenség, akivel nem tárgyal, hanem fenyeget, ”vagy azt teszed, amit mondok, vagy eltiporlak”.

Egy birodalom első számú szabálya, ne engedd, hogy vetélytársaid egyesüljenek. Trump a vetélytársakból ellenségeket csinált és szövetségessé erőszakolta őket. Ez elég nagy marhaság. Oroszország és Kína nem természetes szövetségesek. Kína a maga 1,4 milliárd szorgalmas emberével egy túlzsúfolt ország, védhetetlen hosszú határokkal Oroszország felé. Oroszországnak mindössze 146 millió lakósa van, viszonylag mozdulatlan gazdasággal, hatalmas üres területekkel, igen gazdag erőforrásokkal. A két országnak a múltban volt területi vitája. Trump ahelyett, hogy egymásnak vezette volna őket, szövetségre sarkalta őket.

És akkor ott van Irán, 80 millió emberrel, hatalmas hadsereggel és rengeteg olajjal. Volt egy egyezmény a JCPOA (iráni atomprogram), ami az irániakat besorolta volna a nyugati országok közé. Trump kilépett a szerződésből, amitől a nyugat európai országot majd szörnyet haltak. Erre mit tett Irán? Kelet felé fordult, készülnek létrehozni egy 25 éves fejlesztési egyezményt. Hab a tortán, Trump lemészároltatta Soleimani iráni hőst, ami után Irán – jogosan – végképp hátat fordít Nyugatnak.

Hasonló hülyeség volt Kínával kereskedelmi háborút kezdeményezni, „ellenállunk Kínának” jelszó alatt. Valójában jobban hangzik a „biztattuk a szellemet, hogy bújjon ki a palackból.”

Trump meghirdette a technológia elzárását Kínától. Erre, Kína beindított egy programot a technológiai függetlenségért. Ehhez persze idő kell, de működni fog nekik. Mi történik. Az amerikai vállalatok elveszítettek egy piacot, és megteremtettek maguknak egy konkurenciát.

Trump ismételten demonstrálta, hogy nem ismeri a történelmet, a földrajzot, a technológiát és a katonaságot. A Hawaii szigeteken elvitték az USS Arizona emlékműhöz, fogalma se volt mi az (japán támadás áldozatai). Véleménye szerint, az 1917-es(!) Spanyolnátha befolyásolta a II. világháború befejezését.

Trump hívei épp ilyen tudatlanok, és ami ennél is rosszabb fogalmuk sincs, hogy egy elnöknek miért kellene ilyen dolgokat tudni.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3357) Kutya az Ember legrégebbi barátja – tárja fel egy új tanulmány

Tibor bá’ fordítása online


A Science folyóiratban megjelent DNS tanulmány szerint új információk láttak napvilágot az Ember és a Kutya közös történelméről.

A tudósok arra jöttek rá, hogy az összes kutyának közös őse, egy régi, ma már kihalt farkas fajta volt.

A Science folyóiratban publikált új, DNS tanulmány feltár új információkat az Ember és a Kutya közös történetéből, ami sok ezer évre megy vissza.

A mai kutya populációban tapasztalt sokszerűség már fennállt körülbelül 11.000 évvel ezelőtt, amikor a Jégkorszaknak vége lett, derült ki a DNS vizsgálatokból.

A Science-ben megjelent cikkből kiderül, hogy a kutyatársaink jelen vannak az egész Földön, de az is kiderült, hogy ez nem mindig volt így.

A Francis Crick Intézet által vezetett kutatás csapata 27 kutya genomját szekvenciázta, amelyek némelyike 11.000 évvel ezelőtt élt Európában, Közel Keleten és Szibériában.

Azt találták, hogy eddigre, jóval bármely más állat háziasítása előtt, már öt különböző kutya fajta létezett eltérő genetikai ősökkel. Vagyis amilyen kutyákat manapság lehet látni az utcán sétálni, a jégkorszakból származik. A Jégkorszak végére kutyák széleskörűen voltak megtalálhatók az északi féltekén. Ez azt jelenti, hogy a fajták sokszínűsége megtalálható volt már a mezőgazdaság megteremtése előtt, a vadászó/gyűjtögető időkben.

Hogy a kutyák először mikor különböztek a farkas ősöktől, vita tárgyát képezi. A genetikai anyagok kiértékelése az időt 25-40 ezer évvel ezelőttire teszi.

A helyzet az, hogy ellentétben más állatokkal, mint például sertés, amit több helyen egyszerre háziasítottak, a kutya esetében egyetlen eredet létezik farkasból kutyába.

A tudósok úgy találták, hogy az összes kutyának valószínűleg egy közös őse volt „egyetlen, ős, ma már kihalt farkas populáció”.

Konvergáló evolúció

Csontokból kivont, és analizált ősi DNS anyagból a kutatók képesek voltak evolúciós változásokat észlelni, ami több ezer évvel ezelőtt történt.

Példának okáért 4000-5000 évvel ezelőtt Európai kutyák igen sokfélék voltak, és úgy tűnik erősen elütöttek a közel keleti és a szibériai kutyáktól. De idővel ez a sokféleség elveszett.

Annak ellenére, hogy a ma látott európai kutyák rendkívül sokfélék, genetikailag valójában igen kevés változattól származnak.

Összevetve az emberi evolúcióval, a kutya hasonló utat járt be. Példának okáért az embernek a csimpánznál több olyan génje is van, ami szénhidrátot emésztő enzimért fellelős.

Ehhez hasonlóan a korai kutyáknak is volt ilyen génje, ellentétben a farkasokkal, mert étrendjük alkalmazkodott az agrárgazdálkodáshoz.

Korábbi kutatások feltárták, hogy az Arktiszon tartott kutyák, csak úgymint az eszkimók hasonlóképpen evolválódtak, alkalmazkodva a sok zsírt tartalmazó étrendhez.

Az ősi DNS kutatás forradalmasította őseinkkel kapcsolatos kutatásokat. A kutatók örülnek, hogy ezt alkalmazhatják kutyák esetében, mint a legrégebbi állat szövetségesünkkel.

A kutyák történetének a megismerése nem csak az ő múltjukat tárja fel, de sajátunkét is.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3356) A COVID-19 hosszú távú egészségkárosítása csak mostanában vált ismerté – és a tanulmány szerint a kép nem tetszetős

Tibor bá’ fordítása online


Az orvosok kezdik felfedezni, hogy a sok millió amerikai, aki túlélte a betegséget, hosszú távú problémával küszködik, és fogalmuk sincs, hogy ez mennyi ideig fog tartani. Derül ki a Wall Street Journal-ben megjelent tanulmányból.

Már majd egy éve harcolnak a koronavírussal, ami után kiderült, hogy a kigyógyultaknak további problémáik vannak: állandó fáradtság, memória zavarok, emésztési problémák, szabálytalan szívritmus, fejfájások, szédülés, ingadozó vérnyomás, olyan is van, akiknek kihull a haja. Van, akiknek hónapokkal később is szimptómái vannak, és a szaglása, ízlése nem tért vissza.

A pandémia tombolása közben világos, hogy vannak túlélők és áldozatok, de a túlélők egy részénél tapasztalt fennmaradó egészségkárosodással kevesen foglalkoznak.

Ami meglepte az orvosokat, hogy sok esetben azoknál jelentkezik a hosszú távú hatás, akiknek a betegség lefolyása viszonylag könnyed volt.

Normál körülmények között a komoly betegségen átesett pácienseknek van fennmaradó, makacs tünetei, de a COVID-19 nem így működik, állítja Trisha Greenhalgh professzor az Oxfordi egyetemről. Tovább nem tudom fordítani, mert a cikk fizetős.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3355) Testamentumom

Tibor bá’ online


Ezt a posztot közelgő halálom előtt szándékoztam feltenni, de most, ebben a koronavírusos világban nem lehet tudni, hogy lesz-e rá időm. Ezért felteszem most, jóval idő előtt.

Azt szokták mondani, hogy egy zuhanó repülőn nincs ateista. Nem szeretem ezt az „ateista” kifejezést használni, mert azt tételezi fel, hogy isten létezése az alapállás, és akik ezt ellenzik, azok ateisták. A helyzet az, hogy isten létezése nem lehet alapállás, mert ahhoz be kellene bizonyítani létét, ami mind a mai napig nem történt meg. Én tehát nem vagyok ateista, hanem kétkedő. És hiába zuhan a gép, kétkedésemen nem változtatok. Tudomásul veszem, hogy szerencsém eddig tartott, hogy ezt a csodálatos világot láthattam, részese lehettem, és megismerhettem a világot mozgató fizikai törvényeket. És örülhettem, hogy értelmem fel tudta fogni azt, amit érdemes megismerni. És akkor jöjjön a testamentumom:

Az Újszövetségi János így kezdi evangéliumát: Kezdetben vala az ige. Ennél nagyobbat nem tévedhetett volna (mindjárt az elején). Mert nem volt kezdet. A lét mindig is volt. Nem is lehetett másképp, legfeljebb mi nem tudjuk felfogni ésszel. Az ember úgy szocializálódott, hogy mindennek van kezdete, és semmi sincs magától, minden meg kell csinálni. Ez utóbbi adta az ötletet a teremtésre. A Biblia így kezdődik: Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. Ezt az elképzelést William Paley (1743-1805) tiszteletes megerősítette a tengerparton talált zsebórával, amit azóta is bizonyítékként hirdetnek a hívők. Igaz a felvilágosításkor felvetették, hogy jó-jó, de ki teremtette a Teremtőt? Vagyis ő honnan van? Tehát nem lehet megkerülni az idők végtelenségét, aminek természetesen nem volt kezdete, így nem kellett megteremteni.

A Lét, vagyis körülöttünk milliárd fényévekre minden, egyszerűen csak van, és mindig is volt. Csupán azért, mert nem lehet másképp. Olyan lehetne, hogy semmi sincs, de akkor tényleg nem lenne semmi. Tehát van, és ha már van, mi más lehetne, mint a legtökéletesebb elrendezés. Az anyag szerkezete és az őserők annyira tökéletesek, hogy magától bármi lehet, mindenféle külső beavatkozás nélkül, csak idő kell hozzá.  Annyira minden, hogy még öntudat is kialakulhat, amire mi vagyunk a bizonyíték. Mivel senki nem hozta létre, senki se teremtette, senki se irányítja vagy felügyeli, nem is lehet célja. Egyszerűen csak van. A lét csak van, nem valamiféle beavatkozás következtében, hanem mert nem lehet másképp. Amit nekünk, öntudatra ébredt lényeknek tudomásul kell venni, és bele kell nyugodnunk, hogy nincs szerepünk, létezésünk a biológiai óra lejárta után megszűnik, helyet ad másnak, amit megédesíthet a tudat, hogy részese lehettünk a lehető legnagyobb csodának.

Az anyagszerkezet, és az őserők, csak a lehetőséget biztosítják, hogy bármi kifejlődhessen. A kifejlődés mechanizmusát evolúciónak nevezzük. Az evolúciónak nincs célja, szerepe, az evolúció csak egy jelenségnek a neve. A jelenségen belül minden logikusan történik. Ahogy 2×2 nem lehet más csak 4, úgy az evolúciós folyamat is magától érthető. Az állandó mutáció mellett csak az életképesebbnek van utóda. Az a2 + b2 = c2 szabályt se kell megteremteni, ez csak úgy van, ahogy a π számjegyeit sem befolyásolhatta semmi alkotói ötlet, ez csak úgy adódik (bármely számrendszerben).

A fentiekben leírtakat az Ősrobbanás nem cáfolja. Ha volt ősrobbanás, az nem jelent egy teremtést, mert egyáltalán nem jelenti azt, hogy az anyag és arra ható erők akkor keletkeztek volna. A Léten belül az anyag megjelenése, látszólagos eltűnése és változása nem befolyásolja a Lét végtelen időktől való jelenlétét. Semmi sem teremtődik, semmi sem szűnik meg, minden csak átalakul.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3354) Körlevél

Tibor bá’ online


A svájci-német határon élek, igazoltan fertőzött vagyok. Jelenleg lábadozom, a szervezetem lassan 2 hete küzd a vírussal.

Kérem szépen Önöket, hogy a túlélési tippjeimet terjesszék el, hogy minél többen túlélhessék a betegséget!

A legfontosabb:

Mellkasi fajdalom jelentkezése eseten semmiképpen se aludjanak a hátukon fekve! Vagy ülve bóbiskoljanak, vagy az oldalukon fekve, és mozogjanak minél többet, az ágyban is, a házban is, akar a szabadban, friss levegőn is, mert attól beindul a keringés, és felerősödnek tőle!

A vírusos tüdőgyulladás okozza ugyanis a haláleseteket, és a tüdő károsodását is. Ha nem mozognak, a tüdőgyulladás súlyosbodik!

Nem igaz, hogy a vírus csak az idősekre és a betegekre veszélyes!!!

Fiatal vagyok, jól táplált, egészséges, edzett, mégis nagyon legyengített!

Ha nem keltem volna fel az ágyból, és nem mozogtam volna, valószínűleg most halott lennek, mert a tüdőgyulladás megölt volna, annyira legyengít! Csak akkor lettem jobban, mikor felkeltem, és mozogtam, egyébként levegőt sem kaptam volna…

Aki a hátán fekszik végig az ágyban, és nem mozog semennyit, az teljesen legyengül, meghal, higgyék el nekem!

Bármennyire gyengének érzik magukat, keljenek fel, minden nap sétáljanak egyet, akar a házban is, nyitott ablaknál, ez mentett meg engem is.

Ha csak fekszenek, súlyosbodik a tüdőgyulladás, és belehalnak jó eséllyel!

Ülve legyenek, ha járni, mozogni nem tudnak, mert ez a testhelyzet kedvez a légzésnek, a fekvés pedig nehezíti.

Ha tehetik, minden nap fogyasszanak sok fokhagymát, zöld teát, és nagy dózisban vitaminokat, pl. borászoktól szerezzenek be tiszta C-vitamint, megéri felerősíteni magukat a helyes táplálkozással!

Az egészségügy már most is túlterhelt, és a helyzet csak romlani fog egy darabig, mindenki elkapja, ezért semmilyen orvosi segítséget ne várjanak, hanem magukon és egymáson segítsenek!

Ismétlem: Aki nem mozog, az meghal!

Ezt a betegséget nem lehet csak úgy kiheverni ágyban fekve, mint az influenzát!

Keljenek fel, és járjanak! Isten óvja Önöket!”


Éljetek a lehetőségekkel!

(3353) Miss Foo

Tibor bá’ vasárnapi igaz története

Abszolút értelemben véve a Melbourne-i Egyetemen nem volt nőhiány, sőt, mondhatnám nőfelesleg volt, de ez az „abszolút értelemben véve” a részemre értéktelennek bizonyult. Mit kerteljek, kerültek a nők, mintha leprás lennék. Igaz, ezt olyan udvarias formában tették, hogy szinte meg tudtam nekik bocsátani.

Egyetlen kivételt Foo kisasszony képezett, aki Kuala Lumpurból jött, és maga is bevándorlónak számított. Isten bizony, engem nem zavart sem apró termete, sem maláj és kínai génjeinek pikáns keveredése. Az már zavaróbb volt, hogy amikor moziba invitáltam, közölte, hozza a barátját is. Barát alatt én egy másik lányra gondoltam, mert ilyen értelemben az angol nyelv nem tesz különbséget barát és barátnő között. Sebaj, vigasztaltam magam, legalább bővül ismeretségi köröm. Ha a barátnő csinosabb, akkor legközelebb őt hívom moziba, mert a három kör lefutása Ausztráliában is kötelező volt. Vagyis egy mozi, még egy mozi, aztán egy harmadik, ami után a hölgyet már meg lehetett hívni egy csésze teára a kollégiumi szobámba.

Na, ebből oltári nagy pofára esés lett, mert a barátnő nem she volt, hanem he, és úgy lett bemutatva, mint a család barátja, akire Miss Winnie Foo rá lett bízva.

A film alatt Winnie ült középen, egyik oldalán Mr Banny Wong, a másik oldalán pedig én. Igaz, a vetítés alatt Miss Foo bal kacsóját a kezemben tarthattam, és a három mozijegyből Mr Wong kettőt gálánsan fizetett, de ez semmiképpen nem kárpótolt azért, amit előtte vérmesen elképzeltem.

A szünetben Foo kisasszony diszkréten magunkra hagyott minket férfiakat, valami apró ürüggyel. A velem egykorú Banny Wong pedig egyszerű angol tőmondatokkal röviden felvilágosított. Ezek szerint Winnie családja igen gazdag, és nagyon modern felfogású. A gazdagságról volt némi elképzelésem, hiszen a Melbourne-i Egyetemen taníttatni lányukat nem volt semmi, ami pedig a család modernségét illeti, nos, arról is kezdtek lenni elképzeléseim.

Hamarosan kiderült, hogy a Foo család a modernséget egyetlen tényre alapozza. Ezek szerint nem állnak elébe egy vegyes házasságnak, de azt tudomásul kellett vennem, hogy Miss Foo, ellentétben a helyi szokásokkal, szűz fog maradni a nászéjszakáig. Közbe kell szúrnom, tőlem az maradt. Megnyugtattak afelől, hogy vagyoni helyzetemet nem firtatják, a házasság után anyagi gondjaim nem lesznek, válásról szó sem lehet, amennyiben később meggondolnám a dolgot, és lelépnék, a világ bármely pontján megtalálnak. Az esküvő az általam megnevezett vallás szokásainak megfelelően bonyolódhat, de életem Kuala Lumpurban kell leélnem.

Ekkor vége lett a szünetnek, csöngettek, mi pedig tovább néztük a filmet, de már nem tartottam fontosnak, hogy Winnie enyhén izzadt mancsát tovább masszírozzam, amit ők az ultimátumra adott nemleges válasznak fogtak fel.

Gyors „szakításomat” Miss Fooval napokon belül megbántam. Végül is a semminél a petting is jobb. Pofátlanul meg kellett volna kérdeznem Mr Wongtól, a petting meg van-e engedve, és ha igen, milyen feltételek mellett. Neki is ott kell-e lennie, vagy a petting ellenőrző tanuk bevonása nélkül is gyakorolható. Végül talán arra is ki kellett volna térni, hogy náluk hol húzzák meg a határt a petting és az aktus között. Úgy tudom, ezeknél a népeknél a legapróbb részleteket is letárgyalják a nő háta mögött.

Most már mindegy, az viszont biztos, hatalmas lehetőséget puskáztam el. Sok mindent megtudhattam volna, ha a témát teljes mélységében megismerem. Például ott van az anyós-vő viszony. Vajon kötelességem-e időnként tiszteletem tenni az anyós hálószobájában, ha az ő hozományából kifolyólag gazdag a család? Miként alakulnak a dolgok, ha Winnie lánytestvérei pártában maradnak? Egyáltalán, ha nem kell dolgoznom, csak úgy eltartanak, mivel tölthetem napjaimat? Késő bánat, még az is lehet, hogy az TV2-ben az időjárás-jelentést az én lányom olvasná be. De ez már csak eső után köpönyeg.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3352) Meredeken csökken a mortalitási ráta – New York Times

A poszt teljes magyar fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek


Death rates have dropped sharply

Amid a pandemic of bad news, there’s a bright spot: Survival rates among Covid-19 patients, even those with severe cases, are improving.

One New York hospital found that death rates among Covid-19 patients dropped to 3 percent from 30 percent between March and June, while a British study reported that survival rates of those in intensive care units jumped to 80 percent from 40 percent during the same period.

While it’s true that over time more young adults, who have better survival rates, have been hospitalized, studies have shown that the drop in fatalities is real, even when accounting for the shift in age. Researchers at NYU Langone Health recently studied 5,000 virus patients and controlled for differences in age, sex, race, underlying health problems and severity of symptoms. They found that death rates had dropped significantly, to 7.6 percent in August, from 25.6 percent in March.

Some have speculated that the coronavirus has become less virulent, but experts say there is no evidence for that. Instead, they think the survival rate has improved because clinicians learned how to treat the disease, incorporating the use of steroids and non-drug interventions. Patients are also seeking care earlier and hospitals have not not as overwhelmed as they were during the first wave.

Still, medical experts caution that the death rate from Covid-19 is many times higher than that of the flu, and that the disease has long-term damaging effects on the body.

There’s also no guarantee that deaths will continue to decrease. One of the reasons the death rate was so high in the spring was that hospitals were overwhelmed. And as hospitalizations have surged 40 percent in the U.S. over the last month, experts are worried that hard-won gains may be lost.

“If hospitals that aren’t prepared for large numbers of people have to deal with a large influx of Covid patients, or small hospitals get pulled into it, we should expect that mortality could change unfortunately,” said Tom Inglesby, the director of the Center for Health Security at Johns Hopkins University. “That’s a warning.”


Éljetek a lehetőségekkel!

(3351) Sose akarok saját gyereket

Tibor bá’ fordítása online


Ez a poszt eredetileg a FEMSPLAIN (Femsplain.com.) határozottan feminista blogban jelent meg, „Sokáig akarok élni gyerek nélkül” témakörben, amit szabad stílusban fordítottam le.

Mondok neked valamit, amin meg fogsz botránkozni, de előbb ülj le. Készen vagy? Akkor jó. — Nem akarok gyerekeket. – Tisztázzunk valamit! Nem azt jelenti, hogy még nem akarok gyerekeket. Nem azt jelenti, hogy majd csak a házasság után. Nem azt jelenti, hogy előbb visszafizetem az egyetem alatt felvett kölcsönt. Nem azt jelenti, hogy előbb veszek magamnak egy házat. Nincs semmilyen kikötés. Egyszerűen sose akarok saját gyereket.

Őszinte leszek hozzátok, elsősorban arról van szó, hogy nem szeretem a gyerekeket. Az egész eddigi életemet egykeként éltem le, és piszkosul élveztem, hogy nincs testvérem. Rólam meg lehetne mintázni az egyke szobrát: elkényeztetett, türelmetlen, önző, stb., és mint ilyen nincs semmi gyakorlatom a gyerekekkel kapcsolatban. Még életemben nem volt egy csecsemő a kezemben (kösz, hogy felvetetted, nem kívánom elringatni a tiédet). Fogalmam sincs, hogyan tudnék szót érteni 12 év alatti gyerekkel. Számomra a gyerekek terra incognita.

Egykeségem introvertált és önzővé tett. Bevallottan ez nem egy igazán jó kombináció, ha a feladat saját szükségletednek a feláldozása, és valaki másnak, egy apró emberi lénynek a folyamatos gondozása, aki még etetni se tudja önmagát. nekem pedig semmi kedvem megváltozni. Ilyen vagyok, ez vagyok, és én így szeretem önmagam. Szeretem a jelenlegi életvitelemet, és a további, várhatóan gyermektelen életemet.

Ez természetesen nem azok ellen szól, akik gyermekeket akarnak, amennyiben ahhoz van kedvük. Szülőnek lenni sokak számára fantasztikus élmény és boldogság, de ez nem vonatkozik mindenkire.

Egy olyan társadalomban élünk, ahol általánosan elfogadott, hogy a nők minden vágya a gyermekek világra hozása. Gyermekek vállalása annyira elfogadott, hogy amelyik nő ezzel nem ért egyet, azt nem tartják normálisnak, tehát engem se. Aki eltér a társadalmi elvárásoktól az „fogyatékos”, kevesebbet ér, mint az a nő, aki ki akarja használni reprodukáló képességét. Az ilyennek egyszerűen nincs igaza, és egyértelműen nem ismeri saját elméjét, de ha kap kellő időt (és megfelelő oktatást, hogy egy igazi nő gyermekeket akar) akkor meg fogja változtatni a véleményét. Ha pedig azt feltételezed, hogy ez mind csak hipotézis, akkor még nem voltál olyan nő, aki nem akar gyereket és ezt nem is rejti véka alá. Hidd el nekem, volt már részem ehhez hasonló retorikában. „Oh, te még fiatal vagy, néhány év és meg fog változni a véleményed.” Hát kérem, valóban fiatal vagyok, még csak 22 éves, de ez automatikusan nem jelenti azt, hogy nem vagyok képes felnőttként, kellő indoklással élve feltárni magam előtt, ki is vagyok, és mit akarok az élettől.

Tinédzser éveim alatt, és most a húszas éveim elején egyre inkább biztos vagyok abban, hogy gyerek nélkül akarok élni. Sok szöveget hallok a nők anyai ösztönéről, ami fogamzásképes éveiben lepik el őket, de én semmi ilyesmit sose éreztem, és egyszerűen nem értem meg, hogy mi nem lenne normális bennem.

Nem akarok gyerekeket, és kiderült, hogy ettől nem leszek egy csöppet se kevésbé nő. Nem vagyok hibás „termék”. A gyermekvállalástól senki se lesz se jobb, se rosszabb. Miért ne lehetne nekem, mint független feministának jogom ahhoz, hogy megválogassam, miként akarok élni.

Végül pedig, ha tudsz olyan hajléktalan macskáról, amely otthont keres, hívj fel. Egyszerűen élek-halok a macskákért.

A szerző Jessica Burnell egy agytröszt alkalmazottja, imád jógázni, ha lehet említést tesz a patriarchátusról. Imádja Alex nevű macskáját.


Éljetek a lehetőségekkel!

#(3350) Változás

Tibor bá’ szelektált fordítása online


Világunk gyors ütemben változik és nem a jó irányba. Bármi történik az ellene szól a korábban ismert világképünknek. Íme, két gyöngycsepp.

Amerikában megtalálták az első ázsiai gyilkos darázsfészket. És ez nem vicc.

A darázs szárny fesztávja 80 mm. Csípésnél nyolcszor több mérget tud fecskendezni áldozatéba, mint a közönséges darázs. És egymást követve több csípésre is képes. Nem szokása az ember megtámadása, de van rá példa. Csípése áthatol az ember ruházatán, és halálos is lehet. Japánban évente kb. 50 ember hal bele. A darázs fő szórakozása, hogy méhkaptárokban simán lefejezi a védekezésre képtelen méheket, majd a kaptárt elfoglalják maguknak. Ezt a dögöt most Amerikában megtalálták, és mindent megtesznek, hogy ne telepedhessen le. Feltételezésem szerint nem lehetetlen, hogy nálunk is megjelenik a közeljövőben.

Más: Fiatal éveimben büszke liberális voltam. Élni és élni hagyni. Addig gyakorolhatom jogaimat, amíg az nem ütközik mások jogaiba. Ugye milyen szép? Csakhogy ezzel az utóbbi évtizedekben alaposan visszaélek, és a visszaéléseknek még nincs vége.

Most olvastam, egy amerikai hajadon nem akart férjet, de szeretett volna anyuka leni. Ezért elment egy spermabankba és teherbe ejtette magát a választható nyílt donor opció szerint. Azaz tudhatta, ki a sperma adakozója. A hölgynek megszületett a kislánya. Elsőre elhatározta, hogy amikor a lánya 18 éves lesz, felfedi a biológiai apuka kilétét, hadd ismerkedjen meg vele. Ez természetesen belefért a „nyílt donor” opcióba. Most viszont úgy döntött, hogy neki joga van megtudni a bank kinek adott még ugyanabból a geciből, hogy leánya személyesen felkereshesse féltestvéreit.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3349) Szabadság – béke poraira. Szerző: Paul Craig Roberts

Tibor bá’ VIP fordítása


Németország készül módosítani az alkotmányát, hogy lehetővé tegye 19 titkos ügynökségének bármikor, bárkit, bármilyen oknál fogva lehallgathasson. ( https://netzpolitik.org/2020/bundesregierung-beschliesst-staatstrojaner-fuer-alle-geheimdienste ).

A digitális forradalom olyan felhatalmazást adott a kormányoknak, ami túlmutat George Orwell distropikus regényén, az 1984-en. Emlékszem, amikor 1984 csak a távoli jövőben volt, és arra is emlékszem, amikor az ország, ahol születtem szabad volt. Ez ma már nem létezik.

A cikk teljes fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek. Előfizető az lehet, aki a honlap fenntartásához anyagi segítséget nyújt


Western Liberty R.I.P.

October 25, 2020 | Categories: Articles & Columns | Tags: |   Print This Article

Paul Craig Roberts

Germany is on the brink of modifying its constitution, to allow all 19 secret services to hack anyone at any time, for any reason, secretly ( https://netzpolitik.org/2020/bundesregierung-beschliesst-staatstrojaner-fuer-alle-geheimdienste ). — Mark Crispin Miller, News from Underground

We are witnessing in every Western country a rapid transformation of what were formerly free countries into police states. Governments violate their constitutions, issue edicts in place of legislation, treat citizens arbitrarily, and pursue agendas on the basis of justifications that are contrary to the facts.  The digital revolution has given governments powers far beyond those of Big Brother in George Orwell’s dystopian novel, 1984.

I can remember when the year 1984 seemed to be the far distant future, and I can remember the free country in which I was born and grew up.  That country is no more.

The youth of today have never experienced a free country and do not know what has been lost.  Indeed, they are absorbed in the digital revolution that they think is freedom.

The “War on Terror” launched by 9/11 and the war on Covid launched in order to learn techniques of mass population control have together terminated free societies. Today privacy is a non-existent right, as are free speech, free inquiry, open pubic debate, and the right to operate a business.

In place of debate, people who disagree with official explanations enforced by the presstitutes and social media are  “cancelled.” Your every email, phone call, purchase and web search is captured and used to build a profile of you for marketing purposes and for future arrest should you prove troublesome for the regime.

Whistleblowers are prosecuted despite legislation defending them from prosecution. Thought control and behavior control are  imposed by firing people and destroying their careers for using unapproved words and taking unapproved positions.

The collapse of liberty has been rapid in the 21st century.  But it has been creeping upon us for some time. Few Americans alive today remember when a wife could not testify against her husband or a husband against his wife. Such testimony was considered a violation of marriage that had formed one out of two.  It was self-incrimination, which is prohibited by the US Constitution in those days when the Constitution was respected and had authority.

Few who are alive remember that the marriage contract was in part a sexual contract and there was no such thing as “wife rape.”

There was no such thing as Child Protective Services with the power to intervene in the family, seize children from parents, and have parents prosecuted on charges of child neglect or abuse whether real or fabricated.

You could yell at and spank your child without being arrested.  You didn’t live in fear that bruises from sports activity or falling off a bike would be noticed by a school teacher, doctor, or neighbor and result in an intrusion into the family by Child Protective Services determined to prosecute parents in order to justify the budget.

Kids of my generation were free to be wherever they chose to be without adult supervision on week-ends, holidays from school, and summers as long as they were home by dinner time. Our bikes made us mobile, and we could be anywhere in range of a bike and a pair of legs, and our parents weren’t arrested for child neglect.  It was mass third world immigration, integration of formerly stable homogeneous neighborhoods, and the rise of the pedophile sex trade that made children no longer safe. Multicultural society failed to protect children and began persecuting parents instead.

A person could start a car without, if it had a manual transmission, having to push the clutch petal to the floor.  A person could drive away without having to put on a seat belt or endure endless beeping.  Soon, if not already, you must be strapped in or the car will not move.  The range of free judgment has been greatly narrowed.  Even the appliances we use bully us.

I could go on at great length, but it is too depressing.

If Donald Trump wins the election and is permitted to be inaugurated, perhaps he will make it a part of “making America great again” to get the intrusive government out of our lives.  I was born a free person, and I would like to die a free person.

But I am not holding my breath.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3348) Ha a múlt iránymutató, akkor az Arktiszon a permafroszt az összeomlás szélén áll

Tibor bá’ fordítása online


A visszamaradt üledékek gyors melegedést, és tengerszint emelkedést mutatnak, amit széles körű olvadás vált ki széndioxid felszabadulásával. Ez a lehetőség a fagyos talajban van eltemetve. Valójában sok milliárd tonna szénvegyület van eltemetve a talajban. Néhány fok melegedés ezt felszabadíthatja, és így bejuthat az atmoszférába.

Legalább is ezt mutatja a múlt. Egy új tanulmány szerint, ez a múltban már többször bekövetkezett. A Scienc Advances című magazinban pénteken a kutatók publikáltak, egy 27.000 éves visszatekintést az Arktiszra történetében. A tanulmány úgy találta, hogy legalább három alkalommal a klíma hirtelen változott, ami hatalmas permafroszt területeket olvasztott fel az Arktiszon (permafroszt szénvegyületben gazdag talaj). Következésképpen, hatalmas mennyiségű széndioxid került a levegőbe.

Jelenleg a Föld újra keresztülmegy egy gyors klímaváltozáson, amit az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok okozzák. Tény az, hogy a kutatások szerint a Föld sok millió év óta, ilyen gyors melegedésnek nem volt részese.

Ha a múltból lehet tanulni a jövőre vonatkoztatva, akkor egy kicsivel több melegedés beindíthat az Arktisz permafrosztján egy erős destabilizálódást.

A tudósok a vészjeleket már évek óta leadják.

Amint az Arktisz hőmérséklete emelkedik a permafroszt elkezd melegedni, és amint olvad, széndioxidot és metánt enged a levegőbe.

A kutatok ismételten figyelmeztetnek, hogy a kibocsátások felgyorsíthatják a klímaváltozást. Ez egy veszélyes visszacsatolás megfutáshoz vezethet, ahol a nagyobb melegedés még több permafroszt olvadást okoz, ez pedig még több szénvegyület levegőbe kerülésével jár.

Hogy ez milyen gyorsan következik be, az még vita tárgya.

Több tanulmány is jelezte a melegedést és az olvadást az Arktisz permafrosz területein. De a kutatások még nem tudták meghatározni, a permfroszt milyen gyorsan reagál a bekövetkező klímamelegedésre, és a folyamatban mennyi szénvegyület kerül a levegőbe.

A klímakutatás terén ez még egy ismeretlen folt, a tudósok jövőbéli klímaváltozásának fő bizonytalansága.

Az új tanulmány egy gyors klímaváltozást sugall, még csak néhány fok melegedés esetén is, ami az olvadó Arktisz esetében drámai mennyiségű szénvegyület kiáramlását jelenti.

A tudósok őskori üledékek adataiból dolgoznak, melyet a Szibériától északra fekvő Jeges-tenger fenekéből nyerik, ahol azok több ezer éven át voltak eltemetve. Az üledékek pontos kémiai analízisével a tudósok képesek megállapítani mennyi szerves anyag áramlott az óceánba a permafrosztos szárazföld összeomlása miatt.

Hasonló tanulmányoknak köszönhetően, amelyek szintén rég eltemetett üledékek és ősi jég mintákra támaszkodnak, a tudósoknak elfogadható elképzelései lehetnek, mi történt a Föld klímájával és a széndioxid szinttel több ezer évvel ezelőtt.

A tanulmány szerint az elmúlt 27.000 évben volt három elhatárolható periódus, amikor gyors klímaváltozás következett be nagy fokú permafroszt olvadással.

Az esemény főtétele a hőmérséklet emelkedése volt. Amint a klíma melegszik, a permafroszt olvadni kezd és a folyók az iszapot behordják a tengerbe, miközben szénvegyületek kerülnek a levegőbe.

De ez nem a teljes történet. A kutatók úgy gondolják, hogy a gleccserolvadás által kiváltott tengerszint emelkedésnek szintén volt szerepe.

A tengerszint emelkedés jelentősen erodálta az Arktisz tengerpartjait az utolsó két felmelegedéskor. A gyors erózió valószínűleg a fagyott permafrosztot gyorsan bemosta a tengerbe.

A tanulmány szükségszerűen garantálja, hogy ami a múltban megtörtént az újra megtörténhet a jövőben.

Egyre nagyobb az aggodalom, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése nem elég gyors. A tudósok állítják, ha az emberiség nem csökkenti gyorsabban az üvegházhatású gázok kibocsátását, az évszázad végére több fokkal is melegebb lehet az átlag hőmérséklet.

Örjan Gustafsson a Stockholm University tudósa, és a tanulmány egyik szerzője szerint: „A permafroszt olvadásából származó metán kevesebb ember által végrehajtott kibocsátást tesz lehetővé, mielőtt elérnék a veszélyes küszöbértéket. Az egyetlen módja annak, hogy lehatároljuk a permafroszttól származó üvegházhatású gáz csökkenését, ha az Ember kevesebbet bocsátki.”


Éljetek a lehetőségekkel!

(3347) Én szóltam

Tibor bá’ online


Magyar Covid-katasztrófát jelez előre a legfontosabb járványmodellező intézet

A Washingtoni Egyetemen működő Egészségmérési és -értékelési Intézet (IHME),amely világszerte az egyik legelismertebb és legmegbízhatóbbnak tartott, egészségügyi trendek modellezésével foglalkozó kutatóintézet.

A koronavírus-világjárvány kezdete óta mindenki figyel rájuk, mert kifinomult matematikai modelljeik jó közelítéssel képesek előre jelezni, hogy az adott pillanatban érvényes folyamatok milyen jövőt vetítenek előre. Vagyis előre megrajzolják a járványgörbét, az új esetek és a halálozás alakulását. Különböző forgatókönyveket állítanak fel attól függően, hogy milyen intézkedések történhetnek a jövőben.

Az aktuális predikciójuk szerint, ha Magyarországon a jelenlegi trendek folytatódnak (és úgy tünik folytatódnak), nagyon hamar katasztrofálissá fog válni a helyzet. Az év végéig több mint 12 500 halálos áldozata lehet a járványnak, a november végére várt tetőzéskor 35 ezren fognak ténylegesen megfertőződni (tehát az azonosított és az azonosítatlan fertőzöttek együtt), és 220-an fognak meghalni naponta.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3346) A mindennapi betevő feleség

Ünnepi novella


Az osztrák menekültlágerekben az első és minden bizonnyal a legfontosabb dolog az adatok felvétele volt, tipikus német alapossággal. Igen ám, de a legtöbb menekült nem rendelkezett igazolvánnyal, ami semmi hátrányt, sőt, bizonyos előnyt biztosított, hiszen mindenki azt diktálhatott be, amit akart.

Pontosan ez az oka annak, hogy bár Újvári Béla története az utolsó betűig igaz, nevének valódiságáért nem merném tűzbe tenni a kezem.

A dolgok rendje szerint, akiknek már csak néhány nap hiányzott az induláshoz, azokat mindenhonnan Salzburgba, azaz a salzburgi tranzitlágerbe vitték. Onnan pedig egyszerre mindenkit egy közös járműhöz, amely hajó vagy repülő volt.

Néhány napja lehettem a tranzitlágerben, amikor egy délután a tízszemélyes szobába belépett Újvári egy nővel. Első hallásra ez talán furcsa, de az osztrák lágerek vegyesek voltak. Együtt aludt bennük nő és férfi, ismerős és ismeretlen. A szobák éjszakai élete rendkívül színes volt, nem hiányoztak sem a vaskos meglepetések, sem az epés megjegyzések.

Újvári tehát belépett egy nővel, körülnézett, meglátott egy üres ágyat, és nyomban annak irányába vette lépteit. Az ágyra rátette szerény csomagját, majd megszólalt: „Újvári Béla vagyok, ez pedig a feleségem, mi is Ausztráliába megyünk”. Ilyen bemutatkozást angol filmeken lehet látni. A magyar lélek nem így működik. Mi ügyet sem vetettünk rájuk. A délutánból este lett, az estéből pedig éjszaka. Lámpaoltás után Újvári ágya felől szokatlanul gyorsan, a szinte kötelező tíz-tizenöt perces várakozási idő eltelte nélkül, halk suttogás kezdett szerteáramlani a teremben. A kezdetben halk suttogásnak induló beszéd egyre határozottabb formát öltött, ami egy idő után értelmes szavakká formálódott, valahogy így:

– Ne, még ne.
– Miért ne?
– Még ne.
– Miért ne?
– Meghallják.
– Mit hallanak meg?
– Mit hallanak meg, ezt hallják meg!
– Mit ezt?
– Hát ezt! – és valaki a sötétben rácsapott valakinek a kezére.
– Hát mikor?
– Majd.
– Mikor majd?

És ez így ment hosszú perceken keresztül. Először vicces volt, aztán csak a kíváncsiság hajtott, de a végén meguntam, és elaludtam.

Másnap tudtam meg, hogy a végén Újvári és felesége gyakorlatilag dulakodtak az ágyban, tök sötétben, de a fültanúk szerint a végén Újvári győzött.

Igen ám, de a feleség másnap összepakolt, és minden diszkréció nélkül simán távozott. Újvári pedig ott maradt feleség nélkül, várva az öt nap múlva induló hajóra. Piszok kellemetlen. Ausztráliába? Feleség nélkül?

Újvári ezt egyáltalán nem találta olyan nagyon kellemetlennek. Még sötétedés előtt hozott egy másik nőt, cuccát lerakta az ágyukra, és buzgó suttogásba kezdtek. Ez azért már néhányunknak sok volt, és valaki megkérdezte tőle, ki ez a nő? Újvári szemrebbenés nélkül válaszolta, „A feleségem”, és suttogott tovább. Lámpaoltás után az előző esti jelenet megismétlődött.

– Még ne!
– Miért ne?
– Meghallják – stb.

Mindjárt a kezdetén megfogadtam, hogy ezt most kivárom. Ma nem alszom el. Ki is vártam egész addig, amíg az aktus el nem kezdődött, eléggé jelentős kézitusa után.

Másnap reggel ez a nő is csomagolt, majd elment. Erre már érdemes volt odafigyelni. Késő délután Újvári ismét hozott egy nőt. Mi már meg sem kérdeztük, ki ez. Pontosan tudtuk, hogy a felesége.

A lámpaoltás utáni események szinte forgatókönyvszerűen zajlottak:

– Ne!
– Miért ne?
– Ne, mert meghallják – stb.

Dulakodás, aktus, csend. A különbség mindössze annyi volt, hogy közülünk egyesek már nem bírták cérnával, és nem csak hangosan beleröhögtek, hanem biztatták is őket. Ki a nőt, ki Újvárit. Az eset olyan elképesztően komikus volt, hogy az előző napokban alvást színlelő, és a teremben, mint tudjuk, szintén jelenlevő nők is szintén kuncogtak. Ezt egyszerűen nem lehetett kibírni.

Reggel a nő természetesen csomagolt, és ment. Egész nap erről beszéltünk. Én estére készítettem egy hatalmas transzparenst (amit manapság molinónak neveznek) és kifeszítettem a terem közepén. ÜDVÖZÖLJÜK A LEGÚJABB FELESÉGET!

Újvári ezt egyáltalán nem találta viccesnek, mert a nem túl gyanútlan negyedik nőnek meg kellett magyarázni a szöveget, ami azért akkor sem volt könnyű feladat, ha feltételezzük, hogy Újvári a napok elteltével egyre lejjebb adta a nőkkel szemben támasztott igényét.

Csoda történt. Ez az este teljesen elütött az előzőektől. Újvári ágya felől egy mukk nem sok, annyi sem hallatszott, csak az ütemes nyikorgás, de akkor már harmadik hónapja voltunk lágerlakók, és az éjszakai ütemes nyikorgás úgy hozzátartozott életünkhöz, mint a reggeli tea.

Később kiderült, Újvári nem volt egy fenevad, és nem volt született promiszkuozus. Mindössze azt történt, hogy a hajó indulása előtt néhány nappal az igazi feleség meglógott egy hentessel. Újvári pánikba esett, mit fog ő nő nélkül Ausztráliában csinálni. Lett egy ötlete. Átment az újonnan érkezetteket elszállásoló lágerbe, mert az ottaniaknak igen rossz kilátásaik voltak a továbbutazásra, és sok-sok hónap lágerélet állt előttük. Itt aztán megkérdezte a fiatalabb nőket, nem akarnak-e egy öt nap múlva induló hajóval Ausztráliába menni. Perceken belül jelentkezett valaki. A nővel közölte, hogy úgy kell tennie, mintha ő Újvári Béláné lenne, mert különben nem engedik fel a hajóra.

Újvári feltételezte, hogy a nőknek lesz annyi sütnivalójuk, és ki fogják találni, mivel jár a névkölcsönzés. A nőknek volt is ennyi sütnivalójuk, de azt gondolták, a hajó néhány nap múlva indul, addig valahogy kihúzzák valami okos mesével, a hajón pedig Újvári már nem tud csinálni semmit.

Repedtsarkú Marcsánk vidáman végigkefélt Újvárival három álló éjszakát, és szépen fel is szállt a hajóra, ahol megtanulta, mi a különbség a járható és a járhatatlan út között. Marcsa a hajón mindenkivel kefélt, csak Újvárival nem. Öt Gulden volt egy menet a 12-es mentőcsónak ponyvája alatt.

Újvári letette a főesküt, amint Melbourne-be érünk, Marcsát feljelenti az ausztrál hatóságoknál, hogy nem is Újvári Béláné, és akkor vissza fogják toloncolni Európába.

Ami azt illeti, Újvári ezt meg is tette, de Marcsát nem toloncolták vissza. Mindössze annyi történt, megfosztották az Újvári Béláné név használati jogától, és kénytelen volt az új életét a régi nevén, Tóth Máriaként elkezdeni.

Mindenesetre, amíg Újvári csórón szállt partra, addig Tóth Mária vagyonos nőként érkezett az ötödik kontinensre.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3345) Nyolc tévhit a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban, amit az emberek elhisznek

A cikk fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek

Forrás: A 175 éves Scientifiy American c. folyóírat


Eight Persistent COVID-19 Myths and Why People Believe Them


Because the pathogen first emerged in Wuhan, China, President Donald Trump and others have claimed, without evidence, that it started in a lab there, and some conspiracy theorists believe it was engineered as a bioweapon.

Why It’s False: U.S. intelligence agencies have categorically denied the possibility that the virus was engineered in a lab, stating that “the Intelligence Community … concurs with the wide scientific consensus that the COVID-19 virus was not man-made or genetically modified.” Chinese virologist Shi Zhengli—who studies bat coronaviruses and whose lab Trump and others have suggested was the source of COVID-19—compared the pathogen’s sequence with those of other coronaviruses her team had sampled from bat caves and found that it did not match any of them. In response to calls for an independent, international investigation into how the virus originated, China has invited researchers from the World Health Organization to discuss the scope of such a mission.

Why People Believe It: People want a scapegoat for the immense suffering and economic fallout caused by COVID-19, and China—a foreign country and a competitor of the U.S.—is an easy target. Accidental lab releases of pathogens do sometimes occur, and although many scientists say this possibility is unlikely, it provides just enough legitimacy to support a narrative in which China intentionally engineered the virus to unleash it on the world.


Since the beginning of the pandemic, Trump has lied about the disease’s severity, saying it is no more dangerous than seasonal influenzaTrump himself admitted to journalist and author Bob Woodward in recorded interviews in early February and late March that he knew COVID-19 was more deadly than the flu and that he wanted to play down its severity.

Why It’s False: The precise infection fatality rate of COVID-19 is hard to measure, but epidemiologists suspect that it is far higher than that of the flu—somewhere between 0.5 and 1 percent, compared with 0.1 percent for influenza. The Centers for Disease Control and Prevention estimates that the latter causes roughly 12,000 to 61,000 deaths per year in the U.S. In contrast, COVID-19 had caused 200,000 deaths in the country as of mid-September. Many people also have partial immunity to the flu because of vaccination or prior infection, whereas most of the world has not yet encountered COVID-19. So no, coronavirus is not “just the flu.”

Why People Believe It: Their leaders keep saying it. In addition to his repeated false claims that COVID-19 is no worse than the flu, Trump has also said—falsely—that the numbers of deaths from COVID-19 are exaggerated. In fact, reported deaths from COVID-19 are likely an undercount.


Despite a strong consensus among public health authorities that masks limit transmission of coronavirus, many people (the president included) have refused to wear one. Georgia’s governor Brian Kemp went so far as to sign an executive order banning city governments from implementing mask mandates. He even sued Atlanta’s mayor Keisha Lance Bottoms when she instituted one, although he has since dropped the lawsuit. Nevertheless, as coronavirus cases spiked around the U.S. during the summer, even states that were once staunch holdouts implemented mask orders.

Why It’s False: Masks have long been known to be an effective means of what epidemiologists call source control (preventing a sick patient from spreading a disease to others). A recent analysis published in the Lancet looked at more than 170 studies and found that face masks can prevent COVID-19 infection. It has also been widely established that people can be infected with and spread COVID-19 without ever developing symptoms, which is why everyone should wear a mask to prevent asymptomatic people from spreading the virus.

Why People Believe It: Early guidance on masks from the CDC and the WHO was confusing and inconsistent, suggesting that members of the general public did not need to wear masks unless they had symptoms of an infection. The guidance was in part driven by a shortage of high-quality surgical and N95 masks, which the agencies said should be reserved for health care workers. Even though face coverings are now mandated or recommended in many states, some people refuse to wear one because they consider it emasculating or a violation of their civil liberties.


In a book and in the conspiracy theory film Plandemic, Judy Mikovits, who once published a high-profile but eventually retracted study on chronic fatigue syndrome, makes the unsubstantiated claim that National Institute of Allergy and Infectious Diseases director Anthony Fauci and Microsoft co-founder Bill Gates could be using their power to profit from a COVID-19 vaccine. She also asserts without evidence that the virus came from a lab and that wearing masks “activates your own virus.” An excerpt from the film was widely shared by anti-vaxxers and the conspiracy theory group QAnon. The video was viewed more than eight million times on YouTube, Facebook, Twitter and Instagram before it was taken down.

Why It’s False: There is no evidence that Fauci or Gates has benefited from the pandemic or profited from a vaccine. In fact, Fauci has sounded alarms throughout the pandemic about the risks of the virus, and Gates has a long history of philanthropy geared toward eliminating communicable diseases. Mikovits’s claims about the virus’s origin and the efficacy of masks also have no scientific support.

Why People Believe It: Wealthy or influential figures such as Gates and Fauci are often the target of conspiracy theories. Trump has at times attacked Fauci, a member of his own coronavirus task force, calling him an “alarmist.” Some of the president’s followers may find it more palatable to believe that Fauci is exaggerating the severity of the outbreak than to acknowledge the Trump administration’s failure to contain it.


When a small study in France suggested the malaria drug hydroxychloroquine might be effective at treating the disease, Trump and others seized on it. The study is now widely criticized, but some people have continued to tout the medication despite growing evidence that it does not benefit COVID-19 patients. In a tweet, Trump called the hydroxychloroquine treatment “one of the biggest game changers in the history of medicine,” and he has mentioned it repeatedly in his public coronavirus briefings, continuing to hype the drug. In late July he retweeted a video featuring Stella Immanuel, a Houston, Tex.–based physician (who has made questionable assertions in the past, including that doctors had used alien DNA in treatments and that demons cause certain medical conditions by having sex with people in their dreams), claiming that hydroxychloroquine is an effective treatment for COVID-19. The video was viewed tens of millions of times before social media companies took it down.

Why It’s False: Several studies have shown that hydroxychloroquine does not protect against COVID-19 in those who are exposed. The Food and Drug Administration initially issued an emergency use authorization for the drug, but the agency later warned against its use because of the risk of heart problems and ultimately revoked its authorization. And in June the National Institutes of Health halted its clinical trial of the medication, stating that although it was not harmful to patients, it did not provide any benefit.

Why People Believe It: Initial reports suggested hydroxychloroquine might be a potentially promising drug, and people are most likely to believe the first things they learn about a topic, a phenomenon called anchoring bias. And because Trump has repeatedly claimed that the drug is effective, his supporters may be more likely to believe reports that confirm their views rather than those that challenge them.


As coronavirus cases surged in the U.S., Trump frequently claimed that the spikes were merely the result of more people being tested. He has tweeted that “without testing … we would be showing almost no cases” and has said in interviews that the reason numbers appear to have gone up is that testing has increased.

Why It’s False: If this scenario were true, one would expect the percentage of positive tests to decrease over time. But numerous analyses have shown the opposite. The rate of positive tests rose in many states (such as Arizona, Texas and Florida) that had big outbreaks this past summer, and it decreased in states (such as New York) that controlled their outbreaks. In addition, hospitalizations and deaths increased along with cases, providing more evidence that the national increase in positive tests reflected a true increase in cases.

Why People Believe It: There was a severe shortage of tests in the U.S. early on during the pandemic, and their availability has increased (although actual testing remains far short of what is needed). It is logical to wonder whether more cases are simply being detected—if you look only at total cases and not at the proportion of positive tests or the rates of hospitalization and death.


Early on in the pandemic, some speculated that the U.K. and Sweden were planning to let the coronavirus circulate through their populations until they reached herd immunity—the point at which enough people are immune to the virus that it can no longer spread. (Both nations’ governments have denied that this was their official strategy, but the U.K. was late to issue a full lockdown, and Sweden decided against widespread restrictions.)

Why It’s False: There is a fundamental flaw with this approach: experts estimate that roughly 60 to 70 percent of people would need to get COVID-19 for herd immunity to be possible. Given the high mortality rate of the disease, letting it infect that many people could lead to millions of deaths. That tragedy is what happened during the 1918 influenza pandemic, in which at least 50 million people are thought to have perished. The U.K.’s COVID-19 death rate is among the world’s highest. Sweden, for its part, has had significantly more deaths than neighboring countries, and its economy has suffered despite the lack of a shutdown.

Why People Believe It: They want to get back to normal life, and without a widely available COVID-19 vaccine, the only way to achieve herd immunity is to let a substantial number of people get sick. Some have speculated that we may have already achieved herd immunity, but population-based antibody studies have shown that even the hardest-hit regions are far from that threshold.


Worrying reports have emerged that many people may refuse to get a COVID-19 vaccine once it is available. Conspiracy theories about potential vaccines have circulated among anti-vaxxer groups and in viral videos. In Plandemic, Mikovits falsely claims that any COVID-19 vaccine will “kill millions” and that other vaccines have done so. Another conspiracy theory makes the ludicrous assertion that Gates has a secret plan to use vaccines to implant trackable microchips in people. Most Americans still support vaccination, but the few voices of opposition have been growing. A recent study observed that although clusters of anti-vaxxers on Facebook are smaller than pro-vaccination groups, they are more heavily interconnected with clusters of undecided people. One Gallup poll found that one in three Americans would not get a COVID-19 vaccine if it were available today and that Republicans were less likely to be vaccinated than Democrats.

Why It’s False: Vaccines save millions of lives every year. Before a vaccine is approved in the U.S., it must generally undergo three phases of clinical testing to show that it is safe and effective in a large number of people. The top COVID-19 vaccine candidates are currently being tested in large-scale trials in tens of thousands of people.

Why People Believe It: There is good reason to be cautious about the safety of any new vaccine or treatment, and the politicization of the fda under the Trump administration has raised legitimate concerns that any vaccine approval will be rushed. Nevertheless, previous safety trials of the top vaccine candidates did not find major adverse effects; larger trials for safety and efficacy are now underway. Nine pharmaceutical companies developing vaccines have pledged to “stand with science” and not release one unless it has been shown to be safe and effective.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3344) Litánia

Ünnepi novella


Ideiglenes lakhelyemben, a bécsi menekültlágerben, ami egyébként egy iskola ágyakkal berendezett tornaterme volt, mindenfajta népség várta a vízumát. A napok egyhangúan, és rettenetesen lassan teltek. Ahhoz, hogy az ember valahogy elüsse az időt, pénz kellett, ami nem volt, illetve igencsak szűkösen. Maradt a csajozás meg a pasizás, mert a szex általában ingyenes.

Nem csoda, hogy az egyik sarokban csendesen meghúzódó madonna arcú szépség mindenkinek feltűnt, nem annyira a túlzás nélkül gyönyörűnek mondható arca, a ruhán keresztül is kivehető tökéletes alakja, sokkal inkább visszahúzódó magatartása miatt. Még a nevét se tudtuk, ezért elkereszteltük Máriának, nem vitás, tudatalattink asszociációja miatt, ami a messiás szeplőtlenül fogant anyját illette.

Mária hat órakor minden reggel eltűnt és csak hétre, reggeli osztásra került elő. Ugyanezt tette délután fél négykor is, de fél ötre viszontláthatóvá vált azok számára, akik éppen a szálláshelyen tartózkodtak. Ezen kívül, Mária az ágya mellett ült és többnyire olvasott. A közelíteni igyekvő fiukat hamar leszerelte, és már bújt is vissza olvasmányai közé. Idősebb nőkkel váltott néhány udvarias mondatot, ha megszólították. Mária maga volt az évtized megoldhatatlan rejtélye. Az csak természetes, hogy nekünk, facér hímeknek teljesen kitöltötte a fantáziánkat. El nem tudtuk képzelni, mik ezek a titokzatos, és ráadásul rendszeres eltűnések, ezen kívül ez a jól érzékelhető némasági fogadalom.

Végre egyikünk kiderítette, hogy Máriának van egy földije, egy idősebb asszony két utcával arrébb, egy másik iskola tornatermében, aki csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy kíváncsiságunk mindennapi tárgya Pápáról való, és reggelenként misére, délutánonként pedig litániára jár a közeli katolikus templomba.

Az információ birtokában Mária nem csak különlegességi értékét veszítette el köreinkben, de egyúttal kívánatosságát is. Kit egyen a fene egy olyan nő után, aki a XX. század derekán a középkori szentek életét éli? Egyetlen egy rejtély maradt csak nyitva. Mi a fészkes fenéért disszidált? Elvégre templomba járni, szabadidőben könyveket olvasni a kommunista Magyarországon is lehet. Ilyen ambíciók mellett teljesen felesleges hazát váltani.

Igen ám, de van egy olyan intézmény a világon, amit úgy hívnak, hogy „kisördög” és állítólag az a szokása, hogy motoszkál az emberben. Szó, ami szó, a lágerben lakó valamennyi férfiben motoszkált egy ilyen, eléggé nagyra nőtt kisördög, és egyre azt súgta, hogy Máriát meg kellene kefélni. Ezért aztán, mint később kiderült, egymás háta mögött valamennyien megpróbálták megkörnyékezni Máriát, elvégre legalább egyszer, magát Krisztust is megkísértette a sátán, Luther Mártonról meg már nem is beszélek.

Aztán egy szombat esti összeröffenéskor az egész kibukott, egymás után ismerték be a fiuk, hogy az összes kísérletük csődöt mondott. Ráadásul esküdtek rá, hogy a feladat megoldhatatlan. Én meg azt gondoltam, ha egy feladat megoldhatatlan, akkor már érdemes vele foglalkozni, közöltem tehát velük, hogy nekem lenne rá egy fogadásom. Fogadtunk is, a tét fejenként egy-egy, összesen kilenc tábla Milka csokoládé, ami akkoriban fogalom volt a magyar édességipar által produkált Sport-szeletekhez képest. A határidőt két hétben szabtuk meg, ami mindkét oldal számára elfogadhatónak tűnt. Én pedig mindjárt másnap, azaz vasárnap munkához is láttam.

Valamivel korábban keltem fel, mint Mária, elmentem a közeli templom­ba, és beültem az utolsó sor szélére. Csakhamar Mária is megérkezett és úgy középtájon elhelyezkedett egy padon. Egy kicsivel később elkezdődött a mise, és ment a maga útján a 2000 éves hagyományoknak megfelelően. A szertartás vége felé került sor az áldozásra, amikor is Mária a bevett ceremónia értelmében előrement az oltárhoz, letérdelt, és várta a papot, hogy kinyújtott nyelvére helyezze a Krisztus testét szimbolizáló ostyát. Ez alatt én előre mentem, és beültem a közvetlenül Mária helye mögötti padba.

A szentáldozás végén Mária visszajött a helyére, és meglepődve vette észre, hogy nem sokkal mögötte a zsámolyon térdelek, de persze a szeme se rebbent. Aztán a mise végén kifelé menet egymás mellé sodródtunk, és ő lett az, akit kettőnk közül jobban evett a kíváncsiság, nem csoda, nekem nem volt min meglepődnöm.

– Nem is gondoltam volna, hogy a lágerünkből más is jár misére.

– Vasárnaponként odahaza én is mindig elmentem a nagymisére, csak áldozni nem szoktam – válaszoltam némi farizeuskodással.

– Miért nem gyónsz meg, akkor áldozhatnál is?

– Nem tudok németül, – válaszoltam – magyarul meg a pap nem ért.

– Oh, hát, ha csak ez a baj, én segíthetek neked, ismerek egy magyar papot, majd elviszlek hozzá.

Ezzel meg is lett az első közös programunk. Amikor hétfőn délelőtt Máriával együtt mentem ki a szálláshelyről a többiek nem csak leültek a meglepetéstől, de már a fogadás elvesztésének lehetőségét se zárták ki.

Hétfőn meggyóntam, és Mária unszolására másnap reggel vele mentem a templomba, hogy áldozhassak is. Némi huncutsággal a szemében azt mondta, jobb, ha nem várok vele vasárnapig, mert öt nap alatt bőven lesz alkalmam bűnt elkövetni, és akkor ugye nem áldozhatok.

Kedden, amikor visszajöttünk a miséről, a srácok részéről hangzott el egy-két szemtelen, sőt enyhén vulgáris megjegyzés is, amit sikerült gyorsan leszerelnem néhány négyszemközti beszélgetéssel. Elvégre fogadás esetén nem tisztességes egyértelmű megjegyzésekkel befolyásolni az eredményt.

A keddi mise után Mária már teljesen természetesnek találta, hogy szerdán is együtt megyünk, és így tovább. De hát misére menet, miséről jövet nem ballaghatunk némán és szótlanul egymás mellett, tehát beszélgettünk. Én melyik országba készülök, ő hová készül, kihez, mihez, és így tovább. Kiderült, hogy ő még nem tudja, de csak katolikus országba akar menni, ezért aztán Anglia, meg ilyesmi szóba se jöhet. Én viszont arra hívtam fel a figyelmét, hogy a katolikus országokban, mint például a dél-amerikaiak, nagy a szegénység, odamenni nem éppen nyerő.

Aztán szóba kerültek a szobatársak, a többi magyar, akikkel kapcsolatban meg volt a maga kis magánvéleménye, de annál erősebb kifejezés száját sose hagyta el, mint „erkölcsi fertő”. Azt felesleges ecsetelnem, hogy ez volt az a közeg, amiben a többiek fetrengtek, természetesen magamat kivéve.

Szóval a dolgok szépen haladtak, csak éppen azt nem tudtam, hogyan tovább, pedig már a második hetet koptattuk, és nekem csak szombat este 24 óráig volt időm. Különben is, rettenetesen untam a reggeli miséket, és mivel a kutyaharapást a szőrével kell gyógyítani, beiratkoztam a délutáni litániákra is. Arra gondoltam, hogy a több együttlét majd csak hoz valami megoldási lehetőséget. Ami azt illeti, ez be is jött.

Mivel december volt, a délutáni litániának végeredményben korom sötétben volt vége, vagyis jóval sötétedés után ballagtunk szálláshelyünk felé. Egyszer csak az egyik előttünk lévő, utcára nyíló kapu iszonyatos zajjal kivágódott, és kipenderült rajta egy szemmel láthatóan részeg ember. Mária a félelemtől ösztönszerűen belekapaszkodott a karomba, és úgy is maradt a szállásunkig, mert a hangoskodó részeg mindvégig mögöttünk csámborgott a miénkkel azonos irányba.

Másnap reggel Mária már a legnagyobb természetességgel karolt belém, és tartottunk egyenest a templomba. Délután litániából jövet megkérdeztem tőle, lenne-e kedve a szálláshely helyett elmenni egy moziba. Nem tudom, miért, de meglepődtem, amikor feltűnő mohósággal válaszolta az igent. Az ok többrétű volt. Kezdem mindjárt azzal, hogy egyikünk sem értett egy kukkot se németül, és akkor nem is érdemes folytatni. Aki már próbálta, az tudhatja, mekkora hülyeség úgy végigülni egy filmet, hogy az embernek fogalma sincs, miről szól az egész. Szerencsére a minden hátsó szándék nélkül kiválasztott film teli volt erotikus jelenetekkel, ami alatt Mária agyonszorongatta a kezem.

Aztán gondoltam egy merészet, és „legfeljebb nem sikerül” alapon, csak úgy a ruhán keresztül finoman megsimogattam a hozzám közelebb eső mellét. Legnagyobb meglepetésemre, rám hajolt és szájon csókolt. Egy pillanatig gyámoltalan kiscserkésznek éreztem magam, elvégre jóformán mindig ő kezdeményezett. Végre kénytelen voltam rádöbbenni, hogy a jó vastag erkölcsi máz alatt egy hús-vér nő lapul.

A moziból kifelé jövet megkérdeztem tőle, ragaszkodik-e hozzá, hogy szálláshelyünkön aludjunk hatvan vadidegen társaságában, hallgatva azok horkolását és egyéb éjszakai zaját? Azt mondta, nem, ha ennél van jobb ötletem. Hát, nekem volt. Bementünk egy harmadosztályú hotelbe, ahol a portás a világ legtermészetesebb dolgának találta, hogy 60 schillingért ki akarunk venni reggelig egy szobát.

Lift természetesen nem volt, de bőrönd se, amit cipelni kellett volna. A szőnyeggel leterített falépcsőn haladva csak egy pillanatig futott át agyamon a lehetőség, hogy talán ez a Mária is szűz, de még idejében elhessegettem ezt az abszurd gondolatot.

Az éjszaka úgy telt el, ahogy várható volt, azaz nem aludtunk fél órát sem. Azon kívül, hogy elblicceltük a szokásos reggeli misét, minden az „előírtak” szerint történt. Az egyetlen nem várt esemény reggel az utcára lépésünk után történt. Egymásba kapaszkodva kissé sietős léptekkel haladtunk szálláshelyünk felé, hogy legalább a reggeliről ne késsünk le, amikor Mária ellentmondást nem tűrő hangon megszólalt:

– Reggeli után mehetünk mind a ketten gyónni!


Éljetek a lehetőségekkel!

(3343) USA kontra Kína

Tibor bá’ fordítása online


Egy Kína elleni háborúhoz Amerika képtelen szövetségest találni.

Amerika el akarja hárítani Kína egyre növekvő gazdasági és politikai erejének következményét.

Korábban az Obama adminisztráció hirdette meg az „ázsiai fordulatot” egy alacsony vámot biztosító zóna kialakításával Trans Pacific Partnership (TPP) azaz Csendes-óceánon Átívelő Szövetkezés címen. Ehhez Kína természetesen nem tartozott volna. Ezt azonban a Trump adminisztráció elvetette. Helyette gazdasági háborút indított Kína ellen, ami alatt a kínai árukra megemelte az import vámot, megtiltotta a csúcstechnológiai áruk exportját kínai gyárak részére, és lehetetlenné téve kínai vállalkozások bejutását az amerikai piacokra.

Ezen kívül megpróbáltak összehozni egy katonai koalíciót Kína fenyegetésére. Felülvizsgálták a 2007/2008-as Négyoldalú Biztonsági Tárgyalásokat, és átnevezték Amarikai-Ausztrál-Indiai-Japán Konzultációs Négyesre. A cél egy amerikai parancsnokság alá tartozó Ázsiai NATO megteremtése volt.

Kiderült azonban, hogy se Ausztráliának, se Japánnak, se Indiának nem érdeke Kínával szembehelyezkedni. Mindhármuk részére Kína fontos kereskedelmi partner. Tudták azt, hogy bármilyen konfliktus Kínával jelentős anyagi vesztességgel járna.

Október 6-án Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter Tokióba repült a Négyes többi külügyminiszterével tervezett találkozóra. Azonban, hamarosan kiderült, hogy  senki se akar vele találkozni stratégiai megbeszélés érdekében.

Ausztrália és India vonakodik bármilyen Kínát sértő kijelentést tenni. Ezért Pompeo kezdeményezése kútba esett. A korábbi indiai nagykövet, M.K. Bhadrakumar elmondta, miért nem működik a Négyes: ellentétben a Szovjetunióval, Kína azért nem győzhető le, mert ugyanabba a globális rendszerbe tartozik, amikben Amerikai van. Ezen felül Kínának nincs exportálandó ideológiája, nem akar más országokban rezsim cserét, és nagyon jól kijön demokratikus országokkal.

Amerika létrehozta az ASEAN-t, de manapság nincs olyan ázsiai ország, amelyik hajlandó lenne választani Amerika és Kína között. Az ASEAN célja nem változtatható meg Kína ellenessé. Senki se hajlandó csatlakozni Amerikához a Dél Kínai Tenger végrehajtott tengeri csetepatéhoz.

Kínának van pénze, amit partnereinek felkínálhat, míg Amerika krónikusan deficitben van és a normál működéséhez is kölcsönöket kell felvennie. Ez mellett Kínának nincs szüksége új háborúkra, amikor a meglévőben is nyerésre áll.

Washington azt is megpróbálta, hogy európai NATO szövetségeseit rávegye egy Kína ellenes kiállásra. Ezzel kapcsolatban a NATO főtitkár, Jens Stoltenberg tábornok figyelmeztetett arra, hogy Kína növekvő befolyása létrehozott egy „alapvető eltolódást a globális erőegyensúlyban”, amit nem szabad elfelejteni.

Norvégia hivatalosan jelezte, hogy Kína védelmi költségvetése a második a világban az USA után, és komoly erőfeszítéseket tesz nukleáris fegyverek, és nagy hatótávolságú rakéta fejlesztése terén.

Egy dolog világos, Kína egyre közelebb kerül Európához, ezért a NATO szövetségeseknek együtt kell szembenézni a kihívással.

Ez a felhívás azonban éppen úgy el fog bukni, ahogy Ázsiában a Négyes szövetség. Kína se ideológiailag, se katonailag nem veszélyes Európára. Kína egy gazdasági behemót, a vele való kapcsolattal óvatosan kell bánni. Tiszteletet kell mutatni, tárgyalni kell és a kardcsörtetést el kell felejteni.

Kína átvette az USA szerepét, mint Európa legnagyobb kereskedelmi partnere. Az Eurostat szerint Európában a kínai import 4,9 százalékkal növekszik évente. A német statisztikai hivatal szerint, 2016 óta Németország legnagyobb kereskedelmi partnere Kína.

Legfőbb ideje, hogy Amerika belenézzen a tükörbe és észre térítse a valóság. Az ország teljesen el van adósodva, egy rendkívül drága, de nem hatékony katonasággal. Az elmúlt évtizedekben az amerikai gazdaság folyamatosan leépült, katonai helyzete, mondjuk úgy attitűdje a szövetségeseit elidegenítette. Pedig szövetségesek nélkül Amerikának semmi esélye Kína visszaszorítás egy esetleges konfliktus esetén.

Amerika semmi mást nem tehet, mint tisztességes úton versenyezzen Kínával. Ehhez azonban szüksége van szerénységre, kemény ipari politikára, és jól fizetett, versenyképes munkaerőre. Ezek közül egyik se látható.


Forrás: Moon of Alabama


Éljetek a lehetőségekkel!

(3342) Titanic

Tibor bá’ fordítása online


Az óceánjáró Titanic tragédiája az embereket több mint 100 éve izgatja. Most egy teljesen új kiértékelésre bukkantam, ami megosztok veletek.

A légmentes rekeszes elrendezés miatt elsüllyeszthetettlennek hitt óceánjáró Titanic 1912 Április 14.-én, egy holdmentes, csendes éjszakán nekiment egy gigantikus méretű jéghegynek. Április 15.-én a kora hajnali órákban a hatalmas hajó kettétört, és elsüllyedt magával rántva az utasok és a legénység nagyobbik hányadát.

A hajó 2.208 utasából és legénységéből 1.503 megsemmisült, 705 pedig megmenekült. A mentőcsónakok teljes kapacitása 1.178 fő volt, vagyis 475 fő feleslegesen halt meg.

Az ütközés után az utasok és a legénység soraiban tapasztalható önbecsapás jó példája az emberiség közel végtelen méretű képességére a tények tagadása terén.

A társadalom osztály szerkezetét a hajó tisztjei szigorúan szem előtt tartották. Amint a helyzet láthatóan súlyosbodott, az első osztályú utasokat a mentő csónakok felé terelték, míg a főleg bevándorlókból álló harmadosztályúakat a fedélzet alatt tartották.  Tiszteket utasították az elrendezés akár revolverekkel történő fenntartására. Az utasok kétharmada meghalt, de az eloszlás nem volt egyenletes. Az első osztályú utasok 39 százaléka, a másod osztályú utasok 58 százaléka, míg a harmad osztályú utasok 76 százaléka vált áldozattá.

A hajó első útján részt vevő tervező sebtében elvégzett számítási eredményét feltárta a tisztek előtt: a hajó el fog süllyedni, amit semmivel se lehet megakadályozni. A hajó úgy lett tervezve, hogy 4 rekesz sérülését elviselje. Valószínűleg felszínen maradna 5 rekesz elárasztásával, de 6 rekesz elárasztása már biztos süllyedést jelent, mert a rekeszek tetejéről a víz átömlik a következőbe.

A tények ismeretében, mint tett a hajó vezetősége? Passzívan elfogadták az elkerülhetetlent, és erővel fenntartották az osztály tagozódást, és a kor gender gavallérságát. A férfiak 80 százaléka halt meg, míg a nőknek csak 25 százaléka. A mentőcsónakok feltöltése oly gyatrán történt, hogy azok kapacitásának csak a 60 százaléka volt kihasználva.

Mi lett volna, ha a hajótisztek elfogadták volna a hajó elkerülhetetlen elsüllyedésének tényét, és azon tevékenykedtek volna, mikén lehet a vesztességet a minimumra csökkenteni? Nem kellett volna hozzá különleges képesség, hogy megszervezzék a legénységet, szedjenek össze mindent, ami úszik a vizem és fabrikáljanak össze tutajokat. A csendes tengeren ez elég lett volna, hogy a tutajon lévőket víz felett tartsa. Az 1030 fő közül, akik már nem férhettek be a csónakokba, 890 a legénységhez tartozott, ezek jó erőben lévő, fiatalabb férfiak (csak 25 nő volt köztük) jó eséllyel kibírták volna a 2 két órás megpróbáltatást (ennyi kellett, hogy a Kárpáthia odaérjen).

Ehelyett elterjesztették a hírt, hogy a hajó OK, nincs semmi baj, aki az ellenkezőjét állítja az benyalta a rosszindulatú propagandát. Ismerős a szöveg?


Éljetek a lehetőségekkel!

(3341) Miért nem szabad a svéd nyáj immunitást átvenni

Tibor bá’ fordítása online


Szerző:  The Indicter kelt October 12, 2020


Talán a legfontosabb adat, hogy a svédeknél 571 halott volt egy millió lakosból. Ez a szomorú adat, a gazdaság fenntartásának az ára, ami a norvégekhez viszonyítva tízszeres halál. Megérte? Megérte volna, hiszen főleg inaktív idősek múltak volna ki az idősek otthonából, de (és ez a szomorú valóság) a gazdaságuk éppen olyan mértékben esett vissza, mint például a norvégoknál. Emberáldozás a semmiért.

Mi most ugyanitt tartunk. A gazdaság fennmaradásának érdekében például nem zárjuk be az iskolákat. Miért? Mert, ha a gyerek otthon marad, akkor egy szülőnek is otthon kell maradni (ha nincsenek nagyszülők). Az otthon maradt szülő nem megy be a gyárba termelni. (ha nem fizikai munkás, akkor lehet HOME OFFICE dolgozni). Tehát az iskola nyitva marad, és a szülők mennek dolgozni. Az iskola viszont ragyogó hely a fertőzés átadására, mert a fiataloknál a fertőzés rejtve marad. A gyerek tehát hazaviszi a fertőzést és átadja a szülőknek. A beteg szülő vagy otthon marad, vagy a kórházba kerül. Egyik esetben se termel. Ott vagyunk, ahol a part szakad. A gazdaság bukdácsol + sokkal több a fertőzött, mint lenne, ha védekeznénk. Vagyis futni a svéd modell után kifejezetten hátrányos. Akkor mégis miért tesszük?

Nyáj immunitás

A Svéd Népegészségügyi fő epidemiológus Ander Tegnell mondta, „ha bezárjuk az iskolákat, akkor a munkásállomány 25 százalékát elveszítjük” (a szülőknek otthon kell maradni). Ehhez hozzátette: „a nyáj immunitás az egyetlen dolog, ami végén leállítja a vírus terjedését. A nyáj immunitás stratégia szerint, hagyni kell, hogy a vírus végigsöpörjön a társadalmon. Az iskolák nyitva tartása miatt a nyáj immunitás gyorsabban elérhető.” (2020. március 15.)

A svéd nagykövet Amerikában kijelentette, hogy májusra Svédország eléri a nyáj immunitást. Sajnos ez 5 hónappal később se következett be, és a svéd gazdaság pont akkorát hanyatlott, ha nem többet, mint a vesztegzárat bevezető szomszédok.

Az alanti epidemiológiai jelzőszámok feltárják a svéd modell hibás, hogy ne mondjam hátborzongató eredményét. Aminek egy üzenete van: Ne kövessétek.

Ország               megbetegedett        halottak   halott/millió

Dánia                 30,379                          663            114

Finnország      10.929                          346            63

Norvégia           14.669                          275            51

Svédország       96.145                          5.883       571

Az ország hatékonyságát egy másik mutató, a CFR jelzi (halálos esetek aránya), ami azt mutatja meg, hogy a megbetegedett emberek hány százaléka halt meg. Ez

Dánia esetében        2,18

Finnországnál           3,16

Norvégiában             1,8

Svédországban        6,11

Nálunk                        2,46


Éljetek a lehetőségekkel!

Liberalizmus és feminizmus karöltve


Tibor bá’ fordítása online


Egy finn bíróság gyerektartást ítélt meg egy olyan férfi ellen, aki a gyereknek nem a biológiai apja. A másodfok az elsőfokú ítéletet helyben hagyta, és a férfinek 308 € (111.000 Ft.) kell fizetni havonta a volt feleségének, akitől azért vált el, mert megcsalta. A gyermek a megcsalás „terméke” 99,999% bizonyossággal. A tényre több mint két évvel a szülés után derült fény, és a törvény 2 év türelmi időt ad. Ennek lejárta után nincs helye a keresetnek. Hogy a tényre csak két évvel később derült fény, az lényegtelen. Így most a volt férj fizetheti a gyerektartást 2032-ig, a vér szerinti apa röhöghet a markába. Ezen túlmenően a férfinek kell fizetni a perköltségeket az után, amit a volt feleség indított el.

Nem csoda, hogy a férfiak kórusban őrjöngnek a közösségi médiában, állítják, hogy ilyen törvények miatt kevés a csecsemő.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3340) Észak Koreai ICBM szerkesztéséről úgy tűnik, az amerikai védelem ellehetetlenítésére született

Tibor bá’ fordítása online

GlobalSecurity.org – Szerező: William Gallo, October 16, 2020

A múlt heti katonai felvonuláson bemutatott új, észak koreai ballisztikus rakéta úgy tűnik az amerikai védelem ellehetetlenítésére született, állítják katonai kiértékelők, ami arra sarkalja Amerikát, hogy költséges elhárítás után nézzen.

Az év elején az ország vezetője, Kim Jong Un megígért egy új stratégiai fegyvert, ami, minden idők eddigi legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétája.

A rakétát még nem tesztelték, a hatótávolság ismeretlen, de Észak Korának nincs szüksége azt bizonygatni, hogy rakétái meddig hatolhatnak be, hiszen 2017-ben teszteltek egy rakétát, amivel az USA bármely pontját el tudják érni.

Ehelyett, a kiértékelők szerint Észak Korea azt próbálja bemutatni, hogy rakétáiban több nukleáris töltet is lehet, ami Amerika részére a védelmet sokkal nehezebbé, és drágábbá teheti, ha el akarja hárítani őket. Miért is? Ha egyetlen rakétából több töltet jöhet ki, akkor az elhárításnak minden egyes bejövő rakétához több elfogórakétát kell alkalmazni.

Ez az új ICBM elég nagynak tűnik ahhoz, hogy ne csak több töltet férjen el benne, de legyenek benne csalétek töltetek is, ami a rakéta elhárítást megnehezíti.

Ilyen rakéta előállítása természetesen nem olcsó, de sokkal olcsóbb, mint az elhárításuk költsége. Általános szabály az, hogy egy új rakéta megépítése mindig sokkal olcsóbb, mint egy elhárító rendszer kiépítése.

Észak Korea növekvő rakéta rendszerének megjelenése arra készteti Amerikát, hogy sok százmillió dollárt költsön az elhárítására. Miközben Észak Korea a gazdasági szankciók alatt is képes ICBM kapacitását tovább növelni.

Az Egyesült Államok 2017-ben széleskörű szankciót foganosított Észak Korea ellen, mivel Piongiang több atomrobbantást végzett. 2018 és 2019-ben a két ország tárgyalásokat folytatott a tesztek beszüntetése érdekében, ahonnan Észak Korea a végén kisétált, mert az USA nem volt hajlandó a szankciók enyhítésére, és nem adott egyéb garanciákat se.

A hivatalos amerikai álláspont az, hogy az Alaszkába és Kaliforniába telepített rakétaelhárító rendszerek képesek semlegesíteni az észak koreai rakétákat. Ezt azonban, független szakértők kétségbe vonják. Szerintük ilyen IBCM tömeges támadás esetén a jelenlegi elhárítás nem lenne elégséges.

A Hwasong-16 névre keresztelt új észak koreai ICBM-nek van némi stratégiai hiányossága. Bár a rakéta 11-tengelyes szállító járműre van szerelve, nem annyira mozgékony, mint ami elvárható lenne. Ráadásul az észak koreai utak minősége sok kívánni valót hagy maga után, és a rakéta hatalmas mérete miatt, vele kell haladni üzemanyag szállító teherautónak és darus kocsinak, a kilövés előkészítéséhez.

A rakéta kilövés előtti feltöltése üzemanyaggal órákat vehet igénybe, amik alatt az amerikai műholdak megfigyelhetik. Egy másik kellemetlenség, hogy a rakéta még nem volt tesztelve, de ezen Kim hamarosan segíteni fog. Önmaga által vállalt robbantási és kilövési moratóriumot fel fogja szabadítani.

Ez azonban nem következhet be november 3.-ika előtt, mert Trump komoly figyelmeztetésben részesítette az amerikai választások előtti provokációval kapcsolatban.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3339) A férfiasságnak semmi köze a pénisz méretéhez, vagy fordítva

Tibor bá’ online


A kritizált szerző:  Emily Willingham

Régi anekdota szerint a kis pöcsű pasik nagy gépkocsikkal, jóval a megengedett sebesség felett száguldoznak, amivel kompenzálják a hiányosságot. Nos, ezt a témát dolgozza fel Emily Willingham, amit az tesz enyhén pikánssá, hogy a szerző nő, és a beavatottak szerint a pénisz mérete a nőket hidegen hagyja. Hagyja?

Szerinte, ha veszed az időt és elkalandozó a közösségi médiában, találkozhatsz egy rakás emberrel, akik ezt így gondolják. Központi kérdéssé állítják be a pénisz méretét, ahelyett, hogy a száguldásra koncentrálnának. A pénisz méret még senkit se ölt meg, nem így a száguldás.

A hölgy a férfiasságot toxikusnak nevezi, és állítja, hogy mérgezzük vele a társadalmat. És a kigyógyulás? Az első lépés tudomásul kell venni, az elutasítástól való félelmet. Szerinte, ha egy férfi egy ballisztikus rakétával lép be egy üzletbe, nem azt jelenti, hogy fél az ott tartózkodóktól, hanem férfiasságára kívánja felhívni a figyelmet. Ha létezésére pozitív reakciót akar kiváltan, akkor a közösségi médiában nem fukarkodik a trágár kifejezésekkel.

És ha már a közösségi média került szóba. Az írónő alkalmanként összejön férfiakkal, akik nem kifejezetten vannak oda a férfiasságot feszegető témáitól, és sérelmezi, hogy ocsmány szavakkal illetik, amikre nyíltan nem válaszol, de néha-néha a facebookon meg nem válogatott szavakkal megmondja a véleményét, amiben néhányan sietnek megvédeni. Vesztükre, mert minimum apró pöcsűnek lesznek kikiáltva, ami a férfi táradalomban a legnagyobb sértés. A toxikus férfiasság működés közben!

A szerző tanácsolja nekünk, hogy változtassuk meg az elfogadás szabályait. Milyen elfogadás? Hát a férfi táradalom elfogadását, illetve el nem fogdását. magyarul, ha kicsi pöcsöd, vagy tagad le (semmi nagy kocsi) vagy vedd tudomásul, ha kiröhögnek érte. Ez utóbbi a nehezebb, de kompenzáló, ha a kis pöcs szert tesz egy „jó nőre”. A sok hülye férfi el se tudja képzelni, hogy egy „jó nő” megelégszik egy kis pöccsel. Pedig az egész mindössze jövedelem kérdése. Ki ne tudná ezt?

És akkor most járjuk körbe a toxikus férfiasságot. Egy fehér, középosztálybeli fiatal férfinek nem kötelező az előre lefektetett szabályok szerint megérkezni a „férfiassághoz”. Tudomásul kell venni (így a női tanács), hogy nem szüksége nyújtani az elvárt teljesítményt. Na és az mi? Williangham szerint sokszor a nő (feleség vagy egyéb) abuzusa. Van benne valami, ha belenézünk a pornó oldalakba, hogy bánnak a partnernőkkel.

És mivel senkinek sincs homlokára írva pénisze mérete, nem kell azt kompenzálni semmivel se, mert éppen a kompenzálással árulja el a kis pöcs, hogy nem tartozik a nagy pöcsök táborába.

Befejezésül a (nő)szerző megnyugtat. A személyiséget kell néznünk, nem a nemi szervét. A pénisz mérete nem számít. (hál istennek 😀 ), a méret szerint egy férfit nem lehet megítélni.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3338) A Fehér ház a kétséges nyáj immunitást választja

Tibor bá’ fordítása online

The New York Times


A cikket azért fordítottam le, mert a jelek szerint Orbán is ebben utazik.

E héten a Fehér ház visszaigazolta, hogy olyan stratégiát választott a koronavírus ellen, amit az egészségügyi szakértők nagy része elutasít.

A taktika a nyáj immunitás elérése, vagyis azt, ahol a vírus terjedése leáll, mert már elég sokan immunisak, nem a vakcina következtében, hanem azért mert engedik a vírus szabad garázdálkodását az egészséges fiatalok körében, miközben az időseket és az egyéb veszélyezetteket védik.

Ez a nem rég jelentkező három tudós elképzelése, amiknek címe: A Nagy Barringtoni Nyilatkozat, amit a Trump adminisztráció felső vezetősége közölte a The Timesnak, hogy  elfogadták..

A nyilatkozat tiltakozik a karantén ellen és javasolja az üzletek, és az iskolák újranyitását, és nem veszélyeztettek visszaállását a „normális életre”.  A nyilatkozat aláírói közül legalább ketten állítják, hogy a nyáj immunitás elérhető, ha a lakosság 10-20 százaléka megfertőződött, amely arányról az epidemilógusok állítják, hogy messze túl alacsony.

Apoorva Mandavilli szakértő szerint, egy széleskörűen elfogadott tény, hogy a nyáj immunitáshoz minimum 50 százalék, de inkább több immunis polgár kell.

Amerika szerte jelenleg a népesség 10 százaléka lehet immunis, vagyis az eddigi elhunytak számát (átlépte a 200.000-et) meg kellene duplázni a hatástalan 20 százalék eléréséhez.

Ezen kívül a nyilatkozat feltételezi, hogy a lakosság kis része veszélyeztetett. Míg a valóság az, hogy a veszélyeztettek: túlsúlyos, cukorbeteg, magas vérnyomásúak csoportja a  népesség 50 százalékát teszi ki.

És a fiatal, egészséges embereknél is előfordulhat halál vagy tartós egészség károsodás.


Éljetek a lehetőségekkel!

(3337) Demokrácia?

Az angol poszt teljes fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek.


With the Presidential election weeks away  now and the country rigidly polarized—people violently divided on matters rooted deeply in their moral and cultural biases and unreconcilable—an urgent call is made from true believers in the democratic process, liberals mainly, to vote.

While this is nothing new, the pressure this cycle is more intense than ever.  The mantra goes like this: if you don’t vote for their candidate, the other will win, and that will be the end of America.  By voting, you act to preserve our great democracy, hence not voting is unthinkable.  It would sully your citizenship and spurn your priceless birthright.

“Try to recall the last legislation that socio-economically benefited the American people at large.  Stumped?  That might be because it was before you were born.  Two bills have passed that were indisputably for the public good: Social Security, in 1935 under FDR, which also provided for unemployment and aid to mothers with dependent children; and Medicare/Medicaid, under LBJ in 1965.  That’s it. ”

Two elements in the mantra need revision.  First, we don’t have, have never had, a democracy; at best, a hamstrung republic.  Second, not voting won’t end America and whatever you wish to call what we do have.  America is ending itself fine on its own, regardless of voting, campaigning, and all the Dada imbecile trappings of our polity.

So, what drives this persistent, passionate adjuration?  Why are so many so certain of its critical importance? The idea of democracy, at its origins, was to entrust governance to the Demos, the People.  It was a noble concept that, when implemented, was quickly subverted by brute economic power and has been, when tried, ever since.

Human history, as far back as we can trace it, has been a tale of the tyranny of economic power in various forms, and the struggle of the  people for equity, endlessly waged and endlessly defeated.  Until very recently, power had no need to disguise itself because its mandate was said to be divine.  Only in the last few hundred years has a rising tide of popular discontent forced power to camouflage its cruelty and corruption.  Democracy—the idea of it—has been its very best cover.

A rank simplification here… If I have an unstable power over you and your group while taking all that is yours by force, to obtain security I need you to accept my theft as justified.  So I create a system that lets you endorse me by voting.  If necessary, I allow a rival to oppose me.  If he’s a flunky, he loses graciously.  If not, my election bureau will find that he was beaten legitimately but your voice was heard.

hat’s the primitive model of the “democracy” ruse, employed by all absolutists: caudillos, dictators, military capos.  Nations claiming to be democracies refined their methods to disguise their predatory nature.  The fact that every one is an exploitative Capitalist Tyranny obviously required a more subtle, persuasive masking.

The method was creation of a multi-party system, each one founded on specific principles, theoretically presenting a range of options, left to right, with radical outliers at the extremes.  None, regardless of tint and tilt, could be seen to be acting against the interest of the people.

Allowing choice conceals the fact that “democratic” government, just as all others, serves only its economic elite.  People have to be convinced this is not so, that they are sovereign, that by voting they control the policies of their nation.  Thus, the intense effort nations invest in sacralizing the vote, and the plea that we do our civic duty.  We are all enjoined to act in this barefaced, shopworn charade.

A century ago, battling the monstrous power of rampant Capitalism, Emma Goldman said, “If voting changed anything, they’d make it illegal.”  She saw that the core purpose of “democratic” government had nothing to do with improving the lot of its people, and everything to do with maximizing profit for the Capitalist juggernaut.  No country on earth has greater government/Capitalism symbiosis than America.

Most Americans, after life-long indoctrination, can’t believe they have been deceived about their government, bytheir government.  A short exercise can address that inability.  (If your net worth is $10 million, or your annual income $1 million, stop reading.  Nothing for you here.)

Try to recall the last legislation that socio-economically benefited the American people at large.  Stumped?  That might be because it was before you were born.  Two bills have passed that were indisputably for the public good: Social Security, in 1935 under FDR, which also provided for unemployment and aid to mothers with dependent children; and Medicare/Medicaid, under LBJ in 1965.  That’s it.

Take that in.  Digest that.  There has been, in 55 years—the better part of a normal lifetime—no legislation to significantly socially and economically benefit 300 million ordinary American people.  None.

One would think that a raging flame from that titanic betrayal would burn great, ragged holes in the smothering blanket of propaganda under which our government hides its crimes.   One would think that, like the Finch character in Network, Americans would all be roaring, “I’m as mad as hell, and I’m not going to take this any more!”

But, no.  Instead, the public—passive, deluded victim of this cynical abuse—is urged to vote, to preserve the desperately dirty, spiritually sick racket that has deceived, defrauded and impoverished them.

When you live in a false, rotten Capitalist “democracy” in which there is no hope of reform; when the same vile crimes and depredations will continue at home and abroad under either contemptible phony; when nothing of value to people or the world is even considered by either dead soul, then engaging in fine gradations of imposed evils is a lunatic’s exercise.  Emma got it.  We keep hoping for a different result.


Éljetek a lehetőségekkel!