A klímaharc taposóaknái: a kezeletlen szeméttelepek csöndben melegítik a légkört
Műholdadatok elemzésével azonosították ezeket a helyeket, ahol iszonyú mennyiségben szabadul fel metángáz. A hatalmas szeméttelepek többsége Ázsiában van.
A metángáz sokkal rosszabb hatással van a légkör felmelegedésére, mint a széndioxid, úgyhogy kibocsátásának csökkentése kiemelt cél a klímavédelemben. A The Guardian riportja szerint 2019 januárja és 2023 nyara között 1256 úgynevezett metánszuperkibocsátási esemény történt a Földön, és ezekért hat állam felel: a többségéért Pakisztán, India és Banglades, de Argentína, Üzbegisztán és Spanyolország is rajta van a listán.
Ezt egy Kayrros nevű cég méri saját műholdjával, amely naponta 14-szer kerüli meg a Földet, és körülbelül hat mérföldes pontossággal adja meg a metánkibocsátás helyét. A ritkábban keringő, nagyobb felbontású műholdak pedig be tudják mérni pontosan a felelős hulladékkezelő létesítményeket, amelyekből egyébként a népesség növekedésével csak egyre több lesz. Úgyhogy számítások szerint 2050-re duplájára nő majd az a metánkibocsátás, amelyért felelnek.
Ezt a problémát háromféle módon lehet kezelni. Egyrészt csökkenteni kell a szerves hulladék mennyiségét, másrészt azt, ami keletkezik, külön kell kezelni, nem szabad betemetni a szeméthegyek alá. Harmadrészt pedig fel kell fogni a keletkező metángázból annyit, amennyit csak lehet. Ezek az intézkedések mindennél jobban lassítják a légkör felmelegedését, és a ma ismert technológiák nem is költségesek. A metángáz begyűjtése pedig még pénzt is hozhat, ha üzemanyagként hasznosítják.
Ilyen metánkibocsátás mellett nincs megoldás
Azok a szakemberek, akik ezt így látják, azzal érvelnek, hogy a 2007 óta eltelt időben a metángáz lett a legfőbb felelősök egyike, ami a globális felmelegedést illeti, egészen pontosan annak a harmadát írják a számlájára. Ráadásul itt egy ördögi körről van szó, mert a melegedő légkör fokozza a vizes élőhelyek metánkibocsátását, ami pedig így tovább gyorsítja a felmelegedést. Úgyhogy ha nem sikerül gátat szabnunk a metángáz keletkezésének és/vagy a légkörbe kerülésének, kizárt, hogy elérjük a nemzetközi klímacélt, amely szerint 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a légkör éves felmelegedését.
Érdemes hozzátenni, hogy a szeméttelepek a globális metánkibocsátásnak csak a 20 százalékáért felelnek. A fosszilis tüzelőanyagok állnak a kibocsátás 40 százalékának a hátterében, a fennmaradó 40 százalékról pedig az állattenyésztés tehet. Árnyalja az összképet az is, hogy a kisebb, de hosszabb ideig tartó szivárgások szintén nagy mennyiségű metánt juttatnak a légkörbe.
A szeméttelepek kezelése nem magfizika
Körülbelül így fogalmaz Euan Nisbet professzor, a londoni Royal Holloway University szakértője, aki szerint már az is rengeteget segít, ha egy „bűzlő, égő szeméttelepre buldózerekkel földet hordanak. A talajban élő mikroorganizmusok széndioxiddá alakítják a metángázt, és ezzel 97 százalékban közömbösítik annak üvegházhatását.”
Az érintettek is tisztában vannak azzal, milyen szerepet játszanak a klímaharcban. A Nemzetközi Szilárd Hulladék Szövetség elnöke, Carlos Silva Filho maga is azt mondja, hogy a szeméttelepek okozta probléma kezelése nélkül nem teljesíthető 150 állam vállalása, amely szerint 2030-ra 30 százalékkal csökkentik a metángáz kibocsátását. Azt mondja, ha kis lépésekben is, de haladnak, és ez a lényeg. A helyi problémák kezelése a kulcs, mert globális megoldás erre nincs. Jól mutatja ezt, hogy még a fejlett országokban is van példa metángáz szuperkibocsátásra annak ellenére, hogy van működő hulladékgazdálkodásuk.
Indiában a legnagyobb, szeméttelephez köthető metánkibocsátás 2022 áprilisában történt Delhiben, ahol óránként 434 tonna metángáz került a légkörbe. Ez 68 millió egyszerre futó benzinüzemű autó által okozott szennyezéssel egyenértékű.
A pakisztáni Lahore közelében egy hasonló tavalyi esetben óránként 214 tonna metánt bocsátott a levegőbe egy szeméttelep, ami 34 millió autó kipufogógázának felel meg. A bangladesi metánszivárgások felmérése bonyolult, mert az emberek lopják a gázt a vezetékekből, ami jelentős szivárgást okoz a városokban, és ezeket nehéz megkülönböztetni a hulladéklerakók kibocsátásától.
A trópusokon nehezebben találja meg a műhold a metán szuperkibocsátókat, mivel a légkörben sok a vízgőz és a felhő, ami zavarja a méréseket. Az új műholdak már jobban teljesítenek majd ilyen körülmények között is.
Minden ilyen helyre kellene tenni egy szemétégető művet, amiben kontrolláltan lehet elégetni a szemetet, a füst mérgező komponenseinek szűrésével. Még pénzt is hozna, áramot tudna termelni, és felszámolná a hulladék nagyrészét. Az összes trópusi folyó szájához kellene tenni belőlük, melléjük szűrőket, amik kiveszik a vízből a műanyagot.
Világos, hogy szén-dioxid így is lenne belőle, de az még mindig nagyságrendekkel kevésbé káros, mint a metán meg a műanyag az élővizekben.
1. Ábel
A metán nem a műanyagból keletkezik, hanem a szerves hulladék anaerob lebomlásából (mint a biogáz üzemben). Régebben a hulladéklerakókból kinyerték, és energiatermelésre használták (depógáz). Ezt most is meg lehetne csinálni olyan helyeken, ahol még mindig sok szerves anyagot raknak le. Dupla haszon, „ingyen” energia és metán helyett csak széndioxidot eregetünk
2 Tudom, de ezeken a képeken mégis leginkább műanyagot látsz. A probléma része, hogy a bomló szervesanyag beszorul a sok műanyag közé, és ettől lesz anaerob a bomlás.
Elvileg egyébként a műanyag is szervesnek számít, de én szívesebben használom a szerves szót abban az értelemben, hogy a biológiai körforgásban résztvevő. Ami ilyen, azt nem is szabadna szemétbe dobni, azt a keletkezés helyén komposztálni kellene.
Gyerekkoromban még itt nálunk is csak összetúrták a szemetet a szeméttelepen és meggyújtották kb. 30 éve. Akkor itt is sok metán keletkezett.
Ugye nálunk a 6000 lakosú városban egy nagy böhöm 12000 köbcentis dízel kukásautó gyűjti a kukákat. Kb. 10 óra begyűjteni a város szemetét. És akkor a kék kuka külön van másik nap.
Na de nézzük 1 milliárd indiaira: 6000 lakos 1 nap , 42000 lakos 1 hét, tehát 1 milliárd emberre kb. 1milliárd osztva 42000-el az 23800.
Tehát ha india teljes lakosságának a szemetét el akarjuk hordani hetente akkor kb. 23800 böhöm szemetesautó kellene amik folyamatosan dolgoznak. Plusz a legyártásuk , szervizelésük stb….
Tehát ez sem egy 0 kibocsájtású játék lenne. Persze nyilván jobb lenne mint a föld alá elásni a szemetet de a kukásautó sem fenntartható hosszútávon.
Most amit bevezettek üvegautomatákat szép dolog.De ha megnézzük kocsival viszik vissza az üres palackot. Az automatákból pedig szintén teherautó vagy kisteherautó hurcolássza 100 kilométereket
az újrahasznosítás helyére akkor ez is egy nagy co2 kibocsájtású dolog. Persze jobb mint ha a tűzre dobjuk a palackot de óriási co2 kibocsájtással jár a hurcolászás. Továbbá ha a járulékos dolgokat is belevesszük (autó legyártás emiatt stb..) akkor még rosszabb a helyzet.Tehát ez a zöld dolog gyűjtsük a palackot is egy mese.
Egyébként lehet átlépjük nemsokára a mélytengerfenéki metán kitörésének fordulópontját .Ha átlépjük akkor gyanítom hogy ez a szeméttelepi metán elenyésző ahhoz képest ami majd onnan szabadulhat fel.
4 Ebben igazad van, Andrew, ott kellene kezdeni, hogy nagyságrenddel csökkentjük a szeméttermelést.
Teljes újrahasznosítás az igazi környezetvédelem. Egy új termék gyártása előtt, nemcsak a terméket kellene megtervezni, hanem az újrahasznosításának technológiáját is.
Pl. Termékazonosító számhoz tartozó feldolgozás eljárás feltöltése az internetre. A távoli újrahasznosító cég azonnal képben lenne, mit tartalmaz a termék, és hogyan bontható.
6 – Ne is mondd, a legutálatosabb feladatom anyagösszetételi adatlapokat irkálni… És ha valamiben van egy mikrogramm ólom, mindenki rögtön összefossa magát…