M.Szilárd vendégposztja

Klímahisztéria: EL-NINO / LA-NINA

Az alábbiakban közzéteszem BOB TISDALE, óceán-kutató, bemutatójának fordítását, az EL-NINO jelenséggel kapcsolatban. – Hasznosnak találtam lefordítani az egész anyagot, mert közérthetően tálalja elénk a sokat hallott (de nem biztos, hogy értett) El-Nino természetes jelenség keletkezésének okait és következményeit a globális hőmérsékletre.
~m001
_________________________________________________________
~m002
_________________________________________________________
~m003
_________________________________________________________
~m004
_________________________________________________________
~m005
_________________________________________________________
~m006
_________________________________________________________
~m007
_________________________________________________________
~m008
_________________________________________________________
~m009
_________________________________________________________
~m010
_________________________________________________________
~m011
_________________________________________________________
~m012
_________________________________________________________
~m013
_________________________________________________________
~m014
_________________________________________________________
~m015
_________________________________________________________
~m016
~m017
_________________________________________________________
~m018
_________________________________________________________
~m019
_________________________________________________________
~m020
_________________________________________________________
~m021
_________________________________________________________
~m022
_________________________________________________________
~m023
_________________________________________________________
~m024
_________________________________________________________
~m025
_________________________________________________________
~m026
_________________________________________________________
~m027
_________________________________________________________
~m028
_________________________________________________________
~m029
_________________________________________________________

Megragadjuk az alkalmat, hogy Szilárdnak megköszönjük az alapos és fáradtságos munkát.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

75 gondolat erről: „M.Szilárd vendégposztja

  1. Nagyon jó, szemléletes összefoglaló, de egy olvasatra egy kicsit sok, majd még át kell futni néhányszor, hogy az egészet megemésszem. 🙂
    Viszont logikusan levezeti a jelenségeket, ezt majd elő fogom venni az aktuális helyzetekben, mennyire köszön vissza a valóságban…

  2. Szuper, köszönöm a közzétételt.
    Laikusként kérdezném, ez az időjárás cca. 18 éves rendszeres ciklusa a Csendes Óceán térségében? (más helyen olvastam erről a ciklusidőről)

  3. “Élőben” lehet követni, a passzátszeleket:

    https://earth.nullschool.net/#current/wind/surface/level/orthographic=-135.87,0.89,675/loc=24.964,46.807

    Ugyanakkor az Earth gombra kattintva a Control menüpontnál vissza lehet menni az időben is és megnézni egy-egy régebbi állapotot.
    Ugyanitt át lehet váltani, a vízfelszín hőmérsékletekre (Ocean, SST) illetve a vízfelszín hőmérséklet anomáliákra (SSTA). Így ez egy nagyszerű eszköz az El-Nino (de nemcsak) tanulmányozására.

    1:
    “mennyire köszön vissza a valóságban”

    Ami a fordításkor tűnt fel nekem (1-20 ábra), hogy az El-Nino elmúlásával a meleg víz a sarkak felé veszi az irányt. Ezek szerint az északi jég olvadása kap még egy “lökést” innen is az elkövetkezendőkben. Vagyis a jeget nemcsak az El-Nino alatti meleg légkör olvasztja felülről, hanem az azutáni meleg áramlatok, alulról. És ha visszanézünk az utóbbi El-Ninokra, akkor érdekes módon mindig a rákövetkező La-Nina években volt rekord alacsony a jég: 2010-es El-Nino, 2012-es minimum, 2005-06-os El-Nino, 2007-es minimum. Persze az időjárás is beleszól, ezért változó a hatás mértéke. Szóval ha “szerencsénk” van, akkor összejöhet az új minimum rekord már az idén, és a következő év se le lesz könnyű (északi jég szempontból). Ezért a korábbi jóslatomat felülbírálom, illetve nem jósolok semmit, csak követem, tanulási szándékkal, az előttünk zajló, érdekes eseményeket.

    2,3:
    nincs pontos ciklusa, de a váltakozás megvan és úgy néz ki meg is marad. Sokan azt jósolták, hogy az emberi hatás miatt átmegyünk egy állandósult El-Ninoba, La-Ninak nélkül. Ez egyelőre nem valósul meg.
    A passzátszél “hektikusan” változik, ahogy Tibor bá írja: “ahogy eszébe jut”. Sokan geomágneses okokra vezetik ezt vissza, mindenesetre még nem teljesen tisztázott.

  4. Köszönjük, Szilárd! Könnyen érthető, jól illusztrált írás.

    Gondolom, az egyszerűség kedvéért maradt ki belőle az, hogy a passzátszelek az évszakokkal fel-le mászkálnak. Ahogy a dec-januári El-Nino ábrát néztem, jutott eszembe, hogy annak jóval délebbre kellene lennie, a baktérítő táján. A konkrét megvalósulásban gondolom számít, de a lényegen, amit itt leírtál, nyilván nem változtat.

  5. 6: Általánosban, földrajz órán azt tanultuk, hogy ahogy a Nap maximális besugárzási szögének helye vándorol az évszakokkal a ráktérítő és a baktérítő között, úgy vándorol vele a passzát-rendszer is. December végén pont a legdélebben van.

    Gondolom, az óceáni áramlatok, víztömegek nem tudják napról napra követni a nap és a szél vándorlását, de nyilván hat rá, hogy éppen melyik szélességen fújnak azok a szelek.

  6. 7: Ok, értem már miről beszélsz. És ott a válasz is a hozzászólásodban: a víztömeg nem tudja ezt olyan gyorsan követni. Noha van melegedés periodikusan északabbra is meg délebbre is, az anomália (tehát nem az abszolút hőmérséklete a víznek) az mindig középen, az egyenlítő mentén jelentkezik.
    A decemberi ábrán jól látszik, hogy az abszolút vízfelszín hőmérséklet csúcsa délebbre van az egyenlítőtől, a nyugati részen:

    https://earth.nullschool.net/#2015/12/25/0600Z/ocean/primary/waves/overlay=sea_surface_temp/orthographic=-148.93,7.49,408/loc=24.964,46.807

    (2015 decemberi vízfelszín hőmérséklet)

  7. Szintén megköszönném a fordítást. Nagyon szemléletes és érthető ahogy az ábrák meg vannak rajzolva.
    Üdv,
    Z.

  8. Ez mind így is van- volt- egy alacsonyabb energiaállapotú (átlag- hőmérsékletű) Földön.
    Hogy a jelen mit hoz? Nem sok jót, az biztos…

  9. Szóval már az óceánokban sem bízhat az ember, az sem vízszintes! 🙂
    Na de úgyis gondolkodtam már rajta, hogy mitől van szintkülönbség a Panama-csatorna két vége között, mikor az óceánok elvileg egységes vízterületet képeznek a földön, a víz meg vízszintes.
    Gondoltam, hogy szelek, viharok okozzák, de nem tudatosodott bennem, hogy a passzát logikusan fenntart egy folyamatos, ha nem is állandó nagyságú szintkülönbséget a két part között.
    Akkor viszont a kontinensek déli és északi csücskei mentén folyni kell egy kiegyenlítő nyugati irányú áramlásnak, ami soha nem tudja kiegyenlíteni a szintkülönbségeket, mert a passzátszél folyamatosan újratermeli.
    Ha ezt az energiát meg lehetne valahogy fogni! Gyanítom, nem kis teljesítményű lehet, csak túl nagy keresztmetszeten oszlik el. 🙁

  10. 13. hubab
    “Ha ezt az energiát meg lehetne valahogy fogni!”
    Akkor az az energia ott hiányozna a rendszerből, és minden arra alapozó alrendszer működése felborulna szerintem.

  11. 15:
    A következő vendégposztom -feltéve, hogy Tibor bá megfelelő minőségűnek tartja – pont az óceánok hőmérsékletével fog foglalkozni.

    És meg fogsz lepődni, mert a NASA/NOAA adatkalibrációja az óceánok hőmérsékleténél még szembetűnőbb.

    És nem tudom, mennyire vagy tisztában azzal, hogy az ARGO rendszer bevezetéséig (2004), milyen minőségű (és mennyiségű) adat állt rendelkezésünkre arról a hatalmas felületről (a vízfelszíni hőmérsékletek esetén) és arról a még hatalmasabb zónáról, amit ez a hatalmas felület szorozva a mélységekkel, határoz meg.
    A helyzet az, hogy 2004 előtt annyit tudunk az óceánok hőmérsékletéről, mint amennyit tudhatnánk a szibériai hőmérsékletekről, csak a moszkvai meg a szentpétervári hőmérsékletek alapján.

    Egy rövid poszt erejéig foglalkoztam az ARGO óta mért hőmérsékletekkel:

    http://klimahiszteria.blogspot.ro/2016/05/napi-erdekesseg-2.html

    És ugyanitt, hogy válaszoljak a belinkelt videóra is, a “Napi érdekesség – 7”-nél vannak statisztikák az észak-amerikai kontinens erdőtüzeiről is.

  12. 15:
    Mivel a videóban a szibériai erdőtüzekről is szó van, rákerestem, de sok adatot nem találtam erről, illetve, igen, egy tanulmányt, amiben arról beszélnek, hogy nem nagyon van erről adat.
    Meg egy másik tanulmányt, egy kisebb régióról, de a benne levő grafikonok alapján itt sem lehet kijelenteni, hogy az erdőtüzek gyakorisága, illetve az égő hektárok száma egyértelműen növekedne:

    http://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/5/1/015002

    És még egy érdekesség ebből a tanulmányból: közölt egy grafikont a havonkénti tűzesetek számáról, és pont a május szerepel kiugróan magas értékkel. Így tendenciózusnak találom a belinkelt videóban az utalást arra, hogy még csak május, de már mennyi hektár ég!

    Összefoglalva, ha megnézed a hosszú távú trendeket (nem a pár éveseket, amelyek az összes tendenciózus cikkben, videóban szerepelnek), akkor kijelenthető, hogy semmilyen kapcsolat nincs a globális hőmérséklet növekedése és az erdőtüzek gyakorisága és a keletkező károk mértéke között. (Vagy van, de lehet, hogy a hőmérséklet adataink rosszak 🙂 )

  13. Mindenesetre részemről egy nagy kösz a világos magyarázatért ezeket a jelenségeket illetően.

  14. Erdőtüzek és a klíma közti összefüggés elég nehéz ügy, hiszen rengeteg erdőtűz a kirándulók, és erdőművelők felelőtlensége miatt kezdődik. Régi, természetközeli emberek értettek a tűzhöz, nem gyújtották fel a megélhetést adó erdőségeket.

  15. 14 Jani
    Ebben igazad van, de eddig minden megújuló energiaforrást a természettől loptunk el, amivel többé-kevésbé fel is borítjuk a működését. (erdőirtások, vizerőművek)
    A fossziliseket és az atomot nem loptuk el a bioszférától és természetes ciklusoktól, de még ez is ellenük fordul.
    Még tán a sivatagokba telepített napelemek érintenék a legkevésbé a működést, de még ez sem biztos. Ki tudja, egy határ elérése után hogyan fog megváltozni a terület klímája, ha a nap energiájának egy részét kivonjuk a helyi légkörzésből, és elirányítjuk a föld más tájaira, hogy ott szabadítsuk a légkörbe…

  16. A posztért nagy köszönet Mszilárdnak.
    Egyébként meglep Tibor bá demokratikus fejlődése, ahogy teret biztosit az ellenvéleményűeknek is.
    Nyilvánvaló hogy ez az anyag is azt ,,bizonyitja,, hogy olyan bonyolult dolog a klima hogy nem lehet minden anomáliát a felmelegedésre fogni,azaz még nem ,,futott meg,, a rendszer.
    Amennyiben Trump nyer az USA-ban,dotálni fogja az olajipart a hirek szerint.Kamunak nyilvánitva az emberi hatást az éghaklatváltozásban.

  17. 22:
    Nem az első alkalom, hogy teret biztosít, és köszönöm én is az újbóli lehetőséget!
    Egy alapvető dologban valóban van véleménykülönbség közöttünk, de amíg a tudományos érvelés mellett maradunk, lehetőleg mellőzve a személyeskedést, addig mindenkinek van tere a véleményét előadni.
    Trump egy veszélyes bohóc, nem tudom mi vár Amerikára, ha talál győzni. Én inkább Ted Cruznak szurkoltam, ő is tagadja az antropogén hatást, de ő legalább, a hozzám is közel álló, tudományosabb irányból közelíti meg a témát, ellentétben Trump-al, aki teljesen az olaj irányából.

  18. 22:
    Nyasgem! 😀
    Még Armának is adtam lehetőséget (évekkel ezelőtt), pedig ő aztán hajmeresztő dolgokat tudott állítani. És mellesleg, az El Nino jelenség okai jól fel vannak tárva. Itt nem is lehet vélemény különbség.

    23:
    Trump fog győzni, bár a női elnökkel se járnánk jobban. Szóval mindegy.

  19. 22.
    Logikai bukfenc: Attól, hogy nem lehet minden anomáliát a felmelegedésre fogni, abból még nem következik, hogy a rendszer “nem futott meg”.
    Attól az nyugodtan meg is futhatott, legfeljebb tarkítják nem az általános tendenciával magyarázható események is.

  20. 23. Mszilárd

    “Trump veszélyes bohóc”
    Teljesen más a választási kampány és a kormányzás.
    Orbán Szent Péter elé kerül, Péter mondja tettél jót és rosszat választhatsz a menny és a pokol között, gyere nézz körül. Pokolban vidám heje-huja, pezsgőzés, csinos nők, Mennyországban unalmas templomi zene, a szép kertben sétafikálók.
    Orbán a pokolt választja, a vidám élet reményében.
    Levezetik, belökik egy szurkos kondérba főni, Felháborodva ordít, Szent Péter! nem ezt mutattad! Tudod te jól Viktor, más a kampány és a valóság!
    Egy amerikai elnöknek nagyon szűk a valóságos mozgástere, nem sérthet komoly érdekcsoportokat. Volt olyan elnök aki ezt nem vette figyelembe, aztán Dallasban súlyos egészségkárosodást szenvedett. Az utóda azonnal korrigált.

  21. 22:

    Azzal együtt, hogy én is túlzónak tartom az ember okozta klímaváltozás miatti ajvékolás, nem támogatom, hogy mérték nélkül szennyezzük a levegőt bármivel is, és még csak a levegőről beszéltünk…

  22. 23: “Trump egy veszélyes bohóc, nem tudom mi vár Amerikára, ha talál győzni.”
    Nem fogják megtudni, hogy mi van az 51-es körzetben… 🙂

    Ronald Reagen sem volt rossz elnök, valószínűleg Trump sem lenne – de Clinton lesz a befutó. Néger már volt, most egy nőnek kell jönni. Trump csak akkor győzhetne, ha kiderülne róla, hogy transzvesztita. 😉

  23. 24,26,28:

    Hát, Clinton-né se kutya, de valószínű, az lesz, amit Bogozy is mond, hogy bármelyik is kerül oda, nagy különbség nem lesz, nagy valószínűséggel parancsot teljesítenek ők is, és elég szűk korlátok között mozognak.

    “… transzvesztita” : Hát, Trump szerintem még be is vállalná, hogy győzhessen.

    Klímaváltozás szempontjából, hagyományosan a demokraták az AGW pártiak, és a republikánusok a szkeptikusok, ezen belül Trump a “bunkó” szkeptikusságot képviseli, de még így is szimpatikusabb, mint a hiéna vénasszony. Csak az hülye, sárga frizurája valahogy nem teszi vállalható elnökké, de ezen a legkönnyebb változtatni.

    Tény, ha nyer, akkor kirúgja a NASA, NOAA és a többi, kormány által támogatott intézmény igazgatóit, hacsak önként nem kezdenek hirtelen lehűlést felmutatni. Ebben az esetben kíváncsi lennék, hogy Tibor bá, átveszi-e a retorikámat, és kezdi adathamisítással és csalással vádolni őket.

  24. 29: Nem hiszem, hogy a klímajóslataik miatt kirúgna bárkit is. Az eddigi elnököknek sem okozott gondot, hogy a globális felmelegedést totálisan figyelmen kívül hagyják, NASA ide, NOAA oda.

  25. 30:
    Valamelyik kampánybeszédében utalt erre, most forrást ne kérj, mert nem tudok adni, de egy dolog a kampány és egy a kormányzás majd.
    Ami az eddigi elnökök viszonyulását illeti, Obamától kezdve ez már megváltozott és a leendő elnökkel sem lesz másképp, Clintonnal megy tovább az eddigi irány, Trumppal, pedig érdekes lesz. De nem hiszem, hogy megtartja Obama tanácsadóját, Cook-ot (aki önkényesen megállapította az annyit idézett 97%-ot).

  26. 29:
    A NASA és a NOAA ügynökségeken kívül a felmelegedést mérik még a Kanadaiak, Oroszok, Dánok, Japánok, Norvégok….. Szerinted ennyien “csalnak”, és egy irányba?

  27. 32:

    ugyanazt a GHCN (globális meteorológiai állomások hálózata) adatbázist használják. Miután a NASA eltüntette 2014-2015-ben a 2000-től tartó lassulást, követte őket az angol HADCRUT. Hasonlítsd össze a HADCRUT v4-et a v3-al. A legnagyobb kozmetikázást, pedig a tengerfelszín hőmérsékletével érték el, az ERSST v4-et mindenki használja. Függetlenek? A francot!

    Tibor bá, láttál már nyers adatokat és homogenizált, módosított adatokat ugyanarról a meteorológiai állomásról?
    Én igen és ez elég volt, hogy tudjam, hogy a melegedés létezik, de fele akkora sem, mint amennyit kihoznak.

    A dánok, norvégok, kanadaiak inkább a jeget mérik, el is tértek jelentősen az adataik (az amerikaiakétól) egészen mostanáig, amikor a szenzor hiba taccsra tette a jégmérést, azóta összevissza mér mindenki, a japán JAXA lépett elő hivatalos jég-adattá, de ők előtte sokszor 1 millió km2-el mértek kevesebbet (télen, nyárára szokott csökkenni a különbség) mind az NSIDC. Szóval nincs összehasonlítási alap.

    A dán DMI-nél is nagy most a zűrzavar, a napi grafikonja nem talál a napi térképeivel, a grafikon jóval a tavalyi érték alatt van, míg a térképen a kiterjedés nagyobb mint tavaly ilyenkor. Lesz erről egy posztom is blogomon nemsokára, elolvasod? Nincs értelme, mert úgyse tudlak meggyőzni, te már, ahogy te is írtad, nem tudsz váltani.

    Csak arra válaszolj, mennyi volt 1997-ben a globális átlaghőmérséklet? A válasz ott van a NOAA honlapján, te is láttad, és még 2016-ban sem értük el azt a szintet. Mennyit mértek ebben az évben az angolok, oroszok, dánok, stb?
    Mennyi most a Föld átlaghőmérséklete?

    Ha egy ilyen egyszerű kérdésre nem tudod, nem tudjuk a választ, akkor mit tudunk?

  28. 33:
    Azt tudjuk, hogy olvadnak a gleccserek, savasodnak az óceánok (A. korallzátony), egyre magasabb az örök hó határa, az óceáni halak észak felé vándorolnak, a hegyekben a növényfajták egyre feljebb kúsznak, egyre korábban költenek az énekes madarak, nálam egyre korábban érik a füge, ami 30 éve még elfagyott, ha nem volt betakarva. stb. stb. és ehhez tök mindegy, hogy a bázis vonalhoz viszonyítva 1,43, 1,19, vagy 0,73 °C a melegedés. Azzal, hogy esetleg lecsalnak, vagy felcsalnak néhány tizedet vagy századot, a tény nem változik, hogy melegszünk.

  29. Tibor bá’ !
    Inkább melegedjünk, mint fagyjunk! könnyebb vetkőzni, mint felöltözni mínusz 35-re

  30. 35. bogozy

    Mondd majd ezt a nyári kánikulában, mikor már nincs mit levenni!
    A hideg ellen könnyebb védekezni (persze csak bizonyos határig), mint a meleg ellen. 🙂
    Kertszomszédom már a kellemes áprilisi napokon egy szál fürdőnadrágban dolgozik a kertben. Szoktam neki mondani, hogy mit csinál majd, ha itt lesz a nyár…

  31. 35 & 36:
    Így van. Hideg ellen van megoldás: fűtés, öltözködés, szigetelés. Meleg ellen csak légkondicionálás, de csak házon belül, ha van áram. -40 °C-on van élet Szibériában. Ez 76 fokkal van a testhőmérséklet alatt. Ennyivel felette, 112 °C-on lehetetlenség létezni.

  32. 34:
    “tök mindegy, hogy a bázis vonalhoz viszonyítva 1,43, 1,19, vagy 0,73 °C a melegedés”

    Pont ezért “igyekeznek”, hogy a 0,73-ból 1,43-at csináljanak. Mert, akkor mondhatják, hogy precedens nélküli, stb….

    És ha nem 1,43 hanem 0,73 akkor minden modell, elmélet, amit a CO2 okozta melegedésre írtak, megsemmisül. Mert e modellek szerint már így is sokkal magasabban kellene járjunk.
    Ezért a nagy izzadás, hogy a modellek által előrejelzett értékekre nyomják valahogy a globális hőmérsékletet, de egyre inkább kilóg a lóláb.

    Ezzel a hozzászólásoddal valójában az én üzenetemet hagytad jóvá, azzal értettél egyet:
    Van melegedés, de kb. feleakkora, így jóval a természetes melegedés határán belül vagyunk és a klíma CO2-ra való érzékenysége messze nem annyi, mint amennyivel a vészmadarak dolgoznak. Innentől kezdve, pedig bármi megtörténhet, mert elsősorban a természet irányít.

  33. 36&37

    Nem talált…..
    Évek óta folyamatosan 30 fok feletti hőmérsékleten élek, gyakran hetekig 40 C. Egy adaptációs szakasz után nem feltűnő a langyi.
    Különben a hideg éghajlatok hosszú hideg telei során a vegetáció szünetel, a rövid nyarakban nő minden ezerrel, hogy 3-4 hónap múlva újra hibernálódjon. Az állatok is csak a tavalyi zöldet tudják kikaparni.

  34. 38.

    Figyelemre méltó utolsó mondatrész:
    “mert elsősorban a természet irányít”

    Igen az a természet irányít, amelyet kapargatunk, de a valóságban még oly keveset tudunk róla, bizonyosan.

    Az elméletek nem a valóság, csak elképzelések, szerintem így működik, mert ebből meg abból így következtetek.

  35. 38:
    Nem egészen! Szerintem nincs igazán jelentősége a pontos melegedési értéknek. A lényeg, hogy az ember okozza, hogy mekkorát? Nos ez is mindegy, mert folytatjuk-folytatjuk és folytatjuk. Nézd a budai hegyekben sose termett meg a füge. Én 1970 óta szarakodom fügével. Takargattam, minden lófasz, hogy ne pusztuljon ki. Ma már kiirtani se lehet. Nem fagy el, még az egészen vékony ágacska se. És fantasztikus termése van évről évre, és évről évre egyre korábban érik be az első termés (különben folyton érő). Ezért el tudom fogadni a közzétett értékeket, de ismétlem, ha nem is pontosak, nem lényeges.

  36. 41:
    Nem, nem mindegy hogy mekkora az ember által okozott melegedés, mert, ha a természetes tényezők több egységgel nagyobbak, akkor az említett folytatás ide vagy oda, hamar eljöhet az az idő, amikor újból szarakodhatsz, meg takargathatod a fügéidet.

    Sőt, még a lehűlés előtt is megjárhatod, Ouse “hűtőajtójával”, mint ahogy én is megjártam az idén: elfagyott a diófám.

    De kívánom, hogy ne következzen be sose, és élvezhesd minél tovább a gyümölcsét!

  37. 41:

    A pontos melegedési értékek segíthetnek bizonyítani, vagy cáfolni az emberi tényező mértékét. Tehát amíg nincsenek pontos adatok, sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudjuk. Az viszont bizonyítottnak látszik, hogy az adatokat fölfelé (a korábbiakat lefelé) manipulálják, aminek oka kell legyen.
    Amit a fügéről írsz, az épp azt mutatja, hogy a melegedés, még mindig mennyivel jobb, mint a lehűlés. Nem szeretnék olyan éveket, ahol rendre elfagy minden (idén a dió mellett például a szőlő is, ami ilyenkor már gyakorlatilag nem hoz termést idén) és 5 hónapra csökken a vegetációs időszak.

  38. 42:

    Oh, értem már miért tartod ennyire fontosnak az emberi tényezőt tagadni ebben.

    Nos ki kell ábrándítsalak, ha nincs emberi tényező akkor is nagy szószban vagyunk, sőt akkor nagyobban.
    Ugyanis ha egy rendszer kitér a lokális stabil pontjáról annyira, hogy oda ne térhessen vissza akkor keres magának egy másik stabil pontot.
    Ez az amit valószínűleg nem él túl a civilizációnk.

    A korábbi időszakokban csak akkor volt ilyen gyors változás amikor valami extrém jelenséghez lehetett azt kötni (meteor-kisbolygó, extra vulkánkitörés) most milyen természetes jelenséghez kötnéd a jelen gyors (földtörténeti léptékben) változását?

    Ha ezt nem mi okozzuk, akkor meggátolni sem fogjuk tudni.

    Persze elméleti kérdés, de legalább értem a motivációdat, ami tulajdonképpen egy eltévedt wishful thinging.

  39. 43:

    A melegedés folyamatosságát mutatja egy sor természeti jelenség ami nem manipulálható, egyik Tibor bá’ fügéje, ezen kívül van sok egyéb is. A kártevők északabbra költözése tipikusan ilyen, és ez ki van mutatva. Közeledünk ahhoz hogy itt egzotikusnak számító malária megéljen nálunk, de ilyen a kutyák szívférgessége is, van egy másik élősködő ami a disznókat fogja tizedelni és a szabad tartás végét jelenti nálunk.
    A vegetációs időszak pedig éppen hogy nagyobb lesz, fecskék egy hónappal korábban jöttek haza. Az elfagyások is azért voltak mert az egy hónappal előbb jött felmelegedés kicsalta a rügyeket, sőt a virágzás is előbb volt, és ez tudott lefagyni.
    A májusi fagyok eddig is előfordultak, csak nem ennyire beindul növényzetre jött.

  40. 44:

    Na de épp az adatok akarják mutatni a gyors változást. Ha ezek az adatok hamisak, akkor miből gondoljuk, hogy ez egy rendkívül gyors változás? De mindettől függetlenül, ha marha nagy ez a melegedés, akkor jó lenne tudni, hogy melyek a fő tényezők, mert anélkül esélytelenek vagyunk, az adathamisítás pedig ez ellen hat.

    45:

    A klíma változik, ez nyilvánvaló, de a tavalyi nyár kivételével, én a 90-es évek vége óta semmi rendkívülit nem tapasztaltam.
    A vegetációs időszak meg persze, egyre hosszabb lesz, de én épp azt írtam, hogy jobb, mintha egyre rövidebb lenne. Igen, az áprilisi és májusi fagy nem újdonság, de azért májusra már jócskán hajtani szokott a szőlő és a dió is, de évről-évre hallhatjuk a méhészek panaszkodását az akác lefagyása miatt.

  41. Ha abba kapaszkodtok, hogy leszarjuk a melegedés hatását, nekünk a pontos adat kell, akkor legyetek boldogok, de szerintem ebbe csak azért kapaszkodtok, mert így akartok megmenekülni a globális felmelegedés gyilkos hatásától. Nem fogtok 🙁

  42. 47:

    Nem. Én éppen hogy annak pártján lennék, hogy derüljön ki mik a klímaváltozás okozói, és milyen mértékben, ami hamis mérési adatokkal nyilván nem fog sikerülni.
    Olyan ez, mint amikor cigánykérdésben a politikusok szerint az a megoldás, hogy a magyarok rasszisták. Van is igazságtartalma, de nem ez az egyetlen valós ok.

  43. 48:
    Szerintem a dolog már rég eldőlt. CO2! Csak ezt a szkeptikusok éjjel-nappal fúrják Big Oil, Big Coal parancsra. Aztán jó néhányan bedűlnek a megtévesztésnek. Különben én nem veszem be a szándékos csalás propagandát. Az utólagos korrigálás nem egyenlő szándékos csalással. Ugyanez történt például a fény sebességének a megállapításával is. néhányszor korrigálták.

  44. 49:

    A másik oldalnak meg ugyanez a véleménye pepitában.
    A korrekció még elfogadható is lenne olyan esetekben, amikor valami modellt modernizálnak, de korábbi és sokkal korábbi mérési adatok miért kúsznak lefelé? És miért mindig egy irányba hat ez a korrekció? És mégis miért próbálnak számítási modellekkel századpontos hőmérsékleti adatokat kreálni, amikor a mérőhelyek pontossága ennek töredéke?

  45. 50:
    Mert a tudós is ember és ő is meg fog dögleni a többi emberrel együtt. Ezért ugyanúgy működik, mint a laikusok. Nézd meg! 10 éve még 2100-re “jósoltak” +2°C-t, aztán 3-at, majd 4-et, 6-ot és most már akár 10-et is. Állandóan többet, mert szívük vágya szerint mindig a kalkulált alsó határt írták, ami állandóan tarthatatlannak bizonyult.

  46. 51:

    Nem értem ez hogyan indokolja például a múlt mérési adatainak csökkentését.
    A jóslatoktól meg nem dőlök a kardomba, hiszen 90-ben a legpesszimistább jóslatnak is csak a fele valósult meg 2015-re.

  47. 52:
    Ez nem indokolja, ez példa arra, hogy az adatok változhatnak egy igen fiatal és kevés tapasztalattal működő tudományágnál. Én ennek nem néztem utána, de számomra nyilvánvaló, hogy ha rájönnek egy hibás lépésre akkor a korrekciót visszamenőlegesen is megteszik. Azt minden esetre abszurdnak tartom, amit oly lelkesen hirdettek, hogy a világ tudósainak 97 százaléka összefogva együttesen hazudik. — Kardodba ne dőlj, de próbáld belátni, hogy a legpesszimistább jóslatnak általában a fele vagy annyi se valósul meg, a legoptimistábbnál az ellenkező az igaz. Ami megvalósul az pedig a kettő között van. Mi ebben a meglepő?

  48. 55:
    Ne válts olyan hirtelen Izlandról Ausztráliára! 🙂
    Miért menekülsz ekkora ugrásokkal?
    Mi történt, szerinted, Izlandon?

    Na de követlek délre is, ugyanaz a forrás, a Bureau of Metorology, és az oldaláról egy grafikon, a “number of very hot days”-t (a nagyon forró napok számát) ábrázolja.

    http://www.bom.gov.au/tmp/cc/HD40.9389.png

    Nem kellene jelentősen növekedjen?

    2014 második, igaz, de 2015 még az első 20-ban sincs benne, pedig ha jól emlékszem a tavaly is havi rendszerességgel emlegettétek Ausztráliát és a nagyon-nagyon nagy forróságot.

    És fokozzam-e még? A két legkisebb érték 2000 óta fordult elő!

  49. 56:
    Gondolom ez a “number of very hot days” az ausztrál háziasszonyok számára készült. Mert mit jelent az, hogy “very hot”? És a számosság nem jelent semmit. Egyik évben lehet 20, de van még 120 “not so very hot”. Másik évben 40, és csak 20 “not so very hot”. Akkor most melyik volt a melegebb év? Szóval ez komolytalan. — Én nagyra becsülöm a kitartó munkádat és pontosításaidat, de azt hiszem a lényeg a melegedés több tucat értékelhető jele, amikből néhányat a múltkor felsoroltam. — Különben észrevetted, hogy 2015 és 2016 áprilisa között a CO2 koncentráció több mint 4 ppm-al nőtt. Nem hiszem, hogy többet bocsátanánk ki. Inkább a melegebb óceán kevesebbet nyel el, ami szerintem gáz.

  50. Akkor “kvittek” vagyunk, én csalást emlegetek, te komolytalanságot.
    Az 55-ben belinkelt cikk grafikonjának ugyanaz a forrása: “Australian Bureau of Meteorology”. Akkor az mennyire komoly? Vagy attól függ, hogy ki linkeli be?

    “Az extrém meleg napok száma nőni fog” – ha nem pont szó szerint így, de tartalmilag pont ezt nyilatkoztad.

    De hagyjuk, beszéljünk értelmesebb dolgokról.

    A CO2 koncentrációja bizony a meleggel együtt nő. Hasonló mértékű növekedés (pontosabban, méretében a legközelebb hozzá álló) 1998-ban volt, a hasonló mértékű El-Nino esetén. Egyik oka lehet valóban az, hogy a melegebb óceán kevesebbet nyel el, vagy többet bocsájt ki.
    Gáz, ha a CO2 tényleg a gyilkosunk lesz, kevésbé gáz, ha csak zöldebb lesz tőle egy kicsit a Föld.

  51. 53:

    De hogyan lehet korrekciót végrehajtani úgy, hogy közben azért változtak ám a mérési lehetőségek. És egyáltalán nem feltűnő, hogy ezek a korrekciók mindig csak egy irányba való “tévedéseket javítanak”. Szerintem ezt ennél kritikusabban kell vizsgálni.
    Én nem tudom, hogy ki miért mit hirdet, de azt látom, hogy rendszeres adathamisítás történik, ami elgondolkodtató.

  52. Csakúgy halkan megkérdem, hogy annyi hőségről szóló link után, én linkelhetek-e egyet, ami az ausztráliai rekord hidegről szól?

    http://www.msn.com/en-au/news/australia/sydney-weather-stations-record-coldest-may-morning-in-20-years/ar-BBtD69Z?ocid=spartanntp

    De nem fogom ezt túlzásba vinni, nem szokásom. Vannak itt helyettem is, akik linkelik a szélsőségeket. Igaz, csak a másik irányból, de apróságokon ne akadjunk fenn.

    Ja, igen, tudom, a hűtőajtó (ezúttal a nagyobbik, a déli) kinyílt és ez is CO2-nak köszönhető. Meg az is, hogy Zimbabwében is havazott, most először.

    Ok, nem akartam csúfondáros lenni, de fogjátok fel, hogy szélsőségek, voltak és lesznek, és ezek nem bizonyítékai sem a CO2 okozta melegedésnek, illetve a lehűlésnek sem.

    Ilyenkor szokta Tibor bá a növekvő gyakoriságot emlegetni, mint bizonyítékot, de ha én keresek csökkenő gyakoriságot, az pont olyan bizonyíték kellene legyen a lehűlésre is.
    De ezek nem bizonyítékok semmire, csak arra, hogy a természet nagy változásokra is képes, és nem értjük pontosan még most se a működését.

    S hogy a poszt témájáról is szóljak, a 2015-16-os El-Nino hivatalosan is véget ért, május 25.-én a Nino3.4 index (5S-5N, 170W-120W zóna felszínének hőmérsékleti anomáliája) 0 alá esett. Következik egy ENSO semleges állapot és az előrejelző elemzések szerint, egy elég erős La-Nina, globális hőmérséklet csökkenéssel, de egyúttal elkezdődik a következő El-Ninora való feltöltődés is. A ciklusok mennek tovább.

    Kiváncsian várom a nagyobb periódusú, de az El-Ninohoz hasonló, AMO ciklus negatívba fordulása, milyen hőmérsékleteket eredményez, a következő 5-10 évben véglegesen eldől, hogy a CO2 mennyire mindenható!

  53. 60.
    Kíváncsi leszek lesz e idén Mo.-n hőhullám.Mert van még 2 hónap az aktív nyárból(jun,jul) de az elkövetkezendő 2 hétre nem mond meleget ,aztán lassan kifutunk a nyárból…

  54. 60:
    Köztudott, hogy a globális felmelegedéssel együtt jár a szélsőségek fokozódása. Ez részben a futó áramlás amplitúdó növekedésének, részben az óceán felszín nagyobb párolgásának köszönhető. Ebben a pillanatban Franciaország És Texas van víz alatt, meglehetősen szokatlan módon, mert az elpárolgott víznek vissza is kell jönni.

    és akkor amit belinkeltél:
    “Several sites in Sydney have experienced their coldest May morning in 20 years, even as the city looks set to record its warmest autumn.”vagyis nem minden idők leghidegebb májusi reggele, hanem az utóbbi 20 év. 1880 és 1995 között száz ilyen reggel lehetett, azaz melegszünk. Aztán meg “annak ellenére, hogy a legmelegebb őszünk lesz.” Na most ezzel mit bizonyítottál? Mert ez arról szól, hogy egyre melegebb lesz és egyre nagyobbak a szélsőségek.

  55. 61:
    korai még a nyarat temetni, tavaly még szeptemberben is voltak hosszan tartó hőségek.

    62: “Na most ezzel mit bizonyítottál?”

    Pont azt írtam, hogy nem lehet ezzel semmit se bizonyítani, ugyanúgy, ahogy a többi, szenzációhajhász, linkelt dolgokkal sem. Az üzenetem az volt, hogy én nem fogok ilyen jellegű dolgokat linkelni, mert semmit sem bizonyítanak!

  56. 60:

    Kitarthatott volna augusztus végéig az el ninho, jobban örülnék egy a tavalyihoz hasonló nyárnak, mint a tavalyelőttihez.

    61:

    Tavaly több hőhullám, és tán a leghosszabbak augusztusban jöttek. Úgy emlékszem júniusban csak egy két napos volt, júliusban már erősödött és augusztusban volt a legtöbb forró nap.

  57. 64:
    Az El-Nino hatása még hónapokig érződni fog, és lesz hőhullám is, egy csapásra nem szűnik meg a meleg. És csapadék is több lesz, de ez is, zónánként változó, egy sor más tényező is befolyásolja.

    Jelenleg Romániában is halálos áldozatokkal járó árvizek vannak.

    Ahol én lakok ott is utoljára 2010-ben esett ennyit, az előző El-Nino évében, a kertben minden rothad el, a fű karbantartásában feladtam már a harcot, hetente lehetne nyírni, de erre nincs lehetőség, mert ritka az a hétvége, amikor száraz és a fűnyíróval rámehetek. Azt hiszem be kellene szerezzek egy kaszát. Arra még emlékszem a nagyszüleimtől, hogy nedvesen jobban lehet vágni.

  58. 65: Kasza, bizony, az kell neked! A hoszzú füvet azzal jó vágni, és akkor, amikor nedves. És ha nem vagy gyakorlott benne, nem árt, ha van valaki, aki mutatja a helyes mozdulatot, mert sok nüansz van, amire figyelni kell (érdemes). Pl hogy a kasza a földön siklik, nem a levegőben kalimpálunk vele.

    De ha a szénát használni is akarod, érdemes olyan napot választani, ami után vagy 3 napig nem jön eső, hogy amikor kiszáradt, összegyűjthesd. Egy kis elázást még kibír, de ha soká ázik, szétrohad az egész.

    🙂

  59. 66:

    Nem mondanám, hogy ez olyan nagy ördöngösség. Egyrészt én elég későn, 30 fölött kezdtem kaszálni teljesen magamtól, és gyorsan belerázódtam, mert ha kaszálni akar az ember, rákényszerül a helyes mozdulatokra. Másrészt az utolsó cigány is tud kaszálni, az más kérdés, hogy nem akar. 🙂

    Egyébként a szénánál a felhasználástól függő, hogy mennyi esőt bír el, mert a marha meg sem eszi, ha már megindult, de például disznó alá simán jó.

  60. 66-67:
    Kösz a tanácsokat, szerencsére laknak még a faluban olyanok, akitől eltanulhatom, meg kölcsönkérhetem, amíg nekem is lesz.
    És ott van édesapám is, aki 72 éves kora ellenére fürgébben fut fel a hegyre mint én (földmérő, sokat járt terepen), ő is sokat kaszált gyermekkorában és még most is használja, ha szükséges.
    A szénát nem tudom egyelőre felhasználni, de a szomszéd tehene, akitől a friss tejet kapjuk,ő igen.

  61. 67: Hát, nem tudom, tehenet még nem tartottam, de megfigyeltem, hogy a falubéli tehenes gazda bizony időnként ázott bálákból ad a teheneinek. Egyébként a silókukorica is fermentált, ami a tehenek gyakori takarmánya.

  62. 70:
    Minden van itt- legutóbb
    -vasárnapi gyülekezet az istentisztelet előtt,
    -gazdakör,
    -geddon- szakkör
    -egyéb ismeretterjesztés

    Létrehozhatnál eg különy geddon-szex-történelmi tanulságok-és egyéb ismeretek facebook- ot 😀

  63. 69:

    Annyira én sem vagyok benne a témában, de úgy tudom, hogy jelentős különbség van a még nem megszáradt széna megázásakor meginduló folyamatok, és a már betárolt száraz széna utólagos megázása között.
    Gondolom valami olyasmi, ami a tűzifánál is van, miszerint a frissen vágott fa belső nedvessége sokkal nehezebben szárad ki (2 év), mint egy kiadós megázás után a jobbára csak felületén lévő víz.

    74:

    Ha a szeptemberre közölt jóslatod is beválik, akkor a jövőben csak rád hallgatok klíma ügyben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .