Tibor bá’ online

Az Emberiség túlélésével kapcsolatban alapvető, de nem ismert témáról van szó. Ugyanis az általános elképzeléssel ellentétben, az emberi szervezet nem bír ki bármilyen meleget, még a megfelelő hűtés mellet sem, egyszerű fizikai törvények miatt.

Ez nem fantázia, a termogeddon már elkezdődött. A tények feltárása előtt, azonban szükségét érzem néhány fizikai és biofizikai tény tisztázásának. Az emberi test 36 °C hőmérsékleten működik. Ez az optimum, ezért a szervezet iparkodik fenntartani. Az emberi anyagcsere következtében óránként mintegy 100 kalória hőt termel. Ha tehát a test 100 kalória hőt ad le óránként, akkor marad a 36 °C testhőmérséklet. Ha a magunkhoz vett ételek és a távozó széklet és vizelet hőmérsékleteit nem vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk, hogy hőt a leheletünkkel adunk át (hiszen 36 °C-nál hidegebb levegőt szívunk be, de 36 °C levegőt fújunk ki), és a bőrfelületen adunk át. Egyfelől a bőrön lévő verejték párolog(hat), másfelől a levegővel való érintkezés vezet el hőt. Ha fázunk, akkor felveszünk egy pulóvert, ami hőszigetelő, tehát kevesebb hőt ad át a bőrfelület. Ha erről nem gondoskodunk, akkor vacogni kezd a fogunk, didergünk. Ez extra munkát jelent, ami izomműködést igényel, ez pedig cukorégetést jelent, vagyis extra hőt termelünk. Ha ez nem elég, akkor szép lassan csökkenni kezd testünk hőmérséklete, ami egy idő után kihűléses halált okoz. Ha  viszont melegünk van, akkor levetünk valamit magunkról, ha ez nem elég, akkor izzadni kezdünk. Ez pedig a termogeddon szempontjából fontos tétel. Ugyanis fizikai tény, hogy a párolgás hőelvonással jár. Ráadásul a víz elpárolgásánál a hőelvonás jelentős. Mert, amíg 1 liter víz melegítéséhez 0 °C – ról forráspontig, tehát 100 °C – ig 100 kalóriára van szükség, az 1 liter víz elpárologtatásához 530 kalória kell. Ebből azt szűrhetjük le, hogy izzadással igen komoly hűtőhatás érhető el. Természetesen, azzal a feltétellel, hogy az izzadság el is párolog.

Most át kell térnünk egy másik területre, a légnedvességre. Tapasztalati tény az, hogy egy bizonyos hőfokon a levegő páramegtartó képessége adott. Példának okáért. 20 °C-on 1 m³ levegő maximum 17,3 g vizet képes megtartani. Ha ennél több van benne, akkor az kicsapódik. Éppen ezért a levegő nedvessége relatív, amit százalékban adnak meg. A relatív páratartalom (vagy légnedvesség) azt jelenti, hogy egy adott hőfokhoz tartozó maximális párának (ez a telítettség állapota) hány százaléka az aktuális páratartalom, amit abszolút páratartalomnak nevezünk. Az alábbi táblázatban megtalálhattok néhány hőfokhoz tartozó maximális páratartalmat.

Szemezgessünk ebből egy példát! Tegyük fel, hogy most a külső hőmérséklet 20 °C, és a levegőben 10 g/m³ vízpára van. Ebben az esetben a levegő relatív páratartalma 10:17,3 = 58 %, ami normálisnak mondható. Ha naplemente után a levegő hőmérséklete hajnalra 10 °C – ra esik, ahol a telítettség 9,4 g/m³, akkor 0,6 g/m³ vízpárának ki kell csapódni, és ki is csapódik. Ezt nevezzük harmatnak.

Most térjünk át a párolgásra. A vízben a vízmolekulák ide-oda mozognak. Ez a mozgás a víz hőmérsékletével arányos mértékben növekszik vagy csökken. A víz felületén lévő molekulák egy-egy koccanás után kirepülhetnek a folyadékhalmazból. Ezt nevezzük párolgásnak. Minél melegebb a víz, annál jobban párolog. Azonban a párolgást befolyásolja egy másik tényező is, nevezetesen a víz felett lévő levegő relatív páratartalma. Ha  a relatív páratartalom alacsony, akkor bőven van hely újabb vízmolekulák számára, tehát az elpárolgás mennyiség  viszonylag nagy. Ha viszont a relatív páratartalom magas, akkor az elpárolgás lassú. Telített levegő esetében a párolgás leáll, hiszen további vízmolekula számára nincs hely a levegőben.

Most pedig a légmozgás hatásait kell még vizsgálnunk. Fentebb már írtam, hogy az emberi test hőt ad át a bőrén keresztül. Ez a hőátadás fokozódik akkor, amikor a bőrünk felületén légmozgás tapasztalható, például szélben, vagy ventilátor előtt. Ez az oka annak, hogy szélben a levegőt hidegebbnek érezzük, mert több hőt ad át a bőrünk, és ez az oka annak, hogy amikor melegünk van (és kissé nedves a bőrfelületünk) a ventilátor kellemes hűvösséget kölcsönöz testünknek. És akkor most térjünk a tárgyra.

A globális felmelegedés következtében eljön az az idő, amikor a trópusokon , sőt, egy idő után még azon túl is, mondjuk az északi és a déli szélesség 30 °-ig, később pedig a teljes Földön az ember nem lesz képes életben maradni. Ezt nevezzük „Termogeddonnak”.  Az előbbiekből világosan következik, hogy a relatív páratartalom növekedésével az izzadás egyre kevésbé hűt, hiszen a légnedvesség a párolgás ellen hat. Vagyis magas légnedvesség esetén alacsonyabb hőmérsékletet vagyunk csak képesek elviselni. Jelenleg a Földön nincs olyan hely, ahol az ember ne lenne képes élni a hőmérséklet miatt, amit annak köszönhetünk, hogy amikor a magas páratartalommal bíró levegő felmelegszik, akkor felszáll a magasabb rétegekbe, vihar keletkezik, ami lehűléssel jár. Ez a természet csodálatos termosztátja. Van azonban egy apró bibi. Az a hőmérséklet, ahol a levegő felemelkedése elindul – stabilitási küszöbérték – attól függ, hogy a környezet levegője milyen meleg és mennyire nedves. Modellszámítások azt mutatják, hogyha a teljes trópusi vidék melegebb lesz, ez a küszöbérték emelkedni fog.

A Hawaii Egyetem két professzora: Nathaniel Johnson és Shang-Ping Xie műhold adatokat és esőméréseket néztek át az elmúlt 30 évről, és azt állapították meg, hogy jelenleg 0,3 °C – al magasabb hőmérsékletre van szükség, mint 30 évvel ezelőtt ahhoz, hogy esőt eredményező felszálló légáramlat keletkezzen. (Nature Geoscience, DOI: 10.1038/ngeo1008). Ez azt jelenti, hogy a stabilitási küszöbérték 3 tized Celsius fokkal már megemelkedett. A folyamat súlyos következményeire Steven Sherwood (University of NSW – Ausztrália) mutatott rá. (pointed out the serious implications for humans). Az előforduló hőhullámok, máris évente több tízezer ember halálát okozzák, de a hőmérséklet emelkedésével ez meredeken fog emelkedni. Bekövetkezhet az az állapot, a mikor a trópusokon olyan meleg és nedves lesz a levegő, hogy  árnyékban, egy ventilátor előtt álló meztelen ember is hőgutát fog kapni. Később pedig ez a helyzet a teljes Földre igaz lesz. És akkor szájbarágósan, hogy mindenki megértse. Ha 36 °C hőmérséklet felett a levegő páratartalma TELÍTETT, a meztelen ember egy ventilátor előtt is igen hamar hőgutát kap.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Tibor bá’ online

Az eredeti poszt pont 5 éve jelent meg. A szövegen semmit se változtattam.

S bár felül a gálya, és alul a víznek árja, azért a jég az úr. – Hagyományosan az Északi-sark körül a jégképződés március első harmadában áll le, majd olvadni kezd. Az idén azonban nem egészen ez történt. A jég kiterjedését naponta mérik, én meg naponta figyelem. Öt nappal ezelőtt a 14 millió négyzetkilométertől visszapattant, olvadni kezdett a jég, pedig csak február 18 körül járt az idő. Jó két héttel hamarabb, mint „illett” volna, de ez nem csoda. Ugyanis a jégmezők területi felmérése nem ad pontos képet a helyzetről, számításba kellene venni a jég vastagságát is. Erre is van megoldás, amit műholdakról végeznek. A pontos mérések azt mutatják, hogy 1979-óta (az első mérések ideje) az Északi-sark körül található jég volumene egy ötödére csökkent, 16.855 km³-ről 3261 km³-re.

Ez úgy lehetséges, hogy a terület zsugorodása mellett a jégtáblák egyre vékonyabbak lesznek. Ezt a tényt most a NERC (Natural Enviroment Research Council) hivatalosan is bejelentette múlt szerdán. „Angol tudósok felmérése szerint a sarki jég 2003 és 2012 között ősszel 36, télen pedig 9 százalékkal csökkent.” A szakértők erre úgy reagáltak, hogy tíz éven belül a nyár végére minden jég el fog olvadni az Északi-sarkon.

Nem kell különös tehetség annak kitalálására, hogy ennek a fantasztikus mennyiségű jégnek a jelenléte igen jelentős időjárást befolyásoló tényező volt, ami rohamos tempóban felszámolódik. A meteorológusok szerint ezzel biztosítva lesz a már tömegesen tapasztalható szárazságok, árvizek, kánikulák, és hideghullámok egyre nagyobb gyakorisága.

A jég eltűnésének következménye lesz a globális felmelegedés felgyorsulása, ami egy másik ránk leselkedő veszélyt indíthat be, éspedig az északi jeges vidékek talajában befagyott üvegház hatású gázok felszabadulását, az állandó fagyok fellazulása révén. Az aztán be fogja lendíteni a melegedés tempóját.

Az alábbi ábra megértéséhez kell egy kis idő, de érdemes vele bajlódni, mert igen plasztikusan mutatja be az eseményeket.

Az Északi-sark jegének nyári eltűnését megakadályozni már egészen biztos nem lehet, de felveti a kérdést, hogy vajon a globális felmelegedés megállítható-e még. Sajnos a tudósok is emberből vannak, vagyis élet-halál kérdésben ők is hivatalból optimisták, így az utca embere felé azt kommunikálják, hogy ha csökkentenénk a lábnyomunkat, akkor még….. Személy szerint nekem ennek ellenkezője a véleményem. Kiránduljunk sokat, járjuk a természetet, készítsünk sok fényképet, gyönyörködjünk a természet szépségébe…………  amíg lehet. 🙁

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Tibor bá’ online

Fél fok nem hangzik soknak, de ha tovább melegszik (és naná) akkor hamarosan megtapasztalhatjuk a következményeket.

Tibor bá’ online

Nem kell asztrológusnak lenni ahhoz, hogy valaki tudja, most éppen vízöntő van. Illő talán megismerkedni az Aquarius elnevezésű műholddal Aquarius/SAC-D satellite), amit annak idején a sajtó kellően értékelt, de ez Magyarországra nem érvényes, mert senkit se érdekelt a só koncentráció méréstörténete, pedig az Aquarius főfeladata az óceánok felszínének  sókoncentráció mérése. De mit is fog pontosan mérni a Vízöntő, és miért lenne az olyan nagyon fontos?

Bármely folyadék hidrodinamikáját szabályozó legfontosabb tényező a folyadék, mint oldat, és annak fajsúlyát leíró egyenlet. Végső fokon ez határozza meg a nyomás gradienst, vagyis a sebességet és az áramlást. Az atmoszférában a fontos tényezők: a hőmérséklet és a vízpára; míg az óceánoknál: a hőmérséklet és a sókoncentráció. Ha a tengervíz melegszik vagy hígul (eső és/vagy beáramló folyók) csökken a víz fajsúlya, ezáltal csökken a felhajtóereje. Ellenkezőleg, a tengervíz hűlése és párolgása növeli a só koncentrációt. De a tengervízben oldott só mennyisége kihat a víz fagyáspontjára is (körülbelül – 1,8 °C normál nyomásnál, de nagyobb nyomás alatt még alacsonyabb). Vagyis a sótartalom kihat az óceán jegesedésére is.

A sókoncentráció (fasúly) specifikus meghatározása is változásokon ment át az idők folyamán (over time). Eredetileg egy adott oldat vízének teljes elpárologtatása után a visszamaradt szilárd anyag tömegének és az eredeti oldat tömegének (g/kg) aránya volt. De rutin méréseknél ez bonyolult és időrablónak mutatkozott. A következő eljárás a Cl^– ionkoncentráció meghatározása volt, mivel a tengervízben oldott anyag főleg NaCl, azaz konyhasó. Újabban azonban a víz áramvezető képességét mérik, mivel a sós víz jobban vezeti az áramot. A mérés egysége „psu” (practical salinity units). Míg nem 2009-ben a hivatalos meghatározás újra változott az új (Absolute salinity) mértékegységre. Ezek összességükben mind koherensek, de vannak „finomságok” amelyek egyre fontosabbá váltak az ismeretek bővülésével. [Például: a különböző karbonátok koncentrációjával kapcsolatos kisebb hatáskülönbségek, vagy annak megfigyelése, hogy igen csekély fajsúly változásnak is lehet komoly hatása.]

Az óceán felszínén nagyfokú fajsúly gradiens érzékelhető a főáramlatokkal merőlegesen. Például, a víz fajsúlya sokkal alacsonyabb a Golf Áramlat nyugati oldalán, mint a keleti oldalán. Az Atlanti-óceán déli részén a meleg magörvények sósabbak, mint a távolabbi környék. A Csendes-óceán nyugati részének langyos vizeiben kevesebb a só, mint a keleti részén, mert itt több a csapadék, mint ott. Az egyik fontos szem előtt tartandó tény, hogy a fajsúly anomáliák (eltérés a normál értéktől) gyakran kiegyenlítődnek. Azaz a hidegebb vizek gyakran kevesebb sót tartalmaznak, míg a melegebb vizek gyakran sósabbak. Tekintve, hogy a fajsúlyra a két tényezőnek ellenkező hatása van, nehéz megítélni csak a hőmérsékletből, hogy vajon a víz sűrűsége nagyobb-e vagy sem (ami az óceáni cirkuláció kulcsa). Viszont ez fontos például a jelenlegi állapotokból kiindulva az óceáni cirkuláció előre jelzésénél, amennyiben csak hőmérsékleti adatokra támaszkodnak, ugyanis hibásan feltételezhetők igen nagy fajsúly – akár ellenkező előjelű – anomáliák, ami például bekövetkezett a 2008-as Keenlyside dolgozatban (Keenlyside et al paper), mert nem rendelkeztek megbízható, valós idejű (real time) só koncentrációs adatokkal.

Aquariustól remélhetően megkapjuk a már régen várt adatokat, amire szükségünk van az óceánok sótartalmának (fajsúly) megismeréséhez, három okból kifolyólag. De ezeken kívül számtalan egyéb variáció is megtudható, amelyek segítségével az óceánok hidrodinamikája is feltárható. Mi a sótartalom változások szerepe az El Niňo jelenség kialakulásában? Csapadék és párolgási becsléseket igazolhatunk-e az óceáni sótartalom változásokból? A sótartalomra gyakorolt hatásából a jégolvadás mennyiségét kiszámíthatjuk-e? Személy szerint meg vagyok győződve arról, hogy az Aquarius annál sokkal több óceáni só koncentráció hidrodinamikai összefüggést fog feltárni, mint amennyit jelenleg el tudunk képzelni.

Az Aquarius mérések passzív mikrohullámú technológiára épülnek, és abból indulnak ki, hogy az óceánok felületén a só sűrűsége kihat a termikus emisszióra. Ez a hatás rendkívülien kicsiny és a változás tartománya keskeny, így az alkalmazandó technológia felfutásához jó néhány évre van szükség. Ráadásul ez az első kísérlet az űrből végzett mérésre. A kihívás tehát mindenképpen megmarad.

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

Tibor bá’ online

még mindig nem tűntek el. Érthetetlen, hogy még  mindig akad ember, aki hisz nekik. Képzeljetek el egy hatalmas bankettot, ahova rengeteg ember meghívást kapott. Ezek esznek-isznak, sőt kifejezetten zabálnak. Aztán egy szép napon jön egy elegánsan öltözött férfi és át akarja nyújtani a számlát. A magukat halálra zabálók meglepődnek. Van, aki szerint semmi köze a számlához. Van, aki azt állítja, nem is lehet számla. Mások azzal védekeznek, hogy ők nem is ettek semmit. Aztán valaki előáll azzal az ötlettel, hogy nem is a főúrhoz van szerencséjük, a pasi, aki a számlát tartja, egy svindler, és csak pénzhez akar jutni. Aztán a zabálók hada egyezségre jut, ha átnéznek a főúr feje felett, akkor el fog menni.

Nem tudom, észrevettétek-e a hasonlatot? Az elmúlt 150 év alatt az ipari civilizáció felzabálta a fossziliákban tárolt energiát, és most benyújtják érte a számlát. Mi pedig tiltakozunk, nem fogadjuk el, hogy ez a mi számlánk lenne, és a számlát benyújtó hitelességét kétségbe vonjuk. Napjainkban Magyarországon is gyakran idézik a világhírű közgazdász, John Maynard Keynes híres mondását „Ingyen vacsora pedig nincs.” És természetesen igaza volt. A magyar közmondás kissé módosítva az előzőt, így szól: Egyszer mindenért fizetni kell. Az elmúlt évtizedek alatt olyan jólétben élhettünk, amihez fogható soha nem volt az emberi történelemben. Hülyére zabálhattuk magunkat, de a vacsora nem volt ingyen.

Talán nem is igazán meglepő, hogy sokan közülünk szkeptikusak. Végül is nem tudtunk róla, hogy ez egy bankett lett volna, és azt se tudtuk, hogy majd benyújtanak érte egy számlát. Most viszont már tudjuk. A számlán ott szerepel a savas eső, az ózonlyuk, a természet károsítás. Ezek az ipari forradalom óta tartó kellemes élet környezetkárosító költségei. Most aztán vagy kifizetjük az árát, vagy megváltoztatjuk az életstílusunkat. Esetleg mind a kettőt. Nem csoda, hogy a szkeptikusok szövege olyan népszerű, hiszen azt állítják, hogy megfeledkezhetünk a főúrról és letojhatjuk a számlát. Elvégre iskoláskorunk óta úgy tudtuk, hogy szerencsés időben születtünk, az emberi tudás, technika, újabb és újabb technológia mindent megold. Egyre kevesebbet kell dolgoznunk és egyre jobban élünk, ráadásul egyre tovább. És akkor….

És akkor jönnek ezek a rögeszmével terhelt tudósok, és azt állítják, hogy ennek vége, hacsak nem fogjuk vissza az életszínvonalunkat, és ezentúl legalább a vécére nem járunk gépkocsival. Na persze, ehhez abba kellene hagyni a nyersolajégetést, a szénégetést, meg ilyesmi. És akkor ilyen csúnya képekkel akarnak minket ijesztgetni. Holott ez a kép éppen azt bizonyítja, hogy az emberiség milyen gigantikus gépeket képes alkotni, hogy nincs előttünk semmi akadály.

Valójában az emberiség három csoportra osztható. 1) Aki felfogja ésszel a helyzetet, de nincs döntési pozícióban. 2) Aki döntési pozícióban van, de anyagi érdeke azt diktálja, hogy ne tegyen semmit. 3) A széles tömegek, akik nem fognak fel semmit. De annak idején a cigaretta-tüdőrák összefüggés, majd a savas eső, és az ózonlyuk esetei mind azt mutatták, hogy a szisztematikus kétségkeltés egy ragyogó taktika. Pszichológusok bizonyították, hogy amikor az ember nem biztos a dolgában, akkor halogatja a döntést, mert belefogni valamibe rendszerint költséggel jár. Ráadásul egy jövőbéli kellemetlenség elkerülése azt jelenti, hogy valamiről le kell mondani a jelenben. Tehát biztos hátrányt kell elszenvedni egy bizonytalan előnyért. Konkrétabban, ha nem tudjuk azt, hogy a dohányzás rákot okoz, de azt tudjuk, hogy meg kell magunkat fosztani egy élvezettől, akkor egészen biztos a dohányzás mellett döntünk. Nyilvánvaló, hogy azok, akik hasznot húznak abból, hogy a globális felmelegedés ellen nem teszünk semmit, kihangsúlyozzák, hogy a tudósok között nincs egyetértés, tehát további kutatómunkára van szükség. Ezeknek nincs semmi más dolguk, mint találni olyan tudósokat, akik nevüket adják ahhoz, hogy a globális felmelegedés – ha egyáltalán van – akkor ahhoz az emberi tevékenységnek az égvilágon semmi köze. Különben is – így a lefizetett szkeptikusok – a tudományban csak az elfogadható, ami minden kétséget kizárva bizonyított. Azt viszont lehetetlenség bebizonyítani, ami még meg se történt, pláne olyanok felé, akik tudatosan mindenbe belekötnek. Így, nem marad más hátra, mint kivárni a jövőt. Az más kérdés, hogy minden kétséget kizáró bizonyítékot találni a jövőre, teljesíthetetlen feladat.

Az mindenesetre tény, hogy egy „akadémiai döntés” nélkül  a kétségkeltés jól működik. Ennek oka az, hogy az átlagember elképzelése a tudományos munkákról és a tudományról általánosságban is, meglehetősen hibás. Az emberek azt hiszik (amit a hirdetésekben ragyogóan kihasználnak), hogy a tudomány abszolút bizonyosságot teremt. Ha tehát nincs bizonyosság, akkor a mögötte meghúzódó tudomány vagy hibás, vagy nem kellően kidolgozott. Ez a nézet, vagyis, hogy a tudomány bizonyosságot teremt, elég régen tartja magát, de legvilágosabban a XIX. század pozitivistái artikulálták, akik szerint van abszolút valóság. Az elmúlt száz évben azonban sokszorosan kiderült, hogy az abszolút valóság megismerése mindössze egy álom. A tudomány soha nem tudott abszolút valóságot feltárni. A tudomány mindössze arra képes, hogy a szakértők – egy bizonyos témában – konszenzusra jussanak, aminek alapja az összegyűjtött bizonyítékok alapos átvizsgálása. Annak a követelésnek, hogy „hallgassuk meg mind a két oldalt” csak a politikában van létjogosultsága. Ugyanis, amikor egy tudományos tételre nincs válasz, a kettő mellett lehet három, négy vagy akár 15 egymással versengő hipotézis, amelyeket aztán kutatásokkal kivizsgálnak. A kutatások bizonyítékokkal állhatnak elő, amik egy idő után eldöntik a kérdést. Ezt követve nincsenek „oldalak”. Van  viszont egy elfogadott tudományos nézet. Természetesen maradhat vissza megválaszolatlan kérdés, aminek aztán a tudósok nekiesnek. De a megválaszolt kérdés azt jelenti, hogy a szakértői vélemények egyezségre jutottak. Ezt nevezik tudományos ismeretnek.

Csakhogy az emberek ezzel nincsenek tisztában. Ha az újságban olvasnak egy cikket, amiben ismertetnek két ellentétes tudományos véleményt, akkor azt feltételezik, hogy mind a kettőnek van „valami igaza” és nem lenne helyes, ha a kettő közül valamelyiket elvetnénk. Na ige, de gyakran az egyik oldalon áll a szakterület szakértőinek tábora, a másik oldalon pedig egy vagy két „szakértő” veri a nagydobot, ahogy ezt teszik a globális felmelegedéssel kapcsolatban is. Magyar viszonylatban Miskolczi és Zágoni, és a fentiek fényében megemlíthető, hogy az Interneten számos, félrevezetett ember, egészen minimális szakértelem nélkül, a pártjukat fogja, pusztán hazafiságból, mert micsoda nagyszerű dolog, hogy két magyar tudós szembe mer szállni a fél világgal. Igazi magyar virtus, amiért a történelemben már ezerszer megégettük a kezünket, de többségünk rendületlenül kuruckodik tovább. Miskolczi és Zágoni pedig, minden valószínűség szerint nem teljesen önzetlenül.

Végül is felmerül a kérdés, akkor most mit tegyünk? Időnként mindenkinek kell dönteni valamiben. Amikor  veszünk egy kocsit, megvesszük a lakásainkat, kölcsönt  veszünk fel, nyugdíjalapot választunk, döntést kell hoznunk. Nem bénulhatunk meg, nem süllyedhetünk bele a döntéshozás halogatásába. Viszont döntésünk meghozatalához szükségünk van olyan szakértőkre, akikről feltételezzük, hogy segíteni tudnak. Normál körülmények között döntéseinket a lehető legjobb információk alapján hozzuk meg. Vegyük példának életünk egyik legfontosabb döntését, amikor házat vagy lakást vásárolunk. Fontolóra vesszük a lakás méretét, a földrajzi helyét, munkába járás körülményeit, bevásárlási lehetőségeket, iskola távolságát, megközelíthetőségét, a környék biztonságát, és természetesen az árát és a fizetési feltételeket. Ezekre mindenki gondol, de van valami nagyon fontos, amiről gyakran megfeledkezünk. Az eladásra felkínált ingatlan tulajdonjoga, esetleges leterheltsége, jogi háttere. Ennek felkutatására, lerendezésére ügyvédet fogadunk, akiben természetesen megbízunk. Ha nem bízunk meg benne, akkor utánajárhatunk saját magunk. Manapság a bizalmatlanság érthető. Magunk kutakodhatunk a Földhivatalban, megfőzhetjük saját ételünket, nem engedjük be a takarítónőt a lakásunkba – takarítunk magunk. Kissé hosszadalmas, de kitölthetjük magunk az adóbevallásunkat, és Így tovább. Azonban a tudományos kutatómunkát nem tudjunk mi magunk elvégezni. Ebből az következik, hogy a tudósokban meg kell bíznunk, mert egyszerűen nincs alternatívánk. És mert a tudományos munkához nem kell állami engedély, ami például az ügyvédi, vagy orvosi tevékenységről nem mondható el, kénytelenek vagyunk utánajárni, hogy egy adott tudós valójában kicsoda. Ennek módja, hogy utánanézünk munkásságának, publikációinak, de a legfontosabb azt megtudni, hogy munkálkodását ki finanszírozza, magyarul kitől kapja a pénzt. Mert, aki fizet, annak vannak elvárásai.

Abban az esetben, ha a világ szakembereit felkérik, hogy adjon választ egy kérdésre (ahogy például a Tudományos Akadémiákkal teszik), vagy megszervezik magukat (mint például az IPCC) akkor ésszerű, ha ezt elfogadjuk. Kifejezetten bárgyúság elutasítani őket csak azért mert van valahol egy-két olyan tudós, aki nem ért velük egyet. Különösen nagy bárgyúság, ha ezek a szkeptikusok kivénhedt, hőbörgő, krónikusan ellenkező szakértők, akiket bizonyos érdekcsoportok pénzelnek. A társadalomnak meg kell érteni, hogy minden tudományos munka „befejezetlen” függetlenül attól, hogy megfigyeléseken vagy kísérleteken nyugszik. Minden tudományos eredmény ki van téve annak, hogy újabb ismeretek hatására érvényüket veszítsék, vagy módosítani kelljen őket. De ez a tény nem hatalmaz minket fel arra, hogy az érvényben lévő ismereteinket ignoráljuk, és elnapoljunk olyan döntéseket, amiket meg kellene időben tennünk.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

2016 szeptembere globálisan melegebb volt, mint 1880 óta mért bármelyik szeptember. 1951-1980 átlagához viszonyítva 1,04 °C-al, 1880-1920 átlagához viszonyítva 1,31 °C-al. Nyilvánvaló, hogy a 2016-os év jelentősen meg fogja dönteni a korábbiakat.

A kipontozott vonal a hőmérséklet emelkedés linearitását mutatja be. A fekete pontok egy adott év átlagát jelzik. A vörös vonal a 11 év átlagát jelzi.

Csak a bolond nem látja az utóbbi év függőleges kiugrását. Most a kérdés, hogy az El nino visszahúzódása után, és az 50 százalékos eséllyel bekövetkező La nina milyen mértékben fogja vissza ezt a kiugrást. Ebből valahogy lehet majd következtetni a sokak által megjósolt felgyorsulásra.

Forrás: Climate Science, Awareness and Solutions – The Earth Institute/The Interchurch Building – 475 Riverside Drive, Room 239T – New York, NY 10115

_________________________________________________________

September 2016 was globally the warmest September in the instrumental record, i.e., since 1880.  The 12-month running mean is 1.04℃ relative to 1951-1980 or 1.31℃ relative to 1880-1920.  It is apparent that 2016 will break the prior record by a wide margin.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Bizony-bizony, divatba jött a klímaváltozás és a globális felmelegedés. Sőt, még inkább divatba jött az emberiség megmentése, mert ez a csúnya széndioxid úgy megváltoztatja a klímánkat, hogy még a politikusok se ismernek rá. De bármilyen tempóban is rohanunk az elkerülhetetlen kihalás felé, már kis hazánkban is van egy lelkes, csupa fiatalokból álló csapat, akik meg fognak minket menteni. Ha kíváncsiak vagytok rájuk, csak rajta. Itt megtaláljátok őket. Csupa hozzáértő ember. Szakéretelmüknél csak elszántságuk és elkötelezettségük nagyobb. http://www.klimaklub.hu/hu/rovat_show/12  

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Klímahisztéria: EL-NINO / LA-NINA

Az alábbiakban közzéteszem BOB TISDALE, óceán-kutató, bemutatójának fordítását, az EL-NINO jelenséggel kapcsolatban. – Hasznosnak találtam lefordítani az egész anyagot, mert közérthetően tálalja elénk a sokat hallott (de nem biztos, hogy értett) El-Nino természetes jelenség keletkezésének okait és következményeit a globális hőmérsékletre.

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

Megragadjuk az alkalmat, hogy Szilárdnak megköszönjük az alapos és fáradtságos munkát.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Ha a történelem könyveknek hinni lehet, őseink megálltak a Kárpát-medencében, mert itt olyan dús volt a fű, amire Mongóliától ideig nem volt példa. A nomád ősöknek ez volt a legfontosabb. Aztán a következő ezer évben kiderült, hogy vannak más szempontok is, de akkor már késő volt.

Napjainkban az is kiderült, hogy a zsidók se voltak kellően előrelátók, amikor vallási okokból kifolyólag kiszúrták maguknak Palesztinát. Először kiderült, hogy a Jordán folyó hozama több is lehetne, de ezen valahogy lehet segíteni az arabok szomjaztatásával. Most viszont arra derült fény, hogy fogalmuk se volt a lopakodó globális felmelegedésről. Az egészen friss hírek szerint fél Izrael lángokban áll a szárazsággal kombinált forróság miatt. Az izraeli meteorológia az elmúlt hétvégére akár 45°C meleget is elvárt, ami nem csak hő-rekord, de egyben kétségbeejtő, hiszen még csak május közepét írunk.

Különben a 2015. május, és 2016. április közötti 12 hónap átlaghőmérséklete 1951-1980-hoz viszonyítva 0,99 °C-al magasabb volt, 1880-1920-hoz viszonyítva pedig 1,25 °C-al volt magasabb. Ez a rendkívüli melegedés részben az El Ninonak köszönhető. Egyben az is bizonyítást nyert, hogy a melegedésben nem volt megtorpanás, ahogy azt sok melegedés-tagadó állította. Ezt mutatja be az elmúlt 132 hónap (11 év) grafikonja, ahol jól kivehető a kábé lineáris növekedés.

Tekintettel arra, hogy a La Nina jelenség pillanatnyilag erősödik, a globális hőmérséklet közeli csökkenése várható. Nem csodálkoznék, ha a 2016/17 tél hidegebb lenne, mint az utóbbi időben megszokott. Ennek ellenére a globális felmelegedés folytatódni fog.

Ami még érdekes lehet, hogy szeptember közepén mennyi jég marad az Északi-sark szomszédságában. Majd meglátjuk! Pillanatnyilag a napi olvadás kb. Magyarország területével egyenlő. Ez 10-12 nap alatt 1 millió km^2-et jelent.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

A klímaszkeptikusok leghatásosabb fegyvere a légbuborékok analízise, ami szerint, a jégkorszakok közötti felmelegedést a CO2 koncentráció kábé 800 év késéssel követett. Hogy okozhatja a CO2 a globális felmelegedést – teszik fel a kérdést – ha a koncentrációjának a növekedése a felmelegedés mögött kullog? A témát kevésbé ismerők körében a kérdés valóban meghökkentő, de nem megválaszolhatatlan. Soha, egyetlen klímakutató se állította, hogy a CO2 okozza a jégkorszakok megszűnését. „Mindössze” azt állítják, hogy a CO2-nek, mint üvegházhatású gáznak, a koncentráció növekedése a globális hőmérséklet növekedését okozza. A különbség óriási.

A kutya az albedóban, a Föld fényvisszaverő képességében van elásva. A Nap kisugárzó energiáját nagyjából állandóértékűnek tekinthetjük. Ha tehát a Föld „szabályosan” viselkedne, akkor a felszíni hőmérséklete mindörökké állandó értéken maradna. De a Föld ezt a szívességet nem teszi meg nekünk. Itt jön be a képbe a jó öreg Milankovitch, aki felhívta a figyelmünket a Föld Napkörüli pályájának 3 geometriai elemére. Ezek közül a legfontosabb a Föld forgástengelyének a dőlésszöge, ami 40.000 éves ciklusban 22,1 és 24,5 fok között változik (jelenleg 23,5 °). A dőlésszög növekedése azt jelenti, hogy a sarkokra a nyári időszakban több fény érkezik. Igen ám, de a sarkokon hó van, ami majd minden fényt visszaver. Ennek ellenére a 24,5 fokos dőléskor kevés jég el fog olvadni, ami miatt egy kicsivel kevesebb fényt fog a sarki hó visszaverni, egy picivel melegebb lesz a Föld. Következő évben megint egy kicsivel kevesebb lesz a jég és egy kicsivel több fényt fog elnyelni a sokkal sötétebb tenger (ezt hívják pozitív visszacsatolásnak). Ez kábé 800 év alatt olyan tenger felmelegedést okoz a sarkok körül, ami elkezdi a feloldott CO2-t kibocsátani. Ekkor indul be igazán a felmelegedés, mert most már a CO2 koncentrációnövekedés is besegít a melegedésbe, ami különben kábé 5000 évet vesz igénybe.

Most viszont az ember az egészet a feje tetejére állította. Elkezdte égetni a százmillió évek alatt összegyűlt fossziliákat és 250 éven át nyomta a CO2-t a légkörbe. Tehát nem az északi, hideg tengerekben oldott CO2 szabadult fel (most már az is), hanem mi, emberek állítottuk elő égetéssel.

Egy figyelmeztetés. A fentiekben leírtak kifejezetten az én teóriám. Hivatalosan a melegedés beindulásának a pontos oka ismeretlen. Az is az én teóriám, hogy a 280 ppm egy stabil klímaállapot volt, ami elhagyva nincs értelme izgulni, hogy mikor érjük el a tipping pontot, mert szerintem a 280 volt a tipping pont. Ezt elhagyva a melegedés öntörvényűvé vált és senki nem tudja megmondani, hogy hol lesz a következő egyensúlyi állapot. Ilyen szempontból nézve önbecsapás azt hinni, hogy bárminemű megszorítással a melegedés megállítható +2°C emelkedésnél, vagy akárhol. A visszacsatolások: albedo, permafroszt, gleccserek, óceánok, stb. már megállíthatatlanok. A globális felmelegedés ott áll meg, ahol akar.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Tegnap éjjel átrágtam magam Guy Mcpherson folyamatosan bővülő, nagy (több tízezer karakteres) esszéjén, ami nem az ő véleménye, hanem minimum 200 klímakutató munkájára hivatkozó, azokat idéző munka. Bennem a legkisebb kétely se merült fel, hogy a lényeg esetleg nem abszolút hiteles. Az alábbiakban sűrítve át akarom adni a lényeget.

• A (névlegesen) 1750 óta tartó felmelegedés okozója az ember által a légkörbe juttatott széndioxid.
• A közerlmúltból ismert klíma a 280 ppm CO2-höz köthető. Magyarul 280 ppm-nél ilyen klímát ad az egyensúly beállása.
• Referenciának: a jégkorszakok alatt kb. 185 ppm volt a CO2 koncen tráció.
• 330 ppm-hez +1°C tartozik (1750-hez viszonyítva), vagyis, ami napjainkban van. Ezt az értéket 1975-ben értük el. Ha akkor leállt volna a CO2 kibocsátás, és a 330 ppm megmaradt volna. Akkor az egyensúlyi állapot napjainkban, 40 év késéssel állt volna be, és maradt volna ennyi, tehát +1°C.
• De a CO2 kibocsátás nem állt le. Mára elértük a 405 ppm-et, aminél + 4°C az egyensúlyi állapot. Vagyis, ha ma leállnánk a CO2 kibocsátással, akkor valamikor a jövőben beállna a +4°C egyensúlyi állapot. És persze nem állunk le (ami már tök mindegy).
• Biológusok egyetértenek abban, hogy +2°C-nál összeomlik a civilizációnk, +4°C-nál az emberi faj kihal a Földön. Ezek szerint nekünk annyi.
• A legpesszimistább számítások szerint 2024-ben +16°C-al kell számolnunk. A legoptimistább számítások szerint 2034-ben +8°C-al kell számolnunk.
• A helyzetre találták ki az „abrupt” vagyis gyors klímaváltozást. De hát mi teszi ezt lehetővé? Jelen pillanatban a többlet hő az északi-sark jegét olvasztja. A jég olvadási hője igen jelentős. Tehát a jég megolvasztásához nagyon sok hő kell. Ha egyszer a jég elolvadt ez a hő a levegő melegítését fogja okozni, még hozzá nagyon gyorsan.
• Az optimista klímakutatók se mennek 2040 fölé. Az emberiségnek tehát max 24 éve van.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

A Climate Prediction Center által, 2016 április 14.-én kiadott diagnosztika szerint a klíma várhatóan átáll ENSO-semlegesre az (északi félteke) tavaszára vagy kora nyarára, egyre nagyobb eséllyel arra, hogy a klíma átmegy Na Niná-ba a 2016-os év második felében. Először is ENSO = El Nino Southern Oscillation (El Nino déli ingadozás). Aztán, az történik, hogy a tenger felszíni hőmérséklet (SST) anomáliák 1 és 1,5 °C között vannak a Csendes-óceán egyenlítő vidékének keleti és középső felében, vagyis az elmúlt egy hónap alatt jelentősen gyengült. grafikon

Lényegében arról van szó, hogy a nyár nem lesz annyira kibírhatatlanul meleg, mint amivel eddig számoltunk, és vénasszonyok nyara se feltétlenül lesz.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

http://www.realclimate.org/index.php?p=19242

Már számtalan esetben hívtam fel a figyelmeteket, hogy mindenféle szart ne linkeljetek be, amit össze-vissza olvastok. Az Interneten az értelmes dolgok mellett számtalan hülyeség is megtalálható. Az emberiségben létezik egy rég kialakult érzés, hogy ami nyomtatva van („írva vagyon”), az feltétlenül igaz. Szó sincs róla.

A Big Oil és  a Big Coal érdeke, hogy az emberiség folytassa a szén és szénhidrogének égetését, mintha mi se történt volna. Megy tehát a propaganda, hogy egy-egy vulkán kitörés esetén – ami ugye nem emberi tevékenység – sokkal több CO2 kerül az atmoszférába, mint amit az emberiség (antropogén) termel. Ez az, ami a RealClimate-nél végképp betette az ajtót, és egy rendkívül érdekes posztban nekiállt a cáfolásnak. Ebből szemezgetek:

2004 Jude Wannski hírmagyarázó „a Föld elszennyezése” cím alatt előállt néhány környezeti mítosszal, például: „A St. Helens vulkán 1980-as kitörése alkalmából több üvegházhatású gáz került a levegőbe, mint amennyit az emberiség előállított az Ipari Forradalom óta. Vulkánok év milliók óta tevékenykednek. Ha ez valóban kihatna a klímára, akkor már rég bekövetkezett volna egy jelentős felmelegedés.” És volt, aki ezt bevette.

2009-ben a “Stop Global Cooling” propaganda website: Az Alaszkában éppen most kitörő vulkánok több CO2-t lövellnek a levegőbe, mint amire az emberiség valaha képes lenne.

Ian Plimer Heaven and Earth című könyvében: (p472) „A vulkán kitörések (például Pinatubo) néhány nap alatt annyi CO2-t lövellnek ki, mint az egész emberiség kibocsátása egy teljes év alatt.” (p413) „A vulkánok több CO2-t produkálnak, mint a világ összes gépkocsija és ipari létesítményei.”

Aztán 2013-ban a volt izlandi államfő, Mike Huckabee ezt állította az Eyjafjallajökull-lal kapcsolatban: „Észak Európában kitörő vulkán több CO2-t lövellt a levegőbe egyetlen egy alkalommal, mint amennyit az emberiség termel 100 év alatt.”

Az amerikai szenátorasszony, Lisa Murkowski 2014-ben említést tett egy izlandi vulkánról, amely annyit lövell ki, mint az Európában előállított gépkocsik 1000 év alatt. Ugye Huckabee 100 évről beszélt, Murkowski 1000 évről. Száz év vagy ezer, nekik egyre megy. Elképesztő marhaságok. Az Eyjafjallajökull vulkán által kilövellt CO2 valóságban csak huszad része volt az európai légi közlekedés által egy nap alatt keltett CO2-nek.

Azok, akik olvasták, vagy hallották a téves túlzásokat, önfeledten továbbítják a teljesen légből kapott adatokat. Nyugalom, a légkörben lévő 405 ppm széndioxidért (280 felett) az emberiség a felelős, és jóval több, mint a természetes úton keletkezők.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Könnyű rám fogni és nehéz kimosakodni belőle, hogy „várom” a klímakatasztrófát. Miközben a 27 °C nálam a határérték. Fizikai munka esetén 20-22 °C a kellemes, semmittevésnél 25 °C. 27 °C a határ, innentől kezdve egyre kellemetlenebb, és az életkor előre haladásával egyre rosszabb. 30 °C felett kezdenek hullani a öregek. Nem várom az idei nyarat, hanem rettegek tőle. Lesz, aki emlékszik rá, két éve felszereltettem egy klímát. Szeretnék még egy-két nyarat túlélni, de főleg a 2016-os nyarat, mert remélem, hogy semmi baj. Mi most csak egy szélsőséges kilengést élünk át. Jövőre nem lesz ilyen meleg. Milyen meleg? Április 4-én 27 °C a sziporkázó napsütésbe? Az időjárás nem klíma, a klíma nem időjárás. Ezt én is tudom. Mszilárd és követői szerint ez semmit se bizonyít. Elméletileg valóban nem, de én, aki nagyon jól emlékszem az április negyedikékre, éppen azért mert április negyedikék voltak, jól tudom, hogy pulóvereket vettünk fel a fehér ing alá, hogy ne fázzunk a felvonulás alatt. Most pedig “áprilisi nyár” van.

Az Északi-sarkon április negyedikén még soha se volt ilyen kevés jég, ami a pozitív visszacsatolás rémét rejti magában. A jéggel ellentétben a nyílt víz nem veri vissza a Nap sugarát, elnyeli és közben melegszik. Mszilárd néhány napja még azt írta, hogy mi az a 12.000 km2? Ma már egyik napról a másikra 50.000 km2 jég olvad el, fél Magyarországnyi. Még mindig nem túl sok, de június-júliusban lesz ez sokkal több. És csak egy véletlenszerű kilengés? Talán. Április 4.-én 175.000 ikm2-el volt kevesebb jég északon, mint a korábbi rekord. Ez azért elég sok jég. Közel kétszer Magyarország területe. A februári adattól a klímakutatók kiakadtak, akkora volt a „kilengés”. Aztán megindult az önnyugtatás, csalnak a NASA-nál. Miközben Washingtonban a volt politikusok bevallják, hogy már 30 éve figyelmeztették őket, de senki nem csinált semmit. Egyedül Al Gore próbálta menteni a menthetőt, akit aztán nevetségessé tett a Big Oil, és a Big Coal pénzével táplált alternatív Tudomány, akik sikeresen meg tudták fertőzni Mszilárdot is, aki széles körben hirdeti, hogy semmi baj. Még mindig semmi baj, mert mi a legújabb maszlag. A földpálya, a Nap, a naptevékenység, stb. stb. 10-15 év múlva mindent visszafordít. Fogunk mi még vacogni április negyedikén, ha nem most, akkor hát félmillió év múlva, mert a “csak pontos adatokat kutatók” munkája nyomán az emberiség eddig semmit se tett. Most meg már hiába is tenne.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

Tibor bá’ online

A NASA szombaton nyilvánosságra hozta a februári adatokat, amit a világ majd összes médiája átvett, amire még nem volt példa. Mint ahogy arra sem, hogy Dr. Gavin A. Schmidt is megszólaljon, aki még sose kommentált nyilvánosságra hozott adatot. Az adatok mellett a híradások megjegyezték, hogy a tudósok (Jeff Masters és Bob Henson) „álla leesett az adat hallatán, és klimatikus szükségállapotot emlegettek”.

Miről van szó? A globális melegedés következtében a meleg rekordok folyamatosan megdőlnek, amin már senki se csodálkozik. Házi szkeptikusunk Mszilárd néhány napja meg is jósolta, hogy február is rekordot fog hozni, ami persze semmit se jelent, hiszen a NASA csalása a napnál is világosabb. Ha-ha! Mert erre ő se számított, mármint, hogy a NASA ekkorát mer hazudni. Na jó, abbahagyom a hülyéskedést.

Az világos, hogy januárt nem lehet összemérni augusztussal. Nem is teszik. Ehelyett azt nézik, hogyan viszonyulnak a különböző hónapok saját magukhoz, vagy csak az anomália nagyságát mérik össze válogatás nélkül. Azt tapasztalták, hogy általánosságban az idei január egy kicsivel melegebb volt, mint a tavalyi január, ami egy kicsivel melegebb volt, mint a tavalyelőtti, és így tovább. Illetve nem mindig melegebb, ha igen, akkor az egy rekordjavítás. A múlt év meleg rekord volt (tehát az egész év) és az El Nino miatt várható, hogy 2016 még melegebb legyen, mint 2015 volt. Egy újabb rekord év. Akkor pedig abban nincs semmi meglepő, hogy a minden idők legmelegebb januárját minden idők legmelegebb februárja váltja fel. Ami meglepő az a mérték. Egy-egy rekord általában 1-2 század fokkal jelent többet, mint a megelőző. Most viszont 2016. február 48 század fokkal (majdnem egy fél fokkal) gyűrte le 2015. Februárt. Időzzünk itt egy kicsit.

Általában az 1951-1980 időszak átlagát tekintik nullapontnak (bár 1980-hoz képest itt is jelentkezik némi hőmérséklet emelkedés). Ehhez képest 2011-től a februári melegedés 0,51 – 0,49 – 0,56 – 0,87 (ez 2015), majd most 1,35 °C emelkedés az 1951-1980 átlaghoz viszonyítva. Már a múlt év is kiugró volt, de az idei rémítőnek tűnik. Aki kíváncsi az eltérésekre (anomália) itt megtalálja őket.

A korábbi évek 0,50 környéki értékekhez képes a múlt évi 0,87 már kiugró volt, amit a szkeptikusok általában elintéznek azzal, hogy az időjárás hektikus, egy-egy kiugrás belefér. Az idei még nagyobb kiugrás már egyes klímatudósoknak sok volt, akik előálltak azzal a számítással, hogy 10 év múlva a minimális anomália (vagyis melegedés) 4,46 °C, a maximális anomália (vagyis melegedés) 10,96 °C lesz. Hogy ez bejön-e vagy sem, azt talán az isten tudná megnyugtatóan megmondani. Minden esetre ez azt jelentené, hogy a hirtelen (abrupt) megfutás elkezdődött. A minimális 4,46 °C melegedést 1951-1980 átlaghoz viszonyítva egyszerűen elviselhetetlen. Még csak annyit. Általánosan elfogadott vélemény, hogy ezt a kiugrást az El Nino nem magyarázza meg.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

Tibor bá’ online

55 millió évvel ezelőtt 13 év alatt a Föld átlaghőmérséklete 5 °C-al emelkedett. A hirtelen (abrupt) klímaváltozás tehát bármennyire is hihetetlen, egyszerűen nem lehetetlen. A híres vészmadár, Guy McPherson biztos abban, hogy 20 éven belül az emberiségnek annyi. McPherson nézetével kevesen osztoznak, bár az emberiség kihalását többen megjósolják, de nem 20 éves távlatban, hanem 45-50 évre teszik. Azonban a legfrissebb események McPherson jóslatát teszik valószínűbbé.

Az alábbi grafikonon az Északi-sark körül elterülő jég kiterjedése látható. Hosszú évek óta az tapasztalható, hogy a jégmező a tél folyamán napról-napra növekszik. Aztán március 5. környékén az a növekedés leáll, majd lassú olvadásba kezd, ami szeptember 15. körül áll le. Az idén azonban nem csak rekord alacsony volt a maximális terület, hanem a növekedés már február 9.-én leállt, kerek 25 nappal korábban, mint „kellett volna”. A rákövetkező 15 nap alatt a jégmező mérete gyakorlatilag stagnál, illetve egy jelentéktelennek számító 15.000 km2-el csökkent, ennyi olvadt el.

Az így ránézésre is világosan kitűnik, hogy a görbe gyakorlatilag vízszintesen halad, és nehezen képzelhető el, hogy akár csak megközelítse az eddigi rekord, szaggatott vonallal jelölt 2011-2012 évi értékeket.

Még abban az esetben is, ha ez csak egy véletlen kiugró év lenne, mondjuk az El Nino miatt, a hatás nem lebecsülendő, mert a nyári magas napállásnál a beérkező napsugarak nem a fehér jégről fognak visszaverődni, hanem a sötét vízfelületben fognak elnyelődni. Ez egy igen jelentős pozitív visszacsatolás lesz, ami nagyon könnyen lehet egy gyors klímaváltozás előestéje.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Tibor bá’ online

A New-York „környékén” az elmúlt hétvégén dúló, méteres hóvihar minden eddigi rekordot túllépve felkeltette a meteorológusok, és klímakutatók figyelmét. Hogyan? Globális felmelegedés, rekord meleg év, és rekord hóvihar? Mi történik itt?……

A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a rekordméretű hóvihar kapcsolatba hozható a rendkívülien meleg, part menti tengerfelszínnel. Az igazi kérdés miért olyan meleg a tengerfelszín? Bizonyos feltevés szerint ennek a hőnek eredete részben a Golf-áramlat lassulásában keresendő, ami viszont a globális felmelegedés miatt következik be. Ezt két dologgal lehetne bizonyítani:

• A tengerfelszín melege nem egy rövid ideig tartó anomália, hanem része a megfigyelt melegedésnek. Az amerikai keleti partvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik.
• A klímamodellek az Északi-sark alatti Atlanti-óceánban jeleznek egy „hideg foltot”, valamint egy igen meleg területet Amerika keleti partvidékén a Golf-áramlat lassulásának megfelelően.

A megfigyelt tengerfelszín hőmérséklet változása

A XIX. Század óta a globális tengerfelszín hőmérséklet széleskörű vizsgálatát Dima and Lohmann (2010) végezte el. A változás fősodra (EOF elnevezés alatt) globális melegedést jelez, ami nem okozott meglepetést. A második érdekes formát az alábbi ábra mutatja be

Ahol jól kivehető több hideg folt (vörössel jelezve), ami az Északi-sark alatt alakult ki az Atlanti-óceán északi felén, valamint meleg területek (kékkel jelezve) Amerika keleti partjainál.

Dima és Lohmann korrelációt kerestek az Atlanti-óceán északi és déli része között, amire az alábbiakat találták

Ennek az érdekessége abban van, hogy fizikai kapcsolatra utal az Atlanti-óceán déli és északi része között, ami nem más, mint hőközlekedés az egyenlítőn keresztül, délről északra. A jelekből Dima és Lohmann arra a következtetésre jutott, hogy a Golf-áramlat az 1930 évek végétől folyamatosan gyengül. Ez azért érdekes, mert az IPCC utolsó jelentése szerint a Golf-áramlat lassulására nem utal semmi.

Még annyit érdemes megjegyezni, hogy a fent említett „hideg foltok” hőmérséklete ilyen alacsony sose volt 1880-óta. Ami pedig a Golf-áramlat lassulását illeti, az minden bizonnyal a grönlandi jég olvadásából eredő édesvíz hígításból adódik.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

Tibor bá’ online

Egy éve írtam ezt a posztot, de úgy tűnik, újra és újra elő kell venni a témát, mert egyesek szándékosan tévedésben tartják magukat.

Most, hogy leültem megírni ezt a posztot, december 20. van. Egész nap derült volt az ég, és sütött a Nap. Déli egy órakor kiültem a teraszunkra napozni a kibélelt nyugágyunkban. Plusz 17 fokban élveztem a 20°-os laposszögben érkező sugarakat. Hiába, na, ez az év legrövidebb nappala és a leghosszabb éjszakája. Ez a téli napforduló. Ifjúkoromban ilyenkor már 20-30 centis volt a hó és tipikusan -10° körül volt a hőmérséklet. — Lehet mondani, hogy egy-egy kiragadott példa még nem bizonyít semmit se. Igaz, de ez nem az első tavaszias karácsony, és persze messze nem is az utolsó. És pontot téve az állítás végére, odakint megdördült az ég. Decemberi villámlás, nem semmi.

Még nincs 5 hónapja, hogy (ismételten) szó eset Guy McPherson-ról, és munkájáról a Going Dark-ról. A pasit itt a honlapon, csak úgy, mint kint a nagy életben, rengetegen támadták, sarlatánnak kiáltották ki, amire kénytelen volt visszavágni. Ezért összegyűjtött több tucat cikket különböző tudósok tollából, akik pontosan azt az eredményt hozták ki, mint amit ő. Foglalkozzunk most ezzel.

Köztudott, hogy a tudósok sajátos módon fejezik ki magukat, amit úgy lehetne röviden jellemezni, hogy roppant óvatosak, ami ebben a diszciplínában túlzott optimizmust jelent. Az óvatosság oka, hogy aki téved, annak a hitele gyorsan elszáll. Ezért a fogalmazásuk csak ritkán kijelentés, többnyire utalás valószínűségre. Klímakutatás terén most érkeztünk el oda, hogy a sok-sok óvatoskodás meghozta a negatív eredményét. A Föld valós helyzete sokkal rosszabb, mint azt eddig sejtették az érdeklődő laikusokkal. A valós tény az, hogy a hajó 2007-ben egészen biztosan elment. Az volt az utolsó év, amikor még megmenthettük volna az emberiséget, ha azonnal abbahagyjuk a CO2 kibocsátást, ami természetesen még álmunkban se valósulhatott volna meg.

Na, jó, elment a hajó, és… Úgy tűnik, hogy a gyakori szélsőséges jelenségeken kívül semmi bajunk. 17 fok karácsonykor? Szokatlan-szokatlan, érzelmileg kissé kellemetlen, de élük, majd megszokjuk, hogy az üdvözlő lapokról lemarad a hó. Az egész csak szokás kérdése. 30 centi tengerszint emelkedés, de mikor? Az évszázad végére? Harminc centi csak másfél lépcsőfok, és hol van még az évszázad vége? Nem is fogok akkor már élni. – Hát, ha ez lenne a helyzet, akkor most nem koptatnám a billentyűzetet. Van itt piszkosul érdekes mondat, és nem McPherson tollából, hanem az amerikai tudományos akadémiától:

Az U.S. National Academy of Sciences 2013 decemberében rámutatott:  A fokozatos klímaváltozásra nincs semmi garancia. A fák gyűrűi, a tengeri üledékek, jégdugók arról árulkodnak, hogy a hatalmas változások igen gyorsan, akár néhány év alatt is bekövetkezhetnek. Hogy is van ez? Tegyük fel, hogy a „néhány év”,  5 évet jelent. Ez tehát nem azt jelenti, hogy 5 év múlva összedől a világ, ez azt jelenti, hogy a megfutás bármikor indul be a jövőben, az elviselhetetlen klíma beköszöntéséhez mindössze 5 évre van szükség. És mi ez az elviselhetetlen klíma?

Általános megítélés szerint a civilizációnk fenntartásához maximum 2°C emelkedés engedhető meg. Számítások azt mutatták, hogy ha a CO2 koncentráció megáll 440 ppm-nél, akkor hurrá, nyertünk. Sajnos ez nem állja meg a helyét. 440 ppm CO2 koncentráció 5 °C átlagos hőmérséklet emelkedéssel jár. A 2 °C emelkedést a 330 ppm “garantálta”, amit 1965-ben hagytunk a hátunk mögött. Magyarul, a sorsunk már 1965-ben eldőlt, csak éppen nem tudtunk róla. Különben 5°C hőmérséklet emelkedésnél az emberiség kihalása garantált, ami ebben az évszázadban egészen biztos bekövetkezik. Az utolsó tömeges kihalásnál a kritikus hőmérséklet emelkedéshez mindössze 13 évre volt szükség. — És akkor, mégis mikor?

Hamarosan (Near-Term Human Extinction = az emberiség kihalása a közeljövőben). Csak egy vélemény a több tucatból Frank Fenner ausztrál biológus mondta 2010 júniusában “We’re going to become extinct. Whatever we do now is too late.” (Ki fogunk halni, bármit is tennénk, most már túl késő)

Még egy utolsó szót arra, hogy az ember alapvetően képtelen szembenézni a kellemetlenségekkel. Ez az előrejelzéseket összefoglaló táblázat magáért beszél:

1. Intergovernmental Panel on Climate Change (2007 végén): mindössze 1 °C emelkedés 2100-re
2. Hadley Centre for Meteorological Research (2008 végén): 2 °C emelkedés 2100-re.
3. United Nations Environment Programme (2009 közepén): 3.5 °C emelkedés 2100-re.
4. Hadley Centre for Meteorological Research (2009 októberében): 4 °C emelkedés már 2060-ra.
5. Global Carbon Project, Copenhagen Diagnosis (2009 novemberében): 6 °C emelkedés 2100-re.
6. International Energy Agency (2010 novemberében): 3.5 °C már 2050-re.
7. United Nations Environment Programme (2010 decemberében): akár 5 °C már 2050°-re.

Ezekkel szemben McPherson az „összeomlást” 2030-ra várja.

__________________________________________________
__________________________________________________
__________________________________________________

Tibor bá’ online

Az Antarktiszra imádnak hivatkozni a hivatásos szkeptikusok, akik vagy nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy nem mosható össze a tengeri jég és a szárazföldi jég, mert ugye az Antarktisz egy kontinens. És akkor a részletek.

Az Antarktisz kontinens felett jég terül el, ami évezredek alatt gyűlt össze a ráhullott hóból. Ezzel szemben az Antarktisz körüli tengeren lévő jég a sós vízben keletkezik a téli hónapok alatt, de a nyári hónapok alatt majd teljes mértékben elolvad (lásd az alábbi ábrát, ahol látható mind az Északi-sark, mind pedig a Déli-sark jegének állapota a maximális és minimális helyzetben).

1. Ábra – forrás: National Snow and Ice Data Center

És ez adja a különbséget az északi- és a déli-sark tengeri jég között, mivel az Északi-sark jegének jelentős része megmarad nyár végén is. Aztán pedig a Föld hőenergiájának szempontjából az északi jégtakaró fontosabb, mivel azokon a területeken, ahol elolvad az óceán, jelentős mennyiségű napsugarat kap a vízfelület, amit sokkal kevésbé veri vissza a fényt, mint a jég.

Óvatosan kell bánni az antarktiszi vízfelületén elhelyezkedő jéggel. Jelenleg ez a jégmező növekszik, amit a szkeptikusok felhasználnak annak bizonyítására, hogy szó sincs melegedésről. Ennek a jégnövekedésnek több oka is van. Lássuk őket!

Az Antarktisz felett az ózonszint csökken, ami a sztratoszféra hűlését és erősebb szeleket von maga után, aminek következtében nagyobb vízfelület keletkezik, mint amennyi be tud fagyni.

Az óceánok déli része frissül a nagyobb esők és az Antarktiszról lefolyó olvadék miatt.

Ezek együtt megváltoztatják az óceán vízrétegeinek az összetételét, a meleg és a hideg víz kevésbé tud keveredni, ezért a jégperem kevésbé tud olvadni.

A fentiektől függetlenül az Antarktisz jegének tárgyalásakor nem a jégmező kiterjedésének a mérése a legfontosabb tényező. Az Antarktisz esetén a legfontosabb jégtömeg a Nyugat-Antarktisz, és a Kelet-Antarktisz terület feletti jég. Nézzük, ez hogy alakult!

2. Ábra – forrás: different measurement techniques (Shepherd, 2012)

Az ábra szerint az Antarktisz jégtömeg vesztése kevesebb, mint Grönlandé, de egyértelműen csökken. 1992 és 2011 között 1350 Gt jég olvadt el, ami átlagosan évi 70 Gt-t jelent. Mivel a világtengerek l mm-es szintemelkedéséhez 360 Gt jég elolvadása szükséges, az Antarktisz olvadása évi 0,19 mm-t jelent.

Ez mellett a felső panelon jól látható, hogy az Antarktisz különböző területein az olvadás nem azonos mértékű. A többszörösen leellenőrzött méréstechnikával itt ismerkedhetünk meg.

A klímakutatás itt ismerhető meg

__________________________________________________
__________________________________________________
_____________________________

Tibor bá’ online

Talán kezdjük azzal, hogy én nem fogadom el az állítást, miszerint a globális felmelegedés 1998 környékén leállt volna. Ehelyett úgy gondolom, hogy hozzáértő egyedek „bizonyították”, hogy a felmelegedés leállt, stagnált, szóval nem melegszik a Föld tovább.

Nem kell senkitől se kölcsönöznöm ötleteket, magamtól is tudom, hogy egy időben a 2005-ős év volt „minden idők” legmelegebbje. Ezt a dicsőséget aztán átvette 2014, majd most a 2015 a következő jelölt. A szakemberek szerint egészen biztos melegebb lesz, mint 2014. Ráadásul a nyakunkon van egy (jelek szerint) igen erős El Nino jelenség, amit mi itt Magyarországon télen és jövő nyáron fogunk érzékelni. Viszont logikus lenne azt állítani, hogy leállt a felmelegedés, amikor egymást követik a rekordévek?

Ezen kívül a szakemberek rámutatnak, hogy az óceánok felmelegedése szintén rekordértékű (az utóbbi 10 évben az óceánok hőmennyisége megduplázódott éspedig 2×10²³ Joule-ra). Végül pedig a jegek olvadása folytatódik. Mindez azonban nem elég, további bizonyítékokat követelnek a szkeptikusok, akik hiatus-t (hézag) emlegetnek. Érdemes megemlíteni egy augusztus 3-án megjelent cíkket a Guardien-ben, melyben átnézték a feljegyzett hőmérsékleteket, és nem találtak statisztikailag szignifikáns csökkenést.

Aztán pedig a Bulletin of the American Meteorological Society nevű havi folyóiratban megjelent egy másik cikk három kutató tollából {Stephan Lewandowsky (University of Western Australia), James S. Risbey (CSIRO – Tasmania), Naomi Oreskes (Harvard University)} a következő cím alatt: „The “Pause” in Global Warming: Turning a Routine Fluctuation into a Problem for Science”. Ahogy a cím is utal rá kutatták a „szünetelés” vagy „hiátus” létezését. Azt találták, hogy az adatokban nem lelhető fel „szünetelés”. Viszont észleltek részrehajlásokat a méréseknél, ami aztán lassulást sugallt. Viszont a részrehajlások megszüntetésével a lassulás megszűnt.

Az egész oda bomlik le, hogy ki a fenének higgyünk? Az világos, miből ered a probléma. Egyszerű szavakkal. Ha az idei év melegebb, mint a tavalyi, az lehet a globális felmelegedés miatt, de lehet pusztán egy kilengés, aztán a következő év megint hűvösebb lesz. Szóval mi a helyzet?

A kutatók 1970-től felosztották az időt 3 x 15 évre. Az egyes periódusokat átlagolták, és ezeket az átlagokat mérték össze. Egyértelmű volt a növekedés, vagyis a melegedés. De mivel el akarták kerülni a részlehajlás vádját a kigyűjtött adatokat (15 éves csoportosítás nélkül) átadták közgazdáknak és arra kérték őket, állapítsák meg, hogy számításaik szerint van-e mezőgazdasági termelésnövekedés, vagyis nem az időjárásról és melegedésről kérdezték őket. A közgazdászok kivétel nélkül valamennyien azt állították, hogy a megkapott termelési adatok (hőmérséklet) alapján egyértelműen megállapítható, hogy bár a termelési körülmények hektikusak, egyértelmű növekedéssel állunk szemben.

___________________________________________________
___________________________________________________
___________________________

Tibor bá’ online

A „Van-e jövőnk?” című könyvem 11 évvel ezelőtt, a 2004. Június 2-8 között megrendezett Könyvhéten jelent meg, amiben egyértelműen „riogatok” a globális felmelegedéssel (és például az atomreaktorok balesetveszélyével is). A téma Magyarországon szinte ismeretlen, miközben tudományos körökben már 40 éve tudott volt a probléma, de a CO2 kibocsátásban érdekelt multik már ellentámadásba kezdtek. A politikusok pedig lapultak, végül is már rég meg voltak vásárolva. Egyetlen kivétel Al Gore volt, aki majdnem napra két évvel később, 2006. május 24-én állt elő a híressé vált „Kellemetlen igazság”-al https://vimeo.com/28633313 . Amit még ma is érdemes végignézni! A nagy dobás a 2005. Február 16-án életbe lépett Kyotói egyezmény, amely tartalmazza az úgynevezett “rugalmas mechanizmust”, ami a tagállamoknak megengedi a kibocsátási kvóták kereskedelmét. Ez volt az, amibe a szkeptikusok belekapaszkodtak. Itt a blogon is többen hivatkoztak arra, hogy az egész globális felmelegedés csak egy hoax, egy kitalált megtévesztés azért, hogy pénzt lehessen csinálni a CO2 kvóta eladásából.

Mára azonban megfordult a kocka, már Obama elnök is elfogadta a globális felmelegedést, ami jelzést volt arra, hogy most már szabad. Pedzik tehát a magyar politikusok is, és persze a média is felkapta. Egyszeribe nyakon öntik az átlagembert is „információval”.

Közben a történet tovább lépett. Már nem a felmelegedés mértéke és gyorsasága a téma, hanem a víz, aminek a magyar aktualitása, hogy a Tisza még sose volt olyan alacsony, mint most, és a Duna vízállása is szélsőségesen alacsony. A mi ivóvíz ellátásunk nincs veszélyeztetve, és valószínűleg sose lesz, mert erről a Duna és a Tisza gondoskodik, bármilyen alacsony is legyen a vízállás, de a paksi reaktorok és elhasznált fűtőelemek hűtése viszont igen.

Az már lerágott csont, hogy az indiai földműves a felszivattyúzott talajvízzel öntöz, és már gigantikus búvárszivattyúkkal 400 méterről szívják fel a vizet. Nyilvánvaló, hogy ez nem mehet a végtelenségig.

Valahogy arra is fény derült, hogy a Himalája hegységben lévő gleccserek másfél milliárd embernek adnak ivóvizet, ami csak azért érdekes, mert a Föld gleccserei elképesztő tempóban olvadnak. Néhány évtized, és nincs több ivóvíz. Ez rövid, nézzétek végig!

Aztán hírek érkeznek Kaliforniából, ahol negyedik éve tombol a szárazság. A víztározókban már alig van víz és persze várják az esőt. Addig is, végső elkeseredésükben 34,5 millió dollárért beszereztek 96 millió, 10 cm átmérőjű plasztik labdát, amikkel beborították a tározókat, hogy lassítsák a párolgást. Ez elég kétségbeesett próbálkozás. Azt viszont nem vizsgálták, hogy a gyártásnál alkalmazott, a hormon háztartást befolyásoló vegyi anyagok milyen mértékben oldódnak ki a plasztikból. Különben Kalifornia látja el Észak Amerikát, Európát gyümölccsel, zöldség félékkel és olajos magvakkal. Így a kaliforniai szárazság komoly gondokat okoz, és minimum árrobbanáshoz vezet. A kaliforniai földművelők pedig követik az indiai példát. Tömegesen fúratják a kutakat, és felszivattyúzzák a talajvizet. 130 méteres fúrásokkal kezdték. Jelenleg 400 méter mélységnél tartanak. A tehetősebb farmerek Texasból hozatnak olajfúró tornyokat, hogy biztosítsák az öntözést. Már azt is felvetették, hogy miért nem hoznak Alaszkából vizet csővezetékeken, ha olajat tudnak szállítani, akkor vizet mikért nem?

De mezőgazdasági vízhiány van Brazíliában, de még a spanyol eperültetvényeknél is. Csakhogy a laikusok alig értik a dolgot, mert látszólag azért van elég víz. Ezért kidolgozták, mi mennyi vízbe „kerül”. Például: Egyetlen érett narancshoz 80 liter vízre van szükség. Egyetlen pohár bor 109 liter vizet igényel. Egy kiló marhahús 15,5 m³ víz felhasználását jelenti. Nem is értem, ha én egy köbméterért 800 forintot fizetek, hogy lehet a marhahús kilója 1500 Ft? Úgy, hogy a mezőgazdaság közel ingyen lapja a vizet, igaz nem ivásra alkalmas minőségben.

Minden esetre, a vízhiányra fel kellene készülni, de miért készülnének fel, amikor a felmelegedésre se készültünk fel. Megszoktuk, hogy mindig akkor lépünk, amikor muszáj. Amikor egy kereszteződésnél egy év alatt négy baleset van, akkor csinálnak oda egy körforgalmat, és a balesetek száma leesik. Ez a dolgok normál menete. Ezt azonban a klímával nem lehet csinálni, mert több évtizedes lomhaság van a rendszerben. Amit ma teszünk, vagy nem teszünk, annak 40 év múlva lesz valamifajta hatása. Közben a folyamat gyorsul. Gyorsul, mert számtalan pozitív visszacsatolás van benne. A közeljövőben a víz és annak hiánya lesz a sláger.

___________________________________________________
___________________________________________________
________________

Tibor bá’ online

Bevallom őszintén ez, az idei negyedik hőhullám, inspirált ennek a posztnak a megírására, bár jól tudom, hogy januárban könnyen lehet mínusz 20 fok, mert szélsőségek mindig voltak. Viszont ez a tartósan 36 °C arra jó, hogy megtapasztaljuk, mi vár ránk. Ebben a pillanatban az Arctic News honlap azzal riogat, hogy az északi-sark jégmezője szeptemberben összeomolhat (feltételes mód!), mert a jelek szerint igen komoly esély van rá. Kanada északi részén vannak olyan helyek, ahol néhány napja a hőmérséklet 20 fokkal (húsz) melegebb, mint a (1970-2000) megelőző 30 év átlaga. Ennek következménye, hogy 4 méternél vastagabb jég gyakorlatilag már sehol se található. Ennél kisebb vastagság pedig egy nyár alatt is elolvadhat ilyen levegő hőmérséklet mellett. Ez pedig előrevetíti Guy McPherson sokak által kigúnyolt előrejelzését, aki arról híres, hogy cicizés helyett nyíltan megmondja, amit sok klimatológus semmiképp nem venne a szájára, már csak néhány év van hátra.

A helyzet az, hogy 55 millió évvel ezelőtt a globális hőmérséklet 13 év alatt (igen, tizenhárom) 5 fokot emelkedett. 2013 októberében, a Nemzeti Tudományos Akadémia által közreadott tanulmány szerint, a közeljövőben a Földünk klímája tízszer gyorsabban fog változni, mint az elmúlt 65 millió évben bármikor. Egy másik tanulmány szerint a Föld belépett a hatodik kihalási állapotba. Ki van mutatva, hogy a fajok kihalási sebessége már túllépte az előző öt kihalásét, és majdnem biztos, hogy az emberiségre is sor fog kerülni. Van azonban egy apróka különbség az elmúlt őt és a jelenleg fajkihalás között. Megfigyelhető jelenségek bizonyítják, hogy ez alakalommal a folyamatot az emberi tevékenység indított be, megástuk saját sírunkat.

De nézzük a részleteket! Az alábbi képen

azt láthatjuk, hogy 2015. Augusztus 2.-án az apró zöld körrel jelzett, Kanada legészakibb részén, az északi szélesség 67,88 °-án 26,4 °C hőmérsékletet mértek, ami az 1980-2000 közötti, e napon mért átlag hőmérsékletnél 20 egész Celsius fokkal melegebb. Az alábbi képen a zöld kör körüli területről láthatunk egy műhold felvételt jelentős kinagyítással, ugyanazon a napon.

Látható, hogy a zöld kör északkeleti tartományában a tenger felszínén jég látható, aminek a fennmaradásához nem sok esélye van ilyen hőmérsékleten. Ezen a napon az Északi-sark körüli területen a jégtakaró kiterjedése 6,331 millió km² volt, ami fél millió km²-el elmarad a rekord alacsonytól, de ez megtévesztő. Pusztán a kiterjedés nem sokat mond, a jég vastagsága ugyanis rohamosan csökken.

Ebből arra lehet következtetni, hogy talán McPherson szélsőséges pesszimizmusán nem is olyan nagyon szélsőséges. Az emberiség kihalásának elképzelését egyre több tudós veszi át. Nemrég közölt a Reuters egy posztot a következő címmel: „A Child Born Today May Live to See Humanity’s End, Unless….” (Egy ma született gyermek megélheti az emberiség végét, hacsak…) A cím végéhez ragasztott „hacsak” finomítani igyekszik a kijelentés, miközben jól tudjuk, hogy nincs „hacsak”. A nagyhatalmak harcolnak a potenciális kitermelő helyekért. Újabb és újabb fosszilis erőforrásra akarják rátenni a kezüket. Hibásan feltételezem, hogy fel akarják használni? Frank Fenner, ausztrál mikrobiológus, aki segített az 1970-es években a himlő vírus kiirtásában, állítja, hogy 100 év múlva nem lesz ember a Földön, mert a Föld lakhatatlanná válik az Ember számára.

McPherson 2014 elején 24 pozitív visszacsatolást nevezett meg a klíma alakulásában. Ez mára 50 fölé emelkedett. Néhány példa: Metángáz felszabadulás a sarkvidéken. A permafrosztban, ami most gyors olvadásba kezdett, jelentős metán van befagyva. A metán rövidtávon a CO2-nál százszor hatékonyabb üvegházhatású gáz, vagyis erősen hozzájárul a Föld felmelegedéséhez, ami még több metán felszabadulással jár. A sarki jég rohamos olvadásával a sarkvidék egyre kevesebb fényt ver vissza (csökkenő albedo) és egyre többet nyel el, ami az óceán melegedését gyorsítja. A csökkenő ipari tevékenység hozzájárul a melegedéshez. Ugyanis az ipari tevékenység olyan részecskéket küld az atmoszférába, amelyek visszaverik a napsugarakat. Legismertebbek a szulfátok, ami szénégetésből származik. Ezek a részecskék folyamatosan hullnak a Fölre, de az ipari tevékenység pótolja őket. Az ipari aktivitás leállásával ezek a részecskék néhány nap alatt eltűnnek, és egy gyors melegedés következik be. James Hansen 2011-es tanulmánya szerint ez minimum 1,4 °C extra globális melegedést jelent. Mikor? Egyes közgazdászok szerint a gazdasági összeomlás akár egy éven belül bekövetkezhet, aminek oka üzemanyag, víz vagy élelmiszerhiány lehet. Ez utóbbira mutat a negyedik éve tartó kaliforniai vízhiány. Ha itt nem következik be gyors változás, (vajon miért következne be?) akkor az USA-ban komoly ellátási zavarok jöhetnek.

Ebben a pillanatban (2015.08.08.) a Csendes-óceán szokatlanul meleg. A Csendes-óceánból ez a meleg víz folyamatosan áramlik a Bering szoroson át az Északi-tengerbe. A Bering szoros felszíni vízhőmérséklete 20,5 °C (augusztus 4.-i mérés), ami 8,7 °C-al melegebb a szokásosnál. Grönland és Svalbard közötti vízfelszín hőmérséklet 11,8 °C, ahol az anomália 8,5 °C. A helyzet kétségbeejtő. McPherson sejtése megalapozott.

Egyelőre várjuk ki a következő néhány hónapot, ami után tisztábban lehet majd látni a közvetlen jövőt.

__________________________________________________
__________________________________________________
_____________________

Tibor bá’ online

A globális felmelegedés tagadók (vagy annak ember okozta létét) kedvenc argumentuma, hogy a Föld az elmúlt 18 évben nem melegedett. Vagyis a korábbi melegedés nem volt semmi más, mint a klíma össze-vissza csapongása, ami nem egy új jelenség. Ráadásul nem az Ember okozta, hanem csak úgy magától adódik, naptevékenység és hasonlók ingadozásai miatt. Egészen pontosan azt állítják (Bob Carter), hogy 1998 és 2005 között a hőmérséklet nem emelkedett. Azok a jó szándékú emberek, akik egyfelől érdeklődnek az emberiség gondjai után, másfelől megtanulták nem megbízni a hivatalos közleményekben, egyszerűen elhitték, hogy a globális felmelegedés egy hatalmas svindli. Különösen azért, mert bizonyos érdekcsoportok finanszírozására szakemberek profi megtévesztésekről gondoskodnak. Egyik ilyen megtévesztés a melegedés leállása. De mik a tények?

2005 rekord meleg év volt. 2010 pont olyan meleg volt, mint 2005. vagyis 1880 óta ez a két év volt a legmelegebb, pont akkor, amikor egyesek szerint a melegedés leállt. Aztán jött 2014, vagyis a múlt év, ami melegebbnek bizonyult a 2010-es évnél, egy újabb rekord év, és ráadásul szakértők szerint a 2015 megint egy rekord év lesz.

De mégis, hol ez a sok hő? Nagy része el van rejtve az óceánokban. Az alábbi grafikán azt láthatjuk, miként melegedett fel a szárazföld és az óceánok, valamint a kettő együtt. És természetesen világosan látható, hogy a felmelegedés nem állt le.

Különben a globális felmelegedés több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el, míg a szárazföldeket fedő levegő felmelegedésére kevesebb, mint 3 százalék fordítódik. Lásd az alábbi grafikont.

Fentebb azt láthatjuk, hogy a szárazföld, atmoszféra és a jégolvadásra fordított hő (barna). Az óceánok hőtárolása 0-700 méter között (világoskék). Míg 700-2000 méter között (sötétkék). A mérések szerint 1997 és 2012 között a Föld melegedése 0,11, uszkve 0,12 °C/évtized.

2014-ben a szárazföld és óceán feletti hőmérséklet 0,69 °C-al volt magasabb, mint a XX. század átlaga, és 0,07 °C-al volt melegebb, mint a korábbi rekord év, 2010. Az Északi-sark jégtakarója 2014 decemberében 680.000 km²-tel volt kevesebb, mint az 1981-2010 átlaga.

Ezek után szokták azt mondani, hogy összeesküdtek az adatok meghamisítására. Ez azért elképzelhetetlen, mert számtalan ország, sok ezer tudósa dolgozik a témán. Az összes megvásárlása totális képtelenség.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
________________________________

Tibor bá’ online

Végre PC lett a globális felmelegedés. Obama elnök folyamatosan hallatja hangját, amire a magyar köztársasági elnöknek is megjött a hangja Tarlós főpolgármester szapora bólogatása mellett. Obama beismeri, igen egyre melegebb van, igen az ember okozza a felmelegedést, igen az óceánok szintje emelkedni fog, igen a Pentagonnak is figyelembe kell venni a globális felmelegedést, és kell valamit tennünk, mert a huszonnegyedik órában vagyunk.

Én meg innen a blog oldalairól üzenem Obamának, hogy hatalmas tévedésben van, mert az emberiség a huszonötödik órában van. Már nem tehetünk semmit, a felmelegedés leállíthatatlan, esetleg lassítható (de nem lesz lelassítva), de a + 4°C már be van biztosítva, de lehet, hogy +6°C lesz belőle.

Három napja, május 23-án Alaszkában (66° 16’ magasságban) 32,7 °C hőmérsékletet mértek. Nem tévedés, az északi félteke tavaszának a végén 32,7 °C-t.

Tegnapelőtt az Északi-sark jégtakarójának a kiterjedése 12.204.000 km² volt, kábé fél millió km²-el kevesebb (5 Magyarországnyi terület) mint a 2012-es minimum rekord évben (12.688.000 km²).

Észak Amerika keleti partjainál az óceán hőmérséklete 6 napja, május 20-án 10,3 °C-al volt melegebb (anomália), mint erre a napra várható érték.

Az elmúlt 10 évben az Antarktiszon megközelítőleg 1000 km³ jég olvadt fel, és a folyamat gyorsul, megállíthatatlan, pláne nem visszafordítható.

Tegnapi hír: Új Delhiben napok óta 45°C meleg van. A hőséghez szokott indiaiak száz számra halnak meg.

Mszilárd részére: Észak Amerika 2015. május 25.-i levegő hőmérséklete (sajnos) °F-ben . A domináns piros 30°C meleget jelent. Hol van a napok óta 10-20 fokkal hűvösebb Texas?

________________________________________________________
________________________________________________________
_______________________________________________

Tibor bá’ online

2015 áprilisa az első hónap, amikor a havi CO2 átlag meghaladta a 400 ppm értéket. A május 6.-i mérés 404,1 ppm értéket adott, ami minden idők eddigi rekordja.

A metán koncentráció napi csúcsértékének átlaga 2015.01.01. és 2015.04.22. között 2371 ppb volt. Viszont április 25-én egy soha nem látott 2845 ppb csúcsértéket mértek.

Az Ausztrál Meteorológiai Hivatal jövő kedden be fogja jelenteni, hogy El Nino eset felé tartunk, ami ez alkalommal meg fogja haladni az átlagot, ami a globális hőmérsékletet 0,1…0,2 °C-al fogja megdobni.

Az Északi-sark jégmezőinek az olvadása alaposan beindult. Jelenleg kb. 578.000 km2-el kisebb területen van jég (12.776.000) mint 2012-ben volt ezen a napon, ami az eddigi rekordnak számított. Ha így folytatódik (és miért ne), akkor néhány éven belül valóban az összes jég el fog tűnni.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
______________________________________________

Tibor bá’ online

A Futóáramlás (jet stream) az északi féltekén egy 5-6 ezer méter magasságban észlelhető atmoszferikus folyam, aminek csúcssebessége 300 km/ó felett van, és mint ilyen, komoly hatása van a föld időjárására. Az áramlást a sarki hideg levegő és az egyenlítői meleg levegő helycseréje tartja fenn. Az áramlás kelet felé halad a Föld forgásából származó Coriolis erő hatására. Talán felesleges megemlíteni, hogy a Futóáramlás ereje függ a hideg és a meleg területek közötti hőmérséklet gradienstől. Minél nagyobb a hőmérséklet különbség, annál erősebb az áramlás.

Ma már köztudott, hogy a sarkvidék gyorsabban melegszik, a jégmezők zsugorodnak, ami csökkenti a hőmérséklet különbséget, így csökken a Futó áramlás ereje is, egészen pontosan az elmúlt 30 év alatt kábé 10 százalékkal. Ennek a lassulásnak az eredménye, hogy egy adott időjárási szélsőség prolongálódik. A közelmúltban tapasztalhattuk például a heteken át tartó esős időjárást, aztán huzamos ideig tartó hőséget. Aztán télen, heteken át volt ködös-hideg idő annak ellenére, hogy délről meleg levegő érkezett (de csak a magasban).

A fenti ábrán jól látható, hogy a futóáramlás kígyózva halad, méghozzá észak-dél irányba. Ezáltal a mérsékelt égöv alatt (pl. Magyarország) vagy szokatlan hideget, vagy szokatlan meleget okoz. Az elmúlt hónapokban Észak Amerika nagyon rosszul járt, mert igen szokatlan hideg és havazás lett a sorsuk. El lehet képzelni, hogy másfél méteres hó alatt, a különben tájékozatlan emberek mit gondoltak a globális felmelegedésről. Ami pedig a mi közeljövőnket illeti, az is benne van a pakliban, hogy a nyáron több héten át kaphatunk a nyakunkba szélsőséges hőhullámot, ami után senki se fog kételkedni a globális felmelegedésben. 😀

Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy azon a napon Magyarország keleti felében hideg, a nyugati felében pedig meleg levegőt biztosít a futóáramlás.

________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________________

Tibor bá’ online

A napokban láttam egy 2 perces videofelvételt Amerikából. A szín egy normálisan berendezett nappali szoba, ahol 30-40 macska össze-vissza mászkált, lehetetlenség volt őket megszámolni.

Nem tudom más hogy van a macskákkal, de én nem kedvelem őket. Nem lövöldözök rájuk légpuskával (bár gyerekkoromban megtettem), nem kötök dióhéjat a talpuk alá, hogy saját kopogásuktól rájuk jöjjön a frász, de látványuktól nem vagyok elragadtatva. Amikor pedig egy TV reklámban látok egy ilyen elkényeztetett szőrpamacsot, amit orrát összedugja egy manöken szerű ifjú hölggyel mielőtt a 200 forintos májkonzerv nyalogatásába kezdene, szóval akkor az kivágja nálam a biztosítékot.

Mindennek ellenére a nagy rakás macska látványára röhögő görcsöt kaptam. Na ekkor kinyílt az ajtó és bejött rajta az asszonyka, aki egy nagy zacskóból száraz tápot szórt szét a padlón, mintha galambokat etetne. A macskák egymás hegyén-hátán ugrálva kapkodták az égből pottyant mannát. Ha ez a rengeteg macska mind a nőé – gondoltam – akkor a teljes havi fizetése rámegy a macskákra. Na jó – folytattam a gondolataimat – de hova szarnak? Mert ami most beléjük megy, az hamarosan ki is fog jönni.

Aztán vége lett a videofelvételnek és jött a szöveg. Szóval a globális felmelegedés miatt az USA egyes helyein a tavasz hetekkel korábban kezdődik és a nyár hetekkel tovább tart mint eddig. Ennek egyenes következménye, hogy a nőstény macskák évente már ötször is tüzelnek és persze kölykeznek is. Ennyi macskára viszont nincs igény, ezért az állatmenhelyek annyira tele vannak, hogy magánszemélyeknek fizetnek a macskák elhelyezésére és tartására. Na, egy ilyet mutatott be a videofelvétel.

Szép ez az állatszeretet, de hová fog ez vezetni? Élelmiszer hiánnyal vegyített macska túltermelés. A végén még olasz módra megtanuljuk megenni a felesleges szaporulatot.      

_________________________________________________________
_________________________________________________________
______________________________________

Tibor bá’ online

A klímakutatók, klimatológusok óvatosak. Ha nem jósolnak, észre se veszik, ha jósolnak és nem jön be, akkor mindenki rajtuk röhög. Én nem vagyok óvatos, mások mérési adataira hivatkozom, viszont megmondom, hogy ezek csak az én gondolataim.

Nem rég volt szó ezen a blogon a vészjósló pozitív visszacsatolásokról. Ezek közül a leghíresebb a hó-jég albédója, magyarul a testek fényvisszaverő készsége. A fehér hó/jég a beeső fénynek mindössze 7 százalékát nyeli el (mint hőt) a többit visszaveri. Az óceán vize viszont a beeső fény 70 százalékát elnyeli. Nyilvánvaló, hogy minél kisebb területen van jég, annál több hőt nyel el az északi sarkvidék, és annál gyorsabban olvad a jég, annál kevesebb jég marad, annál kevesebb fényt ver vissza.

Másfelől viszont én úgy gondolom, hogy az Északi-sark körül fellelhető jég mennyisége elég jól jelzi a Föld klimatikus állapotát. Ez az oka annak, hogy a jégmezőkön végzett méréseket naponta figyelem. Ennek során tűnt fel először két hete, hogy az idén másképp alakul a tél végi jég gyarapodás, illetve az olvadás megindulása. Nézzétek meg az alábbi grafikon (amihez hasonlót már jó pár alkalommal bemutattam).

Ez egy rendkívül érdekes grafikon. Mit állapíthatunk meg róla? A vastag szürke vonal az 1981 és 2010 közötti 30 év átlaga. A halvány szürke felhő pedig a szabványos szórás (amivel nem kell foglalkoznunk). A szaggatott vonal a 2011/2012 rekord év, amikor szeptember közepére a jégmező soha nem látott mértékben (3,5 millió km2-ra) csökkent. Ez akkor egy meglepő eredmény volt, ami egyeseket arra késztetett, hogy a hamarosan beköszöntő nyári jégmentességet jósolja. Erre aztán a következő két év rácáfolt. Most azonban „valami” történik.

Az átlagról észrevételezhető, hogy a jegesedés március 5-én leáll, és onnan kezdve beindul az olvadás. Ez a megállapítás úgy-ahogy érvényes a 2011/2012-es évre is. Most viszont a jegesedés február 15-án, vagyis 18 nappal leállt, majd február 26-án, és legalább 8 napon keresztül olvadt, nem is kis mértékben. Kábé olyan tempóban, ami április elején tipikus. Ha a 2014/2015 (kék) vonal utolsó kétheti trendje megmarad, akkor szeptember közepén jóval kevesebb jég lesz, mint az utolsó rekord évben volt. Az én ráérzésem szerint, ha a jégmező területe 2 millió alá esik, az már behozhatatlan változásokat fog generálni. Könnyen lehetünk tanúi egy klimatikus megfutásnak. Mc Pherson szelleme elkezdte a kísértést!

________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________

Tibor bá’ online

Nem nagyon friss, de mégis. 2013-ban a Washington Post közzé tette, hogy a klíma változástól (és minden más végpusztulás féle kiváltótól) legkevésbé az amerikaiak félnek. Bravó, ilyen bátor nép lenne? Ennek legfőbb oka az amerikaiak híres vallásossága. Pontosítok, keresztény hite.

James Inhofe szenátor könyvében: The Greatest Hoax (A legnagyobb félrevezetés) kifejti, hogy az embereknek azért nem kellene félni a klímaváltozástól, mert a Teremtés könyvében (8:21-22) írva vagyon:

21. Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élő állatot, mint cselekedtem.
22. Ennekutána míg a Föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek.

Isten tehát megígérte az Embernek, hogy minden OK lesz. És – milyen szégyen – ezt a legtöbb klímakutató tudós egyszerűen nem veszi figyelembe. Isten ott fenn garantálja az évszakok változását. Micsoda arrogancia az ember részéről – állítja Inhofe – hogy mi emberek meg tudnánk változtatni a klímát, amit ő teremtett.

Ugyanerre a bibliai idézetre hivatkozva, John Shimkus szenátor is megszólalt: A világnak akkor lesz vége, amikor azt Isten elrendeli. Hiszek abban, hogy Isten mindenható és pontosan tudja, mit csinál.

John Kerry, amerikai külügyminiszter vitapartnere, Rush Limbaugh szerint: ha hiszel Istenben, akkor nem hiheted el az ember által okozott globális felmelegedést. A mindenható Isten akaratától függetlenül semmi se történhet.

Ezzel azonban nem értünk a végére a bibliára támaszkodó véleményeknek. Calvin Beisner a kreacionisták szóvivője kiadott egy „Evangéliumra támaszkodó deklarációt a globális felmelegedéssel kapcsolatban.” (Evangelical Declaration on Global Warming) ami szerint: A Földet és a hozzátartozó ökológiai rendszert Isten intelligens tervezése, és végtelen ereje hozta létre és tartja életben, ami robosztus, rugalmas, önszabályozó és önjavító. Magyarul a Föld a mindenható Isten kezében van, tehát nekünk, embereknek nem kell tartani a globális felmelegedéstől.

Amikor rámutattak, hogy a civilizációt végső sorban nem a globális felmelegedés veszélyezteti, hanem a környezet elpusztulása. Beisner azt válaszolta, figyelembe véve az Isten mindenhatóságát, ha valaki elfogadja, hogy a globális felmelegedés katasztrófához vezethet, az Istent inzultálja.

A bibliában hívők úgy tudják, hogy be fog következni Jézus Krisztus második eljövetele, ami a világ végén történik. Ezek szerint minden erőfeszítés (ha ilyen lenne) ami a globális felmelegedéssel kapcsolatban történik, totálisan felesleges.

Máskülönben ezt az elvet nem akárkik vallják, hanem szenátorok és egyéb népvezérek. Csoda, ha a különben eléggé tájékozatlan amerikai közember elfogadja ezt a viszonylag kényelmes álláspontot. Ne tegyünk semmit, Isten majd elintéz mindent helyettünk.

Ezek szerint, akinek félelmei lennének a klímaváltozás hatásaival kapcsolatban, egyetlen okos dolgot tehet, higgyen az isteni kinyilatkoztatásoknak, és bízzon a végtelenül bölcs, mindenható Istenben, akinek útjai – természetesen – kifürkészhetetlenek.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_______________________________________

Tibor bá’ online

Az ötvenes-hatvanas években járta az a vicc, hogy „hallottad, a kozmológusok szerint 3-4 milliárd év, és a Nap felrobban? – Mit mondtál, mennyi? – 3-4 milliárd év. – Jaj, úgy megijedtem, először 3-4 milliót értettem.” — Jót röhögtünk rajta, mert akkor úgy tűnt, hogy miután a II. világháború veszélye elmúlt, most már boldogan élhetünk az idők végtelenségéig (kinek mennyi jut belőle), mert senki se látta a földi élet végét. Az oroszok még fel is vágtak a „természetátalakító tervükkel”, ami alatt azt értették, hogy felszántják a sztyeppét, összekötik az Északi-tengert a Fekete-tengerrel, meg hasonlók.

Az első figyelmeztetés a széles társadalom részére 1962-ben hangzott el Rachel Carson tollából Silent Spring címen. Tizennégy évvel később sokkal erősebb és pontosabb figyelmeztetés érkezett a Római Klubtól. Ezek azonban süket fülekre találtak. A társadalom és vezetőik fél évszázad időt kaptak ahhoz, hogy komolyan gondolják át a helyzetet. Az eredmény semmi, illetve fenéket. Megjelentek a szkeptikusok, vagyis azok, akik teljes erőbedobással állítják, hogy minden a legnagyobb rendben van.

Aztán kiderült, hogy az emberiség jövője ezer sebből vérzik. Ilyen például ez a poszt: Only 60 years of farming left if soil degradation continues = Ha folytatódik a termőföld pusztulása (és miért ne folytatódna?), akkor már csak 60 éven át lehetséges a földművelés. Nézzük a részleteket!

Három centiméter vastag termőföld kialakulásához 1000 évre van szükség. Ha pedig a jelenlegi talajpusztulás folytatódik, akkor 60 éven belül az összes termőföld el fog tűnni, mondotta mind ezt az ENSz egyik szakembere. Maria-Helena Semedo a FAO helyettes igazgatója kijelentette a Világ Termőföld Napján, hogy a Világ Termőföldjének egy harmada már a múlté. A termőföldvesztésnek három oka van: Vegyszerek széleskörű alkalmazása, erdőirtás, globális felmelegedés. A döntéshozók a termőföldre sose gondolnak, nekik az annyira természetes. Semedo kitért arra, hogy a termőföld az élet alapja. Az emberiség élelmének 95 százaléka a termőföldről érkezik. Hacsak nem teszünk valamit, akkor 2050-re (Ha még lesz civilizáció 😀 ) Az egy főre eső művelhető termőföld csak egy negyede lesz annak, ami 1960-ban volt, állítja a FAO jelentése, a növekvő népesség és a talajpusztulása miatt.

És akkor most jön a meglepetés pozitív visszacsatolás. A talajnak fontos szerepe van a széntárolásnál. A pusztuló termőföld kevesebb szenet képes tárolni, emiatt több jut a légkörbe, tehát gyorsul a melegedés, ami gyorsítja a talajpusztulást. FAO Római értekezletén Volkert Engelsman az International Federation of Organic Agriculture Movements aktivistája közölte, hogy percenként a Földön 10 focipálya nagyságú területen pusztul el a termőföld.

Még egy adat (ez már tőlem): A légkör CO2 tartalmának a mérése 1959-ben kezdődött. A minimális gyarapodás 1960-ban 0,54 ppm-mel, a maximális gyarapodás 1998-ban 2,93 ppm-el történt. Az emberiség nem vesztegeti az idejét. 😀

________________________________________________________
________________________________________________________
_______________________________________

Tibor bá’ online

Új angol szó, illetve kifejezés született: planetary omnicide. Nem kell tőle megijedni, aki csak kapirgál angolul, annak is fog menni. A planéta magyarul bolygót jelent, ez alkalommal a Földről van szó. az „omni” szótő, egy előtag, jelentése: minden. Így az omnipotencia (nem azt jelenti, hogy éjjel-nappal dughatsz) egyenlő a mindenhatósággal. A „cide” utótag pedig ölést, gyilkosságot jelent, például Homicide=emberölés. Az omnicide ezek szerint valami olyasmit jelent, hogy senki se marad életben, és hol? Hát a planétán. Akkor most megpróbálkozom a magyarítással: a földi élet teljes kipusztulása. Nem rossz mi? Pláne, ha kiírom a teljes mondatot. Warning – Planetary Omnicide between 2023 and 2031. Ezek szerint a földi élet kipusztulása 8 uszkve 16 éven belül bekövetkezik. Vegyük a középértéket, 12 év múlva. Normálisak ezek? Valamit biztos elnéztek. Nem rég még arról volt szó, hogy 2100 környékén elég meleg lesz, az óceánok szintje pedig 80 centit fog emelkedni, most pedig 2040-re 70 méteres vízszint emelkedés. És akkor mi van? Sajnos ez a múlté. Akkor kérjük a magyarázatot!

A szép csendes melegedésnek alaposan betette az ajtót egy pozitív visszacsatolás, mégpedig a metángáz felszabadulása. Minél melegebb van, annál több metán szabadul fel, minél több metán jut a légkörben, annál melegebb lesz. — Kezdjük azzal, hogy szerves anyagokból visszamaradt metán mindez ideig jégbe volt fagyva az Északi Jeges-tenger 300 méter mély alján, valamint a csekély mélységű Kelet Szibériai talapzaton, méghozzá olyan mennyiségben (konkrétan 1000 milliárd tonna szén), ami százszorosa annak, ami a Perm korszakban végbement tömeges kihalást előidézte. Ennek a mennyiségnek néhány százaléka is elég ahhoz, hogy a lékőrbe jutva a Földön minden jég elolvadjon, és tömeges kihalást következzen be, nem beszélve a 70 méteres tengerszínt emelkedésről.

És ez már elkezdődött. Az 1940-es évek óta a Golf-áramlat volumene mára megháromszorozódott, azon nyomás különbség miatt, ami az Észak Amerika felett lévő üvegházhatású gázokban gazdag légkör, valamint az Atlanti óceán feletti légkör között van. Az egyre több hőt szállító Golf-áramlat, illetve a hozzátartozó erős szél és hőenergia Nagy Britanniában és Nyugat Európában katasztrofális viharokat okozott a közelmúltban, és még nagyobbakat fog okozni a jövőben. Miközben az Északi-sarkhoz érkezve a tenger alatt a Golf-áramlat felmelegíti a metánhidrát réteget, ami felszabadulva igen jelentős légkör melegedést okoz, igen rövid idő alatt. Ugyanis a metán melegítő hatása legalább százszorosa a széndioxidénak.

Jelenleg az északi féltekét egyre több metánt tartalmazó légkör övezi, ami napi 1 km-es sebességgel terjed dél felé. Az egyre terjedő metánfelhő az atmoszféra alját sokkal gyorsabban melegíti, mint az széndioxid, és jelenleg ez okozza a szélsőségesen meleg időjárást Ausztráliában és az Egyesült Államokban.

http://arctic-news.blogspot.hu/

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________

Tibor bá’ online

Tanulságosak lehetnek, mert rámutatnak azokra a kockázatokra, amikkel szembe kell néznünk.

Több mint ezer év virágzás után a Maya birodalom városa Tikal összeomlott a IX. században, amikor fél világgal arrébb letették a Khmer királyság fővárosának, Ankornak az alapjait, amit hatszáz évvel később magára hagytak. A kérdés az, hogy miért?

Mindössze húsz éve, hogy Ankor méreteit felmérték, és kiderült, hogy nagyjából 1000 km2-en terült el, és körülbelül 750 ezer ember élhetett ezen a területen. A mai tudományos zsargon szerint Ankor egy low-density, vagyis kis sűrűségű városi település volt (750 fő/km2), mert a városon belül mezőgazdaságilag művelt területek voltak. Ez a fajta városiasodás tipikus volt az ókorban, például a Közép Amerikai Mayáknál, Ceylonban, stb. Virágzásuk után viszonylag gyorsan kezdtek hanyatlani. A kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az alacsony sűrűségű városok hasonló sorsot követtek.

A Sydney-i Egyetem archeológusa, Roland Fletcher szerint a Világ mai városai az alacsony sűrűség felé tartanak. Példának okáért, New York közepe igen zsúfolt, de Nagy New York roppant nagy terjedelmű, ahol hatalmas üres telkek vannak az épületek között. Ugyanezt lehet elmondani Nagy Sanghajról, Nagy Tokióról és az összes amerikai és európai agglomerációról (beleértve Budapestet is). A jelenség oka az iparosodás: a gépkocsik elterjedése, a belvárosi ingatlanok árának egekbe szökése, a középosztály családi házak iránti igénye.

Légi felvételek segítségével Ankorban felfedezték, hol voltak csatornák, víztározók, az összetévesztésig hasonlóan a Maya városokkal. Ennek ismeretében létrejött egy ausztrál vállalkozás, annak kiderítésére, mi volt az összeomlás oka. Kiderült, hogy a fő ok, szélsőséges klimatikus instabilitás. A szomszédos Vietnámban található fák gyűrűinek tanúsága szerint, huzamosabb ideig tartó szárazság után szokatlanul heves monszun járt a XIV. és a XV. században. A szélsőséges monszunok alatt árvizek keletkeztek. A lezúduló víz gátakat szakított át, víztározókat tört össze, hidakat söpört el, és lakóházakat tett lakhatatlanná. Az ankori események tükörképei lehettek a New Orleans-ban lejátszódóknak. Ankor funkcionálását a műtárgyak összerombolása után lehetetlenség volt fenntartani a nagyszámú populáció részére.

Ankor és a Maya városok alacsony sűrűségű agrártelepülések voltak. Szállító eszközök hiányában (nem alkalmaztak igavonó állatokat), nagy mennyiségű élelmiszert nem tudtak mozgatni, ezért a városoknak önellátóknak kellett lenni (kukorica, babok, gyümölcsök, manioka, stb.) Lényegében a családok egymástól kellő távolságokban építették fel házaikat, irtották ki a trópusi erdőt a házak körül, és folytattak mezőgazdálkodást. A Maya Tikal-nál és hasonló városoknál ez a módszer vezetett a hatalmas kiterjedéshez. A rendszer kitűnően működött, de valamivel nem számoltak. Az őserdő kiirtása hatalmas területen (Tikal esetében 160 km2) megváltoztatta a csapadékhullást. Egyszer csak, teljesen váratlanul hatalmas szárazság köszöntött rájuk, és el nem tudták képzelni milyen áldozatokat kellene bemutatniuk, hogy az isteneik visszaváltoztassák az időjárást.

Az ásatások tanúsága szerint a alacsony sűrűségű városok elhaltak. Az okok? Hatalmas területeken az őserdő kiirtása, alacsony sűrűségű övezet kialakítása, nagyméretű infrastruktúrák létrehozása, amiket a változó klíma elpusztíthat.

Ezekből az a tanulság vonható le, hogy bármi is legyen a klíma megváltozásának az oka, a városok nem tarthatók fenn. New Orleans pontosan úgy járt, ahogy Ankor. Mind a két város hatalmas gátakkal védte magát, de ha a bekövetkező természeti csapás meghaladja a védekezés paramétereit, ami előbb vagy utóbb bekövetkezik, akkor a városnak annyi.

Magyar vonatkozásban megfigyelhető, hogy egyre magasabban tetőző árvizek lepik el a Dunát. A utolsó nagy árvíz ellepte volna a Margit-szigetet. Három sor zsák akadályozta ezt meg. Ennél magasabbra rakott zsákok már nem stabilak. Hasonló a helyzet a Római parton és Szentendrén. Mind a két helyen tervbe van véve újabb és magasabb gátak elhelyezése. Eközben, jelenleg több olyan falú van Magyarországon, ahol az emberek gumicsizmában közlekednek az utcákon és saját udvaraikon is. Ma még, nagy nehézségek árán, sikeresen ki tudják védeni némi haszonállat elhullása mellett, de mi lesz a jövőben, további és nagyobb szélsőségek esetén?

________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________

Tibor bá’ online

Már novemberben lehetett olvasni előrejelzéseket, ami szerint 2014 rekord meleg év lesz. Aztán jött január, és megjelentek a különböző jelzések, igen,  2014 az eddigi legmelegebb év volt. Most viszont a két legelismertebb ügynökség a NASA és a NOAA tartott közös jelentés kibocsátást: A globális szárazföldi és tengeri átlaghőmérséklet 0,69 °C-al magasabb, mint a XX. század 12,2 °C átlaga. Ez különben minden idők (1880 óta) legmagasabb hőmérséklete. Ezzel összhangban van a JMA (japán meteorológia) jelentése is, akik szerint szintén 2014 az eddigi legmelegebb év.

A korábbi rekordot a 2005 és a 2010 tartotta, amelyek most azonban 0,04 °C-al lemaradtak, de…. azok El Nino évek voltak, míg 2014 nem volt El Nino. A következő El Nino év (ami már nagyon „esedékes”) jócskán túl fog lépni 2014-en, és könnyen lehet, hogy ez a 2015 lesz.

Azonban az átlagon belül az eloszlás nem egyenletes. Az alábbi ábra jól érzékelteti ezt a tényt, ami az 1951-1980 átlagához viszonyított hőmérséklet változást mutatja be. Ezek szerint hazánkban kb. 2,5 °C-al van átlagosan melegebb. Meg lehet figyelni, hogy főleg az Antarktisz egy része, valamint Észak Amerika keleti fele valójában hűvösebb lett, de ez elenyésző a többi területhez képest.

Az alábbi ábrán az egyes évek átlaghőmérsékletét lehet látni, külön jelezve az Al Nino éveket, illetve a La Nina (hidegebb) és az átlagos éveket, amikor se El Nino, se Al Nina hatás nem volt.

Tény az, hogy a Föld folyamatosan melegszik, amit a klimatológusok az elmúlt 35 évben nyomon tudtak követni. Ez a melegedés valamikor 1880 környékén kezdődött, ahonnan máig a globális felmelegedés 0,8 °C értéket mutat, aminek nagy részéért az elmúlt 3 évtized a felelős. Ennek oka igen nagy valószínűséggel a CO2, és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátása.

A melegedés azonban nem egyenletes. Például Ausztriában a december 2,4 °C-al melegebb, mint az 1981-2010 átlaga. Ugyanez tapasztalható az USA-ban 2,2 °C-al. Norvégia 1,5 °C-al melegebb, mint az 1961-1990 átlaga.

Viszont a melegebb Földön fokozódnak az időjárási szélsőségek. Az elmúlt két évben Ausztráliában, rekord értékű meleget (1910 óta vannak feljegyzések), és erdőtüzeket tapasztaltak. Brazíliában 50 éve nem volt ilyen szárazság. A múlt évben Kalifornia is rekord hőséggel dicsekedhetett, ami miatt vízkorlátozásokat vezettek be.

Mindezek a tények nem elégségesek ahhoz, hogy a politikusok lépjenek valami értelmeset.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_______________________________________

Tibor bá’ online

A múlt év utolsó hónapjaiban kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy 2014 lehet minden idők legmelegebb éve (természetesen globálisan). Most január 12-án ez már be is bizonyosodott, pedig az elmúlt évben nem volt El Nino. Viszont a 2015-ös évben 65 % valószínűséggel lehet, ami július környékén igen kellemetlen lesz.

Először is nézzétek meg ezt a videót, ami igen jól bemutatja az egymást követő éves hideg és meleg rekordjait. A lényeg, hogy 1911 volt a leghidegebb év és azóta ennél hidegebb nem volt. Ezzel szemben a legmelegebb évek sorra váltják egymást. Mígnem 2014 a csúcs.

Közben sok szó eset a pozitív visszacsatolásokról, a metán kiáramlásról, az északi-sarki jég eltűnéséről. Ez utóbbi érdekesen alakul. 2012 szeptemberében (az olvadás végén) rekord született, az északi-sarki jég kiterjedése 4 millió km2 alá esett. Volt, aki a jég teljes eltűnését 5-6 évre tette. Ezt megkontrázta a 2013 és a 2014 év, mindkettő messze elmaradt a 2012-től. Ennek megfelelően a 2014-es görbe végig lemaradt a 2012-től. Eddig. Január elsejétől a 2015-ős görbe (a 2014 folytatása) elérte a 2012-es görbét, majd felülmúlta (lásd a pirossal bekarikázott részt. Most az a helyzet, hogy ilyen kevés jég, mint ma, január 12-én található az északi-sark körül, még sose volt. Ez most kb fél millió négyzetkilométerrel kevesebb, mint a 2012-es rekord év volt. Ha ez a trend folytatódik, akkor 2015 szeptemberében kevesebb lehet a jég az Északi sarkon, mint bármikor az emberi történelem folyamán, ami azt is jelezheti, hogy a melegedés gyorsul.

A kevesebb jégnek lehet olyan következménye, hogy a következő tél (2015/16) minden idők legenyhébb tele lesz, illetve az idei nyár újabb meleg rekordokat fog megdönteni.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_________________________________________

Tibor bá’ online

Néhány éve Arma Gedeon mint peak oil élharcos hamarosan bekövetkező összeomlást várt. Mindeközben én azt állítottam, hogy sok minden bekövetkezhet, illetve elmaradhat, de van egy dolog, ami mindentől függetlenül, egészen biztos katasztrófát fog okozni, ez pedig a klímaváltozás. Ez az, amit nem lehet elkerülni semmilyen trükkel. Ezen belül azonban a „lehetőségek” száma szinte határtalan. A legutolsó figyelemfelkeltés a Climate News Network munkatársa. Tim Radford hozta nyilvánosságra.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, mivel jár, ha a trópusi esőerdőket az utolsó szálig kiirtják. Kiderült, hogy az Amazon menti, az ázsiai és afrikai esőerdők kiirtásának a következményei messze túl fognak jelentkezni a jelzett régiókon, Észak Amerikában, Ázsiában és Európában. És ennek a regionális klímaváltozásnak máris vannak jelei. A Thaiföldi száraz évszak jóval szárazabb, mint korábban volt. Az Amazonász vidéki esős évszak két héttel késik ott, ahol már kiirtották az erdőt, de ahol az erdő érintetlen, ott időben érkezik.

Esőerdő nélkül a trópus sokkal melegebb lesz, mert a nagy kiterjedésű lombozat a talajban lévő nedvességet visszavezeti a levegőbe, ami lehűti a levegőt. Az erdő nélkül a hőmérséklet emelkedik, aminek következtében hatalmas légoszlopok szállnak fel egészen a sztratoszféráig, megzavarva az időjárást a mérsékelt égövben is.

Az Amazonász környéki esőerdő kiirtásának következtében az Észak Amerikára hulló csapadék mennyisége csökkenni fog. Az afrikai esőerdő eltüntetése Ukrajna és Dél Európa csapadékát fogja lecsökkenteni, miközben az Arab félszigetnek haszna lesz belőle.

Az elmúlt néhány évszázad alatt a Föld átlaghőmérsékletének változásai sose lépték túl az 1 °C-t. Ha ezt az értéket átlépjük, akkor olyan körülményekkel kell szembenéznünk, amire még nem volt példa. Márpedig a mezőgazdaság igen nagymértékben függ az időjárástól, a klímától. A megváltozó körülmények lehetetlenné teszik a megszokott hozamok biztosítását, ami tömeges éhezést jelent.

Az ilyen modellfuttatásoknak természetesen meg vannak a maguk bizonytalanságai. Ennek ellenére az esőerdők szerepe a klimatikus szélsőségek csökkentésére elvitathatatlan. Az is bizonyosságot nyert, hogy az esőerdők kiirtása hátrányosan hat azokra a területekre is, ahol az irtás történt. Ez azt jelenti, hogy a pillanatnyi gazdasági előnyökért cserébe később jelentős hátrányokat kell majd elszenvedni. Magyarul, az egésznek semmi értelme még az erdőt irtók oldaláról nézve se. A számítások szerint Nyugat Afrika és Kongó esőerdőinek a kiirtása minimum 40 százalékos csapadékvesztést, és 3 °C átlag hőmérséklet emelkedést okoz. Az Amazon menti erdő felének a kiirtása az esős időszak csapadékát 12 százalékkal csökkenti, a száraz időszakét pedig 21 százalékkal.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
____________________________

Tibor bá’ online

A tavalyi, tavalyelőtti indián nyár rendkívülien szép és hosszú volt. November végén még élvezni lehetett a meleg napsugárzást a szabadban. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az idei ősz meglehetősen csalódást okozó. Itt-ott van egy-egy szép nap, de közöttük hosszú kellemetlen szakaszok vannak. Ez lehet az oka annak, hogy naponta figyelem az időjárás előrejelzését, amik gyakorlatilag sose jönnek be. Ez azonban egyáltalán nem zavarja a meteorológusokat abban, hogy egy teljes hétre jelezzenek előre. Igaz egy adott, jövőbéli napra szóló előrejelzés napról napra változik. Ebbe már belenyugodtam volna, de akkor történt valami a múlt hét péntekén.

A New-yorki AccuWeather jelentés nem egy hétre, hanem egész évszakra szól. Merész vállalkozás, de talán lehet benne valami logika. Nézzük mit ír! Brace Yourself America: The Polar Vortex Is Coming Back = Légy erős Amerika: az északi vortex (forgatag) újra jön. Ehhez tudni kell, hogy a múlt télen Amerikára rájárt a rúd, piszkos nagy hideg és rengeteg hó volt. Az előrejelzés szerint ez 2014/15 telén meg fog ismétlődni. Íme a szemléltető térkép.

Aztán néhány órával később, de még mindig pénteken megjelent a NOAA előrejelzése: California Drought Will ‘Intensify,’ Polar Vortex II ‘Unlikely’ = A kaliforniai szárazság fokozódik, de egy újabb északi forgatag nem valószínű. És akkor a másik térkép.

A két térkép meglehetősen ellentmondó. Az egyik hatalmas hóviharokat jósol, a másik az átlagnál melegebb vagy átlagos telet. Az egyik kaliforniai szárazság fokozódását, a másik pedig az enyhülése mellett áll ki.

A földi időjárás egy kaotikus rendszer, ez köztudott, de az is köztudott, hogy kaotikus rendszerekben a jóslás, az előre vetítés gyakorlatilag lehetetlen. A kérdés csak az, mi a fenének jósolgatnak hónapokra előre? Van valakinek valamik ötlete?

______________________________________________________________
______________________________________________________________
___________________________________

Tibor bá’ online

Louis Bromfield Árvíz Indiában című regénye 1932-ben jelent meg (a magyar fordítás 1937-ben), ami – mint a címe is utal rá – egy monszunt követő fantasztikus árvízről, és az emberi hozzáállásról szólt. A regényt 1939-ben megfilmesítették és óriási siker lett, amire mindenki úgy emlékszik, hogy micsoda szörnyűség az, ami talán 100 évente egyszer következik be, vagy még ennél is ritkábban. Az indiai árvíz tehát fogalommá vált, és nem vesszük észre, vagy inkább, nem akarjuk észrevenni, hogy a 100 évente bekövetkező hatalmas árvíz időközben mindennapivá vált. Az esti TV hírekben rendszeresen visszatérő hírek az árvizek, sár lavinák, föld csuszamlások a világ minden tájáról. De könyörgöm, ez nem volt mindig így. Hozzászoktunk, de azért gondolkozzatok el rajta. Ez nem csak egy szélsőséges esemény sorozat, ez egy trend, azaz a fokozódása előre megjósolható.

World Meteorological Organization legújabb jelentése szerint az új évszázad első évtizedében ötször volt több klímaváltozás okozta katasztrófa, mint az 1970-es években.

1970 és 2012 között 1.940.000 ember vesztette életét a katasztrofális időjárás miatt. Az eredeti jelentés Részletezve:

1970/80 között évenként 75 esemény

1980/90 között évenként 163 esemény

1990/00 között évenként 239 esemény

2000/10 között évenként 350 esemény, és ez tovább nő. Az idén csak Magyarországon több tucat rendkívüli esemény történt.

És akkor még nem tettünk említést a hőhullámokról, amelyek egyre gyakoribbak, egyre tovább tartanak, és újabb és újabb rekordokat érnek el, ami egyre inkább fogja tizedelni az időseket, a szívbetegeket.

A melegedés miatt az óceánok felszínéről egyre több víz párolog el, egyre több felhő keletkezik, amiből egyre több eső esik. Az elmúlt 30 nap alatt, ott ahol mi élünk kb. 300 mm eső hullt alá, ami majdnem az éves átlag fele. Ennél is nagyobb baj az, hogy ez négy esetben hirtelen következett be. Olyan mértékben hömpölygött az utcán a víz, amire az elmúlt 40 évben nem volt példa. A helyi adottságok következtében semmi különös nem történt azon kívül, hogy az eső után a hordalékot össze kellett lapátolni. Azonban nem minden település ilyen szerencsés. Mostanában derül ki, hogy szélsőséges esetben sok helyen igen komoly károk keletkeznek, amik a helyi adottságok miatt nem kerülhetők el, és amikre a múltbeli tapasztalatok alapján nem lehetett számítani. Volt olyan falú, amelyet az idén ötször öntött el a sár, és ami a legriasztóbb, semmit se tesznek, várják, hogy mikor jön a következő. Miközben vagy menekülniük kellene, vagy pedig komoly védekezést kiépíteni. De nem teszik, mert nagyon helytelenül arra gondolnak, hogy ez egy olyan szélsőség, amire 1000 évente egyszer kerül sor, miközben valójában ez a jövő előrevetített képe.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
____________________________________________

Tibor bá’ online

A NAO előrejelzés szerint az átlagosnál 3 fokkal hidegebb télre lehet számítani Európában. Hidegebb tél egyenlő több és erőteljesebb fűtés, ami nemzeti szinten majdnem kizárólag földgáz égetéssel érhető el. Ehhez viszont földgáz kell. Kérdés, lesz-e? A jelek azt mutatják, hogy nem elég. Az ukrán válság következtében mind Brüsszel, mind pedig Moszkva trükközik. A dolgok kimenetele több esélyes, de nem kizárt, hogy meg fogjuk szívni. Készüljünk tehát fel az eseményekre.

Ha nem lesz elég gáz, akkor először le fogják állítani a nagyfogyasztókat, ami igen károsan hat ki a gazdaságra. Ezért könnyen lehet, hogy az Orbán kormány másképp dönt. Minden esetre könnyen lehet, hogy a távfűtést erősen fogják korlátozni, mondjuk január közepétől kezdve (politikai okokból kifolyólag hagyni fogják, hogy „békebeli” karácsonyunk és szilveszterünk legyen). Akinek lesz elég pénze – és ilyen van néhány – vagy rosszul tűri a hideget, azok a panelházakban be fogják kapcsolni az elektromos melegítőket. A megnövekedett áramfogyasztás feszültség kimaradásokhoz vezethet, ami további kellemetlenségeket okozhat. Például kazánfűtött családi házakban áram nélkül nem működik semmilyen kazán, mert a keringető szivattyúhoz áramra van szükség. Vagyis, ha valaki gázolajjal fűti a kazánt, hiába van rengeteg gázolaja, a kazán nem fog tudni működni. Mire kell tehát felkészülni, és miket tehetünk?

Ha családi házad van és a gravitációs vízáramoltatás nem oldható meg, akkor gondoskodnod kell áramforrásról. Erre a célra egy kis kapacitású aggregátor és néhány kanna benzin megfelel, de az is jó megoldás, ha beállítasz kályhát, de még jobb ha egy cserépkályhát beépítesz és beszerzel ezekhez fűtőanyagot.

Panelházban ilyen megoldás nem lehetséges. Ha leáll a fűtés két dolgot tehetsz. 1) Beállítasz egy vaskályhát, amelynek a füstcsövét kivezeted egy ablakon. Ezt úgy kell megoldani,, hogy kiveszed az üvegtáblákat, helyükbe beraksz egy fémlemezt, amin ki kell vágni egy lyukat a cső részére. Fémlemez hiányában lehet rétegzett falemez is, de akkor legyen a cső hosszú, hogy a vége le tudjon kellően hűlni. 2) El kell menekülni. Erre kell felkészülnöd. Hogyan? Ha van nyaralód vagy ehhez hasonló, akkor azt ki kell alakítani fűthetőre. Ha ilyen nincs, akkor körül kell nézni, hogy van-e olyan rokon vagy barát, ahol a fűtés biztosítva van és tud nektek adni ideiglenes szállást.

Ha semmiféle megoldást nem találsz, vagy nem hiszel a bekövetkezhetőségben és beüt a baj, akkor fűtés helyett hőszigetelésről lehet szó. Leszigetelhetsz egy szobát úgy, hogy az ablakra több rétegben felszögelsz pokrócot, majd a pokróc és az üveg közé vastag réteg újságpapírt ragasztasz be, ami igen jó hőszigetelő. Jól leszigetelt, kisméretű szobát a benne lévő emberek is „fűtik” fejenként kb. 100 wattal. Leszigetelheted magadat is sokrétegű ruhákkal. A lábra különösen ügyelni kell, nem csak azért, mert legjobban alulról lehet felfázni, de azért is mert a sok zokni csak akkor segít, ha 1-2 számmal nagyobb cipőt viselsz. Ugyanis, ha úgy kell bepréselned a lábad a cipőbe, akkor a vérkeringést elszorítod, márpedig a lábadat a véráramlat tartja melegen. Triviálisnak hat, de éjszaka (de akár nappal is egy fotelben) szorosan összebújhat két (vagy több) ember. Dupla tömeg és csak 50 százalékkal több felület. Így lehet spórolni a hő leadással. Végül ne feledd, a vastag újságpapír réteg hőszigetelésre bárhol felhasználható, két pulóver között is.

Mosakodás: Ha gázbojlerod van, de nincs gáz, azonban van benzined, akkor egy deci benzint beöntve egy üres konzervdobozba, behelyezve a kazán alá (ahol a gáz ég) és meggyújtva hosszú percekig szolgáltat meleg vizet. Az eljárás ragyogóan működik, én magam éltem vele heteken keresztül.

Főzés, meleg tea/kávé készítés. Készülj fel arra, hogy időközönként, vagy akár hosszabb távon se gáz, se áram nem lesz. Ebben az esetben hogyan melegítesz fel egy liter vizet teának? Ez az egyéni lehetőségektől függ. Kisméretű fémedényben (pl. kávé kiöntő) akár egy gyertya lángja is felmelegít 2-3 dl vizet. Persze okosabb beszerezni egy kemping gázpalackot. Ha különben is palackos gázzal főztök, akkor ez nem probléma, de legyen néhány tartalék palack otthon, mert a telepeket meg fogják rohamozni.

A téma nincs befejezve, hozzászólások alatt bővíthetjük az ismereteket.

______________________________________________________________
______________________________________________________________
____________________________________________

Tibor bá’ online

A németországi Alfred Wegener Intézet tenger, és sarkkutatási projektumának keretein belül kiértékelték a CryoSat nevű műhold mérési adatait. A műhold Grönlandon 14 millió, az Északi-sarkon pedig 200 millió ponton végez méréseket annak megállapítására, hogy az elmúlt néhány év folyamán a jégállomány miként változott. A mérési módszer lényege, hogy a műhold radarjeleket küld a jég felszínére, amiknek a visszaérkezését méri igen nagy pontossággal. Ezekből a mérésekből kik lehet számítani a jégréteg vastagságában beálló változást, végső soron az olvadás mértékét. És akkor az eredmények.

Az elmúlt évben összesen 500 km³ jég vált vízzé az északi féltekén. Ez 3:1 arányban oszlik meg Grönland javára. Az igazi katasztrófa viszont abban van, hogy az éves olvadás mértéke 4 év alatt több mint megduplázódott. Magyarul, az olvadás igen jelentősen gyorsul.

A hab a tortán mégis az, hogy ellentétben a klíma szkeptikusok állításával az Antarktiszen is van jég vesztesség, bár a hegyei miatt a hatodik kontinens hidegebb, mint az Északi-sark környéke. A leglátványosabb olvadás Nyugat Antarktiszen tapasztalható.

Amíg nálunk Magyarországon csak az időjárási szélsőségek tapasztalhatók, a világ más tájain a globális felmelegedés igen látványos eseményeket szül. Ami számomra érthetetlen, a különböző magyar települések miért nem készülnek fel például a vízlezúdulásokra, sárlavinákra, ahol ezek a veszélyek fennállnak. Végül is tudomásul kellene venni, hogy ezek a viszonylag ritka események egyre gyakrabban fognak előfordulni. Ugyanígy érthetetlen, hogy miért nem kötnek biztosításokat természeti katasztrófák ellen.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
______________________________________

Tibor bá’ online

A zászló most egy világháború kitörésének áll, de korán se biztos, hogy bekövetkezik, mert a döntéshozók lapjaiba nem látunk bele. Józan ésszel felfoghatatlan, hogy létezik ember, aki szerint nyerhet valamit egy ilyen háborúval. Nézzük a II. világháborút! 50 millió emberi élet, Európa romokban, a győztes Anglia elveszítette gyarmatait. Egyik oldal se nyert, mind a két oldal veszített. A háború után évekig nem csak nálunk volt jegyrendszer, a győztes Angliában is. Ebből a háborúból (akkor) Amerika profitált, pedig nem is ők indították el. Csakhogy a döntéshozók nem így gondolkoznak, mert nekik az ország népe nem számít, őket kizárólag saját személyes érdekük vezeti, és ugye a háború irgalmatlan nagy profit bizonyos körök részére. Kicsit zavarja a képet, hogy a következő világháború termonukleáris lesz, de a dolog úgy áll, hogy ez ma már nem elrettentő tényező. A döntéshozók elfelejtették a MED értelmét (Mutually assured destruction = Minden fél részére biztosra vehető megsemmisülés). A népek pedig belefáradtak az aggódásba, és nem teljesen értelmetlenül. Végül is, ha az embernek nincs beleszólása, jobb ha nem gondol rá éjjel-nappal. És ezzel a III. világháborút egy rövid időre levehetjük a listáról, mert ha tényleg lőni szerettek volna (természetesen ICBM-eket), már rég megtehették volna. Persze van, ami a helyébe léphet.

Ez pedig nem más, mint a klímaváltozás, amiről tudunk (már aki tud, és nem tagadja létezését), de ez a tudás hiányos. Ugyanis a helyzet rosszabb, mint azt akár csak két évvel ezelőtt is gondolták volna a szakemberek. Először ugye elkezdtük elégetni a föld alól előbányászott szenet, kőolajat és földgázt. Ezzel nem csak 400 ppm fölé szaporítottuk a légkörben lévő széndioxidot, de ezen keresztül vészes sebességgel elkezdett olvadni a sarki jég és az északi permafroszt. Nagy baj, mert egyre több metán szabadul fel lefagyott állapotából. (that giant well of methane lurking under the Arctic ice.) Egészen pontosan: Hét éve csak az Északi-sark környékéről évi 500.000 tonna metán szabadult fel, ez mára felment 17.000.000-ra, vagyis 34-szeresére. Ha kíváncsi vagy mi lehet ennek a vége, akkor tedd azt, amit James Hanson tett, aki teleszkóppal megvizsgálta a Vénuszt az igen bőséges üvegház hatású atmoszférájával, ahol a talajfelszíni hőmérséklet elég az ólom megolvasztásához. Ezt eredményezi hőmérséklet megfutás. verd ki a fejedből, hogy néhány fokos melegedés, ami jót tesz a kukoricának, mi meg valahogy azért csak kibírjuk. A szakemberek egyre nagyobb hányada úgy véli, hogy a visszafordíthatóság pontján már átléptünk. Ez azt jelenti, hogy ha most leállunk a CO2 kibocsátással a Föld zavartalanul fog melegedni tovább. Persze a CO2 kibocsátás leállításáról szó sincs. Az emberiség katasztrófája be van biztosítva, mert ez nem attól függ, hogy valamelyik világvezető megnyomja-e a piros gombot vagy sem.

Breaking news: Csütörtök (tegnap) este kaptam a hírlevelet a Climate Prediction Center-től (Ausztrália) ahol folyamatosan figyelik a Csendes-óceán déli részét (hőmérséklet, széljárás, stb.) és fenntartják az ENSO (El Ninio Southern Oscillation) figyelmeztető rendszert. — Nos, jó hírem van, az idei El Nino bekövetkezésének a 70 százalékos esélyét leszállították 65 százalékra az északi félteke őszére, telére. Ezen kívül az Északi-sark jégtakarójának mérete 1 millió km² –el elmarad a 2012-es rekordévtől.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
____________________________________

Tibor bá’ online (az elmúlt napok hozzászólásai

szükségessé tettek ezt az ismétlést)

McPherson nem cicázik, hanem odavágja a pofánkba: Ha fenntartjuk az ipari civilizációt, a klímaváltozás a közeljövőben kihalásra készteti a homo sapienst. Amennyiben az ipari civilizáció összeomlik, akkor a létező atomreaktorokból annyi radioaktív anyag szabadul az emberiségre, ami elégséges a kiirtásukra. Jézusmária! Ezek szerint vagy így, vagy úgy, de mindenképpen kihalunk.  De ki ez a McPherson? Az Arizonai Egyezem ökológiai és evolúciós biológia egyetemi tanára, szakterülete a természeti erőforrás ismerete. Minden valószínűség szerint érti azt, amiről beszél, bár sokan nem értenek vele egyet. Miközben a fent idézett összetett mondat roppan egyszerű, egyértelmű, és iszonyatosan logikus. Jól látható, hogy az ipari civilizáció egyszerűen nem hajlandó lemondani az ipar nyújtotta kedvezményekről, ami a klíma elviselhetetlen megváltozásához vezet. ha pedig összeomlik a világ 400-plusz atomreaktora ellátatlan marad (leállás után kb. 20 évig nagyon oda kell „figyelni”), ami csernobili-fukusimai állapotokat eredményez. De inkább átadom a szót könyvének, de előbb nézzétek meg néhány napja készült interjúját.

http://youtu.be/uy0pli8E9ic

McPherson állítja, hogy az emberiség utolsó egyedei vagyunk. Könyvében elsősorban azt írja le, hogy – mint a tényeket ismerő tudós – hogyan áll hozzá a szörnyű valósághoz. „Vallomása” meggyőzően riasztó. Ugyanis lehúzza a leplet a tények kellemes, álomszerű kikerüléséről: A technológia mindig megtalálja a megoldást. Az ipari gazdaság fenntartható. A fogyasztás minősége megváltoztatható.

Szolgáltat-e McPherson bizonyítékokkal, és pontosan mit állít?: Kezdjük azzal, hogy a klimatikus katasztrófát előrehozza 2030 körülire, ami elég közel van. Ezt elsősorban az északi metán felszabadulásnak tudható be, ami egy igen jelentős pozitív visszacsatolást eredményez. Ez pedig katasztrofális pozitív megfutást fog eredményezni. Ebből következik, hogy kb. 2030-ra 4 °C globális felmelegedés várható 1950-hez képest. Ez pedig az emberiséget megfosztja az élhető környezettől, vagyis marad a kihalás.

Ezzel a konklúzióval természetesen sokan nem értenek egyet. Állítják, hogy McPherson adatai nem pontosak, következtetése pesszimista. Én pedig itt az íróasztalom mellett nem tudom eldönteni,, hogy kinek van igaza. „szerencsére” 2030 elég közel van, 4-5 éven belül egészen biztos tisztábban fogunk látni.

Aki angolul akarja olvasni, itt van McPherson mottója:

It’s Too Late To Stop Climate Change, WE ARE DEAD

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
________________________________________________________

Tibor bá’ online

Ne foglalkozzunk a kiismerhetetlen, és sokak által tagadott jövővel. Maradjunk szigorúan a jelennél. A helyzet az, hogy számszerűsítve a dolgokat a jó öreg Földünkön az emberi élet ötször veszélyesebb, mint amilyen 1970-ben volt – jelentette a   World Meteorological Organization

Ugyanis a XXI. század első évtizedében 3496 természeti katasztrófa történt (árvíz, hőhullám, szárazság, vihar) a releváns kritériumoknak megfelelően. Ez közel ötször több mint a 70-es években előforduló 743. De ez nem minden. A természeti katasztrófák mértéke is növekedett. A hőhullám okozta halálesetek száma pedig az egekbe száll.

Természeti csapások száma 1971-2010 között, típusokra bontva:

Sötétkék = árvíz

világoskék = áradás

zöld = vihar

sárga = szárazság

barna = hőhullám

narancssárga = erdőtűz

Halálesetek száma típusokra bontva

Sötétkék = árvíz

világoskék = áradás

zöld = vihar

sárga = szárazság

barna = hőhullám

narancssárga = erdőtűz

1970-ben a hőhullám okozta halált nem is jegyezték. 2010-re sikerült magát feltornázni az első helyre. Csak Oroszországban 55.000 ember halt meg a hőségtől 2010-ben.

Az áradások okozta károk egyre nagyobbak, aminek elsősorban a biztosító társaságok látják a kárát. Reálértékben a természeti csapások 1970-től 2010-ig öt és félszeresére nőttek. És hadd hangsúlyozzam újra ki. Ez nem a jövő, ez a jelen létező valósága, amiből le kell vonni a tanulságot! Vizsgáld meg, ahol laksz mire számíthatsz, és azt hogyan lehetne felkészüléssel kivédeni. ha ez nem lehetséges, meg kell fontolni a lakhelyváltást, amíg ez lehetséges. De bárhol laksz, meg kell fontolnod, miként tudod kivédeni a növekvő hőhullámokat. A tiszti főorvosi tanács, hogy igyunk sok folyadékot, nyilvánvalóan nem kielégítő.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
______________________________________________

Tibor bá’ könyvismertető online

2012. május 9-én a Római Klub előállt egy új jelentéssel, aminek ez volt a címe: “2052 – A Global Forecast for the Next Forty Years” (Globális előrejelzés a következő 40 évre – 2052). A jelentés megpróbál válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen lesz a Földi élet 40 év múlva. A jelentés – folytatva a tradíciót – alapvető kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel az emberiségnek szembe kell nézni.

Ha emlékeztek rá, The Limits to Growth (A növekedés határai) nem tett lépéseket a jóslásra, inkább különböző szcenáriókat festett fel különböző döntések hatásaiként. A 2052, csak úgy, mint a Növekedés határai, kifejezetten pragmatikus, intelligens sejtést ad, amihez adatokkal szolgál megfelelő modellezéssel összekapcsolva, figyelembe véve (egyik vesszőparipámat) az emberi természetet, és a rendszert, amiben élünk. Az eredmény eléggé nyugtalanító ahhoz, hogy elvitázgassunk rajta.

A Római Klub új jelentésének alap feltételezése: A jelenlegi „rendszer”, ami nem vesz tudomást a tényekről, igazi változásokat nem akar. Számottevő változtatás addig nem várható, amíg a negatív következmények (klímaváltozás érzékelhető hatása, erőforrások érezhető hiánya, stb.) nem válnak nyilvánvalóvá. A társadalmat nem érdekli a távolabbi jövő, aminek rendbetételéhez a jelenben kellene erőfeszítéseket tenni.

Néhány megállapítás:

Az emberiségnek 40 év áll rendelkezésre [Tibor bá’: ez egy hatalmas félrebeszélés], hogy elkerülje a több évtizede tartó túlfogyasztás rendkívül kellemetlen negatív következményeit.

A Föld véges voltához való alkalmazkodás valószínűleg túl lassan fog bekövetkezni ahhoz, hogy a hanyatlást elkerüljük. jelenleg (2012) az emberiség a Föld teljes kapacitását 140 százalékkal éli fel.

A Föld népességnövekedése 8,1 milliárd főben fog csúcsosodni 2042-ben az urbánus réteg szaporodási rátájának gyors csökkenése miatt.

A globális GDP növekedni fog, de lényegesen kisebb mértékben, mint ahogy azt általában elvárják, a fejlett országok kisméretű termelésnövekedést fog mutatni, a kevésbé fejlett 186 ország lassú felzárkózása miatt.

A globális GDP 2052-ben éri el a csúcsot. A GDP-ben kifejezett beruházások százaléka növekedni fog a nyersanyaghiány, szennyezés növekedés, a biodiverzitás csökkenése, klímaváltozás, jogfosztás miatt. A globális fogyasztás le fog lassulni a fizetőképes kereslet csökkenése miatt.

A globális energia fogyasztás csúcsa 2040-ben következik be az energia felhasználás hatékonyságának folyamatos növekedéséből kifolyólag.

A CO2 kibocsátás csúcsát 2030-ra lehet várni az energiahordozók váltása miatt. Ennek ellenére a globális CO2 koncentráció tovább fog növekedni. A globális átlaghőmérséklet emelkedés át fog lépni a veszélyesnek ítélt 2 °C-on 2050-re, és 2080-ra eléri a 2,8 °C csúcsértéket [Tibor bá’: hogy ezek milyen optimisták!], ami megfutást eredményezhet a XXI. évszázad második felében.

Az USA soha nem látott stagnálásba esik, ami a többi fejlett országban csak lassabban fog bekövetkezni. Kína, Brazília, Oroszország, India, Dél Afrika és 10 fejlődő gazdaság növekedni fog, de ettől még 3 milliárd emberre éhezés vár.

Végső megállapítás: A jelenleg tapasztalható klimatikus hatás bizonyítja, hogy egy modern társadalom számtalan vívmánya ellenére a szakadék felé tart.

Végül a jelentés főkérdései:

Merre tart a Világ?

Milyen világban akarunk élni, és a rendelkezésünkre álló idő alatt hogyan érhetjük azt el?

A jelenlegi társadalmi rendszer, a kapitalizmus és demokrácia [Tibor bá’: ha ez még annak nevezhető.] jelen formájában képes-e bevezetni az emberiséget egy fenntartható világba?

_________________________________________________________
_________________________________________________________
________________________________________

Tibor bá’ online

Újabb meglepetés

Az élet folyamatosan változik, és egyre gyorsabban változik. Csak egy dolog biztos, hogy minden egyes újabb „meglepetés” nem az emberiség hasznára jön létre. Már meg se rebben a szemünk, amikor a tévében bejelentik, hogy Magyarországon újabb szúnyogfajták jelennek meg, amelyek a kutyákat életveszélyes parazitákkal fertőzik meg, és várható a malária megjelenése is. Mindez az egyesek által nem létező globális felmelegedés következménye. Szóval a melegebb nyarak ellen van védelem, amit úgy neveznek, hogy légkondicionálás, de ez olyan hatalmas extra terhelést jelent, hogy nem fogják győzni az erőművek. De, ha csak ez lenne!

Mérések azt bizonyítják, hogy amerikai nagyvárosok lakói klíma berendezéseikkel megemelik a város éjszakai hőmérsékletét. Tehát mivel a klímaváltozás következtében egyre melegebbek a városok, a városlakók egyre több légkondicionálót szereltetnek fel. Pillanatnyilag az amerikai háztartások 87 százalékába be vannak építve a klíma berendezések. Mellesleg nálunk is úgy viszik az (elsősorban mobil) klímákat, mint a cukrot (természetesen főleg áruhitel formájában). Ezek viszont a beltereket hűtik, de összességében az elektromos energiát teljes egészében hővé alakítják át, és ezt a hőt kinyomják a külső légtérbe, amivel megemelik a városok levegőjének a hőmérsékletét, ami egyre kellemetlenebbé teszi az éjszakai alvást, tehát egyre többen szereltetnek fel légkondicionáló készülékeket. Ez egyre nagyobb igényt jelent az elektromos árammal szembe, aminek az előállítása egyre több CO2 kibocsátásával jár. Na végre! Még egy pozitív visszacsatolás.

Ez azonban nem csak elmélet, mert az Arizonai Állami Egyetem kutatói szerint a fentiekben leírt jelenség mérhető. Nappal, amikor különben is meleg van, a hatás elhanyagolható, de éjszaka több mint 1 °C extra hőmérsékletet jelent. Journal of Geophysical Research AtmospheresA kísérleti célváros Phoenix volt a Sonora sivatag szomszédságában, ahol a nyár különben is forró. Azonban a jelenség más városokban is tetten érhető. A modern városok különben is átlagosan 5°C-al melegebbek, mint a környező vidékek, mert a légkondícióknak besegítenek a világítások, a gépjárműforgalom, központi fűtések, maguk az emberek (fejenként kb. 100 wattot disszipálnak) és a napsugár által felmelegített téglák, cserepek.

Az ember kénytelen azt végiggondolni, mi van akkor, ha bármilyen okból kifolyólag megszűnik (akár csak rövid időre is) az áramellátás?

____________________________________________
____________________________________________
________________________________

Tibor bá’ online

Hogy a Föld Napkörüli pályájának van három geometriai eleme, melyek mindegyike ciklikusan változik. Ezek:

1) A Föld Napkörüli (ellipszis) pályájának excentricitása, ami a közel nulla és 0,07 érték között változik. Az excentricitás következménye, hogy a Nap és a Föld közti távolság két szélsőérték (január 3. és július 4.) között, cca. 100.000 éves ciklusban változik. Jelenleg, a két szélsőérték közti különbség 5.000.000 km. A január 3-án és július 4-én mért két insoláció (az egységnyi területre eső napsugár mennyiség) közti különbség jelenleg, 6%, amit 0, 017 excentricitás eredményez. A legnagyobb excentricitáskor (0,07) a két szélsőértékhez tartozó insoláció közti különbség ekkor 25% körül lehet.

2) A Föld forgástengelyének dőlésszöge. Jelenleg ez a szög köztudottan 23,5 °, de ez 40.000 éves ciklusidővel 22,1° és 24,5° között változik. Az évszakok változása ettől a dőlésszögtől függ. A mainál egy fokkal nagyobb dőlés az évszakokat szélsőségesebbé teszi, azaz melegebb nyarak, hidegebb telek lesznek. Egy ilyen ciklus 26.000 évenként teljes.

3) Precesszió, vagyis a forgástengely merőleges kitérése, azaz a tavaszpont eltolódása, ami 20.000 éves ciklusidővel bír. Következménye, hogy míg az északi féltekén az évszakok közti különbség növekszik, addig a déli féltekén ez csökken és fordítva. Jelenleg az északi féltekén majdnem maximális az évszakok közti különbség.

Ez a három geometriai elem egy adott időpontban a Földön uralkodó klímát meghatározzák. Ezen változók fényében nyilvánvaló, hogy a Föld klímája sose volt, és sose lehet állandó, hanem jégkorszakok követnek jégkorszakokat, ami között melegebb periódusok húzódnak. Az utolsó jégkorszak kb. 12.000 éve volt, ami után bekövetkezett a ma is tapasztalt melegebb klíma. Ezen azért érdemes elgondolkodni, mert az adatok ismertetésével „rá lehet érezni” arra, ami ránk vár. Tehát az elmúlt 10.000 év kellemes klímájára a Föld 15 °C-os átlaghőmérséklet volt jellemző kisebb – nagyobb ingadozásokkal (Középkori kis-jégkorszak, stb.) Ezért összehasonlítási alapnak az 1940-1970 átlagot fogadták el, ami – megint csak – 15 °C. Ehhez viszonyítva az utolsó jégkorszak alatt a Föld átlaghőmérséklete 10,5 °C volt. Tehát mindössze 4,5 fokkal kevesebb, mint 15 °C. Ebből igen jól lehet következtetni, mit jelent 4 fokos melegedés, ami ma márt gyakorlatilag garantált.

A helyzet az, hogy ezen a 15 °C-on már át is léptünk megközelítőleg 0,8 °C értékkel, és már csak a gyengeelméjűek részére nem világos, hogy napjaink időjárása egyértelműen szélsőségesebb, mint amire a kicsit is idősebbek emlékeznek (és a 0,8 °C-nál természetesen nem állunk meg). Az IPCC előrejelzése szerint, ha sikerül a CO₂ koncentrációt 550 ppm környékén stabilizálni (ami az iparosodás előtti 280 ppm-nek a duplája és ugye áprilisban már elértük a 400 ppm-et, akkor az átlaghőmérséklet „mindössze” 2-3 °C-al fog növekedni. Ez a stabilizáció azonban meglehetősen kérdéses, mert ahogy én nézem, komoly erőfeszítést az emberiség nem tesz. Minden országnak megvan a maga indoka, hogy miért. Amerika nem hajlandó feladni az „amerikai életformát”. Kína és India el akarja érni a „nyugati életszínvonalat”, vagyis minden családnak egy gépkocsi a garázsba és minden nap hús az asztalra.

Arról meg már nem is beszélve, hogy ez a 2-3 °C növekedés egyáltalán nem biztos, vannak, akik ennek a duplájára fogadnának (Hansen: Long-term’ climate sensitivity of 6 °C for doubled CO2“). És olyanok is vannak, akik szerint a 750 ppm CO₂ koncentráció se fog problémát okozni. És vagyok én, aki azt állítom, hogy az Emberiség nem fog megállni a 450 ppm-nél, és egészen egyszerűen kiirtja önmagát.

Hogy milyen hülyék tudunk lenni, arra jó példa egy régebbi TV2 műsor: a „CÁPÁK”. Az egyik alakalommal a háromfelé osztott összeg – leegyszerűsítve – 6.000.000, 1,600.000 és 400.000 volt. A játékosoknak meg kellett egyezni, ki mennyit vihet haza. Egyezkedő vita közben az összegek, az idő múltával, folyamatosan csökkentek. A társaság legtudatlanabb, de legtöbbet fecsegő tagja egy huszonéves csaj volt, aki kijelentette: „Nekem 1.600.000-ra van szükségem, és ha nem kapok meg, akkor legyen inkább nulla, elvégre cápák vagyunk.” Ezt a mondatot nem kívánom minősíteni, mert nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy a mondat egymás után háromszor hangzott el, miközben az 1.600.000 egyre olvadt. A harmadik deklarálásnál már csak 600.000 volt, holott a csajnak 1,600.000-ra volt szüksége, vagyis ha a partnerek bele is egyeztek volna a 1.600.000 már rég elúszott. Kvázi nem az összeg volt a fontos, hanem az akaratának az érvényesítése.

Miért locsogok itt össze-vissza? Arra akarok rámutatni, hogy pozitív eredmények eléréséhez összefogásra van szükség (a cápák esetében 3 fő). Sok esetben egyetlen egy ember képes beleköpni a levesbe, amit százan szerettek volna megenni. Mi európaiak összeszarhatjuk magunkat az igyekezettől, ha az USA, India, Kína nem tesz semmit, akkor az 1.600.000-ből nagyon hamar nulla lesz. Tudomásul kell venni a fájdalmas tényt, hogy az emberi agy belső tulajdonsága alkalmatlanná tesz minket arra, hogy az előttünk tornyosuló katasztrófát elkerüljük.

Az alábbi ábrán elég jól kivehetők az elmúlt 12.000 év  klímaeseményei. Az ábra annyira kicsi, hogy a magyarítása szinte lehetetlen lett volna, de Arkhon a segítségemre sietett, lefordította és behelyezte a szöveget az ábrába, köszönet érte.

Amit észre kell még venni. A jégkorszakok és jégkorszak közötti felmelegedések között a Föld klímája ide-oda lenget az egész emberé válás alatt (kb. 200.000 év), vagyis a Föld átlaghőmérséklete 10 és 15 °C között ingadozott úgy, hogy hol az egyik, hol a másik értékre ugrott át nem túl hosszú idő alatt, de sohase ment a 15 °C fölé, vagy a 10 °C alá. Most van először, hogy az emberi tevékenységből kifolyólag megindult az átlaghőmérséklet 15 °C fölé, és fogalmunk sincs hol fog megállni. Az utolsó jégkorszak alatt, amikor 10,5 °C volt az átlaghőmérséklet a Neandervölgyi ember lemenekült a Földközi-tenger északi partjáig, de nem tudott átmenni Afrikába, ezért a hideg miatt kihalt kb 28.000 éve. Erre volt képes 4-5 fok változás lefelé. Képzeljétek el, mire lesz képes 4-6 fok, vagy még nagyobb változás felfelé. 

______________________________________________________
______________________________________________________
__________________________________

Tibor bá’ online

Kezdjük ezzel! Az El Nino a Wikipédia szerint: El Nino refers to a recurring weather pattern that develops in the southern Pacific near South America. Usually, scientists can predict El Niño a few months before it occurs. Researchers say it can spark droughts in Australia and increase rain and floods in parts of the U.S.. and South America. Land areas bordering the Pacific Ocean are the most affected. [Az El Nino egy olyan visszatérő időjárási jelenség, ami Dél Amerikához közel a Csendes-óceán déli területein alakul ki. Normál körülmények között a meteorológusok néhány hónappal a bekövetkezés előtt meg tudják jósolni. A klímakutatók szerint az El Nino szárazságot hoz Ausztráliába, míg hatalmas esőzéseket és áradásokat okoz az USA területén, valamint Dél Amerikában. Leginkább a Csendes óceánnal határos földterületekre hat ki a legjobban.]

Amire nem tér ki a Wikipédia, hogy az El Nino végül is a Csendes-óceánban felhalmozódó hőt (egy részét) szabadítja fel, ami azt jelenti, hogy az El Nino év (2-7 évente fordul elő) az egész Földön átlag feletti hőmérsékleteket okoz.

Az amerikai Climate Prediction Center, vagyis a NASA klíma előrejelző központja hallatlan precíz méréseket készít és a feliratkozóknak kéthetente kiküldi az összefoglaló jelentésüket. http://www.cpc.ncep.noaa.gov/products/analysis_monitoring/enso_advisory/index.shtml Ezek szerint a tél végén úgy állt dolog, hogy az El Nino év beindulásának esélye 50:50 volt. Egy hónapja ez kicsit biztosabbá vált, 65:35. Ma pedig már 80:20-ról beszélnek.

Hogy nálunk a tavasz meglepően meleg volt, annak nincs globális jelentősége, de az északi-sark jégmezőinek olvadása már kábé két hete az adott napra vonatkoztatva minden idők legkevesebb területét mutatja. Mindent összevetve, jó esély van arra, hogy igen forró nyarunk lesz. Erre mutat az a tény is, hogy jövő héten berobban a napokig tartó 30 °C körüli meleg, ami májusban nem gyakori jelenség.

Így nézett ki az idei április:

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_________________________________________________

Tibor bá’ online

Az átlagember fejében a klíma és az időjárás közel azonos fogalmak, és mivel leginkább mindenki saját tapasztalatának hisz, az olyan télvégék, mint ami az idén Észak Amerikában volt, duplájára növeli a klíma szkeptikusok táborát. „Micsoda, globális felmelegedés?, 80 centis hóval, mínusz 20 fokkal, ilyen szélviharokkal, még a nagyapám se látott.” És a kárpát-medencei kora tavasz a szikrázó napsütéssel és 20-25 °C meleggel? De ez a sok szélsőség még a szakembereket is átlendíti a szakszerűtlenségbe.

Az Északi-sark jégmezőjének minimuma az 1980-as évek átlaga szerint kb. 7,5 millió km² volt. Ez az értéke az 1990-es évek átlagánál 6,5 millió km²-re csökkent. A 2000 éves átlaga tovább csökkent, megint egy millióval, elérve az 5,5 millió km²-et. És akkor jött a 2012, amikor a minimum hirtelen megközelítette a 3 millió km²-et. Ez kétségtelenül egy hatalmas ugrás volt, ami arra késztetett néhány klíma kutatót, hogy megjósolja a jégmentes sarkvidéket 5-6 éven belül. Aztán jött a 2013 év eredménye, amely meg se közelítette az előző évit, és így alaposan lehűtötte a jósokat.

Tudomásul kell venni, hogy a klíma akár változik, akár nem, az időjárásra jellemző az időnként megjelenő szélsőség (ami viszont határozott tendenciát mutat az extremitás felé). Pontosan ezzel kapcsolatban jelent meg egy poszt két napja a RealClimate honlapján: http://www.realclimate.org/index.php?p=17093#sthash.5rYMFYaq.dpuf  ­­­­­­

Ami alaposan belenyúl a statisztikai valószínűség számításba, és úgy lamentál, hogy ha egy vadidegen kihívna téged saját kockáit igénybe vevő kockajátékra, nem félnél-e, hogy a kockák cinkelve vannak? Persze, hogy tartanál tőle. Na és ha dobhatnál velük tizenkettőt, amikor is nem több és nem kevesebb, mint kétszer jönne ki a 6? Mert ugye ez lenne a matematikai esély. Igen, de a pontos esély sose jön be. A kocka hamisságát 12 dobás nem tudja letesztelni. És 120, vagy 1200? — Akit érdekel a globális felmelegedéssel kapcsolatos számítás:  itt megtalálja.

Meggyőző viszont, ha nagyobb távolságot nézünk át. Az alábbi ábrán megtaláljuk 1500 és 2010 közötti 510 év európai júliusi átlag hőmérséklettől való eltérést. Ezek szerint a leghűvösebb nyár 1902-ben volt. A következő igen hűvös nyarak sorrendben a következők voltak: 1821, 1923, 1695 és 1888. Ezzel szemben a legmelegebb nyár 2010-ben volt, míg sorrendben a legmelegebb nyarak a következők voltak: 2003, 2002, 2006 és 2007.

Nézd át alaposan az évszámokat, és kérdezd meg magadtól, globális felmelegedés nélkül reális-e ez az eredmény? Az igazi nagy meglepetés a következő El Nino évben lesz. Jó kis ízelítő fogunk kapni az előttünk álló jövőt illetően.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________