Klima kategóriaarchívum

Amit a klímáról tudni lehet.

(1269) A szakadék szélén

Tibor bá’ online

 

~aa001Az újév első napján „maradandót” kívánok alkotni, olyat, ami visszhangzani fog 365 napon át. – Az utóbbi időben a tudományos hírportálok egyre „meredekebb” dolgokkal állnak elő, és egyre bátrabban, kifejezettebben hívják fel a közvélemény figyelmét arra, hogy az ökológiai szakadék szélén állunk. Ilyen komoly címekkel jelennek meg cikkek: Are We Falling off the Climate Precipice? Scientists Consider Extinction (Beleesünk-e a klíma szakadékba? Tudósok a kihalástól tartanak) ugyanis, a helyzet valóban katasztrofális. – Dahr Jamail, amerikai oknyomozó újságíró, összeszedett néhány véleményt nem kisebb ”ágyúkból” mint az IPCC, NASA, NOAA, Nature Geoscience, Science, Nature, Proceedings of the National Acadamy of Sciences, The Hadéey Centre for Meteorological Research, etc. Ennek az összefoglaló posztnak az ő kompillációja adja az alapját.

____________________________________________________________

~ab111A mai középgenerációt fiatal korában az foglalkoztatta, hogy melyik egyetemre iratkozzon be, melyik fakultást végezze el, hol vállaljon munkát, ki legyen a párja egy életre, és hogyan indítsák be az életüket. A ma 10-12 éveseknek valószínűleg egészen más problémáik lesznek: honnan biztosítsák az iható vizet, hogy jussanak hozzá kellő mennyiségű élelmiszerhez, és a Föld melyik része lesz még lakható, és hogy jussnak oda? Az ok természetesen a klímaváltozás, aminek egyre riasztóbb jeleit egyre nyilvánvalóbbak. Elég 15-20 év után újból elmenni az Alpok valamelyik gleccseréhez, hogy meglepődve érzékeljük az elképzelhetetlen változást. Ahol korábban rá lehetett lépni az úszó jégáradatra, ott 3-4 métert kell lemászni a jég felszínéhez. Nem csoda, ha a klímakutatók „katasztrofális” helyzetről beszélnek, aminek alapja, hogy a légkör tempósan növekvő CO2 tartalma mellet egyre inkább számításba veendő a metán, ami a széndioxidnál 23-szor aktívabb üvegházhatású gáz. Az ipari forradalom kezdetén a metán koncentráció mindössze 0,7 ppm volt, ami mára 1,7 ppm-re változott, ez pedig jóval több, mint az eredetinek a duplája, és a java csak most jön. A klímakutatók nagy része úgy gondolja, hogy irgalmatlan gyorsasággal száguldunk a földi klíma visszafordíthatatlan megváltozásához, ami a Földi élet megszűnését jelentheti.

A mai ember és elődje még soha nem élt olyan világban, ahol 400 ppm a légkör CO2 koncentrációja, ahol jég helyett víz van az Északi sarkkörön belül, mert ezekre nem volt példa legalább 3 millió év óta. Peter Wadhams professzor (Cambridge) szerint, aki 40 éve kutatja az Északi-sark jelenségeit, 95 százalékos valószínűséggel 2018-ra az északi sarkon az utolsó jégtábla is el fog olvadni. Mikor is? 5 éven belül. De mit jelent ez? A fényt visszaverő jég helyett a víz elnyeli a sugarakat és gyors tempóban felmelegszik. Ez radikálisan megváltoztatja a széljárásokat, a futóáramlást (jet stream), amely utóbbi igen nagymértékben befolyásolja az időjárást. Ennél is szörnyűbb, hogy ezzel átlépjük a visszaállíthatóság billenő pontját, és beindul a metán felszabadítás a tengerfenékről is. Mert több mint 3 millió négyzetkilométeren már is metán buborékol Szibériától északra, a tengerből. A számítások szerint jelenleg 17 Tg (1 Teragram =1 millió tonna) metán szabadult fel egy év alatt, de ez 2010-ben „csak” 7 Tg volt (found).

Mekkora veszélyt jelent a metán felgyülemlés az atmoszférában? Ira Leifer (Univerwsity of California – Santa Barbara) Az Északi metán tanulmány egyik szerzője rámutatott, hogy a 250 millió évvel ezelőtti permi tömeges kihalást a metán okozota, amikor is a föld élővilágának 95 százaléka megsemmisült. A folyamatot egy szibériai vulkánkitörés indította el, ugyanis a hatalmas mennyiségű láva miatt a globális hőmérsékletet 6 fokkal megemelkedett. Ez pedig felszabadította a lefagyott metánt, ami tovább növelte a hőmérsékletet. Ez a folyamat 80.000 év alatt játszódott le. A mostani felmelegedést azonban az Ember okozta és a felmelegedéshez nem kell 80.000 év, elég lesz, néhány évtized (lásd később). A melegedés pedig egyértelműen nem lineáris, folyamatosan gyorsul. Ennek egyenes következménye az alábbi eseménysorozat:

2007: IPCC bejelenti, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2100-re 1 °C-al meg fog emelkedni.

2008: The Hadley Centre for Meteorological Research 2100-re 2 °C emelkedést jósolt.

2009.06.: The U.N. Environment Programme 2100-re 3,5 °C emelkedést jelzett, hozzátéve, hogy ilyen hőmérséklet változás mellett az emberi élet nem fenntartható, és hogy az előemberek ilyen hőmérsékleten sose léteztek.

2009.10: The Hadley Centre for Meteorological Research módosította korábbi előrejelzését 4 °C-ra, de 2100 helyett már 2060-ra.

2009.11: The Global Carbon Project 2100-ra már 6 °C emelkedést jósol.

2010:12: The U.N. Environment Programme 5 °C melegedést jósol már 2050-re.

2012:  The International Energy Agency jelentésében (A világ energia kilátásai címmel) azt állítja, hogy a jelek szerint a 2 °C növekedést 2017-re elérjük. [ez különben már a következő néhány évben is hatalmas emelkedést jelent]

2013.11: The International Energy Agency 2035-re 3,5 °C emelkedést jelez.

Ez utóbbi mindössze 21 év távolságában van, és ugye ahhoz nem fér semmi kétség, hogy 3,5 °C emelkedés nem elviselhető. A klímaszkeptikusoknak pedig felhívnám a figyelmét arra, hogy itt nem egy-két lefizethető tudósról van szó. A megnyilvánulók élvonalban lévő intézmények elismert szakemberei. Teljességgel lehetetlen, hogy ennyien ekkorát tévednének. A bejelentéseket komolyan kell tehát venni. Pillanatnyilag az alapvonalhoz képest 0,85 °C a globális felmelegedés, aminek legutolsó áldása az angol karácsnyi jeges vihar a 180 km/h széllökéseivel másfél tucat ember halálát okozta és százezrek napokon át áram nélkül voltak. [Elgondolkoztál már azon, mi lenne, ha 4 napig nem lenne áram a lakásodban? Nem kellene erre felkészülni?]

Most nézzünk néhány jelzést! NASA „Egy alvó klímaóriás ébredezik az Északi-sark övezetében. Sok százezer év alatt a sarkvidéki permafrostban (egész évben állandó jelleggel megfagyott talaj) hatalmas mennyiségű szerves szén halmozódott fel, a becslések szerint 1,4-1,85 exa-gram (1018). Ez a mennyiség a fele annak, amit az emberiség 1850 óta égetéssel felszabadított. Ez a lefagyott CO2 most kiszabadulhat a légkörbe, mert a talaj gyorsabban melegszik, mint a légkör. Az elmúlt 30 évben 2,5 fokot melegedett. Ez a változás nem visszafordítható. Ehhez a földi élőlényeknek adaptálni kell magukat, vagy kihalnak.”

A legfrissebb NASA tanulmány recent NASA study nyilvánosságra hozta egy, jelenleg már 150 km széles, és folyamatosan tovább terjedő metánmező létezését. A kutatóhajón tartózkodók tanúsítása szerint a tenger úgy buborékolt, mint a pezsgő a pohárban, ameddig a szem ellátott. A látvány félelmetes volt. 2010/11 teléhez viszonyítva a metánbuborékolás háromezerszeresére (!) nőtt.

2010. március – Science: „A északi-sark jegében szunnyadó metán üvegházhatása megfelel kb. 5.000 gigatonna CO2-nek. Ezt vessük össze az emberiség által a légkörbe juttatott CO2-vel, ami 1850-óta 240 gigatonna „

2013. július – Nature: published szerint egy 50 gigatonnás metán „felbüfögés” az Északi-sark alatti permafrostból bármikor bekövetkezhet, ami legalább 1000 gigatonna CO2-vel lenne egyenértékű. [ez négyszerese az emberiség eddigi elégetésének.]

Az alulbecsüléséről, és óvatos fogalmazásáról elhíresült IPCC is figyelmeztetett warned hasonló hirtelen változásra: „Egy hirtelen klímaváltozás lehetősége nem zárható ki, amely magában rejti a katasztrofális változásokat. A pozitív visszacsatolás okozhatja a széndioxid vagy metán felszabadulását a bioszférából és az óceánokból.”

A 2009-es Koppenhágai ENSZ konferencián összegezték a következőket: „A jelenlegi CO2 koncentrációhoz (400 ppm) tartozó óceánszínt az egyensúly beállta után 23 méterrel magasabb, mint a jelenlegi, a hozzátartozó hőmérséklet pedig 6 °C-al magasabb az alapvonalnál.” [Magyarul, ha 400 ppm-nél megállnánk, a hőmérséklet akkor is még 5,15 °C-al tovább emelkedne, a tengerszint pedig 23 méterrel növekedne.]

Ezek rendkívül vészjósló mondatok, és mégse visszhangzik sehonnan. Az emberek úgy járnak-kelnek, nézik a szórakoztató TV műsorokat, terveznek, nemzenek gyerekeket mintha misem történne, miközben a szinte elképzelhetetlen változás itt van a nyakunkon. Csak innen-onnan hallani halk hangokat. A Kanadai Természetvédő Szolgálat biológusa, Neil Dawe négy hónapja így nyilatkozott egy riporternek: told a reporter „Nem lennék meglepve, ha a következő generáció megélné az emberiség kihalását.” Mivel munkaköréből adódóan nap, mint nap láthatja a természet meglepően gyors haldoklását. Dawe szerint a gazdasági növekedés öli meg az ökorendszert. Napról-napra minden egyre rosszabb lesz, és az emberiség zavartalanul folytatja azt, amit eddig tett, mert az ökorendszer rugalmas, a mai bűnökért nem büntet azonnal.

Guy McPherson (University of Arizona) hasonló gondolatokat fogalmaz meg: „Nagyon kevés ember maradhat életben a Földön az életet biztosítani tudó földrész összezsugorodása miatt.” A legfrissebb (2013. október) tanulmány szerint study published hasonló fog történni, mint ami 55 millió évvel ezelőtt történt, amikor is 5 °C-al volt melegebb, mint most, és ez a hőmérséklet emelkedés mindössze 13 év alatt következett be.

A Science 2013. augusztusi jelentése szerint report a klíma tízszer gyorsabban fog megváltozni, mint bármikor az elmúlt 65 millió év alatt.

James Hansen, klímakutató, állítja said: „Az Északi-sark jegének elolvadása szabad utat enged az óceán felmelegedésének, ami a vízfenék melegedését vonja maga után. Ez pedig a metánhidrát felszabadulását eredményezi. Ha ez bekövetkezi, akkor több fok további melegedéssel nézünk szembe, amit nem biztos, hogy a civilizációnk kibír. Elvileg az ember 6-9 °C melegedést még el tud viselni, de a gazdanövények kultiválása nem. Jelenleg az alapvonalhoz viszonyítva a melegedés 0,85 °C és a pozitív visszacsatolások máris beindultak. A jelek szerint 40 éven belül, de nem lehetetlen, hogy sokkal előbb elérjük az 5°C globális hőmérséklet emelkedést, ami mellett a 7-8 milliárd ember etetése teljesen kilátástalan, tehát nagy részének meg kell halnia. Ennek oka, hogy az embernek enni kell, de a növényzet képtelen adaptálódni az új viszonyokhoz ilyen rövid idő alatt.”

Végezetül pedig hadd foglaljam össze. Az elmúlt néhány évben a globális felmelegedés gyakori téma volt a blogban, amit az olvasók többsége magáévá tett. Mondhatnám megszokott, de amire még nem hívták fel a figyelmünket kellő alapossággal az a következő: A felmelegedés irgalmatlan felgyorsulásának a küszöbén állunk. Ami eddig többé-kevésbé „hobbi” volt, az igen rövid időn belül véres valósággá válik.

___________________________________________________________
A fentieket hadd egészítsem ki egy saját megfigyeléssel. Az Északi-sark körüli jég nyáron olvad, télen visszafagy, de egy kicsit mindig többet olvad és kevesebbet fagy vissza (átlagosan). A rekord olvadás 2012-ben volt, amikor is a szokásos szeptember közepén észlelt minimum a 3,5 millió km2 alá süllyedt. Ezzel szemben, egy évvel később éppen, hogy csak megközelítette az 5 millió km2-et. Ez kábé másfél millió km2-el marad el a tavalyi rekordtól. És most jön a meglepetés. Az elmúlt 3,5 hónap alatt, a visszajegesedés olyan lassú volt, hogy ebben a pillanatban kisebb területet borít jég, mint pontosan egy évvel korábban. Ez egybevág azzal, hogy néhány éven belül jégmentes lesz nyáron az Északi-sark. Akárhogy is, ráérzésem szerint 5 éven belül beköszönt a megjósolt változás.

___________________________________________________________   

___________________________________________________________

12 éve annak, hogy az elektromos írógépet felváltottam a szövegszerkesztővel. 12 éve annak, hogy csak írok, és nem igazán figyelek arra, hogy mit, mert a javítás oly egyszerű, könnyű az írógépes kínlódáshoz képest. Ez oda vezetett, hogy az évek alatt elkényelmeskedtem, ellenőrzésre szorulok, nem tudok meglenni egy lektor nélkül. Éva készségesen felvállalta ezt a szerepet, és aprólékos női türelemmel fésüli át az összes kaparmányomat. Illő tehát, hogy ott legyen a helye mellettem a bal felső ikonban.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
____________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1244) Mely országok a leginkább áldozatai a globális klímaváltozásnak?

Tibor bá’ online

 

~00000A Fülöp-szigeti Haiyan tájfun világos üzenet a természettől, hogy a jövő, amivel szembe kell néznünk, milyen lesz. A 380 km/h szélsebesség, a több mint 10.000 halott, csak számadatok, amiket sokunk el se tud képzelni. A borzalmas videó felvételek láttán elsőre az jut eszünkbe, hogy azért ez nálunk nem következhet be. Valóban tájfun a világ ezen táján nem lehetséges, de egyéb események, elsősorban földcsuszamlások, felhőszakadások, árvizek minket se fognak kímélni, és ha 380 km talán nem fogja végigsöpörni a Kárpát-medencét (legalább is egy jó ideig nem). Azonban az eddigieknél nagyobb viharokra mi is számíthatunk. Igaz az Atlanti-óceánról induló viharok erejük nagy részét elveszítik, mire hazánkhoz érkeznek. Ugyanez mondható el a Fukushimából kiinduló radioaktív szennyeződésről is. Végre van valami, amiben szerencsések vagyunk. Ugyanazokért mások többet fizetnek, mint mi. Ennek ellenére, hogy képben legyünk, érdemes felidézni a legrosszabbul járókat!

A Germanwatch nevű tudós társaság a Münich Re gigászi biztosítótársaság adatai alapján felsorakoztatta a legtöbbet szenvedett országokat 2012-ben, valamint a legtöbb áldozatot szedő katasztrófát 1993 és 2012 között.

Első helyen Haiti áll, ahol 2012-ben a Sandy hurrikán 200.000 áldozatot szedett.

Második helyen a Fülöp-szigetek állnak a 2012-es ciklon miatt, de 2013-ban minden bizonnyal, elnyerik az első helyezést.

Pakisztáné a harmadik helyezés az egyre növekvő áradások és szárazság miatt.

Az elmúlt 20 évet figyelembe véve, kiemelkedő Honduras és Burma (Mianmar), ahol mindennaposak az időjárással kapcsolatos katasztrófák.

Most mindjárt jegyezzük meg, hogy ezek az országok a legkevésbé járultak hozzá a klímaváltozáshoz. Ez jeles példája annak, hogy az élethez szerencse is kell.

A látványos és gyorsan lefutó katasztrófák mellett meg kell még említeni a kevésbé látványos eseményeket, mint a gleccserek olvadásából származó vízhiányt. Pakisztánban például 1950-ben fejenként napi 5000 liter víz állt rendelkezésre, ami mára1000 literre csökkent.  Ebből kifolyólag a vízi erőművek kapacitása csökkent, valamint kevesebb élelmiszert tudnak előállítani.

2012-re meg kell még említeni Szerbiát és Bosznia Hercegovinát, ahol kimagaslóan meleg volt a nyár, hatalmas volt a szárazság, ami jelentős termés kieséssel járt.

Végül is 2012-ben a következő rangsor állt elő az elszenvedett katasztrófák terén: haiti, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Madagaszkár, Fuji-szigetek, Szerbia, Bosznia Hercegovina, Oroszország, Nigéria.

1993-2012 időszakban pedig: Honduras, Mianmar, Haiti, Nicaragua, Banglades, Vietnam, Fülöp-szigetek, Dominikai Köztársaság, Mongólia, Thaiföld és Guatemala.

Csak tartson ki a szerencsénk!

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1237) A Haiyan tájfun a klímaváltozás következménye-e?

Tibor bá’ online

 

~00000Ezt a kérdést fel se kellene tenni, ha a világ nem lenne teli lefizetett gazemberekkel, akik mindent bedobnak, hogy kételyeket ébresszenek az emberekben. Lássuk, mit mutatnak a számok!

A Fülöp-szigetek hivatalos statisztikája szerint 1947 és 1960 közötti 13 évben a legerősebb tájfunt 1951 decemberében észlelték, amikor is 240 km/óra maximális szélsebességet mértek. 1961 és 1980 között a legnagyobb szélsebességet, 275 km/óra értékben 1970 októberében mérték. A következő két évtized legerősebb tájfunja 2006 decemberében fordult elő 320 km/óra csúcs szélsebességgel. És ugye a hírekből tudjuk, hogy a Haiyan maximuma egy elképzelhetetlen 380 km/óra volt. Aminek következménye – a videó felvételek tanulsága szerint – totálisan letarolt táj. Az tehát teljesen nyilvánvaló, hogy a tájfunok folyamatosan egyre erősebbek. Ki az a barom, aki állítja, hogy ez mindössze a napfolttevékenység minimuma miatt van, amihez az emberiségnek semmi köze. Miközben a légkör CO2 koncentrációja folyamatosan kúszik felfelé egyre növekvő sebességgel. [1960-ban 0,54 ppm értékkel nőtt egy év alatt, 2012-ben pedig 2,66 ppm-mel] Az idén júniusban elérte a „történelmi” 400 ppm értéket, és jövő júniusban minden bizonnyal 403 ppm-en fog tetőzni.

Eközben az ENSZ varsói összeröffenése nagy ívű mellébeszéléseket rendez. Vajon az elmúlt néhány év szélsősége időjárási anomáliái, például a Sandy hurrikán, az amerikai, orosz és ausztrál hőhullámok, a sarki jég rekord olvadása az ember által okozott klímaváltozás következménye-e? Mert ha igen, akkor gyorsabban kell kezelni a problémát. Problémát? Milyen problémát, a kihalásunkat? Nahát-nahát!

Na, nézzük. A viharok ereje az óceánok hőjéből ered. A Csendes-óceán pedig folyamatosan melegszik. Nyilvánvaló, hogy az egyre melegebb óceán egyre több energiát képes átadni a hurrikánoknak, tájfunoknak, és ez a jövőben is így lesz. Tehát még erősebb viharok várhatók, amiben a klímakutatók meg is egyeznek, sőt hozzáteszik, hogy a nagy erejű viharok gyakorisága is növekedni fog.

Viszont a szkeptikusok kihasználjak azt, hogy az időjárás szabálytalan tulajdonsága miatt a tudósok ragaszkodnak ahhoz az ősi megállapításhoz, hogy elszigetelt esetek semmit se bizonyítanak. Ez a vélekedés azonban változóban van. Új kutatási módszerek, és a rendelkezésre álló egyre pontosabb adatok birtokában lehetséges a szélsőséges időjárás és a klímaváltozás közé egyenlőségjelet tenni. Példának okáért egy tipikus hőhullám bekövetkezésének az esélye már meghatározható, sőt az is, hogy hasonlók gyakori bekövetkezésére milyen melegedés mellett kell számolnunk.

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a klímaváltozással a hőhullámok, szuper viharok, szárazságok előfordulása megszaporodik. Az év elején a NOAA (US National Oceanic and Atmospheric Administration), az Egyesült Királyság meteorológiai Intézete, valamint 16 más globális intézmény együttesen azt vizsgálta, hogy mennyi klímaváltozásra volt szükség ahhoz, (had possibly influenced 12 extreme weather events that occurred in 2012.) ami lehetővé tette a 2012 évben bekövetkező tizenkét szélsőséges időjárási eseményt. A napokig tartó 100 °F (37,7 °C) feletti hőmérséklet, Sandy-t, a sarki jegek rekord olvadását, az angliai esős nyarat, a spanyol szárazságot, és a többit. Az összefüggések ellen már senki se tiltakozik.

Persze a szélsőséges időjárási események okainak a meghatározása nagy kihívást jelent, de nem lehetetlen annak kimutatása, hogy például a 2010-es orosz szárazság megismétlődésének az esélye megháromszorozódott. További példák felsorakoztatása nem ütközne nehézségbe, de már csak egy figyelemreméltó adatot szeretnék közölni:

A NOAA szerint 2013 júliusa volt a 341., egymásra következő hónap (ez több mint 28 év), amikor ezek átlaghőmérséklete meghaladta a XX. század átlagát. Thomas Karl szerint (a NOAA igazgatója) a rekord döntésnek oka az üvegházhatású gázok koncentrációjának a növekedése, végső fokon az emberi tevékenység.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1200) Annyira borzasztó, hogy rágondolni is rossz

Tibor bá’ online

 

~ab057Thom HartmannThe Last Hours of Humanity (Az emberiség utolsó órái) – A kihalásig melegített Föld – – – Megjelent 2013.08.23.

A következő 22 év alatt 750.000.000 (hétszázötven millió) ember nem fog kellő mennyiségű ivóvízhez jutni a Himalája gleccsereinek a visszahúzódása miatt. Ez körülbelül annyi ember, amennyi a teljes Európában él, egészen az Ural hegységig. Nagyon sok. Főleg ha meggondoljuk, hogy a XX. század hajnalán a Föld teljes lakossága nem érte el ezt a számot.

És akkor pontosítok. Az IPCC jelentést a Financial Times (nem egy kimondott bulvár lap) 8 nappal ezelőtti számában ezzel a címmel foglalta össze: „Fő klimatológus vészjelzést adott le a Himalája gleccsereivel, kapcsolatban.” A cikk szerzője Pilita Clark egyszerűen foglalta össze a tényeket. „A Himalája gleccserei olyan gyors ütemben olvadnak, hogy 22 éven belül 750 millió ember vízellátása lesz a tét, figyelmeztetett a világ legismertebb klimatológusa.” Itt valójában Indiáról, Pakisztánról, Nepálról, és Kína egy részéről van szó, de ez nem minden. Hasonló gleccserolvadás van folyamatban, Dél Amerikában is.

Az általános vélekedés ellenére a globális felmelegedés, vagy klímaváltozás nem csak azt jelenti, hogy enyhébbek lesznek a telek, és a növények könnyebben jutnak szénhez. A kalapban az is benne van, hogy sok százmillió ember fog éhezni, szomjazni, tömegesen elhagyni az otthonát és áldozattá válni. De benne vannak még háborúk, soha nem látott erdőtüzek, az óceánok szétdúlása, és végül az emberi faj kipusztulásának igen nagy esélye. – – – IGEN, kipusztulást írtam.

A Föld történetében eddig 5 tömeges kihalás következett be, amikor is a földi élet fele kipusztult, az összes ragadozóval együtt, vagyis olyannal, mint maga az ember, és mind az 5 kihalást olyan hirtelen felmelegedés okozta, mint amit most mi emberek indítottunk be a fossziliák elégetésével.

____________________________________________________
____________________________________________________
____________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1194) A legújabb IPCC jelentés

Tibor bá’ online

 

~00000Öt évet vártunk a legújabb IPCC jelentésre, és most végre megérkezett. A jelentés több mint 800 tudós több éves munkája, amit Stockholmban alaposan átrágtak. Ez a maximum teljesítmény, amit az emberiség produkálhat 2013-ban. Ezt kritizálni, vagy ezzel egyet nem érteni a világ legnagyobb önteltsége. Az alábbiakban a RealClimate gyors előzetes összefoglalójának az összefoglalóját adom át természetesen magyarítva.

FELMELEGEDÉS: Bár a jelentés politikai okokból kifolyólag csak 95 százalékos valószínűségről beszél, valójában már nincs semmi kétség, hogy a jelenlegi globális felmelegedést az emberiség okozza. 1950 óta a természetes külső sugárzási kényszer (például a Nap) gyakorlatilag semmivel se járult hozzá az 1950-óta érzékelhető melegedéshez, amit az alábbi grafikon mutat be. A tíz éves átlagolásból világosan kiderül, hogy az elmúlt 15 év alatt a melegedés üteme egy jottányit se csökkent, a rengeteg mellébeszélés és propaganda ellenére. Ezért előre figyelmeztetek mindenkit, hogy aki ilyesmit próbál belinkelni, azt törölni fogom, mert ez most már egyenlő azzal, ha valaki bizonygatná, hogy igenis vannak boszorkányok

~ab051

Az elmúlt 30 év valószínűleg a legmelegebb legalább I.u. 1400 óta. Ennél jóval fontosabb az előttünk álló melegedés mértéke 2100-ig. A lehető legjobb becslés + 4°C ad meg, ha az emberiség nem tesz semmit. Ha azonban (ami szerintem csak egy álom) komoly mértékben visszafogja a CO2 kibocsátást, akkor és csakis akkor megúszhatjuk + 2 °C emelkedéssel, amit az alábbi grafikon mutat be.

~ab052

Fekete = a múlt, piros =  ha nem teszünk semmit, kék = ha komoly mértékben visszafogjuk magunkat. Ezt úgy emlegetik a szakirodalomban, mint a 4 fokos világ, és a 2 fokos világ. De az a 4 fok csak a legvalószínűbb, mert a szórás szerint lehet akár 5,5 °C is. Horrorisztikus.

És akkor a hab a tortára.  A felmelegedés nagy része irreverzibilis, még akkor is ha a kibocsátást nullára csökkentenénk. A globális hőmérséklet évszázadokon át meg fog maradni azon a szinten, amit elért.

Ezek nem az én szavaim. Ezeket az IPCC panel állítja, csak nem teszi hozzá, amit kellene. 1) Egyáltalán nem úgy néz ki, hogy a kibocsátást valaha is abbahagyjuk, mert ez ellenkezne az emberi természettel.  2) A 4 fokos világ az ember számára lakhatatlan. Az emberiségnek van egy-két még elfogadható évtizede, amit egyre kellemetlenebb klíma követ. Majd még 2100 előtt az élet lehetetlenné válik. Az emberiségnek annyi. És elnézést kérek, amiért ezt néhány hónappal korábban, a saját szakállamra leírtam.

____________________________________________________
____________________________________________________
____________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(1179) Curix Szövegelése helyett tények

Tibor bá’ online

 

~00000Index és Origó helyett a Magyar Meteorológiai Szolgálat adatait az alábbiakban olvashatjátok. Amiből az szűrhető le, hogy az érzetet, a benyomást, teljes mértékben alátámasztja a mérés! Vagyis nem mi puhultunk el, nem a panaszkodás miatt érezzük melegebbnek a nyarakat, hanem tényleg így van.

Az országos  hőmérséklet átlagban hozzávetőleg 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt a megszokottnál, vagyis 1901 óta az idei nyár volt a tizedik legmelegebb, amely kiemelkedően napfényes is volt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az MTI megkeresésére.

A nyári országos átlaghőmérséklet 21,2 fok volt, és külön-külön mindhárom hónap is melegebb volt, mint a normálértékek, amelyeket az OMSZ az 1971-2000 közötti időszak átlagából számít ki. Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy használható legyen Magyarország éghajlatának általános jellemzésére.

A normál júniusi országos átlaghőmérséklet 18,7, a júliusi 20,38, az augusztusi 20,03 fok. Ehhez képest júniusban 19,4, júliusban 22,18, míg az augusztusban 22,03 fokos országos átlaghőmérsékletet mértek. Az augusztusi átlagérték 2 fokkal volt magasabb a normálnál, ezzel az idei augusztus a hetedik legmelegebbnek számít 1901 óta.

A meteorológiai szolgálat nyári napnak azt nevezi, amikor a maximum hőmérséklet eléri, illetve meghaladja a 25 fokot. Ilyenből egy nyáron általában 56 van, most viszont a három hónap alatt 68 igazi nyári napot jegyeztek fel. Hőségnapnak azt nevezik, amikor a legmagasabb hőmérséklet legalább 30 fok. Ilyen napból a szokásos 18 helyett 32 volt az idei nyáron.

Mindezeken felül a korábbi évekhez képest a legszembetűnőbb különbség a forró napok számában adódott. Az idén nyolc olyan nap volt, amikor a hőmérsékleti maximum elérte vagy meghaladta a 35 fokot, míg a harmincéves átlag mindössze egyetlen nap. A nyolc forró napból öt augusztusban volt. Júniusban, júliusban és augusztusban is több olyan nap volt, amikor a napi legmagasabb minimum- és maximum-hőmérsékleti rekord is megdőlt.

Országos viszonylatban a 2013-as nyár legnagyobb hőmérsékleti értékei mindhárom hónapban sorra a második helyen végeztek az “örök rangsorban”. Például az augusztus 8-án, Győrhöz tartozó Likócson jegyzett 40,6 fokos napi maximum-hőmérséklet az idősorok kezdete óta a 2. augusztusi és egyben a 2013 nyarán mért legmagasabb maximum-hőmérséklet.

A nyár legmagasabb napi átlaghőmérsékleteit július végén, augusztus elején mérték. A meteorológiai szolgálat ennek kapcsán felidézte, hogy az országos tiszti főorvos július 24-én másodfokú, 25. és 29. között harmadfokú intézkedése lépett életbe a hőség miatt. Augusztus 2. és 5. között is a második fokozat, vagyis hőségriasztás, majd 6. és 9. között ismét a harmadik fokozat, vagyis hőségriadó volt érvényben.

Az OMSZ – amely más hőségfigyelmeztetési rendszert alkalmaz – összesen 21 napon adott ki legalább narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetést az ország valamely területére. A legmagasabb fokú, piros figyelmeztetés 11 napon volt érvényben, két napon, augusztus 7-én és 8-án az egész országban.

A meteorológiai szolgálat hangsúlyozta, hogy hőségperiódusok régebben is voltak, ugyanakkor “az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk”. Az OMSZ klimatológiai adatbázisában végzett elemzések szerint a nyári középhőmérséklet emelkedett leginkább a múlt század eleje óta, amely a hőséghullámok sűrűbb előfordulásában is megmutatkozik.

A hőséghullámok hossza is emelkedett az elmúlt években. Az ilyen napok számát tekintve az első helyen az 1994-es, a második helyen a tavalyi év áll. Az idén és 2007-ben egyaránt 8 napos hőséghullám a harmadik leghosszabbnak számít a hosszú hőséghullámok között.

2007-től kezdődően az összes nyári időszak az első 15 legmelegebb nyár között kapott helyet. Országos átlagban 1901-től kezdődően Magyarországon a 2003-as nyár volt a legmelegebb, melyet a 2012-es, majd a 2007-es nyár követ – írta a meteorológiai szolgálat.

http://hvg.hu/idojaras/20130905_forro_volt_a_nyar#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2013_09_05&type-id=HvgDaily&user-id=3485CDD6&utm_content=normal

Tisztelt szkeptikus faszok! A globális felmelegedés TÉNY. Nem állt le a melegedés. Nem jön egy új lehűlés. A zavarkeltést abba lehet hagyni.

_________________________________________________
_________________________________________________
_________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1170) A klímaváltozás civilizációnk bukásához vezet

 

Tibor bá’ online

Breaking news a poszt végén.

 

~00000„A fenntartható növekedés megvalósítása nélkül több milliárd ember veszti el életét.” Ismerteti olvasóival az angol „The Independent”,  még mielőtt a kutatási eredményeket hivatalosan nyilvánosságára hoznák a 6700 oldalas „State of the Future” (A jövő helyzete) cím alatt, amit az UNESCO, a Világ Bank, a Pentagon és a Rockefeller Alapítvány szponzorált. A tanulmányt a világ 2700 élenjáró tudósa állította össze. Ban-Ki-moon az ENSZ főtitkára szerint a tanulmány „az ENSZ, a tagállamok, és a civil szervezetek részére felmérhetetlen értéket képvisel.”

A tanulmány főtémája a globális gazdasági válság hatása, ami folyamatosan csökkenti az emberiség rendelkezésére álló élelmiszer mennyiségét, növeli a szegénységet, rontja a tiszta energia előállításának lehetőségét és kifejezetten demokráciaellenes. Az emberiség felének szembe kell nézni a nagyfokú munkanélküliségből fakadó erőszakos cselekedetek, felkelések bekövetkezésével, amihez társulni fog a víz, élelmiszer, és energia hiány, valamint a klímaváltozás összesített hatása. Idézet a jelentésből: “The scope and scale of the future effects of climate changeranging from changes in weather patterns to loss of livelihoods and disappearing stateshas unprecedented implications for political and social stability.” a következőket jelenti. „A klímaváltozás jövőbéli hatásának mértéke és elterülése – amihez az időjárás megváltozása, az életlehetőség elvesztése és országok eltűnése tartozik – soha nem tapasztalt politikai és társadalmi instabilitást fog eredményezni.”

A tanulmány összeállítói – véleményem szerint – nem voltak képesek megállni, hogy ne rakjanak be egy nagyadag optimizmust is. „A globális gazdasági krízis és klímaváltozás segíthet az emberiségnek abban, hogy adja fel önző magatartását és felelősségteljesebb döntéseket hozzon.” [Vagyis Kedves Loránd, ezzel a hatalmas ötlettel mások is előálltak már] Még jó, hogy a feltételes módot használták a megfogalmazásban. Tényleg kíváncsi vagyok, hogyan válik az inherensen önző Emberből a mások érdekeit is figyelembe vevő „embertípus”, amivel, ha jól emlékszem Sztálin már kísérletezett, meglehetősen csúfos eredménnyel.A föld

A nyomor ellenére hatalmas technológiai fejlődést ígérnek. Például nano-medicinát, ahol a vérsejtméretű nano-robotok a sérült emberi sejteket atomról atomra újjáépítik. Ennek is megvannak a hátrányai – vallják be – mert a jövőben akár egyetlen egy ember is képes lesz működésbe hozni tömegpusztító fegyvert (ami alatt hidrogénbombát kell érteni). Felsorolnám még a várható negatív hatásokat, amiket a tanulmány – nem túl lelkesen de – felsorakoztat.

Legelső jelenség az élelmiszerek és az energia árak növekedése lesz, illetve vízhiány és növekvő menekülthullám a romló környezeti és gazdasági állapotok miatt. Ebből következik a világ felének társadalmi instabilitása és a felbukkanó villongások. Várható a szervezett bűnözés felvirágzása, ami globálisan 3.000 milliárd dollár „bevételt” jelent. Összehasonlításnak megjegyzendő, hogy a világ összes országának együttes katonai kiadása ezen összegnek mindössze a fele. A klímaváltozás hatása növekedni fog, 2025-re 3 milliárd embernek nem lesz ivóvize. A vidéki tömegek nagyvárosokba menekülnek, illetve ellepik a természetvédelmi területeket, ami új járványok felbukkanásának melegágya lehet. Minden állami erőfeszítés ellenére a globális környezetvédelem romlani fog. Ez szükségessé tenné az országok közötti megállapodásokat, aminek hiányában ellenségeskedések léphetnek fel. Ez különösen érvényes az USA-ra és Kínára.

A tanulmány kitér még arra a jelenségre, hogy az események gyorsabban következnek be, mint a megelőző intézkedések. Más szavakkal, az emberiség nem tervez, hanem kullog a bekövetkezett katasztrófa után. A záróakkord szerint: “There are answers to our global challenges, but decisions are still not being made on the scale necessary to address them. Vagyis: „A globális kihívásra megvannak a megfelelő válaszok, de olyan méretű döntések még mindig nem születtek meg, amelyekre szükség lenne.” Ha valaki engem megkérdezne, akkor elárulnám, hogy nem is fognak, mert ezek csak szép szavak, hogy azok is oda figyeljenek, akik rettegnek a rossz hírektől.

Breaking news

Entergy Corporation bejelentette, hogy a Vermont Yankee Nukleáris Reaktort véglegesen leállítja. Az ok, hogy (másik 22 USA reaktorral együtt) a Fukushimai reaktorokkal megegyező forróvízes rendszerű reaktorokat gyenge szerkezet tervezésűk miatt módosítani kellene, ami a várható költségek miatt nem lenne gazdaságos. Listen InAmi némileg meglepő a nagyközönség számára, hogy becslések szerint a leállított reaktort még legalább 20 éven át kell hűteni, és akkor még ott van a visszamaradt radioaktív anyag, amivel nem tudnak mit kezdeni.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1163) HŐHULLÁMOK

Tibor bá online

 

~ab024Kertem vén diófájának árnyékában (én ültettem 30 évvel ezelőtt) 35°C a levegő hőmérséklete, amit lassan már kezdek nagyon unni. Betámolygok a néhány fokkal „hűvösebb” szobámba, ahol a számítógépemen vár egy poszt, most küldték át Amerikából a következő csábító címmel: 2040-re a szélsőséges hőhullámok száma megnégyszereződik – bájos. Ha megengeditek, lefordítok pár bekezdést, csak úgy találomra.

Sziasztok srácok, remélem, jól vagytok. Ez csak egy gyors bejelentkezés, mert szeretnélek benneteket emlékeztetni, hogy pillanatnyilag a szó legszorosabb értelmében szétdúljuk a bolygónkat, poklot gyártunk a Földből. Egy új tanulmány tartalma According to a new study némileg el fogja szarni a hangulatodat, mert a jelek szerint a szélsőséges hőhullámok szinte lehetetlenné fogják tenni a gabonatermelést, ráadásul várhatóan horrorisztikusan lesznek és gyakoriak a következő 30 év alatt. És most jön a legrosszabb hír, tehát ülj le, ha még nem kaptál infarktust – ez akkor is be fog következni, ha az emberiség, mától visszafogná az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szóval tegyük egyértelművé, amiket most tapasztalunk, ezek a hőhullámok az 1950-es években kezdődtek, és ebben a pillanatban a globális szárazföld területének 5 százalékát érintik egy adott időben. Legalább is Dim Coumou klimatológus szerint, aki a Potsdami Klimahatáskutató Intézet munkatársa. Ha légkör CO2 tartalma tovább növekszik (mint tudjuk már átlépte a 400 ppm határt), akkor 2100-ra a szélsőséges hőhullámok a szárazföld 85 százalékán lesznek jelen. Az ennél is nagyobb hőség pedig 60 százaléknál lesz tapasztalható. Na, ezt nevezik földi pokolnak. Ennek az emberiségre mért hatásáról mindenki elgondolkodhat.

Eddig szólt a fordítás, még csak annyit, ha a belinkelt url-t nem nyitottad ki, akkor még leírom, hogy James Hansen, a globális felmelegedés atyja szerint 1950 és 1980 között egy-egy extrém hőhullám előfordulási valószínűsége 1:300volt. Ez mára 1:10-re növekedett. Ez tehát nem tudományos elmélet, hanem tudományos TÉNY.

Most néztem utána. A légkör CO2 tartalmának mérése 1959 óta folyik. 1961-70 között évi gyarapodás 0,9 ppm volt, 1981-90 között ez az érték 1,55 ppm-re nőtt, 2001-2010 között tovább növekedett 2,04 ppm-re. 2012 júliusa és 2013 júliusa között 2,93 ppm volt a növekedés, ami t9öbbmmihnt háromszorosa az 1960-as évekének. Vonjátok le belőle azt a következtetést, amit akartok.

~ab025New York – Brooklyn – Coney Island – 2012 egyik hőhulláma alkalmából
__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1162) Metán, a vég kezdete

Tibor bá’ online

 

~00000Nem kell cicizni, az olvadó permafrostból felszabaduló metán hatása a Föld klímájára felbecsülhetetlen. Az Északi-sark jege soha nem látott mértékben olvad, a legközelebbi szárazföldek (Alaszka, Szibéria) hatalmas permafrost területei olvadó félben vannak. Száz meg száz kilométereken át a megolvadt pocsolyákból buborékokban tör fel a metán. Hidrátok formájában, a föld alatt 50 gigatonna metán van, ami ha felszabadul, pillanatok alatt (számítások szerint 2035-re) a Föld átlaghőmérséklete el fogja érni a kritikusnak mondott + 2°C melegedést (konzervatív becslések szerint). Ez az az érték, amit az emberiség még el képes viselni.

~ab023

A kiáramló metán növeli az átlaghőmérsékletet (ami az Északi-sarkon + 0,8 °C helyett már ma + 6°C körül van), ami további metán kiszabadulását eredményezi. Felgyorsul a sarki jég olvadása, a víz felülete sokkal több hőt nyel el, mint a fehér jég, ami további gyorsulást eredményez.

2035 –öt én egészen biztos nem érem meg, de főleg a fiatalabb olvasok még bőven az élők sorában lesznek. Az életkörülmények iszonyatossá fognak válni, amire nem felkészülni halálos bűn. Mik várhatók?

Néhány éven belül a nyári, hosszan tartó kánikulák annyira kibírhatatlanok lesznek, hogy aki csak teheti klímaberendezést fog beépíteni a lakásába. Az igazi pokol akkor következik be, a mikor áramkimaradás következik be, aminek igen nagy a valószínűsége.

A klímaváltozás az igen enyhe európai telek alatt napokig tartó olyan szélsőségeket fog produkálni, mint amit az idén „élvezhettünk” a tél végén. Soha nem tapasztalt viharok lesznek egyre gyakoribbak. Hatalmas mennyiségű esők fognak lezúdulni igen rövid idő alatt (jéggel kombinálva) amiket hosszú szárazságok követhetnek. Soha nem tapasztalt folyóáradásokat néhány héten belül szinte kiszáradt folyómedrek követhetnek. A mezőgazdasági termelés jelentősen vissza fog esni, az élelmiszer árak az egekbe szállnak. Szúnyogok és más paraziták fognak ellepni soha nem tapasztalt mértékben, amiket ismeretlen betegségek követnek a szarrá rombolt egészségügyi ellátás mellett. És ez még nem lesz az „igaz” geddon, csak az előjáték.

~ab020

A releváns posztokban végigolvastam a tízezerszer lefuttatott különböző modelleket, mert a klimatológusok roppant lelkiismeretes munkákat végeznek. Ezeket azonban nincs értelme végignyalni, elég, ha a végeredményt a 2035-öt megjegyezzük, aminek egyetlen feltétele, hogy az 50 gigatonna metán 2025-ig az atmoszférába kerüljön. Annyit kell még hozzátenni, hogy ez akkor érvényes, ha az emberiség folyamatosan nem tesz semmit, hogy ezt elkerülje (amire én mérget mernék venni). Ha tesz, akkor a 2035 kitolódhat – egyes modellezések szerint 2040-re, mások szerint egy kicsit tovább, de nem kerülhető el.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1161) A tengerszint emelkedése

Tibor bá’ online

 

~00000Néha a kis számok nagy dolgokat rejtenek magukban. Az óceánok szintjének emelkedése a XX. század alatt mindössze 200 mm volt, aminek fő oka a globális felmelegedés 0,7 °C értéke, ami természetesen az emberiségnek köszönhető az üvegházhatású gázok kibocsátásával. Ez a 200 mm nem tűnik annyinak, amiért aggódnunk kellene. Viszont az is igaz, hogy a XXI. században a szint emelkedése folytatódni fog. A nagy kérdés az, hogy mennyivel? A szakirodalomban található maximális érték 2 méter. Ha ez bekövetkezik, akkor az emberiség felkötheti a gatyáját, hogy ehhez adaptálni tudja magát, legalább is a tengerparti városokban. Viszont a századvégén az emelkedés nem fog leállni. A múltbéli adatok azt mutatják, hogy melegebb klíma esetén a tengerszint több méterrel volt magasabb a mai állásnál. Hogy ezt direktben nem tapasztaljuk annak oka, hogy hatalmas víz és jégtömegről van szó, ami rendkívül nagy ezért a melegebb levegőtől csak lassan képes átvenni a hőt, de elkerülhetetlenül. Ez azt jelenti, hogy ha le is állna a globális felmelegedés, az óceánok melegedése tovább tartana. Nagyon alapos számítások azt mutatják, hogy az ipari forradalom hőmérséklet átlagához viszonyítva egy fok Celsius hőmérséklet emelkedés az óceánok vízszintjét 2,30 méterrel emeli meg. Ez azt jelenti, ha ma leállna a globális melegedés, akkor is 2,10 méter emelkedés lenne még várható, de hogy ez milyen gyorsan következne be, azt nem lehet tudni. Mindössze annyi mondható bizonyosan, hogy nem lehet több mint 2000 év. Ezek szerint a 2,30 méter vízszintemelkedés nem a XXI. században fog bekövetkezni. De mikor?

Harmincöt évvel ezelőtt hangzott el John H. Mercer fizikus figyelmeztetése: az emberiség üvegházhatású gázok kibocsátása a Föld felmelegedését vonja maga után. Dr. Mercer cikke a Nature-ben jelent meg West Antarctic Ice Sheet and CO2 Greenhouse Effect: A Threat of Disaster, ami elég vészjóslóan hangzott (A Nyugat Antarktisz jégtáblája és a széndioxid üvegház hatása katasztrófával fenyeget). A cikkbe a szerző felhívta a figyelmet a jégtáblák szokatlan topológiájára unusual topography of the ice sheet mert annak legnagyobb része a tengerszint alatt van.

~ab022

Klimatikus változás esetén az egész (geológiai mércével mérve) igen gyorsan összeomolhat, mintegy 5 méter szintemelkedést okozva. Az elmúlt 35 év alatt sok minden kiderült, de hogy a Dr. Mercer által jelzett gyors emelkedés valós tényt takar-e, azt nem tudják.

Dr. O’Leary és öt munkatársa az ausztrál Curtin egyetemről több mint 10 éven át tanulmányozták a Nyugat Ausztrál tengerpart mintegy 2000 kilométeres szakaszát, ahol a világon egyedülálló biztonsággal lehet következtetni a múltbéli tengerszintekre. A vizsgálatok szerint az utolsó jégkorszakot megelőző meleg időszak alatt (Eemian, i.e. 130.000-114.000) a Föld hőmérséklete hasonló volt ahhoz, ami – köszönet az emberi tevékenységnek – előtt állunk, tehát felmérhetjük azt, ami várható. Eemian világban a tengerszint több ezer évre stabilizálódott körülbelül 4 méterrel magasabban, mint a jelenlegi állapot, de ami tényleg érdekes, hogy mi történt ezt követve. Dr. O’Leary csapata elsöprő bizonyítékot talált arra, hogy az Eemian kor végén a tengerszint hirtelen legalább 5 métert emelkedett, így összességében közel 10 méterrel volt magasabb, mint most. A kutatók biztosak abban, hogy ehhez a hirtelen emelkedéshez 1000 év se kellett, de hogy mennyivel volt kevesebb, az nem megmondható.

Egy másik tengerszintkutató tudós Andrea Dutton szerint egy ilyen hatalmas és gyors változás csak úgy képzelhető el, ha vagy a grönlandi vagy az antarktiszi jégtábla összeomlik. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha valamelyik helyen jelentős instabilitás áll fenn, ami melegedés esetén felborítja az elrendeződést.

Stanfordi tudósok szerint az ember által kibocsátott gázok hatására – a számítások szerint calculated recently  – a klíma sokkal gyorsabban változik, mint bármikor a dinoszauruszok óta.

Minden esetre, ha a 10 méter emelkedéshez néhány ezer évre van szükség, az emberiség (már ami megmarad belőle) tud hozzá alkalmazkodni, de ha 100 év alatt 2-3 méter várható, akkor az adaptálódás elképzelhetetlen. Sajnos a számítások azt mutatják, ha most azonnal abbahagynánk a CO2 kibocsátást, akkor az emberiség megúszná egy 2 méteres emelkedéssel. De nem fogja, mert képtelen változtatni a megszokott életén.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1130) + 6° Celsius

A jövőnk véget értGondoljuk tovább a “múltkorit”, Az teljesen egyértelmű, hogy a széndioxid kibocsátást az Emberiség nem hajlandó abbahagyni. Valójában az Emberiség nem hajlandó lemondani arról a kényelemről, amit a fosszilis energiák elégetése számukra biztosít. Alternatívához csak akkor fog nyúlni (illetve nyúlna), ha a fossziliák elfogynak. Az Ember ha kell, ha nem éjjel-nappal utazik, télen fűt, nyáron légkondíciónál, az égvilágon mindent energiával működtet a fogkefétől kezdve, a habverőn át egészen a lombfelszedésig vagy hólapátolásig. Lovakkal, ökrökkel nem bajlódik, műtrágyát használ és légkondicionált traktorral szánt és takarítja be a termést, miközben létszáma túllépett a 7 milliárdon. Éppen ezért pusztán idő kérdése (30-50 év?), hogy elérjük a 6 fokos felmelegedést. Ugyanis ennyire van a Földön „üzemanyag”. Ilyen már volt 251,4 millió évvel ezelőtt (hibahatár ± 30.000 év), poured carbon dioxide into the atmosphere, amit a paleontológusok úgy neveznek, hogy mass extinction a nagy permi kihalás, amit összesen két gerinces állat élt túl, akiknek sikerült lemenekülni a mai Antarktisz fű borította területére. A Földnek 10 millió évre volt szüksége ahhoz, hogy visszaálljon az egyensúlyi állapot. Tehát, amivel ma szembenézünk az nem unikum. A +6°C elérésének folyamata már elindult. Ma ugyan még lehetne lépni, hogy megálljon valahol +6°C előtt, de ne áltassátok magatokat, nem fogunk lépni egyetlen egy lépést se a helyes irányba. Kár engem ezért cikizni, mert akik ennél optimistább szöveget nyomnak, azok vagy nem tudják, mit beszélnek, vagy egyszerűen nem merik megmondani az igazat. A tény az, hogy már megjelentek az első vesztesek, akiket nem kell győzködni a valóságról. Íme, egy kis ízelítő:

Mohammed Nasheed a Maldív-szigetek elnöke jelezte, hogy az óceán minden évben egyre nagyobb partszakaszt kebelez be. Ha, ez így megy tovább, a szigetek hamarosan teljesen víz alá kerülnek.  

Északon az inuit indiánok állítják, hogy vadászmezeik sorra olvadnak bele az óceánba, és egyre nehezebb zsákmányt szerezniük.

Bangladesben a tengerparton a helyiek az arra járó idegeneknek megmutatják, hol állt a házuk 2 évvel ezelőtt, kb. 5 km-re a parttól, bent a tengerben. A házkörül lévő fák és a kunyhó látcsővel még látható.

Dél-Kalifornia: Évről-évre egyre több erdőtüzet láthatnak saját TV készülékeiken. Az ott élők számára az erdőtüzek hozzátartoznak a mindennapi élethez. erdőtűz

A darfuri határ mentén az ENSZ kiküldött a következő jelentéssel tért vissza. „A letelepedett parasztok és a nomád pásztorok békés egymás mellett élésben használták a környéken fellelhető ivóvizet. Aztán a múlt század 90-es éveiben a víz kezdett elapadni. Aztán amikor a vízforrás kiszáradó félben volt, az emberek elkezdték egymást öldökölni a megmaradt víz birtoklásáért.”

Ezt Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára így összegezte: „Amikor az élet fenntartásához szükséges dolgok – víz, étel, termőföld – eltűnik, az emberek nem várják, hogy meghaljanak, elkezdik gyilkolni egymást.” Nekem ezt egy kicsit furcsa volt olvasni, mert pár hónappal ezelőtt pontosan ezt írtam a blogomba. Senki se döglik éhen békésen, előbb tesz valamit!  

Mit várhatunk +6 fok esetében? Olyan erős hurrikánokat, amiknek nyoma máig megmaradt az óceán fenekén. OK, a hurrikánok ellen lehet védekezni, erős beton épületekkel, de a levegő oxigén tartalmának 15 %-ra csökkenését nem lehet kivédeni. Ez azt jelenti, hogy mozgás nélkül is kapkodni kell a levegőt. És akkor még ott van a múltkor említett 35°C (vagy e feletti) meleg plusz az elviselhetetlen légnedvesség. Nem kell mondani ember ezt nem éli túl. Hogy bekövetkezik az biztos, csak még nem tudjuk, hogy mikor. Egy dolgot biztosra veszek, ahogy a világon minden beruházás a végén többe kerül, mint a tervezett összeg, ugyanúgy minden klímával kapcsolatos előrejelzés optimistább, mint a valóság. Eddig legalább is ezt lehetett tapasztalni.

Ps: A fent látható könyvből már minden példány gazdára talált, de kérésre el tudom küldeni az E-formátumban.

________________________________________________________
________________________________________________________

Gondolkozzunk reálisan! Senki se született jósnak, mindenki feltételezésekből indul ki. Két lehetőség van: 1) “pesszimizmusom” megalapozatlan. 2) Megalapozott. Ha az első eset jön be, akkor majd jót nevettek rajtam, és a felhalmozott tartalékokat, gyógyszereket, egyéb eszközöket vagy felhasználjátok, vagy elteszitek emlékbe. Ha viszont a második eset áll elő, és igazam lesz, akkor mi lesz veled és a felkészületlen családoddal? [Én nem foglak kinevetni.]  Még mindig reálisan! Az életkörülmények – elsősorban a klímaváltozás, és annak hozadéka miatt – egyre mostohábbak lesznek, ami előbb vagy utóbb (még a + 6°C bekövetkezése előtt) nagyon csúnya társadalmi felforduláshoz vezet. Élj normál életet, ne rettegj, de gondolj a borús jövőre is.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1120) Klíma betegség?

Tibor bá’ online

 

~00000Ha még nem hallottál volna a völgylázról, akkor nem vagy egyedül (lehet, hogy azonos a Q-lázzal). Olyannyira, hogy számtalan családi orvos félrediagnosztizálja. Kaliforniában 1998 és 2011 között a megbetegedések éves száma 850 százalékkal nőtt. A betegség megkapható spórák belélegzésével, amiket a szél, vagy emberek, állatok mozgása kavar fel. Na jó, de hol volt ez eddig?

A szakértők szerint a gombafélék igen érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra. A melegebb, szárazabb klíma mellett a spórákat szállító por könnyebben száll, tehát a globális felmelegedéssel segítünk be a spórák hatékonyságába.

A betegségnek több szimptómája is van, és fájdalommal, elgyengüléssel jár, és néha halálos. Az influenzához hasonló tünetei vannak, de a fertőzés a tüdőből átmehet az agyra, a csontokra, bőrre, és még a szemekre is, aminek megvakulás, tüdő elégtelenség, és akár halál is lehet a következménye. A betegség tehát nem vicc, de hogy ezzel egészen tisztában legyünk, íme egy amerikai pasi leírása:

Nálam e betegség kétoldali tüdőgyulladással járt, amihez hozzátartozott az éjszakai izzadás. Mindjárt a kezdetén a  Diflucan gombaelleni gyógyszerből a megengedett legnagyobb dózist kaptam. Ennek a hatása hasonlít a rákos betegek kemoterápiájához. A hajam mellett kihullott még a szempillám, a szemöldököm is. A szájüregem, és az orrjáratom teli lett sebekkel. Ajkaim kiszáradtak és felrepedeztek, az ízületeim igen fájdalmassá váltak, ami miatt a járás lehetetlenné vált, oly annyira, hogy a vécére járás maximális erőfeszítésembe került. Folyamatosan vizsgálták a véremet a májfunkció ellenőrzése végett, de szerencsére megúsztam.

Nem túl nagy ügy. Magyarországon is terjed a Q-láz, ami egy teljesen új jelenség. A legújabb jelentés szerint nem tudják, honnan indul ki, de háziállatokat feltételeznek. Annyit azonban tudomásul kell vennünk, hogy a globális felmelegedés egészen biztos fog még számtalan kellemetlen meglepetést okozni.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(1116) Erdőtűzek

Tibor bá’ online

 

~at0002Az igazán fontos hírekkel nem foglalkozik a média, nem „összeesküvésből”, hanem egyszerű tudatlanságból, mert alig fognak fel valamit a hosszú távú lényegből. Íme, mire bukkantam. Worst wildfire in Colorado history destroys hundreds of homes, kills two. [Colorádó állam történetében a legvadabb erdőtűz, már eddig is sok száz családi ház esett – áldozatul, ketten már meghaltak] 2013.06.17.

Az USA délnyugati államában, Colorádóban pillanatnyilag minden idők legvadabb erdőtűzével küzdenek a tűzoltók. A tűzet először múlt csütörtökön észlelték a 83-as műúton közel Colorado Springs-hez. Vasárnap estig közel 500 km2 erdő égett le, 482 családi ház esett áldozatul. A jelentések szerint ketten életüket vesztették a tűzben. Bár a hétvégén nem várt eső érkezett, a helyzet reménytelen. Több ezer embert kiparancsoltak otthonából. Összesen 38.000 helyben lakó hagyta el eddig az otthonát. Az eddigi rekord, a múlt évi erdőtűz következményeit a jelenlegi már túlhaladta. A „hivatalos” értékelésbe már belopta magát a sokáig tagadott tény: „A colorádói erdőtűz közvetlen következménye a globális felmelegedésnek.” Az erdőtűz „szezon” pillanatnyilag 2 hónappal hosszabb, mint a közelmúltban. Az ok a tavaszi és nyári középhőmérséklet növekedése, és a téli hó korábbi olvadása.  

Ez a kép a héten nem Siófokon készült, hanem Alaszkában
Ez a kép a héten nem Siófokon készült, hanem Alaszkában

Az esetnek ez a természet felöli oldala, a politikusok részéről pedig a totális közömbösség érzékelhető, miközben az extrém időjárás anomáliák fokozódnak. És fokozódnak, mert egy nappal később jött a hír, hogy Alaskát elkapta egy hőhullám. Anchorage-ben napok óta 27 °C-t mérnek, de a Talkeetna nevű apró alaszkai településen egy elképesztő 36°C-ről számolnak be. Miközben egy hónapja még havazott.

Persze a köznép nem tud ezekről, akik tudnak róla, azokat nem érdekli. Valahol eldöntötték, hogy túl sokan vagyunk. Ha az 5 százalékba akarsz bekerülni, akkor készülj fel a legrosszabbakra!

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(1063) Mi a CO2 pillanatnyi helyzete?

Tibor bá’ online

 

~at0002Erre a címre (Mi a CO2 pillanatnyi helyzete?) válaszolhatnék egyetlen szóval: szar, vagy egyetlen adattal: 396,8 ppm (2013 februári adat), de – sajnos – ezt lehet egy kicsit cifrázni. Először azonban nézzünk rá az itt látható grafikára. A vörös pontozott vonal: — o — o — a havonta mért értékeket mutatja, és azért hullámzik, mert a növények fotoszintézise felvesz széndioxidot ami viszont az évszakok változásának megfelelően ingadozik. A csúcsértéket minden évben május vége felé mérik, ami után kezd visszacsúszni, de sose az előző év minimumáig. A fekete pontozott vonal a kiátlagolást mutatja, de pillanatnyilag nem témája posztnak.

~at505

Nekem úgy tűnik, hogy a Földnek két stabil állapota van, amik között az átmenet nem fokozatos. A Föld egészen egyszerűen, bizonyos periódusokat követve az egyik állapotból a másikba ugrik. A jégrétegekbe zárt levegőbuborékok részletes analízise azt mutatja, hogy ehhez a két stabil állapothoz két különböző CO2 szint kapcsolódik. A jégkorszak alatt 190 ppm, az interglaciális időszakban pedig 280 ppm. E két értéktől eltérő, más CO2 koncentráció huzamosabb időn át nem tapasztalható. Ebből arra lehet következtetni, hogy a földi klíma jégkorszakba be, és jégkorszakból ki „táncolásának” fő oka, a széndioxid vándorlásából adódik, a szárazföld, óceán és atmoszféra között.

Hogy is van ez? A fentiekben azt állítottam, hogy most, vagyis egy interglaciális időszakban az atmoszféra CO2 tartalma 280 ppm. Ez az érték azonban mára – köszönet az ember 200 éven át folytatott ipari tevékenységének – már elérte a 398 ppm-et. Ennyi CO2 a légkörben az elmúlt 650.000 évben sosem volt, ezért nem lehet tudni, hogy ez a közeljövőt illetően hatásában mit jelent! Innentől kezdve mindenki arra tippel, amire akar, de tudományos szinten maradva a következőket kell megfontolás tárgyává tenni: a globális felmelegedéssel kapcsolatos hagyományos (általam nem elfogadott) gondolatfuttatással készült előrejelzések szerint a CO2 koncentráció növekedését egy fokozatos fölmelegedés követ, és mivel a CO2 koncentráció emelkedése előre kiszámítható, a hőmérséklet változás mértékét is előre meg lehet jósolni, és a számítások eredménye az ember számára elviselhető. Ugyanis, a számítások szerint, a CO2 koncentráció megduplázódása, vagyis 560 ppm elérése, mindössze 1 °C átlaghőmérséklet emelkedést eredményez, miközben jelenleg már bezsebeltük a 0,8 °C növekedést, és hol vagyunk még az 560 ppm-től? (becslésem szerint kb. 35 év)

Csakhogy a jégkorszakok váltakozásának fent ismertetett mechanizmusa nekem azt sugallja, hogy az eljövendő klíma nem ezt az utat fogja járni. Valójában én azt jósolom meg, hogy az egyre emelkedő CO2 szint a rendszerben minden figyelmeztetés nélkül hirtelen beindít egy drámai pozitív visszacsatolást, és a Földön be fog következni egy harmadik, teljesen ismeretlen és kiszámíthatatlan stabil állapot valahol a 400 + ? ppm CO2 koncentrációnál.

Mint már jeleztem Mauna Loa legutolsó adatai szerint a légkör széndioxid tartalma 396,8 ppm. Az USA Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) bejelentette, hogy a CO2 növekedés gyorsabb, mint számították. Érdekes visszalapozni a CO2 éves növekedésére.

1960-ban az éves CO2 növekedés 0,54 ppm

1970-ben az éves CO2 növekedés 1,06 ppm

1980-ban qz éves CO2 növekedés 1,73 ppm

2003-ban az éves CO2 növekedés 2,29 ppm

2013-ban az éves CO2 növekedés 3,30 ppm

Ennyivel termelnénk több széndioxidot? Nem egészen, a klimatológusok véleménye szerint a Föld már nem képes a fokozódó széndioxid mennyiséget felszívni, pedig a klíma előrejelzéseket adó modelleknél feltételezték, hogy az ember által termelt CO2 mennyiség felét óceánjai és erdei felfogják. Ez a feltételezések azonban túl optimistának bizonyulnak. Martin Parry az IPCC egyik vezető tisztségviselője szerint „Mindenféle szövegelés ellenére a helyzet egyre rosszabb. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése gyorsul. A klímaváltozás hatásai már érezhetőek, és ezek az érezhető hatások is nyilvánvalóan növekszenek.”  Minden esetre ez év júniusában a CO2 koncentráció át fogja lyukasztani a 400 ppm szintet. Mindent összevetve, az általam 2004-ben megjósolt pozitív visszacsatolás „megfutása” már beismerten beindult.

______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(994) A klímaváltozás mértékét alulbecsülték

Tibor bá’ online

 

~00000A tudós nem politikus, és természetesen nem kapcabetyár. Ha valamire rájön, kiszámol, kísérletekkel igazol, akkor az eredményt óvatosan közli, mert annál nincs nagyobb blama, mint ha állítását mások cáfolják, vagy eredményeit korrigálják. Az utca embere számára ezt azt jelenti, hogy a tudós sose mond nagyot, inkább kicsit. Ezt tették a klímakutatók is. Jelezték, hogy hát „van egy kis probléma, jó lenne, ha odafigyelnénk, mert úgy néz ki, hogy…..” Az emberek azonban hanyagok, „Ja csak ennyi” ettől nem kell úgy beijedni. Ha tehát az embereket meg akarod mozgatni, akkor mindig szuperlatívuszokban kell fogalmazni. Figyeld meg: „Az évszázad vihara csapott le…..” „Minden idők legnagyobb szélhámosát buktatták le……” „Soha nem látott vakmerőséggel fosztotta ki a…….”  „Rekord idő alatt…..” Ilyenekre odafigyelnek, de ezekre se sokáig. Mértéktartó, korrekt közlemények egyik fülükön be, a másikon ki.

Mostanra megérett a helyzet és az utolsó nagy klíma összeröffenéskor Dohában nyilvánosságra került, hogy az elmúlt 22 évben az IPCC négy jelentésében nem kellő mértékben tárta fel a veszélyeket a légkör egyre növekvő széndioxid tartalmával kapcsolatban. Valamint nem kellő mértékben jelezte a globális felmelegedés előrehaladását, aminek egyik súlyos következménye a világ mezőgazdaságát sújtó szárazság, és az ezzel párhuzamos viharos esőzések.

Az egyik példa a sarkvidék nyári jégtakaró csökkenése. A 2007-es IPCC jelentésben asz áll, hogy a sarkvidéki jég 2070 előtt nem fog teljes mértékben elolvadni a nyár végére. Azonban a jégmezők sokkal gyorsabban olvadtak, mint azt bárki előre jelezte volna. Most már az a vélemény, hogy 20 éven belül a nyár végére elolvadhat az összes jég.

A másik példa a tengerszint emelkedés. A 2001-es IPCC jelentésben az áll, hogy az éves emelkedés 2 mm alatt marad, miközben 1992 és 2006 között a tényleges emelkedés 3,3 mm volt.

Hogy a kép tiszta legyen, ki kell emelni James Hansen múlt augusztusban leközölt közös tanulmányát az egész világon tapasztalt extrém időjárással kapcsolatban. Ugyanis Hansen és csapata egészen más következtetésre jutott, mint az IPCC . Véleményük szerint az elmúlt 30 év gyors klímaváltozása okozza az extrém időjárást. A szélsőséges meleg nyár esélye ma 13 százalékkal nagyobb, mint 1980-ban volt. A 2003-as európai, 2010-es orosz és a 2011-es texasi hőhullám nem következett volna be ember által okozott globális felmelegedés nélkül. Ez hatalmas változás a korábbiakhoz képest, amikor az extrém eseményekre mindig úgy nyilatkoztak, hogy az időjárás közmondásosan szeszélyes, mindig is voltak szélsőségek. Ezen vélekedés alól azonban kihúzták a sámlit az extrém események, a mért rekord értékek gyors egymásután következése. Csak gondoljatok bele a múlt nyár magyarországi rekord értékeire. Az évszázados rekordok egymás után dőltek meg – nap, mint nap.

A közvetlen ok is kezd kiemelkedni az ismeretlenség homályából. Az északi féltekén a sarkvidéki jég összehúzódásának következménye a jet-stream (futóáramlás) gyengül és északabbra húzódik, ami megakadályozza a normális időjárást, viharokat, szárazságot, hőhullámokat tartósít úgy, hogy azok hetekig, sőt hónapokig egy helyben maradnak (lásd, ami éppen most Indonéziában történik. Dzsakartában az eső képtelen elállni. Az utcákon méter magasan hömpölyög az ár). A Sandy hurrikánra is van magyarázat. A sarkvidéki melegedés miatt Grönland felett magas légnyomás uralkodik, ami a hurrikánt a szárazföld felé tolja.

Ezeket az összefüggéseket az IPCC nem tudta előre jelezni, akiknek az ötödik jelentése szeptemberre van bejelentve, de a konzervatív értékelésükhöz nem fér semmi kétség.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(965) A klímaváltozás néhány ismeretlen velejárója

Tibor bá’ online

 

Azt már majdnem mindenki tudja, hogy a globális felmelegedés következményei a szárazság, szélsőséges viharok, hosszan tartó kánikulák, mert a klímaváltozás megbolondítja az időjárásunkat, de ennek olyan velejárói vannak, amikre senki se gondol, és a szakmai körök nemigen hívják fel rá  figyelmünket. Nézzünk néhányat!

1.   Öngyilkosságok szaporodása: Negyven éven át tartó megfigyelést végeztek az ausztrál vidéken élők körében, aminek során összefüggéseket találtak a szárazság és a 30-50 év közötti férfiak öngyilkossága között. Szárazság alatt a jelzett csoporton belül az öngyilkosságok száma egyértelműen 15 százalékkal nőtt.  A jelenség nem teljesen új, mert az indiai földművesek sorában már rég ismert a kilátástalanság okozta öngyilkosság. Indiában a mezőgazdaság vízszükségletét fúrt kutakból biztosítják. Jelenleg az átlagos mélység 150 méter környékén van, ami jelentős áramfogyasztást tesz szükségessé. Itt azt tapasztalják, hogy átlagosan 12 óránként lesz egy-egy földműves öngyilkos. A tanulmány készítői kitérnek arra, hogy egy szokatlanul száraz év a földműveseknek igen számottevő anyagi vesztességet okozhat. Máskülönben bár az öngyilkossági hajlam sok tényezős, bonyolult motiváció következménye, ennek ellenére világos összefüggés van a melegedés és a mentálhigiénia között. Várható, hogy nagyobb melegedés nagyobb fokú mentálhigiéniás problémákat fog eredményezni.

2.   Nyugat nílusi vírus: Mi van akkor, ha az egyre melegebb éghajlat és sok millió szúnyog találkoznak? Megindul a nyugat nílusi vírus inváziója. A szárazság miatt elapadnak a vízfolyások, ami közben tavak, pocsolyák keletkeznek (ÁRTEREK !), ami tökéletes szúnyogtanya a szaporodáshoz. Ráadásul melegebb időjárás esetén a szúnyogok életciklusa felgyorsul, és a vírus is gyorsabban szaporodik. Plusz az enyhébb tél, illetve a korai tavasz megnyújtja a szúnyog támadás idejét. Amerikai statisztika szerint múlt évben 1118 ember kapta meg a betegséget, akik közül 41 bele is halt. A mortalitás ezek szerint 3,7 %. Ez jóval nagyobb, mint a „közönséges” influenzáé.  

3.   Folyók elapadása: Szárazabb telek után elmarad a folyók tavaszi áradása, ami a nyári szárazság alatt további vízhiányt okoz. Az alacsony vízállás megnehezíti vagy éppen lehetetlenné teszi a vízi szállítást (ami a legolcsóbb, és egyben a leginkább üzemanyag-hatékony). Az alacsony vízállás jóval kevesebb vízhozamot jelent. Tekintve, hogy a budapesti ivóvíz nagy része a Dunából van közvetlenül kiemelve, a Duna oldott szennyezése a városi vízben nagyobb koncentrációt jelent. Végül a paksi reaktorok hűtéséhez hatalmas mennyiségű vízre van szükség, ami extrém alacsony vízállásnál nem biztosítható. A következmények beláthatatlanok.

4.   Atomreaktorok hűtése: Atom reaktorok tervezésénél fontos szerepet játszik a kinyerhető hűtővíz hőfoka. Amerikában úgy terveznek, hogy a hűtésre használt víz hőmérséklete az egész év folyamán nem lépi túl a 24 °C-t, és így több száz reaktor van tervezve szerte szét a világban. Ez az érték Magyarországon is alkalmazható, mert a Duna hőfoka nyáron se éri el ezt az értéket… most. Ha viszont a globális melegedés következtében túllépi, akkor a paksi vízhűtés nagy bajba kerül (a világ több i reaktorával együtt). Ugyanis feltétlenül le kell állítani a reaktorokat, ami azonban az energia kiesésen kívül egy igen veszélyes dolog, mert mind Csernobilban, mind pedig Fukushimán pont a reaktorok leállás okozta a katasztrófát,  ami alatt bár csökkent mértékű, de további vízhűtésre van szükség.

5.   Tejtermékek: Tej és tejtermékek előállítói a tehenek. A tehenek tápláléka a fű, amit legelnek. Szárazság esetén a fű kiég. Tartós szárazság esetén a teheneknek más takarmányt kell adni, ami a szárazság miatt egyre drágább lesz, és az emberek elől kell elvenni. Illetve a tehenek életben tartása miatt jelentősen felmegy a mindennapi kenyér ára. Ezt a dolgot egészen biztos szabályozni kell, mert úgy nem lehet tejet inni, sajtokat enni, hogy ennek következtében emberek halnak éhen.

6.   Paraziták, skorpiók, mérges pókok: A melegebb klíma miatt Észak Afrikából, a Földközi-tenger vidékéről paraziták, skorpiók, mérges pókok, csúszómászók vándorolhatnak északra, és persze elérhetik hazánkat is. Ezekhez nem vagyunk hozzászokva, mert ilyen élőlényekkel nálunk nem lehet találkozni. Hogy pontosan mi lesz, az kiszámíthatatlan, de lélekben felkészülhetünk arra, hogy ilyenfajta invázió bekövetkezhet.

Ez a néhány téma természetesen nem meríti ki mindazt amivel hamarosan szembe kell majd néznünk, de alkalmas arra, hogy rávilágítsunk, a globális felmelegedésnek számtalan indirekt következménye lehet, amelyek tovább fogják nehezíteni az életet.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(926) A malária visszatért a megszorítás alatt nyögő Görögországba

Tibor bá’ online

 

A REUTERS jelentése szerint a Médecins Sans Frontiers (Orvosok Határok Nélkül) felajánlotta segítségét Görögországban (elég nagy szégyen, mivel a harmadik világ országaiban tevékenykedik)

Több nyugati ország egészségügyi minisztériuma figyelmeztette    Görögországba utazó állampolgárait, hogy a déli területeken, de valószínűleg hamarosan Athénban is számolni kell a malária fertőzés veszélyével.

A megszorító intézkedések következtében a szúnyogellenes permetezéseket beszüntették. Ennek következtében a szúnyogok által terjesztett malária felütötte a fejét. De Görögországba sikeresen beszivárgott más, szúnyogok által terjesztett betegség is, mint például a Nyugat Nílusi Láz.

A statisztikai hivatal jelentette, hogy Görögország területén, 2012 első kilenc hónapjában 70 bejelentés történt malária fertőzéssel kapcsolatban. Egészségügyi szakemberek szerint csak idő kérdése és a malária meg fog jelenni Athénben is. Ehhez a hírhez párosul az a tény, hogy a malária ellenes gyógyszer a kinin már jó ideje nem tudja betölteni preventív szerepét.

Ezt a jelentést mi magyarok se vehetjük félvállról, mert a globális felmelegedés miatt a betegséget terjesztő Anopheles szúnyog élettere folyamatosan húzódik északra, és így előbb vagy utóbb nálunk is meg fog jelenni, és ne várjátok, hogy a magyar egészségügy felkészüljön az eseményre, mert nem fog.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(901) Szokj hozzá az új időjáráshoz

Tibor bá’ online

 

Mert mást úgyse tehetsz. – Az elmúlt napokban végigélveztük az Északi-sark jegének rekord zsugorodását. Ilyen kevés jég nyár végén még sohase volt, és a rekordjavítás nem egykét századmásodperc volt, hanem (az én feljegyzéseim szerint) durván 700.000 km^2, ami Magyarország területének a jó hétszerese. A mostani nyárvégi jégterület mindössze fele az 1979-es értéknek, amit „szokásosnak” nevezhetünk. Ez a tény a laikusokban azt az érzetet kelti, hogy az idei tél enyhe lehet. Valójában pont az ellenkezője következik, aminek pontos oka a passzát szelek északabbra húzódása a globális felmelegedés következtében. Amit valójában tapasztalhatunk az a szélsőségek fokozódása, ahogy ezt már évekkel ezelőtt jelezték a klimatológusok. De tekintsünk vissza!

Rekord hőség volt Kelet Európában és az USA területének nagy részén. Minden idők legnedvesebb nyara volt a Brit Szigeteken. Folyamatos felhőszakadások voltak Indiában és a Fülöp-szigeteken, míg Kelet Afrikában és az USA területén soha nem látott szárazság.

Röviden, a korábban beharangozott klímaváltozás nem a jövő zenéje, már megérkezett. A nagyritkán korábban bekövetkező időjárási szélsőségek mára mindennapossá váltak. Az egyre melegebb Földön hőhullámok, áradások, szárazság és erdőtüzek a mindennapok eseménye. És akit ez meglep, az éveken át nem figyelt rám, vagy éppen hogy vitába keveredett. Pedig ami elkerülhetetlenül felénk tart, az egyáltalán nem lesz kellemes. Persze, hőhullámok korábban is voltak, nem minden évben, de voltak, viszont a mostani hőhullámok sokkal tovább tartanak és a csúcshőmérséklet magasabb. Mostanra már a vízhiány is jelentkezik Európa egyes részein, míg máshol annyi csapadék hull alá, hogy áradást okoz, ami tovább csökkenti a mezőgazdasági hozamot.

_____________________________________________________________

Váltsunk néhány szót a kivédésről. Az igazság az, hogy hideg ellen könnyebb védekezni, mint a makacs hőhullámmal szembe. Egy légkondicionáló felszerelése nem csak költséges beruházás, de az üzemelése is az, ráadásul nagy kérdés, meddig garantált a zavartalan áramellátás. Ha leáll, várhatóan az legnagyobb igénybevétel esetén fog, vagyis a hőhullám közepén. Akinek családi háza van, inkább fontolja meg a ház alápincézését, ha nincs, vagy a ház északi oldalán egy verem megépítését, ahová legalább alvás céljára le lehet huzódni. Ami a téli fűtést illeti, én igen nyugtalan lennék, ha a gázszolgáltatás lenne az egyetlen megoldásom. Gondolkozz el a fafűtés bevezetéséről, és jelentős tűzifa felhalmozáson. A harmadik téma az élelmiszer árak várható (nem a távoli jövőben) jelentős áremelkedése. Erre is fel kell készülnöd. Tippeket nem adok, mert mindenkinek más a helyzete, különben is rengeteget időztünk ennél a témánál.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(871) Ugrani készül a klíma?

Tibor bá’ online

 

Június elején figyeltem fel rá, hogy a sarki jég gyorsabban olvad, mint a 2007-es rekordévben, és ahogy a grafikonon látható, ez a gyorsulás nem is volt jelentéktelen. Aztán júliusra ez a gyorsulás jelentéktelenre zsugorodott, de még mindig meghaladta a rekordévet, mígnem egy jó hete újra drasztikusan felgyorsult az olvadás. Mára már világosan látszik, hogy a kb. 5 hét múlva bekövetkező leállás az olvadásban, ami a jégmezők minimumát jelenti, egy új rekordértéket fog mutatni. De beszéljünk számokban.

 

Augusztus 13-án a sarki jégmező kiterjedése 4,9 millió km2 volt, ami 2,81 millió km2-el kevesebb, mint a vonatkozási értéknek tekintett 1979-2000 közötti átlag. Hogy ezt érzékelni tudjuk, idézzük fel, hogy hazánk területe 0,09 millió km2 . Vagyis az idén hazánk területének több mint harmincszorosával olvadt el több jég, mint a múlt század utolsó két évtizedében. Ennyit azoknak, akik még mindig nem fogadják el a globális felmelegedést.

De ne álljunk itt meg, az augusztus 13.-i értéket tekintve 450.000 km2-el, vagyis hazánk területének ötszörösével több jég olvadt el az idén, mint a korábbi rekordévben. Ezért írtam az imént, hogy ez az előny már elveszíthetetlen. De a rekordolvadás nem egyenletes. A második ábrán narancssárga vonal a vonatkozási átlag kiterjedést jelzi, a fehér folt pedig a pillanatnyi jéghelyzet. Világosan kitűnik, hogy az extra olvadás nem egyenletes kőrkörösen.

Már több esetben volt szó a klímaváltozást előidéző tényezőknél a pozitív visszacsatolásról. A sarkkörön túl dupla pozitív visszacsatolás jelentkezik. Egyfelől az elolvadt jég helyére sokkal kevesebb fényt visszaverő tengervíz lép. Vagyis több hősugarat nyel el. Ugyanakkor a felmelegedés következtében egyre több metán szabadul fel és tart a légkörbe, ami szintén üvegházhatású gáz. Tehát a melegedés további, gyorsabb melegedést okoz. Ezeknek ellenére ez a gyors olvadás valóban meglepő. Ezt nem tudom másnak tekinteni, mint egy trenden belüli újabb trendnek, ami drasztikus következményekkel járhat már 3-4 éven belül. Hogy ez így van-e, ahhoz kell még egy évet várnunk. Ha jövőre nem lesz új rekord, akkor csak egy kilengésről beszélhetünk. Amennyiben viszont új rekordév lesz a 2013, felkészülhetünk egy gyors és kellemetlen változásra itt a Kárpát-medencében is.   

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(848) A klimatikus ítéletnap forgatókönyve

Tibor bá’ online

 

Az utolsó jégkorszak óta eltelt 10.000 év alatt az emberiségnek könnyű volt a dolga, de most az emberi beavatkozás következtében előbb vagy utóbb beindul egy vissza­fordít­hatatlan, kedvezőtlen változás (ha még nem indult volna be). Beindul, és nem beindulhat, mert addig nem nyugszunk, amíg ez nem következik be.

Földünk működését figyelő ökológusok egyre növekvő aggodalommal állítják, hogy a Földi életet fenntartó rendszer közel áll az összeomláshoz. Vagyis az előttünk álló, évszázad végére jósolt globális felmelegedés következménye lesz a legkisebb problémánk.

A több megfigyelésből származó új felfedezés lényege, hogy a földi viszonyok nem változnak fokozatosan. A mechanizmus jóval durvább és kellemetlenebb. „Az emberek abban a hitben élnek, hogy a Nap minden reggel felkel és az évszakok a megszokott módon változnak. Csak hogy ez nem igaz”, állítja Bill Clark (Harvard). Ő és a többi kutató azt figyelik, miként változtatja meg az emberiség a kulcsfontosságú folyamatokat, mint például a szén és nitrogén ciklusokat, a gleccserek és esőerdők összehúzódását, az atmoszféra vegyi összetételét és az óceán áramlatokat. Egyúttal aggodnak, amiért egyre közelebb kerülünk egy „gyors és kellemetlen” változás beindulásához. Félnek, hogy vége lesz a könnyű és kényelmes életnek.

Egy katasztrófát már szerencsésen megúszott az emberiség, amikor az ózon rétegben hirtelen egy lyuk keletkezett az Antarktisz felett, ami megszüntette az ultraibolya sugárzással szembeni védelmet. [közbe kell szúrni, hogy a Földet érő, nem megszűrt ultraibolya sugárzás az élelmiszer termelést a tört részére csökkentené] Szerencsések voltunk, hogy ez az Antarktisz felett következett be. Szerencsére észrevettük még mielőtt szétterjedt volna az egész Föld felett. És szerencsénk volt abban is, hogy 50 évvel korábban az ipar a klórvegyületek mellett döntött a bórvegyületekkel szemben, amiket éppen úgy lehetett volna alkalmazni mind a hűtőgépekben, mind pedig a sprayekben. Ez a véletlen választás megóvott minket egy sokkal drasztikusabb ózonpusztulás kialakulásától, ami a baj észlelésénél jóval előbb bekövetkezhetett volna. Csak kevesen tudnak róla, milyen közel álltunk a katasztrófához.

Arról természetesen szó sincs, hogy a Földön veszélybe lenne az Élet. Az viszont igaz, hogy az emberiség életkörülményei igen kellemetlenné válhatnak. Ne felejtsük el, hogy az emberi civilizáció az elmúlt 10.000 év alatt fejlődött ki, végig kellemes éghajlati viszonyok között. Az emberiség egyszerűen nincs hozzászokva a hirtelen, nagyfokú változásokhoz, ami már útban van.

„A Földnek valószínűleg van egy Achilles sarka, amin keresztül beüthet egy hirtelen változás. Ha ez a helyzet, akkor jobb, ha idejében tudunk róla”, figyelmeztet Will Steffen a Stockholm székhelyű bioszféra kutató intézet tudósa.

A hirtelen bekövetkező, rosszra forduló változás lehetőségére az elmúlt egy millió év klímájának a jelei világítottak rá. Ugyanis a múltbéli „feljegyzések” azt mutatják, hogy a Föld egyik jégkorszakból ki- a másik jégkorszakba beugrik, nem várt hirtelenséggel. Úgy tűnik, hogy a jégkorszakok beindulását a Föld keringésének ingadozásai okozzák, mivel kismértékben megváltoztatják a beérkező napsugár eloszlását a Föld felszínén. Az egyik ilyen ingadozás 100.000 évente következik be, ami egybeesik a jégkorszakokkal. Ez az egybeesés eléggé furcsa, mivel a három úgynevezett Milankovitch-féle ingadozás közül ez a leggyengébb. Viszont az egybeesés egyértelmű, mondják a gleccserkutatók, akik egyébként úgy találják, hogy a legkisebb ingadozás okozza a legerősebb hatást, mivel a Föld biológiai rendszere felerősíti hatását, aminek következtében egy enyhe lehűlésből igazi fagyosodás áll be.

Ennek a felerősödésnek fő oka az északi sarkon kialakuló jégsapka. Amennyiben egy helyi lehűlés következtében jégmezők keletkeznek, azok a beérkező napsugarakat nagyobb mértékben verik vissza az űrbe, mint a sötét talaj vagy szikla. Vagyis a Földre érkező hőenergia mennyisége csökken. Valamint a jégmezőkön nincs széndioxidot termelő vegetáció, ezért kevesebb CO2 jut a légkörbe. A kevesebb CO2 –t tartalmazó atmoszféra kevesebb hőt fog vissza, ami a Föld hőmérsékletét tovább csökkenti.

Egy kialakult jégkorszak több tízezer évig is eltarthat, aminek a vége egy hasonló ingadozás és pozitív visszacsatolás, csak fordított folyamatban, ez aztán a jégsapkát destabilizálja, és véget vet a jégkorszaknak. A pontos részletekre még nem derült fény, de már feltűnik egy bonyolult, azonban szabályos ide-oda táncolás különleges képe. Az ezzel kapcsolatos kutatások eredményei a földi dinamizmusokról elég pontos képet fog festeni ahhoz, hogy megmondható legyen az emberiség visszafordíthatatlan helyzet teremtése előtt áll-e vagy sem.

Az azonban már most elmondható, hogy a kutatókat leginkább az események bekövetkezésének gyorsasága lepte meg. Geológiai mércével mérve ez egy eszeveszett tánc. Bizonyos helyzetben a Föld átlaghőmérséklete két Celsius fokot eshet mindössze 20 év alatt. Úgy tűnik, hogy a jégkorszakok klímájának két „stabil állapota” van és közöttük az átmenet nem fokozatos. A Föld egész egyszerűen az egyik állapotból a másikba ugrott bizonyos periódust követve.

A jégrétegekbe zárt levegőbuborékok részletes analízise azt mutatja, hogy ezt a két stabil helyzetet két különböző CO2 szint biztosítja. Jégkorszak alatt 190 ppm, jégkorszakok között pedig 280 ppm. Más CO2 koncentráció huzamosabb időn át nem észlelhető. Ebből arra lehet következtetni, hogy az időjárás jégkorszakba be és jégkorszakból ki „táncolásának” fő oka, a széndioxid vándorlásából adódik a szárazföl, óceán és atmoszféra között.

A fentiek fényében különösen figyelemre méltó, hogy az emberi aktivitás következtében Földünk atmoszférájának CO2 tartalma az elmúlt 200 év alatt durván 43 százalékkal növekedett, vagyis 280-ról 400 ppm értékre változott, és ez a változás folyamatosan gyorsul. Kérdés, a földi biológiai rendszer hogyan fog erre válaszolni? Egyesek azt gyanítják, hogy ki fog alakulni egy harmadik stabil szint, egyelőre beláthatatlan klimatikus szélsőségekkel.

Drámai visszacsatolás

A globális felmelegedéssel kapcsolatos hagyományos gondolatfuttatással készült előrejelzés szerint a CO2 kibocsátás növekedése az atmoszféra széndioxid tartalmának folyamatos növekedését vonja maga után. Csakhogy a jégkorszakok bizonyítékai szerint Földünkön az eljövendő klíma nem ezt az utat fogja járni. Valójában az emelkedő CO2 szint a rendszerben beindíthat egy drámai visszacsatolást. Ez akár jó hír is lehet, hiszen a melegebb éghajlat dúsabb növényzetet eredményezhet. A nagyobb tömegű növényzet pedig a fotoszintézis által több széndioxidot köt le, semlegesítve a többletet, leállítva ezzel a további felmelegedést. Csakhogy ezt követi egy nagyobb rothadás és ebből adódó fokozódó CO2 visszaáramlás. Becslések szerint 2050-re az erdők több CO2 –t fognak kibocsátani, mint amennyit elnyelnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbi globális felmelegedési érték 50%-al megnő.

A széndioxid után figyelmet kell összpontosítani a Föld óceánjaira is. Ugyanis a helyzet az, hogy a tengeráramlatok is ki-be kapcsolódhatnak. Márpedig ezeknek hatása a Föld klímájára drámai mértékű is lehet. Miből is adódnak az áramlatok? Az Atlanti-óceán északi részén jég keletkezésekor a környező víz sótartalma megnövekszik. Ez a nagyobb fajsúlyú extra sós víz lesüllyed az óceán fenekére és beindítja az áramlást. Az eredeti víz körülbelül 1000 évvel később felmelegedve újra a felszínre tör és északnak tart, mint Golf-áramlat.

Mi szüntetheti meg ezt az áramlást? Például az olvadó jégtől származó nagymennyiségű édesvíz, ami a globális felmelegedés egyenes következménye. Egyes kalkulációk szerint ez körülbelül 100 év múlva következhet be, ami egy tempósan hűlő Európát jelent. Európa részére ez egészen biztos kellemesen fog hatni, de egyúttal a trópusok, és a déli félteke további felforrósodását vonja maga után. Viszont mivel az áramlattal együtt annak nagymennyiségű CO2 feloldó képessége is megszűnik, a globális felmelegedés tovább fokozódhat.

Ezek mellett egyes tudósok figyelmeztetnek, hogy az ózon réteg még okozhat nagy meglepetéseket. Egy másik téma a hidrogén-peroxid, ami egy rövid életű, igen agresszív gáz. Kedvenc szokása a reakcióba lépés atmoszférikus szennyeződéssel. Ez pedig szmogot jelent. Elképzelhető, hogy a szmog a Föld légkörében állandóan jelen lesz. Mivel a hidrogén-peroxid globális koncent­rációjának mérésére nincs kidolgozott módszer, ezért lehet, hogy ezen a frontot hirtelen nagy meglepetésben lesz részünk.

Ugyancsak nagy meglepetést tartogathat számunkra a tengerszint emelkedése, méghozzá hamarosan. Az utolsó jégkorszak óta eltelt 10.000 év alatt a grönlandi jégmezők gyakorlatilag nem változtak, de pillanatnyilag az olvadás határértékénél vannak. Ha az olvadás beindul az valamennyi földi jég elolvadását jelentheti. Egyes becslések szerint erre kb. 20 év múlva kerülhet sor.

A felsorakoztatott ítéletnapi forgatókönyvre az jellemző, hogy egy jóindulatú bolygó biológiai rendszerének megbolygatóiként oda hathatnak, hogy az oltalmat adó Földünk egy nehezen elviselhető hellyé válhat. És úgy néz ki, hogy bizonyos konkrét értékekhez közel egy picurka többlet elég egy óriási változást hozó folyamat beindításához. Példának okáért az Amazon környéki esőerdőre a globális fel­melegedés kedvezően hat, de egy kicsivel több hő megölheti az erdőt. Mindebből leszűrhető, hogy ha egyszer átlépünk egy kritikus ponton, a változás visszafordíthatatlanná válik. Egy másik példa, ha a szibériai altalaj állandóan megfagyott állapotban lévő rétege a globális felmelegedés következtében megolvad és felszabadul belőle az ott lekötött metán, a későbbi fagy ezt a metánt már vissza a talajba nem tudja parancsolni.

Mindent összevetve az emberiség hatalmas kihívás előtt áll, amivel szembe a legfontosabb és nagyon sürgős tennivaló a megfigyelő állomások hálózatának a kiépítése lenne, mert ettől függ a jövőnk. Az elmúlt 10.000 év alatt számtalan emberi civilizáció nőtte ki magát és tűnt el nyomtalanul miután elpusztította környezetét, aminek következtében a Föld jelentős része az ember részére lakhatatlanná vált. Ezeket túléltük, mert az egyik civilizáció tetemén egy másik civilizáció indult be. De mára a játékszabályok megváltoztak. Az emberi beavatkozás ma már globális, nem lokális. Korábban, ha elrontottuk a dolgot, arrébb léphettünk. Ma már nincs mód a menekülésre. Nem áll rendelkezésünkre egy másik bolygó. 

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(846) Előttünk a vízözön?

Tibor bá’ online

 

Köztudott, ha nem akkor most írom, évtizedek óta a világ óceánjai évi kb. 3 mm-ert emelkednek. Nem is egy új jelenség, mert a folyamat már több, mint száz éve tart, legfeljebb az „utóbbi időkben” megduplázódott a ráta, ezért jelent vagy 20 cm-t, ami látszatra nem sok, de azért van érzékelhető hatása. Viszont, ha minden elolvad – amihez valószínűleg több száz év kell – akkor az óceánok szintje 170 méterrel lesz magasabb, mint jelenleg. Nesze neked Nagy Alföld. Az alábbi képen jól látható – bár apróka, hogy minden ráférjen – mi kerül víz alá és mi nem.

Ez nem csak engem, de titeket se nagyon érdekelhet, mert még az unokátok se fog lubickolni a Panon tenger partján. Viszont nagyon érdekes – és erről még nem volt szó – hogy az óceánok vízszínt emelkedése az utóbbi két évben nem hogy leállt, de effektív visszafordult: 6 mm-t csökkent. Nézd meg az alábbi grafikont!

Hohó, de itt a jobb felső sarokban történik valami. Az elmúlt két évben nem, hogy leállt volna az emelkedés, de 6 mm-t visszaesett. Hová lett ez a rengeteg víz. Mennyi is? Ha jól számolok 2.170 km^3, ami olyan sok, hogy el se tudjuk képzelni. Rendben van, de hova lett?

Amikor Az Al Nino-t felváltja a La Nina, az előző extrém hőjétől elpárolgott víz kicsapódik főleg India, Pakisztán, Ausztrália, valamint Dél és Észak Amerika északi területei felett (de a napokban dél Japán felett is, de egyenlőre Európa keveset kap belőle). Az alábbi NASA képen sötétkékkel azok a területek vannak jelölve, ahol a szokásos mennyiségen felül további 50 mm csapadék eset az utóbbi évben.

Ezeken a sötétkék területeken nem csak katasztrofális vízözön keletkezett, ami miatt több tízmillió ember vált hajléktalanná, de itt található az a vízmennyiség, ami most „hiányzik” az óceánokból.

 Itt van, hogy mire számíthatunk. Az elmúlt évben 182 áradás/vízözön volt világszerte, ami 180.000.000 embert érintett. Ez a mennyiség duplája az elmúlt évtized átlagának.

_________________________________________________________________________

És akkor egy hétvégi hír:

At least 20 people died and 50,000 were ordered to evacuate as the heaviest rainfall on record pounded the southwestern Japanese island of Kyushu. Rainfall of 10.1 centimetres per hour was recorded. The landslides buried several households. (Legalább húszan meghaltak, és 50.000 embert ki kellett telepíteni miközben a Japántól délnyugatra eső Kyushu szigetet rekord méretű esőzés bombázta. A mérések szerint óránként 100 mm eső esett. A földcsuszamlás több házat is maga alá temetett.)

______________________________________________________________
______________________________________________________________
______________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(842) Klimakültek

Tibor bá’ online

 

Hogy tetszik ez a „klímakültek”? Egy vadonatúj magyar szó, amit én gyártottam. Jelentése? A klimatikus változások miatt otthonukat elhagyni kénytelen emberek, azaz a Klíma-menekültek összevont alakja.

Végeredményben arról van szó, hogy egyre nagyobb számú ember lép az emigráció mezejére, ami egyáltalán nem új keletű, hiszen a történelmi léptékkel mérve is jelentős Népvándorlás óta, bizonyos csoportok, mindig is, elhagyni kényszerültek hazájukat. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a bizonytalannak látszó jövőt iparkodtak felcserélni egy fenntarthatóbb körülményeket biztosító földrajzi hellyel.

Most „mindössze” annyi történt, hogy a nyersolaj birtoklásáért indított háború egy kicsit felgyorsította az eseményeket. Ha Bush 2003-ban nem akarja rátenni kezét az iraki olajra, akkor most a nyersolaj ára hordónként kb. 40 $ lenne. Így viszont – a spekulációt is felkorbácsolva – sikerült elérni ennek közel háromszorosát. Ez az ügyes húzás egy millió iraki és néhány ezer amerikai katona életébe, a világnak pedig 8 billió (1012) dollár extra kiadásába került (a mai napig).

De itt ne álljunk le, mert a klíma elkerülhetetlen változása mellé, most felvállaltuk a kicsit előbbre jött élelmiszerhiányt, illetve áremelkedést, némi világinflációval. Várható tehát, hogy a klimakültek száma fokozódni fog.

Csakhogy az 1951-ben létrejött Genfi Egyezmény a klimakült státuszt nem ismerte, mert nem is ismerhette, ezért főleg a politikai menekültek ügyét rendezte le, mivel több, mint 50 évvel ezelőtt elsősorban politikai üldözés miatt menekültek az emberek. Ötven év pedig hosszú idő, ami minden egyezséget kikezd. Miheztartás végett itt lenne az ideje összehozni valami újat, mert mit is várhatunk?

Az IPCC szerint 2050-re 150.000.000 klimakültre lehet számítani, ami hazánk lakósságának tizenötszöröse. Dr Graeme Pearman, ausztrál klimatológus szerint mindössze 2 °C melegedésre (amit bőségesen át fogunk lépni) további 100.000.000 ember lesz kénytelen elhagyni otthonát tengerszint emelkedés miatt. Ez azonban csak a kezdet.

Amint e sorokat írom, a TV2 esti hírműsorában közlik, hogy a magyar homok-hátságon (kb. Kecskenttől Újvidékig) a felszínalatti víz 2-3 méterről 10 méterre süllyedt, azaz kb. tíz éve elkezdődött a Nagyalföld sivatagosodása. Ez a folyamat jóval nagyobb skálán már javában tart Kínától Marokkóig bezárva. Tény az, hogy a felszínalatti víz szintje az egész világon süllyed. Miközben a termőföld szikesedése például Egyiptomban és Kínában egyre nagyobb területeken teszi lehetetlenné a földművelést. Az óceánok melegedéséből kifolyólag a víz oxigéntartalma csökken, ami egész halfajták létét fenyegeti. Már pedig a tengeri halak sok 100 millió ember főtápláléka.

A modellekből nyert adatok hagyományosan megbízhatatlanok. Esetünkben ez azt jelenti, hogy az idézett adatok a lehető legoptimistábbak. Más szavakkal a jövő már a nyakunkba liheg. A WWF szerint az IPCC Nobel-díját elsősorban statisztikájáért kapta, mert a matematikájáért aligha kaphatta.  😀  De nem is annyira az adatokkal van baj, mint inkább azzal, hogy a releváns értékek exponenciálisan növekszenek.

Az U.S. Department of Commerce’s National Organization for Atmospheric Administration szerint az atmoszféra CO2 koncentrációja 2000 óta évi több, mint 2 ppm-mel nőtt (a csúcs 2002-ben 2,55 ppm). Az éves növekedés a 80-as években tipikusan 1,5 ppm volt, míg a 60-as években nem érte el a 1 ppm-et (minimum 1964-ben 0,25 ppm). Metán esetében a történet egészen más. Tíz évvel ezelőtt a metán koncentráció egyáltalán nem változott. 2007-ben 27.000.000 tonna extra metán került az atmoszférába, és a szibériai-kanadai fagyos talaj felolvadásával a felszabadult metán egyre több lesz.

Mit tehet egy szerencsétlen klimakült, összepakolja a családját és elindul, vagy mert  csőre töltött fegyverrel noszogatják, vagy csak úgy magától. A darfuri eset jelzi a helyzet összetettségét. Darfurban 2-3 millió ember elhagyta otthonát. Hiába beszélnek politikai és vallásos összetűzésekről, a valós ok egy környezeti katasztrófa, esetünkben az ivóvíz egyre fokozódó hiánya. Talán ezt nevezhetnénk az első klíma-konfliktusnak. Az ENSZ főtitkára a Washington Post-ban kifejtette: “…that grew at least in part from desertification, ecological degradation and a scarcity of resources, foremost among them water.” Vagyis az öldöklés oka részben a sivatagosodás, ekológiai degradáció, és az élet fenntartásához szükséges élelem, de elsősorban víz hiánya.

Jönnek a klimakültek! Zárjuk le a határainkat. Csakhogy a kívül rekedtekből előbb, vagy utóbb támadók lesznek, mert be akarnak kerülni. Ha nálunk még terem élelem, vagy egy hatalmas nyersolaj mező tetején élünk, egy darabig kitartunk. Megélünk az olajunkból, mert az olaj is egyre kevesebb, egyre drágább, és egyre többet égetünk belőle. Tehát egyre nő a CO2 koncentráció, egyre szélsőségesebb az időjárás, egyre több emberéletet követel, egyre több lesz a klimakült. Ördögi kőr.        

A francia köztársasági elnök, Nicholas Sarkozy áprilisban, leváltása előtt világosan megmondta: a nincstelen milliók Afrikából át fognak jönni Európába, mert az itt élőknek még van valamijük. A darfuri esethez hasonló konfliktus mindennapossá fog válni. Igaz, hozzátette: ha nem csinálunk sürgősen valamit. Na, erre gyorsan körülnéztem, hogy ugyan már, mit is csinálunk? Egyre több autót gyártunk, egyre több energiát használunk, és minden vágyunk a gazdasági növekedés 5 % fölé emelése. Kétharmados miniszterelnökünk 10 év alatt 1 millió új magyar munkahelyet ígért. Az emberiséget szállító vonat száguld a szakadék felé és a politikusok arra biztatnak minket, hogy csak lapátoljuk a szenet a kazánokba, lapátoljuk, évente 5 százalékkal többet. Hadd rohanjon az a vonat egy kicsit még gyorsabban.

Még az is előfordulhat, hogy a klimakültek potenciális áradata hidegen hagy minket. Nem lesz időnk az aggódásra. El leszünk foglalva a természeti csapásokkal. Mondjuk tornádók Budapest felett, jégesők, állandósuló meleg rekordok (a múlt évben is megdöntöttünk vagy tízet). Kiszáradt mezők, alacsony folyóvízszintek, ivóvízhiány. Összecsomagolunk és megyünk mi is északra a Mazuri-tavakhoz, az egész ország klimakültté válik. Aztán, hogy beengednek-e, azt majd meglátjuk.

Minden esetre a nem túl távoli jövőre az ország vezetői nem készülnek fel. A globális fölmelegedésből is divatszó lett, mint annak idején a békeharcból, a fényes szocialista jövőből, vagy újabban a gazdasági felzárkózásból. Szavak-szavak, de „az építkezés alatt a kiszolgálás zavartalanul folyik”. Ami angolul egy kicsit rövidebb: „business as usual”. Ez a biztos módja annak, hogy klíma-menekültekből klíma-nomádokká váljunk.

Jut eszembe, 40.000 éve egyszer már majdnem kihaltunk. Mindössze 2000 ember élte túl a nagy szárazságot. Valamennyien ennek a 2000-nek vagyunk a leszármazottjai. Jó tudni, hogy ennyien talán meg fogjuk úszni ezt a katasztrófát is, bár ezt nem a sors mérte ránk, magunk hoztuk saját nyakunkra. És majd az utolsó hordó petróleumból táplált lámpáink fénye mellett készíteni fogunk néhány barlangrajzot, csak úgy, az utókornak. Hadd törjék a fejüket, mennyire lehettünk intelligensek.  😀  😀    

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(831) A Déltengerek jövője

Tibor bá’ online

 

A fanatikus környezetszennyezés ellenesek gyakran mutatnak rá, hogy a déltengeri szigeteket hamarosan el fogja lepni a tenger, és a lakók mehetnek isten hírével. Sőt már arról is olvastam, hogy egy-egy sziget lakói már kinézték maguknak, hová fognak átköltözni.

Ezzel kapcsolatban a tény az, hogy ezek a szigetek általában nem több mint másfél méterrel állnak ki a vízből, sok tartalékuk tehát nincsen. Viszont a tengerszint emelkedés a mai napig nem több mint 7 cm, aki elég messze van a 150-től, és egyes előrejelzések szerint az évszázad végére se fogja meghaladni az 50-120 centit. Lehet tehát, hogy veszélyben vannak, de nem a jövő hónapban kell költözniük. 

 

Erre viszont azt válaszolják, hogy őket nem érdekli ez a bizonyos 7 centiméter, mert a saját megfigyeléseik szerint (nem mérések szerint) a vízbehatolás ennél sokkal jelentősebb. A saját öbleiket, és vízpartjaikat ők nyilván jobban ismerik, tiszta vizet kellene tehát önteni a pohárba. Ezt az öntögetés végezték el nemrég francia kutatók.

A geodéták 7 éve úgy döntöttek, hogy a Salamon szigetekhez tartozó Vanikoro szigeten látnak neki a két napig tartó munkának, amit most folytatni akartak. A munka első lépése a helyiekkel való találkozás, amit egy tolmács, Alexandre Francois segítségével meg is tettek.  A tolmácsuk már élt a szigeten, ezért a szigetlakók ismerősként üdvözölték. A rendkívül pontos mérések elvégzésére azért vállalakoztak, mert elméletileg fennáll a lehetősége, hogy maga a sziget (is) süllyed, ami megmagyarázná a látványos vízszintemelkedést. Különben a sziget területe 200 km^2, ami azért nem olyan nagyon apró. Lakóinak száma 900 körül van, és nem dicsekedhetnek se elektromos árammal, se telefonszolgáltatással, és ami még meglepőbb, szabályos kompjárat sincs. Innen elmenni legfeljebb vitorlával ellátott kivájt kenuval lehet, de nem ajánlott, mert több mint 2000 kilométerre vannak Ausztráliától. Meglepő adat még a szigetről, hogy ez a 900 ember négy különböző nyelvet beszél.

A tényleges méréshez első lépésként meg kellett volna találni a 7 évvel korábban kijelölt vonatkozási pontot, amit meg is találtak, de már víz alatt volt, hiába jelölték ki a tengerparttól biztonságosnak tűnő távolságra. Magyarul a víz elég szépen hatol a szárazföld közepe felé. A munka jellegéből adódóan a lehető legtöbb GPS műholddal vették fel a kapcsolatot, egészen pontosan tizenhattal, ami lehetővé tette a milliméteres pontosságot. Az automatikus mérések 30 másodpercenként történtek és 48 órán át tartottak a maximális pontosság biztosítása végett. Igaz, egyéb tényezőket is figyelembe kellett venni, mint például a közvetlen bolygótársak és a hold pillanatnyi helyzete, amelyek gravitációs hatása ilyen pontosságnál nem elhanyagolható. Végül megszületett az eredmény, a sziget valóban süllyed, méghozzá évente 7 millimétert, ami jelentősnek mondható, hiszen pillanatnyilag a globális felmelegedés okozta vízszintemelkedés évente 1,8 mm. A sziget süllyedése tehát négyszer gyorsabb, mint a vízszintemelkedés. Az ok a tektonikus lemezek egymás alá csúszása.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(808) Mi várható a Kárpát-medencében

Tibor bá’ online

Eddig 33 klíma poszt volt, amelyek mindenről szóltak, csak arról nem, ami a legjobban érdekel minket, mi várható a Kárpát-medencében? Ilyenkor az amerikai stílust követve el kellene olvasni vagy tíz oldalt, mire kiderül a válasz. Nos, én a válasszal kezdem, és utána jön a magyarázat. Hátha érdekel valakit 😀 .

2-3 °C globális hőmérsékletemelkedés következménye (jelenleg nagyon közel vagyunk az 1 °C emelkedéshez) a globális vízciklus 16-24 százalékos felgyorsulása, amire vissza fogok térni. A vízciklus alatt a párolgás-felhőképződés-kicsapódás-elfolyást értjük. Ennek lesz közvetlen következménye nagyobb fokú áradások, és hosszabb ideig tartó szárazságok. Általánosságban a száraz területek szárazabbá fognak válni, míg a nedves területek nedvesebbé. Ez alól nem lesz kivétel a Kárpát-medence se. Melegebb, hosszabban tartó, száraz nyarak lesznek. Ehhez fog párosodni az egyre nagyobb szabású felhőszakadás és áradás. Erre kellene tehát felkészülni.

Az eredményeket a fizikai törvények alkalmazásával az óceán modellekből kapták, ahol szerepelnek az óceánáramlatok, víztömegek, a folyamatok kihatása a tengervíz sótartalmára. Végül a legfontosabb tényezők a szélerő, párolgás és az esőzés. A leglényegesebb adat az óceánok felszínvizének sótartalma, amit visszamenőleg 50 évre kigyűjtve pontos összefüggéseket találtak a sótartalom változása és a vízciklus 8 százalékos felgyorsulása között.

Az alábbi ábra a világ óceánjainak felszíni só koncentrációját mutatja be. A számok 1 ppt (rész/ezer) vagyis ezreléket jelentenek. Az ábra csak egy röpke áttekintésre alkalmas, de ha rákattintatok a következő URL-re: http://serc.carleton.edu/eslabs/corals/4c.html akkor ugyanez a kép megjelenik, amire rákattintva a kép nagyított és jól olvasható formája nyílik ki.

Amikor az óceán felett esik az eső, a tengervíz felhígul. Olyan területeken, ahol nagy a párolgás és kevés eső esik, a tengervíz besűrűsödik. Ha ez a folyamat szisztematikusan folytatódik, akkor annak megvan a következménye, amit a mérések pontosan igazolnak. Amiből aztán levonhatók a releváns következmények.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
__________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(799) Az idén kurva meleg nyarunk lesz

Tibor bá’ online

 

Az időjárás előrejelzése az egyik legrizikósabb vállalkozás. Egyetlen előny benne, hogy az emberek nemigen emlékeznek rá. Most én mégis megkockáztatom, a tyúkszemem sajgásából arra következtetek, hogy az idén kurva meleg lesz a nyár. 😀

Vállalkozásom messze nem unikum, elég sokan sejtik így a szakemberek között is, legfeljebb nem adnak neki hangot. A laikusok másképp gondolkoznak. Íme, egy tipikus szkeptikus vélemény: „Mivel az utolsó hőhullám 5 fokkal múlta felül az összes korábbit, ez nem lehet következménye az „állítólagos” 1 fokos globális felmelegedésnek.” Jó mi? Mi ebben a hiba? A hőhullámra gyakorolt globális fölmelegedés hatásával kapcsolatban két kérdést lehet feltenni: 1) Ezt a hőhullámot mennyivel „fűtötte” a globális felmelegedés? 2) Mekkora a valószínűsége, hogy ez a hőhullám a globális felmelegedés következménye? Kezdjük mindjárt az elsővel!

1) Ezt a hőhullámot mennyivel ”fűtötte” a globális felmelegedés? – Az ilyen kérdések feltevése egy kicsit rázós, mert ez valahol feltételezi, hogy ugyanez az időjárási fordulat globális felmelegedés nélkül is bekövetkezhetett volna, legfeljebb enyhébben. Ez azonban nem feltétlenül van így, mivel az időjárás meglehetősen sztochasztikus, és a globális felmelegedés kihathat a légáramlatok alakulására is.  

De ha el is fogadjuk az alap premisszát (ami lehetne kizárólag statisztikai, annak ellenére, hogy rendszerint nem így értik) lehetséges lenne, hogy egy adott földrajzi helyen, 1 fok antropogenikus (ember okozta) melegedés azt jelenti, hogy a szélsőséges időjáráshoz is hozzá adódott egy fok? Szerintem aligha. Képzeld el, hogy egy hőhullám globális felmelegedés nélkül felnyomja a hőmérsékletet 30 °C-ra. Azonos esetben, de globális felmelegedés mellett, egyesek szerint az várható el, hogy a hőmérséklet 31 °C legyen, amit én nem fogadok el. Felmelegedésnél a talaj a korábbi hónapok folyamán kiszárad az extra 1 fok miatt. Ebből következik, hogy  megszűnik a párolgás adta hűtés. A beáramló napsugár érzékelhető hővé változik párologtatás helyett. Ez egy nem lineáris visszacsatolás, és nagyon is valóságos. Különböző tanulmányok egyértelműen kimutatták, hogy a 2003-as európai hőhullámnál ennek a jelenségnek komoly szerepe volt. Vagyis az 1 fokos átlagos hőmérséklet emelkedés könnyen okozhat 5 fokkal melegebb rekord hőhullámot. Igen, az előttünk álló „kurva meleg” nyarat a globális felmelegedésnek köszönhetjük. Mi mással lehetne megmagyarázni az egyre gyakoribb rekorddöntéseket?

Különben, tudományos cikkekben általában a valószínűség meghatározásával tárgyalják a globális melegedés szélsőséges esetekre gyakorolt hatását, amit a jelenség sztochasztikus volta indokol. Éppen ezért a feltett tipikus kérdés a következő:

2) Mekkora a valószínűsége, hogy ez a hőhullám a globális felmelegedés következménye? Könnyen kimutatható, hogy hibás a logikája a következő állításnak: „minél nagyobb a szélsőség, annál kevésbé valószínű, hogy a globális felmelegedés okozza”. Bizonyos hőmérsékleti érték valószínűségének a változása vizualizálható az alábbi ábra szerint. A valószínűség eloszlás változatlanul eltolható melegebb értékek felé, vagy kiszélesíthető, illetve a kettő kombinálható.

Az illusztráció kedvéért vegyük a normál eloszlás legegyszerűbb esetét (standard normális szórás), amit egy értékkel eltolunk a melegebb irányba. Elhagyom a statisztikai és valószínűség számítás zsargonjait, mert szeretném, ha mindenki értené. A lényege az alábbi ábrának az, hogy ha az a felmelegedés 1 fokos, akkor a szélsőségek megjelenések 2,5-szer gyakoribbak, de 4 foknál már 34-szer gyakoribb, 5 foknál pedig 90-szer (ami már lelóg a grafikonról).

Az ábra jól illusztrálja, hogy a szélsőségek valószínűségi aránya miként függ a szélsőség értékétől (a szélsőségek aránya = felmelegedett klíma osztva a normál klímával – ez a növekedő hányados adja a bekövetkezés valószínűségét, amit szaggatott vonallal jelöltünk)

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_______________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(728) Klíma összefoglaló

Tibor bá’ online

 

Elolvasva Gavin Schmidt klímabeszámolóját megállapíthatom, hogy ha az érdeklődés hiányára való tekintettel a geddon elmarad, megfingatásunk továbbra is biztosítva lesz. Ugyanis a klíma egyre gyorsabban változik. Különben ha valaki nem ismerné Gavint, akkor elárulom, hogy a NASA Goddard Intézet klímamodell készítője, valamint a RealClimate főmunkatársa, vezetője, véleményvezére, stb. Én tűzbe teszem érte a kezem, pedig utálom az égett sebeket. Na akkor átadom neki a szót.

Hát akkor megint elment egy év, nekünk pedig szokásunkká vált, hogy készítsünk egy éves összefoglalót. Ehhez most  az óceánok felületi hőfokával, a sarki jégmezők kiterjedésével, és az óceánok hőtartalmával járulunk hozzá. Az első grafikon bemutatja az óceán felület hőmérsékletének az anomáliáját (eltérését) az 1980-1999 időszakot alapul vevő bázishoz viszonyítva (ahogy ezt a 2007-es IPCC jelentés is tette), ahol a szürke terület a szórást jelzi 0,95 szintű konfidencia-intervallum mellett.

A 2011 La Niňa  év volt, ami egyértelműen enyhe globális lehűléssel járt 2010-hez viszonyítva. [ha 2012 El Niňo év lesz, aminek van valószínűsége, akkor számíthatunk 4-6 hét kánikulára] Visszanéztem az adatokat, 2011-re azt jeleztem, hogy hűvösebb lesz, mint 2010. Ez többnyire be is jött, mert 2010 volt eddig a legmelegebb év. Ezt megelőzően La Niňo év volt még: 2008, 2001, 2000 és 1999. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy 2012 egy enyhe La Niňa év lesz és valamivel melegebb, mint 2011. Igazi, minden idők rekordjára várni kell egy La Niňo évre.

Néhány dolgot tisztázni szeretnék. Rövid intervallum (15 évnél rövidebb) trendje nemigen alkalmas arra, hogy a jelenlegi hőhatások mellett használható előrejelzést adjunk. Ez azt jelenti, hogy ilyen rövid időszak adataival nem lehet bizonyítani, hogy a  globális felmelegedés megállt, vagy nem állt meg, vagy melegedés helyett valójában hűlés történik annak ellenére, hogy ez a legmelegebb évtized.

A fenti grafikonon jól látható, hogyha figyelembe veszünk néhány olyan tényezőt, amelyek kihatnak a globális felmelegedésre (mint például El Nino/La Nina, vulkán kitörések, stb.) akkor egy határozott felfelé tartó trendet figyelhetünk meg. – – – Az alábbi grafikonon a különböző modellek adjusztált (korrigált) adatait láthatjuk, amelyek egyértelműen jelzik a folyamatos melegedést.

Akkor rátérek az óceánok hőtartalmára. A következő ábra az óceánok hőtartalmának négy különböző mérését mutatja be a jelzéseknek megfelelő mélységekig. A kitűzésekből világosan kitűnik, hogy míg a  rövidtávú mérések elég nagy fluktuációt mutatnak, a trend itt is egyértelmű és világos az 1955-1989 alapértékhez viszonyítva.

 

Most pedig a nyári jégmező kiterjedés az északi-sarkon grafikonja. 2011-ben az északi-sarkon a jégolvadás drámaian felgyorsult. A szeptemberi minimum rekordnak volt mondható. A grafikonon különböző modellek vannak feltűntetve (amik nekünk nem jelentenek semmit). A vastag vörös vonal ténylegesen mért adatokat jelez. A fekete vonal a modellek átlagát jelzi. [Megjegyzem a modellek előrejelzései lényegesen optimistábbak, mint a tényleges mérési adatokból sejthető folytatás, mert az szerint az összes jég elolvadását 2020 környékén várja.]

Végül nézzük Hansen és társai által 1988-ban publikált három különböző szcenárióra épült előrejelzésének kiértékelését. A mérések azt mutatják, hogy – ahogy az 2007-ben már jeleztük – az A-változat a valóságosnál nagyobb melegedést jelez. A jelenlegi tényleges melegedés 0,18 °C értéknek vehető évtizedenként.

És bár Hansen és társai 1988-ban A változat alatt publikált előrejelzése egy kissé megfutott, mégis említésre méltó azért, mert abban az időben voltak olyanok, akik a melegedést egyáltalán nem fogadták el. Azonban a mai adatokkal csínján kell bánni, mert a tényleges melegedés nagymértékben függ a hőhatásoktól (forcings) amelyek még további vizsgálatokat igényelnek (pl. az aerosol alkotók, azaz lebegő részecskék). Mindenek ellenére leszögezhetjük, hogy a globális felmelegedés folytatódik.

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(714) Megint a klíma

Tibor bá’ online

 

Az utóbbi időben úgy el  vagyunk foglalva politikával, hogy a klímáról teljesen megfeledkeztünk, annak ellenére, hogy rendkívül kellemes télben van részünk. Néhány éve még totóztunk,,hogy fehér lesz-e a karácsony vagy sem. Ma már ez nem kérdés, inkább arról lehetne szó, hogy hány évig lesz még télnek nevezhető évszak. Ez azonban számokban is kifejezhető. Én már évek óta figyelem az Északi-sark jegesedését, mert úgy gondolom, hogy ott a helyi viszonyok kiegyenlítődnek. Nos, amit most látni az több, mint meglepő.

A fenti grafikonon jól látszik, hogy a 2011/12 tél görbéje birkózik az eddig rekordnak számító 2006/07 év görbéjével. November közepéig az idei tél eredménye mutatkozott melegebbnek, vagyis minden idők legkisebb jégmezeje volt a megfelelő dátumhoz köthetően. November közepén a vezetést átvette a 2006/07-es tél. Aztán karácsony környékén fej-fej mellett helyzet állt elő. Majd a 2006/07 tél megint elhúzott. Ami viszont az elmúlt 5 napban történt az példanélküli. Az idei tél nem csak rekord eredmény mutat, de január közepén a sarki jég egyszerűen olvadni kezdett. A görbe szerint most már 5 napon keresztül újra fogy a jégmező, mintha beállt volna a tavasz. Ez nem vicces, véleményem szerint a 2012 rekord meleg év lesz, ha nincs szerencsénk akkor a nyár közepén nyakunkba kaphatunk 5-6 hét kánikulát, újabb melegrekordokkal.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(605) Melegedünk, melegedünk?

Tibor bá’ online

Miközben Magyarországon jó néhány okos tojás még mindig beírogat, hogy semmi sincs bizonyítva, Németországban arról cikkeznek az újságok, hogy országos szinten nem készülnek fel a melegedésre. Azért országosan, mert egyénileg tömegesen szerelik be a légkondicionálókat. Nem azért mondom, de ilyen meleg szeptember elejére nem emlékszem, ami persze (tudományosan) semmit se jelent, de az ember képtelen magát kihúzni a szubjektív érzések alól. Minden esetre a felmelegedés a legjobb úton halad. Ennek eddig látványos (és a laikusokat is meggyőző) mutatója az Északi-sark jégmezőjének a kiterjedése. Az elmúlt hónapok, és évek alatt több alkalommal közöltem az alábbi grafikont, mindig az aktuális adatokkal.

Pillanatnyilag a 2011-es görbe szorosan a 2007-es rekordév görbéje mellett halad, de a legújabb kutatások szerint nem ez az igazi. Ugyanis, nem a jégmező kiterjedése a fontos adat, hanem a sarki jég tömege. Valójában az történt, hogy a kiterjedés nem igazán fedi fel a valóságot. Mint írtam, a 2011-es terület közel azonos a 2007-essel. Viszont, ha a jégtömeget nézzük, akkor egészen más a kép.

A Washingtoni Egyetem Polar Science Center (Sarki tudományok központja) által elvégzett felmérés szerint az északi-sark jégmennyisége 1979 és 2011 között a következő volt:

A 2011-es érték, augusztus 31-ig szól, amikor még 3 hét olvadásra lehet számítani. Ennek ellenére kevesebb, mint a korábbi rekordév, a 2010. Az is látható, hogy bár a 2007-es év a jégmező kiterjedésben rekord alacsony volt, jégtömeget számítva messze elmarad az idei évtől.

Ennél is érdekesebb, ha a jégtömeg fogyatkozást grafikusan ábrázoljuk (lásd alul). Ekkor ugyanis felfedezhetjük, hogy a kitűzések egy exponenciális görbét alkotnak.

Ha ezt elfogadjuk valóságnak, akkor 2015-re eltűnik a jég a sarkvidékről. Ha elfogadjuk!

Éljetek a lehetőségekkel!

(427) Klimatikus visszacsatolás – őszi repríz 03

Tibor bá’ online

Ez a poszt először 9 hónapja jelent meg

őBevezetésnek:

A globális felmelegedéssel, és a mindenki által érzékelt globális időjárási szélsőségekkel foglalkozó tudomány legjelesebb képviselői a www.RealClimate.org honlap körül tömörültek. A honlap 2004 évi telepítés óta mintegy 14 millió látogatót regisztrált. Egy-egy poszthoz a világ minden tájáról, tipikusan 2-300 tudós fűz kommentet. Azonban a szakembereken kívül nagyon sok érdeklődő is kíváncsi a korunk legnagyobb kihívásával kapcsolatos eseményekre. Ezek a hozzászólók gyakran kifogásolják a posztok „túlzott tudományosságát”, másfelől viszont a szakmai posztokban szereplő kifejezéseket sokan nem kellő mértékben ismerik. Ezen a helyzeten kívánok most változtatni egy ismeretterjesztő ciklussal, amit nem csak lefordítottam, de alaposan átszerkesztettem és elláttam kiegészítésekkel, mert a honlapom látogatóit is érdekelheti ez az ismeretterjesztés.   

A RealClimate.org oldal az utóbbi időben kiemelten foglalkozott az üvegház hatással és a troposzférával. Ennek során  vált szükségessé a globális felmelegedés legfontosabb fizikai összefüggéseinek az ismertetése – egészen az alaptörvényektől kezdve – amiknek ismeretében érdemes a különböző szempontok mentén, alkalom adtán újra górcső alá venni a különböző részkérdéseket, hogy az összkép ne vesszen el a részletkérdések kuszasága miatt, vagy a felmerülő nézeteltérések során. — Ez a bekezdés a magyar olvasókra is vonatkozik. A magyar nyelven hozzáférhető anyagok nem tartalmazzák a klímakutatással kapcsolatos alapvető tények ismertetését, így mindenki szimpátia alapján kénytelen eldönteni, hogy mit hisz el és kinek, anélkül, hogy ismerné az alapokat. Ismerkedjünk  meg hát az alapokkal!

A klímaváltozás fizikájának egyik legnagyobb érdeklődést és bizonytalanságot kiváltó része a visszacsatolás. A visszacsatolások érdekes hatásokkal bírnak, és nem egyszer a ráérzésünkkel ellentétesen viselkednek. A visszacsatolások teljes megértéséhez csak a részletes matematikai összefüggések szemléltetése vezet. Mivel – mint fentebb már kifejtettük – a RealClimate honlapon megjelent írásokat sokan kritizálták  bonyolultságuk vagy éppen egyszerűségük miatt, ezért ezt a témát két részletben ismertetjük. Az egyszerűbb felsorolásokra most kerül sor, a technikai részletekkel és részletes matematikai összefüggésekkel egy második rész foglalkozik.

Először is ismerkedjünk meg a visszacsatolás fogalmával (aki tudja, ezt a bekezdést átugorhatja) egy példán keresztül. Egy vezető (huzal) elektromos ellenállása függ a vezető anyagától (réz, alumínium, ezüst), a vezető hosszától és keresztmetszetétől. Gyakorlati alkalmazásnál ezek a tulajdonságok adottak. Azonban ezen kívül függ még a vezető huzal hőmérsékletétől is (amire kevesen gondolnának) és pedig úgy, hogy minél melegebb a vezető huzal annál nagyobb az ellenállása (szerencsére, mert fordított esetben nagy bajban lennénk). Ha most egy darab huzal két vége között potenciál különbséget hozunk létre, magyarul a két végét bedugjuk egy konnektorba (ahol 230 V váltakozó feszültség van) akkor az áram átmegy a vezetőn és a annak ellenállása miatt felmelegíti azt. Ha a melegedés következtében a huzal darab ellenállása csökkenne (nem ez történik) az egy pozitív visszacsatolás lenne, mert az egyre kisebb ellenállás egyre nagyobb áramerőt engedne át, ami egyre inkább melegítené a huzal, ami a  végén elolvadna. Ehelyett (például egy izzólámpában) negatív visszacsatolás érvényesül. A hőmérséklet emelkedésével a huzal ellenállása növekszik, ami azt jelenti, hogy kevesebb áramot ereszt át, aminek következtében a huzal hőmérséklet emelkedése megáll és a rendszer beáll egy stabil állapotba, ami az előzetes számítások alapján megválasztott huzal darab mondjuk 2300 °C hőmérséklet jelent, és a kívánt minőségű fényt bocsátja ki sok-sok órán keresztül. Természetesen a visszacsatolás jelenségével nagyon sok helyen találkozhatunk.

A klimatikus visszacsatolások a rendszernek azon részei, amelyeket a klíma mögött húzódó olyan tényezők okoznak, amelyek önmaguk nem váltják ki a változásokat, viszont erősíthetik illetve gyengíthetik a „kezdő lökések” erősségét. Ezek az eredeti „lökések” tulajdonképpen olyan erőhatások (forcing), amelyek tipikusan sugárzó jellegűek (mint pl. CO2 kibocsátása az atmoszférába), és a klíma változásában nyilvánulnak meg, amennyiben elegendő mennyiségben vannak jelen, vagy olyan lassan bomlanak le ami lehetővé teszi, hogy az óceánok hatalmas hő kapacitása mellett is érvényesüljenek, kibillentve a Földet ért erőhatások átlagos éves egyensúlyából. (Megismételve:) Összességében a visszacsatolás azt jelenti, hogy egy folyamat kimenetének egy része visszakerül (visszacsatolódik) a bementbe, így a sugárzás zavarásainak (kis változások, fluktuációk az egyensúly körül) ad egy újabb lökést (ha erősíti, akkor pozitív a visszacsatolás, ha tompítja akkor negatív). A pozitív visszacsatolás legismertebb klimatikus példája a jéggel borított területek csökkenésének következménye, ami a ráeső sugárzás visszavert részének csökkenését, ez pedig további melegedést és újabb területcsökkenést jelent, vagyis a folyamat felgyorsulását eredményezi (később erről részletesebben lesz szó).

Végezhetünk egy gondolatkísérletet is, ami segíthet tisztázni a következményeket. Amikor az üvegház sugárzásra gondolunk, szükséges különbséget tennünk a levegőből kicsapódó vízgőz (pára) és egyéb gázok között, amelyek hosszú ideig a levegőben maradnak és koncentrációjuk nem függ oly nagy mértékben a hőmérséklettől. Számításba véve a különböző üvegházhatású gázok és a felhők spektrális átfedését, kiderül, hogy a modern üvegházhatás 50 százalékáért a vízpára, 25 százalékáért a felhők, 20 százalékáért a CO2, a fennmaradó részéért pedig főként a metán, az ózon és az N2O a felelősek. Ebből többen kreáltak egy népszerű állítást, miszerint „a vízpára a legfontosabb üvegházhatású gáz” mert a légkőrben az felel az infravörös sugárzás javának az elnyeléséért. Ez a meggondolatlan állítás hibás, mégpedig azért mert a vízpára koncentráció nagyban függ a hőmérséklettől. Viszont a nem kondenzálódó, hosszú életű üvegházhatású gázok (főként CO2) adják az üvegházhatás hosszú-távú fennmaradásának alapját és ezek vezérlik a változásra való képességét. Ebben az értelemben a vízpára többnyire a többi gáztól függ, és kimutathatóan erősíti hatásukat. Ha az összes CO2-t el tudnánk távolítani a légkőrből, akkor amellett, hogy megnövelnénk a föld hő-leadó (hűtő) képességét, még több, más dolgot is elkövetnénk. Először is elvesztenénk a vízpára és a felhők üvegházhatásának jórészét, mert a hőmérséklet túl hideg lenne ahhoz, hogy számottevő mennyiségbe jelen legyenek (Megjegyzés: a levegő maximális páratartalma – „telítettsége” – nagymértékben függ a hőmérséklettől. A hideg levegő alig képes megtartani a párát.) Másodsorban, eléggé hideg lenne ahhoz, hogy a jégtakaró területének növekedése jelentősen megnövelje a felszín albedoját (fényvisszaverő képességét), és így a Föld egy nagy hógolyóvá változna. Ez a folyamat akkor is fennáll, amikor a klíma – mint napjainkban – melegszik, amivel kapcsolatban már régóta ismert, hogy a felső troposzféra vízpára koncentrációjának növekedése körülbelül duplájára növeli a CO2 hatását.

A CO2 koncentráció maga is viselkedhet visszacsatolásként a hőmérséklet változásra nézve, hosszabb jégkorszakok közötti időskálára kivetítve, aminek hatására az óceán-dinamika, hőmérséklet/sótartalom, valamint a növényvilág megváltozik. Még ennél is hosszabb időskálán (geológiai időléptékkel mérve) a CO2 visszacsatolása a hőmérsékletre nézve lehet negatív is, ahol a kiömlő láva tömege és annak ülepedése által meghatározott sziallitos málás hivatott a klímát kordában tartani. Néha azonban a klimatológusok a CO2 koncentrációnak a változását meghatározzák (például megduplázzák), ami lehetővé teszi a szén-ciklus visszacsatolás elhanyagolását, és azoknak a tényezőknek a fókuszba állítását, amelyek megváltoztatják a sugárzási egyensúlyt és így a hőmérsékletet is. Ebben a kategóriában a fő visszacsatolások a vízpára (VP) viselkedése, felszín albedo, felhők és a magasságfüggő hőmérséklet csökkenés (MHCs).

 

Visszacsatolások viselkedése

A klímaváltozás végső tényezője a Planck féle sugárzási törvényt követő visszacsatolás. Ez a törvény kimondja, hogy minél magasabb egy vizsgált tárgy (esetünkben a Föld) hőmérséklete, annál jobban tolódik el a sugárzási maximum a rövidebb (tehát több energiát hordozó) hullámhosszak irányába. Vagyis egy melegebb Föld hatékonyabban sugároz, azaz egyre kevésbé melegszik. A feketetest kisugárzása a hőmérséklet negyedik hatványával azonos, ami egy minden mást háttérbe szorító összefüggés (a négyes hatványkitevő miatt). Ebből az következik, hogy más  visszacsatolások hatását valójában az határozza meg, hogy azok milyen mértékben befolyásolják a sugárzási visszacsatolást.

Egy adott visszacsatolás meghatározásához, hogy negatív-e vagy pozitív, elkerülhetetlen egy bázisszint kitűzése, amit akkor észlelnénk, ha semmilyen visszacsatolás nem lenne. E célból valamilyen erőhatással beavatkozunk, hogy megtudjuk mekkora hőmérsékletváltozásra van szükség a klíma egyensúlyból történő kibillentéséhez. Bizonyított, hogy egy négyzetméterre eső 1 watt sugárzóenergia többlet hatására a Föld átlaghőmérséklete 0,3 °C-al melegszik, amennyiben nincs semmi mellékhatás. Ez azt jelenti, hogy a jégkorszakok kibillentéséhez a felsoroltak valamelyike szükséges: 1) a Földet ért sugárzó energia 7 %-os növekedésére. 2) a CO2 koncentráció körülbelül harmincszorosa (által biztosított hő konzerválásra). Ekkora változások sose voltak, ezek jóval meghaladják a múltban mért értékeket, ami azt jelenti, hogy kellett lenni még valami másnak, azaz csakis a különböző visszacsatolások okozhatják az olyan fokú hőmérséklet növekedést, ami jóval meghaladja a watt/m2-re eső 0,3 °C értéket. Más szavakkal a visszacsatolások összesített értékének pozitívnek kell lenni, tehát megerősítik az úgynevezett klíma-érzékenységet, ami azt jelenti, hogy a változás nagyobb lesz, mint különben lenne. Az alábbi ábra ezt mutatja be. (Visszacsatolási tényező különböző visszacsatolásoknál)

g

A visszacsatolási tényező egy olyan 0 és 1 közötti értéket felvevő szám, ami a visszacsatolás mentes érzékenységi értékkel arányos, és pozitív visszacsatolás esetében a rendszer eredeti bemenete és a hozzá visszacsatolt kimenet hányadosával azonos. Negatív visszacsatolásnál a visszacsatolási tényező negatív értéket ad. Ebből az is következik, hogy a Földnek hosszabb időre van szüksége egy új egyensúlyi állapot eléréséhez.

 

Visszacsatolási kölcsönhatások

Amikor egy időben több visszacsatolás is érvényesül, együttes hatásuk meglehetősen különös. Például, normál körülmények között arra gondolnánk, hogy ha a klímaérzékenységet egy visszacsatolás megdupláz, egy másik  viszont a felére csökkent, akkor ezek egymást kiegyenlítik és a klímaérzékenység értéke akkora lesz, mintha egyik visszacsatolás se érvényesült volna. Azt is lehet gondolni, hogy két, az eredeti erőhatást darabonként 50 százalékkal erősítő visszacsatolás együttes hatása a klímaérzékenységet megduplázza (2 x 50 = 100 %-os növekedés). A  valóságban egyik eset se tapasztalható, mivel a visszacsatolások egymásra is hatnak. Feltételezhető, hogy ha a vízpára és a jég albedo visszacsatolások érvényesülnek, akkor a több vízpára nagyobb jégolvadást eredményez, ami további melegedést jelent, még több vízpárát, és még kevesebb jeget….és így tovább. Azonban a pozitív visszacsatolás nem szükségszerűen okoz megfutást, mindössze annyit jelent, hogy a megemelkedett hőmérséklet egy magasabb hőfokon stabilizálódik, mint stabilizálódna visszacsatolások nélkül.

Maguk a  visszacsatolások létezése teszi lehetővé, hogy a Föld hőmérséklete jelentősen eltérjen egy adott alaphelyzettől. Az például nem következhet be, hogy az egész Földet jég borítsa a sarkoktól az egyenlítőig, vagy a hőtől felforrjanak az óceánok (ahogy a Vénuszon),  mert a visszacsatolások közbelépnek és  visszaállítják a Föld klímáját egy másik stabil állapotba. Ha az összes kőolajat és szenet elégetnénk (ami még bekövetkezhet), akkor se futna meg a Föld hőmérséklete, de azt tudnunk kell, hogy a jelenlegi Földi klíma egyáltalán nem különleges, legfeljebb annyiban, hogy ezt szoktuk meg. Ez bármikor képes irgalmatlan gyorsasággal megváltozni és egy egészen más szinten stabilizálódni, aminek a bekövetkezése jelen pillanatban nem zárható ki. (lásd: A jövőnk véget ért! 139. oldalon a félkövérrel szedett, kiemelt részt).

 

Jég-albedo visszacsatolás

A jég-albedo pozitív visszacsatolás oka, hogy a víz szilárd halmazállapota (magyarul jég) kisebb fajsúlyú, jobban visszaveri a fényt, földrajzi kiterjedése erősen hőmérséklet függő (lásd: a sarki jég rekord olvadását). Ilyen vonatkozásban a víz elüt minden más anyagtól, mert cseppfolyós formában mindennek kisebb a fajsúlya, mint megszilárdulva. Ha a víz is így viselkedne, akkor nem beszélhetnénk jég-albedo hatásról, mert a megfagyott víz lesüllyedne az óceán fenékre. Így azonban az a helyzet áll elő, hogy a Föld felmelegedésével a fényt visszaverő jég, és a viszonylag jó fényelnyelő óceán- és szárazföldfelszín aránya a jégfelület kárára változik. A klíma kulcsa a nyári napfénysugárzás abszorbeálása (elnyelése) és télen az óceánok felszíni hőenergiájának az alsó légrétegeknek történő periodikus átadása. Az elvárással ellentétben, nyáron a sarkok hőmérséklete nem emelkedhet túlzott mértékben, mert a hőenergia nagyobb része a jég olvasztására és párolgásra fordítódik. Azonban a nyílt vizek hőmérséklete megemelkedik, ami a jég olvadásához vezet. A nyár végére hatalmas nyíltvízi területek keletkeznek, ahol a hőtartalom a vízből átmegy a felette lévő levegőbe mind addig, amíg nem kezdődik el a jegesedés, aminek eredménye a nyári sugárelnyelésből  származó melegedés késleltetése. Ez a felületi hőmérséklet növelés az Északi sarkon elsősorban ősszel és télen következik be, de a jövőben  folytatódhat tavasszal és nyáron is (Serreze és társai, 2009)  

g2. ábra: Az Északi-sark körüli tengerfelszín feletti (2 méter) hőmérséklet anomáliája (eltérése) hónapokra és évekre bontva (2009 – Serreze és társai)

 

Magasságfüggő hőmérséklet csökkenés (MHCs)

Miért fontos visszacsatolás az MHCs? A trópusokon a magasságtól függő hőmérséklet csökkenést elsősorban a konvekció (hőáramlás) szabja meg, hogy a rendszer közel adiabatikus (hőátadás nélküli) maradjon közel a harmatponthoz. Elvileg a Föld felmelegedésével ennek csökkennie kell, aminek következtében az atmoszféra felső része gyorsabban melegszik, mint a felszín. Ez azt jelenti, hogy az atmoszféra kisugárzása az űrbe magasabb hőfokon történik, mint az MHCs érték megváltozása nélkül. Ehhez tegyük hozzá, hogy a melegedéssel az emisszió (hő kibocsátás) egyre jobb hatásfokúvá válik. Ez tehát egy negatív visszacsatolás, amely részben kompenzálja a vízpára visszacsatolást. Érdekes, hogy a két hatás egymással együttműködik, ezért a bizonytalanság a vízpára + MGCs együttes hatásánál kisebb, mint külön-külön.   

Az ember okozta globális felmelegedés esetében az összes bonyolult visszacsatolás és azok kölcsönhatása végül is oda vezet, hogy az atmoszférába kibocsátott további CO2 következtében mennyi melegedésre lehet számítani. A legutolsó IPCC kiértékelés szerint 2 és 4,5 °C között állhat be egy egyensúlyi állapot. Ez az úgynevezett „Charney érzékenység”, amely számba veszi ezeket, a fentiekben ismertetett gyors visszacsatolásokat, és a felhőket, amelyek – mint tudjuk – a becsült értékhatárok közelítésében a legnagyobb bizonytalanságot adják.  

A felmelegedési tartomány becslésénél nem csak a Globális Clima  Modell (GCM) eredményeit  vették számításba, de figyelembe vettek észlelt adatokat is (évszakos ciklikusság, vulkánok kitörése), valamint korábbi időjárási feljegyzéseket is. Az egyik probléma, hogy az érzékenység magas értékeit nehezebb kizárni, mint az alacsony értékeket, és az olyan megfigyelések, amelyek jók az alacsony értékek kizárásánál, nemigen használható a magas értékeknél. Például, vulkán kitörések nem mutatnak lineáris összefüggést az egyensúlyi állapot érzékenységével, tehát a valószínűségi eloszlás csúcsa nagyobb érzékenységi közép értékeknél csak kismértékben mozdul el.

Az utóbbi időben néhány tanulmány kiterjedt olyan „lassú  visszacsatolásokra”, mint például jégmezők és növényzet, melyek több százéves időskálánál fontosak lehetnek.  (Lunt et al 2010; Pagani et al 2010). Ezek a becslések azt mutatják, hogy a hosszú távú felmelegedés meghaladhatja az 5 °C értéket.

Összefoglalva: A visszacsatolások szerepe annak meghatározása, hogy egy adott erőhatásra a klíma milyen változáson mehet át. A sorozat második része (még lefordításra vár he-he-he) a visszacsatolások kitárgyalásához fontos matematikai alapokkal foglalkozik. Valamint a vízpára visszacsatolás klímaváltoztató hatását veszi tüzetes vizsgálat alá. Ugyanis az érzékenység fokozás révén a vízpára adja a legerősebb visszacsatolást a Földön.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(600) A múlt bűnei

Tibor bá’ online

öA Mexikói-öbölben másfél éve volt egy olajömlés. Akkor hatalmas port vert fel hónapokon keresztül. Voltak igen vészjósló előrejelzések, de úgy tűnik a jó öreg Föld többet kibír, mint sejteni lehet. Öt hónap erőfeszítése, titkolózása, jelentős emberáldozat elszenvedése után a katasztrófát elhárították és az élet folytatódik. Valóban folytatódik?

Pontosan erre a kérdésre akarta megkapni egy lelkes csoport a választ. Ezért aztán elhajóztak a DeepWater Horizont hajdan volt helyére, és mit találtak? Hogy az eltömött lyukból vidáman és folyamatosan folyik az olaj, feltör a felszínre, szétterül, egyszóval: létezik. Nézzétek meg ti magatok is!

Fukushima egy egészen más történet, itt még csak a kezdetén vagyunk a katasztrófának, a java még csak most jön. A fukushimai fűtőelem medencéről egy egészen friss jelentés látott napvilágot 26-án (elnézést az 5 nap késésért). A TEPCO vízminta analízisének eredménye enyhén hajmertesztő. A kettes számú reaktor medencéjében egy liter vízben másodpercenként 220.000.000 dezintegráció, amikért a  Cézium137 és a Cézium134 a felelősek, és ez csak az egyik reaktornál, és mindössze egyetlen literről van szó, ott ahol közel 5000 m3 víz található. Az egyes és a hármas reaktornál a helyzet hasonló, azzal a különbséggel, hogy most már bizonyos, hogy a hármas reaktor medencéjében létrejött a kritikus tömeg, azaz volt nukleáris robbanás. A részletek csak lassan szivárognak ki, de egyre valószínűbb, hogy Japán jelentős része lakhatatlanná válik. Különben az Iréne hurrikánnal kapcsolatban volt némi pánik Amerikában, mert a várt útjában több atomreaktor is található és Fukushima után bármi elképzelhető.

Éljetek a lehetőségekkel!

(542) Napfolttevékenység

Tibor bá’ online

Mi lenne, ha a napfolttevékenység egy új “grand minimum” értéket venne fel?

Ajánlom, hogy a klímaszkeptikusok, akiket megdumáltak, hogy a naptevékenység okozza a felmelegedést, alaposan olvassák át a posztot.

őA RealClimate-hez június 19-én beküldte: Georg Feulner, lefordította Tibor bá’

Az American Astronomical Society (Amerikai Asztronómiai Társaság) Solar Physics Division (Napfizikai Részlege) által rendezett találkozó alatt  meeting a napfizikusok bejelentettek egy előrejelzést, ami szerint a Nap beléphet egy hosszantartó, kis aktivitású periódusba (grand minimum), ami hasonló lehet a XVII. században tapasztalt Maunder Minimumhoz. Ebben a posztban feltárom ennek a bejelentésnek a hátterét és a Földi klímával kapcsolatban teszek néhány megjegyzést.

Már jó ideje ismert, hogy a napfolttevékenység szabályos ciklikusságot követ. A Nap 11 évente kiemelten aktív, amikor is több fekete folt figyelhető meg a felületén. Ezeket a maximális napfolttevékenységek egymástól alacsony aktivitások választják el, amikor alig látható napfolt, illetve egyetlen egy se figyelhető meg.

nap 

1. ábra: Maximális aktivitás idején (baloldal) készült felvétel a látható fény tartományában, illetve az utolsó (meglehetősen szokatlan) 11 éves minimum alatt (jobboldal), amikor is az idő legnagyobb részében teljesen foltmentes volt. Forrás: NASA Earth Observatory/SOHO.

 

Az ember arra gondolna, hogy maximális napfolttevékenység alatt a Nap kevesebb fényt bocsát ki a számtalan sötét folt miatt. Valójában pont az ellenkezője történik, mivel a napfoltok körüli aktív területek több fényt bocsátanak ki annál, ami a napfoltok miatt „elvész”. Ezt a Nap ultraibolya szűrővel végzett megfigyelése igazolja.

nap2

2. ábra: A Napról készült felvétel ultraibolya szűrővel maximális (baloldal) és minimális (jobboldal) napfolttevékenység alatt. Forrás: NASA Earth Observatory/SOHO.

 

400 évre visszanyúló napfoltmegfigyelésen jól látható a 11 éves napfolttevékenység ciklus megszakadása a XVII. században. Ezen időszak alatt napfolt alig volt látható, amit Maunder Minimumnak nevezett el Jack Eddy a híres értekezésében Science paper. (az elnevezés Edward Maunder után történt bár a tényleges felfedező Gustav Spörer volt.)

~nap g

3. ábra: Az elmúlt 400 évben megfigyelt napfoltok száma. Forrás: Wikimedia Commons/Global Warming Art.

 

A Maunder Minimum egybeesik egy hűvösebb éghajlattal, a „kis jégkorszakkal”, ami alatt a hőmérséklet az északi félteke kontinensein különösen alacsony volt (elsősorban télen). Már elég régen sejtik, hogy a Maunder Minimum alatt a kevés napfolttevékenység volt a kis jégkorszak egyik okozója, bár egyéb tényezők, mint például 1600 körül az üvegházhatású gázok koncentrációjának némi csökkenése, és szokatlanul nagy vulkán kitörések szintén okolhatók.

A napfizikusok nem tudják, hogy olyan hosszantartó csekély napfolttevékenység, mint a Maunder Minimum, miként jön létre. Viszont az utóbbi idők megfigyelései során bizonyítékot találtak a Nap szokatlan viselkedésére a jelenlegi 24. ciklus alatt, például a napfoltok mágneses mezejének gyengülését, a nap pólusok környékén észlelhető kisebb aktivitást, a Napon belüli napszél hiányt. Ezek a megfigyelések vezettek oda, hogy Frank Hill és munkatársai (Frank Hill and colleagues) a jelenlegi 11 éves ciklus végére egy új Mauder-szerű minimum bekövetkezését sejtenek, körülbelül 2020-at követően.

Ezen előrejelzés bekövetkezését meg kell várni, mert voltak ellenvetések (some doubts expressed), de mivel a múltban fordult már elő napfolttevékenységben Grand Minimum, érdekes lehet felderíteni, hogy egy ilyen minimum a XXI. század klímájára milyen hatással lenne. Ez az a téma, amit Stefan Rahmstoref és én vizsgáltunk a múlt évben publikált szakcikkünkben (study). Ezen hatás korábbi becsült mértéke megtalálható itt (here). Mi úgy számítottuk, hogy egy új Maunder Minimum 2100-ra maximum 0,3 °C globális hűlést eredményezne,  miközben az ember által okozott melegedés ezen időszak alatt várhatóan 4 °C lesz. (A felmelegedés mértéke a XXI. század folyamán természetesen a becsült jövőbéli CO2 kibocsátástól függ.)

nap g2

4. ábra: A globális hőmérséklet növekedés (az 1961-1990 átlaghoz viszonyítva) 2100-ig két különböző CO2 kibocsátás mértékéhez (A1B, vörös és A2 püspöklila). A szaggatott vonal az enyhén csökkentett melegedést jelzi arra az esetre, ha egy Maunder-szerű napfolttevékenység minimum bekövetkezne a XXI. század folyamán. Forrás: PIK.

 

Ezek szerint egy XXI. században előforduló Maunder Minimum csak kicsiny mértékben mérsékelné a jövőben bekövetkező melegedést. Ezenfelül a hatás csak ideiglenes lenne, mivel az összes ismert grand minimumok csak néhány évtizeden át tartottak ki. Ezen eredmények kritikusai előállhatnak azzal, hogy ebben a dolgozatban a naptól származó erőhatás mindössze a teljes sugárzásban bekövetkező változás becslésén alapszik, ami lehet egy alulbecsülés, illetve nem tartalmazza a lehetséges közvetlen erősítő hatásokat (például: az UV változásra várható ózon viselkedés, vagy a felhőkre kiható kozmikus sugárzás). Azonban, az alkalmazott modell a napsugárzás becsült értékével reprodukálta a múltbéli Maunder Minimumot. Továbbá, ha a Nap hatását egy 5-ös tényezővel beszorozzuk (ami irreális), abszolút hűlés még akkor se következne be (a hőmérséklet ideiglenesen alacsonyabb lenne, de a trend továbbra is melegedést mutatna).

Egyértelmű, ha egy grand minimum bekövetkezne, az a napfizikusok számára rendkívül izgalmas kutatási lehetőséget biztosítana, de valószínűleg senki más részére sem.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_______________________________________________________

Mi teszi a RealClimate által publikált tanulmányokat hitelessé? Az hogy a világ összes, ezen szakterületen dolgozó tudósa hozzászól, a hozzászólásokat megválaszolják mind addig, amíg nem alakul ki egy mindenki álal elfogadot egyetértés. Így működik a tudomány müvelése. 

Éljetek a lehetőségekkel!

(526) Tibor bá’ online – A globális felmelegedésről

Az egyre szélsőségesebb időjárás és a globális felmelegedés közötti összefüggés TÉNY!

öMagyarországon az időjárási szélsőségek nem annyira nyilvánvalóak, mint  a Föld más pontjain. Például február elején Washingtont elborította a hó, a közlekedés – és vele az élet – megállt. Ekkor  a globális felmelegedés ellenzői gúnyos megjegyzésekkel álltak elő. Szerintük a globális felmelegedés és a februári 80   centis hó ütik egymást. Még az se zavarta őket, hogy a téli olimpiai játékoknak helyet adó Vancouverben januári meleg rekordot döntöttek, három fokkal volt melegebb, mint bármikor a múltban. De hiába, a klíma szkeptikusok szerint a fantasztikus havazás megölte a globális felmelegedést. A klímakutatók kétségbeesetten próbálták hallatni hangjukat, igen, a globális felmelegedés és a szélsőséges havazás nagyon is összhangban áll egymással. Globálisan a 2010 számtalan melegrekordot eredményezett.

Aztán fordult a kocka. Az USA területén szokatlan erősségű tornádók söpörtek végig, és a klíma szkeptikusoknak kellett (volna) megmagyarázni mi lehet az oka, ha nem a globális felmelegedés. A valóság pedig az, hogy klimatológus körökben egyetértés van a  felmelegedés gyorsulásában. Sajnálatos módon a 6-8 évvel ezelőtti előrejelzések rendre túlzottan optimisták voltak. Az Északi-sark jegének olvadása újabb rekordértékű (lásd az alábbi grafikont). Tegyük hozzá, hogy a Föld nem egyenletesen melegszik. A sarkokon sokkal nagyobb mértékben, mint az egyenlítő mentén.

jég

Globális felmelegedés nélkül a múlt évi orosz hőhullám előfordulási valószínűsége – orosz meteorológusok szerint – 1:15.000-hez. Azaz 15.000 évente egyszer várható az előfordulása, ami matematika nélkül azt jelenti, hogy soha. érdekes az egyes kormányok hozzáállása. Az USA nem fogadja el az ember okozta klímaváltozást. India kormánya elhatározta egy 4000    kilométeres kerítés megépítését ,a bangladesi oldalon, hogy az emelkedő tengerszínt által ellepett Bangladesből érkező menekülteket kívül tartsa. Tényleg, felmerül az emberben a kérdés, mennyi bizonyíték kell még, hogy a globális klímaváltozás elfogadható legyen az érdekelt tőkések számára is? A válasz elhanyagolható, mert biztosra vehető, hogy a szélsőségek egyre szélsőségesebbek lesznek. IGEN, nagyobb és hosszabban tartó szárazságok, áradások, föld csuszamlások, erdőtüzek, tornádók, hurrikánok.

2011 január 10, felhőszakadás Ausztráliában

http://www.youtube.com/swf/l.swf?video_id=kYUpkPTcqPY

Csodák természetesen nincsenek. A globális felmelegedés azt jelenti, hogy a rendszerben több energia van. Több energia pedig több párát jelent az atmoszférában, ami nagyobb esőzésekben és havazásokban nyilvánul meg. Ez ilyen egyszerű. De a több energia melegebb időjárást is jelent, amivel együtt jár a szárazság, ez pedig erdőtüzekkel jár. Helyben vagyunk. Nagyobb felmelegedés egyenlő még több energia, ami fokozottabb szélsőségeket szül. Már csak az a kérdés, hogy állja ezt az emberiség? Becslések szerint 1 °C melegedés 10 % mezőgazdasági terméscsökkenést jelent. 3-4  fok és a fél emberiségnek nem jut gabonaféle. Tömeges éhínség. Nem biztos, hogy kipusztulunk, de nyomorúságos évszázad előtt állunk, az biztos.

De addig is akad még kellemetlenség a kosárban. Mérések szerint 1970 óta a hurrikánokban lévő energia 40 év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt, mind a csendes-óceán északi részében, mind pedig az Atlanti-óceánban. Gyakoriságuk pedig 57 százalékkal nagyobb. Ez természetesen minket nem érint, de kiértékelésre nagyon jó. Különben most az egyszer előnyös, hogy Árpádék nem mentek tovább nyugatra.  A Kárpát-medence elég messze van az Atlanti-óceántól, ahonnan a viharos frontok érkeznek, mire hozzánk érnek már „csak” egy kis Szentistván napi szélviharra telik. De azért a szokatlan esőzések nem ússzuk meg. Mindent összevetve minket eddig még kevésbé sújtott a globális felmelegedés, mint a világ más tájain élő népeket, és ez várhatóan a jövőben is így lesz. Ezzel azért fejezem be a posztot, hogy bizonyítsam, nem vagyok Almageddonra váró. 😀

Éljetek a lehetőségekkel!

(470) Tibor bá blogja – Klímaváltozás

~q228Tudom, hogy már a könyökötökön jön ki a globális felmelegedés, ezért aztán most már klímaváltozásról beszélünk 😀 , de nem csak ezért. Per pillanat nem annyira a melegedés a gond, sokkal inkább a beköszöntő szélsőségek. A posztra azonban legfőképpen azért került sor, mert már olyan országok is szervezik a lakósságot, mint El Salvador, ahol a környezetvédelmi miniszter, Herman Chavez a NASA-hoz tartozó Nemzeti Óceán és Atmoszféra Adminisztráció jelentésére utalva (emberemlékezett óta 2010 volt a legtöbb csapadékot adó, és a legmelegebb év), a környezetszennyezés meggátolásának elsőszámú prioritást adnak.

2010 valóban modell évnek tekinthető, amiből jól felmérhető mi várható a klímaváltozástól. Némi visszatekintésre a következő események ugranak be: Pakisztánban, Ausztráliában és Kaliforniában soha nem látott, igen nagykiterjedésű árvíz. Oroszországban rekord méretű(45 °C) és időtartamú(6 hét) kánikula. Pillanatnyilag Kína északi részén 120 napja nem esett eső, a szélsőséges szárazság miatt már biztos, hogy Kínának 2011-ben gabona importra lesz szüksége. Nem csoda, ha Chavez miniszter kijelentette, hogy számukra a klímaváltozás nem egy hipotézis, hanem a véres valóság, ami komoly mértékben sújtja az országát (rendkívüli áradások, trópusi viharok és hurrikánok, amelyek mind intenzitásukban, mind pedig gyakoriságukban növekvő tendenciát mutatnak).

xx

Ez nem az én képzelődésem. Február 16-án két új tanulmány jelent meg a Nature folyóiratban, melyek jelzik, hogy a klímaváltozás szélsőséges csapadékokat eredményez. Tulajdonképpen nem is lehet más, hiszen a melegebb átlaghőmérséklet azt jelenti, hogy az óceánok felszínéről több víz párolog el. A melegebb levegő több vizet tud szállítani, mert a telítettség erősen hőmérséklet függő. A levegő nagyobb páratartalma pedig nagyobb esőzésekhez vezet. Ugye, ami felmegy, annak le is kell esni! Személy szerinti tapasztalatom a következő: Házam 30 éve épült, aminek a keleti fala mentén húzódik egy kőlépcső, közvetlenül a ház külső falához csatlakoztatva. A ház falának külseje terméskő. Az eső erre a terméskőre csapódik rá. 2010-ben volt az első alkalom, hogy olyan sok eső csapódott rá és olyan sűrűn, hogy nem volt alkalma a víznek elpárologni, ezért a fal átázott és a belsővakolaton hatalmas foltok jelentek meg. Ezen kívül a 20 méter mély ásott kutam hozama sose volt ilyen nagy (a 70-es években kiszáradt), vagyis havi 6 m3. A tanulmányok mást is jeleznek. Úgy tűnik, hogy a Föld klímája érzékenyebben reagál a kisebb hőmérsékletváltozásokra is, mint korábban.

A mérések azt mutatják, hogy 1951 és 1999 között az északi féltekén a szélsőséges esőzések és áradások 7 százalékkal nőttek, ami több mint kétszerese a klíma modellek által előre jelzett értékeknek. Vagyis – közömbösen ne menjünk el a téma mellett – az előre jelzések túlzottan optimisták.

Az elmúlt hónap (2011 február) első felében az USA területének kétharmadán megkapta a jól kiérdemelt hatalmas havazást és a hozzá tartozó téli viharokat. Nem, ez nem az időszakos időjárási kilengések következménye. Klimatológusok egybehangzó véleménye szerint ez is a globális klímaváltozás következménye. A szokatlanul szigorú európai tél (a 2005/6 tél szinte pontos mása) nem cáfolja a globális felmelegedés – ahogy azt a hozzá nem értők állítják – hanem megerősítik azt, állítja Vladimir Petoukhov a Potsdam Intézet fizikusa.

Ezzel szemben a klímaszkeptikusok megkérdőjelezik a globális felmelegedés súlyosságát, boldogan mutatnak rá a hideg télre, mint szkeptikusságuk jogosságának bizonyítékára. Tudatlanságuk összekeveri a klíma hosszú távú trendjét az időjárás rövid távú jelenségeivel. Ugyanakkor tökéletesen figyelmen kívül hagyják a sarki hőmérsékleteket, amelyek a globális átlag növekedés háromszorosát mutatják. Ennek egyenes következménye, hogy az elmúlt 30 év alatt a jégmezők 20 százaléka eltűnt. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy ez a folyamat is gyorsul. Az idei görbe (világoskék) február végén merészen vízszintesre változott, vagyis a további jegesedés leállt. Semmi kétség afelől, hogy az idei nyáron rekord méretre fog zsugorodni az északi-sarki jégmező kiterjedése.

xx

Február végéig a jégmező növekedés átlagosnak volt mondható, de az utolsó néhány napban a növekedés leállt. A sarkvidéken belüli levegő hőmérséklet a normális értéknél 2-4 °Cal volt magasabb. Azonban a Grönlandtól északra és keletre a levegő hőmérséklete egy meglepő 5-7 °C-al volt melegebb. Ezek az adatok egyre inkább eltérnek az IPCC modell által előre jelzett értékektől. Például az IPCC modell szerint 2100-ra még mindig maradna jégmező az Északi-sark környékén olyan 2 millió km2 területen, ami még a laikus számára se elfogadható ha a grafikon vörös vonalát kivetítjük a jövőre nézve, pedig a 2011-es pont még ki sincs tűzve. Minden esetre a görbét követve az ember arra a következtetésre jut, hogy 2030 körül az Északi-sarkon szeptemberben nem lesz egyáltalán jég. Lásd az alábbi grafikont!

xx

Az igaz, hogy most a magyar gazdasággal, és kilátásainkkal vagyunk elfoglalva, de közben a globális klímaváltozás a maga biztos módján szép nyugodtan halad tovább. Csak úgy közbevetve jegyzem meg, hogy a CO2 koncentráció átlépve a 390-es vonalat jelenleg 391 ppm értéknél áll, egyedül 2010 alatt kb. 2,5 ppm-mel növekedett.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(444) Tibor bá blogja – Megint a melegedésről

önarcképA „Science” című tudományos folyóiratban újfent megjelent egy cikk (2011.01.27.) az Észak Atlanti-óceán hőmérséklet emelkedéséről. Ezek szerint az elmúlt száz évben ez a hőmérséklet emelkedés 2 °C tett ki, amire az elmúlt 2000 évben nem volt példa, azaz semmiképpen nem lehet a megszokott időjárási ingadozásra fogni.

Az elmúlt 2100 év hőmérséklet rekonstrukciója az Atlanti-óceán felső rétegében a Fram-medence keleti szakaszán.

A vékony vonalakkal a feldolgozatlan adatok vannak jelölve. A vastag vonalak három éves átlagokat jelölnek. Vörös vonal = nyári hőmérséklet 50 méter mélyen °C-ban. Szürke sávok = átlag hőmérséklet 1835-ig, illetve 1890-2007 között. Kék vonal = a normalizált Észak Atalanti-óceán mag-hőmérséklete (AWCT) 1895-2002 között 6 éves átlagban. Lila vonal = nyári hőmérséklet (más módszerrel mérve)

g.

Az északi-sarki vizek melegedését jól mutatja az alábbi grafikon, ami a sarki jégtakaró kiterjedését mutatja be. Az utolsó nagy nyári olvadás 2007-ben volt, aminek jelei már a megelőző télen mutatkoztak. Akkor láttak napvilágot olyan vélemények, hogy a sarki jég 15 év alatt teljesen elolvadhat, ha a trend folytatódik. A trend nem folytatódott, mert a 2007-es év egy kilengés volt, de most a 2011-es év egy újabb és még nagyobb méretű kilengésnek ígérkezik. Minden esetre a 2010/11-es vonal birkózik a 2006/7-es vonallal. Ha fogadni kellene, és a 2011-re fogadnék, ami majd csak szeptember vége felé fog eldőlni. Addig pedig alszunk még néhányat, és még az is lehet, hogy fontosabb dolgok fognak minket lekötni. 😀

g.

Az elmúlt 100 év alatt ez a lenyűgöző melegedés nem az úgynevezett „kis jégkorszakból” való visszatérés része, ahogy azt néhány „különvéleménnyel” bíró (szerintem lefizetett) tudós állítja. (A detailed look at the Little Ice Age), Robert Spielhagen a Leibniz tengertudományok Intézetének munkatársa szerint: „Ilyen mértékű melegedésre nem volt példa az elmúlt 2000 év klímaváltozásai során.” Az a helyzet, hogy az Ember-okozta melegedés 90 százaléka az óceánokba csapódik le és mindenütt olvasztja a jeget. (Deep ocean heat is rapidly melting Antarctic ice). Grönland léghőmérséklete az elmúlt néhány évtized alatt durván 4 °C emelkedett., elsősorban az üvegházhatású gázok miatt.  

A lényeg az, hogy az Északi-sark vidéke a globális felmelegedésre sokkal intenzívebben reagál, mint a többi földrajzi hely. Az Atlanti-óceán vizének északra áramlása (AW) viszi a legtöbb hőt a sarkvidék felé, ami nagymértékben kihat a jégmezők olvadására és elhelyezkedésére. Ezért a természetes hőmérséklet ingadozások kifürkészése alapvetően fontos a visszacsatolási mechanizmusok megismeréséhez, ami lehetőséget ad a sarki klíma jövőbéli alakulásának az előrejelzésére. Sajnos a tényleges feljegyzések csak 150 évre visszamenőleg léteznek. Ezért fontos az északi Svalbard (79°É) melletti tengeri üledék vizsgálata, ami feltárta az óceán hőmérsékletét az elmúlt 2000 évre visszamenőleg. Ez feltehetően tisztázza a globális klímaváltozásból fakadó aránytalan sarki melegedést. Igaz, ezek az adatok nem feltétlenül adják vissza a korábbi AW áramlás mennyiségi változásait, de a fentiekben bemutatott (három évtizeden át mért) meleg AW áramlás az elmúlt 2000 évhez viszonyítva az átlagostól egyedülállóan eltér.

g.

Az világosan kitűnik, hogy a sarki víz soha nem volt olyan „meleg” mint a XX. század folyamán, és az is egyértelmű, hogy folyamatosan hűlt. Ez a folyamat a XX. század alatt is folytatódott volna, ha nem következik be az ember által okozott globális felmelegedés. A múlt év szeptemberében végzett vizsgálat bizonyította, hogy (“less ice covers the Arctic today than at any time in recent geologic history”) a sarki jégolvadás az ismert természetes ingadozásokkal nem magyarázható meg. 2010 novemberében az amerikai tengerészet ellen tengernagya, David Titley a következőket mondta a kongresszusi meghallgatásán “the volume of ice as of last September has never been lower…in the last several thousand years.”) „A sarki jég a végleges megsemmisülés utolsó fázisában van.”

A valószínű jövőt az alábbi grafikon mutatja be. Tudósok és kutatók közmegegyezése szerint, az emberi tűrőképesség maximuma négy fok melegedés, az ipari forradalom alatt mért értékekhez viszonyítva. Ezt kb. 50 év múlva érhetjük el. Így tervezzetek. 😀

g.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(416) Tibor bá blogja – Mondom a magamét

önarcképA Máriahalmi Faluvédő Egyesülettől (www.faluvedo.hu) – különben a Bogrollon megtalálható – 4 DVD lemezből álló albumot hozott létre, és küldött nekem egy tiszteletpéldányt „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” címmel. Végignéztem, mert várhatóan én is szerepelek rajtra, de természetesen maga az anyag is érdekelt. A máriahalmiak munkája egy igazi siker történet. Amit akartak, az profi szinten meg is  valósították, csak gratulálni lehet nekik a mind technikailag, mind tartalmilag jó munkáért. Viszont tartalom alatt, nem a tényeket, hanem a tartalmas mellébeszélést értettem. Nagyon sok magyar és külföldi szakembert kérdeztek meg a véleményükről, és nekem ezzel van a bajom. Ugyan itt-ott beidéznek olyasmit, hogy a véges Földön végtelen gazdasági fejlődésben csak az őrültek hisznek és a közgazdászok. De ezt követve sokan hosszú perceken keresztül beszélnek az energia takarékoskodás módjairól, az alternatív energiákról, megújuló energiákról (amik nincsenek). Akkor most minden meginterjúvolt őrült vagy közgazdász? Vizet prédikál és bort iszik? Nem, dehogy, nem merik végiggondolni, mert akkor kiderülne, hogy most jön a vég.

Abban a kőszénben, nyersolajban és földgázban lévő szénatomok, amiket most a felszínre hoznak és elégetnek,  valamikor mind-mind széndioxid formát öltött és a Föld klímája elképesztően meleg volt, amit a geológusok Paleocén-Eocén Termikus Maximum (PETM) néven emlegetnek. Ez körülbelül 55,8 millió évvel ezelőtt volt. Nézzétek meg milyen meleg volt vonatkozási hőfoknak kijelölt 1950-1980 időszakhoz viszonyítva. Akkor kábé 20.000 év alatt a globális hőmérséklet 12 °C-al lett magasabb (az 1980-asnál), és az élőlények nagy része kihalt.

g

Trópusi erdők már a Devon korszakban is voltak (durván 400 millió évvel ezelőtt), de a rothadáshoz szükséges mikrobák nem. Ezért a fákból humusz helyett szén és olaj lett. Ezek azok a fossziliák, amiket az emberiség az ipari forradalom óta folyamatosan eléget. Olajban kb. a felét már sikerült visszaküldeni az atmoszférába CO2 formájában. Ha még a föld alatt lévő fossziliákat is felszínre hozzuk, és azokat is elégetjük, akkor sikeresen visszahozzuk a PETM korszakot.

De a kérdést nem úgy kell feltenni, hogy visszahozzuk-e. A helyes kérdés ez: Abba hagyjuk-e a szén, gáz és nyersolaj égetését? Ezt gondoljátok végig. Abba hagyjuk-e? Nem kell sumákolni, abbahagyjuk-e vagy sem? Na ugye! Te is tudod, hogy addig fogjuk égetni, amíg van. A világon naponta állítanak üzembe szénerőműveket. Egy szénerőművet nem 2-3 évre, hanem 30-50 évre építenek. Építenék, ha nem akarnák használni? Ne a politikusok szövegére figyeljetek, mert beszélni, ígérgetni könnyű. Nézzétek a tetteiket. Vagy nézzétek saját tetteiteket! Lecsökkentett fűtéssel, pulóverben ülsz-e a 18 °C fokú szobádban? Van rá egy fogadásom, hogy nem. A múlt nyáron saját kocsival mentél-e a Balatonra, vagy MÁV-val? Lefogadom, ha mentél, akkor kocsival. Karácsonykor milyen gyümölcsöt fogsz enni, magyar almát vagy Dél Amerikából ide repített banánt? Éva nagymamája Helvéciáról gyalog járt be (és vissza) a 11 km-re lévő Kecskemétre. Napjainkban, ha egy szárnyvonalat megszüntetnek, mert naponta csak 14-en használják, akkor a falú fel van háborodva, és a győztes párt visszaállítja. Nem, mert ilyen gazdagok vagyunk, hanem mert ennyire kényelmesek. Vállalnád, hogy téli esténként petróleumlámpa mellett olvas, „energia takarékos” mini fénycső helyett? Ugye, hogy nem. Ezért nem fogjuk abbahagyni a fossziliák égetését. Akkor pedig marad az emlősök kihalása.

Tudom mire gondolsz, az alternatív energiákra. Önámítás! Illetve ragyogó üzlet egyeseknek. Árapály, szél, geotermikus, napsugár? Ezekhez berendezések kellenek, amiket le kell gyártani, és ami a legfontosabb, időnkét meghibásodnak és újabb és újabb alkatrészek kellenek hozzájuk, amikhez fémek kellenek, szerszámgépek. A fém és szerszámgép gyártáshoz megint csak energia kell. Nincs  miért harcolni, egyre gyorsabban használjuk el a Földet, kihalásunknak éppen itt az ideje, hogy regenerálhassa magát. Persze fogja, de azt már nem érjük meg.         

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(413) Tibor bá blogja – Vitatkozni bármin lehet

önarcképVitatkozni bármin lehet, kivéve a természet törvényeit. Európában a tavalyi tél kemény volt, keményebb, mint bármelyik a megelőző 20 évben. Akkor pedig hogyan lehet beszélni globális felmelegedésről. Természetes ingadozás? Nem oldja fel az ellentmondást, mert a jelenlegi tél is keményen kezdődik. A válasz egyszerű, a globális felmelegedés globális, az egész földre vonatkozik és már majdnem egy teljes Celsius fokot tesz ki. Hamarosan visszatérek a kemény telünkre, csak előbb megemlítek néhány elgondolkodtató eseményt. 1) A két pólus kivételével a legtöbb jég a Himaláján található. A nyári olvadáskor ez a hatalmas jégmező 10 ázsiai folyót táplál. Becslések szerint 2070-re a jéggel borított terület 43 százalékáról minden jég el fog tűnni. 2) Argentínában a Greenpeace expedíció eredményeit ( receded ) most tették közzé. Ezek szerint az Ameghino gleccser az elmúlt 80 év alatt 4 kilométerrel lett rövidebb. A jelenlegi Montana Glecier Nemzeti Parkban 160 évvel ezelőtt 150 gleccser volt, jelenleg már csak 25 van a többi elolvadt, és gyors tempóban olvadnak. Grönlandon az idén nyárom leszakadt egy 250 km2 területű jégdarab. 4) Hudson öböl gyakorlatilag jégmentes ( basically ice-free ) volt novemberben, amire még nem volt példa. Ráadásul ez lehet az oka a kemény európai télnek.  

A helyzet az, hogy a mérések szerint, ha az 1950-1980 közötti időszakot vesszük összehasonlítási alapnak [közbeszúrom, hogy ez meglehetősen konzervatív eljárás, mert már a 70-es évek vége felé tapasztalható volt némi felmelegedés] akkor az ettől való eltérés télen és nyáron a kitűzött pontok alapján meglehetősen egyértelmű. Lásd az alanti ábrát.

pAz „International Polar Year” konferenciát James Overland „megjósolta, hogy további hideg és havas telek várhatók (James Overland suggested). Véleménye szerint a múlt évi, kivételesen hideg és havas tél oka az Északi-sark jégvesztességének a következménye. Illetve az Észak Atlanti Oszcillácó (NAO) indexének rekord értéke – szerencsére a NAO-nak van magyar vikije (ráadásul nagyon jó, mert pontos fordítás):  http://bit.ly/hPonWA .

Ráadásul az utóbbi időben  Vladimir Petoukhov and Vladimir Semenov rámutatott arra, hogy a globális felmelegedés jelentős jégolvadást eredményezett az Északi-sarkon. Ez bizonyos helyeken (Hudson öböl) melegebb vízfelszíni hőmérsékletet okozott. Ez pedig magas helyi légnyomást váltott ki, ami a korábbi atmoszférikus cirkulációt megváltoztatta. Az alábbi ábrán jelölve van a hideg levegő leáramlásának iránya (a színskála a jég koncentrációt jelzi):

s.j

Végül is a hideg levegőnek valahol le kell jönni, most erre felé jön le. Szokatlanul hideg van napok óta. Érdekesség viszont az, hogy Petoukhov és Semenov a publikációjukat 2009 novemberében adták le, amikor még semmi jele nem volt a hideg teleknek. Természetesen nem lehetetlen, hogy két, egymást követő kemény tél, csak a normális változékonyság következménye, de ennek a valószínűsége roppant kicsi.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(399) Lackó vendég posztja – A nemzetközi helyzet fokozódik

LackóA nemzetközi helyzet fokozódik 🙂 . Avagy – Study could mean greater anticipated global warming

Egy frissen megjelent tanulmány szerint nagyobb globális felmelegedés várható, mint amit az eddigi számítások mutattak.

A jelenlegi klímamodellek jelentős globális felmelegedést jeleznek, válaszul az üvegházhatású gázok, mint például a CO2, növekvő mennyiségére. A különböző modellek azonban széles eltérést mutatnak a várható melegedés nagyságát illetően. Az eltérések legfőbb oka a felhők szerepének eltérő értékelése. Némelyik modell előrejelzése szerint, de a logikai is ezt diktálja, egy melegebb világban nagyobb a párolgás, növekszik a felhők mennyisége, és az így megnövekedett albedo (visszavert fény) csökkenti az előre jelzett melegedés nagyságát (Miskolczi is ezt állítja). Más modellek előrejelzése szerint, a felhőzet csökkenni, a hőmérséklet pedig növekedni fog. Egy, a Journal of Climate hasábjain megjelent dolgozatban, a Hawaii Manoa Egyetem (UHM) kutatói kiértékelték a jelenlegi modellek alkalmasságát a felhők szerepének szimulálására, és a visszacsatolás meghatározására előálltak egy olyan új megközelítéssel, amit egy melegebb világ felhői okoznak.

A cikk vezető szerzője, Axel Lauer az UHM International Pacific Research Center (IPRC) kutatója a következőket állította: “Az eddig tanulmányozott valamennyi klímamodell a felhők tulajdonságainak a szimulálásánál  komoly hiányosságokkal küszködött. Valószínűleg ez a globális klímamodellek leggyengébb pontja, miközben a várható hőmérséklet emelkedés szempontjából, ez a pont a legkritikusabb.”

sztrátuszokA felhők tanulmányozására a kutatók az atmoszférának a Csendes-óceán keleti, és a szomszédos szárazföldek feletti résztét reprezentáló modellt alkalmazták, és bár ezen a területen lévő felhők nagymér-tékben befolyásolják a jelenlegi klímát, a korábbi klímamodellek mégse nagyon vették számításba őket. Az IPRC-nél kifejlesztett regionális modell sikeresen szimulálta a régió jelenlegi felhőzetének legfontosabb tulajdonságait, beleértve a felhők válaszát az El Nino jelenségre is. Miután a jelenlegi feltételekkel kiértékelték a modell-szimulációkat, a kutatók azt vizsgálták, milyen válaszokat adna a felhőzet egy melegebb világban, például amilyen 100 év múlva lesz. Ebben a modellben az eddigieknél sokkal jobban érvényesültek a felhők vastagságában és kiterjedésében bekövetkező változások.

Kevin Hamilton, a tanulmány társszerzője szerint “Amennyiben a mi eredményeinkről bebizonyosodik, hogy a globális változást a valóságnak megfelelően írják le, akkor tudomásul kell vennünk, hogy a Föld klímája sokkal érzékenyebb az üvegházhatású gázokra, mint amit a jelenlegi modelljeink jeleznek. Akkor pedig a legborúlátóbb előrejelzés is alábecsüli az előttünk álló változások mértékét.”

Forrás:  http://bit.ly/gEeYCi

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(379) Tibor bá blogja – Megtört a jég

Hogy stílusos legyek adtam ezt a címet a posztnak, amiben ismertetem, hogy a konzervatív, sőt „reakciós” New York Times-ban november 14-én megjelent egy tudományosan megalapozott, teljesen korrekt klímacikk, amiben a szerző parasztos egyszerűséggel „bevallja”, hogy hát igen, emberi tevékenységből kifolyólag melegszünk, olvadnak a gleccserek és a tengerpartra épített nyaralódban az unokád aligha fog eltölteni akárcsak egy éjszakát is. 

grönlandA cikk írója (Justin Gillis) elment Grönlandra, beszélt a témát legjobban ismerő tudósokkal, akik rendelkezésére bocsátották a legújabb méréseket. A balra látható Grönland térképen a vörös színnel jelzett gleccser végeknél az éves csúszás 2000 méter, míg a kék szín 500 métert jelez, zölddel van jelölve az, ami nem mozdul, és természetesen van átmenet a színek között. A mért értékek jelentősen eltérnek a 2007-es IPCC jelentésben szereplőktől, és – mit ne mondjak – pozitív irányba.  Az alábbi grafikon azt az előrejelzést mutatja be, amit az Obama adminisztráció figyelembe vesz a tengerparti létesítmények tervezésénél. (Az értékek lábban vannak megadva, a szürke terület pedig az érték szórását jelzi, de már most megjósolom, hogy néhány év és felfelé fogják módosítani. Az ok, a pozitív visszacsatolás, amit bár ismernek, sose számolnak vele. Hamarosan Lackó és én átrágjuk ezt a témát) 

grönlandi

Akit érdekelnek a részletek, azok megtekinthetik az eredeti verziót a New York Times-ban (original version). Tulajdonképpen nem is az az újság, hogy Grönland olvad, a tengerszínt emelkedik. A hír az, hogy ezt a cikket a New York Times főszerkesztője átengedte közlésre. Azok alól, akik járatták a „szájukat” itt a kommentek között, most kihúzták a sámlit. Nem mi voltunk a pesszimisták, hanem ők az alaptalan optimisták. Sebaj, így kerek a világ.

Éljetek a lehetőségekkel!

(390) Tibor bá blogja – A Miskolczi “ügy”

önarcképMára már mindenki hallott arról, hogy (dr. Miskolczi Ferenc) légkörfizikus, a NASA volt munkatársa néhány éve szembement a nemzetközi klímakutatókkal, és egy tanulmányában kihozta végeredménynek, hogy a CO2 koncentráció növelése az atmoszférában nem okoz globális felmelegedést. Az eredeti tanulmányban volt néhány szembetűnő hiba, amiért a klímakutatók nem vették Miskolczit komolyan. Tanulmányát sehol nem fogadták el leközlés végett, végül Magyarországon jelent csak meg. Elméletéhez hamarosan csatlakozott Zágoni Miklós, aki egyetértett Miskolczi „paradigma váltásával”. Végül a légkörfizikus az idén átdolgozta elméletét, és ilyen formában kiadta az angol ENERGY & ENVIROMENT egy meglehetősen hosszú cím alatt, amit nem fogok lefordítani (mert nincs értelme): THE STABLE STATIONARY VALUE OF THE EARTH’S GLOBAL AVERAGE ATMOSPHERIC PLANCK-WEIGHTED GREENHOUSE-GAS OPTICAL THICKNESS. A tanulmányt Dr. Ray Spencer klímakutató alaposan átnézte, mert „a téma annyira fontos, hogy minden lehetőséget komolyan kell venni”. Végeredményben – finomam fogalmazva, ahogy Dr. Spencer is – nem értett vele egyet. Akit érdekel: http://bit.ly/dcRBFj   

Végeredményben – Miskolczit leegyszerűsítve – az elmélet alapja az energia megmaradásának elve, amire hivatkozva Miskolczi azt állítja, hogy annak az energiamennyiségnek, amelyet a Föld a napsugárzástól kap, egyenlőnek kell lenni azzal az energiával, amit a Föld visszasugároz az űrbe – ezt mondja ki az energia megmaradásának törvénye.

Álláspontom szerint az energia megmaradás törvénye nem ezt mondja ki, hanem: „egy zárt rendszer energiája állandó értékű.” És szerintem a zárt rendszeren  van a hangsúly. A Föld pedig nem egy zárt rendszer. Ezért nem köteles annyi energiát kisugározni, mint amennyit kap. Teljesen felesleges több oldalon át bonyolult egyenleteket levezetni, elég az egyszerű paraszti ész (pontosan ezért írtam ezt a posztot). Ha Miskolczinak igaza lenne, akkor lehetetlen lenne felforralni a vizet egy fazékban. Mert amennyi hőenergiát a fazék kap a gázlángtól (Nap), pontosan annyi hőenergiát sugározna le a konyha levegőjébe (világűr). De ez a képtelenség nem következik be, mivel a fazék nem egy zárt rendszer.

Amikor a légkör CO2 koncentrációja 280 ppm volt, a Föld kapott a Naptól X mennyiségű hőenergiát, amiből X mennyiséget  visszasugárzott az űrbe, miközben a felszín átlaghőmérséklete 13,0 °C volt. Mára a légkőr CO2 koncentrációja 400 ppm lett (aminek következtében olyan mint amikor felveszünk egy pulóvert) és még mindig X mennyiségű hőenergiát kapunk a Naptól, viszont a Föld már csak X-a = Y mennyiséget sugároz vissza az űrbe. Miskolczi szerint ez lehetetlen????? Miért lenne lehetetlen? Az X – Y hőenergia mennyiség hatására a Földi hőmérséklete mára már 13,8 °C-ra emelkedett. Ezt a folyamatot nevezzük globális felmelegedésnek. Az energia megmaradásának elve nem sérül. Amennyivel kevesebbet sugároz ki a Föld, mint amennyit kap, annyival melegszik a Föld, amíg be nem következik egy egyensúlyi állapot.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(378) Ti bor bá blogja – Kimondottan nagymenőknek

önarcképA Real Climate hírlevele szerint néhányan top scientist rákapcsolt a témára. Akit érdekel, és bírja az angolt, íme:

Epistemologí of Climate Modeling:

______________________________________________________________
______________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(J.V.- 105) A NASA jelentése szerint 2010 január-szeptember közötti időszak az eddig mért legmelegebb globális hőmérséklet

A jövőnk véget ért!Egy hónappal ezelőtt a NASA jelentése szerint a globális hőmérséklet 2010 január és augusztus közötti időszakban az addig mért legmelegebbje volt. Ezután olvasható volt egy fantasztikus analízis: „2010 július – Hogyan néz ki a globális melegedés” (July 2010 – What Global Warming Looks Like) amiben említést tettek arra, hogy a 2010-es év „valószínűleg” a legmelegebb lesz, amióta feljegyzik a mérési adatokat. A trend szeptemberben folytatódott, és ahogy megyünk előre az évben, most október közepén a „legmelegebb” jelző elnyerése egyre valószínűbbnek tűnik. Egy árnyalattal magunk mögött hagyhatjuk 2005-öt és 1998-at, mint a legmelegebb éveket, annak ellenére, hogy elkezdődött egy közepes erősségű La Niña periódus, ami közismerten hűtő hatású, és a NOAA szerint kitart a 2010/2011-es tél végéig. Ennek ellenére már nem valószínű, hogy elégséges a 2010-es rekord megakadályozásához.

g

Ez a 2010-es rekord egyfelől meglepő, mert a Naptevékenység minimumán vagyunk. Másfelől pedig bizonyíték (akiknek erre szükségük van), hogy bizony a globális melegedés emberi tevékenységnek köszönhető, nem pedig egy természetes hullámzás eredménye. Az alábbi ábrán egyértelműen felmérhető, hogy 2010-ben a NASA mérések szerint a Föld atmoszférájának a melegedése rekordértékű.

g

A NASA közlemény a fenti grafikonnal kapcsolatban eléggé egyértelmű (csoda, hogy az amerikaiak nem figyelnek rá, hiszen az ügynökség az övék):  „Arra a következtetésre jutottunk, hogy az elmúlt évtizedben a globális hőmérséklet gyorsan emelkedett, és a globális melegedési trendben (0,15…0,20 °C/évtized), ami az 1970-es évek végén indult be, nem állt be csökkenés.” Ami pedig a 2010-et illeti, a következő hőmérséklet rekordok születtek eddig:

Fehéroroszország: 38,9 °C, 2010.08.06. – korábbi rekord 1946.08.20. 38°C.

Ukrajna: 42,0 °C, 2010.08.12. Lukhansk – korábbi rekord 2007.07.20. 41,3 °C.

Ciprus: 46,6 °C, 2010.08.01. Lefkonika – korábbi rekord 1888.07, de bizonytalan.

Finnország: 37,2 °C, 2010.07.29. – korábbi rekord 1914.07.09., 35,0 °C.

Kvatár: 50,4 °C, 2010.07.14.

Oroszország: 44,0 °C, 2010.07.11. – korábbi rekord  1940.08.06. 43,8 °C.

Szudán: 49,7 °C, 2010.06.22. – korábbi rekord 1987.07. 49,5 °C.

Nigéria: 48,2 °C, 2010.06.22. – korábbi rekord 1998.05.24. 47,1 °C.

Szád  Arábia: 52,0 °C 2010.06.22. – korábbi rekord 51,7 °C dátum ismeretlen.

Csád: 47,6 °C, 2010.06.22. – korábbi rekord 1961.06.09. 47,4 °C.

Kuvait: 52,6 °C, 2010.06.15. – korábbi rekord 2007.07.27. 51,9 °C.

Irak: 52,0 °C, 2010.05.14. – korábbi rekord 1939.08.08. 51,7 °C.

Pakisztán: 53,5 °C, 2010.05.26. – korábbi rekord 1919. 52,8 °C.

Burma: 47,2 °C, 2010.05.14. – korábbi rekord 1980.05. 46,0 °C.

Szt. Heléna-sziget: 34,9 °C, 2010.03.25. – korábbi rekord 2003.04. 33,0 °C.

Salamon-szigetek: 36,1 °C, 2010.02.01. – korábbi rekord 35,6 °C.

Kolumbia: 42,3 °C, 2010.01.24. – korábbi rekord 2002.05. 42,0 °C

És ugye még nincs vége az évnek, hiszen a déli féltekén most indul a „szezon”. Igen, az időjárás változik, ingadozik össze-vissza, szeszélyes. Olyan azonban 131 év alatt még nem fordult elő, hogy egyetlen év alatt ennyi helyen legyen rekord meleg. Tudóshoz méltóan Hansen (be kell őt mutatnom?) nem állítja, hogy mindezt a globális felmelegedés okozta volna. Ehelyett az mondja, ha feltennék neki a kérdést, hogy „A közelmúltban bekövetkezett szélsőséges időjárási események előfordulhattak volna-e, amennyiben a széndioxid az ipari forradalom előtti szinten, 280 ppm értéken maradt volna?”, akkor azt válaszolná rá, hogy nem. Ez azt jelenti lefordítva az átlag ember nyelvére. Egyetlen meleg rekordról se állítható, hogy a globális felmelegedés következménye, de összességében a 17 rekord melegre nincs más magyarázat. Előrejelzésekkel kapcsolatban egy tudós csak „valószínűségekről” beszél, amit a szkeptikus újságírók imádnak félremagyarázni.  

Ez a múlt, de sokan szeretnénk tudni a közvetlen jövőt. Nos, október elsején a CLIMATE PROGRESS-ben megjelent James Hansennek egy nagylélegzetű dolgozatában a következőt állítás: „Nagyon valószínű, hogy 2012-ben a globális hőmérséklet minden eddigi rekordot meg fog dönteni.” Hansen magyarázata a következő: Adva az „El Niño – La Niña” domináló hatása a rövidtávú hőmérséklet változásokra, valamint a Niño index és a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása közötti szokásos időeltolódás, nagymértékben valószínűtlen, hogy 2011-ben új globális hőmérséklet rekord születik. [lefordítva nem tudósok részére: 2011 nem lesz melegebb, mint 2010 volt]. Viszont, valószínű, hogy 2012-ben a globális hőmérséklet új csúcsot dönt. A fő ellentmondás attól van, hogy a jelenlegi La Niña időtartama egy további évre áthúzódhat, amit ezt néhány korábbi La Niña esetében tapasztalhattuk. Mivel a szélsőséges időjárás és a klimatikus események között összefüggés tapasztalható, 2012-ben egy újabb rekord meleg év elvárhatósága azt is jelenti, hogy a szélsőséges időjárási események mérete és gyakorisága 2012-ben növekedni fog. Szélsőséges időjárás alatt nem csak magasabb hőmérséklet értékeket kell érteni, mivel a felmelegedő atmoszféra közvetett hatása lehet hatalmas esőzés és nagyfokú szárazság is. A  melegebb légkőr által hordozott nagyobb nedvesség tömeg nagyobb esőzéseket okozhat, és energiát szolgáltathat hevesebb viharok létrejöttéhez.

Hansen feltételes módokban, nagyon óvatosan fogalmaz, de az egyértelmű, hogy 2012-ban melegebb lesz, hevesebb viharok lesznek és nagyobb esőzések, mint eddig bármikor. Mindez akkor, amikor a naptevékenység mélypontját elérve, éppen kifelé tartunk belőle. Mi lenne, ha a naptevékenység maximuma is 2012-re esne? Ráadásul a mostani naptevékenység minimum egy abszolút minimum, lásd az alábbi grafikont.

g

Különben úgy tűnik, hogy az időjárást totálisan hidegen hagyja (hogy stílszerű legyek 😀 ) a naptevékenység. A grafikon szerint se 1998-ban, se 2005-ben (a két legmelegebb év 2010 után) nem volt naptevékenység maximum. Ami egyben azt is jelenti – ellentétben a szkeptikusok szövegével – hogy a naptevékenységnek a hatása valóban elhanyagolható.

De mi várható a 2010/2011 telén? Csak azért, mert az elmúlt tél Európában és Észak Amerikában egyaránt keményebb volt a megszokottnál. (15 év óta először fagytak el a fügefáim termővesszői, ami miatt egyetlen egy szem fügém se termett).  Helyzet az, hogy lehet egy enyhe telünk és lehet egy kemény telünk, a tavalyinál egy árnyalattal keményebb. Az egész attól függ, hogy az Északi-sark magas légnyomása  mit méltóztat tenni. Erre később, de még a tél előtt 😀 visszatérek.

g

________________________________________________________

________________________________________________________

________________________________________________________ 

Éljetek a lehetőségekkel!

Tibor bá blogja (239) A globális felmelegedés 35. születésnapja

Happy birthday globális felmelegedés!

ö1975. Augusztus. 8-án jelent meg Wally Broecker cikke a “Science” című folyóiratban “Are we on the brink of a pronounced global warming?” cím alatt, vagyis „Megkezdődött-e egy kifejezett globális felmelegedés?” És ezzel megszületett a “globális felmelegedés” fogalma. Tanulmányában Broecker helyesen jósolta meg, hogy „ha a jelenlegi hűvösödő klíma egy évtizeden belül átengedi helyét a széndioxid által gerjesztett kifejezett melegedésnek.” Valamint „a következő évszázad elején a széndioxid a Föld átlaghőmérsékletét az elmúlt 1000 évben tapasztalt legmelegebb időszak fölé fogja emelni. Broecker megjósolta, hogy a XX. század alatt a Föld átlaghőmérséklete 0,8 °C-t fog emelkedni a CO2 miatt, és kifejtette aggodalmát a mezőgazdaságra és a tengerszintre gyakorolt hatásával kapcsolatban.    

melegedés 

A fenti grafikon bemutatja a globális hőmérsékletet 2010 Júniusáig a NASA GISS adatai alapján. A szürke vonal a 12 hónapok átlagát köti össze. A piros pontok az éves átlag értékek. A vastag vörös vonal a nem lineáris trendet jelzi. Broeckernek ezek az adatok természetesen nem álltak a rendelkezésére, még 1975-ig sem, mivel a korábbi adatokat csak a 70-es évek végén állították össze (Hansen et al. 1981), számításait csak a rendelkezésére álló meteorológiai adatokra támaszkodva végezhette el.

Azok részére, akik azt állítják, hogy a globális felmelegedés nem volt megjósolható, Broecker tanulmányának az évfordulója figyelmeztetés lehet, hogy a felmelegedést ténylegesen megjósolták, még mielőtt a globális hőmérsékleti feljegyzésekből az világossá vált, egy teljes évtizeddel később, amikor 1988-ban Jim Hansen, azóta híressé vált, bejelentését megtette: „a globális felmelegedés ránk köszöntött.”

Érdemes végigkísérni, hogyan jutott Broecker 1975-ben a megállapításához, elsősorban azért mert még ma is sokan, igen helytelenül úgy gondolják, hogy a globális felmelegedés a széndioxid következménye, mivel a hőmérséklet és a CO2 kéz a kézben együtt halad felfelé, vagyis korrelálnak egymással. Broecker akkor írta tanulmányát, amikor a hőmérséklet két évtizeden keresztül csökkent, viszont Broecker ismerte az alapvető fizikai törvényeket.

Előrejelzése alapvetően három egyszerű lépésre támaszkodott: 1) A jövőbéli CO2 kibocsátás felbecsülése. 2) A jövőbéli CO2 koncentráció felbecsülése. 3) A globális hőmérséklet változás kiszámítása.

1. A jövőbéli CO2 kibocsátás felbecsülése: Broecker egyszerűen feltételezte, hogy 1975-től kezdve a CO2 kibocsátás évente 3 százalékkal fog növekedni. Ezt alapul véve kiszámította, hogy 2010-re a kumulatív CO2 kibocsátás 1.670 milliárd tonna lesz. A 35 évre szóló előrejelzés teljesen elfogadható, mert a tényleges érték 1.300 milliárd (Canadell et al, PNAS 2007). A mai ismereteink szerint Broecker elkövette azt a hibát, hogy az egyéb üvegházhatású gázokat nem vette figyelembe. Ezzel szemben már ő is felfigyelt a levegőben lévő szilárd szennyeződésre, amit a szakirodalom „erozól részecskéknek” nevez, ő viszont „por” elnevezéssel illetett és feltételesen számolt vele. „Amennyiben az emberi tevékenységből származó pornak nincs jelentős szerepe, úgy feltételezhető, hogy a jelenlegi csökkenő hőmérséklet trend körülbelül egy évtizeden belül igen kifejezett hőmérséklet emelkedésbe megy át a széndioxid kibocsátás következtében.” Az 1970-es évek hőmérséklet csökkenésének oka könnyen lehet az erozól kibocsátás. Broecker ezzel kapcsolatban ezt írta: „Nehéz meghatározni a második legfontosabb klímát befolyásoló, ember által létrehozott tényező fontosságát, mert a por optikai tulajdonságai és a por eloszlása nehezen meghatározható.”

2. A jövőbéli CO2 koncentráció felbecsülése: ha ismert a széndioxid kibocsátás mennyisége a koncentráció kiszámításához tudni kell, hogy a kibocsátás hány százaléka marad a légkörben. Broecker az összegyűjtött múltbéli adatok alapján feltételezte, hogy a kibocsátott széndioxid fele a légkörben marad. Ez a feltételezés ma is megállja a helyét. Broecker számításai szerint a kibocsátott széndioxid 35 százalékát a tengerek nyelik el, míg 15 százalékát a növények dolgozzák fel. Ez megint csak közel áll a ma elfogadott értékekhez (Canadell et al.). Erre támaszkodva állította azt, hogy ha az óceánok nyelik el a legtöbb széndioxidot, akkor az atmoszférikus széndioxid növekedés állandó értéken marad a következő évtizedekben (2010-ig számolva). Ezek alapján az 1975-ös 295 ppm-ról 2010-re 403 pp-re várható a növekedés. A tényleges érték az idén 395 ppm volt, csak kevéssel a megjósolt érték alatt.

3. A globális hőmérséklet változás kiszámítása: Elérkeztünk a széndioxid koncentráció okozta hőmérséklet változáshoz. Ezzel kapcsolatban Broecker 35 évvel ezelőtt a következőket írta: „Az atmoszférikus széndioxid mennyiség növekedésére a globális hőmérséklet változás nem lineáris.  A széndioxid koncentráció növekedésével az infravörös sugárzás abszorbeálása „telítődik” a frekvencia tartomány egyre nagyobb részén. Eredményében azt jelenti, hogy az atmoszférikus széndioxid koncentráció hatására a hőmérséklet emelkedés logaritmikus.” A mindmáig érvényben lévő logaritmikus összefüggés szerint a széndioxid koncentráció 10 százalékos növekedés 0,3 °C hőmérséklet növekedést jelent. Vagyis a CO2 koncentráció megduplázása 2,2 °C hőmérséklet emelkedéssel jár. Ez azonban a mai felfogás szerint a hőmérséklet emelkedés lehetséges alsó határa. Különböző tényezők miatt a CO2 koncentráció megduplázása 2….4,5 °C közötti hőmérséklet emelkedéssel jár. A bizonytalanság tehát elég nagy.

Ma már világos, hogy az óceánok hatalmas víztömege termikus tehetetlensége miatt a klímaváltozás késik. Mivel Broecker ezt nem vette figyelembe, a melegedést túlbecsülte, de a klíma érzékenység ezt lenullázta, így a XX. század alatt a Broecker féle 0,8 °C melegedés előrejelzése majdnem tökéletes (a valóság 0,74 °C körül van).

Broecker azonban hibázott is. Véleménye szerint az 1940 és 1970 között jelentkezett hőmérséklet csökkenés a természetes ingadozásnak tudható be. Ezzel szemben sokkal valószínűbb, hogy az emberi tevékenységből származó „por” következménye, ami azonnal jelentkezett, míg a CO2 hőmérséklet nővelő hatása csak később érvényesült. Harmincöt év alatt a klímakutatás sokat fejlődött, de az világos, hogy a Föld globális melegedéséről a tudósok már  múlt század hetvenes éveiben is figyelmeztették az emberiséget.  

Éljetek a lehetőségekkel!