Tibor bá’ online
Az utolsó jégkorszak óta eltelt 10.000 év alatt az emberiségnek könnyű volt a dolga, de most az emberi beavatkozás következtében előbb vagy utóbb beindul egy visszafordíthatatlan, kedvezőtlen változás (ha még nem indult volna be). Beindul, és nem beindulhat, mert addig nem nyugszunk, amíg ez nem következik be.
Földünk működését figyelő ökológusok egyre növekvő aggodalommal állítják, hogy a Földi életet fenntartó rendszer közel áll az összeomláshoz. Vagyis az előttünk álló, évszázad végére jósolt globális felmelegedés következménye lesz a legkisebb problémánk.
A több megfigyelésből származó új felfedezés lényege, hogy a földi viszonyok nem változnak fokozatosan. A mechanizmus jóval durvább és kellemetlenebb. „Az emberek abban a hitben élnek, hogy a Nap minden reggel felkel és az évszakok a megszokott módon változnak. Csak hogy ez nem igaz”, állítja Bill Clark (Harvard). Ő és a többi kutató azt figyelik, miként változtatja meg az emberiség a kulcsfontosságú folyamatokat, mint például a szén és nitrogén ciklusokat, a gleccserek és esőerdők összehúzódását, az atmoszféra vegyi összetételét és az óceán áramlatokat. Egyúttal aggodnak, amiért egyre közelebb kerülünk egy „gyors és kellemetlen” változás beindulásához. Félnek, hogy vége lesz a könnyű és kényelmes életnek.
Egy katasztrófát már szerencsésen megúszott az emberiség, amikor az ózon rétegben hirtelen egy lyuk keletkezett az Antarktisz felett, ami megszüntette az ultraibolya sugárzással szembeni védelmet. [közbe kell szúrni, hogy a Földet érő, nem megszűrt ultraibolya sugárzás az élelmiszer termelést a tört részére csökkentené] Szerencsések voltunk, hogy ez az Antarktisz felett következett be. Szerencsére észrevettük még mielőtt szétterjedt volna az egész Föld felett. És szerencsénk volt abban is, hogy 50 évvel korábban az ipar a klórvegyületek mellett döntött a bórvegyületekkel szemben, amiket éppen úgy lehetett volna alkalmazni mind a hűtőgépekben, mind pedig a sprayekben. Ez a véletlen választás megóvott minket egy sokkal drasztikusabb ózonpusztulás kialakulásától, ami a baj észlelésénél jóval előbb bekövetkezhetett volna. Csak kevesen tudnak róla, milyen közel álltunk a katasztrófához.
Arról természetesen szó sincs, hogy a Földön veszélybe lenne az Élet. Az viszont igaz, hogy az emberiség életkörülményei igen kellemetlenné válhatnak. Ne felejtsük el, hogy az emberi civilizáció az elmúlt 10.000 év alatt fejlődött ki, végig kellemes éghajlati viszonyok között. Az emberiség egyszerűen nincs hozzászokva a hirtelen, nagyfokú változásokhoz, ami már útban van.
„A Földnek valószínűleg van egy Achilles sarka, amin keresztül beüthet egy hirtelen változás. Ha ez a helyzet, akkor jobb, ha idejében tudunk róla”, figyelmeztet Will Steffen a Stockholm székhelyű bioszféra kutató intézet tudósa.
A hirtelen bekövetkező, rosszra forduló változás lehetőségére az elmúlt egy millió év klímájának a jelei világítottak rá. Ugyanis a múltbéli „feljegyzések” azt mutatják, hogy a Föld egyik jégkorszakból ki- a másik jégkorszakba beugrik, nem várt hirtelenséggel. Úgy tűnik, hogy a jégkorszakok beindulását a Föld keringésének ingadozásai okozzák, mivel kismértékben megváltoztatják a beérkező napsugár eloszlását a Föld felszínén. Az egyik ilyen ingadozás 100.000 évente következik be, ami egybeesik a jégkorszakokkal. Ez az egybeesés eléggé furcsa, mivel a három úgynevezett Milankovitch-féle ingadozás közül ez a leggyengébb. Viszont az egybeesés egyértelmű, mondják a gleccserkutatók, akik egyébként úgy találják, hogy a legkisebb ingadozás okozza a legerősebb hatást, mivel a Föld biológiai rendszere felerősíti hatását, aminek következtében egy enyhe lehűlésből igazi fagyosodás áll be.
Ennek a felerősödésnek fő oka az északi sarkon kialakuló jégsapka. Amennyiben egy helyi lehűlés következtében jégmezők keletkeznek, azok a beérkező napsugarakat nagyobb mértékben verik vissza az űrbe, mint a sötét talaj vagy szikla. Vagyis a Földre érkező hőenergia mennyisége csökken. Valamint a jégmezőkön nincs széndioxidot termelő vegetáció, ezért kevesebb CO2 jut a légkörbe. A kevesebb CO2 –t tartalmazó atmoszféra kevesebb hőt fog vissza, ami a Föld hőmérsékletét tovább csökkenti.
Egy kialakult jégkorszak több tízezer évig is eltarthat, aminek a vége egy hasonló ingadozás és pozitív visszacsatolás, csak fordított folyamatban, ez aztán a jégsapkát destabilizálja, és véget vet a jégkorszaknak. A pontos részletekre még nem derült fény, de már feltűnik egy bonyolult, azonban szabályos ide-oda táncolás különleges képe. Az ezzel kapcsolatos kutatások eredményei a földi dinamizmusokról elég pontos képet fog festeni ahhoz, hogy megmondható legyen az emberiség visszafordíthatatlan helyzet teremtése előtt áll-e vagy sem.
Az azonban már most elmondható, hogy a kutatókat leginkább az események bekövetkezésének gyorsasága lepte meg. Geológiai mércével mérve ez egy eszeveszett tánc. Bizonyos helyzetben a Föld átlaghőmérséklete két Celsius fokot eshet mindössze 20 év alatt. Úgy tűnik, hogy a jégkorszakok klímájának két „stabil állapota” van és közöttük az átmenet nem fokozatos. A Föld egész egyszerűen az egyik állapotból a másikba ugrott bizonyos periódust követve.
A jégrétegekbe zárt levegőbuborékok részletes analízise azt mutatja, hogy ezt a két stabil helyzetet két különböző CO2 szint biztosítja. Jégkorszak alatt 190 ppm, jégkorszakok között pedig 280 ppm. Más CO2 koncentráció huzamosabb időn át nem észlelhető. Ebből arra lehet következtetni, hogy az időjárás jégkorszakba be és jégkorszakból ki „táncolásának” fő oka, a széndioxid vándorlásából adódik a szárazföl, óceán és atmoszféra között.
A fentiek fényében különösen figyelemre méltó, hogy az emberi aktivitás következtében Földünk atmoszférájának CO2 tartalma az elmúlt 200 év alatt durván 43 százalékkal növekedett, vagyis 280-ról 400 ppm értékre változott, és ez a változás folyamatosan gyorsul. Kérdés, a földi biológiai rendszer hogyan fog erre válaszolni? Egyesek azt gyanítják, hogy ki fog alakulni egy harmadik stabil szint, egyelőre beláthatatlan klimatikus szélsőségekkel.
Drámai visszacsatolás
A globális felmelegedéssel kapcsolatos hagyományos gondolatfuttatással készült előrejelzés szerint a CO2 kibocsátás növekedése az atmoszféra széndioxid tartalmának folyamatos növekedését vonja maga után. Csakhogy a jégkorszakok bizonyítékai szerint Földünkön az eljövendő klíma nem ezt az utat fogja járni. Valójában az emelkedő CO2 szint a rendszerben beindíthat egy drámai visszacsatolást. Ez akár jó hír is lehet, hiszen a melegebb éghajlat dúsabb növényzetet eredményezhet. A nagyobb tömegű növényzet pedig a fotoszintézis által több széndioxidot köt le, semlegesítve a többletet, leállítva ezzel a további felmelegedést. Csakhogy ezt követi egy nagyobb rothadás és ebből adódó fokozódó CO2 visszaáramlás. Becslések szerint 2050-re az erdők több CO2 –t fognak kibocsátani, mint amennyit elnyelnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbi globális felmelegedési érték 50%-al megnő.
A széndioxid után figyelmet kell összpontosítani a Föld óceánjaira is. Ugyanis a helyzet az, hogy a tengeráramlatok is ki-be kapcsolódhatnak. Márpedig ezeknek hatása a Föld klímájára drámai mértékű is lehet. Miből is adódnak az áramlatok? Az Atlanti-óceán északi részén jég keletkezésekor a környező víz sótartalma megnövekszik. Ez a nagyobb fajsúlyú extra sós víz lesüllyed az óceán fenekére és beindítja az áramlást. Az eredeti víz körülbelül 1000 évvel később felmelegedve újra a felszínre tör és északnak tart, mint Golf-áramlat.
Mi szüntetheti meg ezt az áramlást? Például az olvadó jégtől származó nagymennyiségű édesvíz, ami a globális felmelegedés egyenes következménye. Egyes kalkulációk szerint ez körülbelül 100 év múlva következhet be, ami egy tempósan hűlő Európát jelent. Európa részére ez egészen biztos kellemesen fog hatni, de egyúttal a trópusok, és a déli félteke további felforrósodását vonja maga után. Viszont mivel az áramlattal együtt annak nagymennyiségű CO2 feloldó képessége is megszűnik, a globális felmelegedés tovább fokozódhat.
Ezek mellett egyes tudósok figyelmeztetnek, hogy az ózon réteg még okozhat nagy meglepetéseket. Egy másik téma a hidrogén-peroxid, ami egy rövid életű, igen agresszív gáz. Kedvenc szokása a reakcióba lépés atmoszférikus szennyeződéssel. Ez pedig szmogot jelent. Elképzelhető, hogy a szmog a Föld légkörében állandóan jelen lesz. Mivel a hidrogén-peroxid globális koncentrációjának mérésére nincs kidolgozott módszer, ezért lehet, hogy ezen a frontot hirtelen nagy meglepetésben lesz részünk.
Ugyancsak nagy meglepetést tartogathat számunkra a tengerszint emelkedése, méghozzá hamarosan. Az utolsó jégkorszak óta eltelt 10.000 év alatt a grönlandi jégmezők gyakorlatilag nem változtak, de pillanatnyilag az olvadás határértékénél vannak. Ha az olvadás beindul az valamennyi földi jég elolvadását jelentheti. Egyes becslések szerint erre kb. 20 év múlva kerülhet sor.
A felsorakoztatott ítéletnapi forgatókönyvre az jellemző, hogy egy jóindulatú bolygó biológiai rendszerének megbolygatóiként oda hathatnak, hogy az oltalmat adó Földünk egy nehezen elviselhető hellyé válhat. És úgy néz ki, hogy bizonyos konkrét értékekhez közel egy picurka többlet elég egy óriási változást hozó folyamat beindításához. Példának okáért az Amazon környéki esőerdőre a globális felmelegedés kedvezően hat, de egy kicsivel több hő megölheti az erdőt. Mindebből leszűrhető, hogy ha egyszer átlépünk egy kritikus ponton, a változás visszafordíthatatlanná válik. Egy másik példa, ha a szibériai altalaj állandóan megfagyott állapotban lévő rétege a globális felmelegedés következtében megolvad és felszabadul belőle az ott lekötött metán, a későbbi fagy ezt a metánt már vissza a talajba nem tudja parancsolni.
Mindent összevetve az emberiség hatalmas kihívás előtt áll, amivel szembe a legfontosabb és nagyon sürgős tennivaló a megfigyelő állomások hálózatának a kiépítése lenne, mert ettől függ a jövőnk. Az elmúlt 10.000 év alatt számtalan emberi civilizáció nőtte ki magát és tűnt el nyomtalanul miután elpusztította környezetét, aminek következtében a Föld jelentős része az ember részére lakhatatlanná vált. Ezeket túléltük, mert az egyik civilizáció tetemén egy másik civilizáció indult be. De mára a játékszabályok megváltoztak. Az emberi beavatkozás ma már globális, nem lokális. Korábban, ha elrontottuk a dolgot, arrébb léphettünk. Ma már nincs mód a menekülésre. Nem áll rendelkezésünkre egy másik bolygó.
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
A földi élet története során már több nagy kipusztulási ciklus volt különböző okokból. A leggyakoribb persze egy-egy kisbolygó becsapódása volt, de emellett volt már állítólag közeli szupernova robbanás, illetve olyan szituáció is, ami a mostanihoz hasonlítható, amikoris a földi élet szereplői saját biológiai aktivitásuk révén pusztították el önmagukat és kortársaikat. Ez az oxigént kibocsátó, fotoszintetizáló élőlények első korszaka volt, amikor az oxigén még halálos méreg volt az akkori lényekre nézve. Mai szemmel nézve viszont a mai élet alapfeltételeinek megteremtőiként tisztelhetjük őket…
Talán mi is ilyen dicső szerepbe kerülünk majdani utódaink szemében, akik az általunk lesöpört élettérben alakulnak ki. 🙂
De a legrosszabb variáció az lenne, ha az üvegház hatás annyira fokozódna, hogy a mészkőben megkötött CO2 is felszabadulna, és ezzel maga az élet, és a visszaút lehetősége is megszűnne. Habár óhatatlanul felmerül bennem a gondolat, hogy hogyan tudott létrejönni az élet akkor, mikor a földön még semmi CO2 nem kötődött meg szerves úton, tehát vagy a légkörben volt, vagy mészkő formájában?
Azért bízom a pozitívabb forgatókönyvben, még talán az ember is fennmaradhat, ha sokkal korlátozottabb számban, területen és életfeltételekkel is.
De az biztos, hogy a jelenlegi technikai civilizáció nem lesz fenntartható. 🙁
1. „De a legrosszabb variáció az lenne, ha az üvegház hatás annyira fokozódna, hogy a mészkőben megkötött CO2 is felszabadulna”
Húúú akkor tényleg nagy üvegházhatás lenne, ugyanis a mészkő 825 Celsius felett kezdi a megkötött széndioxidot leadni…
Mészégetés – „http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalcium-oxid”
2: savas esõk is lehetnek…
3: Annyi sav nincs. Van elég aggódnivaló reális veszélyeken, ne a mészkőtől féljünk már. Lesz, ami lesz, majd meglátjuk. Biztos vagyok benne, hogy valamit kihagyunk a számításból.
Megerőszakoltam magam és kétszer elolvastam a cikket. Több ellentmondás is van benne, de elmagyarázná nekem valaki, hogy mi köze van a CO2-nek ehhez a kijelentéshez:
„Az emberek abban a hitben élnek, hogy a Nap minden reggel felkel és az évszakok a megszokott módon változnak. Csak hogy ez nem igaz”
Szóval a globális felmelegedéstől már a Nap sem fog felkelni….
Na szépen vagyunk. Tibor bá, ez a poszt április 01-én jó poén lett volna, de jelen esetben csak egy bulváros riogatás.
Curix, téged biztos az olajlobbi pénzel! Hogy mondhatsz ilyet, hogy a Nap a geddon után is ugyanúgy fog fölkelni? Még hogy ezt nem változtatja meg a gonosz, buta ember? Te biztos a természet ellensége vagy!
Ez a sok okos megmondóember végre eldönthetné miből spájzoljunk be az atombunkerbe: fürdőbugyiból vagy nagykabátból? 😀
A jégkorszakkal riogatás a ~80-as években volt a porondon. Vagy ez is olyan, mint a divat, hogy időnként elővesszük, leporoljuk, kicsit felturbózzuk az aktuális adatokkal, és mehet a pórnépnek? Hogy legyen félnie a sok gonosz, buta embernek, akik még arra is lusták, hogy megdögöljenek végre, ezzel is óvva a környezetüket…
5: Aki elpatkolt, annak már nem kel föl a nap…
A nagy tömeg meg sem éri az klímaváltozást, hanem még előtte szépen szomjan vagy éhen hal, ha így haladunk.
5!
” Úgy tűnik, hogy a jégkorszakok beindulását a Föld keringésének ingadozásai okozzák, mivel kismértékben megváltoztatják a beérkező napsugár eloszlását a Föld felszínén. Az egyik ilyen ingadozás 100.000 évente következik be, ami egybeesik a jégkorszakokkal…”
Nem arról van szó hogy nem fog felkelni a nap…
Hanem hogy nem ugyan ott kel fel,innen nézve a Földről.A férjem (ha itthon van)meg a gyerekem szokták nézni este amikor nyugszik le nap,mintha nem mindennap ugyanott menne végbe..És a holdnál sem..
Mindig mondják,”nézd már hol van most a hold..Soha nem volt ott eddig az égen..”
Vagy „nézd már hol nyugszik le a nap..Hova bújik most el?Soha nem volt még ott,a hegyek közt arra”..
Ha még csak ez lenne! A Nap meg fog ránk haragudni, mert túl sok széndioxidot bocsátunk a légkörbe, és egyszer csak lentmarad! Meglátjátok majd! Aztán majd küldhetünk követeket a teknősbékának, aki a Földet tartja, hogy beszélje már rá a Napot, hogy mégis keljen fel!
2. Ödön
Na jó, igazad van, elég lenne a bajhoz, ha a 100 fokot túllépné a hőmérséklet, és a tengerek elpárolognának. Innen kezdve nem lenne olyan ciklus -sem szerves, sem szervetlen -ami kivonná a CO2-t a légkörből, nem lenne visszaút.
Könyörgöm, kevesebb butaságot! Inkább olvass kétszer és ne írj egyszer se.
Amikor a felmelegedés elér egy elviselhetetlen szintet, akkor jön egy jégkorszak és a kettő együtt ismét kellemes klímát eredményez.
Szerintem kövessünk el tömeges öngyilkosságot mikor ideér. Tényleg mikor jön?
Vagy még előtte.
5.
„Szóval a globális felmelegedéstől már a Nap sem fog felkelni….
Na szépen vagyunk. Tibor bá, ez a poszt április 01-én jó poén lett volna, de jelen esetben csak egy bulváros riogatás.”
Nem erről szól, szerintem, hanem arról hogy az emberek azt hiszik hogy továbbra is élhetik a megszokott életüket, nem lesz itt semmiféle szélsőséges időjárás..
Curix:
(„Az emberek abban a hitben élnek, hogy a Nap minden reggel felkel és az évszakok a megszokott módon változnak. Csak hogy ez nem igaz”
Szóval a globális felmelegedéstől már a Nap sem fog felkelni….)
Nyilván végig kell gondolni, az nem logikus hogy a nap nem fog minden nap felkelni, de az hogy az évszakok nem a megszokott módon fognak változni, az könnyen bekövetkezhet (lásd napjaink)…
Én inkább ezen gondolkoztam kicsit:
„Ebből arra lehet következtetni, hogy az időjárás jégkorszakba be és jégkorszakból ki „táncolásának” fő oka, a széndioxid vándorlásából adódik a szárazföl, óceán és atmoszféra között.”
No de a co2 vándorlás oka pedig a dőlésszög változása akkor.
Szóval a co2 az eszköz ami végrehajtja a változást, a dőlésszög változás pedig az ok. Persze ez se biztos, Tibor bá is úgy fogalmazott hogy „Úgy tűnik” 🙂
Ez a bórvegyületes történet nagyon jó példa, ha valaki azt állítja hogy a tudomány majd mindent megold, mert a tudomány már eddig is majdnem elcseszte az életünk 🙂
17:
Már legalább négyszer belinkeltem ezt a videót, amin geológusok konferálnak és a legjobb előadást lehet végígnézni. Nem kell hozzá sok angol tudás, mert a lényeg jobb oldalt ki van írva. A videót le lehet állítani, el lehet olvasni, meg lehet fejteni. stb.
http://www.agu.org/meetings/fm09/lectures/lecture_videos/A23A.shtml
Röviden a lényeg. A földi pálya három különböző okból változik néhány tizezer éves ciklusokban. Ezek indítják be a melegedést, de a munkát a CO2 fejezi be kb. 800 éves késéssel. – Most mi indítottuk be a melegedést (CO2-vel) és majd a CO2 átveszi, mint régebben. Ezért lesz „megszaladás”.
Az előadás a 4. percig csak a szokásos udvariaskodás, és bevezetés.
Nem konkrétan ide tartozik, de mi a véleményetek?
http://gurulohordo.blog.hu/2012/06/22/a_nem_konvencionalis_gazforradalom_es_kovetkezmenyei_gazdasagi_hatasok_2_resz
19:
Az enyém lesújtó. 😛
Fejben egyátalán nincs berendezkedve az emberiség egy ekkora időléptékben felmerülő még csak problémának sem nevezhető történésre. Hiszen ez csak a mi nézőpontunkból jelent problémát, azt is csak akkor ha foggal körömmel ragaszkodunk a megszokott dolgainkhoz. Mindazonáltal hosszútávon belátóan vagyunk képesek viselkedni, ezért 400-500 év múlva már mondhatjuk hogy, sejtésünk van, mit kellene tennünk. 🙂
Bár már láttunk példát gyors változásokra, mégis minden esélyünk megvan arra hogy a dolgok kimenetele szinte megjósolhatatlan legyen. Talán ezért nincs még áttörés és közös felelősségvállalás egy „a jó ég tudja” milyen irányban.
„Egy másik téma a hidrogén-peroxid, ami egy rövid életű, igen agresszív gáz.”
Úgy tudom folyadék.
20: Tibor bá’
Egy kicsit bővebben?
Nem valósítható meg az átállás gázra? A blog szerint abból elég sok van, ráadásul a felfedezések is gyorsan bővülnek, nem úgy mint az olaj esetében. (ja és olaj+gázipai dolgozó írja a blogot, ezért valamennyire biztos belelát a történésekbe)
Nem azt mondom, hogy ez a jolly joker, mert ez is elfogy egyszer, csak hogy tovább húzhatjuk egy kicsit…..
Szerinted/tetek?
Szerintem amíg azt sem fogja fel az emberisêg hogy nem létezik fenntartható fejlődés, addíg teljesen mindegy melyik energiahordozó kizsákmányolásában gondolkozunk, zsákutca a vége. Jó lenne mennyiség és fogyasztás helyett, a minőség és kitartás elvét használni, de erre nem sok esélyt látok. Hiszen az emberek leginkább azért élnek és dolgoznak, hogy olyan dolgokat tudjanak megvenni, melyekkel olyan emberek előtt tudnak tetszelegni, akik valójában nem is fontosak a számukra. A verseny-és magamutogatás szellem az ego nagyra hízlalása érdekében felemészt mindent maga körül. Csak találjunk egy teljesen új energiaforrást, vagy induljon meg az űrbányászat, majd akkor jön csak az igazi játék. Szerintem nem véletlen ilyen hatalmas az univerzum. Biztosan azt gondolták: gyerekek, ezek először osztódással fognak szaporodni, aztán majd figyeljétek meg, kicsi lesz nekik a bolygó is, ezért ha hosszútávra terveztek, tegyetek jó sok üres helyet a bolygók közé, és tudjátok mit? Távolodjanak is ezek a bolygók egymástól, de ne csak úgy!! Egyre gyorsulva. Na ezt zsákmányolják ki ha tudják :). Ui: ki árulta el nekik a térhajlítást??!!! Reménytelen.
19: A magyar kormány mindent elkövet, nehogy megvalósuljon ez. Most emelték meg 50%-kal az LPG adóját, nehogy megérje átállni a földgázüzemű autókra. Korábban hasonlót láthattunk az E85 adótartalmának emelésekor is, pont addig növelték, hogy már ne érje meg azt használni.
20: Miért is?
Korábban nézegettem a palagáz/palahomok(olaj) termelést. Vitatottnak tűnik az a alacsony EROI, a gáz áralakulása meg magáért beszél.
Környezetvédelmi szempontból magas vízfogyasztás lehetséges(egy bizonyos technológiánál), meg földrengés veszély és vízrétegek szennyezése is előfordulhat.
Ha az alacsony EROI nem igazolható, csinálhatják ezerrel, „némi” környezet szennyezés által.
Az EROI értelmezése azért is nehézkes bizonyos kinyerési technológiáknál, mert a föld alatti gáz egy részét elégetik, hogy átjárhatóbbá tegyek a talajréteget és viszkózusabbá a a járulékos palahomokban lévő palaolajat.
Na az előző kommentemben mi is volt a cenzúrázni való?
24 ha egyébként nem jó irány az űrbányászat meg a folyamatos fejlesztés akkor mégis mit kéne csinálni ülni a seggünkön a barlangban és gyűjtögetni a bogyókat meg a fák alá szarni és élvezni,hogy milyen tökéletesen beleillünk a bolygó élővilágába?
Jelenleg minden ami rajtam van és hozzám tartozik minden ártott ennek a bolygónak….ha esetleg pucéron üldögélnék egy gödörben és megtalálnám a lelki egyensúlyt akkor boldogan halhatnék éhen abban a tudatban,hogy én nem ártottam a világnak:)
Talán az emberiség nem arra való,hogy tökéletesen illeszkedjen az élőhelyébe mert erre képtelen látjuk ezt már a piramisoktól kezdve a mindenféle 800 méteres felhőkarcolóig.
Fejlődésre vagyunk teremtve.Szerintem
27:
Van egy határ mekkora marhaságot tudok tolerálni.
29:
Az általam felsoroltakon kívül van valami konkrét ellenvetés a technológiával kapcsolatban?
Tapasztalatom a szélsőséges éghajlatváltozásról:
hétfőn ill. kedden locsoltam, a kertem egyik (700 m2) és másik felét (800 m2), igaz a nagy hőség elmúlt, napon már csak 28-30 Celsius fok van, viszont a szárító szél miatt, megint száraz a talaj, de olyannyira, hogy a víz leszalad a talajról.
A tavaszi fagy levitte a rügyeket (akác, gyümölcs), gyümölcs bár van, de nagyon kevés, sok még zölden lehullott. Sárpo Mira a hőségtől lefeküdt pihenni, csicsóka szomorkodik, meggyfák kiszáradtak, a tengeri furulyázik, zöldbab gyengélkedik…Csak azok a növények egészségesek, amelyek a gyümölcsfák ill. a diófa árnyékában van.
A jövőben képtelenség lesz elegendő vízzel ellátni a növényeket (ha lesz esetleg felhőszakadás, akkor meg a hirtelen lejött vízmennyiséggel nem fogok tudni mit kezdeni).
Valószínűleg lehetetlen lesz elegendő mennyiségű haszonnövényt termelni a jövőben, mert vizet lopni a rétegvízből nem járható út, árnyékolni több száz-ezer m2-t, esetleg hektárt, az legyőzhetetlen kihívás lesz.
A szárazság feladja tartósan a leckét a földműves lakosságnak…
31:
Vissza kell térni az ártéri gazdálkodáshoz. 😀 Akinek nem jut ártér, az fohászkodjon istenhez esőért. Tározó építése elkerülendő, mert 80 év múlva minden kimerül, elmerül, lemerül…..:)
32, úgy akartam fogalmazni a 31-ben, hogy nincs menekvés. Csak vegetálás az utolsó állomásig lesz.
Utána vége, nincs tovább.
09 : mai megfigyelgetésem a nappal kapcsolatban ,de lehet hülyeség..évek óta kijárok egy tóhoz napozni ,egy kb 3nm-es stég van ahol feküdni szoktam ,évekkel ezelőtt talán még tavaly is ,déltől 3-4ig voltárnyékmentes a stég ami ény dk fekvésű és ha szembe szeretem volna lenni a nappal akkor mindig nyugat dny felé kellett fordulnom rajta. ma kb fél 2ig még árnyékba volt a stég 1/4ede és a nap teljesen a stég fekvésének irányában ment el felette! nyár végéig tudom ezt itt figyelgetni ,és az időpont és árnyékoltság alapján fotókon össze hasonlítani majd hogy mi a változás ha van
34:
A Föld napkörüli forgásában semmi változás nem állt be, mert nem is állhatott. Vagy a megfigyelésedbe csúszott hiba, vagy a stéget mozgatták meg, amit nem vettél észre.
a stég full fixen egy helyben van : http://kepfeltoltes.hu/120720/P220211_14.56__01__www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Hacsak egy szemernyit is változott volna a Föld forgástengelye, akkor az összes Nap- és holdfogyatkozásokra vonatkozó előrejelzés már rég borult volna…
Ami időszakosan változhat, az a légkör optikája és fénytörése a hőmérséklet, páratartalom, szennyezettség függvényében.
34: Lehet, hogy csak a fák nőttek meg körülötte.
A nap járása évről-évre változik, egy jegyzet(1) szerint évente 50.37″-vel. Ez majdnem egy szögperc, ami egy fok hatvanad része. Ez nem fogja neked azt okozni, hogy egyik évről a másikra ugyanabban az időpontban árnyékba kerül a stéged.
(1) http://www.agt.bme.hu/volgyesi/geof_bsc/gf11bsc.pdf
33. Mi a helyzet/vélemény az önfenntartó zárt rendszerekkel?
Tekinthetjük ezt a permakultura kiterjesztésének is.Mert lehet egész ökoszisztémákat reprodukálni, de lehet hidroponikával kevert biológia rendszereket alkalmazni.
Akvaponika?
Az emberi , állati melléktermékek újrahasznosítása a lényeg.
Hogyan lehet zeket a hidroponikai rendszerbe visszajuttani, mint tápanyag.
Az akvaponika jórészt az ammónia-nitrát konverzióra épül az eddig általam olvasottak alapján. De ugye kivesszük a rendszerből a halat ( egy csomó tápanyagot), aminek az emberi fogyasztás utáni maradékát vissza is kéne juttatni a növényeknek.
Persze, komposztálás, stb. Csak azt nehéz a hidroponika viszonylag steril rendszerébe, oldható formában visszajuttatni.
28:
Minőségre kellene koncentrálni. Nem gond ha nem szeretnél meztelenül futkározni egy szigeten és szeretkezni minden második lánnyal, vagy esetleg nem élveznéd hogy bármiféle kütyü megvásárlása nélkül egyszerűen csak boldog vagy mert vannak barátaid és közös élményeid másokkal. Ha te GPS-el a seggedben Nano ötvözetből készült ruhában, lökhajtásos járművel szeretnél délután a Mount Everest-en uzsonnázni az Apóssal, az teljesen rendben van. De akkor mindent az élvezetért. És ne akard birtokolni a tárgyakat amiket használsz, és ne kelljen megvenned őket, és ne halmozzon fel belőlük sokat az emberiség, és legyenek minőségi darabok, amik ezer évig fognak működni. És ne szívják el az oxigént, és ne döntsék ki a fákat, és ne okozzanak savas esőt azzal hogy előállítjuk őket. És mindenekelőtt, ne sugározzanak tv-nek nevezhető készülékekből olyan információkat, hogy aki ezt nem teheti meg, az szegény. És még számos dolog akad amit tehetnénk azért, hogy minőségi boldog életet élhessünk. Amihez nem kell sok. Ugyanis ha nem lenne repülő, nem sírna az ember hogy „de én még sosem ültem rajta” 🙂 Tessék áttranszformálni ezt olyan dolgokra, aminek az ég világon semmi haszna nincs, csak profit termelésre jó….
40 egyébként minek kellene mindenkinek minőségibb élet? A plázazombinak nincsen erre igénye ő egy más kategória neki most pont így jó.De jelenleg még van rá lehetőséged,hogy te saját magadnak elintézd a minőségi életet,meg tudod teremteni a többségnek sose lesz rá igénye mivel emberből van.
41. Nagyon jól megfogalmaztad a lényeget. Neki nincs rá igénye. Mert az igényeket manapság mesterségesen generálják. Egy más környezetbe helyezve ( mondjuk egy ausztrál szigeten ) megváltoznának az igényei. Viszonylag hamar 🙂 Mert emberből van.
De aláírom hogy ezek a mesterségesen fenntartott ingergazdag helyeken teljesen feledésbe mennek az igazi emberi értékek, és mivel úgy látszik működnek, habár hosszútávon emberi roncsokat termelnek, talán mindíg is jelen lesznek.
Kertész tömlővel 34.
Hát, ha te sem tévedsz és a precessziós mozgás sem rövidült le a 26 000 évről a stéged elkészítésétől eltel évek számára, akkor „tudományosan” egyetlen lehetőség van: igaza volt Hapgoodnak és elmozdult a földkéreg…