(842) Klimakültek

Tibor bá’ online

 

Hogy tetszik ez a „klímakültek”? Egy vadonatúj magyar szó, amit én gyártottam. Jelentése? A klimatikus változások miatt otthonukat elhagyni kénytelen emberek, azaz a Klíma-menekültek összevont alakja.

Végeredményben arról van szó, hogy egyre nagyobb számú ember lép az emigráció mezejére, ami egyáltalán nem új keletű, hiszen a történelmi léptékkel mérve is jelentős Népvándorlás óta, bizonyos csoportok, mindig is, elhagyni kényszerültek hazájukat. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a bizonytalannak látszó jövőt iparkodtak felcserélni egy fenntarthatóbb körülményeket biztosító földrajzi hellyel.

Most „mindössze” annyi történt, hogy a nyersolaj birtoklásáért indított háború egy kicsit felgyorsította az eseményeket. Ha Bush 2003-ban nem akarja rátenni kezét az iraki olajra, akkor most a nyersolaj ára hordónként kb. 40 $ lenne. Így viszont – a spekulációt is felkorbácsolva – sikerült elérni ennek közel háromszorosát. Ez az ügyes húzás egy millió iraki és néhány ezer amerikai katona életébe, a világnak pedig 8 billió (1012) dollár extra kiadásába került (a mai napig).

De itt ne álljunk le, mert a klíma elkerülhetetlen változása mellé, most felvállaltuk a kicsit előbbre jött élelmiszerhiányt, illetve áremelkedést, némi világinflációval. Várható tehát, hogy a klimakültek száma fokozódni fog.

Csakhogy az 1951-ben létrejött Genfi Egyezmény a klimakült státuszt nem ismerte, mert nem is ismerhette, ezért főleg a politikai menekültek ügyét rendezte le, mivel több, mint 50 évvel ezelőtt elsősorban politikai üldözés miatt menekültek az emberek. Ötven év pedig hosszú idő, ami minden egyezséget kikezd. Miheztartás végett itt lenne az ideje összehozni valami újat, mert mit is várhatunk?

Az IPCC szerint 2050-re 150.000.000 klimakültre lehet számítani, ami hazánk lakósságának tizenötszöröse. Dr Graeme Pearman, ausztrál klimatológus szerint mindössze 2 °C melegedésre (amit bőségesen át fogunk lépni) további 100.000.000 ember lesz kénytelen elhagyni otthonát tengerszint emelkedés miatt. Ez azonban csak a kezdet.

Amint e sorokat írom, a TV2 esti hírműsorában közlik, hogy a magyar homok-hátságon (kb. Kecskenttől Újvidékig) a felszínalatti víz 2-3 méterről 10 méterre süllyedt, azaz kb. tíz éve elkezdődött a Nagyalföld sivatagosodása. Ez a folyamat jóval nagyobb skálán már javában tart Kínától Marokkóig bezárva. Tény az, hogy a felszínalatti víz szintje az egész világon süllyed. Miközben a termőföld szikesedése például Egyiptomban és Kínában egyre nagyobb területeken teszi lehetetlenné a földművelést. Az óceánok melegedéséből kifolyólag a víz oxigéntartalma csökken, ami egész halfajták létét fenyegeti. Már pedig a tengeri halak sok 100 millió ember főtápláléka.

A modellekből nyert adatok hagyományosan megbízhatatlanok. Esetünkben ez azt jelenti, hogy az idézett adatok a lehető legoptimistábbak. Más szavakkal a jövő már a nyakunkba liheg. A WWF szerint az IPCC Nobel-díját elsősorban statisztikájáért kapta, mert a matematikájáért aligha kaphatta.  😀  De nem is annyira az adatokkal van baj, mint inkább azzal, hogy a releváns értékek exponenciálisan növekszenek.

Az U.S. Department of Commerce’s National Organization for Atmospheric Administration szerint az atmoszféra CO2 koncentrációja 2000 óta évi több, mint 2 ppm-mel nőtt (a csúcs 2002-ben 2,55 ppm). Az éves növekedés a 80-as években tipikusan 1,5 ppm volt, míg a 60-as években nem érte el a 1 ppm-et (minimum 1964-ben 0,25 ppm). Metán esetében a történet egészen más. Tíz évvel ezelőtt a metán koncentráció egyáltalán nem változott. 2007-ben 27.000.000 tonna extra metán került az atmoszférába, és a szibériai-kanadai fagyos talaj felolvadásával a felszabadult metán egyre több lesz.

Mit tehet egy szerencsétlen klimakült, összepakolja a családját és elindul, vagy mert  csőre töltött fegyverrel noszogatják, vagy csak úgy magától. A darfuri eset jelzi a helyzet összetettségét. Darfurban 2-3 millió ember elhagyta otthonát. Hiába beszélnek politikai és vallásos összetűzésekről, a valós ok egy környezeti katasztrófa, esetünkben az ivóvíz egyre fokozódó hiánya. Talán ezt nevezhetnénk az első klíma-konfliktusnak. Az ENSZ főtitkára a Washington Post-ban kifejtette: “…that grew at least in part from desertification, ecological degradation and a scarcity of resources, foremost among them water.” Vagyis az öldöklés oka részben a sivatagosodás, ekológiai degradáció, és az élet fenntartásához szükséges élelem, de elsősorban víz hiánya.

Jönnek a klimakültek! Zárjuk le a határainkat. Csakhogy a kívül rekedtekből előbb, vagy utóbb támadók lesznek, mert be akarnak kerülni. Ha nálunk még terem élelem, vagy egy hatalmas nyersolaj mező tetején élünk, egy darabig kitartunk. Megélünk az olajunkból, mert az olaj is egyre kevesebb, egyre drágább, és egyre többet égetünk belőle. Tehát egyre nő a CO2 koncentráció, egyre szélsőségesebb az időjárás, egyre több emberéletet követel, egyre több lesz a klimakült. Ördögi kőr.        

A francia köztársasági elnök, Nicholas Sarkozy áprilisban, leváltása előtt világosan megmondta: a nincstelen milliók Afrikából át fognak jönni Európába, mert az itt élőknek még van valamijük. A darfuri esethez hasonló konfliktus mindennapossá fog válni. Igaz, hozzátette: ha nem csinálunk sürgősen valamit. Na, erre gyorsan körülnéztem, hogy ugyan már, mit is csinálunk? Egyre több autót gyártunk, egyre több energiát használunk, és minden vágyunk a gazdasági növekedés 5 % fölé emelése. Kétharmados miniszterelnökünk 10 év alatt 1 millió új magyar munkahelyet ígért. Az emberiséget szállító vonat száguld a szakadék felé és a politikusok arra biztatnak minket, hogy csak lapátoljuk a szenet a kazánokba, lapátoljuk, évente 5 százalékkal többet. Hadd rohanjon az a vonat egy kicsit még gyorsabban.

Még az is előfordulhat, hogy a klimakültek potenciális áradata hidegen hagy minket. Nem lesz időnk az aggódásra. El leszünk foglalva a természeti csapásokkal. Mondjuk tornádók Budapest felett, jégesők, állandósuló meleg rekordok (a múlt évben is megdöntöttünk vagy tízet). Kiszáradt mezők, alacsony folyóvízszintek, ivóvízhiány. Összecsomagolunk és megyünk mi is északra a Mazuri-tavakhoz, az egész ország klimakültté válik. Aztán, hogy beengednek-e, azt majd meglátjuk.

Minden esetre a nem túl távoli jövőre az ország vezetői nem készülnek fel. A globális fölmelegedésből is divatszó lett, mint annak idején a békeharcból, a fényes szocialista jövőből, vagy újabban a gazdasági felzárkózásból. Szavak-szavak, de „az építkezés alatt a kiszolgálás zavartalanul folyik”. Ami angolul egy kicsit rövidebb: „business as usual”. Ez a biztos módja annak, hogy klíma-menekültekből klíma-nomádokká váljunk.

Jut eszembe, 40.000 éve egyszer már majdnem kihaltunk. Mindössze 2000 ember élte túl a nagy szárazságot. Valamennyien ennek a 2000-nek vagyunk a leszármazottjai. Jó tudni, hogy ennyien talán meg fogjuk úszni ezt a katasztrófát is, bár ezt nem a sors mérte ránk, magunk hoztuk saját nyakunkra. És majd az utolsó hordó petróleumból táplált lámpáink fénye mellett készíteni fogunk néhány barlangrajzot, csak úgy, az utókornak. Hadd törjék a fejüket, mennyire lehettünk intelligensek.  😀  😀    

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

49 gondolat erről: „(842) Klimakültek

  1. Juhhéj!! De az idevalót már amoda raktam, tessenek átpakolni,ha már rá teccetek könyökölni a klaviatúrára.. (nálunk Frézia-macska szokott ilyenekt tenni..

    A klímás posztok tönkretesznek.. elolvasom mindig őket becsülettel, és utána suicid gondolataim támadnak. (na jó, ez túlzás) Mert igazak sajna… és nemhogy igazak, hanem nem is tudok mit tenni érdemlegesen a felvázoltakkal szemben. Amit lehet megteszek lokális és egyéni szinten, de mire megyek vele.. Megnyugtatom a saját lelkiismeretem.
    A klíma attól még ellenem fordul, vagyis nem látja hogy én itt vagyok, és vigyázni kéne rám.. Leszarja, mert nem gondolkozik, csak megtörténik, mint ahogy csak megtörténik az is, hogy hiába nem szállok én kocsiba, hiába vagyok környezettudatos, A tömeg, a massza, Amerika, Kína, , az emberiség nem az, és nem is tud az lenni..

    A klímaváltozás jön, kiszárítja és felégeti a kertemet, amibe legalább 100 ruppót fektettem.
    Jön, és nem érdekli, ha ki akarom húzni a méregfogát, nem érdekli ha véd és dacszövetséget kötök ellene Budapesti szinten. Nem érdekli, ha barátkozni akarok vele. Nem tudom se lecsapni, mint az emlegetett pataki urat, sem nem tudok barátságba kerülni vele, nem tudom a jó oldalra állítani, nem tudom megszüntetni, legyőzni,jobb belátásra bírni, és nem tudok még az élére állni sem.Alkalmazkodni tudok, vagy menekülni.

    Hova? Tibor bá’ ajánlása szerint a Mazuri tavakhoz.. nagyon szép,és nagyon idegen. Ráadásul egy ismerősöm van a mazuri tavak országában, Arma Gedeon.

    Szóval csókolom, (és már rég nem írtam hivatalos levelet sehová, lassan pedig kezd hiányozni..

    Tisztelt Igazgató Úr!

    A fentebb vázolt körülmények és azok megakadályozására irányuló törekvéseim előre várható elhanyagolható eredményessége mián kérem hogy kardomba való beledőlésem kivitelezését engedélyezni szíveskedjék..
    Budapest, 2012, 07. 10.

  2. Indiából is menekülnek egy ideje, akik tehetik, persze főleg, akiknek van valamennyi pénze. Rengeteg fiatallal beszéltem, akiknek egy unokabátyjuk már Európában, Ausztráliában, vagy Kanadában van, előkészíti a terepet, esetleg egy arát is biztosított nekik. Egy hónapja írt rám egy nepáli srác, hogy biciklivel eljutott Brüsszelig, lassan lejár a vízuma, segítsek neki munkavállalásit szerezni. Az ilyeneknek nem sok esélyük van, nem is sikerült elintéznem, pedig itthon is, Belgiumban, Hollandiában megmozgattam pár szálat. Azóta már Brazíliában van.

    Az oroszoknál is beüt a multikulti. Ilyen alacsony népességgel védhetetlenek a hosszú határai, csak az nem megy át, aki nem akar. Nekik van szénhidrogénük, ráadásul egyre újabb területeket vonhatnak be művelésbe, ahogy olvad ki a permafrost.

    Spanyolországba is könnyedén bejutnak egy bárkával Afrikából, talán az a tengerpart a legrosszabbul védett határa az EU-nak.

    Miután már bent van egy csomó bevándorló, egyre nagyobb belpolitikai feszültséget kelt, ha le próbálják zárni a határokat.

  3. 2:
    Hátha én is egy kandúr vagyok, akinek mindent szabad némi dorombolás után. 🙂

  4. De miért nem számol senki a népesség csökkenésével? Ha nincs elégséges víz, kaja, jó levegő akkor nem fog nőni a népesség sem. Ha elapadnak a segélyszállítmányok, kitör a háború, egy csomóan meg fognak halni. Ezt valahogy mindig kihagyják.
    Ha meg csökken a népesség máris nő az egy főre jutó erőforrás.

  5. 5-re:
    A “klímakültek” sztem. jobb, csak a főcímben az “l” betű helyett az “r” került leütésre…
    Cs.

  6. 6: “egy csomóan meg fognak halni. Ezt valahogy mindig kihagyják.” Ha kihalnak az olajbányászok, akkor mitől lesz neked olajad? A létszám csökkenése nem jelenti automatikusan, hogy a maradéknak több jut.

  7. Amíg érdemes olajat kitermelni, addig nem fognak kihalni az olajbányászok sem, ezen ne aggódj.
    “A létszám csökkenése nem jelenti automatikusan, hogy a maradéknak több jut.”
    Közvetlen, vagy közvetett módon, de azt jelenti.

  8. 9: hiába, ha egyszer az erőforrások mai módon való felhasználásának előfeltétele az a modern infrastruktúra, ami a tömeges elhalálozással egy időben összeomlik. Lesz még olaj, de lent is marad. lesz föld bőven, de nem lesz eszköz a megműveléséhez. Stb.

  9. 10: Mindenki nyugodjon meg. Ne szélsőséges végletekben gondolkodjatok. Nem azt mondom, hogy egyszerre sokan meghalnak azt minden meg van oldva.
    Pl.: Afrika vs Európa. Jön a tömeg mer éhezik, nincs víz meg olaj a földműveléshez (mert az EU USA Kína nem adott nekik, vagy nem tudták megvenni). A hátárnál az EU-sok lelövik őket. Keletkezik egy minusz embertömeg Afrikának. Ez mondjuk addig megy amíg a megmaradt szűkös erőforrásokkal be nem éri a maradék afrikai lakos, akik már nem tudnak ellenállni már senkinek. Azért Afrikát mondom, mert ott ugye nagyobb a szegénység és fejletlenség mint Európában. A legszegényebb régiókban lesz a legnagyobb elhullás, és ott ugye nincs stratégiai infrastruktúra elem telepítve. Na így értettem a létszámcsökkenést. Tehát a rendszer nem önmagában tesz kárt, hanem ami zavarja a működését.

  10. 10: Az infrastruktúra felhasználásánál be fogják vezetni a prioritást, ahogy a háború alatt a vagonok elosztásánál. Az olaj utolsó felhozható cseppje is fel fog jönni, nyugodj meg. Legfeljebb te nem fogsz kapni belőle.

  11. 11-re:
    Afrikában jelenleg gőzerővel folyik a “kínai gyarmatosítás”. Egyértelmű, hogy Kínának tervei vannak a “fekete kontinenssel”. Innentől kezdve a barbár afrikai néger törzsek legendájával illene leszámolnunk, mert olyan baromságokról fogunk így értekezni, mint amikor 10 évvel ezelőtt az angol határőr azt hitte, hogy Magyarországon még mindenki lovakon száguldozik. Csodálkozott, hogy egy hazánkfia Nissan gépkocsival érkezik szeretett hazájába…

    Mit szóltok a “klímekültek” megnevezéshez?
    Cs.

  12. 12: Én nem vennék rá mérget. Minél komplexebb egy folyamat, annál sérülékenyebb. Ne hasonlítsd ehhez a vagonok elosztását, ahhoz csak számolni kellett tudni.

  13. 15: Ráadásul egyrészt a háború idején lényegesen jobb állapotú volt az emberi tőke, amit Tibor bá is állandóan hangoztat, másrészt a nemzetgazdaság, mint rendszer sokkal rugalmasabban tudott még a külső zavaró kihívásokra reagálni. Önellátók voltunk lényegében mindenből, vasat beleértve, az olajat még exportáltuk is…

  14. 14.
    Afrika csak egy példa volt. “A barbár afrikai néger törzsek legendája” nem tudom hogy jött elő. Ugyanez a szitu megtörténhet kelet és nyugat Európa között is.

  15. 16: Szoktam azzal szórakozni a boltok pénztáránál, hogy utólag – mikor már a gép kiírja, hogy mennyi a visszajáró, – felajánlom a szükséges aprót, hogy kerek összegben tudjanak visszaadni.
    10 esetben kilencszer nem tud vele mit kezdeni a pénztáros. Ennyit az emberi tőkéről. Baj lesz még itt a vagonok elosztásával is 😉

  16. Már megint elterelitek a témakört a hazai helyzetről ! Egyből Kínát, Oroszországot, Indiát hozzátok fel példának !

  17. 19: Már a jelenlegi helyzethez képest is túl komplex. El is kezdték megszüntetni a szárnyvonalakat.

  18. 21:
    Persze, megsüketült a bolha.

    16:
    Akiknek szükségük van az olajra hatalmuk fenntartása végett, meglehetősen találékonyak. Majd figyeld meg.

    15:
    Ehhez meg leszámolni. Nem lesznek szégyellősek.

    13:
    Valami rémlik. 50 % az esély, hogy megérjük a 2100-et, és nem lehet tudni, hogy mi lesz a végzetünk. Valamelyik a felsorol egy tucatból. Amit te ebből kiolvasól, az a szerzőnek nem volt a szsándéka, ezt elhiheted, mert meglehetősen jó kapcsolatom van vele. 😀

  19. 22: ne add már itt a bennfenntest, aki minden fontos emberrel jóban van! 🙂 Az a szerző a legpesszimistább jövőképet festette és volt képe tényekkel alátámasztani. Ha ismered, ha nem, te sokkal optimistább vagy mint ő és ráadásul alaptalanul… 🙂

  20. Már megint a negatív hullámok és a nyafogás. Hát senki sem látja a pozitívumot?
    Jómagyar állampolgárnak legalább lesz “occsó” munkaerője a jól kiválogatott klimakültekből.
    Én éppen most gyártom a Zseb Zsellér Szerződest, amellyel alkalmazhatom
    3. Jani
    által hozzám közvetített 2 db Indiai munkásnőt. Állományba veszem majd 1200 m2 területem mezőgazdálkodására őket.
    Jómagyar Magamnak ezután lesz csak igazi “jóléti kistársadalom”.
    Csak bámulom a kapáló Indiánokat, és habzsolom a kitermelt krumplit.
    A kőolajhiányt pedig leszarom. 🙂

  21. 24 sakkmatyi
    Ha van céged, és írsz meghívólevelet nekik, meg legálisan alkalmazod őket egy ideig, akkor megoldható. (talán az állam szab még valami feltételt) Te is jól jársz, ők is jól járnak. A másik lehetőség, hogy elveszed valamelyiket. 🙂

    Ajánlott már izraeli lány több millió forintnyi pénzt, ha elveszem kötelezettségek nélkül. Ő is az EU-ba szeretett volna jutni, de nem elég szép, vagy okos, úgyhogy fizetne.

  22. 24: vagy téged fognak a menekültek alkalmazni szerződés nélkül, fegyverrel a kézben…
    Alföldi tanyákon máris tartanak magyar fehér rabszolgákat “indiaiak”… 🙂

  23. 27 Arma

    Mondom, hogy nem volt túl okos. 🙂
    Abból a puskaporos hordóból lehet, hogy én is menekülnék.

  24. 25. Jani
    Van az a pénz, amiért bárkivel megházasodom. 🙂
    A céges munkásbehozatal azért nem ennvire egyszerű, és sokba is kerül jelenleg. Nő pedig helyben is van dögivel.
    26. Arma
    Engem alkalmazni?!…hehe. Évtizedek óta nem ALKALMAZKODOM munkáltatóhoz.
    Amit a cigányok művelnek az inkább fogvatartás, a szerencsétlen házáért, nyugdíjáért, 18 éves állami gondozottak egyösszegű családi pótlékáért – túl durvák és ostobák, ezért buknak le nagy arányban.
    A tanyákon a szolgatartás már régen működik magyarokkal és menekültekkel, és egyre nagyobb számban és nem csak cigány Urakkal.
    Mocskos biznisz, és ahogy szegényedik a nép, egyre több lesz belőlük.
    A klimakültek már köztünk vannak…..

  25. 25:
    Első szabály: Sakkamatyit sose vedd komolyan.
    Második szabály, ha komolysan veszed, ő nem fog téged komolyan venni.

  26. Tibor Bá’!
    30’C-ban MEGOLDÁST ötlök ki, NEKTEK is a menekültügyre és ezt kell olvasnom!?…
    No, le is megyek “autentikus” forrásomhoz, ide a sarokra az iraki gyrosozhoz, ahol 2 pofa hideg sör mellett keressük a megoldást éjfélig. /neki is van szőlője Irakban, és ott is kevés az eső/

  27. 33-ra:
    sakkmatyi! (Te írtad kisbetűvel, nemecsek 🙂 )
    A szőlő nevelése kevés esővel érdekel! Szívesen olvasnék róla.

  28. 34:
    A szölöt nem idegesíti a kevés eső, mert a gyökerei lemennek 10 méterre. Ha ott sincs nedvesség, akkor …….tyúk.
    Nálam pillanatnyilag az összes gyümölcsfa kokadozik, a szölő virít.

  29. De mit csinálnak Irakban a szőlőből? Bort? És meg is isszák? Nem tilos? Bár gondolom az iraki bor is olyan lehet mint az izraeli.. hamarabb leszel tőle cukorbeteg mint részeg..

  30. 36-ra:
    A borból nagyon finom üdítőital készíthető, ha az alkoholt kiforraljuk belőle és (esetleg) ízesítjuk, pl. cukorral.
    Ittam már borsozott bort is.

    A kiforralt bor alkoholmentes.

  31. A forralt boros variációkról nekem is jó véleményem van,(rózsaborssal, sőt csilivel) és télen isteni.

    De ha valaki birtokában lenne olyan technikának, ami a hidegen, főzés nélkül szűrt must lefojtását azaz forrásgátlását ismeri fél kiló nátrium benzoát és szalicil nélkül, annak hálás lennék..

    Svájci magyar családnál ittam milyet, óriásdemizsonból..Pöppet szénsavas volt,mint az orosz kvasz.. és benne vplt a szőlő íze, főzésmentesen, és alkohol nélkül..

  32. 39:
    Én a mustot PET palackban mélyfagyasztom (-18°C). Felolvadás után olyan, mint a frissen préselt must.

  33. Azért érdeklődök a száraz talajon történő termesztésről, mert itt nálam 50-80 cm talajréteg alatt azonnal agyagos vízzáró réteg van, és ezt kevés növén töri át.
    Hallottam arról, hogy a szőlőt eperfába oltják, így olyan növényt kapnak amelynek a gyökere eperfa, ágazata főleg eperfa, lombja eper és szőlő, termése eper és NAGYON FINOM szőlő.
    Nálunk jól megvan a meggy és a szilva. Erre lehet oltani? Úgy tudom, hogy a csonthéjasakra nem.
    A kajszi itt alig-alig él meg, hamar kipusztul.

  34. 41:
    A “100 évig élnek” mítosz alapja, hogy nem volt anyakönyvezés, és nem a mi fogalmaink szerint tartották számon az életkort.

    —-
    When I went there seven years ago to write about the fabled ”Hunza health secrets,” I understood why everyone called it Shangri-La.

    It was the most beautiful place I’d ever seen. The valley’s lush green terraces were shielded from the outside world by a 25,000-foot pyramid of snow shaped just like the mystical mountain in Hilton’s novel, and there seemed to be a remarkable number of old people as hale as the monks of Shangri-La. But my enchantment didn’t last. The great Hunza secret to old age turned out to be its absence of birth records. The illiterate elders didn’t know how old they were, and they tended to overestimate their ages by a decade or two, as I discovered by comparing their recollections with known historical events. Hunza didn’t have an unusual number of centenarians, it turned out, and its traditional way of life was not a formula for good health.

    The mountain air did seem pristine, but the people spent most of their time inside mud huts breathing horribly polluted air from open fires. They suffered from bronchitis and a host of ailments like tuberculosis, dysentery, malaria, tetanus and cancer. An iodine deficiency in their diet caused mental retardation. Children went hungry in the spring as food stores dwindled. The life expectancy for people in the isolated traditional villages, according to a 1986 medical study, was only 53 years for men and 52 for women. The healthiest people were the ones living in more modern villages near a new road to the outside world. There, trucks were bringing in food, vaccines, antibiotics, iodized salt and stoves with vented chimneys. Nearest this road, life expectancy was rising, a trend that would have delighted the designers of General Motors’s Futurama: better living through highways.

    The people of Hunza were not delighted, though. Virtually everyone I interviewed believed that the intrusion of modern civilization was shortening lives. People blamed their current health problems on chemicals in imported fruit and germs in imported grain, and they insisted that the valley had once really been Shangri-La. An elderly woman named Bibi Khumari told me: ”The people today are like pencils. We were like tree trunks. The babies were so healthy in the old days.”

    ”How many babies did you have?” I asked.

    ”Sixteen. But the first 13 died.”

    ”Thirteen died? But you said in those days the babies were so healthy.”

    ”I had a curse from the fairies,” she said. That was why my children were dying. Otherwise the babies were healthy.” She paused, then added absent-mindedly, ”Nowadays there is not as much fairy sickness.”

    http://www.nytimes.com/1996/09/29/magazine/the-optimists-are-right.html

  35. Egyébként a napsugárzás kicsit vad mostanában nem régen olvastam,hogy 95-óta kb 5-7% erősebb a napsugárzás ami elégé úgy tünik,hogy reális lehet mert nálunk totál kiégett a kukorica a tök meg locsolással együtt se élvezi a dolgot. Node sebaj majd leköltözünk a pincékbe és mindenhol szőlőt termesztünk,a Duna medrébe meg gabonát vetünk.Egyébként a menekültek nem teljesen hülyék ha látják,hogy írtják a fajtájukat akkor megtalálják a módját,hogy terrorista akciókkal viszonozzák a dolgot ami egyébként teljesen jogos is.Ha neked valaki kinyírja a családod akkor nem állnál bosszút?
    Akinek nincsen veszteni valója az simán felszáll a buszra amin a kislányaid utaznak és cafatokra robbantja saját magával együtt.
    Kicsit nehéz dolog ez mert te itt európai jólétben éppen leszarod,hogy mivan Ruandában népírtás vagy egyéb matiné hiszen mit fáj az neked,hogy napi 1 dollárért dolgoznak….segíthetnél rajta elég sokféleképpen de nem szeretnél mert elégé lefoglalnak a saját problémáid például a törlesztő az autóra,lakásra a 360-as kenyér meg a felhalmozott internetszámla stb…..ott ezek nem problémák mert örül neki ha életében 3szor evett húst és volt 2 cipője meg 3 nadrágja…de mivan ha segítesz rajtuk..egy pl alapból túlnépesedett országon…ott biztosítasz jobb orvosi ellátást,több élelmet=nagyobb népesség,és hova máshova vándoroljon a népesség ha nem hozzád akik segített neki.

  36. 39, Dorka:
    az a svájci család egész biztos, hogy cukrot adott a musthoz és felfőzte…ezt addig csinálta, míg az utolsó forralás után le nem tisztult. Persze a répacukor-ról le kell majd mondani, marad a mézesítés ill. az aszalás.

  37. 46:
    A napsugárzás nem erősebb mostanában, csak az ózon lyuk miatt több ultraibolya jön át, ami vegyileg igen aktív, se mi se a növélnyek nincsesnek hozzászokva. Csak újabban az ózon lyuk nem téma.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük