(413) Tibor bá blogja – Vitatkozni bármin lehet

önarcképVitatkozni bármin lehet, kivéve a természet törvényeit. Európában a tavalyi tél kemény volt, keményebb, mint bármelyik a megelőző 20 évben. Akkor pedig hogyan lehet beszélni globális felmelegedésről. Természetes ingadozás? Nem oldja fel az ellentmondást, mert a jelenlegi tél is keményen kezdődik. A válasz egyszerű, a globális felmelegedés globális, az egész földre vonatkozik és már majdnem egy teljes Celsius fokot tesz ki. Hamarosan visszatérek a kemény telünkre, csak előbb megemlítek néhány elgondolkodtató eseményt. 1) A két pólus kivételével a legtöbb jég a Himaláján található. A nyári olvadáskor ez a hatalmas jégmező 10 ázsiai folyót táplál. Becslések szerint 2070-re a jéggel borított terület 43 százalékáról minden jég el fog tűnni. 2) Argentínában a Greenpeace expedíció eredményeit ( receded ) most tették közzé. Ezek szerint az Ameghino gleccser az elmúlt 80 év alatt 4 kilométerrel lett rövidebb. A jelenlegi Montana Glecier Nemzeti Parkban 160 évvel ezelőtt 150 gleccser volt, jelenleg már csak 25 van a többi elolvadt, és gyors tempóban olvadnak. Grönlandon az idén nyárom leszakadt egy 250 km2 területű jégdarab. 4) Hudson öböl gyakorlatilag jégmentes ( basically ice-free ) volt novemberben, amire még nem volt példa. Ráadásul ez lehet az oka a kemény európai télnek.  

A helyzet az, hogy a mérések szerint, ha az 1950-1980 közötti időszakot vesszük összehasonlítási alapnak [közbeszúrom, hogy ez meglehetősen konzervatív eljárás, mert már a 70-es évek vége felé tapasztalható volt némi felmelegedés] akkor az ettől való eltérés télen és nyáron a kitűzött pontok alapján meglehetősen egyértelmű. Lásd az alanti ábrát.

pAz „International Polar Year” konferenciát James Overland „megjósolta, hogy további hideg és havas telek várhatók (James Overland suggested). Véleménye szerint a múlt évi, kivételesen hideg és havas tél oka az Északi-sark jégvesztességének a következménye. Illetve az Észak Atlanti Oszcillácó (NAO) indexének rekord értéke – szerencsére a NAO-nak van magyar vikije (ráadásul nagyon jó, mert pontos fordítás):  http://bit.ly/hPonWA .

Ráadásul az utóbbi időben  Vladimir Petoukhov and Vladimir Semenov rámutatott arra, hogy a globális felmelegedés jelentős jégolvadást eredményezett az Északi-sarkon. Ez bizonyos helyeken (Hudson öböl) melegebb vízfelszíni hőmérsékletet okozott. Ez pedig magas helyi légnyomást váltott ki, ami a korábbi atmoszférikus cirkulációt megváltoztatta. Az alábbi ábrán jelölve van a hideg levegő leáramlásának iránya (a színskála a jég koncentrációt jelzi):

s.j

Végül is a hideg levegőnek valahol le kell jönni, most erre felé jön le. Szokatlanul hideg van napok óta. Érdekesség viszont az, hogy Petoukhov és Semenov a publikációjukat 2009 novemberében adták le, amikor még semmi jele nem volt a hideg teleknek. Természetesen nem lehetetlen, hogy két, egymást követő kemény tél, csak a normális változékonyság következménye, de ennek a valószínűsége roppant kicsi.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük