Tibor bá’ online
Miközben Magyarországon jó néhány okos tojás még mindig beírogat, hogy semmi sincs bizonyítva, Németországban arról cikkeznek az újságok, hogy országos szinten nem készülnek fel a melegedésre. Azért országosan, mert egyénileg tömegesen szerelik be a légkondicionálókat. Nem azért mondom, de ilyen meleg szeptember elejére nem emlékszem, ami persze (tudományosan) semmit se jelent, de az ember képtelen magát kihúzni a szubjektív érzések alól. Minden esetre a felmelegedés a legjobb úton halad. Ennek eddig látványos (és a laikusokat is meggyőző) mutatója az Északi-sark jégmezőjének a kiterjedése. Az elmúlt hónapok, és évek alatt több alkalommal közöltem az alábbi grafikont, mindig az aktuális adatokkal.
Pillanatnyilag a 2011-es görbe szorosan a 2007-es rekordév görbéje mellett halad, de a legújabb kutatások szerint nem ez az igazi. Ugyanis, nem a jégmező kiterjedése a fontos adat, hanem a sarki jég tömege. Valójában az történt, hogy a kiterjedés nem igazán fedi fel a valóságot. Mint írtam, a 2011-es terület közel azonos a 2007-essel. Viszont, ha a jégtömeget nézzük, akkor egészen más a kép.
A Washingtoni Egyetem Polar Science Center (Sarki tudományok központja) által elvégzett felmérés szerint az északi-sark jégmennyisége 1979 és 2011 között a következő volt:
A 2011-es érték, augusztus 31-ig szól, amikor még 3 hét olvadásra lehet számítani. Ennek ellenére kevesebb, mint a korábbi rekordév, a 2010. Az is látható, hogy bár a 2007-es év a jégmező kiterjedésben rekord alacsony volt, jégtömeget számítva messze elmarad az idei évtől.
Ennél is érdekesebb, ha a jégtömeg fogyatkozást grafikusan ábrázoljuk (lásd alul). Ekkor ugyanis felfedezhetjük, hogy a kitűzések egy exponenciális görbét alkotnak.
Ha ezt elfogadjuk valóságnak, akkor 2015-re eltűnik a jég a sarkvidékről. Ha elfogadjuk!
Nem panaszkodhattok, egy teljesen új megközelítés.
Mi lesz szegény jegesmacikkal?
2015-re max az emberiség fog eltűnni, de a sarki jég egész biztosan nem.
Már egy kicsit elcsépelt fogalom ez a globális felmelegedés. Szerintem a klímaváltozás inkább találó kifejezés, bár tudom van átfedés.
Valóban új megközelítés Tibor bá, és ez nem a te hibád, de olyan mennyiségű hamis, egymásnak teljesen ellentmondó információ jelenik meg az interneten „tudományos adatokkal” alátámasztva, hogy én már egyiknek se hiszek.
Csak egy példa:
„Egy sarkvidék jégmezők nélkül:
A jegesmedvék, a rozmárok, valamint néhány fóka- és madárfaj kipusztulnának; a rénszarvasok élelem nélkül maradnának; a tengerek szintje nagy mértékben megemelkedne, emberek milliói kerülnének veszélybe. A felmelegedés a sarkvidékeken kétszer gyorsabb ütemben zajlik, mint a világ többi részén. A sarki jéggel egyidőben Grönland jégmezői is olvadnak, melyek együttesen 7 MÉTERES tengerszint-emelkedést okozhatnak, víz alá temetve a szigetországokat és a part menti városokat szerte a világon. Ellenintézkedések híján a globális éghajlatváltozás az egész világtérképet át fogja rajzolni.”
Ha ez igaz, és az is amit te írsz, akkor 2015-ig 7 métert kéne emelkednie a tengerszintnek.
Ez LEHETETLEN.
Aztán itt van ez:
„Az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetője kiemelte: Magyarországról nézve a vízhiány a legnagyobb kihívás, egyébként azonban a tengerszint emelkedése a legegyértelműbb probléma, ami a világ népességének körülbelül a felét érinti. Az évszázadunk végére FÉL MÉTERREL emelkedhet a tengerek szintje, ráadásul a folyamat nem áll meg akkor, amikor a légkörben esetleg sikerül stabilizálni a klímaváltozást, és állandó lesz a hőmérséklet, hanem még évszázadokig folytatódik – fűzte hozzá Mika János.”
Na most akkor 7 méter 4 éven belül, vagy fél méter 90 éven belül?
Félreértés ne essék a klímaváltozás tényét elfogadom, de annak minden részletét és a bizonytalan „jóslatokat” nagyon kétkedve fogadom.
Még egy dolgot szeretnék kérdezni tőletek.
Mivel magyarázzátok a napi hőmérséklet ingadozás növekedését?
Szélsőséges esetben éjjel 10 fok alá hűl a levegő, nappal pedig 30 fok fölé.
Ez magyarázható a globális felmelegedéssel, ha igen, hogyan?
Komolyra fordítva, most a napokban volt vmelyik adón (NatGeo? Spektrum?) arról szó, hogy az olvadásnak az a nagy veszélye lehet, hogy a sok édesvíztől leállhat a tengeri szállítószalag, esetünkben (Európa és Amerika) a Golf-áramlat, amely a meleg vizet hozza a Mexikói öbölből/Karib tengerről az északatlanti térségbe. Ennek viszont itt északon – már a brit szigeteknél, nyugat Európában lehűlés lehet az eredménye. A déli térségben (Mexikói öböl, karib tenger, dél atlanti térség) pedig a tornádók, hurrikánok nagyfokú erősödése, pusztító hatásuk növekedése.
4.
Egyesek szerint már leállt a Golf, mások szerint gyengül, megint mások szerint semmi gond nincs vele, aztán valakik meg azt mondják, hogy le fog állni ugyan, de pánikra semmi ok, mert a Agulhas-szivárgás átveszi helyét és tovább fűti Európát.
Hát ez pont olyan egyértelmű, mint a sarki jég 🙂
Na ennyit a klímakutatásról.
Minimum 30 éve,a Római Klub,már figyelmeztetette a világot a veszélyre.
Azóta a világ országai magasról tesznek az egész problémára,s ez Koppenhágában be is bizonyosodott.
2012.év végéig halogatják a végleges döntést.
Úgy néz ki,hogy számukra, nem égető a kérdés.Környezetbarát technológiákat akarnak bevezetni.
Remek ötlet,csak az a baj vele,hogy azok környezetszennyező ipari termelést vonnak maguk után.
A főbűnöst is megtalálták,a városlakókat.Puff neki,nesze semmi,fogd meg jól !
Konklúzió:Minek ezen görcsölni,hogyha a nagyok sem teszik.Mi úgysem tudjuk megoldani a problémát,mert kívül esik a hatáskörünkön.
Együttműködésünket sem kérték még semmire.
Egyetlen komolyan vehető megoldási javaslat sem született még.
Pató Pál mondásáva:”Ej,ráérünk arra még!”
Tényleg, hogy így ilyen sok jég elolvadt, hová lett a víz? Miért nem emelkedtek a tengerek?
7: Az északi sark nem szárazföld, ezért ott az egységnyi olvadással csak 10%-ot (a vízvonal feletti térfogattal) emelkedik a vízszint ahhoz képest, hogyha ugyanezt szárazföldön tenné – mint pl. Grönland.
7.
Mert lehet, hogy el sem olvadt, csak hülyítenek minket. Sajnos nem tudok élőben meggyőződni róla. A Nat.Geo ügyesen lefotóz egy két jegesmedvét, ahogy egy kisebb jégtáblán szerencsétlenkedik és hozzá kerítenek egy „mindenért az ember felelős” szöveget, oszt jónapot.
De ha csökken is a jégsapka mérete, akkor is ezer és egy kérdés merül fel.
Ez a klímaváltozás nekem legalább annyi kérdést vet fel, mint a devizahitelezés. Kielégítő válasz igazából egyikre sincs, egyszerű magyarázat előbbire a CO2, másikra meg a sok birka, aki felvette.
-7:Minato:)-„Tényleg, hogy így ilyen sok jég elolvadt, hová lett a víz? Miért nem emelkedtek a tengerek?”
Mert csak a szárazföldi jég olvadása az,ami vízszintnövelő hatással bír.
Azért érdekes lenne, ezen kérdés komplex magyarázatához azt is tudni,hogy a Déli-sarkon,és Grönlandon az olvadás milyen ütemű.
Ez 7-8 %-os éves jégtömegvesztést jelent.
Úgy néz ki,hogy az ezekből származó vízmennyiség,éves szinten mintegy 1,3 mm-el emeli a világtengerek szintjét.(most még)
No ezért nem látványos a tengerszint emelkedése.
Vannak azonban olyan helyek,ahol már jelentősebb vízszintemelkedések láthatóak.
A 7 m-es szintemelkedés,2020-ra várható,feltéve,ha minden más feltétel változatlan marad.
Biztosra veszem,hogy ezt a mértéket nem fogja elérni,mert előbb beköszönt, a jégolvadás következtében előálló, jégkorszak.
7!9!
Emberek.Hatodik osztályos fizika..Jézusom.. 😮
Vagy betegek voltatok éppen? 😀
A jó öreg Archimédesz bácsi megmondta..
8!
Ne ilyen kacifántosan mond ,mert nem értenek meg.. 😀
Csak azok a jég olvadások okoznak tengerszint emelkedést,amik alatt szárazföld van.Amik a vízen úszkálnak szabadon,azok ugyebár nem igazán emelik a szintet..
Egy whiskys pohárba bedobunk pár jégkockát, megvárjuk, míg elolvad, ettől a whisky szintje nem lesz magasabb.
-8:d311c:)-„7: Az északi sark nem szárazföld, ezért ott az egységnyi olvadással csak 10%-ot (a vízvonal feletti térfogattal) emelkedik a vízszint ahhoz képest, hogyha ugyanezt szárazföldön tenné – mint pl. Grönland.”
A tengerből képződött jéghegy csúcsa,csak a sűrűségváltozás miatt áll ki a vízből(térfogatnövekedés).Elolvadása esetén semmi nem változik,mint visszaáll a jégképződés előtti állapot.
Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tenger vízszintje nem egyenletes. Nem úgy kell elképzelni mint egy kád tükörsima vízfelületet de úgy sem mint a balatont. Vannak területek ahol éppenhogy vízszintcsökkenés figyelhető meg. Ilyen például a USA nyugati partvidéke. Máshol pedig jelentősen emelkedik a vízszint, például Ausztrália. De hogy a legdurvább példát említsem, ott van Tuvalu. Érdemes utána nézni. Ott a tengerszintemelkedésből eredő probléma nagyon is aktuális nem csupán figyelmeztető prognózis.
Nukleáris robbanás délfranciaországban… Tűz ütött ki egy hulladéktárolóban, ahol lehet esetleg melegedni 🙁
Köszönöm mindenkinek, valóban így van.
11.
Melike, elárulnád, hogy jön ide Archimédesz törvénye? Minden vízbe mártott test annyit veszít súlyából…. (és nem térfogatából)
Nem emlékszel, 6-os fizika? 🙂
Amúgy nyugi, megtaláltam a választ, miért nem emelkedik a tengerszint. Paradox módon a déli sark jege nő. Minő meglepő.
„Der Klimawandel erwärmt die Erde, und gleichzeitig wächst die Eisfläche im Südpolarmeer – in den vergangenen 30 Jahren um knapp 90.000 Quadratkilometer pro Jahrzehnt.”
No de olyan nincs, hogy a tudósaink ezt ne tudnák megmagyarázni:
„Noch wächst die Eisfläche im Südpolarmeer, weil dort wegen des Klimawandels mehr Niederschläge fallen – meist als Schnee. Dieser reflektiert einen Teil der Wärmestrahlung aus der Atmosphäre und verhindert so, dass das Eis schmilzt.”
Szóval megvan a vízmennyiség. A jég átmegy északról délre.
13.
Akkor a kettő eredője éppen nulla. Tehát mi a következtetés?
És akkor ugye még ott van a jég olvadás mellet,a hőtágulásból adódó térfogat növekedés.Melegebb víznek nagyobb a térfogata..
3!
Azt hiszem nem tőled fogom kérni a Lambert-Beer törvény levezetését.. 😀
12: Édesvízzel ez tényleg így van. Azt hiszem talán avval van összefüggésben, hogy a jéghegy nem sós, de amin úszik az sós víz, és annak nagyobb a fajsúlya.
18:
melike00! Már megint kezded? Figyelek!
Jól van fiúk, meg vagytok nélkülem is. 😀 Szóvala csak annak zavaros a kép, aki össze-vissza olvas. Index, National Geography, és ezekhez hasonlók. Bulvár tudomány angolul, azt lefordítják magyarra, nem ér szart se. Pl. Az első Golf-áramlat mérések provizórikusak voltak, de szenzációnak átvették a burvár lapok. A végleges méréseknél kiderült, hogy az áramlat ketesztmetszete széltében 100 km nagyságrendű, magasságában pedig 1000 méter nagyságrendű. Az áramlás sebessége nem homogén. Most kiadják a megbizható végleges eredméyneket, de eddigre már közszájon forog egy csomó marhaság. Én évek óta megpróbálom a komoly tudományos dolgokat lefordítani nektek. A 7 méter és az 50 centi között nincs ellentmondás. A 7 méter feltételes módban íródott. „Ha a grönlandi jég elolvad”, de ahhoz hosszú évtizedekre van szükség. Az 50 centi pedig a politikailag alaposan átszőtt IPCC több éves (extrém optimista) adata. A sarki jég nem fog eltűnni 2015-re, de a kvázi exponenciális görbe létezik. A legnagyobb elme is csak saccolni tud, amit ti is megtehettek a 2. ábra alapján.
Teljesen felesleges az úszkáló jégtömbökről elmélkedni, mert nem ez a lényeg, egyébként meg otthon elvégezhető a kísérlet. Egy pohár sós vízbe tegyetek pár jégkockát, dobjátok bele, és jelöljétek meg a vízszintet, olvadás után szintén. Aztán semmilyen számítást nem kell végezni, és még el is játszadozhattok.
Melike tőlem ne is kérjél semmilyen törvény levezetést. Azt bízd Orbánra. 🙂
Nekem a 3-as végében feltett kérdést válaszold meg.
21:
Most értem ide. A globális felmelegedés következtében az óceánok felszínéről jóval több (és egyre több) víz párolog el. Ami elpárolog, annak le is kell esni. Nagyobb esőzések, havazások az eredmény. De a Földön a felszíni hőmérséklet nem homogén, hanem egyik helyen hideg, a másik helyen meleg. Ez a hőmérséklet különbség állandóan igyekszik kiegyenlítődni. Ez nagyobb légmozgásokat eredményez, ami felszaporítja a hideg és meleg frontokat gyors váltakozását. Plusz a párakicsapódás hőelvonással jár. Zivatarok idején lehűl a levegő. Nagyobb esőzések esetében jobban lehül a levegő. Ezek mind a szélsőségek növekedését jelentik.
A tengerek emelkedését tényleg nem a jégtáblák elolvadása okozza. A jégtábla 90%-a eleve víz alatt van, annak elolvadása egyáltalán nem számít, az a 10% ami kiállt a vízből, az már emeli, de az viszont nem csak a sarki vizeket, hanem világtengerek összes szintjét emeli, így átlagosan jelentéktelen mértékű. A veszélyt annak a jégnek az olvadása jelenti, ami százezer évek alatt lehullott hóból a szárazföldeken felgyűlt több kilométeres vastagságban. Na, ez már képes métereket emelni a világtengerek szintjén.
A vizen lévő jég elolvadása viszont azért veszélyes, mert a hővisszaverő felületek jég nélkül hőelnyelőkké válnak, és gyorsítják a melegedést. Csak példaképpen: ha ezer méter mély víz melegedés hatására egy ezreléknyit tágul, akkor a szintje egy métert emelkedik pusztán a melegedéstől! Az óceánokban pedig vannak 10 000 m-nél mélyebb helyek is.
Az a dologban a kellemetlen, hogy politropikus folyamat esetén (ha jól értem, akkor nem adiabatikus, mert akár több hő érkezik, akár több marad – kvázi külső hatás eredménye), a jégtakaró, jégsapka, jégtábla, jég-izé stb. olvadása egyre gyorsuló folyamat, hiszen a víz olvadáshője, ami a jég halmazállapot-változásához kell, sokkal nagyobb, mint a víz fajhője (-szor delta T..). Tehát ha egyszer megolvadt, már gyorsan nő a víz hőmérséklete, poz. visszacsatolásként fokozva ezzel a még meg nem olvadt jég olvadási sebességét.
Jó,rendben,meg sem szólalok.. 😉
23!
Az óceán kb. 200 méteres felső rétege követi a légköri változásokat.Ezt a réteget tudja a szél átkeverni.De a felszíni és kb. 4 kilométer vagy még lejjebb közt nincs kommunikáció,csak két körzetben..
#10:
Ha 1 fokkal nő a tengerek hőmérséklete, az önmagában majdnem 4m-es tengerszint-emelkedést okoz, mert a víz kitágul. A tengerek átlagos mélysége 3700 m körül van, a víz hőtágulási együtthatója 10-3; egy fok növekedés hatására 3.7 m változik a magassága (a víztömeg átlagos alapterülete gyakorlatilag változatlan).
A tágulás lineáris, 2 fok emelkedés hatására kb. 7m-t változik a tengerszint.
26: Légköri nyomáson csak 4 fok felett, mert az alatt összemegy.
És persze nyomásfüggő is mindez, azaz nem ennyire egyszerű a képlet.
#27:
Nem egészen. A tengervíz (sós víz) máshogyan viselkedik, mint a tiszta víz; adott sókoncentráció mellett a hőmérséklet növekedésével folyamatosan csökken a sűrűsége, azaz nő a térfogata. Vagyis a 4 fokos sűrűség-maximum ez esetben nem igaz.
(Kétségtelen ugyanakkor, hogy ha jelentős mennyiségű jég olvad meg, azzal édesvíz kerül a tengervízbe, ami befolyásolhatja a sókoncentrációt.)
http://www.atmosphere.mpg.de/enid/1___ce_nok__s__ghajlat/_-_Viz_tulajdons_gai_3gy.html
26.
Már csak azt kéne kiszámolni, mennyi energia szükséges ekkora víztömeg hőmérsékletének 1 C-al történő emelésére. Tartok attól nem érkezik ennyi energia a napból.
A számításod biztosan jó, de figyelmen kívül hagyod azt, hogy az óceánoknak csak a felszíne melegszik fel. Ez olyan Balaton effektus, beúsztok, és mikor egy helybe vagytok, mint a vizilabdások kapusa, akkor lent már hidegebb a víz. Bizonyára van egy mélység, ami nem túl nagy lehet, max néhány 10 méter, ami alatt a napsugárzás már képtelen melegíteni a vizet.
Ergo ahhoz, hogy az egész víztömegre kivetített 1 fokos emelkedés bekövetkezzen a felszínnek 100 fok fölé kéne emelkednie.
Vagy hülyeségeket írok? Szerintem lehetetlen, hogy az egész óceán 1 fokkal melegebb legyen, ahhoz nagyon sokáig tartósan meleg klíma kellene, nem?
26:
Mindössze azt hagytad ki a számításból, hogy a 3700 méter (átlag) vízoszlop nem melegszik együtt.
30:
Látom te is ezt kifogásolod. Nos az alsóbb rétegekhez nem a napsugár hatol le, hanem a víz keveredik a hullámzások következtében. De ez a keveredés természetesen nem hat le 3700 méterre. Maximum néhány tíz méterről lehet szó.
#31:
Nem tudom, hogy mennyire gyorsan képesek felmelegedni a tengerek és óceánok, de a roppant nagy hőtehetetlenségük miatt biztosan lassan; annak ellenére, hogy a hőcserét gyorsítják a tengeráramlatok is.
A következő modell szerint a teljes mélységre vonatkozóan 1.3 fokos tengervízhőmérséklet-emelkedés várható 2100-ig, ami a víz tágulásának következményeként, kb. 5m-rel emeli meg a tengerszintet (vízhőmérséklet növekedése, a vízmélység függvényében):
http://www.drroyspencer.com/wp-content/uploads/AR4-calibrated-Levitus-warming-by-2100.png
3, 8. Jujj… Ez nem egészen így van. Az északi sarki jég (kivétel Grönland) nem szárazföldi jégtakaró, hanem úszó jég… A jég fagyott víz. A megszilárdulás közben kristályos szerkezetűvé alakul, és ezzel növekszik a térfogata. Ezért úszik a vízen és nem sűlyed le a mélyére. A fizika törvényei szerint a vízben úszó tárgy a súlyából annyit veszít, amennyi az általa kiszorított víz súlya. Tehát a vízben úszó jégtömb térfogata elolvadás után térfogat szerint nézve köbmilliméterre azonos lesz a jégtömb víz alatti részével, tehát egyetlen millimétert sem növeli a víz szintjét. Valamennyi növekedést a melegedés természetesen hoz magával, mert a víz a felolvadást követően a hőtágulás törvénye szerint elkezd nőni (És a folyadék nem összenyomható, tehát a víz alatt nyomás növekedése sem csökkent a vízszinten).
Namármost. Akik azt mondták, hogy a sarki jég elolvadása 7 méter emelkedést fog okozni, azok még abban a tudatban voltak (A XIX. században), hogy az Arktisz alatt szárazföld van… Mivel tudjuk, hogy ez nem így van, tudjuk, hogy a észki sarki jég olvadása nem fog tengerszint emelkedést okozni.
Ellenben. Az Antartisz, aminek szárazföldi területe jelentősen kevésbé olvad, mint az északi (Ez a szerencsénk) már okoz tengerszint emelkedést. Ahogy a Grönlandi jégsapkák olvadása és a hegyvidéki gleccser olvadás is. Ezek együtt egy-két méteres tengerszint emelkedést okozhatnak. Ezt az emelkedést tovább csökkenti a légkör hőmérséklet emelkedésével a légkör párafelvevő képességének növekedése, és a párolgás növekedése a hőmérséklet emelkedésével. Ami viszont magasabb légköri energiaszinteket okoz (Növeli a sűrűséget, így a tömeget, ezzel az energiaszintet is), ami szélsőségesebb időjárást, egyre nagyobb erejű légköri jelenségeket okoz (Erősebb hurrikánok, tornádók, erősebb esőzések, szélsőségesebb aszályok…)
A Golf áramlat megint más tészta…
A jég nem tartalmaz érdemi mennyiségben sót, mert a jégkristályok képződésénél a ső kiválik (És belekerül a megmaradt a vízbe).. Ha új jég képződik, az sem sós. Ha elolvad a jég a víz adott térfogatra jutó sótartalma csökken, mert a felolvadt jég nem tartalmazott jelentős mennyiségű sót. A Golf áramlatot pedig a tenger sómennyiségének különbsége hajtja. Tehát a golf áramlat akkor áll le, ha az északi tengerek sótartalma megeggyezik a karib tengerével (Nem így van, de sarkítva igaz).
Ezek közül sok mindent leírtak mások, csak gondoltam összefoglalom…
Ennyit sikerült erről a témáról egy érettségis tudásommal összeszedni… És így jön ide a sok furcsa nevű görög sok hülye tétele…
„Adott egy éghajlati rendszer,ami tulajdonképpen egy hőerőgép,aminek az erőforrása a nap,motorja a légkör,lendítőkereke a világ óceán. A légkör állandó gyors változása mostanság ,az emberi tevékenységeknek köszönhetően egy egyenlőtlenséget tart fent állandóan. Tehát egy egyensúly vesztés történik,ami mindig a kiegyenlítődés felé tartana tulajdonképpen,ameddig tud.,és ahogy tud.A légkör folyamataihoz képest a mélyóceán cirkulációs folyamatai tízezerszer lassúbbak. Az óceán elvezeti a mélybe a hőtöbblet egy részét,Egy ideig észre sem vesszük hogy ennek bármi következménye lenne. De aztán ez a hatás el kezd mutatkozni,ami egy kis idő múlva megállíthatatlan. És ehhez kell tudni,hogy az óceán kb. 200 méteres felső rétege követi a légköri változásokat,mert ezek a rétegek azok,amiket a szelek át tudnak keverni. De a felszíni 200 méter,és a mély tenger között (ez több kilométer)nincs kommunikáció. Illetve két szűk körzetben. Az Atlanti óceáni közegben Grönlandnál,és egészen délen. Ott keverednek. Ahol a felszíni víz,sótartalma elég nagy ,és a hőmérséklete elég alacsony ahhoz,hogy sűrűbbé és nehezebbé tud válni,mint az alatta lévő mély óceán. Az óceán felülről melegszik,nem olyan mint a légkör,ami alulról. Ezért az óceán tehetetlen.”
Idézet egy korábbi hozzászólásomból egy másik blogból itt Tibor bánál..
26.
Elvileg a nap energiája optimális esetben 100W/m2. Ha ebből indulunk ki akkor, hogy 10 óra „fullcső” napsütés 1 KWh energia, ami a felső 1m. vízréteget az alatta levő, és a környezet, hűtőhatása nélkül 1C fokkal tudja melegíteni. Ha ezt most átszámoljuk az általad adott 3700m mélységre, akkor ennek 3700-ed része az eredmény. Ha abból indulunk ki, hogy az átlag klímaváltozás 10 éven belül, +2C körül alakul, akkor az óceánra vetített eredmény ~ (0,01x1C/3700) azaz 0,0000027C emelkedés. Persze ennek feltétele az óceán vizének egyenletes elkeveredése! ….Tessen kérem elutazni mindenkinek tengerparti üdülőhelyekre, és 3700 m mélységben intenzíven keverni a vizet, ha szeretnétek ezt a felettébb pozítív jóslatot beteljesíteni !
33!
„A fizika törvényei szerint a vízben úszó tárgy a súlyából annyit veszít, amennyi az általa kiszorított víz súlya”
köszi Drakonisz.. 😀 Te vagy az én emberem..
Remélem Curix olvassa hogy hogy jön ez ide.. 😉
35.
Na jó ! Szorozd meg 365-el ! Igy 0,0000027×365=0,0009855 C a végeredmény! Nem egy nap az élet !
16. A Déli sark jege nem nő (Legfeljebb, ha az északi félteke szerinti tél után megnézzük a nyarat [Mivel ott fordítva van]). A 10 évvel ezelőtti adat, amit én olvastam, az évente nagyjából 1 magyarországnyi területű jégtömeg szakad le és olvad el, de még mindig nem a szárazföldi, csak az úszó szakaszból. Az Antarktiszi jégmező vastagságának alakulásáról nem sok információm van, de határozott csökkenés a tendencia. Na ennyi kiegészítés kellett…
35. Szeretek örömet okozni…
Értem én, hogy a kisangyalommal könnyű megjegyezni de nem veszít semmi test sem a súlyából, ha vízbe mártjuk. Legyünk ekzaktak. 😉
33:
A Golf-áramlatot nem a víz sótartalma okozza, hanem a hőmérséklet különbség és a szelek. Fent megy a melegvíz a sark felé, ott lehűl és lesüllyed, és a hideg víz megy vissza.
38:
A súlyát elveszti. A tömegét nem. Én vigyorgok, 😀 , nem te.
38: Tibor bá, te csak ne vigyorogj, ma te is megbotlottál! „a párakicsapódás hőelvonással jár” írod 22-ben. Pedig én még úgy tudtam, a párolgás jár hőelvonással, ezért fázok, ha kijövök a vízből. A párakicsapódás pedig hőleadással jár, ezért égeti meg a fazékból kicsapó gőz a kezemet. Vagy ez csak dél-magyarországban van így? Szóval én vigyorgok! 🙂
Nálunk a zivatarkor a lehűlést a magasban lévő hideg levegő gyors leáramlása okozza.
Az viszont már nekem, buta kanásznak is feltűnik, mennyi maflaságot összehordanak itt a hozzászólók a nagy magyarázni akarásban. Az is jó Csőrminél 10-ben:”éves szinten mintegy 1,3 mm-el emeli a világtengerek szintjét”, „A 7 m-es szintemelkedés,2020-ra várható” Pedig ebben az ütemben több mint 5000 év lenne a 7 méter. 🙂
41:
Amikor visszaolvastam (fél nappal később) én is észrevettem az elírást. Gondoltam most már nem javítok, hátha észre veszi valaki. nem kellett sokáig várni. 🙂
A világtengerek szint emelkedéséről néhány hete volt egy poszt, ami bemutatta, hogy gyorsul. Tehát 7000-el szorozni a 1,3-at nemigen reális. 🙂
A vízhőmérséklet emelkedés nem jelentős a teljes mélységben, mert mire az az átlagosan 1-2°C átlaghőmérséklet emelkedés teljes mélységben megjelenik addigra más hatások is vannak, lesznek a tengerekben.
Ezzel együtt azért ha lassan is a tengerek teljes átlaghőmérséklete is emelkedni fog a nagy hőtehetetlenség ellenére.
Pl:
kiszolgált atomtengeralattjáróit a szu az északi tengerbe sülyeszti a benne levő kiégett hasadóanyaggal.
Ez ugye hosszú évtizedeken kereszül fűt még nem is kis intenzitással most a sugárzásról nem beszélve.
Ugyanígy atom irányból jönnek a mélytengeri atomkísérletek maradékanyagai, és maga a robbantás is jelentős hőt termelt az alsóbb részeken ami aztán valahogy vagy bentmaradt vagy kijött a felszínre. (Ugyanígy nem a sugárzás a téma csak a termo része)
A tengerbe engedett szennyvizek, szennyvíziszap bomlása során szintén melegít és ugye ugyanúgy az alsóbb rétegekben teszi ezt.
A nagytömegű emberi létezés nem csak az üvegházhatáson keresztül létezik, csomó más elhanyagolható vagy nem elhanyagolható hatásunk van, mert minden mindennel összefügg.
33:
„3, 8. Jujj… Ez nem egészen így van. Az északi sarki jég (kivétel Grönland) nem szárazföldi jégtakaró, hanem úszó jég… A jég fagyott víz. A megszilárdulás közben kristályos szerkezetűvé alakul, és ezzel növekszik a térfogata. Ezért úszik a vízen és nem sűlyed le a mélyére. A fizika törvényei szerint a vízben úszó tárgy a súlyából annyit veszít, amennyi az általa kiszorított víz súlya. Tehát a vízben úszó jégtömb térfogata elolvadás után térfogat szerint nézve köbmilliméterre azonos lesz a jégtömb víz alatti részével, tehát egyetlen millimétert sem növeli a víz szintjét.”
Még 1x utoljára, példával, hátha így könnyebb:
Van egy 1T-s (1000 literes)(édesvíz) jéghegyünk, amit sós vízbe tettünk. Mivel a sós víz 0 fokon 1,028kg/dm3 (és nem 1kg/dm3) ezért jéghegyünk csak kb 973 liter sós vizet szorít ki. Elolvadásakor viszont nőni fog a vízszint, mert 1000 liter édesvízből van – Tonnánként kb. 27 literrel.
Ugyanis a térfogat és tömeg különböző keverékeknél nem csereszabatosak.
44: Tedd hozzá: tehát 2,7 százalékkal.
Hitetlenek!
Élvezkedjetek:
http://www.dmi.dk/dmi/vejrarkiv-gl?region=6&year=2010&month=12
Azért itt elég hajmeresztő adatok olvashatól a megszokott az 1960-90-as évek és a jelenlegi időszak hőmérséklet különbségeiről.
Ízelítőül:
Temperatur i. °C for december 2010 KANGERLUSSUAQ
Dagnets hajeste temperatur: +7,4 °C
Normal 1961-1990 – 16,4 °C
Dagnets laveste temperatur: -23,6°C
Manedens middeltemperatur: -5,0 °C
Ha normál a középhőmérsékletre vonatkozna, akkor is van 11,4°C eltérés, ha viszont a legmagasabbra, ami logikusabb, 24,8°C. Akár így, akár úgy elég nehéz tagadni a melegedés tényét. De nem ez az egyetlen jel ezen a honlapon. És itt szó sincs egy-két tv-ben mutogatott jegesmaciról!
3
„Ha ez igaz, és az is amit te írsz, akkor 2015-ig 7 métert kéne emelkednie a tengerszintnek.”
Elolvastam minden hozzászólást, de továbbra sem értem, hogy számoltad ki ezt a 7 métert.
Egyébként ha a jéggel borított felületeket nézzük, 2011.09.12-én (azaz tegnap), a 30 éves átlaghoz képest az Északi-sarkon 1.814.000 km2, a Déli-sarkon 501.000 km2 jég hiányzott.
Lehet, hogy sokféle elmélet létezik, de szerintem beszédesebbek a mérési eredmények.
Ha valakit érdekelnek a műholdas mérési adatok, érthető és látványos formában, naponta frissítve a következő helyen találja meg: arctic.atmos.uiuc.edu/cryosphere/
Csak engem zavar? Miért jégtömeg értékek, miért nem jégtérfogat? km^3×1000? Hol itt a tömeg mértékegysége?
47: Nem ő számolta ki, csak utalt rá.
Én nem tulajdonítok ennek nagy jelentőséget…
A Földön az időjárás ~250milló éves ciklust mutat… ez kb. megfelel a galaxis mag körüli keringési időnek.
Nos, ebben a ~250millió évben úgy 160-190 millió évig nincs sarki jégsapka…
Akkor most minek ugrálunk? előbb-utóbb úgy is elolvad az a kevés ami még maradt…
Azt kellene már felfogni, hogy nem vagyunk „kiválasztottak” a Föld életében… ha mi eltűnünk, majd jön egy újabb faj, aki birtokba veszi a Földet és elhiszi, hogy minden érte van…
Ha meg nem akarunk eltűnni, akkor viszont el kell terjedni a galaxisban… kezdetnek megfelel a naprendszer…
Ennyi.
B1
49:
Szerintem le kellene szoknod a sci-fi olvasásról (vagy nézésről) mert eltorzítja a gondolatvilágodat. 🙂