(526) Tibor bá’ online – A globális felmelegedésről

Az egyre szélsőségesebb időjárás és a globális felmelegedés közötti összefüggés TÉNY!

öMagyarországon az időjárási szélsőségek nem annyira nyilvánvalóak, mint  a Föld más pontjain. Például február elején Washingtont elborította a hó, a közlekedés – és vele az élet – megállt. Ekkor  a globális felmelegedés ellenzői gúnyos megjegyzésekkel álltak elő. Szerintük a globális felmelegedés és a februári 80   centis hó ütik egymást. Még az se zavarta őket, hogy a téli olimpiai játékoknak helyet adó Vancouverben januári meleg rekordot döntöttek, három fokkal volt melegebb, mint bármikor a múltban. De hiába, a klíma szkeptikusok szerint a fantasztikus havazás megölte a globális felmelegedést. A klímakutatók kétségbeesetten próbálták hallatni hangjukat, igen, a globális felmelegedés és a szélsőséges havazás nagyon is összhangban áll egymással. Globálisan a 2010 számtalan melegrekordot eredményezett.

Aztán fordult a kocka. Az USA területén szokatlan erősségű tornádók söpörtek végig, és a klíma szkeptikusoknak kellett (volna) megmagyarázni mi lehet az oka, ha nem a globális felmelegedés. A valóság pedig az, hogy klimatológus körökben egyetértés van a  felmelegedés gyorsulásában. Sajnálatos módon a 6-8 évvel ezelőtti előrejelzések rendre túlzottan optimisták voltak. Az Északi-sark jegének olvadása újabb rekordértékű (lásd az alábbi grafikont). Tegyük hozzá, hogy a Föld nem egyenletesen melegszik. A sarkokon sokkal nagyobb mértékben, mint az egyenlítő mentén.

jég

Globális felmelegedés nélkül a múlt évi orosz hőhullám előfordulási valószínűsége – orosz meteorológusok szerint – 1:15.000-hez. Azaz 15.000 évente egyszer várható az előfordulása, ami matematika nélkül azt jelenti, hogy soha. érdekes az egyes kormányok hozzáállása. Az USA nem fogadja el az ember okozta klímaváltozást. India kormánya elhatározta egy 4000    kilométeres kerítés megépítését ,a bangladesi oldalon, hogy az emelkedő tengerszínt által ellepett Bangladesből érkező menekülteket kívül tartsa. Tényleg, felmerül az emberben a kérdés, mennyi bizonyíték kell még, hogy a globális klímaváltozás elfogadható legyen az érdekelt tőkések számára is? A válasz elhanyagolható, mert biztosra vehető, hogy a szélsőségek egyre szélsőségesebbek lesznek. IGEN, nagyobb és hosszabban tartó szárazságok, áradások, föld csuszamlások, erdőtüzek, tornádók, hurrikánok.

2011 január 10, felhőszakadás Ausztráliában

http://www.youtube.com/swf/l.swf?video_id=kYUpkPTcqPY

Csodák természetesen nincsenek. A globális felmelegedés azt jelenti, hogy a rendszerben több energia van. Több energia pedig több párát jelent az atmoszférában, ami nagyobb esőzésekben és havazásokban nyilvánul meg. Ez ilyen egyszerű. De a több energia melegebb időjárást is jelent, amivel együtt jár a szárazság, ez pedig erdőtüzekkel jár. Helyben vagyunk. Nagyobb felmelegedés egyenlő még több energia, ami fokozottabb szélsőségeket szül. Már csak az a kérdés, hogy állja ezt az emberiség? Becslések szerint 1 °C melegedés 10 % mezőgazdasági terméscsökkenést jelent. 3-4  fok és a fél emberiségnek nem jut gabonaféle. Tömeges éhínség. Nem biztos, hogy kipusztulunk, de nyomorúságos évszázad előtt állunk, az biztos.

De addig is akad még kellemetlenség a kosárban. Mérések szerint 1970 óta a hurrikánokban lévő energia 40 év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt, mind a csendes-óceán északi részében, mind pedig az Atlanti-óceánban. Gyakoriságuk pedig 57 százalékkal nagyobb. Ez természetesen minket nem érint, de kiértékelésre nagyon jó. Különben most az egyszer előnyös, hogy Árpádék nem mentek tovább nyugatra.  A Kárpát-medence elég messze van az Atlanti-óceántól, ahonnan a viharos frontok érkeznek, mire hozzánk érnek már „csak” egy kis Szentistván napi szélviharra telik. De azért a szokatlan esőzések nem ússzuk meg. Mindent összevetve minket eddig még kevésbé sújtott a globális felmelegedés, mint a világ más tájain élő népeket, és ez várhatóan a jövőben is így lesz. Ezzel azért fejezem be a posztot, hogy bizonyítsam, nem vagyok Almageddonra váró. 😀

Éljetek a lehetőségekkel!

109 gondolat erről: „(526) Tibor bá’ online – A globális felmelegedésről

  1. Tibor bá!
    Mi a véleményed a megszokott évszak minták megváltozásáról? Nekem az utóbbi években az tűnt fel, hogy az augusztus, amely mióta az eszemet tudom a legbiztosabban esőmentes időszak volt úgy 20.-áig, ha üdülési tervekről volt szó, alaposan felrúgta a papírformát.
    Valamikor ez olyan aszályos időszak volt, hogy már alig vártuk a végén, hogy jöjjön egy kis enyhülés.
    Most meg egyre gyakrabban kifejezetten esős időszakok tarkítják az augusztust, volt olyan nyaralásunk Siófokon, hogy egy egész héten át nem lehetett esernyő nélkül sétálni.
    Sőt, egyre gyakrabban vannak ebben az időszakban katasztófális árhullámok! Mondjuk jobb, mint a jeges ár, de akinek elmegy a háza, ez nem nagyon vigasztalja.
    Valamikor csak a júniusi zöldár volt jellemző, ez mára teljesen megváltozott.

  2. Azért ez a kevésbé súlytás is kellemetlen. Májusi fagy, kiégő, vagy kirohadó vetemény. Sürgősen forradalmasítani kellene a ház körüli kertészeti technológiákat, új, vagy régi jól bevált, a megváltozott viszonyokhoz alkalmasabb fajokat termeszteni. Jelenleg még a 20 évvel ezelőtti termés mennyiségtől is fényévekre vagyunk. Rettegek attól, hogy a környezetemben lévő elvadult hobbitelkeket egyszer csak veszettül elkezdik bevetni mindenfélével. Csak a kártevőket fogják szaporítani. A burgonyám nekem is gyönyörű, de csak azért mert nincs máshol a közelben.

  3. Kedves Tiborbá és Többiek!
    J[n az Armageddon! Jajjjjjj…..

    Igaz, sírva vigad a Magyar, de! Van egy ötletem: Vezessük be a VIDÁM ARMAGEDDON fogalmát. Röviden: V.A. Pl.

    Felmelegedés! Á, szarom le. Legalább hosszabb ideig lesz nyár, nem kell fűteni a medencét.
    Viharok lesznek! Uggyanmá’, jobban pörög a szélkerék.
    Jönnek a fosztogatók! Háhá! Legalább lesz mozgó célpont a lőgyakorlathoz és ki tudom próbálni a medvecsapdáimat.
    stb.
    és ami tegnapi óta foglakoztat:
    Sok lesz az éhező menekült! Hű de tök jó csak akar majd bekéredzkedni nagykészletekkel ellátott pincécskémbe hühühühü…

    Fel a fejjel Tiborbá és többiek! Hozzuk ki ebből a fránya felmelegedésből amit lehet!

  4. 1: A poszt is tesz róla említést: nagyobb meleg = több pára a levegőben = több csapadék válik ki belőle, jut augusztusra is. A baj az, hogy a folyamat nem áll le, egyre több párát tartalmaz az atmoszféra. Különben a vízpára üvegház hatású “gáz” tehát fokozza a felmelegedést, azaz egy pozitív visszacsatolás. A helyzet gyorsulva romlik.
    2: Mi az idén, több éves szünet után, újra kezdtük a háztáji konyhakertet, de veteményt nem permetezünk. Ha lesz kolorádó bogár, azt kézzel fogjuk leszedni. Kizárólag a szölőt és az őszibarackot permetezzük rézvegyületekkel, ami hagyományos.
    3: A vidám cinizmusban benne vagyok, de a helyzet nem ilyen egyértelmű. A meleggel karöltve együtt jön a szélsőség is. Hű de jó, levitte a szél a háztetőt, beesik az eső a hálószóbába, hű de jó, nem kell ma zuhanyoznom. Az asszonynak megsporolta a nagymosást. Hű de jó, felpuposodott a padló, nem kell menni vidámparkban, itthon is van hullámvasút. 😀

  5. Az jó ha leszeded kézzel a dögöket. Csakhogy sokan lesznek/vannak akik lelkesen feltúrják a földet egy kellemes áprilisi délután, elveteményeznek. Majd rájönnek, hogy a tűző napon júniusban eléggé kényelmetlen kapálni, a permetszer rohadt drága, nem jó vetőmagot használt, nincs kiépített öntözőrendszer-anélkül locsolni meg nagyon időtrabló. Nem is éri meg, mert most jött akciós uborka a tecsóba! Püff neki, ott a szomszédságban a fertő. Mindenki idézi a kis herceget a felelősségről, de csak az állatok esetében. Be kellene vezetni ugyanezt a konyhakertre, egyébb növényekre is! Felelős vagy azért, amit elvetsz!
    A vidámságra nem hajlok ebben a témában, mikor olyan struktúrákat látok nyaranta felhőkből, amiket csak a Vénuszra tudtam eddig képzelni.

  6. 5: A környéken élőkkel még megy a szekér, nem szarakodnak veteménnyel. Viszont néhányan a gyümölcsfákat éjjel-nappal permetezik. Nincs is méh egy darab se. A beporzást csak a szél végzi, eléggé hiányosan. Én slaggal locsolok, de csak tényleg nagy szárazságban, mert van 300 m2 fűves részem, amit lenyírok és a fűvet a vetemények között ráterítem a talajra, hogy ne párologjon. A kiszáradt fű (széna) átereszti az esőt, de jelentősen csökkenti a párolgást. Ha elég vastag (több fűnyirás után), akkor az alja még be is rohad. Csak a nagyon szívós gyom képes átjutni rajta, amit viszont könnyű kitépni.

  7. Csak megpróbálom:
    VIDÁM ARMAGEDDON mint a “Rendes feltámadás” című filmben:

    Csak cím és rang szerint, szépen sorban!

  8. Tiborbá! Próbálom feldobálni a reggelt!

    No kérem. A túléléshez – pláne hidegben – marhajó CIPŐ kell! Mert hálózsákot, ruhát fabrikálhatsz szalmából, meg nylomból, rongyokból na de cipőt!….. És nem kell ehhez geddon. Elkap az úton a hófúvás, kocsimotor megáll, mire elérsz meleg helyre lefagynak a lábujjaid, ha elérsz–
    Pepperjohny MONDÁ: felkészülés: Oltások, cipő…..stb. Na dolgozom, mer’ meg kell keresni a cipőre valót… Egy jó hegymászóbakancs 20-40 rongy.

  9. És mi a helyzet a Nappal?Álitolag a mostani nagyon erős Nap tevékenység is belejátszik a klimaváltozásba.A napnak van ereje befolyásolni a földi klimát.

  10. A mostani nagyon erős naptevékenység 11 évente ugyanilyen erős már elég régóta.

  11. 8-ra!
    Bocskor!
    Elhasznált cipő/csizma talp, bőrszíj, több réteg rongy, estleg bőr. És vigyázni, ne lépj mély pocsolyába.

  12. 4. “A meleggel karöltve együtt jön a szélsőség is.” Nem általában kergeti a meleget, végig az andrássyin. 😀

    Abba tudtok segíteni, hogy irtsam ki a fránya meztelen, és miden fajta csigákat??! Tavaly megették a 30tő paradicsom palántámnak a szárát is. Hetente nyírok füvet, taposom őket amikor látom, de valami hatásosabb módszer?

  13. Ha egy keskeny csatornát (műanyag, vagy pléh) az útjukba tudsz tenni, azt megtöltöd sóval. A rohadékok azt nem bírják. Viszont ha az eső a sót a talajba mossa, az nagyon nem jó, úgyhogy óvatosan. A kacsa csak akkor jó, ha a palántához nem, csak a csigákhoz fér hozzá. Tapasztalatom szerint minden jószág, ha hasznos is, először kárt igyekszik tenni. A kecske különösen.

  14. 12: Sörcsapda; oltottmész+rézgálic; csapda (nedves búvóhelyet csinálsz, ahol összegyűlnek); hajnalban! összeszeded őket; csigaméreg – spanyol csigára (barna) kevésbé hatásos; pulykát tartasz stb., de a legjobb ha a boltban veszed a paradicsomot 😀

  15. 14 Legjobb a Tecsóba spanyol zöldséget venni . Azt most akciósan Coli bacilussal adják .

  16. Kénytelenek vagyunk spanyol zöldséget vásárolni, mert a sajátunkat felzabálják a spanyol csigák. GRRR! Spanyolcsizmát a spanyoloknak!

  17. 17 Vagy megehetnénk a csigát mi is . ..
    De ezt tőlem ne várjátok mert vegás vagyok 🙂

  18. 18: A csiga alacsonyabb rendű, mint a hal. Már majdnem növény, főleg ha előtte telezabálta magát paradicsommal. Nyugodtan megeheted. 😀

  19. 17: Ravaszak ezek a spanyolok, lehet hogy ők találták fel a spanyolviaszt is 🙂
    A spanyol zöldséget a “mi” kereskedőink hozzák be, mert olcsóbb mint a magyar (persze a magyar árán adják, némi extraprofit reményében).
    Nekünk is szarlével kéne locsolni, úgy versenyképesek lennénk.

  20. Bírom, hogy azt hisszük a magyar zölség, gyümölcs drága.
    Majd küldök fotót a falusi felvásárlók ártábláiról.
    15 Ft-os alma, meg ilyenek.
    Most(!) láttam egy plázában: friss magyar eper 1100 Ft/kg.
    5 km-el odébb hányásig zabálom magam belőle ingyen.
    Teljesen abszurd.

  21. 22 Drága LESZ mire a vásárlóhoz kerül . A felvásárlási rendszer teljesen torz és kapzsi .
    Ilyeneket hallottam : Szeged melletti tanyán felvásárolja a zöldséget a felvásárló felviszi a nagybani piacra Pestre aztán jön a Szegedi kereskedő és visszaviszi Szegedre .
    Közbe megy a CO2 a légkörbe az üzemanyag ára pedig végül is kifelé az országból .
    LOKALIZÁCIÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ !
    Sok sok kis helyi piacot kellene nyitni pld

  22. 12: Mészpor és rézgálicpor keverékével szord körbe az ágyást, hogy át kelljen mászniuk rajta. Bocs, látom más már beírta.

    17: Nem, spanyol gallért! 🙂

  23. 21: Olcsóbbnak kell lennie, ha Spanyolországból érdemes idehozni, a szomszéd tanyán meg nem érdemes megvenni 😉

  24. 6: A fák köré én is szoktam levágott füvet tenni. Bár ezt csak azóta csinálom, mióta szakkönyvben olvastam (integrált gyümölcstermesztés, ott is így csinálják) a vízmegtartó képességéről. Kisebb párolgás + ha elrothad, trágyázza a talajt.

    12: A kaprot tudnám ajánlani. Nálunk a kertben kaporerdő szokott lenni tavasszal, és sokat ki kell szedni. Paradicsomban paprikában meghagyható, gyökérzöldségek nem szeretik. Nem nagyon láttam csigát.

  25. 13-ra Szilvás! Csak gyakoroljad! Vidám Armageddont!Megy ez 🙂
    Pár napig ez lesz a gumimacim.
    Nekem anyós minden este locsol 1-2 órát, ha szükséges, idejéből kitelik,kútbol, max 100ft-ba kerül egy locsi, könyvelő vagyok, kiszámolok mindent fillérre. 🙂

    Én 5 éve kertészkedem 800 m2-en, internetről tanultam mindent.
    Azt is kiszámoltam, hogy mondjuk egy METRÓ-árnál ugysem tudok olcsóbban termelni, erre csak a hozzáértő parasztok tudnak, nagyobb területen – kivétel az évelők, meg a gyümölcs.
    Ne keseredjetek el Testvérek! Majd beletanultok a parasztoskodásba, most ez csak játék, de véresen komoly lesz, ha beüt a crach.
    Na. Vidám Armageddont! hölgyek, urak.

  26. “Nekem anyós minden este locsol 1-2 órát”

    De jó lenne egy öreg a háznál nekem is!
    Ó, drága jó istenem! Soha nem gondoltam volna.
    Mondjuk munkahely miatt jöttünk el az ősöktől, s nagyon tartjuk a kapcsolatot, de akkor is. Az ember minden lépést előre meg kell tervezzen, hogy mit mivel lehet összekötni. Semmire nem jut idő normálisan!

  27. “Szeged melletti tanyán felvásárolja a zöldséget a felvásárló felviszi a nagybani piacra Pestre aztán jön a Szegedi kereskedő és visszaviszi Szegedre . ” A külföldi cucc kereskedelme még abszurdabb, tegnap mondták a hirekben, hogy hozzánk is kerülhetett fertőzött spanyol uborka egy olyan cseh kereskedőtől, aki Németországból hoz ide (oda exportált) zöldséget.
    Ha ez nem agyrém, akkor nem tudom, mi az.

  28. 30. Én pontosan azt tervezem, hogy ha beüt a ménkű, akkor magamhoz veszek nyugdíjas rokonokat, mert rengeteg olyan munka van egy önellátásra törekvő gazdaságban, amelyet idősebbek is el tudnak végezni. Fel fog értékelődni az idősebbek jelenléte és munkavégző képessége.

  29. A csigák ellen biokertészek sörcsapda+bársonyvirág (tagetes patula nana)kombinációval védekeznek. Előbbibe beleesnek, utóbbit imádják, amíg van, addig inkább ezt zabálják, nem a salátát. Mészpor és rézgálic por abból a szempontból nem jó, hogy roncsolja a talajlakó élőlényeket is, földigilisztákat pl. akik a legjobb ingyenmunkásaink, a réz amúgy sem feltétlenül a talajba való ekkora töménységben.
    A földre terített fű szuper zseniális. Tavaly akkora karfioljaim lettek, hogy targonca kellett hozzá. Viszont érdemes aprított szalmával keverni. A fűnek nagyon magas a nitrogén aránya a szénhez képest, és rothadni kezd, ami káros lehet. A szalmának nagyon magas a szén aránya a nitrogénhez képest, így pont kiegészítik egymást. Ha érdekel valakit, tudok könyvet ajánlani az ilyesfajta talajműveléshez, vagy priviben küldeni elektronyos verziót.

  30. 30 -ra Szilvásnak
    32-re Macynak
    Ez nekem nem öreg, szülői ház. Mi mind panelszökevények voltunk, csak hoztuk magunkkal az “öregeket” is. Már csak egy anyós van, hál’ Nekem, ez eddigi legjobb anyósom. Ja…még van egy panel Pesten, mert még nincs geddon, iroda meg ott van. A földtúrás azért nehéz kenyér – lenne, lesz, ha lesz, fene se tudja, de készülünk.
    Ááá… meg így se fenékig tejfel, Újasszony, Régiasszony – hogy kell a…. ez a sok NŐ. 🙂

    Na kérem CSIGAÜGYBEN, meztelen és házas is,és mindenféle egér, bogár, még kullancsot is, biomódon kiírtva kéremszépen, RAPTOROKKAL. 🙂 Mert ha nem tudnátok, a rettegett ragadozó a velociraptor / Jurssic Park/ egyenes ági leszármazottja a TYÚK. Ha ősszel kiengeded őket, mikor minden letermett, kinyírja neked az összes fírget ami létezik, és csinál neked belőlük biotojást. Jó étványat.

  31. 34-re. De most, ugye nem engedheti ki szegény a tyúkokat, a csigák meg csak jönnek…

  32. 35-re Koponyai Úrnak.
    A csiga l a s s ú állat. Mire odaér megint ősz lesz.
    Komolyan. Kb 20 db volt az ezévi csigatermés. az előkert, ahol terrier barátom megenné a tyúkjaimat, meg tele van csigákkal. tehát: tudományos összehasonlítos módszerrel ellenőrizve állítom, amit állítok!… 🙂

  33. 34. Senki sem mondta, hogy könnyű lesz. Aki életben akar maradni, az viszont meg fogja csinálni.

  34. CSIGA – MÉSZ – RÉZGÁLIC

    Nem kötelező leszórni a földre. 10-12 cm széles léceket kell lerakni az ágyás mellé és arra kell szórni a mészkeveréket. A csiga elkerüli. Aztán a mészkeveréket össze lehet gyűjteni.

  35. 36.A csiga lassú, de gyorsan szaporodik. Mikroklíma is alaposan befigyel. Nálunk pl. elég száraz, szeles a kert, nem is láttam csigákat amióta ott lakunk. Gyík viszont rengeteg van, aminek nagyon örülök. Ha a kertészeti időszakban nem engeded ki a tyúkokat, ami februártól októberig tart, akkor bizony vígan elvannak a csigák, egyéb időszakban meg már vagy elbújtak, vagy még nem jöttek elő, vagy pete formájában vegetálgatnak. Amúgy meg azért írtam, amit írtam, mert Csongornak ugye most okoznak gondot a csigák, és értelemszerűen most nem is engedheti ki a tyúkokat. Amúgy én is egyetértek azzal, hogy amikor kint vannak, megoldják a csigakérdést.

  36. 37.-nek.
    Macy, te kis kapitalista! 🙂 Öregeket akarsz összeszedni, hogy a geddonban neked dolgozzanak!?…. Csak hülyéskedek:)
    Na. sajna az öregeknek már elég kicsi a munkabírásuk, kell nekik gyóccer stsb.stb nem biztos, hogy jó befeketetések – ez komoly.
    Ha viszont most szeded össze őket, amig jó a nyugdij, kész haszon. Aztán, meg a ravaszt is meg tudják húzni, és önfeláldozóak unokáik védelmében. 🙂

  37. 38- Koponyai Úrnak.
    Tyúk-velociraptor elől elbújni lehetetlen! 🙂
    Egyébként a tyúk mindent kikapar, felkutat hasznos és nemhasznos lényeket is, petéket is, sajna ezért nincsenek gyíkjaim. Van haszna és kára is a kertben. A felásott talajt pl.ul szépen elegyengeti.
    A kutya az ember legjobb barátja, az én legjobb segédmunkásom pedig a tyúk. 🙂
    Ahh…leginkább egy szép nőhöz hasonlítanám. színes, cserfes, buta.. 🙂 Bocs lányok, csak a poén kedvéért…:)

  38. 39. Krumpli- és zöldségpucolás, gyümölcsök feldolgozása: magvazás, darabolás, lekvárfőzés, fagyasztás, aztán odaültethetem télen a kályhához, hogy etesse. A (leendő) falumban az erdészettől a 10 cm-nél vékonyabb ágakat fillérekért meg lehet venni, szinte ingyen lesz a fűtés, csak kell hozzá egy ember, aki egész nap táplálja a tüzet a vékony gallyakkal. A baromfi megetetése sem nehéz munka. Állítólag az öregek kevesebbet alszanak, éjjel tudnak őrködni, aztán ha jönnek a zsiványok, fellármázzák az egész családot, vagy akár az egész falut, egy derék kis hajókürttel, aminek a hangja kilométerekre elhallatszik.

  39. A mostani kertészkedés, csak hobbi. Nem éri meg még anyagilag.
    De tapasztalat szerzésnek tökéletes. Mert később ez a tudás életet vagy halált fog jelenteni!
    Én is gyűjtögetem az ismereteket, a tapasztalatokat.
    És forrasztgatom össze a napelemeket szépen sorban….

  40. 40. A tyúk-velociraptor buta, és kegyetlen, hideg pillantása van, ezért félek is tőle. Már keresztanyám kakasát is kénytelen voltam felrúgni ifjabb koromban, mert szemmel láthatóan nem tisztelte az erőviszonyokat, nekem akart jönni. Azért a tyúkot ne hasonlítsuk a nőkhöz. Az én asszonykám pl. nem is buta, nem is cserfes. Nekem az volna a tyúkkal a fő bajom, hogy széjjelb@szná az évelőimet. A petrezselyem zöldet pl még decemberben is szedegettem, lezabálná az articsókáimat, a zsályát, mángoldot, rukkolát, sóskát, rebarbarát, lecsipkedné a málna, arónia, szeder, ribizlibokraim hajtásait. Meg nem is komálnám, amikor mezítláb beletoccsanok a tyúxarba, hogy a lábujjaim közt bugyogjon fel. 🙂

  41. 42. Ez nagyon érdekelne! Bolti? Saját készítés? Mivel elemet írtál, gondolom elektromosságot termelsz. Inverter? Akksi? Mire használod? És főleg: hogyan jön ki anyagilag a dolog. Én is szeretnék, de eddig visszarettentettek az árak…

  42. 43. Koponyai Úrnak.
    Na, könnyű a kisebbet felrűgdosni! 🙂
    Mit csináljak, ha a szeretem a buta nőket?… Annyira felnéznek rám! 🙂 Ne má’, csak poénkodok itten…..
    Amit féltek azt letakarom, elkerítgetem. Málna, ribizli, szerder, gyógynövény levelét nálam nemigen csipkedi le a tyúk, az évelő meg úgyis kinő.
    Tyukszarba lépésnek pedik a következők az előnyei: 1. szerencsét hoz,2. ápolja a lúdtalpat, 3. éberen tart,mert tyúkszaron elcsúszva hanyattesni nagy szégyen.
    Szerintem akkor is! Túlélésünk záloga a háziméh után a házi tyúk fennamaradásától függ. kész…

  43. 45. Kerítgessen akinek kedve van! Nekem se időm, se kedvem, se pénzem kerítgetni.
    1. Szerencsében nem hiszek. 2. Lúdtalpam nincs, sokak szerint felettébb formásak a futóműveim. 🙂 3. Hetente több százszor esek hanyatt, az a néhány plusz meg sem kottyan.
    Túlélésben egyetértünk. De az 1300 nm-es kertemben már nem fér a tyúk sajnos. Majd a tanyán futkoshatnak, lekerítek nekik egy 1000 nm-t, aztán fogdossák össze maguknak, ami kell. Szerintem minél kisebb a terület, annál inkább növényeket kell telepíteni, mert jobban hasznosíthatóak táplálkozás szempontjából. Ami mellékes keletkezik, azt kapja a tyúk, de akkor max 2-3 darabot tartanék, csak a tojás miatt. Vagy nyulat. Mondjuk azt az asszony nem engedné levágni. 🙁

  44. 46. Koponyainak.
    Akkor is. 🙂 Ja… mit szólsz? Kutya /min.60cm mélyre teszem/ és tyukszarral, mulcsozással trágyázok.

    Ja, egy ügyfelem most keres érdeklődőket áramtermelő napcellák telepítéséhez. 2300 eur/m2 árból hozná ki, teljesítménye kb.1000 kilowattóra/év, németországi adat, saját magának 4 m2-t tervez, kb 3 millájába kerül, saját kivitelezéssel, ő mérnök. – engem fűzöget, de én szkeptikus vagyok a 10év megtérüléssel kapcsolatban

  45. A trágyázásodhoz mit szólok? Szerintem nem jó. Bocs, de gondolom nyomhatom őszintén. 60 cm mélyre semmilyen trágyát nem jó letenni, mert szinte semmi nem hasznosul belőle. Ugyebár szerves anyag, a növények akkor sem tudnák hasznosítani, ha odáig leérne a gyökerük. Először le kell bomlania szervetlenné, de 60 cm mélyen anaerob rothadás kezdődik. Ha feljön a víz, mint az idén, az leviszi magával, vagyis elvész. Még rosszabb, ha kutad van a közelben, mert azt elszennyezheti, de a talajvizet alapból is, ne mondjam, kutyaszartól milyen finomságokat lehet kapni. Szerintem a kutyaszart először egy külön halomban komposztáld. Mivel nagyon nitrogén túlsúlyos, keverj hozzá forgácsot, fűrészport vagy szalmát, és 20 centis rétegenként 1-2 centi földet is keverj közé! Savanyú komposztot fogsz kapni, ha meszes a talajod, kijuttathatod, ha savanyú a talaj, akkor a komposztálás közben meszezd, így egy menetben javítod a talajt is. A tyúkszart is komposztáld, mert elsőre nagyon heves trágya. Az is nitrogén túlsúlyos, keverheted a fentiekkel, meg mindenféle növényi hulladékkal. Ez lehet az alap komposzthalmod, meg egy másik a kutyaszarnak. A kutyaszarost gyümölcsfák alá jó tenni, de ha az első érésen túl van, akkor már összeforgathatod a másikkal, és továbbérlelés után bárhova jó.
    Nekünk két dögünk van 🙂 azok aztán termelnek rendesen. Plusz most építettem meg a kerti budinkat, abban vödörben forgáccsal keverve gyűjtöm a saját végtermékünket, és együtt komposztálom a kutyákéval. Amikor túl van az első forgatáson, akkor fog menni a gilisztáknak, azok aztán végképp homogenizálják, és úgy megy ki a kertbe. Ezen kívül van egy másik komposzthalmom, abba gyűjtök minden mást. Az ágyásokat meg én is mulcsozom, mindenféle zöldet keverek aprított szalmával, és úgy takargatok. Nekünk elég meszes a talajunk, úgyhogy a kutyaszar+fekáltrágya éppen jó felé tolja a Ph-t.

    Az a milliós nagyságrend az nekem sok. Tudom, hogy ennyi, de akkor is sok, sajnos. 🙁

  46. 48 Koponyainak
    Kössz a tippeket. Emberkulát egyelőre nem komposztálok, ez nekem nagyon off 🙂 de divatos szó, permetezni sem tudok, de mindíd terem azért valami.
    Áramtermelésbe én sem fogok, másra kell a pénz, – egyelőre van két teherautó akkumulátorom, meg egy 350w/órás inverterem. Akkor vettem, mikor beijedtem, hogy 3 napra is kimehet az áram, aztán mivel megy a keringtető? Az megvolt 90.000-ből.
    Ja, tavaly építtettem egy téglakályhát, az 170 ezer volt, meg felújíttattam a cserépkályhát 30 rongyból. Azért írok összegeket, mert hát ennyiből is lehet túlélőssizni.
    Na megyek haza, mert itt irogatás közben reggel 7 óta osztom az észt /könyvelgetek/, az megnézem az éppen kibújt földimogyorómat. Viszlát Koponyai Úr és Mindenki.

  47. 44.-re:
    Áramtermelésre lesz, akku+inverter+töltésvezérlő
    De csak akkor lesz beüzemelve ha beüt a geddon.
    Ez úgy néz ki, hogy meg lehet venni a napelem cellákat külön.
    Aztán neked kell összeforrasztani, és tokozni.
    Nem egy nagy durranás…
    Az ára a gyárinak kb. a harmadára jön ki. A 650×780 as cellát
    az 20 ezer alatt ki lehet hozni, és ez már 65 wattot tud!
    Itt van egy videó a technológiáról:
    http://www.youtube.com/watch?v=5Zy3ELxwdtE
    Én két üveglap közé rakom távtartóval, és sziloplasztal ragaszom össze. És alukeretet is teszek rá, tiszta gyári. 🙂
    A cellákat és a többi szükséges kiegészítőt a Vaterán meg lehet venni.
    Én 1500 wattnyit rakok össze! Ez 24 tábla lesz.

  48. 31!
    na na stipi stopi.Ez az én ötletem.Én “látok” el most 4 öreget..Sose tudni mire lesznek még jók.. 😀

    Nálam van Noé bárkálya.legfelül,ott ahol a varjú ül,ott laknak szajkóék,a padláson.Mellettük,a csatornába verébék,és az északi részen a tetőn osztoznak a galamb családdal.Ez még nem volna baj,de össze vissza szarják a házat kivülről.Van egy pár darázs fészek is a házon kivüle…Egérék is ott laktak a padon, de azért azokat mégsem hagyhattam.Egyel leljebb lakom én,meg a pókok,hangyák,és egyéb fekete kóbor bogár félék.Egyel alantam lakik anyósom meg puki kutya,egy cicával közösen..Aztán odakint van békám,csigám,siklóm,meg egy nagy kutya,szúnyogok ,lepkék,és a porta közepén,ha hiszitek ha nem ,egy nagy pőcsik lakik..oda állok az autóval,ő meg állandósan körbe döng.Ha nem állok bent ,kint állok,addig köröz az autó körül,még be nem állok vele..Néha a szomszédból is átszalad egy két jószág..Szeretnék egy mini malacot még megmenteni a bárkámra,és akkor úgy nézne ki a felállás,hogy kijön anyósom,aztán puki kutya,aztán a cicuka,majd a mini malac.. 😀 Gólyáék a szemben lévő mezőn laknak,a nyúl családdal,és fácánékkal.Tőlem vagy 30 méterre..

  49. 51 és az előzőek: Gusztustalannak tartom ezt az idétlenkedést az “öregekkel”, mintha butor darabok lennének.

    melike00, pepperjohny és Koponyanyi kitettetek magatokért stílusban, mondanivalóban, hanyag fogalmazásban, magyartalanságban és hányaveti beírásban, hogy melyiktek tud lejjebb süllyedni. Ha nem vagyok képesek ennél egy kicsit igényesebb módon hozzászólni, akkor ajánlani tudnám a megfelelő honlapok látogatását az enyém helyett. Itt igen nagyfokú szabadság van, de ez nem jelent totális igénytelenséget.

  50. 52!
    Igen Tibor bá megértettem.Elnézést.Igazad van..
    Természetesen azért nem gondoltam komolyan,csak az előzőek miatt írtam..

  51. 32.”Ha érdekel valakit, tudok könyvet ajánlani az ilyesfajta talajműveléshez, vagy priviben küldeni elektronyos verziót.”
    Az említett könyvet nagyon megköszönném. E-mail címem Tiborbánál.

  52. Tisztelt Tiborbá !
    Nagyon tetszett az írásod, köszönöm szépen !
    Szerintem nagyon sokan tanulni,ismereteket,bölcsességeket,szerezni látogatunk el Hozzád !Nagy Tisztelőd vagyok ! Nemtudod valahogy kiszűrni a hülyéskedőket ? Ezekre az emberekre , nem vagyunk ( szerintem ) kiváncsiak ! Ez egy közösség, amit Te hoztál létre !
    Nem a zsindex, vagy a velvet, ahová mindenki mindent beírhat.
    Nagyon szomorú lennék,ha a törzs bloggológnak ilyen emberekkel kellene vitázni !
    Bocsánat, ha túl öszinte voltam !

    Jó pihenést Neked !

  53. 28.pepperjohny! Kiváncsivá tettél,mi került olyan sokba,hogy Metro-nál nem tudsz olcsóbban termelni.A parasztok magot tesznek el a jól megérett termésből következő évre.Palántát nevelnek saját kezűleg,az nem kerül semmibe sem,a területed pedig saját,nemde?

  54. 55: Természetesen tudok szűrni, de nem akarok átesni a ló másik oldalára, mert az se lenne helyes. Egy-egy poén beírása mindenkit megillet, magam se vagyok vaskalapos, de kell lenni egy határvonalanak, amit nem lehet átlépni.

    54: Koponyanyi az anyagot elküldheti nekem, én pedig továbbitom mindenkinek, aki kéri.

  55. 52. Szó sincs bútordarabról. De úgy gondolom, hogy az összeomlás után nemigen boldogul majd senki egyedül, az idősebb rokonoknak is jobb lesz, ha másokkal közösen élhetnek. Ez egy win-win szituáció szerintem.

  56. 56: Kedves Suhi, nem sok tapasztalatod lehet ezen a téren. Olyan nincs, hogy nem kerül semmibe. Vannak un. “termelési költségek”, amelyek fajlagosan annál magasabbak, minél kisebb az “üzemméret”.

  57. “Palántát nevelnek saját kezűleg,az nem kerül semmibe”

    Nagyon sokba kerül a saját munka. Amíg elmehetsz hórukkolni napi 5000-ért, addig bármi, amit csinálsz, és nincs belőle pénz, pontosan ennyibe kerül neked. Kivéve, ha van mondjuk rokkantnyugdíj. Palántát nevelsz, saját magból, saját földön. Mindent összevetve 4 munkanapot dolgozol vele. Mire “betakarítanád” (szétültetnéd) egy csendes éjjelen a vakond széttúrja az egészet. Vásárolnod kell helyette, mondjuk 25 ezerért, mert a földet be kell ültetned káposztapalántával. Máris van 45 ezer minusz a káposzta termelésen.

  58. 59: Én helyesnek tartom a visszatérést a nagycsalád elrendezéshez, mert valóban win-win szituáció. Az idős családtagból van más haszon is, mint a nyugdíja és a munkaereje. Pl. tapasztalata, megfontoltsága, eltérő nézőpontja, stb. csak az ezzel kapcsolatos hányaveti stílust nem helyeslem.

    58: Ezt a videót már tízszer kínálták nekem megnézés végett. LÁTTAM, teli van ügyes mellébeszélésel. A világ tudósainak közössége már rég megegyezett a globális femelegedés tényében, hogy azt az emberi tevékenyésg okoza (és nem a Nap, meg bármi más) és hogy a főokozó a CO2. Ezeket a videókat az energia lobby finanszírtozza abból a célból, hogy a CO2 kibocsátás ne álljon le. Lépésről-lépésre mindent elismernek, csak azt nem, hogy az olaj, gáz, és a szén égetésből származó CO2 a hibás, és az emberek vevők rá, mert senki se akarja este gyertyafény mellett az öregek meséjét hallgatni futbalközvetítés nézése helyett.

  59. 62. Tibor bá! Kb. két évvel ezelőtt olvastam valahol, hogy a Mars sarki jégsapkáinak kiterjedése csökken. Ez semmiképpen nem tulajdonítható a földi CO2 mennyiségének, csak a Nap működésének. Akkor viszont a földi felmelegedésben is lehet szerepe a napsugárzásnak. Az éghajlat és az időjárás rendkívül bonyolult rendszer, könnyen elképzelhető, hogy több tényező is hozzájárul a változásokhoz.

  60. Elég sokat írt a klímáról olvassátok el és értsétek meg. A lényeg bennük van és utána tedd hozzá, hogy kiengedjük a több 10 millió év alatt elraktározódott CO2 hozzávetőleg felét.

  61. “a Mars sarki jégsapkáinak kiterjedése csökken.”
    A marsi jégsapka, én úgy tudom, hogy szárazjég, azaz széndioxid. Ez esetben elég csak picit valaminek megindítani az olvadását, azonnal hatalmas pozitív visszacsatolás keletkezik.

  62. Figyelembe kell venni azt, hogy a Marsra jóval kevesebb napenergia jut a földének töredéke az atmoszférája töredéke a Földének, az is CO2, hamarabb fagy meg a sarkokon mivel ott a légköri nyomás is töredéke a Földének. Tibor bá sem vitatja a nap hatását lásd precessziós mozgás, dölésszög hatása, periodikus jégkorszakok, de ez a Földön csak az utóbbi millió évekre lehetett teljes mert az ökoszisztéma erre az időszakra stabilizálódott a 280 ppm körüli CO2 szintre és mi most hirtelen megduplázzuk, triplázzuk hazárdjáték.

  63. 66. Részben szárazjég, részben víz. A lényeg az, hogy a Nap hatását nem lehet figyelmen kívül hagyni.

  64. Részemről figyelmen kívül hagynám. Oly mindegy, hogy 43 fokban, vagy 43,3 fokban kapok hőgutát. A napnak akkor lesz tragikus, és végleges hatása a földi életre, ha feléli hidrogéntartalmát. Néhány milliárd év.

  65. 57 és 54-re.

    Kedves Uraim!

    A kért anyagot először le kell fényképeznem, ugyanis szkennerrel, fájdalom, nem rendelkezem. Ha így megfelel, a fényképeket tudom csatolt fájlként küldeni. Előtte megpróbálom fellelni az interneten, ki tudja, hátha megvan.
    Ha nem jutok előbbre, akkor a címeket küldöm el emailben, általában könyvtárakban megtalálható könyvekről van szó.

  66. Hogyne! Kiindulási alapnak nagyon jó Alvin Seifert: Kertészkedés mérgek nélkül. Nagyon sok bio-s könyv ebből táplálkozik, még ha nem is ismerik be.
    Aztán a biofüzetek sorozat 3. kötete: Talajművelés másképpen
    Ugyanezen sorozat 4. kötete Dombágyásos kertművelés
    7. kötet: Gertrud Franck: Növénytársítás az öngyógyító veteményesben
    11. köt: Biotanácsadó a talajról és a tápanyagokról

    Ezek régebbiek, de pont az a jó bennük, hogy nem írnak mindenféle beszerezhetetlen gyorsítókról, baktériumokról, gépekről, stb. Hanem otthon is megdrótozható eszközökkel dolgoznak.
    Ami újabb, de nagyon jó, és eléggé természetbarát szemléletű, az ez: http://www.kello.hu/Shop(bD1odSZjPTUwMA==)/Public/showbook.htm?matnr=3000117226

  67. Elnézést, a link nem jól sült el. A könyv A kert kézikönyve
    Alcím: átfogó kézikönyv a kertművelés gyakorlatának kérdéseiről
    Egyéb szerző: Franke, Wolfram (közrem.) -Szegedi Eszter (ford.)

  68. 64: Tegyük fel, hogy a Mars melegszik. Miből következik az, hogy a melegedés kizárólagos oka az intenzívebb napsugárzás? —– Ismered a megsüketült bolha esetét?

  69. 74. Ezt írtam: Az éghajlat és az időjárás rendkívül bonyolult rendszer, könnyen elképzelhető, hogy több tényező is hozzájárul a változásokhoz.

  70. Bocs Tiborbá és Mindenki!
    Biztos rossz tablettát vettem be. 🙂

  71. 76.Semmi gond pepi, szerintem napok óta eltéveszted a tablettát, jó előre szóltam, hogy ez lesz. 🙂

  72. ürülék komposztálásról:

    http://www.foek.hu/korkep/termek/10072.html

    Nem vettem ilyet, hanem készítettem és 2 éve használom problémamentesen. Úgy nézem még 5 évig vígan használhatom, mire ki kell pakolni, de addigra elkorhad benne minden, és földé válik. ” 2 évig még érlelem földkupac alatt, aztán mehet a kertbe. Hozzá tenném, hogy nem eszek gyógyszert, csak kevés húst, és beledobálom a konyhai hulladékot is. Teljes a körforgás, miért kéne lehúzni és vízzel keverni aztán folyóba engedni? Hogy kezelhetetlen legyen?

    Aki komolyan gondolja annak egy link, aki nem, az hagyja ki és szennyezze tovább a vizeinket 🙁

    http://www.eautarcie.com/Vizonellato/Tartalomjegyzek.htm

  73. Vannak ott más jó könyvek is . Nézzetek szét !

    Köszönet a feltöltöknek !

  74. Tibor bá a poszt főcímével nem vitatkozom, mert magam is látom az időjárási anomáliákat, de továbbra is vitatom azt, hogy ezt csak és kizárólag az ember okozza. De továbbmegyek, ha az ember is okozza, akkor sem biztos, hogy csak a foszilis energiahordozók elégetésével.

    A klímánk annyira bonyolult rendszer, hogy nincs tudós, aki minden mechanizmusát ismerné.
    A két ismeretlenes egyenletre van megoldóképlet, de a klíma esetében nagyságrendileg több ezer “ismeretlennel” kell számolni. Ez meghaladja a szuperszámítógépek teljesítményét is, illetve azok is csak azokkal az adatokkal tudnak dolgozni, amit az ember input-ként megad.

    A múltkori posztban is ment a faültetési láz, ami önmagában tiszteletre méltó cselekedet, de fel se merült pl. az, hogy a globális fontoszintézisért felelős élőlények fele a tengerekben, óceánokban él. Fitoplanktonoknak hívják őket, és nekik köszönhető – a mostani tudásunk szerint, – hogy egyáltalán létezik oxigén a Földön. Rájuk legalább annyira vigyáznunk kéne, mint a fákra.

    Szóval hagyjuk már ezt a:
    sok gonosz ember –> sok CO2 –> globális felmelegedés dolgot.
    Nem egyertélmű az egész, és megmondom engem leginkább az gyanús, hogy a CO2-re valóban egy iparágat építettek.

    Egyébként erről is az ember tehet???:

    http://t7.hu/jo0

    Mi van ha ez is hatással van a klímára is? Ránk is? Miért ez is pont 150 éve kezdődött?
    Nagyon-nagyon sok itt a megválaszolatlan kérdés.

    Hát megneseződjetek fel, ültessetek sok fát, és szaporítsatok fitoplanktonokat.

  75. 82 Lehetne itt tudományos érveket pró és kontra …
    Csak meg kérdezném :
    Nincs véletlenül csigakrematórium (autó) a segged alá nőve ?

  76. 80 Az első link kicsit drága .Megy az sokkal olcsóbban is .
    Persze kertes ház kell .
    Tényleg borzalmas ,hogy beleszarunk az ivóvízbe !

  77. 85 Kis csigakrematórium is az . Kérdés mennyit használod .
    A kedvencem : Nagy terepjáró nagymagyarország matricával .
    Rendszerint a sofőr kövér kopasz .
    Ez mitől “magyar” mikor szennyezi hazánk földjét,
    vizét ,levegőjét ?!

  78. 82. (Curix): “továbbra is vitatom azt, hogy ezt csak és kizárólag az ember okozza.” Vitasd! Meg van hozzá minden jogod, de akiből ilyen mondat jön ki: “A két ismeretlenes egyenletre van megoldóképlet, de a klíma esetében nagyságrendileg több ezer “ismeretlennel” kell számolni.” azzal nem vitázom. Mondjuk a “nagyságrend” fogalmat rosszul használod, de ez hagyján. Viszont hogy értsd, a másodfokú egyenletnek van MEGOLDÓ KÉPLETE, a két ismeretlenes egyenletnek nincs. Az, hogy a + b = 20 medgoldhatatlan. Azonban az első fokú egyenletben annyi ismeretlen lehet, amennyit el tudsz képzelni, ha van hozzá ugyanannyi egyenlet is, akkor semmi gond. Esetünkben sokváltozó függvényről van szó, ami egészen más tészta. Szerintem össze-vissza olvasgatsz és úgy alkotsz véleményt, hogy fogalmad sincs a háttérről. Ami azt jelenti, nem vagy vitaképes. 😉 De ne szívd mellre, nagyon nem vagy egyedül.

  79. 87.

    Komolyan ez a legfontosabb kérdésed, hogy mennyit használom a papír jaguáromat?
    Elárulom: budira nem azzal megyek.

    Kicsit átestél a ló túloldalára nem gondolod? Lassan már egy utolsó szarházi lesz a szemedbe az, aki autóba mer ülni.

    Nyugi, belátható időn belül annyiba fog kerülni a benzin, hogy majd csak a kiválasztott nép, akarom mondani a kiváltságosok engedhetik meg maguknak.

  80. 88.

    Te meg azért nem vagy vitaképes, mert egy elíráson többet lovagolsz, mint magán a témán, holott nagyon jól tudod mire gondoltam.
    Észrevettem, hogy ha olyan téma kerül felszínre, ami neked sem egyértelmű, akkor vagy elkerülő manővert hajtasz végre, vagy nem veszel tudomást róla.
    De te se szívd mellre 😉

  81. 90: OK, én idéztelek. Most te jössz! Idézz!

    Elmúlt éjfél, de még mindig izgatottan várom az idézetet. Szövegelni könnyű, állj ki érte!

  82. 82
    “A múltkori posztban is ment a faültetési láz, ami önmagában tiszteletre méltó cselekedet,”

    Én nem értem ezt a faültetési lázat.

    Jelenleg egy tájrehabilitációs munkán dolgozunk, ahol biológus, botanikus, kertész, vízmérnök, stb kollégák legfőbb célja (tisztelet a kivételnek), hogy saját képtelen ötleteiket ráerőltessék a többiekre.
    A józan észtől fontosabb a dicsőség.
    Miközben pedig egyre inkább látszik, hogy nem fog működni,jön a mosakodás: “ez egyben egy kísérlet is”.

    Ha ilyenek a hozzáértők, mit várhatunk a laikusoktól?

    Marhaság, hogy önmagában is tiszteletre méltó cselekedet lenne a faültetés.

    Ha nem értesz hozzá, csak belebarmolsz a természetbe, nagyobb kárt okozva, mint ha nem tennél semmit.

    Lásd a múltkori hozzászólót, aki elszórt valahol 3000 gledícsia magot és még büszke is volt magára.
    Ha azok kikelnek és felnőnek, a talaj feldúsul nitrogénnel és az adott területet hosszú időre hazavágta.
    Az eredeti, vélhetően sok száz, vagy ezer fajból álló társulást lecsökkenti 6-7 növényfajra, meg néhány nyeszlett bogárkára.
    Lesz ott koronaakác, meg csalán, ameddig a szem ellát, nem elég ez a magyar tájra? Nesze neked biodiverzitás.

    Hajrá, ültessünk fát ész nélkül!

  83. A Marsról gyakorlatilag semmit nem tudunk. Van egy orbiterünk, két terepjáró (most már csak egy), meg egy fix poziciós szondánk. A vizsgálataink ott csak néhány évtizede tartanak, néhány éve jutottunk el odáig, hogy tudnánk erre azt mondani hogy tudunk valamit is arról a bolygóról, vagy a jégsapkájának olvadásáról? Kedvencem, hogy az egyik felvételen látszott valami szilárd, aztán négy nap múlva amikor arra ment ismét a kamera nem volt ott. Még a szonda körüli néhány négyzetmétert se tudjuk folyamatosan vizsgálni, hogy akarunk képet alkotni a bolygó saját folyamatairól? Ha a földön ledobna valami idegen faj két szondát, az egyiket a szaharába, másikat az északi sarkra, akkor a szondák megállapítanák, hogy a bolygó jég és homoksivatagokból áll, lakhatatlan, nem érdemes foglalkozni vele. Persze ez egy nagyon durva hasonlat, de a lényeg szerintem benne van.

    Kicsit gyakorlatiasabb téma: Geddonvárás, tapasztalatgyűjtés…

    Mi a csudát lehet csinálni a vakondokkal? Két veteményesünk közül az egyiknek a felét teljesen feltúrták. Összehagymáink egyharmada ott maradt. Jó lenne valami hasznos, költségkímélő, és a környék nem túl nagy átrendezésével járó (Albérletben vagyunk, nem betonozhatok a kerítés alá) ötlet.

    Van-e bármi hasznuk (Azon kívül, hogy részei az ökoszisztémának, és részük van a táplálékláncban), vagy mindenféle bűntudat nélkül vágjam a kocsik alá, ha véletlen látok egyet az út mentén?

  84. Túl sokat nem kell tudni a Marsról ahhoz, hogy a sarki jégsapkák olvadását megfigyelhessük. Ezt szerintem már a földi távcsövek is tudják, de nehogy ezen kezdjen el valaki lovagolni, hogy most a Palomar-hegyi távcsővel figyelték-e meg, vagy egy űrszondával. Egyébként kész tanulmány, ahogyan egy ilyen egyszerű információra néhányan reagáltok. Felháborodás, elutasítás, gúnyolódás, akinek más a véleménye, az nem ért semmihez, pedig elég lenne ennyit mondani: köszi, ezt még nem hallottam, utánanézek és átgondolom a dolgot. Valaki egyszer azt mondta, hogy a tudomány pontosan úgy működik, mint a vallás. Egyre inkább úgy látom, hogy igaza van. Itt is vannak szent tehenek, amelyeket nem szabad kikezdeni.

  85. 94: Sok mindent tudunk, és sok mindent nem tudunk, de aki a tudományokkal foglalkozik és elég alapos áttekintése van a természettudományokról, az egy-egy bedobott témáról 99 százalékos pontossággal meg tudja ítélni, hogy van-e a felvetésnek valószínűsége, vagy csak abszurdum. A marsi feltételezett felmelegedés összevetése a Földdel, ebbe a kategóriába tartozik. Sose fogom azt mondani, hogy köszi, ezt még nem hallottam. Mert én is ki tudok találni nagyon sok olyat, amit még senki nem hallott, de ettől még nem lesz “tudományos”.

  86. 93, Erőt-egészséget kívánok leendő Kisapa !
    Vakond azért is lehet Nálatok elszaporodva, mert sok élősködő van a kertben: lóféreg, pajor, kukacok, esetleg gyakran locsolsz és a kötött talaj miatt gyakran készítenek új szellőzőkürtőt a a vakondok. Ha az előbbi peremfeltételek mégsem igazak, akkor vakondriasztó szert kell beszerezned a helyi gazdaboltban.
    Ha nem félsz tőlük, akkor megfogod és elviszed őket új élőhelyükre ! Én az erdőbe vittem a kis szőrmókokat.

  87. Ezeket a diagramokat a real climate oldalról gyűjtöd be Tibor ba’? Tudsz küldeni nekem forrásokat? Angol nyelvű is jöhet. Köszönöm.

  88. Csiga és vakondok ügyben:
    Az éti csiga és a vakondok védett állat.
    A csiga ellen a fahamu és a sörcsapda a leghatékonyabb.
    Az első nem károsítja a természetet, a második meg lehetőséget ad a csigapörkölt elkészítéséhez.
    A vakondokot az alábbi módon kell csapdába ejteni: A legutolsó túrásánál el kell helyezni a csapdát. Folyamatban lévő túrásánál lassan folyatva elindítjuk a vizet, mint az ürgeöntésnél. A végeredmény felhasználása: áttelepítés! (Csak a pázsitnál okoz jelentősebb károkat, a lótetű és a pajor -a veteményes legkártékonyabb pusztítói- a kedvenc csemegéje!)

  89. Egyébként egy szabadon tartott foxi, tacskó, vagy bármi fajta még ugat is egész éjszaka, mielőtt egyesült erővel tesznek tönkre mindent…
    Nem hiába nevel a Monsanto zárt térben,vattás tápanyag csöpögtetéssel nevelt génkiválasztott zöldségeket…

  90. 95. Az nem tudományos vita, hogy a tekintélyedre hivatkozva félresöpörsz minden érvet, ami neked nem tetszik, és az sem, ha a neked nem tetsző hozzászólásokat kitörlöd. Ha valamivel nem értesz egyet, akkor tudományos érvekkel cáfold meg, ne a tekintélyedre hivatkozz.

  91. 102!
    Mivel Ö a házigazda megteheti! Ne háborogj, ha jól viselkedsz a legközelebbi hamis-gujás partyra is meghívhatnak…

  92. 101: A tekintélyemre még sose hivatkoztam, de annak jogát fenntartom, hogy eldöntsem, mi üti meg a mértéket és mi nem. Neked viszont jogod van nem látogatni és nem hozzászólni. Bizonyos szint alatt nem vagyok hajlandó még magyarázni se. Ebbe a kategóriába tartozik a Mars-Föld párhuzam. Nekem nagyon sok hozzászólás nem teszik, és nagyon sok hozzászólással nem értek egyet, de ezért sose törlök. Trágárságért, pimaszkodásért, sértegetésért, propagandáért viszont IGEN.

    102: Szerinted azt kellene meghívnom, aki pimaszkodik? Érdekes, kifordított világban élhetsz.

  93. Mars? Ugyan már, kár a Marsról vitatkozni.
    Vitatkozzunk inkább arról, ami Tibor bá szerint nem létezik:

    http://www.umweltjournal.de/AFA_umweltnatur/17849.php

    Na az amit ebben a cikkben leírnak, mind “nem igaz”. Nem baj, hogy ez már nem összeesküvés elmélet, hanem tény, ez se zavarjon senkit.
    Csak a CO2 a hibás.

  94. 60-61: Azért bátorkodtam megszólalni,mert szerintem a 800 négyzetméter,mellyel pepperjohny rendelkezik,csupán hobbykert nagyságú és ilyen méretnél nincs értelme gazdálkodásról beszélni.Kis területen saját konyhára érdemes kertészkedni,ezáltal megkimélheti magát az ember a piacrajárás költségeinek egy részétől.A vakond nem tett kárt a veteményesben,csupán sok helyen feltúrta a földet.Nekem ez a tapasztalatom,lehet,hogy másnak nem.Bármi,amit a két kezemmel alkotok,örömmel tölt el,még akkor is ha nem hoz nagy hasznot.Ha az embernek lehetősége van bármilyen élelmiszert termelni,annak értékét főleg egészségben mérheti,nem pénzben.A lóvé egyébként sem érdekel annyira,hogy mindent abban számoljak.Én egy pénznélküli életről álmodozom 😀

  95. 104: Ha létezik Wettermanipulation, akkor miért nem kerüli el az USA a több, mint 100 életet követelő tornádókat, a washingtoni 80 centis havat, stb.?

  96. 106.

    Tibor bá, csak a bolondját járatod velem.

    Egyáltalán miből gondolod, hogy el akarja mindezt kerülni az USA? Tovább nem megyek, mert azt már tuti nem tudod megemészteni és ki is zársz innen, mint legfőbb összesküvés terjesztő 🙂

  97. 72: kedves Koponyanyi, ha még aktuális szívesen beszkennelem a könyveket. Amúgy ha valakit érdekel Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert-je megvan elektronikus változatban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük