(714) Megint a klíma

Tibor bá’ online

 

Az utóbbi időben úgy el  vagyunk foglalva politikával, hogy a klímáról teljesen megfeledkeztünk, annak ellenére, hogy rendkívül kellemes télben van részünk. Néhány éve még totóztunk,,hogy fehér lesz-e a karácsony vagy sem. Ma már ez nem kérdés, inkább arról lehetne szó, hogy hány évig lesz még télnek nevezhető évszak. Ez azonban számokban is kifejezhető. Én már évek óta figyelem az Északi-sark jegesedését, mert úgy gondolom, hogy ott a helyi viszonyok kiegyenlítődnek. Nos, amit most látni az több, mint meglepő.

A fenti grafikonon jól látszik, hogy a 2011/12 tél görbéje birkózik az eddig rekordnak számító 2006/07 év görbéjével. November közepéig az idei tél eredménye mutatkozott melegebbnek, vagyis minden idők legkisebb jégmezeje volt a megfelelő dátumhoz köthetően. November közepén a vezetést átvette a 2006/07-es tél. Aztán karácsony környékén fej-fej mellett helyzet állt elő. Majd a 2006/07 tél megint elhúzott. Ami viszont az elmúlt 5 napban történt az példanélküli. Az idei tél nem csak rekord eredmény mutat, de január közepén a sarki jég egyszerűen olvadni kezdett. A görbe szerint most már 5 napon keresztül újra fogy a jégmező, mintha beállt volna a tavasz. Ez nem vicces, véleményem szerint a 2012 rekord meleg év lesz, ha nincs szerencsénk akkor a nyár közepén nyakunkba kaphatunk 5-6 hét kánikulát, újabb melegrekordokkal.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

82 gondolat erről: „(714) Megint a klíma

  1. Eddig jól működött az enyhén túlméretezett napkollektormezőm kora tavasztól késő őszig, most majd a nyári hónapok miatt kénytelen leszek medencét építeni az udvarra, ami kiegyenlíti a túltermelést. Kevés már a tartály puffernek.

    Amúgy elég aktív a Napunk mostanában, nem ez miatt indult hirtelen csökkenésnek a jég? Ha jól tudom jövőre lessz a Naptevékenység 12 éves maximumon.

  2. Sziasztok!
    Újra rendszeresebben olvasom a blogot két év kihagyás után, és örömmel látom, hogy szépen gyarapodik.:-)
    1. 2000. körül volt utoljára maximumon a naptevékenység, de nem okozott különlegesebb fennakadásokat. Ez a következő állítólag “tökéletes” napvihar lesz, ami ritkábban van. A hatását nem is tudják megbecsülni. Óvatos scenario esetén is erősen lebénulnak az elektronikus rendszerek (azaz szinte minden) akár hónapokra is. Ha belegondolok a városlakók tartósabb áramszünet idején meg lesznek lőve. Elég pár hét és geddon-szerű feelinget tud okozni.

  3. A hőmérséklet ingadozás illetve változás következtében minden eddigi folyamatot át kell értékelni. Ez olyan mint az üzemanyag árának drágulása, kihat mindenre. Ezt figyelembe kell venni mindazoknak akik, visszatérnek a hagyományos építkezési formához, vályog, nádtető stb. Különösen az élelmiszer tárolási helyének kialakításánál. Ma már komoly gond a disznóvágás időzítése is, hogy a füstölést és érlelést még megfelelő hőmérsékleten lehessen kivitelezni és még csak csekély változások történtek, mi lesz később?

  4. 3:

    Áramszünet a falulakókat is érinti, sőt faluhelyen több a mélyhűtő láda szerintem, mint városban. Szóval ma már nem lehet ezt a két réteget élesen kettéválasztani.

    Ami pedig a felmelegedést illeti. Én nem a 4-6 hét kánikulától félek, azt különösebb probléma nélkül túl lehet élni (klíma nélkül is). Én attól félek, hogy ne legyen még egy ilyen csapadékszegény év, mint a tavalyi. Ha lesz, na az a katasztrófa.

  5. 4: Csatlakozom. Országos szinten hiányzik 2-300 mm csapadék a talajokból. Nagyon megszívjuk, ha ez a tendencia marad. Az enyhülő télhez még úgy-ahogy lehet a termelésben alkalmazkodni, de a csapadékhiányhoz nagyon nehéz.

  6. Van két nagy folyónk. Már 10 éve tudjuk, hogy csapadékhiány várható hosszú távon. Évek móta írom a víztározó kialakítását. Ha vízhiány miatt beszarik a mezőgazdaság, kizárólag magunkat okolhatjuk.

  7. 6. Így van.
    De én is magamra vethetek, mert áramszünet idején én sem fogom tudni felcsalogatni a vizet 28 m mélyről. Ti már ezt megoldottátok?

  8. Vissza kellene építeni a győr-rendszert, amíg van rá erőforrás. Az megfogná a vizet, ráadásul egyszeri nagy költségű beruházás, megoldaná a munkanélküliséget egy időre. Az Usában is a gazdasági válság idején építették az autópályákat, mert az nem okoz túltermelést, mégis pörög a gazdaság és van pénzük az embereknek. Persze nem ártana ha az MNB velünk lenne, végül is arra kéne használni amire való.

  9. 7.Nekem csak 17, de parázok is miatta, hogy tekerhetem a kutat ha nem lesz áram 🙂
    Leginkább egy glóbusz kéne, de feltűnő meg drága..

  10. 7:
    Van egy 2000 wattos agregátorom és 100 liter benzin. Az én kutam 20 méter mély, de a vizhozam nagy kérdés szárazság idején. Marad még a 240 mn tetőről való vízgyűjtés, de ezt még ki kell alakítani, bár a 10 m3 vízakna már kész.
    persze elehetne vödrözni is, de az nagy meló.

  11. 7: és mennyire mélyen van a víz? Nekem 20 méteres a kút, de 6 méternél már víz van, amit kézi szivattyúval is fel lehet csalni. Persze simán eshet a szintje és akkor…
    Apropó, tudtok olyan “vödröt”, ami 20 cm átmérőjű csőben elfér? Árulnak valahol ilyent?

  12. 6: Nincs arra garancia, hogy a két nagy folyóban víz is legyen. Egyrészt csökkenhet a vízhozam, másrészt más országok “elhasználhatják” a vizüket.

  13. 11:
    Betonból és le van belül kátrányozva. Ha nem húzom ki a vizet akkor 5 méteres vízoszlopom van.
    12:
    Ilyen edényeket lehet kapni, de ha leér a vödröd hogyan buktatod, hogy belemenjen a víz?
    13:
    A tavaszi olvadáskor hatalmas a hozam, azt kell felfogni. — Ja mások! Akkor ne csináljunk semmit, kérjük meg a másokat, hogy rendezzenek szép temetést számunkra.

  14. 12: Régi (kúpos) tűzoltóvödrök kb. ilyen szélesek lehettek. Meg erős vászon zacskó (némi súllyal) is alkalmas lehet vízhúzásra.

  15. 12. Nem tudom mennyire van mélyen, szerintem eléggé… 8-9 méternél, de a tavalyi aszály után… inkább passzolok.
    Közben fontolgatom Tibor bá készletét, és kb 55 óra vízfelhozatalra elég. Napi félórával számolva 110 napra oké is a dolog.Ennél takarékosabban akár a duplájára is.
    A vízakna nem algásodik?
    Nekem műanyag hordók vannak lehelyezve, és letakarva is kb egy hét alatt valahogy “megromlik”.
    Szóval betonból?

  16. 14: hallottam olyan vödörről, ami alulról telik meg vízel és amikor kifele húzza az ember, akkkor a víz súlya lezárja az alján található lappancsot (remélem használatos magyarországon is ez a szó)

  17. Butaság azt hinni, hogy a globális hőmérséklet átlagosan 0,8 °C-os változását így érzékelhetjük mi emberek. Még egyik évről a másikra sem (vagy ha mégis ebből sem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mert mindig vannak melegebb-hidegebb évek), nem hogy 150 év távlatában.
    Aki azt gondolja, hogy a globális felmelegedés tényét az igazolja, hogy egy-egy hónap, vagy évszak melegebb a másiknál, az nagyon el van tévedve. Ugyanez igaz a másik oldalra is, hiszen a novemberi hidegből sem kell arra következtetni, hogy nincs globális felmelegedés. Globális felmelegedés van, ezt mérések igazolják, de ezt mi a saját bőrünkön nem érezhetjük. Sokkal nagyobb a kilengése az éves középhőmérsékleteknek, mint a pár század, esetleg tized fokos felmelegedési ütem.

  18. 4:

    Igaz, a csapadékmentes év gáz, bár tavaly inkább az augusztus-október időszakra volt ez jellemző, ami már nem akkora gáz. De még az aszály is jobb, a 2010-es Velence feelingtől.

  19. 6: Tibor bá’ a víztározókkkal kapcsolatban: Elemi érdeke lenne az országnak, és már tényleg k. régen meg kellett volna csinálni. Ilyenkor fogom a fejem, hogy akik efelől döntenek, vakok, hülyék, vagy struccok????

    Másrészt a klíma téma a legdurvább, mert semmit sem tehetünk egyénileg. Elolvashatjuk. Élvezhetjük a kisebb gázszámlát. Kétségbe eshetünk a gyermekeink miatt. Odébb költözhetünk. (hova??) Sehova nem kéne, ha lennének víztározóink….

  20. Ez 0,8 fokos emelkedés csak átlag. A Jeges-tenger vidékén 7 fokot emelkedett az átlaghőmérséklet. Aki elég régóta él, az meg tudja különböztetni egymástól a régi teleket és nyarakat és a mostaniakat is, mégcsak 150 évesnek sem kell lenni.

  21. 20: Milyen hamar elfelejti mindenki Bős (Gabcikovo)- Nagymaros sztorit. Emlékeim szerint a civil mozgalmak -Duna Kör-/meg valószínűleg a pénzhiány/ hatására állították le magyar részről.

  22. A melegedés jöhetne, ha nem járna aszállyal…. de jár basszameg.
    Mit termeljünk? Kaktuszt? Mit tenyésszünk? Tevét, esetleg gekkót? Ahhoz meg még hideg van….

  23. Minek a kátrány?
    Százszor be lett linkelve már a “Vízönellátó” honlapja, most néztem videókkal is bővült.
    Ország József a betont ajánlja, esetleg kicsempézve a könnyebb takarítás végett.
    Lappancs 😀 Jó szó!

  24. 22- Valóban, igazad van, totál elfelejtettem. De most hogy mondod, tisztán emlékszem, hogy apám őrjöngött a leállítás miatt.
    Én meg akkor még nem voltam tisztában a jelentőségével, lévén gyerekszerűség.

  25. 24:
    A vizaknát 1980-ban építettem. Ezért a kátrány. de most ki fogom csempézni.

  26. 21: Manapság nincs akkora hó, mint régebben. 1960-70-es években akkora havazások voltak, hogy a drótkerítések felett járkáltunk. Idén eddig nálunk cca. 1 cm hó esett, ami egyből el is olvadt. Lehet érzékelni a különbséget. Az aszályos évek is gyakoribbak, mint a csapadékosak.

  27. 12: “Apropó, tudtok olyan “vödröt”, ami 20 cm átmérőjű csőben elfér? ”

    Talpszelepes merítőt csinálj. Egy 110-es PVC csőből levágod a vízmélységhez passzoló (annál rövidebb!) darabot. Az aljára csinálsz sk., vagy esztergályossal egy záróelemet, amiben nagy átmérőjű kúpos furat van (felülről lefelé csökkenő átmérővel természetesen). A záróelemet víz tömören beragasztod a cső végébe, felülről beleteszed a kúpos furat középméretének megfelelő golyót (legjobb a gumi, de más is megteszi, aminek nagyobb a fajsúlya mint a víznek. Ha könnyebb, akkor sincs nagy gáz, de egy pálcából készített kereszttel, vagy egy fém hálóval le kell zárni a kúpos furat tetejét, hogy a golyó ne tudjon felúszni.) és kész. A vízbe leeresztve a golyó nyit, a cső megtelik vízzel (nem kell döntögetni mint a vedret). Felhúzva a vízoszlop nyomása zárja a golyót, felhúzod, kiborítod, örülsz.

  28. 28: Néztem a neten, létezik még a kúpos kiképzésű tűzoltó vödör. Az ötletedet felhasználva, elég annak az alját pár helyen kifúrni, és akár gumilabdával megoldani a zárást. /Hozzáteszem, hogy ez csak agymenés, de akár működhet is. 🙂 /

  29. 21:

    Így van ez az átlagos, és mivel a sarkvidékeken a legnagyobb a változás, nálunk valószínűleg kisebb a változás.
    Ha elég idős valaki, akkor persze könnyebb összehasonlítani a teleket és a nyarakat, csakhogy épp az a helyzet, hogy korábban is volt még olyan tél is, hogy szinte nem is volt tél, februárban már ültettek mindent és meg is maradt, de ugyanakkor olyan nyára is volt a 20. században, amikor kabátban kellett aratni.

  30. Talpszelepnek megteszi a szerelvény boltban kapható visszacsapó szelep (lábszelep). Ebből 1″, vagy 2″ méretet veszel, majd egy kis kreativitással* ráapplikálod a cső ( tűzoltó vödör, bili, fürdőkád, kinek mi tetszik, illetve mi van) aljára.

    *: szerelvény boltban kapható szerelvények, szűkítő, közdarab, stb + epoxi ragasztó

  31. 27:

    Így van idén nagyon kevés hó esett. De nagyon jól mutatja ennek jelentéktelenségét, hogy például tavaly viszont elég sok esett, tavalyelőtt meg rengeteg és ezek meg is maradtak. Olyan havak voltak ezek, amilyenre utoljára 98-ban volt példa.

  32. 1, abcug
    A kollektormező egy részét olcsóbb letakarni, mint egy nyitott medencét építeni + gépészeti kialakítás.

  33. Én csak 22 vagyok, de saját szemszögemből érzékelem a melegedést. 12-14 éves koromban október végén iskolába menet átsétáltam a hóhatáron (Fantasztikus élmény volt kilépni a faluból és az erdőn látni a behavazást. Aki nem látott még ilyet nem is hiszi el, hogy volt egy sáv, ahol az esőlé és a hó találkozott…), decembertől pedig sífelszerelést használtam, hogy suliba jussak (Igencsak elszigetelt faluban éltem, Püspökszentlászló, iskola 4 kilométerre volt.). Ehhez képest apámmal, amikor mostanság beszélgetek, azt meséli, hogy leesett a hó, aztán elolvadt. Már gyakorlatilag évek óta. Nem volt olyan tél, amikor ténylegesen 3 hónapra behavazott volna. Most egész évben tud járni kocsival. Akkor legalább 2-3 hét volt, amikor nem lehetett személyautóval, kisbusszal lejutni a faluba, mert a hókotró is elakadt.

  34. 37. Ezt a lapot már kijátszottam, nyáron a negyedét letakarom de még így is túltermel. Nem szeretnék viszont lemondani a kényelemről ami megérkezik az első tavaszi napsugarakkal, mert amúgy fatüzeléssel fűtöm a bojlert (és a lakást) így marad a medence. Nem olyan sokból megvan, nagy élmény, és úgy akarom megoldani, hogy télen is üzemeljen persze akkor fatüzeléssel.
    Hóban kint fürödni a medencében az nagyon nagy élmény, főleg a gyerekeknek, vagy egy “partifűtött” társaságnak.
    Elvileg télen télikertként kéne valahogy üzemelnie, nyáron nyitható tetővel. Tervezgetem már egy ideje…

  35. 38: nálunk, Csíkszereda környékén minden télen mentünk szánkózni, sízni a közeli dombokra.
    Most pedig fel kell menjünk a Hargitára, mert csak ott van elfogadható hómennyiség.
    Kevés hó esik és az el is olvad viszonylag hamar.
    A hőmérsékleti értékek: régen gyakori volt a -20, -30 közötti hőmérséklet. Mostanság nincs kevesebb, mint -15.

  36. 38:

    Butaság. Régebben is voltak enyhe telek, egyszerűen az emberi emlékezet szelektív, főleg ha egy kicsit irányítva van a média által.
    Korábban a technika miatt volt olyan, hogy a hókotrók elakadtak, de azért azt tudni kell, hogy a technikai fejlődés ellenére is még tavaly is záródott el település a hó miatt, tavalyelőtt pedig kifejezetten sok.
    Csak ugye manapság egy főt téma a globális felmelegedés, és az emberek agya erre jár és ezzel a januárral példálózik, holott nem ez az első ilyen január, ráadásul már az 1-2 évvel ezelőtti nagy havazásos telekre sem emlékeznek, de ha megemlítem, akkor biztosan mindenkinek bevillan, hogy valóban így volt. Na most ezután badarság azt gondolni, hogy a tavalyi tél és az ide tél közötti tegyük fel 3 fokos eltérés a globális felmelegedés jele.

  37. 40:

    Akkor ezzel azt akarod mondani, hogy nálatok kb. 10 fokos a felmelegedés pár évtized alatt? Ne komolytalankodjunk már…

  38. 42: én nem mondtam, hogy átlaghőmérséklet, csak hogy -20 és -30 mostanság nincs… kb tíz éve még előfordult.

    38: persze, voltak enyhébb telek, de mostmár vagy 6-7 éve nincs elég hó a telek folyamán a közeli dombjainkon.

  39. 41:
    Engem kifejezetten bosszant, amikor valaki badarságokat terjeszt és utána köti az ebet a karóhoz. Ha cáfolni akarod a közvéleményt, akkor a magyyar meteorológiai szolgáltattól szerezz be adatokat visszamenőleg és állj azokkal elő. Az én tapasztalataim szerint, a 40-es években a budai hegyekben kitűnő hó volt december elejétől márciús végéig. Ez még a 60-as években se változott, amikor sítúrákra jártam. A 70-es években Borosjenőn a ház körül olyan hó volt, hogy utat kellett vágni bele és 120 cm hófalak között közlekedtünk. A háztól a kapuig 80 méteres kibetonozott lejtő van. Telenként a 90-es években 3-4 héten át nem tudtam feljönni kocsival. 2000 után csak néhány napot nem tudtam feljönni. Az idén már januér 25 van, de még minden nap fel tudtam jönni. Igaz, esett hó, de el is olvadt. A 70-es években a fügefáimat ha nem takartam be télre, akkor lefagytak tövig. Évek óta nem takarom be őket és semmi gond. Ezek tények, azt vonsz le belőlük, amit akarsz.

    Az elzáródott települések az orkán erejü széltől van. Az időjárási szésőségek pedig a globális melegedés következményei.

  40. Vasgerinc kollega nem akarja elhinni ennyi…amint látja a grafikonon jól látszik hogy évek múltával egyre kisebb mind a nyári időszakban mind a téliben a jég kiterjedése ha valaki ezt a kicsi szemével nem látja akkor nem lehet vele mit kezdeni mert ezek tények.
    Én a magam részéről úgy saccolom,hogy ez arra fog vezetni,hogy a szép lassan csökkenő jégnek egyre kevesebb a hűtő hatása az által,hogy kisebb a felülete és a tömege szóval ha nem történik valami akkor nem lesz jég és akkor még melegebb lesz mert nincsen 4-14 millió négyzetkilométer jégpáncél,arról nem beszélve,hogy a jégfelület több napsugárzást visszaver mint amennyit az északi tenger(nem befagyott állapotban),tehát elvileg a jég nem fog hűteni a jég nélkül meg még több hőt vesz fel a tenger így nagyon érdekes fejlemény várható de én nem vagyok klímatologus 🙂

  41. 46.
    Obama bejelentette, hogy az ország energetikai függetlenségének biztosítása érdekében engedélyt adott a tengeri talapzatban rejlő potenciális kőolaj- és földgázlelőhelyek háromnegyedének megnyitására.

  42. A globális felmelegedés ellen nem lehet tenni semmit, mert az emberi ráhatás minimális, akárhogy is szajkózzák. Korábban is voltak jégkorszakok, aztán melegebb időszakok, pedig még ember sem élt a földön.
    Ami nekünk maradt, az az alkalmazkodás, kár a “megakadályozására” pénzt, időt, energiát fecsérelni, ahelyett, hogy az alkalmazkodásra költenének.
    Persze világos, hogy mivel ezek nagyon lassú folyamatok, egyetlen kormány sem fog rá költeni, mert azt nem tudná eladni a választóknak, hogy most azért ölünk valamibe ezermilliárdokat (a napi égető egyéb gondok helyett, pl BKV), hogy majd 500 év múlva az utódok túléljék.
    Tehát marad az egyéni alkalmazkodás (survivor of the fittest) és ezáltal működni fog újra, az ember által megakadályozni kívánt evolúció (az életképtelenek életben tartása mások kárára, amivel az életképesek túlélését is kockára teszik).
    Ki sem alakultunk volna ezen az alapon és most nem vitatkozhatnánk ezen, ha a “törzs” menekülés közben állandóan magával hurcolta volna a nyomorékokat, elmebetegeket, leromlott állapotúakat.
    Érdekes módon, az állatok mind épek, egészségesek. Amelyik nem az, az legfeljebb néhány hétig él. (legfeljebb az ember tart életben egyeseket).
    Tehát mivel óriásira nőtt az emberiség létszáma (ez az elsődleges probléma), a “kataklizmák” le fogják csökkenteni (természeti csapások, klímaváltozás, háborúk, járványok stb..) és eközben ÁTLAGOSAN a legrátermettebbek fognak életben maradni.
    Tudom, hogy sokaknak ezek szörnyű kijelentések, de a világ így működik, azt senki nem gondolhatja, hogy majd egyszer 1000 milliárd ember fog élni a földön és ha nem, akkor ki fogja eldönteni, hogy ki igen és ki nem? Sorsolással?
    Akkor már igazságosabb és előremutatóbb a “túlélési” képességek érvényesülése.

  43. 48:
    Ne izgulj, itt mindenki edzett, de azt az 500 évet faragd le egy kicsit, mondjuk 5-10 évre. 🙂

  44. 43: Pedig ebből elég könnyű erre a következtetésre jutni. Eddig a leghidegebb mondjuk -25 volt, most -15, akkor ezzel párhuzamosan a többi időszaknak is kb. ennyivel kellett nőni átlagosan. Például a nyári maximumnak az eddigi mondjuk 20 helyett 30 kellene, hogy legyen. máskülönben miért pont csak télen érződik a globális felmelegedés?

    44: Ez az amikor az ember emlékei megtévesztőek. Valóban jók lennének hivatalos adatok, de a hivatalos adatok tizedfokokról beszélnek, ez lehet következménye ilyesminek? Tudom ez globális és átlagos hőmérséklet és okozhat szélsőségeket a globális felmelegedés (így könnyű a meleg mellett a hideget is a globális felmelegedésre fogni), de szélsőséges az hogy a tél enyhe és nyári kánikuláról beszélünk? Nem itt Magyarországon felmelegedésről beszéltek, és a tünetek, amiket itt leírtok nagyságrendileg nem egyezik a hivatalos mérési adatokkal.
    Globális felmelegedés van, de többek között a média hatására is, az emberek már mindent ennek a számlájára írnak, és mindent ennek tudnak be.
    Több 2000-es évben is volt aszály, azt mondták, hogy az a globális felmelegedés miatt van, és arra kell számítani, hogy 50 év múlva itt Szicíliai klíma lesz. Aztán jöttek a nagy esőzések, egy évig szinte folyamatosan esett, akkor azt mondták, hogy ez csak a kezdet, mert most már egyre több eső lesz ezen a területen. Értem én, hogy ilyen szélsőségeket is okozhat, de akkor nem így kellene nyilatkozni. Nagyon úgy tűnik, hogy először történik valami, akkor azt megvizsgálják a felmelegedés szemszögéből, kitalálnak rá valami összefüggést, gy alakítják át a modellt, aztán legközelebb megint és így tovább.

    45: Félreérted. Én nem mondom, hogy nincs felmelegedés, tudom hogy van, ezt mérések igazolják, én csak azt állítom, hogy az emberekben vízionálódó képek sokkal nagyobb hőmérsékeltváltozásnál kellene, hogy bekövetkezzenek, nem tizedfokok esetén.

  45. Ha geddon van, Tibor bá-nál még található 100 liter benzin:-)

  46. Meg egy kalasnyikov a cseréplécek mögött 🙂 ja meg 4 dögnagy kutya

  47. 53: Kalasnyikov az nem jó, múltkor meggyőztek, hogy az csak 50 m-ig jó, Tibor bá-nál meg 80 m-re van a kapu. 🙂

  48. 47!
    Már Putyin is oda készül..

    48!
    “és eközben ÁTLAGOSAN a legrátermettebbek fognak életben maradni”.

    Én már felvettem a box kesztyűt,aki ellenkezik annak oda csapok.. 😀

  49. 53!
    Leltározunk Tibor bánál?
    Meg van kútja,meg egy kis tüzelője,némi kis élelem,jó lesz jóban lenni vele..Nem haragszom.. 😀

  50. 54. Hát azt olvastam, de nem volt kedvem beleszólni, azt hiszem 100 méterig nem kell irányzékot állítani. 🙂 de rég volt már lehet, hogy tévedek

  51. Negyedik éve medencézek, és ez alapján ÁLLÍTOM, hogy vizet fogyasztásra tárolni csak úgy, hogy egy akármivel (kátrány vagy akár medencefólia) “kibélelt” ciszternában van a víz: LEHETETLEN. Öntözésre esetleg, de ennyi.
    Forgatni+szűrni és csírátlanítani kell.

  52. 58:
    Ebbe bele lehet hülyülni. Idejön xy, nagy nehezen, vért pisálva beleverünk néhány alapismeretet, és akkor eltűnik. Jőn yx, aki az előzőeket nem olvassa el, és mindent kezdhetünk előlről! 😀

    Víz tárolásnál senki se gondol ivásra. Arra ott van a palackozott víz, és a víztisztító, amiről a “szakirodalmat” a múltkoriban meg lehetett rendelni.

    A klímát és az időjárst ne tessék összekeverni. Régi hiba. A 0,8 átlaagos melegedés nem azt jelenti, hogy ennyivel melegebb egy adott helyen a maximum nyáron és a minimum télen. 1200 kibaszott poszt van a honlapon. tessék őket egy-egy témában visszakeresni, és ha van ezek után meg nem világított, ki nem tárgyíat topik. Na akkort neki lehet esni.

  53. 59:

    Hol volt KONKRETIZÁLVA, hogy mire? Az, hogy neked tiszta, hogy mire, az egy dolog, de ha valaki csak olvassa, az melyik hozzászólásból jön rá? Ha volt ilyen, csak átsiklottam volna a második átolvasásra is, akko’ bocsi.

  54. 48,

    A rátermetség és a felkészűléssel dúsitott túlélési képesség csak a klimaváltozás első hullámában fog érni valamit, aztán ,amint megjelennek a tropusi virusok és betegségek , lappangó parazita fajok és gombák ,amik mint a florára,mint pedig a faunára rátelepednek – a túlélők álmainak is lőttek.
    A felmelegedés következtében nem lehet tudni ,hogy hol és mikor tűnik fel egy az előzőnél sokkal ellenállóbb bacilustörzs, amely újabb járványok kitörését okozhatja.Az éghajlat felmelegedése minden betegség és korokozó melegágya.
    Erre sehogy sem lehet felkészűlni,de nagyon is benne van a pakliban.

  55. 59. a klíma változás legközvetlenebb következménye nem az időjárás anomáliákban csapódik le? Mi emberek nem az időjárás szeszélyességén és szokatlanságán keresztül leszünk érintve? Szerintem a kettő nem keverhető de szét sem választható.

  56. egy kis adalék (independent cikk alapján):
    Tudósok szerint, több 100 millió tonna metán van elzárva, a szibériai „örök” jég alatt. De a jelek szerint már nem sokáig. A korábbi becslések kb 8 millió/év/tonna kibocsátással számoltak az adott területen, de a legújabb kutatások szerint jóval alulbecsülték a valós értéket. A Jeges tengeren km-es átmérőjű nagyon intenzív metánbuborékok törnek fel a felszín alól és jutnak közvetlenül az atmoszférába. Mivel a metán kb 20x erősebb üvegház hatású gáz mint széndioxid a kutatók attól tartanak, hogy drasztikus mértékben gyorsulhat fel az egyébként sem lassú ütemű felmelegedés, okozva ezzel még szélsőségesebb időjárási körülményeket.
    Pozitív visszacsatolás….

  57. 51, Vasgerinc:
    Neked a 2009. évi 8 hónapos aszály az smafu ? A Duna gyakori alacsony vízállása ill. az Alpok gleccsereinek visszahúzódása tény.

    47, László:
    Az iráni olajembargó bevezetése miatt, a keresletet továbbra is ki kell elégíteni.

  58. 62:
    Az időjárás emberemlékezet óta teli van anomáliákkal. Ezeket újabban a szkeptikusok akarják felhasználni tagadásra. Pl. 40 cm hó Washington utcáin – Hol itt a melegedés? A Föld átlagosan 0,8 °C-al melegebb, mint 50 éve, de…. az egyenlítőnél szinte semmi emelkedés, az Északi-sarkon + 7°C. A több hő, tőbb párolgással jár. Ami felmegy annak le is kell jönni. Ezért hevesebb esőket tapasztalnak, ami áradásokhoz vezet. Ezek a jelenségek mind tapasztalhatók. Magyarországon is vannak helyi jelensgek. Pl. A nagyalföldi ásott kutak 3 méterről lesüllyedtek 8 méterre, ha ki volt addig ásva, ha nem, akkor kiszáradtak. Nálam nem fagy el a füge. A füge vastag ága kibirja a – 15 °C is, de csak rövid ideig, mondjuk egy éjszaka. De több napon át nem. Tehát már évek óta nincs több napon át tartó -15 °C. Gyerekkoromban (1950) karácsony és újév között (iskolai szünetben mentem le) -25 °C volt. Konkrétan emlékszem rá, mert a földrajztanár megbízott a hőmérséklet feljegyzéssel, amiből grafikont készítettünk. Én tényekről beszélek, nem okoskodok, mint sokan és akkor kioktat, hogy rosszul emlékszem.

    63:
    Másfél éve volt erről egy poszt. 🙁 A keresőbe írd be, hogy METÁN meg fogsz lepődni. 🙂

  59. Azért én ezt a vízkérdéses dolgot átgondolnám. Ha a probléma valós lesz a tárolás mint olyan mindenképp másodlagos probléma. A legjobb tárolási rendszer-módszer sem fogja megoldani a forrás problémáját. Márpedig ha nincs megfelelő vízforrás akkor egy jól kiépített tároló is csak átmeneti vagy éppen hasznavehetetlen eszköz lehet. Tibor bá említi hogy neki egy 20m-es kútja van. Gyanítom hogy ez még csak az első talajvíz alatti, homok és kavicsos rétegben levő víz. Ha ezt a réteget elkezdik többen megcsapolni, idővel elkezd fogyni ebből a rétegből a víz. Mélyebbre már kevesen mennek le. És gyanítom, hogy ha majd áll a bál, még nehezebb lesz találni valakit aki képes lesz fúrni 80-100 méteres kutat.

  60. 66:
    Én rendkívül kedvező helyzetben vagyok, mert egy 450 méteres hegy lejtős lábánál fekszik a telkem. A telek és a hegyoldal között már csak az állami erdő van. Vizgyüjtő maga a hegy. A talaj murvás, agyagos hordalék. A záróréteg kb. 17 méter mélyen van nálam. Engem nem tud senki megcsapolni, mert én vagyok legfelül, a víz tőlem szívárog lefelé. De más esetekben amit írsz az természetesen valós.

  61. 59:

    Nem hiszem, hogy bárki is azt állítaná, hogy mindenütt 0,8 °C-kal melegedett volna a hőmérséklet. Vannak területek ahol ennél jóval többel nőtt az átlaghőmérséklet, vannak ahol átlag alatti mértékben nőtt, és van ahol csökkent. Ez természetes. Ettől függetlenül azok az érzékelések, amelyeket itt és máshol is olvasni/hallani nem ettől függenek. Tél és tél, nyár és nyár, év és év között sokkal nagyobb ingadozások vannak, mint amennyit ez a globális felmelegedés okoz.
    Én pedig a mérésekben jobban bízom, mint az emberi emlékezetben.
    Az emberi agy például hajlamos a pozitív emlékekre jobban visszaemlékezni, mint a negatívakra, ez köztudomású. Nem is tartozik ide, csak azért írom le, hogy lássuk mennyire megtéveszthet minket, főleg ha van egy kis befolyásoltság mondjuk a média irányából. Emiatt természetes dolgokat is annak tudunk be, ami ömlik a médiából.

    Egyébként én olvastam több klímával kapcsolatos posztot is itt, de például a legutóbbiban (701) hozzászólásomra nem is érkezett válasz.
    Emellett többször hozták ennek a blognak a posztjait máshol vitákban, és hát eléggé szét lettek szedve.

    64:

    Nem hiszem, hogy említettem volna ilyen dolgokra, hogy smafu, vagy hogy ne említettem volna, hogy többször is volt aszályos év.

    65:

    Nem mondtam, hogy rosszul emléxel, csak azt hogy bizonyos dolgokra emléxik az ember, másokra meg nem. Én sokkal fiatalabb vagyok és én is emléxem olyanra a 90-es évekből, hogy -27 °C volt Karácsonykor, amire én is pontosan emléxem, mert biciklivel kellett még elszaladnom valamiért. Az ilyenekre emléxik az ember, arra nem amikor 0 °C volt, mert nem extrém dolog. Ezért mondom, hogy megtévesztenek minket az emlékeink, amire rásegít a média mocska.

  62. A szélsőséges időjárás miatt meg ekll erősíteni házainkat ( vihar-tető, vízelvezetés) valamint a szárazság miatt egyéni víznyerés és tartalékolás kell.
    Azért is váltani kell “egyéni vízgazdálkodásunkon”,mert vezetékes víz árát mesterségesen tartják alacsony szinten. A Balatonnál most is 1100ft/m3
    Tibor Bá 240 m2 tetőjéről lazán meg lehet fogni 40 m3 vizet, ami 40.000 ft.
    Pl. egy 40 m3 es 6x4x2 m es medencét, amit srandolásra is lehet használni, megépítenek egymillióból, gépészet nélkül. Az algésodással nem kell törődni, mert az alga nem mérgez, nem fertőz, én sem tisztítom soha a vizet.
    Aki nem szereti a zöld vizet, az vegyen a halasnál vizibolhát /bolharák/, az majd kieszi belőle. 🙂

  63. 65:
    A cikk amit olvastam 2011 decemberi, ezért nem merült fel bennem, hogy lerágott csont. A metánról biztosan volt már szó, de az iromány szerint a kitörések intenzitása ill nagyságrendje az ami érdekes. És erre 2010-ben még nem számítottak.
    gugli+indepentent+metan

  64. Én is emlékszem mínusz huszonix fokos télre a kilencvenes évekből. Ugyanis édesapám mesélte, hogy gyerekkorában megnyalt minusz húsz fokban egy darab vasat (korlátot) és a másodperc tört része alatt odafagyott a nyelve, ami szörnyű fájdalmas sebet okozott. A történet addig motoszkált bennem, hogy iskolából hazaértem, és egy pillanatra megnyaltam a kilincset. (borzalmas fájdalmas seb, komikus jelenet, nem részletezem. A sztorit elmondtam a fiaimnak, apám történetével együtt,és 1994- ben született elsőszülöttem ki is próbálta a dolgot. A többieknek nem volt rá módjuk, mert azt hiszem ezek után eltitkoltam előlük a családi “hagyományt”, de talán amúgy sem volt olyan hideg tél azóta. Most már nyalogathatjuk a kilincset napestig, sérülés nélkül…

  65. 72:

    Persze, de éppúgy ez sem mértékadó, csak azt akartam prezentálni, hogy az emlékeink hogyan működnek és mennyire megtéveszthetnek a témában. Egyébként 20 körüli hidegek voltak nem olyan régen is, mert 2008/2009 vagy 2009/2010 telén is volt olyan élményem, hogy rendszeresen jártam biciklivel -20 fokban mindegy hová pár napon keresztül. Nyilván nem tartott az egész télen keresztül, de voltak ilyenek. Ezért is hihetetlen számomra az is, hogy Csíkszeredán már nem szokott 15 foknál hidegebb lenni, hiszen nálunk (ahol azért jóval melegebb van általában) is volt 2010 decemberében kb. egy héten keresztül.

  66. 71:
    A kedvedért viszakerestem a metán posztot és felraktam előre.

    73:
    Üsd be a keresőbe (231) – ki fog derülni, hogy az emberi agyról se nagyon lehet itt újat mondani.

  67. 74:

    Elolvastam, jó kis cikk, bár egy ponttal vitatkoznék, de ez most nem ide tartozik.
    Isten ments, hogy azt gondold, hogy kötekedni járok ide, én csak tettem egy meggyőződéses megjegyzést, amit meg is indokoltam, még ha lehetnek is nézetkülönbségek. Az agyat csak az emlékek miatt hoztam szóba, amiről nincs szó a cikkben, de nem is érdekes ez sem.

  68. Azt hiszem, hogy ez a hét jó bizonyítéka lesz annak, hogy nem szabad messzemenő következtetéseket levonni rövidebb időszakú jelenségekből. Lehet, hogy a sarkon olvad a jég, de abból azt a következtetése levonni, hogy lesz 5-6 hét kánikulánk csacsiság. Egyértelműen látszik, hogy egy kis keleti áramlat és máris sz@rrá fagyunk itt Magyarországon. A sarki és a magyarországi időjárási összefüggéseket is óvatosan kell kezelni, nem még azt hogy a januári sarki időből a nyári időjárásra következtessünk.

  69. Idő közben sikerül OMSZ adatokat találni a magyarországi időjárásokról 1900-ig visszamenően:

    http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evszazad_idojarasa/

    http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evtized_idojarasa/

    http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evszakok_idojarasa/

    Ezekből elég egyértelműen az olvasható le, hogy semmi rendkívüli dolog nem történt sem az elmúlt évtizedben, sem az előtte lévő három évtizedben. Kilengések voltak mindig, most is vannak.
    Ezért mondom, hogy az embert megtévesztik az emlékeik. Itt is állította valaki, hogy régen olyan volt a tél, hogy november végén leesett a hó, aztán márciusban olvadt csak el. Történt ilyen is (pl. 87-ben is), de nem ez volt az általános, csak az emberben az ilyen jobban megragad. Bennem is ugyanígy ezek ragadnak meg, törni kell az embernek a fejét, hogy a nem érdekes emlékek is előjöjjenek. A mostani hideg kapcsán is az jutott eszembe, hogy most rendkívüli hidegről beszélnek, pedig két éve is volt -20 °C, csak mondjuk nem ilyen tartósan. Akikkel pedig beszélhettünk időjárásól, ők meg 02/03. vagy 03/04 telére emlékeznek úgy, hogy majdnem végig megmaradt a hó, erre egyébként én sem emlékszem.

  70. 79:

    Úgy látom továbbra is félreértés van, bár én emögött már inkább szándékosságot sejtek. Azt hiszem többször leírtam, hogy nem tagadom a globális felmelegedést, tudom hogy az van, és ez valóban ahogy írtad, szépen látszik is.
    Itt mi arról vitáztunk, hogy valóban érzékelhetjük-e ezt a változást úgy, amilyen módon itt le lettek írva, vagyis hogy -20-30 helyett csak -15 van, telente nincs annyi fagy, stb.
    Én erre írtam ezt, sőt tán épp te vetetted fel, hogy jó lenne visszamenőleg adatokat találni erre, hát itt van. Ráadásul ugye ez a 0,8 °C 100 évre vonatkozik, tehát még a te életed mércéjével vizsgálva is ennél kevesebbet kellet tapasztalni.

  71. 80:
    Abban valóban igazad van, hogy az emberi memória eléggé bizonytalan eszköz. De adtam támpontokat. Például a füge bokraimat, amelyek a 70-es években rendre elfagytak minden télen. Most meg évek óta nem. Erre azért nem nehéz emlékezni. Másik konkrétum, hogy évdek óta megy a játék, hogy fehér lesz-e a karácsony van fekete. 30-40 évvel ezelőtt ez nem volt kérdés, mert mindig, kivétel nélkül havas volt. 30 éven át építettem a telkem, házam. Állandóan beton munkák voltak. A 70-es években november második felétől már nem mertem betonozni, mert szét fagyott. Mostanában december első felében is lehet betonozni. Vagyis nincs -5°C-nél hidegebb. Van tehát személyes tapasztalat, csak a legtöbb ember hasból beszél, ráadásul halál magabiztosan adja elő. Ez alakította ki benned az ismertetett vélekedést.

  72. A füge bokrok valóban támpontok lehetnek, amennyiben az érzékenységük épp abba a tartományba esik, ahol ez a kis mértékű melegedés történik. Az egyébként az OMSZ-es grafikonokon is látszik, hogy az utóbbi 4 évben mindig a 20. század átlaga fölött volt a középhőmérséklet )bár egyre csökkenő mértékben), de ebben sincs semmi rendkívüli, nem először van ilyen.
    A többire megint azt mondhatom, hogy ezt cáfolják az OMSZ-es grafikonok, de ha ennek nem hiszel, akkor gondolj bele abba, hogy vajon miért van az a rengeteg népi jóslat, mint a Katalin napi, meg a mai, stb. Nem az a lényeg, hogy ezek beválnak-e vagy sem, hanem az a lényeg, hogy ha például a katalin napi jóslatot nézzük, nyilvánvalóvá válik, hogy a Karácsony közel sem volt mindig fehér. De ez csak egy példa, rengeetg népi jóslat van, amiből le lehet szűrni, hogy bizony ritka volt az olyan, hogy három hónapos folyamatos igazi téli időjárás volt.

    A betonozáshoz még annyit, hogy azt is befolyásolta a te változásod, viselkedésed, stb. hiszen például az idei november is hideg volt, nálunk nem volt ritka a -7-8 °C, ráadásul ez átlag alatti november volt (ez nagyon jól leolvasható a Nasa méréseiről is), tehát szó sem lehet arról, hogy régen ez normális lett volna. Az, hogy egy november olyan mint a 2010-es, vagy a 2011-es sokkal inkább befolyásolja az éppen akkor arra járó áramlat, mint az a 0,8 °C. Ha nem így lenne, akkor azt is mondhatnánk, hogy lám mekkora lehűlés van, hiszen 2010-ben még vakoltunk, idén meg már kimenni sem volt kedvünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük