(J.V.- 105) A NASA jelentése szerint 2010 január-szeptember közötti időszak az eddig mért legmelegebb globális hőmérséklet

A jövőnk véget ért!Egy hónappal ezelőtt a NASA jelentése szerint a globális hőmérséklet 2010 január és augusztus közötti időszakban az addig mért legmelegebbje volt. Ezután olvasható volt egy fantasztikus analízis: „2010 július – Hogyan néz ki a globális melegedés” (July 2010 – What Global Warming Looks Like) amiben említést tettek arra, hogy a 2010-es év „valószínűleg” a legmelegebb lesz, amióta feljegyzik a mérési adatokat. A trend szeptemberben folytatódott, és ahogy megyünk előre az évben, most október közepén a „legmelegebb” jelző elnyerése egyre valószínűbbnek tűnik. Egy árnyalattal magunk mögött hagyhatjuk 2005-öt és 1998-at, mint a legmelegebb éveket, annak ellenére, hogy elkezdődött egy közepes erősségű La Niña periódus, ami közismerten hűtő hatású, és a NOAA szerint kitart a 2010/2011-es tél végéig. Ennek ellenére már nem valószínű, hogy elégséges a 2010-es rekord megakadályozásához.

g

Ez a 2010-es rekord egyfelől meglepő, mert a Naptevékenység minimumán vagyunk. Másfelől pedig bizonyíték (akiknek erre szükségük van), hogy bizony a globális melegedés emberi tevékenységnek köszönhető, nem pedig egy természetes hullámzás eredménye. Az alábbi ábrán egyértelműen felmérhető, hogy 2010-ben a NASA mérések szerint a Föld atmoszférájának a melegedése rekordértékű.

g

A NASA közlemény a fenti grafikonnal kapcsolatban eléggé egyértelmű (csoda, hogy az amerikaiak nem figyelnek rá, hiszen az ügynökség az övék):  „Arra a következtetésre jutottunk, hogy az elmúlt évtizedben a globális hőmérséklet gyorsan emelkedett, és a globális melegedési trendben (0,15…0,20 °C/évtized), ami az 1970-es évek végén indult be, nem állt be csökkenés.” Ami pedig a 2010-et illeti, a következő hőmérséklet rekordok születtek eddig:

Fehéroroszország: 38,9 °C, 2010.08.06. – korábbi rekord 1946.08.20. 38°C.

Ukrajna: 42,0 °C, 2010.08.12. Lukhansk – korábbi rekord 2007.07.20. 41,3 °C.

Ciprus: 46,6 °C, 2010.08.01. Lefkonika – korábbi rekord 1888.07, de bizonytalan.

Finnország: 37,2 °C, 2010.07.29. – korábbi rekord 1914.07.09., 35,0 °C.

Kvatár: 50,4 °C, 2010.07.14.

Oroszország: 44,0 °C, 2010.07.11. – korábbi rekord  1940.08.06. 43,8 °C.

Szudán: 49,7 °C, 2010.06.22. – korábbi rekord 1987.07. 49,5 °C.

Nigéria: 48,2 °C, 2010.06.22. – korábbi rekord 1998.05.24. 47,1 °C.

Szád  Arábia: 52,0 °C 2010.06.22. – korábbi rekord 51,7 °C dátum ismeretlen.

Csád: 47,6 °C, 2010.06.22. – korábbi rekord 1961.06.09. 47,4 °C.

Kuvait: 52,6 °C, 2010.06.15. – korábbi rekord 2007.07.27. 51,9 °C.

Irak: 52,0 °C, 2010.05.14. – korábbi rekord 1939.08.08. 51,7 °C.

Pakisztán: 53,5 °C, 2010.05.26. – korábbi rekord 1919. 52,8 °C.

Burma: 47,2 °C, 2010.05.14. – korábbi rekord 1980.05. 46,0 °C.

Szt. Heléna-sziget: 34,9 °C, 2010.03.25. – korábbi rekord 2003.04. 33,0 °C.

Salamon-szigetek: 36,1 °C, 2010.02.01. – korábbi rekord 35,6 °C.

Kolumbia: 42,3 °C, 2010.01.24. – korábbi rekord 2002.05. 42,0 °C

És ugye még nincs vége az évnek, hiszen a déli féltekén most indul a „szezon”. Igen, az időjárás változik, ingadozik össze-vissza, szeszélyes. Olyan azonban 131 év alatt még nem fordult elő, hogy egyetlen év alatt ennyi helyen legyen rekord meleg. Tudóshoz méltóan Hansen (be kell őt mutatnom?) nem állítja, hogy mindezt a globális felmelegedés okozta volna. Ehelyett az mondja, ha feltennék neki a kérdést, hogy „A közelmúltban bekövetkezett szélsőséges időjárási események előfordulhattak volna-e, amennyiben a széndioxid az ipari forradalom előtti szinten, 280 ppm értéken maradt volna?”, akkor azt válaszolná rá, hogy nem. Ez azt jelenti lefordítva az átlag ember nyelvére. Egyetlen meleg rekordról se állítható, hogy a globális felmelegedés következménye, de összességében a 17 rekord melegre nincs más magyarázat. Előrejelzésekkel kapcsolatban egy tudós csak „valószínűségekről” beszél, amit a szkeptikus újságírók imádnak félremagyarázni.  

Ez a múlt, de sokan szeretnénk tudni a közvetlen jövőt. Nos, október elsején a CLIMATE PROGRESS-ben megjelent James Hansennek egy nagylélegzetű dolgozatában a következőt állítás: „Nagyon valószínű, hogy 2012-ben a globális hőmérséklet minden eddigi rekordot meg fog dönteni.” Hansen magyarázata a következő: Adva az „El Niño – La Niña” domináló hatása a rövidtávú hőmérséklet változásokra, valamint a Niño index és a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása közötti szokásos időeltolódás, nagymértékben valószínűtlen, hogy 2011-ben új globális hőmérséklet rekord születik. [lefordítva nem tudósok részére: 2011 nem lesz melegebb, mint 2010 volt]. Viszont, valószínű, hogy 2012-ben a globális hőmérséklet új csúcsot dönt. A fő ellentmondás attól van, hogy a jelenlegi La Niña időtartama egy további évre áthúzódhat, amit ezt néhány korábbi La Niña esetében tapasztalhattuk. Mivel a szélsőséges időjárás és a klimatikus események között összefüggés tapasztalható, 2012-ben egy újabb rekord meleg év elvárhatósága azt is jelenti, hogy a szélsőséges időjárási események mérete és gyakorisága 2012-ben növekedni fog. Szélsőséges időjárás alatt nem csak magasabb hőmérséklet értékeket kell érteni, mivel a felmelegedő atmoszféra közvetett hatása lehet hatalmas esőzés és nagyfokú szárazság is. A  melegebb légkőr által hordozott nagyobb nedvesség tömeg nagyobb esőzéseket okozhat, és energiát szolgáltathat hevesebb viharok létrejöttéhez.

Hansen feltételes módokban, nagyon óvatosan fogalmaz, de az egyértelmű, hogy 2012-ban melegebb lesz, hevesebb viharok lesznek és nagyobb esőzések, mint eddig bármikor. Mindez akkor, amikor a naptevékenység mélypontját elérve, éppen kifelé tartunk belőle. Mi lenne, ha a naptevékenység maximuma is 2012-re esne? Ráadásul a mostani naptevékenység minimum egy abszolút minimum, lásd az alábbi grafikont.

g

Különben úgy tűnik, hogy az időjárást totálisan hidegen hagyja (hogy stílszerű legyek 😀 ) a naptevékenység. A grafikon szerint se 1998-ban, se 2005-ben (a két legmelegebb év 2010 után) nem volt naptevékenység maximum. Ami egyben azt is jelenti – ellentétben a szkeptikusok szövegével – hogy a naptevékenységnek a hatása valóban elhanyagolható.

De mi várható a 2010/2011 telén? Csak azért, mert az elmúlt tél Európában és Észak Amerikában egyaránt keményebb volt a megszokottnál. (15 év óta először fagytak el a fügefáim termővesszői, ami miatt egyetlen egy szem fügém se termett).  Helyzet az, hogy lehet egy enyhe telünk és lehet egy kemény telünk, a tavalyinál egy árnyalattal keményebb. Az egész attól függ, hogy az Északi-sark magas légnyomása  mit méltóztat tenni. Erre később, de még a tél előtt 😀 visszatérek.

g

________________________________________________________

________________________________________________________

________________________________________________________ 

Éljetek a lehetőségekkel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük