Tibor bá’ online
Ez a poszt először 9 hónapja jelent meg
Bevezetésnek:
A globális felmelegedéssel, és a mindenki által érzékelt globális időjárási szélsőségekkel foglalkozó tudomány legjelesebb képviselői a www.RealClimate.org honlap körül tömörültek. A honlap 2004 évi telepítés óta mintegy 14 millió látogatót regisztrált. Egy-egy poszthoz a világ minden tájáról, tipikusan 2-300 tudós fűz kommentet. Azonban a szakembereken kívül nagyon sok érdeklődő is kíváncsi a korunk legnagyobb kihívásával kapcsolatos eseményekre. Ezek a hozzászólók gyakran kifogásolják a posztok „túlzott tudományosságát”, másfelől viszont a szakmai posztokban szereplő kifejezéseket sokan nem kellő mértékben ismerik. Ezen a helyzeten kívánok most változtatni egy ismeretterjesztő ciklussal, amit nem csak lefordítottam, de alaposan átszerkesztettem és elláttam kiegészítésekkel, mert a honlapom látogatóit is érdekelheti ez az ismeretterjesztés.
A RealClimate.org oldal az utóbbi időben kiemelten foglalkozott az üvegház hatással és a troposzférával. Ennek során vált szükségessé a globális felmelegedés legfontosabb fizikai összefüggéseinek az ismertetése – egészen az alaptörvényektől kezdve – amiknek ismeretében érdemes a különböző szempontok mentén, alkalom adtán újra górcső alá venni a különböző részkérdéseket, hogy az összkép ne vesszen el a részletkérdések kuszasága miatt, vagy a felmerülő nézeteltérések során. — Ez a bekezdés a magyar olvasókra is vonatkozik. A magyar nyelven hozzáférhető anyagok nem tartalmazzák a klímakutatással kapcsolatos alapvető tények ismertetését, így mindenki szimpátia alapján kénytelen eldönteni, hogy mit hisz el és kinek, anélkül, hogy ismerné az alapokat. Ismerkedjünk meg hát az alapokkal!
A klímaváltozás fizikájának egyik legnagyobb érdeklődést és bizonytalanságot kiváltó része a visszacsatolás. A visszacsatolások érdekes hatásokkal bírnak, és nem egyszer a ráérzésünkkel ellentétesen viselkednek. A visszacsatolások teljes megértéséhez csak a részletes matematikai összefüggések szemléltetése vezet. Mivel – mint fentebb már kifejtettük – a RealClimate honlapon megjelent írásokat sokan kritizálták bonyolultságuk vagy éppen egyszerűségük miatt, ezért ezt a témát két részletben ismertetjük. Az egyszerűbb felsorolásokra most kerül sor, a technikai részletekkel és részletes matematikai összefüggésekkel egy második rész foglalkozik.
Először is ismerkedjünk meg a visszacsatolás fogalmával (aki tudja, ezt a bekezdést átugorhatja) egy példán keresztül. Egy vezető (huzal) elektromos ellenállása függ a vezető anyagától (réz, alumínium, ezüst), a vezető hosszától és keresztmetszetétől. Gyakorlati alkalmazásnál ezek a tulajdonságok adottak. Azonban ezen kívül függ még a vezető huzal hőmérsékletétől is (amire kevesen gondolnának) és pedig úgy, hogy minél melegebb a vezető huzal annál nagyobb az ellenállása (szerencsére, mert fordított esetben nagy bajban lennénk). Ha most egy darab huzal két vége között potenciál különbséget hozunk létre, magyarul a két végét bedugjuk egy konnektorba (ahol 230 V váltakozó feszültség van) akkor az áram átmegy a vezetőn és a annak ellenállása miatt felmelegíti azt. Ha a melegedés következtében a huzal darab ellenállása csökkenne (nem ez történik) az egy pozitív visszacsatolás lenne, mert az egyre kisebb ellenállás egyre nagyobb áramerőt engedne át, ami egyre inkább melegítené a huzal, ami a végén elolvadna. Ehelyett (például egy izzólámpában) negatív visszacsatolás érvényesül. A hőmérséklet emelkedésével a huzal ellenállása növekszik, ami azt jelenti, hogy kevesebb áramot ereszt át, aminek következtében a huzal hőmérséklet emelkedése megáll és a rendszer beáll egy stabil állapotba, ami az előzetes számítások alapján megválasztott huzal darab mondjuk 2300 °C hőmérséklet jelent, és a kívánt minőségű fényt bocsátja ki sok-sok órán keresztül. Természetesen a visszacsatolás jelenségével nagyon sok helyen találkozhatunk.
A klimatikus visszacsatolások a rendszernek azon részei, amelyeket a klíma mögött húzódó olyan tényezők okoznak, amelyek önmaguk nem váltják ki a változásokat, viszont erősíthetik illetve gyengíthetik a „kezdő lökések” erősségét. Ezek az eredeti „lökések” tulajdonképpen olyan erőhatások (forcing), amelyek tipikusan sugárzó jellegűek (mint pl. CO2 kibocsátása az atmoszférába), és a klíma változásában nyilvánulnak meg, amennyiben elegendő mennyiségben vannak jelen, vagy olyan lassan bomlanak le ami lehetővé teszi, hogy az óceánok hatalmas hő kapacitása mellett is érvényesüljenek, kibillentve a Földet ért erőhatások átlagos éves egyensúlyából. (Megismételve:) Összességében a visszacsatolás azt jelenti, hogy egy folyamat kimenetének egy része visszakerül (visszacsatolódik) a bementbe, így a sugárzás zavarásainak (kis változások, fluktuációk az egyensúly körül) ad egy újabb lökést (ha erősíti, akkor pozitív a visszacsatolás, ha tompítja akkor negatív). A pozitív visszacsatolás legismertebb klimatikus példája a jéggel borított területek csökkenésének következménye, ami a ráeső sugárzás visszavert részének csökkenését, ez pedig további melegedést és újabb területcsökkenést jelent, vagyis a folyamat felgyorsulását eredményezi (később erről részletesebben lesz szó).
Végezhetünk egy gondolatkísérletet is, ami segíthet tisztázni a következményeket. Amikor az üvegház sugárzásra gondolunk, szükséges különbséget tennünk a levegőből kicsapódó vízgőz (pára) és egyéb gázok között, amelyek hosszú ideig a levegőben maradnak és koncentrációjuk nem függ oly nagy mértékben a hőmérséklettől. Számításba véve a különböző üvegházhatású gázok és a felhők spektrális átfedését, kiderül, hogy a modern üvegházhatás 50 százalékáért a vízpára, 25 százalékáért a felhők, 20 százalékáért a CO2, a fennmaradó részéért pedig főként a metán, az ózon és az N2O a felelősek. Ebből többen kreáltak egy népszerű állítást, miszerint „a vízpára a legfontosabb üvegházhatású gáz” mert a légkőrben az felel az infravörös sugárzás javának az elnyeléséért. Ez a meggondolatlan állítás hibás, mégpedig azért mert a vízpára koncentráció nagyban függ a hőmérséklettől. Viszont a nem kondenzálódó, hosszú életű üvegházhatású gázok (főként CO2) adják az üvegházhatás hosszú-távú fennmaradásának alapját és ezek vezérlik a változásra való képességét. Ebben az értelemben a vízpára többnyire a többi gáztól függ, és kimutathatóan erősíti hatásukat. Ha az összes CO2-t el tudnánk távolítani a légkőrből, akkor amellett, hogy megnövelnénk a föld hő-leadó (hűtő) képességét, még több, más dolgot is elkövetnénk. Először is elvesztenénk a vízpára és a felhők üvegházhatásának jórészét, mert a hőmérséklet túl hideg lenne ahhoz, hogy számottevő mennyiségbe jelen legyenek (Megjegyzés: a levegő maximális páratartalma – „telítettsége” – nagymértékben függ a hőmérséklettől. A hideg levegő alig képes megtartani a párát.) Másodsorban, eléggé hideg lenne ahhoz, hogy a jégtakaró területének növekedése jelentősen megnövelje a felszín albedoját (fényvisszaverő képességét), és így a Föld egy nagy hógolyóvá változna. Ez a folyamat akkor is fennáll, amikor a klíma – mint napjainkban – melegszik, amivel kapcsolatban már régóta ismert, hogy a felső troposzféra vízpára koncentrációjának növekedése körülbelül duplájára növeli a CO2 hatását.
A CO2 koncentráció maga is viselkedhet visszacsatolásként a hőmérséklet változásra nézve, hosszabb jégkorszakok közötti időskálára kivetítve, aminek hatására az óceán-dinamika, hőmérséklet/sótartalom, valamint a növényvilág megváltozik. Még ennél is hosszabb időskálán (geológiai időléptékkel mérve) a CO2 visszacsatolása a hőmérsékletre nézve lehet negatív is, ahol a kiömlő láva tömege és annak ülepedése által meghatározott sziallitos málás hivatott a klímát kordában tartani. Néha azonban a klimatológusok a CO2 koncentrációnak a változását meghatározzák (például megduplázzák), ami lehetővé teszi a szén-ciklus visszacsatolás elhanyagolását, és azoknak a tényezőknek a fókuszba állítását, amelyek megváltoztatják a sugárzási egyensúlyt és így a hőmérsékletet is. Ebben a kategóriában a fő visszacsatolások a vízpára (VP) viselkedése, felszín albedo, felhők és a magasságfüggő hőmérséklet csökkenés (MHCs).
Visszacsatolások viselkedése
A klímaváltozás végső tényezője a Planck féle sugárzási törvényt követő visszacsatolás. Ez a törvény kimondja, hogy minél magasabb egy vizsgált tárgy (esetünkben a Föld) hőmérséklete, annál jobban tolódik el a sugárzási maximum a rövidebb (tehát több energiát hordozó) hullámhosszak irányába. Vagyis egy melegebb Föld hatékonyabban sugároz, azaz egyre kevésbé melegszik. A feketetest kisugárzása a hőmérséklet negyedik hatványával azonos, ami egy minden mást háttérbe szorító összefüggés (a négyes hatványkitevő miatt). Ebből az következik, hogy más visszacsatolások hatását valójában az határozza meg, hogy azok milyen mértékben befolyásolják a sugárzási visszacsatolást.
Egy adott visszacsatolás meghatározásához, hogy negatív-e vagy pozitív, elkerülhetetlen egy bázisszint kitűzése, amit akkor észlelnénk, ha semmilyen visszacsatolás nem lenne. E célból valamilyen erőhatással beavatkozunk, hogy megtudjuk mekkora hőmérsékletváltozásra van szükség a klíma egyensúlyból történő kibillentéséhez. Bizonyított, hogy egy négyzetméterre eső 1 watt sugárzóenergia többlet hatására a Föld átlaghőmérséklete 0,3 °C-al melegszik, amennyiben nincs semmi mellékhatás. Ez azt jelenti, hogy a jégkorszakok kibillentéséhez a felsoroltak valamelyike szükséges: 1) a Földet ért sugárzó energia 7 %-os növekedésére. 2) a CO2 koncentráció körülbelül harmincszorosa (által biztosított hő konzerválásra). Ekkora változások sose voltak, ezek jóval meghaladják a múltban mért értékeket, ami azt jelenti, hogy kellett lenni még valami másnak, azaz csakis a különböző visszacsatolások okozhatják az olyan fokú hőmérséklet növekedést, ami jóval meghaladja a watt/m2-re eső 0,3 °C értéket. Más szavakkal a visszacsatolások összesített értékének pozitívnek kell lenni, tehát megerősítik az úgynevezett klíma-érzékenységet, ami azt jelenti, hogy a változás nagyobb lesz, mint különben lenne. Az alábbi ábra ezt mutatja be. (Visszacsatolási tényező különböző visszacsatolásoknál)
A visszacsatolási tényező egy olyan 0 és 1 közötti értéket felvevő szám, ami a visszacsatolás mentes érzékenységi értékkel arányos, és pozitív visszacsatolás esetében a rendszer eredeti bemenete és a hozzá visszacsatolt kimenet hányadosával azonos. Negatív visszacsatolásnál a visszacsatolási tényező negatív értéket ad. Ebből az is következik, hogy a Földnek hosszabb időre van szüksége egy új egyensúlyi állapot eléréséhez.
Visszacsatolási kölcsönhatások
Amikor egy időben több visszacsatolás is érvényesül, együttes hatásuk meglehetősen különös. Például, normál körülmények között arra gondolnánk, hogy ha a klímaérzékenységet egy visszacsatolás megdupláz, egy másik viszont a felére csökkent, akkor ezek egymást kiegyenlítik és a klímaérzékenység értéke akkora lesz, mintha egyik visszacsatolás se érvényesült volna. Azt is lehet gondolni, hogy két, az eredeti erőhatást darabonként 50 százalékkal erősítő visszacsatolás együttes hatása a klímaérzékenységet megduplázza (2 x 50 = 100 %-os növekedés). A valóságban egyik eset se tapasztalható, mivel a visszacsatolások egymásra is hatnak. Feltételezhető, hogy ha a vízpára és a jég albedo visszacsatolások érvényesülnek, akkor a több vízpára nagyobb jégolvadást eredményez, ami további melegedést jelent, még több vízpárát, és még kevesebb jeget….és így tovább. Azonban a pozitív visszacsatolás nem szükségszerűen okoz megfutást, mindössze annyit jelent, hogy a megemelkedett hőmérséklet egy magasabb hőfokon stabilizálódik, mint stabilizálódna visszacsatolások nélkül.
Maguk a visszacsatolások létezése teszi lehetővé, hogy a Föld hőmérséklete jelentősen eltérjen egy adott alaphelyzettől. Az például nem következhet be, hogy az egész Földet jég borítsa a sarkoktól az egyenlítőig, vagy a hőtől felforrjanak az óceánok (ahogy a Vénuszon), mert a visszacsatolások közbelépnek és visszaállítják a Föld klímáját egy másik stabil állapotba. Ha az összes kőolajat és szenet elégetnénk (ami még bekövetkezhet), akkor se futna meg a Föld hőmérséklete, de azt tudnunk kell, hogy a jelenlegi Földi klíma egyáltalán nem különleges, legfeljebb annyiban, hogy ezt szoktuk meg. Ez bármikor képes irgalmatlan gyorsasággal megváltozni és egy egészen más szinten stabilizálódni, aminek a bekövetkezése jelen pillanatban nem zárható ki. (lásd: A jövőnk véget ért! 139. oldalon a félkövérrel szedett, kiemelt részt).
Jég-albedo visszacsatolás
A jég-albedo pozitív visszacsatolás oka, hogy a víz szilárd halmazállapota (magyarul jég) kisebb fajsúlyú, jobban visszaveri a fényt, földrajzi kiterjedése erősen hőmérséklet függő (lásd: a sarki jég rekord olvadását). Ilyen vonatkozásban a víz elüt minden más anyagtól, mert cseppfolyós formában mindennek kisebb a fajsúlya, mint megszilárdulva. Ha a víz is így viselkedne, akkor nem beszélhetnénk jég-albedo hatásról, mert a megfagyott víz lesüllyedne az óceán fenékre. Így azonban az a helyzet áll elő, hogy a Föld felmelegedésével a fényt visszaverő jég, és a viszonylag jó fényelnyelő óceán- és szárazföldfelszín aránya a jégfelület kárára változik. A klíma kulcsa a nyári napfénysugárzás abszorbeálása (elnyelése) és télen az óceánok felszíni hőenergiájának az alsó légrétegeknek történő periodikus átadása. Az elvárással ellentétben, nyáron a sarkok hőmérséklete nem emelkedhet túlzott mértékben, mert a hőenergia nagyobb része a jég olvasztására és párolgásra fordítódik. Azonban a nyílt vizek hőmérséklete megemelkedik, ami a jég olvadásához vezet. A nyár végére hatalmas nyíltvízi területek keletkeznek, ahol a hőtartalom a vízből átmegy a felette lévő levegőbe mind addig, amíg nem kezdődik el a jegesedés, aminek eredménye a nyári sugárelnyelésből származó melegedés késleltetése. Ez a felületi hőmérséklet növelés az Északi sarkon elsősorban ősszel és télen következik be, de a jövőben folytatódhat tavasszal és nyáron is (Serreze és társai, 2009)
2. ábra: Az Északi-sark körüli tengerfelszín feletti (2 méter) hőmérséklet anomáliája (eltérése) hónapokra és évekre bontva (2009 – Serreze és társai)
Magasságfüggő hőmérséklet csökkenés (MHCs)
Miért fontos visszacsatolás az MHCs? A trópusokon a magasságtól függő hőmérséklet csökkenést elsősorban a konvekció (hőáramlás) szabja meg, hogy a rendszer közel adiabatikus (hőátadás nélküli) maradjon közel a harmatponthoz. Elvileg a Föld felmelegedésével ennek csökkennie kell, aminek következtében az atmoszféra felső része gyorsabban melegszik, mint a felszín. Ez azt jelenti, hogy az atmoszféra kisugárzása az űrbe magasabb hőfokon történik, mint az MHCs érték megváltozása nélkül. Ehhez tegyük hozzá, hogy a melegedéssel az emisszió (hő kibocsátás) egyre jobb hatásfokúvá válik. Ez tehát egy negatív visszacsatolás, amely részben kompenzálja a vízpára visszacsatolást. Érdekes, hogy a két hatás egymással együttműködik, ezért a bizonytalanság a vízpára + MGCs együttes hatásánál kisebb, mint külön-külön.
Az ember okozta globális felmelegedés esetében az összes bonyolult visszacsatolás és azok kölcsönhatása végül is oda vezet, hogy az atmoszférába kibocsátott további CO2 következtében mennyi melegedésre lehet számítani. A legutolsó IPCC kiértékelés szerint 2 és 4,5 °C között állhat be egy egyensúlyi állapot. Ez az úgynevezett „Charney érzékenység”, amely számba veszi ezeket, a fentiekben ismertetett gyors visszacsatolásokat, és a felhőket, amelyek – mint tudjuk – a becsült értékhatárok közelítésében a legnagyobb bizonytalanságot adják.
A felmelegedési tartomány becslésénél nem csak a Globális Clima Modell (GCM) eredményeit vették számításba, de figyelembe vettek észlelt adatokat is (évszakos ciklikusság, vulkánok kitörése), valamint korábbi időjárási feljegyzéseket is. Az egyik probléma, hogy az érzékenység magas értékeit nehezebb kizárni, mint az alacsony értékeket, és az olyan megfigyelések, amelyek jók az alacsony értékek kizárásánál, nemigen használható a magas értékeknél. Például, vulkán kitörések nem mutatnak lineáris összefüggést az egyensúlyi állapot érzékenységével, tehát a valószínűségi eloszlás csúcsa nagyobb érzékenységi közép értékeknél csak kismértékben mozdul el.
Az utóbbi időben néhány tanulmány kiterjedt olyan „lassú visszacsatolásokra”, mint például jégmezők és növényzet, melyek több százéves időskálánál fontosak lehetnek. (Lunt et al 2010; Pagani et al 2010). Ezek a becslések azt mutatják, hogy a hosszú távú felmelegedés meghaladhatja az 5 °C értéket.
Összefoglalva: A visszacsatolások szerepe annak meghatározása, hogy egy adott erőhatásra a klíma milyen változáson mehet át. A sorozat második része (még lefordításra vár he-he-he) a visszacsatolások kitárgyalásához fontos matematikai alapokkal foglalkozik. Valamint a vízpára visszacsatolás klímaváltoztató hatását veszi tüzetes vizsgálat alá. Ugyanis az érzékenység fokozás révén a vízpára adja a legerősebb visszacsatolást a Földön.
___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________
Tiborbá és Lackó!
Köszönöm a fordítást!
Igyekszem megérteni…
Tehát akkor mégis a CO2 a ludas.Nincs mit tenni…
Már csak megkérdem Tiborbát, hogy mennyire tudatos, a Kárpát-medencei kutya génálományt felhigító tevékenysége?
Mert egy elköteletett „polihisztor”, nem telepít be mindenféle ebeket e kies hazába…Maga egy nyugállományú géntranszportőr!
Laczkó!
Értse már meg-Ön még fiatal, lehet magából akár bármi is…-ne tegye le a garast az egyik oldal mellé!
Gondolkodjon! Ott a Vénusz, meg a Mars álapota!
A mester megtérése a tanítvány szabadsága…
4:
A CO2 szerepe soha nem volt kétséges, a tudósok már kb 150 éve tud nak róla. Az utóbbi időben politikai téma lett, mert óriási anyagi érdekek forognak kockán.
A génállomány felhígítási kérdést nem értem. Ki higit fel és milyen génállományt? Az oszágban számtalan kutyatenyésztő van és vagy 200 fajtát tenyésztenek, nagy részük exportra megy. Ezen kívül van egy millió korcs, aminek 10 százaléka szabadon garázdálkodik. Hol itt a higítás, és egyáltalán mit jelent.
Lackó valóban egy nagyon értelmes és tehetséges fiatalember, aki – az én megítélésem szerint – nagyon is gondolkodik. De mi köze ennek a Vénuszhoz és a Marshoz?
Bár elkerülte a figyelmemet, de örömmel látom, hogy felkerült a visszacsatolásos poszt is, azt hittem már elfelejtődött. 🙂 Jó ötlet volt a klíma posztokat egybegyűjteni, különben erre sem leltem volna rá.
4: andrely, igyekszem a lehető legtöbb szempontból vizsgálni az eseményeket, de ebben a témában már határozott egyetértés van a szakterület kiválóságai között is. A Vénusz és Mars felvetést meg én sem értem 🙂
1: mostanában sok figyelem fordul a metán-hidrátra, aminek mennyiségét csak nagyvonalakban tudják becsülni. Ez egy szilárd anyag ami nagy nyomáson, és alacsony hőmérsékleten stabil, az óceánok melegedése következtében metángázzá alakul. A linken a metán-hidrát nyomás/hőmérséklet fázisdiagramja látható, például 4 C-fokos vízben 50 atm nyomás felett már hidrátburok képződik a metánmolekulák körül, a hőmérséklet emelkedésével viszont egyre nagyobb nyomás kell ehhez.
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Methane_Hydrate_phase_diagram.jpg
Sajnos az alapvető ellentmondást nem sikerül feloldani:
A tudósok túl távol vannak elefántcsont tornyaikban, hogy a világ folyására befolyást tudjanak gyakorolni.
A politikusok pedig párt vagy anyagi érdekeik szerint állnak a dologhoz. Sajnos a többségnek a status quohoz fűződik érdeke.
A tömegek meg úgy nézik az egészet mint egy focimeccset, mert alapjaik kevesek a valódi veszályek felismeréséhez… Így beállítottságuk szerint „hisznek” a hozzájuk közelebb álló politikai vagy tudományos magyarázatoknak.
A holtpontról, azaz a katasztrófa széléről csak egy globális forradalmi megmozdulás tudná elmozdítani a világot. Jó esetben ez a forradalom még a drasztikus klímaváltozások miatti hatások előtt tör ki, talán gazdasági okokból.
Rosszabb esetben ezek már a klímaváltozás okozta éhséglázadások lesznek.
Szóval:
Szurkoljunk, hogy a gazdasági összeomlás előzze meg a klimatikust !!!
Mivel tényleg nem szeretnék okoskodni és állítani bármit inkább csak felteszek néhány költői kérdést:
Ha jól tudom 1liter gázolaj vagy benzin elégetésével valamivel több mint 3kg CO₂ keletkezik.
Ha még sikerülne is 1l/100km fogyasztású járműveket is gyártani, annek az eredménye nem az lenne, hogy ezáltal megnövekedne a megtett utak távolsága hiszen az alapvető igény erre sajnos egyáltalán nem csökkenni látszik?
Tévedek e ha azt gondolom, hogy a közlekedés mellett, bizony a fűtés, az ipar aki nagyban „odakormol” a levegőbe sőt…
Az, hogy egy energiaszolgáltató cég takarékosság mellett áll merő képmutatás-e?
Ezzel szemben van-e ténylegesen bármilyen politikai befolyással bíró hatalom és származna-e belőle bármilyen haszna amennyiben az energiafelhasználás, a fogyasztás mértkéke csökkenne?
7. A meccs lefújása után már felesleges szurkolni. A klíma összeomlott. Ezt tényként kezelheted.
8 Szerintem a klíma összeomlásának az oka elsődlegesen a felszínborítottság megváltoztatása. Az a legnagyobb baj, hogy még csak elképzelni sem tudjuk, micsoda barbár pusztítás ment végbe e téren az elmúlt évszázadokban, de főként az utóbbi évtizedekben. Így aztán arról sincs fogalmunk mi is vár ránk a jövőben.
valami hiba van a rendszerben Tibor bá, az oldal tetején ez jelenik meg nálam reggel óta (különböző gépeken is):
_gaq.push([‘_trackPageview’]); _gaq.push([‘_trackPageLoadTime’]); gaq.push([’setAccount’, ’UA-11020086-1]) (function() { var ga = document.createElement(‘script’); ga.type = ‘text/javascript’; ga.async = true; ga.src = (‘https:’ == document.location.protocol ? ‘https://ssl’ : ‘http://www’) + ‘.google-analytics.com/ga.js’; var s = document.getElementsByTagName(‘script’)[0]; s.parentNode.insertBefore(ga, s); })();
10:
Szerintem a gépek operációs rendszerében kell keresni a baj okát. Valószínűnek tartom, hogy régi az operációs rendszer. XP-n tökéletesen működik. Minden esetre jeleztem az informatikus felé a bajt.
9:
A felszínborítottságnak a lokális klímára van hatása. A globális hatást az üvegházgázoknak köszönhetgő, elsősorban a CO2-nek és a metánnak. (valamint a vízpárának, de az egy roppant bonyolult és többé-kevésbé önszabályozó tétel)
12. A felszínborítottság például az esőerdők gigaméretű irtása azért némileg nyom a latban a helyi viszonyok átalakulása mellett a globális felmelegedésben is. Valahova belinkeltem egy valós idejű számlálót ami mutatja számos paraméter hátborzongató növekedését, fakitermelés,népességnövekedés stb.
Jó összefoglalása a témának, de ebből a felfoghatatlan hablatyból (értsd: adat- és teóriahalmaz) épeszű ember semmit sem ért meg, csak a vezérszavakat fogja fel, amivel idomítják. A tudatlanságnak azon a szintjén, amin akarata ellenére legtöbbünk van, ez a dolog nem értelmezhető. Vagy elhisszük, vagy nem; egyszerűen nem lehet felfogni a klímaváltozás lényegét. Nem azért, mert nem volt logikus a fejtegetés; az a baj, hogy egy ezzel homlokegyenest ellentétes vélemény, a megfelelő érvekkel alátámasztva ugyanennyire hihető lenne. Ennyire összetett és instabil rendszert egy átlagos érdeklődő nem képes megismerni és megfelelően absztrahálni, a véleménye is csak egyfajta azonosulás lesz a hivatalos, vagy a „független” állásponttal.
14. Mvm9 🙂 Aki nem érti, az nézzen Erik a Vikinget:
http://bit.ly/rju9uz
7, Csókacsalád
„Ezzel szemben van-e ténylegesen bármilyen politikai befolyással bíró hatalom és származna-e belőle bármilyen haszna amennyiben az energiafelhasználás, a fogyasztás mértkéke csökkenne?”
Nincs.
Nem lehet olyan valamirevaló politikai erőt összeszedni, ami bármilyen szinten is profitellenes.
És ameddig a világon a legnagyobb haszon az olaj elégetéséből származik, addig nem is lesz lehetséges.
Ezért mondom, hogy észrevehető változást CSAKIS a fennálló keretek szétfeszítésévl (szétzúzásával?) lehet elérni.
Ez pedig akkor lehet ( a klíma oldalon) ha a tudósok elkezdik elhinni saját statisztikáikat, és elszakad a náluk a cérna, hogy a politikusok még mindig nem reagálnak.
Ez pedig azért necces, mert a tudósok fizetése mindig (ha áttételesen is ) profitfüggő.
#15
Gloucester, pont erről beszélek. 🙂
Jó helyen tapogatózunk.
Már van megint,a saját magunk (?) által okozott problémákra egy felelősségre nem vonható bűnös,a CO2.
Az utóbbi 10 ezer év írott történelmében is voltak klímaváltozások,kis jégkorszakok,felmelegedések,pedig nagyipar,és autó még nem volt.
Túléltük,így bűnös sincs.
A tudósok gyönyörűen leírják,hogy mi miért rossz (persze maguk sem vennének mérget rá,hogy tudják a tutit),de a megoldások terén,enyhénszólva gyengécske a hangjuk,vagy,ha van is,süket fülekre találnak.
Nálam is van a lap tetején:
_gaq.push([‘_trackPageview’]); _gaq.push([‘_trackPageLoadTime’]); gaq.push([’setAccount’, ’UA-11020086-1]) (function() { var ga = document.createElement(‘script’); ga.type = ‘text/javascript’; ga.async = true; ga.src = (‘https:’ == document.location.protocol ? ‘https://ssl’ : ‘http://www’) + ‘.google-analytics.com/ga.js’; var s = document.getElementsByTagName(‘script’)[0]; s.parentNode.insertBefore(ga, s); })();
OP rendszer: Windows 7
10, 11
Nálam is ugyanez van. OSX-en eddig semmi gond nem volt. Safari és Chrome is ugyanezt csinálja, de ma láttam hogy az iGoogle körül is vannak bugok.
Ontopic:
Ami szerintem méginkább megnehezíti a változást az az, hogy ha már holnap leállna minden CO₂ kibocsátás és semmi károsat nem pöfögnénk, nem füstölnénk a levegőbe, ennek még évtizedekik sőt talán huzamosabb ideig sem lenne tapasztalható jele a klímaváltozásman pozitív irányba.
-20:csókacsalád:)-„Ami szerintem méginkább megnehezíti a változást az az, hogy ha már holnap leállna minden CO₂ kibocsátás és semmi károsat nem pöfögnénk, nem füstölnénk a levegőbe, ennek még évtizedekik sőt talán huzamosabb ideig sem lenne tapasztalható jele a klímaváltozásman pozitív irányba.”
Magyarul,akkor ne csináljunk semmit !!??
Az idő mindent megold.
Win XP probléma fennáll, de jelentem nem zavar! 😀
A furcsa kód a lap tetején a Google Analytics scripje. Innen tudja Tibor bá, hogy hányan látogatják a blogot.
Lehet hogy a blogba való beillesztéskor lemaradt egy zárójel vagy egy macskaköröm, és a böngésző html tartalomként kezeli.
15:
Köszi Gloucester! Ez eléggé szájbarágós, már 70 IQ esetén is érthető.
17:
Nem, te pont az ellenkezőjéről beszélsz. Azt akarod mindenkivel elhitetni, hogy mivel te nem érted meg a „habkatyot” ezért azt más se értheti meg. Én meg mi a fenének dolgozom?
18:
Ha okosat nem tudsz írni, akkor inklább maradj csöndben. Hülyeségre nincs szükség. Javaslom tanulmányozd a Milankovitch ciklusokat.
21. Csőrmi
„Magyarul,akkor ne csináljunk semmit !!??”
Ehem…
A kérdés csupán az hogy az a VALAMI, amit csinálni kellene valamilyen pozitív elmozdulás irányában, mennyire van kontrasztban az emberek erkölcsi alapjaival.
Sarkítsuk a kérdést :
Ha tudjuk, hogy a melegedésért (klímaváltozásért) a jelen politikai és gazdasági vezetés a felelős , és mondjuk megint Davosban gyűlnek össze egy kis kvaterkázásra, és kapsz a kezedbe egy piros gombot, amivel felrobbanthatod őket….
Megnyomnád?
Ha nem válaszolsz, megértem….
Nekem sincs kész válaszom…
De ez nem jelenti azt, hogy a kérdésre nincs válasz.
23:
Köszi Attila (PV). Azonosításod után sikerült korrigálnom.
Attila! Én megnyomnám. Változást kizárólag forradalommal lehet végrehajtani. Nem létezik bársonyos forradalom, békés átmenet, stb. Kizárólag gillotinos forradalom van, vagy ahogy Rákosi csinálta, akorábbi uralkodó osztály gazdasági likvidálása. Kegyetlen, de egyedül ez hatásos. Nézd meg a kommunista nomenklatúra kivétel nélkül mind múlti milliomos.
Tibor bá
Szivesen…. 🙂
Ami a davosi klikket illeti….
A forradalom akkor kezdődik, amikor elegendő ember érzi úgy hogy megnyomná… Sőt nemcsak agy virtuális gombot nyomna, hanem valóban lemegy az utcára… De ehhez vezetők kellenek… AZ UTCÁN !
Ha a tudósok lejönnének az elefántcsont tornyaikból, az sokat segítene…
Ha a terrorizmus elleni harcba belefér valahány százalék „járulékos veszteség” akkor a jövőnkért folytatott harcba mennyi fér bele?
Ki meri kiszámítani ? Vagy annyira még nincs meleg?
A tudományos adatokon való zabhegyezés helyett ilyesmire kellene odafigyelni.
-Tiborbá:)-„Ha okosat nem tudsz írni, akkor inklább maradj csöndben. Hülyeségre nincs szükség. Javaslom tanulmányozd a Milankovitch ciklusokat.”
Köszi a tanácsot Tiborbá!
Olvasok én mindenfélét,meg az ellenkezőjét is.
Egyébként nem a nagy jégkorszakokról beszéltem,hanem klímaváltozásokról.
Mellékelem,a Wikipédia rövid meghatározását is a
Milankovitch-ciklusról:
„Az elmélet figyelembe veszi a változó Nap-Föld távolságot, a Föld forgástengelyének ingását (precesszió), valamint forgástengely szögét, amelyek meghatározzák a Földre jutó napsugárzás mennyiségét.
A forgástengely pályával bezárt szöge határozza meg az évszakok közti különbség mértékét. Több kutató szerint a pálya és forgástengely változásai nem elegendőek ahhoz, hogy elindítsanak vagy megszüntessenek egy glaciális időszakot, de a kapcsolódó láncfolyamatok (pl. szén-dioxid) megmagyarázhatják ennek lehetőségét.
Miközben Milanković elméletét a vizsgálatok alátámasztják, egyéb magyarázatok is szükségesek lennének, hogy megértsük, melyek azok a láncreakciók, melyek előidézik a glaciális/interglaciális időszakokat.
A jelen korszak a leginkább ismert és megértett az összes közül. Az utóbbi 800 000 évben a glaciális ciklusok 100 000 évenként követik egymást, ami megfelel a Milanković-elméletnek. Körülbelül 400 000 éves az a jégmag, melyet fúrással ki lehet emelni és ezáltal meg lehet ismerni az akkor uralkodó légköri viszonyokat: a légkör összetételét, a hőmérsékletet és a jégtömeg mennyiségét. Ezen időszakon belül az interglaciális és glaciális korszakok annyira összeillenek a Milanković-elmélet által leírttal, hogy ezáltal el is fogadták azt.”
Magyarul ez is csak egy jól hangzó elmélet,feltételezés.
A felmelegedések,meg az emberi tevékenységnek voltak a következményei?
Amennyiben nem,akkor az ember csak a hab a tortán.A folyamatok előbb-utóbb nélkülünk is bekövetkeznek.
Egyébként nem a ciklusok kialakulásának a miértje volt a hozzászólásom lényege,hanem a megoldási javaslatok/képességek abszolút hiánya.
Erre nincsen semmilyen jól hangzó elmélet.
-25:Attila_PV:-„Ha tudjuk, hogy a melegedésért (klímaváltozásért) a jelen politikai és gazdasági vezetés a felelős , és mondjuk megint Davosban gyűlnek össze egy kis kvaterkázásra, és kapsz a kezedbe egy piros gombot, amivel felrobbanthatod őket….
Megnyomnád?”
Nem robbantással kell elintézni a dolgokat.Ők elszállnának,de az emberek nem változnának.
A végeredmény egy másik fajta kataklizma lenne.
A gondolkodásunkat kellene megváltoztatni.
Csak így megy.
28 Csőrmi
„A gondolkodásunkat kellene megváltoztatni.”
Az pedig erős behatás nélkül nem megy…
Az USA lakóinak is kellett egy 9/11 hogy rájöjjenek, hogy nem sebezhetetlenek…
#27:
Így van. Senkinek ne legyen illúziója, hogy a nép magától lemegy az utcára; a nép sohasem ment le az utcára és valószínűleg nem is fog lemenni. Az embereknek vannak fontosabb szempontjai, mint hogy lemenjenek az utcára, forradalmat csinálni. Az embereket az új elit szokta felhergelni a régi ellen, kihasználva a nagy tömeg tehetetlen erejét. Újra és újra bebizonyosodik, hogy nincs ostobább a köznépnél; BÁRMIT meg lehet vele etetni, szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Köpni, nyelni nem tudnak (tudunk) olyan nagyfokú komplexitást igénylő témákhoz, mint például a klímaváltozás kérdése; és gyanítom, hogy a ‘nép’ nagy részét nem is érdekli az, ami az elkövetkező néhány órán, napon kívül esik. És ezt sokkal aggasztóbbnak érzem, mint akár a klímaváltozás valóban elgondolkodtató problémáját.
30. Mvm9
Én pontosan fordítva gondolom.
A „tömeg” nem úgy gondolkodik mint az egyén, hanem ösztönösen, azaz természetesen.
Természetes problémákra természetes választ adva.
A klíma-probléma nem természetes, ezért nem tud vele mit kezdeni.
Még az intelligensesebbeknek is problémát okoz, hogy miként dolgozza fel.
Ezért irtam valamivel korábban, hogy szurkoljunk, hogy a gazdasági válság hamarabb üt be mint a klimatikus, mert arra a tömeg „megfelelő” reakciókat fog mutatni.
Ezért érzem az elit – elsősorban a tudományosét – megkerülhetetlen felelősségét nagyon fontosnak.
A tömegeket lenézni nem elegáns dolog.
Igaz, mindíg voltak vezetőik, de a valódi munkát mindig a tömegek végezték el, hosszútávon ők döntöttek arról, hogy miből lesz klasszikus érték, és mi kerül a szemétdombra.
A tömeget és az őt vezető elitet ideálisan egy egységként kell kezelni.
Ha ez az egység megbomlik, akármelyik oldalra túlbillen, akkor jönnek a válságok… Most is azt éljük megm hogy a pénzügyi elit kicsit elszállt magától, és ezerféle válságba hajszolta a világot.
#31:
Én egy kicsit máshogy látom. A tömeget szerintem az különbözteti meg az önálló és cselekvőképességgel rendelkező emberek halmazától, hogy nem gondolkodik, nincs önálló személyisége, és ezért valóban ösztönös, de nem természetes az általad használt értelemben. A tömeget a kollektív ösztöne mozgatja, ezért azok, akik manipulálni szeretnék a tömeget, mindig az ösztöneire próbálnak hatni. A köznép nem tömeg, hanem sok kis különálló-önálló tudattal bíró személyiség, akit a saját kutrincáikban idomítanak, erre-arra. Ha tömegbe verődnek az utcán, hamar tudattalan zombivá válnak, elvesztik identitásukat; ez a tömeg teljesen alkalmatlan „természetes problémákra, természetes választ adni”, hacsak nem a felelősöknek kikiáltott szerencsétlenek agyonverését érted ez alatt.
Ezzel együtt nem nézem le a tömeget, csak nem hiszem, hogy tehetetlen masszaként bármit is képes lenne megoldani.
28:
Köszi a Wikipédia rövid meghatározása, de én inkább a sajátomat használom a „Van-e jövönk” könyvemből. Íme:
Az állítás, miszerint a Földre érkező napsugár intenzitása állandó, hosszútávon nem igaz. Ugyanis, ha ez lenne a valódi helyzet, akkor a Föld klímája évmilliók óta állandónak mutatkozna, de mint tudjuk jégkorszakok, és időszakos felmelegedések váltogatták egymást. Ennek a hullámzásnak kellett, hogy legyen oka, vagyis a 342 watt/m2 érték nem lehetett állandó. De ha nem, akkor miért nem? A miértre a választ Milutin Milankovitch szerb asztrofizikus (1879-1958) találta meg. Ezek szerint a Föld napkörüli pályájának van három geometriai eleme, melyek mindegyike ciklikusan változik. Ezek:
1) A Föld napkörüli (ellipszis) pályájának excentricitása, ami a közel nulla és 0,07 érték között változik. Az excentricitás következménye, hogy a Nap és a Föld közti távolság két szélső érték (január 3. és július 4.) között, cca. 100.000 éves ciklusban változik. Jelenleg, a két szélső érték közti különbség 5.000.000 km. A január 3-án és július 4-én mért két insoláció (az egységnyi területre eső napsugár mennyiség) közti különbség jelenleg, 6%, amit 0, 017 excentricitás eredményez. A legnagyobb excentricitáskor (0,07) a két szélső értékhez tartozó insoláció közti különbség ekkor 25% körül lehet.
2) A Föld forgástengelyének dőlésszöge. Jelenleg ez a szög köztudottan 23,5 °, de ez 40. 000 éves ciklusidővel 22,1° és 24,5° között változik. Az évszakok változása ettől a dőlésszögtől függ. A mainál egy fokkal nagyobb dőlés az évszakokat szélsőségesebbé teszi, azaz melegebb nyarak, hidegebb telek lesznek.
1) Precesszió, vagyis a forgástengely merőleges kitérése, azaz a tavaszpont eltolódása, ami 20.000 éves ciklusidővel bír. Következménye, hogy míg az északi féltekén az évszakok közti különbség növekszik, addig a déli féltekén ez csökken és fordítva. Jelenleg az északi féltekén majdnem maximális az évszakok közti különbség.
Ezen geometriai elemek ciklusidejének 10.000 éves nagyságrendje az ok, amiért a jelenlegi globális felmelegedésben nincs szerepük.
-33:Tiborbá:)
Nincs is vita köztünk a fenti hatásokat illetően.
A CO2 esetében,a felelősséget olyan értelemben tagadtam,hogy ez a gáz nem vállalhat a saját létezéséért semmilyen felelősséget,s a hatásaiért,anyagi volta miatt felelősséget,de az az emberiség aki kibocsátotta a szellemet a palackból igen,s ennek az emberiségnek vannak meghatározó személyiségei,akik vagy rövidlátásuk,vagy előttünk rejtett ok miatt ezeket a hatásmechanizmusukat kihagyták a számításból,vagy éppen,hogy számolnak vele.
-A precessziós időt valószínőleg elírtad(cca.26.000 év).
Egyébként a 100.000 éves ciklus is a felmelegedési periódus tetőpontja tájékán van,másként a platón.
A 10.000 éves ciklus már mutat egy enyhe hőmérsékletesést.
Véleményem szerint a CO2 növekedés inkább késlelteti a jégkorszak beköszöntét,mint túlmelegítené a Földet.
A napszél,vulkánok…stb még bezavarhatnak ebbe is.
-29:-Attila_(PV):-„Az pedig erős behatás nélkül nem megy…
Az USA lakóinak is kellett egy 9/11 hogy rájöjjenek, hogy nem sebezhetetlenek…”
Igen,nyitottság kérdése az,hogy kinek milyen erős behatás kell.
Itt azonban az a kérdés merül fel,hogy ki hat be?
Az,aki tudással,s ennek révén hatalommal(jó értelemben),inkább ráhatással bír másokra,vagy aki csak erőből,nyereségvágyból kívánja befolyásolni az embereket.
Ezen a ponton „32:Mvm9”-el, egyet tudok érteni,hogy:
„…azok, akik manipulálni szeretnék a tömeget, mindig az ösztöneire próbálnak hatni.”
Pontosabban,az érzelmein keresztül a tudatára.
-„Ezért érzem az elit – elsősorban a tudományosét – megkerülhetetlen felelősségét nagyon fontosnak.”
Igen ez így lenne,csak a tudós réteg nem hatalmi pozicióból, magánszorgalomból kutatgat, saját maga,és a köz javára,hanem többnyire bérből,s sikerdíjakból él,semmi ráhatása nincs az uralkodó elitre,s megfélemlíthető.
A tömegek jó,és rossz irányba terelésére nem kell sok írányító.
A tömeg az után megy,akinek a hangja erősebb.
A világ sorsa,ennek a két szándéknak az erejétől függ.
34:
Bizony van vita közöttünk. Te simán rákattintasz a Wikipédiára és szentirásnak tekinted. De erről szó sincs. Íme:
„Precession is the change in orientation of the Earth’s rotational axis. The precession cycle takes about 19,000 – 23,000 years. Precession is caused by two factors: a wobble of the Earth’s axis and a turning around of the elliptical orbit of the Earth itself (Thomas, 2002). Obliquity affected the tilt of the Earth’s axis, precession affects the direction of the Earth’s axis. The change in the axis location changes the dates of perihelion (closest distance from sun) and aphelion (farthest distance from sun), and this increases the seasonal contrast in one hemisphere while decreasing it in the other hemisphere ( Kaufman, 2002). currently, the Earth is closest to the sun in the northern hemisphere winter, which makes the winters there less severe (Thomas, 2002). Another consequence of precession is a shift in the celestial poles. 5000 years ago the North Star was Thuban in the constellation Draco. Currently the North Star is Polaris in the constellation Ursa Minor.”
Az értéke 19 és 23 között van. Én egyszerűsítve 20-at írtam. Szó sincs elírásról. Tanulság nem „mindenfélét” kell olvasni, hanem a tudományosat, a helyeset. Ennek a megtalálása manapság nem könnyű, itt jövök én a képbe. 😉
30. Orwell 1984 cimű könyvére emlékeztett amitt irtál. Nagyon elgondolkodtató
# 12 – Tiborbá!
Nem teljesen: Képzeljük el a Földet légkör és minden egyéb tartozék nélkül, kiszolgáltatva a nap sugarainak. Mi is történne vele ebben a helyzetben?
Nappal a Nap sugarai felforrósítanák a felszínt, az így keletkező hőt aztán a Föld éjjel, igaz más hullámtartományban visszasugározná a világűrbe. A hőmérséklet emiatt felfoghatatlanul szélsőséges lenne.
Erre a folyamatra több szabályzókör is épül, melyek mindegyike hozzájárul a szélsőségek mérsékléséhez, illetve a hőmérséklet-szabályozáshoz.
Az első mindjárt a légkör, mely egyfelől megszűri a sugárzást, másfelől visszatartja a hő egy részét. Ennek következtében elviselhetőbb a nappali felmelegedés, és enyhébb az éjjeli lehűlés. A második a felszínborítás, értve itt ez alatt a szárazföldek és a vízfelület, illetve a szárazföldeken lévő vizes élőhelyek, és erdők arányát is. A víz hűt is és fűt is, tényleg alkalmas egyfajta finomhangolásra. Ez persze oly mértékű leegyszerűsítése a folyamatoknak, amely alkalmatlan a tényleges események és történések érzékeltetésére, de segítségével a lényeg megérthető. A szárazföldeket borító növényzet legalább olyan komoly szerepet játszik a hőmérséklet szabályozásában, mint a tengerek. Részben mert elnyeli, és biokémiai folyamatokra használja fel a beérkező fényhullámok egy részét, így ténylegesen befolyásolja, milyen mértékben hevíti a felszínt a nap, másfelől pedig mert egy adott terület vízháztartásra gyakorolt hatásával maga is jelentősen befolyásolni tudja a légkörbe kerülő vízgőz mennyiségét, ezzel az üvegházhatás finomhangolását. Egyetlen nem túl terebélyes lakótelepi fa egy meleg nyári napon annyi vizet párologtat el, mintha egy futballpálya nagyságú vízfelület állna a helyén. Ha csupán e hatást vetítjük a Tisza árterének egykor volt őserdeire, akkor is óceánnyi vízfelületet kapunk.
Itt el is érkeztünk a billenési ponthoz. A jelenlegi folyamatokért nem elsősorban a széndioxid kibocsátás felelős, hanem A CIVILIZÁLT EMBERI BEAVATKOZÁSOK ÖSSZESSÉGE, ideértve a növényzet kiirtásától, az építkezéseken, a fosszilis energiahordozók elégetésén, a különböző szennyezéseken át a városok, gyárak építéséig mindent. Magyarán szólva a ma emberének minden egyes ténykedése saját világának összeomlását készíti elő és sietteti.
Mindegy, mit teszünk. A végeredmény nem lehet kérdéses.
-36:Tiborbá:)
Rendben van,újból mondom,hogy nem mást mondunk,csak gyönyörűen elbeszélünk egymás mellett.
A cikked azt sugallja,hogy az emberi tevékenység,s az ember által kibocsátott CO2 többlet az, ami a felmelegedést okozza.
Egyetértek,hogy a CO2-nak van szerepe a felmelegedésben,s az ember,mint egy SPEED tabletta,felgyorsítja a természetes folyamatokat.
A precessziós 10.000 éves ciklus egy jégkorszakot kell,hogy eredményezzen egy precesszió alatt,mindegy,hogy ennek mértéke 19.000 vagy 25.920 év.
Egyébként az a tudományos kör,aki cca 20 % -ot tud tévedni(a saját bevallása szerint is) egy keringési idő kiszámításában,az remélem nem szándékozik kutatóűrhajót küldeni a kozmoszba,mert az a földi garázst,hazafelé jövet úgy elkerüli,mint részeg ember a detoxállomást.
A nagy jégkorszakok 100.000 évenként következnek be,s ha ezt elfogadjuk,akkor a precesszió csak ráerősíthet, a nagy jégkorszakok kialakulására,de nem alapvető ok,ahogy az emberi CO2 kibocsátás sem.
A precessziós tengelyingás nem jégkorszakot eredményez,hanem csak a jéggel borított területek helyének a változását.
Ez sima klimaváltozási történet.
38: „A jelenlegi folyamatokért nem elsősorban a széndioxid kibocsátás felelős, hanem A CIVILIZÁLT EMBERI BEAVATKOZÁSOK ÖSSZESSÉGE, ideértve a növényzet kiirtásától, az építkezéseken, a fosszilis energiahordozók elégetésén, a különböző szennyezéseken át a városok, gyárak építéséig mindent.”
TÖKÉLETESEN egyetértek. Valami hasonlót vetettem fel én is a múltkor, amikor klíma témájú poszt ment, de Tibor bánál nem igazán népszerűek az ilyen vélemények, úgyhogy a magam részéről én a múltkor bedobtam a törölközőt.
Azt kell mondjam, Géza, hogy a blog összes látogatója közül te vagy az, aki a leginkább (ha nem egyedül) képes vagy rendszerek szintjén gondolkodni. Ez nekem nagyon tetszik, és egyre inkább így gondolkodom én is. Bár sok minden van (volt, lesz), amiben nem értünk egyet, de én a magam részéről rengeteget tanultam tőled és ezért külön hálás vagyok.
40: Ez itt nem népszerűségi verseny. Az én igényem a kommentekkel szemben nem az, hogy megegyezzenek a véleményemmel. Viszont kettőtök közös véleménye, amit így lehet összefoglalni A CIVILIZÁLT EMBERI BEAVATKOZÁSOK ÖSSZESSÉGE minimum tudománytalan. Bizonyára abban a hitben éltek, hogy mindenhez magas szinten értetek. Biztosítalak benneteket, hogy a klímaváltozáshoz NEM. Ma már az tudományos tény, hogy a globális felmelegedésből származó, egyre szélsőségesebb időjárás messze legfőbb okozója a CO2 koncentráció folyamatos emelkedése az ipari forradalom óta. Igen, a civilizált emberi beavatkozás sokat nyom a latban, de főleg a CO2 és a metánon keresztül. Például a vizierőművek mesterséges tavaiban lejátszódó rothadási folyamat, a haszonállatok létszámának felfuttatása, stb.
Szerencsére mind a ketten magas színten bírjátok az angol. Akkor itt van nektek egy érdekes előadás. Kifejezetten élvezetes.
http://www.agu.org/meetings/fm09/lectures/lecture_videos/A23A.shtml
Érdekes illusztráció a klímaváltozásról:
http://nol.hu/galeria/000011381/000724021/#
41. Mi a véleményed Annie Leonard remek kis filmjéről, amiben bemutatja nekünk a CO2 bizniszt: http://komlomedia.wordpress.com/2011/10/16/a-szerzes-es-birtoklas-szenvedelyerol/
Nem vonja kétségbe a bajok forrását (CO2), de a megoldásra nyújtott kész üzleti megoldást, kissé elhibázottnak nevezi. És most finoman fejeztem ki magam 🙂