(1858) Ésszerű klímasejtés

Tibor bá’ online

 

~p001Könnyű rám fogni és nehéz kimosakodni belőle, hogy „várom” a klímakatasztrófát. Miközben a 27 °C nálam a határérték. Fizikai munka esetén 20-22 °C a kellemes, semmittevésnél 25 °C. 27 °C a határ, innentől kezdve egyre kellemetlenebb, és az életkor előre haladásával egyre rosszabb. 30 °C felett kezdenek hullani a öregek. Nem várom az idei nyarat, hanem rettegek tőle. Lesz, aki emlékszik rá, két éve felszereltettem egy klímát. Szeretnék még egy-két nyarat túlélni, de főleg a 2016-os nyarat, mert remélem, hogy semmi baj. Mi most csak egy szélsőséges kilengést élünk át. Jövőre nem lesz ilyen meleg. Milyen meleg? Április 4-én 27 °C a sziporkázó napsütésbe? Az időjárás nem klíma, a klíma nem időjárás. Ezt én is tudom. Mszilárd és követői szerint ez semmit se bizonyít. Elméletileg valóban nem, de én, aki nagyon jól emlékszem az április negyedikékre, éppen azért mert április negyedikék voltak, jól tudom, hogy pulóvereket vettünk fel a fehér ing alá, hogy ne fázzunk a felvonulás alatt. Most pedig “áprilisi nyár” van.

Az Északi-sarkon április negyedikén még soha se volt ilyen kevés jég, ami a pozitív visszacsatolás rémét rejti magában. A jéggel ellentétben a nyílt víz nem veri vissza a Nap sugarát, elnyeli és közben melegszik. Mszilárd néhány napja még azt írta, hogy mi az a 12.000 km2? Ma már egyik napról a másikra 50.000 km2 jég olvad el, fél Magyarországnyi. Még mindig nem túl sok, de június-júliusban lesz ez sokkal több. És csak egy véletlenszerű kilengés? Talán. Április 4.-én 175.000 ikm2-el volt kevesebb jég északon, mint a korábbi rekord. Ez azért elég sok jég. Közel kétszer Magyarország területe. A februári adattól a klímakutatók kiakadtak, akkora volt a „kilengés”. Aztán megindult az önnyugtatás, csalnak a NASA-nál. Miközben Washingtonban a volt politikusok bevallják, hogy már 30 éve figyelmeztették őket, de senki nem csinált semmit. Egyedül Al Gore próbálta menteni a menthetőt, akit aztán nevetségessé tett a Big Oil, és a Big Coal pénzével táplált alternatív Tudomány, akik sikeresen meg tudták fertőzni Mszilárdot is, aki széles körben hirdeti, hogy semmi baj. Még mindig semmi baj, mert mi a legújabb maszlag. A földpálya, a Nap, a naptevékenység, stb. stb. 10-15 év múlva mindent visszafordít. Fogunk mi még vacogni április negyedikén, ha nem most, akkor hát félmillió év múlva, mert a “csak pontos adatokat kutatók” munkája nyomán az emberiség eddig semmit se tett. Most meg már hiába is tenne.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

85 gondolat erről: „(1858) Ésszerű klímasejtés

  1. Március végén kijelentettem ismerősi körömben, hogy egy hónapon belül lesz még 30 fok, illetve májustól szeptemberig 6 hőséghullám, melyből három eléri a 40 fokot.
    Bár ne volna igazam, komolyan.
    Hihetetlen, mennyire felelőtlenek a döntéshozók. Még ha csepp lenne a tengerben is, amit tenni tudunk ellene, akkor is meg kellene tenni, ami emberileg és technológiailag csak lehetséges.

  2. Azért Mszilárd szerintem nem azt a színvonalat képviseli, akit csak úgy meg lehetett fertőzni bármivel is. Állításait (amelyek jelentős részét sokan félreértelmezték itt) jellemzően adatokkal támasztotta alá, és nagyon érdekes dolgokra hívta fel a figyelmet (pl.: a 100 évvel ezelőtti viszonyítási hőmérsékletek mozgása). Lehet egyet nem érteni vele, és vitatkozni, de szerintem úgy bemutatni, mint egy megvezetett hülye, nem fair.

  3. Mifelénk mindenki zárja az ajtót, félve a betörésektől, pedig az ezer főre eső betörések száma (tavalyi adat) 0,86. Nos mi történik, ha betörnek. Elvisznek ezt-azt, lesz némi kár. Semmi végzetes. Nem halunk meg, nem halnak meg gyermekeink. És mégis a legrosszabb szcenárióra készülünk, nem a legvalószínűbbre.

  4. Április elején 27,5 C°…, magyarul tiszta május vége van! Mi ez ha nem egy melegedő klíma szélsőséges anomáliája…?!
    A többség meg örül, hogy itt a tavasz…, ami inkább már nyár. Miközben a lényegi dolgokkal, és a következményekkel nincsenek tisztában.

  5. Az elmúlt kilencszáz év legnagyobb szárazsága sújtja a kelet-mediterrán térséget − állítja a NASA egyik márciusi tanulmánya. A fák évgyűrűiből és földtani adatokból nyert információk szerint az 1998-ban kezdődő és máig tartó ciklus kétszer olyan száraz, mint a fenti időszak bármely hasonló periódusa. Ezen tények ismételten rámutatnak a Közel-Kelet válságainak egyik legfőbb okára. Miközben a legtöbb elemző továbbra is az elavultnak vélt társadalmi struktúrákat, rövidlátó diktátorokat, egymással versengő nagyhatalmakat, középhatalmakat, vagy egyre inkább magát az iszlámot teszi felelőssé a Közel-Kelet válságaiért, a klimatikus, környezeti okokról méltatlanul kevés szó esik. Ez aligha véletlen.
    http://mandiner.blog.hu/2016/04/05/az_aszaly_gyilkos_radikalizmusarol

  6. Miféle tavasz? Münchenben 10 fok van és némi csapadék. Nyárnak nyoma sincs. Itt április hatodika van, nálatok?

  7. Tiborbá

    “Fizikai munka esetén 20-22 °C a kellemes, semmittevésnél 25 °C. 27 °C a határ, innentől kezdve egyre kellemetlenebb, és az életkor előre haladásával egyre rosszabb.”

    Mi ennek az élettani háttere? Érdekelne erről egy jó poszt.
    Valószínűleg ez nem csak az időseket terheli meg. A trópusi esőerdők vagy az alföldi fóliasátrak egyaránt adnak ehhez támpontot.

    Miért veszélyesebb ez az idősödő szervezetre? Ki van még emiatt veszélyben és mit tehetünk ellene? (táplálkozás, életmód, folyadékfogyasztás, fizikai aktivitás egyéb…)

  8. 7:

    Még az is érdekes lehet, hogy miért lehetnek ebben nagy eltérések egyénektől függően. Van aki a hideget bírja és szereti jobban, más a meleget, van aki mindkettő jól bírja és van aki egyiket sem.

  9. A legijesztőbb számomra az lenne, ha MSzilárd csendben maradna. Nem sok esélyt adok az álláspontjának, de drukkolok, hogy igaza legyen. Más már úgysem maradt. Meg talán az, hogy a jósolt világvége események érdeklődés hiányában folyton elmaradnak. Talán a rossz előjelek ellenére most is így lesz, reménykedni lehet.

  10. Kigyuladt őrültek háza. Az lesz.
    Aki meg még mindig nem érti az északi- sarki jég és az északi félteke éghajlata közti- elég szoros- összefüggést; az minek irogat bármit is?

    Egy dolog a jégfelület- és ott van a jégtérfogat is.
    Az most 22.337 km3 “csak” 1663 km3- rel kevesebb, mint tavaly ilyenkor.

    Ki lehet számolni, mennyi hő kell az elolvasztásához.

  11. Amíg van jég a sarkon addig annak olvadása nyeli a hőt.

    Szóval, látni fogjuk a folyamatot, de annyira még nem lesz vészes.
    Mihez képest persze…

  12. 10. Ez a tudományos része. A nem tudományos része, amit az átlagos földi halandó is tapasztalhat, hogy a nyár mindkét irányban 2-2 hónappal kitolódott. Így most van a 12 hónapból 7 hónap nyár. Amivel még nem is lenne baj, ha a közepe táján nem válna lassan életveszélyessé. 40 fok fölé menő legmagasabb nappali hőmérsékletek a mezőgazdasági termelést is gallyra vágják rövid időn belül. Egyetértek, kigyulladt őrültek háza. Ezért próbálok még reménykedni. 😀 Viszont csodálom MSzilárd kitartását és szívesen olvasom a hozzászólásait.

  13. 10.
    “Kigyuladt őrültek háza. Az lesz.”

    Ha megint jössz az apokaliptikus vízióiddal, akkor bekapcsolom a klímát 🙂

  14. 13:
    Én is, de mi van, ha kimarad az áram. A rendszer nem bírja a terhelést?

  15. 15:

    Áram ide vagy oda… akkor nem kapcsolom be a klímát, ha érdemes – vagyis ha még meg tudunk menekülni önmagunktól. Ha már úgyis mindegy, akkor legalább ne legyen melegem 🙂

  16. 15. igazából többször is voltam igen melegben, ha az 50°-ot annak vehetjük. Mégis jobban megviselt a 34-36°akkor amikor a páratartalom 85% vagy több. A száraz sivatagi forróság, ivással, és huzattal elviselhető..

    Ha tudunk párologtatni, akkor “csak” folyadékpótlás, és enyhe szellő kell, de ha telített, párás a levegő akkor nincs ötletem. Az amazonaszi indiánoknak gyakorlatilag eltűntek a verejtékmirigyeik, feleslegessé váltak. (lásd evolúció)

    a klíma helyett egészségesebbnek tartom a huzat/ventilátor kombinációt.
    de hogyan készíthetjük fel a szervezetünket erre?

    az hogy ma reggel napkeltekor nem lett lucskos a lábam a harmattól, azt jelzi hogy már most légköri aszály van. gyerekkoromban nyáron is a harmatos fűben gázoltunk reggelente.

  17. Ez tök jó ez a verejtékmirigyes, ez is igazolja az evolúciót, a természethez való alkalmazkodási képességet, élni akarást.
    Az evolúció tehát egy folytonos és meg nem álló valami.
    Bravó.

  18. 18. D7. A “természethez való alkalmazkodás képességé”-vel van egy kis gond. Papíron jól hangzik, de ha összeszeded azon fajok listáját, amelyek nem tudtak alkalmazkodni a természeti változásokhoz és azon fajok listáját, amelyek tudtak, akkor szerinted melyik lesz a hosszabb lista? Arról nem is beszélve, hogy fajokról van szó és nem egyes egyedekről, akiknek túl kellene élni a változásokat.

  19. Megtisztelő, hogy klímaposztokban újabban már nemcsak a hozzászólásoknál, de magában a posztban is egyre többet van említve a nevem 🙂
    – nem fogok keresni április 4.-éket, amikor hasonló meleg volt, Tibor bá szerint nem volt soha, (már volt alkalmam az emlékezetét cáfolni adatokkal, most nem teszek így) legyen így, nem jelent semmit.
    – ami a jeget illeti, többször felhívtam a figyelmet, hogy napok alatt rengeteget változhat a jégkiterjedés és nem mindig a meleg miatt:
    pl. Tibor bá katasztrófának említi, hogy “Április 4.-én 175.000 ikm2-el volt kevesebb jég északon, mint a korábbi rekord.” Nem adata meg a forrást, így nem tudom honnan vette ezt az adatot, az általa eddig használt NSIDC adatoknál ez az érték nem annyi. De ha annyi lenne se számítana sokat, mert pl. 10 nappal korábban viszont 241.000 km2-el volt TÖBB az idén, mint a legkisebb mért érték. Tehát több 100.000 km2-el változik a jég napok alatt és az idén eltelt 92 napból 29-et volt rekord alacsony, a többi 63 napon a rekord felett volt, pl. az elobb említett március 25.-én volt 5 év is, amikor kisebb volt a jég.
    Összegezve, Tibor bá azt sugallja, hogy a jég folytonosan a legalacsonyabb értékeket mutatja, holott vannak napok, amikor 5 év jégállása is alacsonyabb volt.
    Reálisan tekintve, tehát a jégkiterjedés alacsony, kisebb-nagyobb hullámzásokkal, hol alacsony rekordot döntve, hol pedig 4-5 év értékei fölé kúszva. De ez is csak az NSIDC adatainál található. Pl. a MASIE adatoknál, amely szintén a NOAA+NASA terméke, más módszerekkel és ami lényegesebb, sokkal nagyobb felbontással (1 km2 az NSIDC 25 km2-es felbontása helyett) az idei jég még egyetlen egy nap sem döntött rekordot : http://www.mastermaps.com/arctic/seaice/daily/
    Hasonló adatokat mutat a dán DMI is.
    A jégtérfogat is alacsony, de még mindig nem a mért legalacsonyabb.
    Tibor bá receptje a következő: amikor az NSIDC alapján a jégállás alacsony, plusz van a héten egy helyi hőhullám, elkészül egy újabb gatyarezegtető klímaposzt.
    Valamelyik posztban említette Tibor bá, hogy nem írhatóak az El-Nino számára a mostani kiugró értékek. Csak össze kell hasonlítani a HADCRUT (az angolok globális hőmérséklet adatbázisa) értékeket, hogy az 1997-98-as El-Nino és a mostani milyen relatív emelkedéssel jelentkezett a hőmérsékleteket illetően. Nemsokára megkeresem a grafikont, amelyiken az látszik, hogy egyértelműen a mostani El-Ninonak köszönhetőek a magas értékek.
    Nem fogok többszáz kommentet generálni még egyszer, elmondtam, megismétlem: a hőmérsékleti anomáliák szép lassan csökkenni fognak, a jégkiterjedés pedig lehet megközelíti a 2012-es rekordot, de ne várjunk jégeltűnést, 3 millió km2 alá nem valószínű a süllyedése. Ez az előrejelzésem, beszélünk tovább szeptemberben.

    U.I.: nem vagyok a Big Oil embere, vagy megtévesztett balekja, mint ahogy sugallja Tibor bá, azok a tudósok, akiket ők pénzélnek, ugyanannyit ártanak a klímatudománynak, mint az eszeveszett vészmadarak. Viszlát szeptemberben!

    – itt van az összehasonlító grafikon:
    https://bobtisdale.files.wordpress.com/2016/03/figure-25.png

    – hallgassatok néha azokra a józan véleményekre is, mint amilyeneket Vasgerinc, Gmarko, Bogozy, Mvm9, Malleusorbis, Observer, Ábel, (plusz Curix is, amíg ki nem fejti bővebben 🙂 ) és még sokan mások (elnézést, ha valakit kihagytam) képviselnek.

  20. 17:
    Nem sokkal az itteni feltűnésed előtt erről írtam egy posztot, aminek a lényege az volt, hogy 35°C kombinálva 100 % relatív légnedvességgel kivédhetetlen biztos halál. (klíma berendezés nélkül).

    19:
    Ha ezt el akarod kerülni, akkor csak max 1 URL-t csatolj. Nekem is könnyebb lesz.

    14:
    Öt napja borultak virágba a sárgabarack fáim. Óriási termés igérkezik, főleg, hogy a virágzás alatt nem volt eső, ami 4 év közül háromban elviszi a termést. Most már csak azon izgulok (kb 10 nap múltán eldől), hogy fognak a bibék megtermékenyülni. Ugyanis más években ilyenkor méhrajok lepik el a fát. Most egyetlen egy méhet nem láttam, pedig fél órán át figyeltem. 🙁

  21. 5.A lakhatatlanná vált területekről olyan mértékű roham fog indulni a még elviselhető klimájú Európába, hogy semmiféle drótkerités nem fogja megállitani.
    Aztán a muszlimok természetesen ki fogják irtani az itteni lakosságot.
    Természetesen a liberális karvalyorrúak sem fognak kimaradni a jóból,akik most tapsolnak a főpróbán.
    Engem már régóta nem az adatok érdekelnek,mert azt hamisithatják fel-le,az aktuális érdekeknek megfelelően.
    Saját maga úgyis mindenki érzi hogy baj van.
    Mint a vihar előtti csend.
    Persze érdeklődve olvasom a szkeptikus érveket is.

  22. 24:
    Fenéket. Nincs kedve meghalni. Persze senkinek, de neki ez a védekezése.

  23. 25.
    “35°C kombinálva 100 % relatív légnedvességgel kivédhetetlen biztos halál.”
    ..ez számomra nem evidencia, mert túléltem. Ugyanakkor ha nyáron háti-permetezővel dolgozol egy fóliasátorban pont ez benne a szitu…

    hol van az idevágó poszt?

  24. 26:
    Mondjuk a fizika nem kifejezetten az erős oldalad, de remélem ez meggyőző lesz: Az emberi szervezet 36 °C-on üzemel 42 °C-nál meghal. Óránként közel 100 kalóriát éget el. Ennyi hőtől kell megszabadulnia, de ez csak akkor lehetséges, ha a környezete 36 °C-nál alacsonyabb. Ha ez nem így van, akkor a test hőmérséklete kezd felfelé kúszni. Erre a szervezet úgy reagál, hogy beindul az izzadás. A bőr felületén lévő víz elpárolog, ami hőelvonással járt. Az ragyogóan működik, hiszen valamennyien élve maradtunk 36°C levegő hőmérséklet esetén. De ez csak akkor működik, ha a bőrfelületen lévő víz valóban elpárolog (amit lehet segíteni ventilátorral) Viszont 100% légnedvesség esetén nincs párolgás, mert a levegő telített. Hát ennyi. — Meg ismétlem, ha a hőfok (árnyékban) 35°C, és a relatív légnedvesség 100%, akkor az a vég. Nincs tovább. Elkezd emelkedni a test hőmérséklete, és 42 °C-nál az agy elkezd felbomlani. Ez határérték. Valószínű, hogy egy fiatal egészséges test 32°C-nál 90 % relatív légnedvesség mellett hatalmas kínok mellett még életben marad. —– Ezt kiegészíteném. 50 °C-t is ki lehet bírni, ha tudsz párologni. De nagy valószínűséggel mi várható? A globális melegedés miatt az óceánok felületén egyre nagyobb a párolgás, egyre több felhő keletkezik, aminek le kell jönni. Le is jön egyre nagyobb özönvizek formájában (erre már vannak példák), ami előbb vagy utóbb létrehozza a 100% légnedvességet és a magas hőmérsékletet. —– És miért van Mszilárd beszarva? Azért, mert ha az összes jég elolvad, akkor nekünk végünk, beindul a rohamos melegedés, mert amíg van jég, a rengeteg hőenergia a jég olvadására fordítódik. De ha már nincs jég, akkor csak az óceán és a levegő melegedésről lehet szó, és ő ezt nagyon jól tudja.

  25. 22:
    Először csak egy linkem volt, így is moderálásra vártam, ezért raktam be utólag a második linket is, már mindegy alapon.
    És most újból van egy hsz., ami moderálásra vár, pedig ismét, csak egy link van benne. Szóval, ma a blogmotor sincs velem…

  26. 21:
    Kivételesen megnéztem az általad forgatott adatokat.
    Kohn bácsi erre azt mondja hogy: Ögyes!

    Ha már az nsidc chartot elemezgetjük, akkor az nem feltűnő, hogy 2006, 2007 meg 2015-ös rekordokhoz képest relativizálsz?

    Ha az összes évet felteszed a grafikonodra, akkor a 1981-2010 átlagvonal alatt jellemzően 2000 utáni évek chartjai haladnak, míg a vonal felett zömmel a 2000 előttieket találod.

    Most az átlaghoz képest a szürkével kijelölt standard deviation zónán kívül kóricálunk lefelé, ezzel szemben még 2000 előtt még felfelé lógtunk ki ebből a zónából.

    Ezzel a trend az 1980-2016 időszakban egyértelműnek látszik (nem búvárkodom benne napestig, biztos van kikapható adatsor amivel majd jól megcáfolsz).
    Nem látom, hogy miért változna a trend. Egyre jobban el fogunk szakadni a szürke zónától, és persze lesznek olyan időszakok (egyre kevesebb) amikor visszaérinti alulról.

    Az etalonnak tekintett átlagvonalat 2013 óta egyszer sem érintette egyik évben sem a mért adat, és egyre nagyobbá vált a különbség. Az előtte levő pár évben 2005-2012 között sem volt túl sok érintés, egy-egy év pár hetéről beszélhetünk egyébként jellemzően az átlag alatt volt mindegyik év.

    Másszunk bele a szeptemberi minimum kérdésbe:
    Az abszolút minimum eddig 2012-ben a 3,4m km2 alatt volt kicsivel. 5m km2 alatt öt évben volt eddig 2007, 2008, 2010, 2011, 2015. A többi években (25 évből 19-ben) 5m km2 felett volt a minimum.

    Ezekhez, ha azt mondod, hogy 3m alá nem valószínű hogy megy akkor nem mondtál semmit. Ha tökös lennél akkor azt mondanád, hogy pl 4,5m alá nem megy, akkor még mindig a kiugró rekord helyett a trendet mutató öt év közé lövöd ezt az évet, és még mindig nem mondasz trendet törő becslést.

    Ezernyi dologtól függ, hogy mikor lehet a 2012 évhez hasonló meleg nyár az északi sarkon, de ha 2016 hasonló pályát fut a 2012-eshez akkor a mostanság meglévő 1m km2 különbségből ha az nem növekszik akkor 2,4m km2 lehet a szeptemberi új rekord.

    Eléggé felháborít, hogy ezt le kellett neked vezetnem, és talán a passzív olvasótábor kicsit mélyére nézve a dolgoknak rájön a folyamatos mellébeszélésedre.
    Amit csinálsz az politizálás, nem pedig tudományos vita.

  27. Bármit mond is az ellentábor, az általános felmelegedést mindenkinek éreznie kell a saját bőrén. Igazat adok annak a kommentelőnek, aki azt mondta itt pár klímás cikkel korábban, hogy az sem igaz, hogy átlagban 0.5-1.5 fokkal emelkedett a hőmérséklet hanem inkább 5-8 fokkal, hiába jönnek itt mindenféle diagramokkal. Hiszen télen 0, -10 fok helyett van 5-10 fok és nem egyszer-egyszer hanem gyakorlatilag egész télen. A tavasz mint olyan megszünt és a 10-15 fokos februárból egy csapásra lesz 25 fokos meleg. Az ősz meg gyakorlatilag egy késő nyári hónappal ér fel. Én egy kempingben dolgozom közel 25 éve, ahol van egy nagy higanyos hőmérő árnyékban persze. Na most a 90-es években a két kezemen megtudtam számolni a 30 fok feletti napok számát, ma meg ugye több héten keresztül van közel 40 fok. Szóval mondhat bárki bármit ezt mindenkinek éreznie kell.

  28. Lehet, hogy lefelé volna érdemes építkezni, illetve a ház alá tenni egy szintet a földbe is, mert ha beszarik a klíma, illetve nincs áram és 40 – 45 fok van kint, akkor nagy gáz van.

    Régebben láttam egy Ausztráliáról szóló utifilmben, hogy ott sok helyen 45-50 fok van a nyár nagy részében és minden háznak, sőt a kocsmának, egyéb közintézményeknek is van egy föld alatti szintje, ahol klíma nélkül simán ki lehet bírni.

    Ha erre nincs lehetőség(lefelé építeni egy szintet), akkor klíma mellett(vagy helyett) egy páramentesítő készülék beszerzése is nagyon fontos lenne. Egy nagyobb teljesítményű is tizedannyit fogyaszt mint egy klíma, így akár napelemről, akkuról, kisebb aggregátorról is üzemeltethető áramszünet esetén és életmentő lehet.

    M.Szilárd hitét irigylem, de igaza van Thunder-nek, lehet a grafikonokon vitatkozni, de aki már nem mai gyerek, mint pl. én, az érzi a saját bőrén, hogy valami nagyon nincs rendben a klímával az utóbbi években.

  29. 5. Piton
    Tetszik a belinkelt cikk, habár valószínűleg ez sem teljesen objektív elemzés, de rádöbbenti az embert arra, hogy a klímaváltozások várható hatásai hogyan lesznek elmaszkírozva a politikai történések mögött.
    Bármi is fog bekövetkezni, mindig hatalmas tömegek lesznek abban a tudatban, hogy a fellépő háborúk, forradalmak, konfliktusok valamiféle ellenség gonosz manipulációi miatt vannak, főleg, mert ilyen-olyan gonosz erők valóban mindig is lesznek ilyen feladatokra készen, de a puskaport nem ők adják a folyamatokhoz.
    De azért én nem bagatelizálnám el ebben a folyamatban az USA demokráciaexportját, mert ennek semmi köze a klímaváltozáshoz.
    De biztos, hogy a klímaváltozás igen felerősítette a hatást.
    És attól tartok, hogy a klímaváltozást az emberiség nagy része nem közvetlen fizikai hatásán keresztül fogja megszenvedni, hanem a gerjesztett politikai folyamatok révén azok is, akik a klímaváltozás hatásaiból igen keveset éreznek közvetlenül, és ez számukra ugyanolyan tragikus következményekkel fog járni, mint a közvetlen érintettekre, csak némi áttétellel.

  30. 3. Solouse a betörésekre vonatkozó statisztikai adat nem fedi a betörések valóságos számát. Magyarországon évi 8900 betörés,? na ne nevettessen! Sok-sok olyan település van, ahol a lakosok évente 5-6 betörést szenvednek el. A rendőrség tehetetlensége miatt, rengeteg esetet nem is jelentenek.

    M. Szilárdnak köszönöm a besorolást. 🙂

    Szerintem a Klíma változást illetően óvatosnak kell lenni, a megfigyelési adatok földtörténeti időtávlatban mérve, csak egy nyúlfarknyi időtartamra vonatkoznak.
    Ráadásául a fogyasztói társadalom azonnal rámozdul a témára és kampányol, az extra profitszerzés érdekében. “klíma védelmi” beruházásokra késztetik az államokat és az embereket.
    Viszont azt is látni kell, hogy az emberi tevékenység okozta vegyi környezet szennyezés, és a termikus hőkibocsátás az emberiség korábbi történelme során még sosem volt ilyen óriási mértékű. (emberi léptékben)
    Az egyetlen lehetséges megoldás a profitszerző fogyasztói társadalom moderálása.
    Hosszú élettartamú, kiváló minőségű, könnyen és olcsón javítható, modernizálható termékek gyártása.
    A Divat, Trendi, fogyasztói manipulálást vissza kell szorítani, elviselhető mértékre.

    Tibor bá’ -t megkövetem, más posztban le Tibi bá’-tam

  31. 22:

    Hihetetlen, hogy mennyire különböznek a tapasztalataink egy ilyen csöppecske országban. Bár nálunk is dúsan virágzanak a fák annak ellenére, hogy márciusnak majdnem minden reggelén, de még április 1-én is fagyott nálunk, viszont én épp azt mutogattam a kislányomnak, hogy hogyan gyűjti a sok méhecske a nektárt/virágport a szilvafán.
    Mondjuk mifelénk sok méhész él, nem tudom a te környékeden mennyi, de csak ezzel tudok összefüggést elképzelni így elsőre.

  32. Számos mutató jelzi a klímaváltozást. Aki ezeket nem hajlandó figyelembe venni, az azokra az ókori filozófusokra hasonlít, akik még mindig a Föld lapos alakját magyarázzák.

    http://greenfo.hu/hirek/2016/04/06/a-lyme-kor-ma-mar-nepbetegseg-a-tavalyinal-is-erosebb-lyme-szezon-varhato
    “A Magyar Kullancsszövetség szezonnyitó sajtótájékoztatóján az említett adatok mellett az is kiderült, hogy a “kullancsoltás” gyakori félreértések tárgya, mert csupán a kullancs encephalitis vírusa ellen véd, a Lyme-kór és más betegségek ellen azonban már nem. A klímaviszonyok átalakulásának a hatására negyedére csökkent az encephalitis vírusos megbetegedések száma, ugyanakkor a kullancs enchephalitis helyét átvették a Lyme baktériumok.”

  33. 34:
    igen, ezzel a hozzászólásoddal is igazoltad, hogy a listán a helyed.

    30:
    “Ha már az nsidc chartot elemezgetjük, akkor az nem feltűnő, hogy 2006, 2007 meg 2015-ös rekordokhoz képest relativizálsz?”

    Tibor bá, azt mondja, hogy a jég sosem volt ilyen katasztrofális állapotban. Erre neked az “feltűnő” meg “Ögyes!”, hogy olyan évekhez hasonlítom, amikor hasonlóan rossz állapotban volt a jég. Mégis, mit vársz el tőlem? Hogy hasonlítsam 1979-hez és mondjam azt, hogy pont olyan? Ezzel lennél elégedett? Ekkor lennék fair? Érdekes egy logikád van!

    – szeptemberi jég: gyere te egy alátámasztott előrejelzéssel, ne más előrejelzését minősítsd. Én nagyon jól tudom, miért beszélek a 3 millióról, mert ahogy te is írtad “ezernyi dologtól függ” (VOW! akkor mégsem csak a CO2-tól) és napok kérdése, amíg több százezret is változhat. Igen, leírhat egy 2012-es-szerű pályát, illetve leírhat egy 2006-os-hoz hasonlót.
    Ami a tudományos vitát illeti, nézz utána, hogy mi okozta 2012-ben a jég olvadást az utóbbi évek leghidegebb évében, mert nem a nagy meleg, ahogy írod:

    http://woodfortrees.org/plot/gistemp/from:2009/to:2016/plot/gistemp/from:2009/to:2016/mean:12

  34. 35:
    Így van, egy ilyen kis országban is sok a különbség, de a NASA/NOAA globális hőmérséklet térképén 3-4 magyarországnyi területeknek van egy “jellemző” értéke.
    Nézd meg 2, egymástól 50 km-re fekvő, székelyföldi város különbségeit (Csíkszereda, Székelyudvarhely), ez sokszor 20 fok is szokott lenni.
    De a GISTEMP ilyen apróságokkal nem törődik, ők interpolálnak 1200 km-re is, főleg az északi sarkon, ahol alig van mérőállomás a zónában.

  35. 15.Tibor bá’
    Ahol van kút ott ingyen rendelkezésre áll a 12 C fokos víz.
    A fan-coil klímának csak a beltéri egységét kell megvenni- azt is lehet sokszor kapni használt de tökéletes állapotban a neten-
    és nincs szükség a drága és bonyolult, rengeteg energiát fogyasztó kültéri egységre, a kompresszorra. A beltéri egység minimális elektromos áram és vízigényét vészhelyzetben- de akár véglegesen is- egy akkumulátoros, napelemes tizenkét voltos szivattyúval is meg lehet oldani.

  36. 39:
    Ez igaz, és nekem van ásott kutam, de a hűvös kútvíz mennyisége nem korlátlan. Járhatóbb út egy berendezett pince. De, el lehet tölteni egy fél életet egy pincében?

  37. Éghajlati adatsorokat böngésztem az OMSZ honlapján és érdekes grafikonokra bukkantam: 5 magyar város éghajlati grafikonjai, sajnos csak 2000-ig. De az világosan látszik, hogy e grafikonok alapján csak a természetes, ciklikus változások észrevehetőek, egyértelmű melegedés NEM.
    Érdekes még a Budapest és vidéki városok közti különbség is.

    http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_adatsorok_1901-2000/Budapest/

    -válasszuk ki a várost, majd a lap alján levő tovább után a grafikonok menüben találhatunk érdekes grafikonokat. Kellemes kutakodást!

    Egy kis pontosítás 38-as hozzászólásomhoz:
    – interpolálnak két 1200 km távolságra levő állomás között, illetve extrapolálnak egy állomástól 1200 km-re is.

  38. 38:

    Érdekes lenne olvasni tőled egy blogot, nincs ilyesmid? Nem tudsz itt megadni egy e-mail címet, elérhetőséget, vagy egyebet?

    Elnézést Tibor bá, hogy itt kérek ilyesmit, de más kapcsolatom nincs MSzilárddal.

  39. 40. Tibor bá’
    A legminimálisabb vízhozamú kút vízmennyisége is többszörösen elegendő egy klímafej működtetéséhez és az elfolyó víz locsolásra tökéletes.
    Működés közben egy átlagos teljesítménnyel számolva ez egy 6-8 mm.-es átmérőjű csőből lassan csordogáló mennyiséget jelent. Ennyit szinte bármelyik kút folyamatosan tud.

  40. 43:
    Blogra többször is gondoltam, de főleg időhiány miatt nehéz megvalósítani, tervbe van véve, jobban mondva létezik, 1 bejegyzéssel, azzal amit itt Tibor bánál is közöltem. Nevemre kattintva elérhető, további tartalomra ötletem rengeteg van, időm sokkal kevesebb. De ez reményeim szerint változni fog.
    Akit érdekel, megtalál az mszilard71@yahoo.com címen.

  41. 42:

    Aki még egy jelzésre várt, az most megkapta, egyenesen a Jew York Timestól…
    Fiúk, lányok kezdődik a buli!

  42. 22:

    Még egy dolog eszembe jutott ismerősi körre alapozott alapfokú méhészeti ismeretségem alapján. Csak sárgabarackfát említesz. A méheknél a virágok között van egy precedencia, egyes időpontokban egyes virágok előnyben részesítik a többivel szemben, ezért is lehet viszonylag tiszta akác, hárs, stb. mézeket készíteni. Na most a különböző virágok különböző időben nyílnak, és befolyásolja őket az időjárás, és egy aktuális időjárási viszonyok vélhetően úgy estek, hogy most együtt virágzik a sárgabarackod valami mással, amit előnyben részesítenek. Ez nem fog örökké tartani, és bár holnapról esős időt mondanak, szerintem nem kell aggódnod, lesz barackod ha a méheken múlik.

  43. 47:
    Az egész kert teli van virágokkal, de méhek nincsenek. És pillangók sincsenek.

  44. Most igen kevés méhet látok, meg lepkéket is mutatóban, de azért látni itt délen. Viszont március elején virágzott a tiszafa (érted, március elején…) na akkor méh raj inváziók voltak a virágokon, és csak úgy szállt a virágpor, 1-1,5 hónappal korábban, mint az természetes lenne. Teljesen “megkergült” a növények egy része…!

  45. 27 Tiborbá:

    “Elkezd emelkedni a test hőmérséklete, és 42 °C-nál az agy elkezd felbomlani.” miután azzal kezdted hogy a fizikához való vszonyomat méricskélted már szereztél egy mosolyt.

    amikor ezt olvastam “Elkezd emelkedni a test hőmérséklete, és 42 °C-nál az agy elkezd felbomlani.”

    akkor kicsit elgondolkoztam hogy talán a napon írtad a hsz.t
    aztán elolvasgattam a hőgutát hősokkot hogy értsem az élettant.
    Most azt gondolom Az idős embernek hülyének is kell lennie, hogy elvigye a meleg… és a demencia az szintén egy terjedő civilizáció tünetegyüttes, azaz sokan fognak a nyári hőségnek áldozatul esni.

    A hozzátartozóinkra elkezdünk jobban odafigyelni 80 felett.

  46. 51:
    Kedves aranyszájú sakál! Aki ekkora hülyeséget le tud írni (26. alatt):

    “”35°C kombinálva 100 % relatív légnedvességgel kivédhetetlen biztos halál.” –
    ez számomra nem evidencia.

    annak fogalma sincs a hőtanról. Akinek fogalma sincs a például a párolgási hőről, annak a fizikai ismeretei igencsak hézagosak. Úgy hogy véleményem szerint neked a demencia szót a szádra se lenne szabad venni. Főleg azért, mert a 27. alatt írt hozzászólásomat ezek szerint nem értetted meg. Javaslom, olvasd el még néhányszor. Valami csak megragad a fejedben a hősokkon, napszúráson és a hőgután kívül.

  47. 27 Tibor bá’
    Egyszer dolgoztam Katarban, persze júliusban, mert mikor máskor kellene kezdeni ott egy munkát?
    3-4 napig napközben 45-48 fok volt, de száraz meleg.
    Gondoltam is, mit nyafognak ezek itt? Meleg van, persze, de hát izzad az ember, ‘oszt jó napot.
    Aztán megfordult a szél, felment a páratartalom 80-90%-ra.
    Na onnan volt húzós a dolog.
    A konténerben meg, ahol dolgoztam, nem volt klíma.
    Mondjuk kibírtam, de hát erős fiatalember voltam még akkor.

  48. Most találtam az indexen. Nem tudom, mennyire hiteles, minden esetre ez már biztos a kezdet.

    “Háromnapos hétvégére áll át Venezuela, mert az szárazság miatt durva energiahiány alakult ki az országban
    A következő két hónapban Venzuelában ideiglenesen a péntek is hivatalos pihenőnap lesz. Az intézkedés oka, hogy Venezuela áramellátásának nagy részét vízerőművek állítják elő (és ezen belül is az áramellátás 70 százalékát egy vízerőmű termeli), és a szárazság miatt az erőművek nem tudnak elég energiát előállítani. Nicolas Maduro elnök ezért azt is elrendelte, hogy a venezuelai gazdaság nagy részét kitevő állami szektorokban az energiafogyasztás 20 százalékkal kell visszavágni. (Business Insider, Portfolio)”

  49. Ja, és az volt a legérdekesebb, hogy estére pontosan olyan szagom volt, mint egy disznónak (hasonló a bőrünk, sok tesztet disznókon végeznek/végeztek)

  50. 52…

    ““”35°C kombinálva 100 % relatív légnedvességgel kivédhetetlen biztos halál.”
    ez egy vélemény.. az meg mindenkinek van. nem több.

    …mikor jártál utoljára tengerszinten fekvő trópusi esőerdőben?

  51. 54:
    Nem precedens nélküli egy-egy régióban a szárazság. Volt régebb is. Ami precedens nélküli, az az energiaigény mérete, aminek egy ilyen szárazság betesz.
    A biztos kezdet, amiről írsz, nem a klíma megfutása, hanem a természeti erőforrásokkal ésszerűen gazdálkodni nem tudó, rövid memóriájú társadalmak összeomlása.
    Ez olyan, mint amikor az árterületre építkező honfitársunk óbégat, hogy elvitte a 10 éve épült házát a víz.
    Trendi minden szélsőséget a globális felmelegedésre fogni, de aki ezt teszi (itt most nem rád gondoltam) az előtte tisztában kellene legyen a klíma-múlttal is.
    Vegyük pl. az erdőtüzeket. Gondolom mindenkinek az az első gondolata, hogy a mostanában hallható erdőtüzeket a globális felmelegedéssel együtt járó, egyre növekvő szárazság okozza és a lángoló hektárok száma növekvő tendenciát mutat.
    S akkor egy sokkoló adat: a 30-as években az USA-ban az erdőtüzek martaléka meghaladta az 50 millió hektárt a mostani 10 millióval szemben:
    http://realclimatescience.com/wp-content/uploads/2015/11/2015-11-04-03-21-02.png
    A grafikon csak 2006-ig megy, de az azt követő években sem haladta meg a 10 milliót, 2015-ben pl. 9.2 volt.
    De a médiában erről nem írnak, csak arról, hogy GM (glob. meleg.) és precedens nélküli erdőtüzek. Az etetés folyik és az emberek 99%-a utána sem néz az adatoknak. És ez folyik a klímánál is.
    Visszatérve Venezuela-ra, csak annyit kell beírni a gugliba, hogy “Venezuela draught past” és már meg is lehet találni az utóbbi 40 év nagy szárazságait: 1973-1974; 1982-1983; 1997-1998; 2002-2003; 2009-2010. És milyen érdekes, mind el-Nino évek! Tehát, és ezt nem kioktatásként írom, hanem hogy felhívjam a figyelmet a kritikusabb gondolkodásra, minek is a kezdete ez? Hát lehetne pl. annak, hogy Venezuela ne 100%-ban a vízi erőművekre támaszkodjon, hanem valami másra is. Mert ha nem, úgy jár, mint a fent említett honfitársunk.

  52. 57.
    Igen, az energia szükséglet növekedése sok országban jelent problémát. Elég kis hazánkra gondolni, ahol Paks fejlesztésével gondolják megoldani a megnövekedett szükségletet. De már most azon van a vita, bírja-e a Duna vízhozama a hűtést majd, ha….
    Nem fogom statisztikai adatokkal alátámasztani, hisz saját tapasztalatom, hogy az utolsó öt évben én és a családom, a nyári hónapokban, hűtésre sokkal több vizet és elektromos áramot használtunk, mint 2010 előtt. Természetesen tudom, hogy ezzel mi is hozzájárulunk ennek az ördögi körnek a forgatásához. Az energia szükséglet növekedése természetesen nem csak egy tényezőtől,az én példámban jelzett, nyaranta több napig tartó 40 fok körüli hőmérséklettől függ. Ez csupán egy szelet a tortában. De ez a szelet igen is a melegről, annak következményéről szól. S ha nálunk is szárazabb aszályosabb lesz az időjárás,a vizeket mélyebbről kell felhozni, stb. megint energia….. minden mindennel összefügg.

  53. 57.
    Hitelesítesz nekünk egy listát az utolsó 100 év 10 legmelegebb hazai évéről?
    Nézzük inkább a trendeket mint a szélsöségeket…

  54. 48:

    És van sejtésed ennek okáról? A pillangókat én nem szoktam figyelni, és bár nálunk se nagyon vannak, korábban se volt jellemző, inkább a vízpartokon találkoztam velük nyáron, meg zöldségesek, virágosok környezetében.

    50:

    A növények nem kergültek meg, lekövetik az időjárást, amikor hamarabb enyhe, akkor hamarabb virágzanak, ha később, akkor később.

    58:

    Ez azért függhet a ti igényeitek változásától is. Azért mondom, mert a tavalyelőtti nyáron tudtommal csak 2 forró nap volt hivatalosan. Az a nyár inkább a nagy csapadékmennyiségről emlékezetes, mint a melegről:

    http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evszakok_idojarasa/

    “2014 nyara megtörte az utóbbi évek aszályos, forró nyári időszakainak sorát: idén elmaradtak a hőhullámok, hőségriadók és a perzselő meleg, valamint a három hónap átlagában a megszokottnál több csapadék jelentkezett.”

    Kezdem úgy érzeni, hogy baromi jól működik a memóriám az időjárásra vonatkozóan. 🙂

  55. 56:
    Szerinted 2×2=4 az egy vélemény? Nem csak tudatlan vagy, de vicces is. Különben mélységesen csalódtam az olvasókban, hogy ezzel kapcsolatban hallgatnak, mint szar a fűben. Ez azt jelenti, hogy nagy fehér homály az agyban? Csak nagyokat okoskodunk, de tudás, ismeretek az nincs?

  56. 61:
    2 x 2 = 4 természetesen tény.
    Trópusi esőerdőknek azon részén, ahol 36°C és 100% páratartalom van nem élnek/ élhetnek emberek.
    Pont.
    Azt viszont nem tudom, hogy kell adott hőmérsékletet és páratartalmat átszámolni erre a 36°C ra.
    Pl 48°C, 50% páratartalom; gondolom p1V1=p2V2 analógiáján

  57. Kiderült, hogy a globális felmelegedés okozta páratlan súlyosságú esőzések előrejelzése téves volt, állítja egy friss tanulmány, amely a Nature című vezető brit folyóiratban jelent meg.
    Az északi féltekén az elmúlt 1200 év esőzési adatainak vizsgálatakor kiderült, hogy drámaibb csapadékos-száraz időjárási szélsőségességek követték egymást a korábbi, hűvösebb évszázadokban, mielőtt az emberiség megkezdte volna a fosszilis üzemanyagok által okozott globális felmelegedést.
    A Nature azt írja, az igazság bonyolultabb lehet az eddig feltételezettnél.
    http://www.nature.com/articles/nature17418.epdf

  58. 62 Ouse M. D.
    Ezt így nem lehet átszámítani.
    Itt arról van szó, hogy az emberi test a 36 fokot megközelítve, vagy túllépve más módon képtelen egyéb módon lehűteni magát a normál hőmérsékletre, mint az izzadtság elpárologtatásával.
    100% páratartalom esetén a levegő teljesen telített vízpárával, egy gramm vizet sem képes felvenni, akárhogy is izzad az ember, hőgutát fog kapni.
    Ha viszont a páratartalom 100% alatt van, akkor a szervezet képes lehűteni magát még jóval magasabb hőmérsékleten is.
    Persze az sem tesz jó az egészségének, ha a szervezet állandó intenzív verejtékezésre, és a keringési rendszerének túlterhelésére kényszerül, mert a belső termelődő hőt a keringésnek kell a bőrfelszínhez szállítani, ott a hőt párolgás révén leadni, majd a lehűlt vérrel a szervezetet hűteni.
    De az már a páratartalmon és hőmérsékleten kívül sok dologtól függhet, hogy mekkora hőterhelést bír ki a szervezet, mint sok víz fogyasztása, légáramlat, ami nem engedi telítődni a páratartalmat a bőr felszínén, egészségi állapot.
    De ha telítődik a levegő testhőmérséklet felett, arra nincs gyógyszer…

  59. 61: Tibor bá’ Says:

    valaki előítéletes és személyeskedő?

    Nagyon bájos ahogy a saját igazolásodra saját magadat hívod ilyen módon segítségül. tetszik! 😉 Hiába no, ez az értelmes emberek vitafóruma nem a Neander-völgyieké…
    Hol és mikor fordul fordult elő ez a konstelláció? 35 C° fok és 100% páratartalom?

    az egyre magasabb páratartalom mellett egyre kevésbé hatékony a izzadás és párologtatás, és eléri az izzadás azt a fokot amikor már nem lehet vízivással pótolni. Ugyanis az ember, sok más fajhoz képest nem képes ehhez elég vizet tárolni. Ez is azt igazolja hogy az emberi faj elsődlegesen vizes környezethez adaptálódott. (lásd evolúció).

    A legdurvább amazonasi dzsungelben élő indiánok, nem véletlenül veszítették el a verejtékmirigyeiket. Haszontalan. Ők nem futnak bele ebbe a problémába.

    Több trópusi elsődleges és tengerszinten levő esőerdőben jártam.
    Tudom mivel jár az amikor hajnalban 100% páratartalom és köd van. Igaz csak 28-30°C fok, és amikor felszalad 35-36 ra, akkor a páratartalaom jellemzően 80-85%…

    Arra nem lesz példa hogy a zajló GW miatt a mi szélességünkön emberek halnának bele a 35°C 100% páratartalom kombinációba.

    a legdurvább ahol emberek tartósan tartózkodnak talán azok a három-négyezer méter mélyen fekvő afrikai gyémántbányák amiknek a hőmérséklete 50-55 Celsius-fok körül van, és nem csipkét vernek lent a fiatalok..

    64 hubab. Van más mód a test hűtésére mint az izzadás. Lásd azokat akik/amik nem is képesek izzadni.

  60. 66 Arany Sakál
    Hidd el, hogy a testhőmérséklet feletti külső hőmérséklet esetén nincs semmi más aktív módszer a hűtésre, csak az izzadtság párologtatása. Persze nem számolva valami hűtőközeg alkalmazását, mint a fürdőzés hűvös vízben, de ez nem mindig áll rendelkezésre.
    Ettől függetlenül én sem hiszem, hogy ilyen halálos kombináció létrejön a természetben, hiszen a légkör mindig mozgásban van, és a 100%-os nedvességtartalom nem lehet stabil állapot, mert a legkisebb lehűléstől is kicsapódik egy része, és visszamelegedve már nem 100%-os.
    Viszont ahogy írtam, már ennek az állapotnak a megközelítése is kikészíti a szervezetet,ha túl sokáig tart, amit csak a fiatal, egészséges egyed bír ki.

  61. 67. hubab
    meggyőzhető vagyok, az állatvilág többségében nincs verejtékmirigy. Csórók, igaz nem olvasnak.

    sugárzás, vezetés, párolgás

    Tiborbá -mint végső igazság- is megállapította nincs érzékem a fizikához, de ez már így marad.

    Tapasztaltam nem egyszer, hogy a vizes ruhát (trópuson) felesleges kiakasztani a napra, mert ugyan felforrósodik, de nem szárad.

    Az amazonasi benszülöttek azért nem tanulnak fizikát, nehogy depressziósak legyenek.

    Ez így kicsit erős: “aminek a lényege az volt, hogy 35°C kombinálva 100 % relatív légnedvességgel kivédhetetlen biztos halál.”

    Ezért ennek az együttes előfordulását szerintem sehol nem regisztrálták.

    “Viszont ahogy írtam, már ennek az állapotnak a megközelítése is kikészíti a szervezetet,ha túl sokáig tart, amit csak a fiatal, egészséges egyed bír ki.”
    nem tankönyvből ismerem ezt az érzést. De ha valaki bemegy itthon egy fóliasátorba, megtapasztalhatja van hőmérő és páratartalom mérő is.
    A trópusi környezetben a reggeli köd +28-30°C fokban teljesen általános.

  62. 67 Arany Sakál
    Az állatoknál, pl. a kutyánál a verejtékmirigy hiányát a nyál párologtatásával pótolja, ami végül is ugyanazt a mechanizmust jelenti, mint a verejtékezés, testnedv elpárologtatását, tehát ez ugyanabba a korlátba ütközik, ha telített levegőt szív be az állat, abba már a nyál sem párolog, tehát nem segít.
    A hősugárzással, hővezetéssel pedig csak a magasabb hőmérsékletű testről tud hő távozni a hidegebb felé, ha a környezet hőmérséklete magasabb, akkor csak kaphat többlethőt a szervezet a környezettől.
    Egyébként az egyik természetfilm csatornán volt egy film, ahol bemutatták, hogyan képesek a busmanok futva levadászni az antilopot. Szép példája annak, hogy a túlhevülő szervezet hogy teszi tehetetlenné a vadat a sokkal lassabb üldözővel szemben is. A busman ugyanis egy kis kulaccsal az oldalán futott utána egyenletes kimért tempóban. Az antilop elrohant, de egy idő után pihennie kellett, mert túlhevült. Az üldözőt észlelve ismét továbbrohant, de egyre gyakrabban és egyre hosszabb időig kellett pihennie. Közben a busman időnként meghúzta a kulacsát, és futott tovább. Aztán egyszer csak ott volt előtte az antilop fekve, kilógó nyelvvel, csak le kellett döfni.

  63. 57

    Őrület, mit meg nem teszel, hogy igazad legyen.

    „Vegyük pl. az erdőtüzeket. Gondolom mindenkinek az az első gondolata, hogy a mostanában hallható erdőtüzeket a globális felmelegedéssel együtt járó, egyre növekvő szárazság okozza és a lángoló hektárok száma növekvő tendenciát mutat.
    S akkor egy sokkoló adat: a 30-as években az USA-ban az erdőtüzek martaléka meghaladta az 50 millió hektárt a mostani 10 millióval szemben:”

    Vajon, hogy akarod összehasonlítani a 30-as évek tűzoltóinak egyszerű felszereléssel, jobb esetben egy szekér vízzel nyújtott teljesítményét a maiak modern felszereléssel, vegyi anyagokkal, repülőgépekkel, stb elért eredményeivel?

    Megállapítom, hogy a középkorban sokkal melegebb volt, mint jelenleg, mert anno gyakran egész települések, falvak, városok égtek le, de a klíma jelentős lehűlésével ez mára oly mértékben csökkent, hogy már csak néhány elszigetelt, egy-egy épületet érintő tűzeset fordul elő.

    Tudod, szerintem semmi sem dühítőbb, mint ha hülyének nézik az embert. Még akkor is, ha ehhez grafikonokat kaparsz elő.

  64. 69. ismerem ezt módszert, de a példa nem helytálló mert arid körülmények között működik. És kifelejted hogy az emberi lábszerkezet kifejezetten a mezítlábas maratonra van “tervezve”, miközben jól is verejtékezik a használója.

    A kutya az jó példa korlátozottan képes a ventilációra és nem verejtékezik. Hol nem élnek kutyák a trópusokon? Miközben a biokémiai élettani folyamataiknak az optimuma az emberhez közeli. Miért nem pusztulnak bele a 35 fok + nagy páratartalomba?

    a Tiborbá féle 35 fok egyébként eleve elvi hibás mert a maghőmérsékletünk 36-37 fok. jellemzően az agyé a legmagasabb. Az agy 35 fokban fel sem hevülhet 42 re..

    Ugyanakkor a 100% páratartalom is elvi hibás, mert ekkora hőmérsékletnél nyílt térben elő sem fordulhat, másrészt 35 fokon a 85% százalék páratartalomnál már eleve hatástalan a verejtékezés. (Tiborbá példáján)

    ez egy mindennapos trópusi kombináció, ott viszont élnek emberek. És alkalmazkodtak.

    ha megnézed a klinikai adatokat akkor kiderül hogy a hőhullámok áldozatai szignifikánsan a hőmérséklettel gyarapodnak, de ott van tucatnyi krónikus betegség, ami elviszi a gazdáját.
    Azaz egy egészséges fitt szervezet, az elektrolitok pótlásával, (szív érrendszer karbantartásával!!) simán elviseli, kortól függetlenül.

    de könyörgöm, a népességünk 99 %-a szarevő és ennek következményeként a kor előrehaladtával veszélyeztetett. aminek csak egy kis szegmense a párás meleg… (soha nem volt/lesz itthon 35 fok és 70% ot meghaladó páratartalom egyidejűleg)
    De egyáltalán nem ökölszabály az (baromság) hogy a “35 fok 100% páratartalom az öl”. persze, két liter víz is öl, ha mind a tüdőbe kerül.
    de hogyan alakulna ki 35 fok 100 páratartalom?

  65. 71 Arany Sakál

    Bárhogy is nézzük, a szervezet saját hőmérsékleténél magasabb külső hőmérsékletben nem képes más úton hőt leadni, csak testnedvek párologtatásával.
    Ez egy áthághatatlan alapszabály, tehát ahol az élőlények életben maradtak, ott párolgásnak kellett ezt biztosítani.
    Lehet szőrözni rajta, hogy az ember bőrének hőmérséklete 35 vagy 36,5 fok, de nem ez a lényeg.
    Ha 35 fokon és 85% páratartalomnál élnek emberek, az pontosan azt kell hogy jelentse, hogy még a 85%-os páratartalmú levegő is képes annyit párologtatni az emberi verejtékből, hogy lehűtse a szervezetet a szükséges mértékben.
    Azt én sem tartom reálisnak, hogy a 100% páratartalom kialakulhatna természetes környezetben, hiszen a föld történetében voltak már ennél melegebb periódusok is, mégsem haltak ki az emlősök, amelyeknek ugyanilyen rendszerű hűtésük volt, a 100%-ot azok sem élhették volna túl.

  66. 72 hubab, azt elfelejted hogy milyen arányban vesz részt a hőleadásban a verejtékezés.
    de mint írtam, a verejtékezés egy bizonyos hőfokon túl már meghaladja az ivással történő folyadékpótlást, azaz egy szárazabb levegőben gyorsabban vezethet halálhoz a nagy hőség, összeomló keringés, leeső vérnyomás… Van ennek több hasonló kimenetele. Ez a 35 fok + 100% páratartalom egy rossz blöff…

  67. Egyelőre még ott tartunk, hogy szerte a világban 20-szor több halál köthető a hideghez, mint a meleghez. Nem adok linkeket, akit érdekel könnyen utánanézhet.
    És kedves Nyék, ezzel a kijelentésemmel is hülyének nézem az embereket, ugye? Általában azt szoktam hülyének nézni, aki az is. Sajnálom, hogy te ennyire magadra veszed…

  68. Arany sakál!
    Olyan aljas a vitamódszered, hogy a jövőben nem leszek a partnered.

  69. Tegnap észrevettem egy furcsa jelenséget a napi NSIDC jéggrafikonon: április 5 először 14.196.000 értékkel szerepelt, másnap ezt lecsökkentették 14.001.000 -ra.
    Ma pedig az április 7. értéke 15.034.000 -al szerepel (valószínű nem sokáig), ezek szerint 2 nap alatt több mint 1.000.000 km2-rel nőtt a jég?
    ftp://sidads.colorado.edu/DATASETS/NOAA/G02135/north/daily/data/NH_seaice_extent_nrt.csv

    Szenzor vagy cenzor hiba lehet szerintetek? (tévedtek a műszerek vagy szabadságon van az illetékes, aki a “határon” tartja az értéket 🙂 )

  70. Nem akarok itt nagyon hozzászólni, de az már engem is zavar (Tibor’bát meg szerintem még jobban) , hogy a fizika törvényeit nem hogy cáfolni akarják egyes hozzászólók, hanem a saját kis meggyőződésük alapján figyelembe sem veszik. Elképesztő.
    Huh….
    Tibor’bá szerintem tisztában van a relatív páratartalom fogalmával. A többiek meg üljenek át egy 100 fokos száraz szaunából az 50 fokos gőzfürdőbe. (hátra se nézz)
    Egyébként nem attól fogunk bekrepálni mert túlhevülünk. Kertészkedés közben találtunk 1 cserebogarat. A gyerekkorunkra emlékeztettet. Akkor még százával irtottuk, mert azt mondták hogy káros. És még fecskék is voltak. Nagyapámnak eszébe nem jutott, hogy ki porozza be a barackfáit…

  71. 79:
    Valóban elképesztő, felháborító, sőt vérláztó, hogy sötét fejű egyedeknek van pofájuk puszta svádából kinyilatkozni, és elképesztő magabiztossággal baromságokat szórni szanaszét (miközben ismereteket csipeget fel innen-onnan)

  72. 78:
    Magyarországra nem találtam ilyen statisztikát, ugyanakkor egyértelmű, hogy a legyengült, idős szervezetre nem csak a meleg, hanem a hidegfront is veszélyes. Pl. pár fokos lehűlés is egészen jól tudja emelni a vérnyomást (szűkülnek az erek).

    – egy jó tanács: Tibor bá felé irányuló pimaszságodból vegyél vissza egy kicsit, ha itt akarsz még írogatni. Mondjuk Tibor bá is felháborodhatott volna korábban is, amikor rajtam gyakoroltad ezt a stílust. De jobb későn, mint soha…

  73. 81. Megtámogathattad volna studyval. 35+100 veszélyei.

    A melegről van itthon 30 éves statisztika. Azokkal a kórképekkel smire hat.

  74. 81.
    a fronthatásokat most mellőzzük, a léghőmérséklet változása az érdekes. Hideg vagy meleg?
    Másrészt a hideg ellen öltözködsz, de a meleg ellen ez már nem válik be.

    Ha megnézed a részleteket, krónikus betegség nélkül ezeknek az anomáliáknak (hőségnapok) nincs gyilkos hajlamuk.
    Mindezek miatt kérdezem, hogy melyik éghajlati övben okoz ennél nagyobb halálozást a kihűlés? India? Banglades?

  75. 84:
    Figyelmeztetés az angolul kevésbé tudóknak: a cikk ironikus stílusban íródott.

    81:
    Gyengék esetében lehet sz ámítani a védelmemre, te meg tudod magad védeni, amit már jó néhányszor bizonyítottál.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük