(1564) Letűnt birodalmak városai

Tibor bá’ online

 

~q191Tanulságosak lehetnek, mert rámutatnak azokra a kockázatokra, amikkel szembe kell néznünk.

Több mint ezer év virágzás után a Maya birodalom városa Tikal összeomlott a IX. században, amikor fél világgal arrébb letették a Khmer királyság fővárosának, Ankornak az alapjait, amit hatszáz évvel később magára hagytak. A kérdés az, hogy miért?

Mindössze húsz éve, hogy Ankor méreteit felmérték, és kiderült, hogy nagyjából 1000 km2-en terült el, és körülbelül 750 ezer ember élhetett ezen a területen. A mai tudományos zsargon szerint Ankor egy low-density, vagyis kis sűrűségű városi település volt (750 fő/km2), mert a városon belül mezőgazdaságilag művelt területek voltak. Ez a fajta városiasodás tipikus volt az ókorban, például a Közép Amerikai Mayáknál, Ceylonban, stb. Virágzásuk után viszonylag gyorsan kezdtek hanyatlani. A kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az alacsony sűrűségű városok hasonló sorsot követtek.

A Sydney-i Egyetem archeológusa, Roland Fletcher szerint a Világ mai városai az alacsony sűrűség felé tartanak. Példának okáért, New York közepe igen zsúfolt, de Nagy New York roppant nagy terjedelmű, ahol hatalmas üres telkek vannak az épületek között. Ugyanezt lehet elmondani Nagy Sanghajról, Nagy Tokióról és az összes amerikai és európai agglomerációról (beleértve Budapestet is). A jelenség oka az iparosodás: a gépkocsik elterjedése, a belvárosi ingatlanok árának egekbe szökése, a középosztály családi házak iránti igénye.

Légi felvételek segítségével Ankorban felfedezték, hol voltak csatornák, víztározók, az összetévesztésig hasonlóan a Maya városokkal. Ennek ismeretében létrejött egy ausztrál vállalkozás, annak kiderítésére, mi volt az összeomlás oka. Kiderült, hogy a fő ok, szélsőséges klimatikus instabilitás. A szomszédos Vietnámban található fák gyűrűinek tanúsága szerint, huzamosabb ideig tartó szárazság után szokatlanul heves monszun járt a XIV. és a XV. században. A szélsőséges monszunok alatt árvizek keletkeztek. A lezúduló víz gátakat szakított át, víztározókat tört össze, hidakat söpört el, és lakóházakat tett lakhatatlanná. Az ankori események tükörképei lehettek a New Orleans-ban lejátszódóknak. Ankor funkcionálását a műtárgyak összerombolása után lehetetlenség volt fenntartani a nagyszámú populáció részére.

Ankor és a Maya városok alacsony sűrűségű agrártelepülések voltak. Szállító eszközök hiányában (nem alkalmaztak igavonó állatokat), nagy mennyiségű élelmiszert nem tudtak mozgatni, ezért a városoknak önellátóknak kellett lenni (kukorica, babok, gyümölcsök, manioka, stb.) Lényegében a családok egymástól kellő távolságokban építették fel házaikat, irtották ki a trópusi erdőt a házak körül, és folytattak mezőgazdálkodást. A Maya Tikal-nál és hasonló városoknál ez a módszer vezetett a hatalmas kiterjedéshez. A rendszer kitűnően működött, de valamivel nem számoltak. Az őserdő kiirtása hatalmas területen (Tikal esetében 160 km2) megváltoztatta a csapadékhullást. Egyszer csak, teljesen váratlanul hatalmas szárazság köszöntött rájuk, és el nem tudták képzelni milyen áldozatokat kellene bemutatniuk, hogy az isteneik visszaváltoztassák az időjárást.

Az ásatások tanúsága szerint a alacsony sűrűségű városok elhaltak. Az okok? Hatalmas területeken az őserdő kiirtása, alacsony sűrűségű övezet kialakítása, nagyméretű infrastruktúrák létrehozása, amiket a változó klíma elpusztíthat.

Ezekből az a tanulság vonható le, hogy bármi is legyen a klíma megváltozásának az oka, a városok nem tarthatók fenn. New Orleans pontosan úgy járt, ahogy Ankor. Mind a két város hatalmas gátakkal védte magát, de ha a bekövetkező természeti csapás meghaladja a védekezés paramétereit, ami előbb vagy utóbb bekövetkezik, akkor a városnak annyi.

Magyar vonatkozásban megfigyelhető, hogy egyre magasabban tetőző árvizek lepik el a Dunát. A utolsó nagy árvíz ellepte volna a Margit-szigetet. Három sor zsák akadályozta ezt meg. Ennél magasabbra rakott zsákok már nem stabilak. Hasonló a helyzet a Római parton és Szentendrén. Mind a két helyen tervbe van véve újabb és magasabb gátak elhelyezése. Eközben, jelenleg több olyan falú van Magyarországon, ahol az emberek gumicsizmában közlekednek az utcákon és saját udvaraikon is. Ma még, nagy nehézségek árán, sikeresen ki tudják védeni némi haszonállat elhullása mellett, de mi lesz a jövőben, további és nagyobb szélsőségek esetén?

________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________

5 gondolat erről: „(1564) Letűnt birodalmak városai

  1. Fontos kérdést vetett fel Tibor bá’.

    Ha egyszerre esik nagy mennyiségű csapadék a bajor, osztrák és szlovák vízgyűjtő területen, akkor Budapest elúszik; elsőként a metró. Ahol meg szakad a gát…
    Nagyobb esők meg lesznek, ez teljesen egyértelműen látszik az elmúlt árvízek alapján.

    (Mielőtt a „Putyin ráerősít” egyik hozzászólója – élőben sanszosan pofán vágnák… és amúgy minden hozzászóló minimális elvárása, hogy az ilyen stílusú hozzászólásokat, személyeskedő támadásokat Tibor bá’ retorzióval honorálja – megint nekem esik: értek ehhez (is). És szeretném jelezni, hogy NEM EGYEDÜL dolgozok, ergo a saját néhány szakterületemen túl, pár másikhoz azért tudok, vagy tudnék hozzászólni, mert NEM EGYEDÜL dolgozok. Amihez meg nem értek – és sok ilyen van – ott én figyelek vagy kérdezek, nem pedig fosom a megalapozatlan véleményemet, ahogy itt egyesek.)

  2. Igen megfontolandó.

    Korábban olvastam egy olyan házépítési technikáról, hogy öntenek egy vasbeton „csónakot”, ami a földre kerül. Erre jön a könnyűszerkezetes felépítmény. Nyilván vigyázni kell arra, hogy az egész ház a berendezéssel együtt ne legyen nehezebb, mint amit a csónak elbír, de ha ez teljesül, akkor jöhet az ár, a ház úszni fog rajta. Már csak arra érdemes ügyelni, hogy le legyen horgonyozva, ne sodorja el a víz. Ha az ember otthona megmenekül, a kert elárasztása már nem olyan vészes dolog, amivel ne lehetne együttélni időnként pár napig. Ha van állat, annak a helyét kell még úgy megoldani, hogy szintén ne kerüljön víz alá.

    Érdekes, hogy amellett, hogy sok ősi civilizációt tönkretett a szárazság és az árvizek kombinációja, van olyanra is példa, amelyik ki tudta használni az árvizeket arra, hogy a szárazság ellenére is jó termések legyenek: Egyiptom évezredeken át, és állítólag a Kárpát-medencében működő fok-rendszer is ilyen volt. Lehet, hogy ezeket kellene újratanulni és a jelenlegi helyzetre alkalmazni.

    Hogy ezt gazdaságilag-politikailag hogyan lehetne átvinni, sőt az előző paradigmában ragadt vízügyi szakemberekkel (vagy ellenükben másokkal) megvalósítani, azt nem tudom.

  3. Szentendrén 2 évig laktunk albérletben a Fürdő (!!! 🙂 ) utcában, egyszer sikerült is bekapni a nagy vizet. Bár a technika által éjjel-nappal ment 2 szivattyú de így is 60 centis víz volt az udvarban egy hétig. A 3-4 sor magas zsákon is még volt vagy 20-30 centi víz úgyhogy gumicsizmában indultunk az irodába egy szatyorban a váltás cipővel 🙂
    Akkor tanultam meg igazán, hogy (ár)vízszint alá nem szabad költözni…
    A szomszédban egy új építésű 5 lakásos társasházban mivel nem volt magasított mint a régi házak, a földszinti lakásokban még a nappaliban is állt vagy 10-20 centi víz. Sajnáltam őket mert 1 évvel az előtt vették meg, persze el is kezdték árulni amint lement a víz… Mi lesz az iylen lakásokkal ha nem lesz technika? A hetekig magas vízállás nem fogja tönkretenni a tartószerkezetet?

    A Kárpát Medence térképe lecsapolás előttről (1938), preppereknek érdemes kerülni a kék területeket 🙂
    https://foldepites.files.wordpress.com/2009/12/5-karpat-medence-kesz-wo9.jpg

  4. Több száz éven át működött az ártéri gazdálkodás. Volt ártéri erdő, hal állomány ami eltartotta a kis falvakat. Ezek megszüntetésével pár földesúr kezében koncentrálódtak a területek.
    Szinte biztos hogy az ártéri erdők eltűnésével sokat változott a Kárpát medence éghajlata.
    Ha a mostani védművek fejlesztése leáll idő kérdése hogy a természet visszafordítsa az ember által elindított folyamatot.
    Itt egy történelmi, katonai térkép az 1700 as évek végéről, jól látszik hogy többszöröse volt a lecsapolatlan mocsaras terület a mainak. Árterek, mocsarak, kis tavak..
    http://mapire.eu/hu/map/collection/firstsurvey/?zoom=14&lat=47.98663&lon=21.79647

  5. 1.

    A szep ertelmesen megfogalmazott szovegbol amit zarojelben irtal ostoba fejemmel rajottem, hogy ez ram vonatkozott.
    Ezennel kerek bocsanatot a serto hozzaszolasomat zaro mondatert es az ahoz hozzakopott szoert amelyekkel megsertettelek. Belatom, hogy ilyen gorombasagnak nincs helye a poszton. Azonban a lenyeget a hozzaszolasomnak meg ma is ervenyesnek tartom mint a magam velemenyet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük