(1889) A honfoglalás veszélyei

Tibor bá’ online

 

~p001Ha a történelem könyveknek hinni lehet, őseink megálltak a Kárpát-medencében, mert itt olyan dús volt a fű, amire Mongóliától ideig nem volt példa. A nomád ősöknek ez volt a legfontosabb. Aztán a következő ezer évben kiderült, hogy vannak más szempontok is, de akkor már késő volt.

Napjainkban az is kiderült, hogy a zsidók se voltak kellően előrelátók, amikor vallási okokból kifolyólag kiszúrták maguknak Palesztinát. Először kiderült, hogy a Jordán folyó hozama több is lehetne, de ezen valahogy lehet segíteni az arabok szomjaztatásával. Most viszont arra derült fény, hogy fogalmuk se volt a lopakodó globális felmelegedésről. Az egészen friss hírek szerint fél Izrael lángokban áll a szárazsággal kombinált forróság miatt. Az izraeli meteorológia az elmúlt hétvégére akár 45°C meleget is elvárt, ami nem csak hő-rekord, de egyben kétségbeejtő, hiszen még csak május közepét írunk.

Különben a 2015. május, és 2016. április közötti 12 hónap átlaghőmérséklete 1951-1980-hoz viszonyítva 0,99 °C-al magasabb volt, 1880-1920-hoz viszonyítva pedig 1,25 °C-al volt magasabb. Ez a rendkívüli melegedés részben az El Ninonak köszönhető. Egyben az is bizonyítást nyert, hogy a melegedésben nem volt megtorpanás, ahogy azt sok melegedés-tagadó állította. Ezt mutatja be az elmúlt 132 hónap (11 év) grafikonja, ahol jól kivehető a kábé lineáris növekedés.

~p020Tekintettel arra, hogy a La Nina jelenség pillanatnyilag erősödik, a globális hőmérséklet közeli csökkenése várható. Nem csodálkoznék, ha a 2016/17 tél hidegebb lenne, mint az utóbbi időben megszokott. Ennek ellenére a globális felmelegedés folytatódni fog.

Ami még érdekes lehet, hogy szeptember közepén mennyi jég marad az Északi-sark szomszédságában. Majd meglátjuk! Pillanatnyilag a napi olvadás kb. Magyarország területével egyenlő. Ez 10-12 nap alatt 1 millió km^2-et jelent.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

114 gondolat erről: „(1889) A honfoglalás veszélyei

  1. ” Egyben az is bizonyítást nyert, hogy a melegedésben nem volt megtorpanás”
    Nem akarlak le-bunkó-vészmadarazni, de mitől is nyert bizonyítást a lineáris felmelegedés? A NASA/NOAA kozmetikázott grafikonjaitól? Tibor bá! Ennél azért többre vagy képes.
    Legalábbis azt hittem én. De úgy látszik, te már így futsz ki.
    Napi 100000 km2? Juj, de izgi!!! Az szeptemberre pont 0-t ad.

    Ne válaszoljatok, nem fogom elolvasni. Elhúztam innen. 🙁

  2. 1:
    Én már túl öreg vagyok ahhoz, hogy harcoljak egy paradigma váltásért. Pillanatnyilag a szakértők és érdeklődők közel 100 százaléka elfogadja a globális melegedés tényét. Én nem fogok ez ellen ágálni. Semmit nem találok ki, csak azt írom, amit elfogadható forrásokban találok. Ha a végén neked lenne igazad, aranyba foglalom a neved.

  3. Pedig ha ezek az ősök értettek volna kicsit a fizikához- termodinamikához.

    Meg se álltak volna Patagóniáig.
    Kárpát- medence, mi…

  4. 1.
    Legyen Mszilárdnak igaza! akkor még az IQ-nulla megnyilvánulását is elnézném…

  5. 5. Lelkes webbongeszo. Amugy limo black szemellenzo. 🙂

  6. 5: „klímakutató” – ‘Mezei Elek’-nél azért jobban beleásta magát a témába. Ha rákattintasz a nevére, megnyílik a honlapja…

    És tudom, hogy nem klíma, csak időjárás, de még fűtünk, és még nem mertem a paprikát és a paradicsomot kiültetni, mert az éjszakai 2-5 fok kevés neki… 😉

  7. 7:
    Off topik (nekem talán egy kicsit szabad) paprika ügyben nem tudok nyilatkozni, de a paradicsom OK 0°C-ig. A napokban volt +2°C is, és kutya bajuk, sőt növekednek, mert nappal kapnak napfényt.

  8. Nem szóltam eddig hozzá, de én érdeklődéssel követtem eddig Szilárd hozzászólásait.
    Ezelőtt 2-3 hónappal leírta, hogy a nyár elején vissza fog esni a hőmérséklet, ez nagyjából kezd így is lenni.
    4: Katának üzenem, hogy olvasson vissza, előző klímaposztokra, a lebunkózást nem ő kezdte.
    Remélem ezúttal sem gondolja komolyan és visszatér.

  9. 9:
    Gondolom azt tudod, hogy ez:

    „a nyár elején vissza fog esni a hőmérséklet”

    nem klíma, hanem időjárás. Mszilárd nem azt mondja, hogy hideg (vagy meleg) lesz a nyár, hanem, hogy hamarosan (néhány év) megfordul a trend és elkezd hűvösebb, nem pedig melegebb lenni. Valamint, hogy a jelzett melegedés egyik „oka” az adatok kozmetikázása.

  10. 7-8:

    Ti még jól jártatok, nálunk ma reggelre fagy volt. Holnapra is esélyesnek látják, de a mostani égboltból nem igazán ez látszik, mindenesetre takarnom kellett amellett, hogy hosszúujjúban (kvázi széldzseki) kellett kapálnom.
    Persze oktondiság lenne ebből bármi következtetést levonni a globális trendekre, inkább semlegesíti a februártól április közepéig tartó meleget, ami csak arra volt jó, hogy előcsalogassa a hajtásokat, hogy aztán április végén jól lefagyjanak.
    Tibor bá a barackfáid hogy állnakM

  11. 11:
    Virágzáskor ragyogó napsütés volt és jó meleg. Mire jött a hideg (de nem mínusz fokok) már növekedett a termés, amiben nem okozott kárt. Lesz barack szépen. Cseresznyéből óriási termés. Mivel 300 méter magasan vagyunk egyszer se volt mínusz március óta. A barackot virágzáskor minden második évben az eső veri el.

  12. 11. Tudom kicsit más tájék, Anglia, de itt 3 hete a legalacsonyabb 5-6 fok volt. Éjszakai taxizom, nem az időjárás jelentést olvasom, hanem a műszerfali hőmérőt. Hetek óta 10-5 fok a hajnali minimum. Délutáni maximum 22-26. Márpedig itt ennél melegebb augusztusban sem szokott lenni.

  13. 12:

    Akkor csak megjelentek a méhek, mondtam én, hogy nem lesz gond, csak együtt virágzott valamivel, ami prioritást élvezett náluk.

  14. 9:
    nyugi Galaci, csak rövid időkre szoktam elhúzni, az okos kommentek visszahoznak egy-egy válaszra, de az tény, hogy nem sokáig, szélmalomharc ez, kevés eredménnyel.
    Abban igaza van Tibor bának, hogy a mostani lehűlés az csak időjárás, persze ez nem akadályoz meg másokat, hogy amikor meleg van, akkor az már nem időjárás, hanem az embertől melegedő klíma.

    13:
    Felkérem kedves taxisofőr urat, hogy magyarázza meg ezen a grafikonon, a hetek óta tartó, augusztusi jellemzőkkel rendelkező, londoni hőhullámot:

    http://www.weatheronline.co.uk/weather/maps/city?LANG=en&WMO=03772&ART=MAX&CONT=ukuk&R=0&LEVEL=150&REGION=0003&LAND=UK&NOREGION=0&MOD=&TMX=&TMN=&SON=&PRE=&MONAT=&OFFS=&SORT=&MM=05&YY=2016&WEEK=4

    Más angliai városban taxizik? Linkelje be annak hőmérsékleti grafikonját!

  15. Úgy látom egyesek még mindig nem értik mit jelent, ha kiengedjük az északi- sarki hűtőből a hideget. És mi kerül oda a hideg helyett….
    Valamint, hogy ez hosszabb távon mit jelent. Sebaj-
    én szóltam.

    De nyilván semmi baj nincs a világban, ezért emelte idén már Kína is LOW szintre az atomfegyverei készültségi szintjét (USA és Oroszország mellett). India is tök véletlen épít nukleáris rakéta- hordozó tengeralattjárót.. Mellesleg Indiában április eleje óta nem megy a nappali hőmérséklet 40- 42 fok alá, de az 50 fok sem ritka.
    Majd szép csendben éhen- szomjanhalnak 1,300,000,000- an, anélkül, hogy hozzányúlnának a termonukleáris fegyvereikhez?

    http://thebulletin.org/nuclear-battles-south-asia9415

    Svájc után Belgium is berendelt 10- 15 millió jódtablettát- és már Hollandia is.
    Hivatalosan persze atomreaktor- balesetre.

    Meguntam már az egészet, pár hét és itt sem vagyok 😀

  16. 16: Csak azt nem értem, mit segít az az indiaiakon, ha az éhenhalás és hőguta előtt még szétlövik a világot atommal?

  17. 16:
    A termonukleáris háború egy másik téma. Az USA agresszív felvonulásából nem nehéz kideríteni, hogy háborút fog indítani. Putyin sorra mutatja be, milyen modern fegyverei vannak, hogy Washingtont elriassza, de láthatóan ez nem működik. Mindenki eszeveszetten fegyverkezik.

  18. 17:

    Na mit, ha mondjuk- amire már évtizedek óta készülnek- leradírozzák Pakisztán lakosságát- máris 120 millió szomjas emberrel kevesebb- és annyival több víz jut nekik.
    Mi értelme van megölni a szomszédodat, ha csak egy vízcsap jut kettőtökre?

    18:

    Már nem a fegyverkezés zajlik; előbb- utóbb az egyik NATO hadgyakorlat hamis zászló akcióval megindul Oroszország/ Kína felé.

  19. 16. Ouse M.D.
    „Mellesleg Indiában április eleje óta nem megy a nappali hőmérséklet 40- 42 fok alá, de az 50 fok sem ritka.”
    Ezt részleteznéd? Nyilván nem a 7.000 méteres hegycsúcsokon mérték. Gyanítom, nem országos szintű adat. Mumbai-ban meg sem lepődnék ilyen adaton, ott januárban is pörgetni kell éjszaka a ventillátort, hogy könnyen elaludjak. Indiában az április, május a legmelegebb, a gyerekek is ilyenkor vakációznak. Júniusban jön a monszun, ami visszavesz a hőmérsékletből.

    19. Ouse M.D.
    „leradírozzák Pakisztán lakosságát- máris 120 millió szomjas emberrel kevesebb- és annyival több víz jut nekik.”
    Akkor az Indust is elszennyezik, így nem szereznek vizet. Az indiai muszlimok viszont bosszúhadjáratba kezdenének belföldön. Talán még nemzetközi retorziók is lennének.

  20. A brit Sir Alexander Richard Shirreff nyugállományú vezérezredes is eléggé szókimondó, igaz az origó a nukleáris háború helyett „csak” háborút mert írni. De mint az eredeti cikkben is látható, bizony atomháborúról beszél. Persze megint a fránya oroszok, de valahogy azok a NATO támaszpontok az Orosz Föderáció körül csak megépültek az eltelt 20 évben, és ez bizony már nem hadászati, hanem harcászati mélység.

    Egy éven belül a Nyugat háborúban állhat Oroszországgal, ha sürgősen nem tesz valamit. Legalábbis ezt állítja egy egykori magas rangú NATO-tábornok, aki szerint Vlagyimir Putyint a tettei alapján kell megítélni, és már csak ezért sem árt az óvatosság. Közben egy héten belül már másodszor fogtak el orosz harci gépeket a balti légtérben.
    http://www.origo.hu/nagyvilag/20160518-haboruba-sodrodhatunk-oroszorszaggal-ha-nem-lepunk-surgosen.html

  21. 20 & 22:
    Természetesen olvastam az eredeti cikket, de a pasit komolytalannak tartottam, ezért nem foglalkoztam vele. Azt állította, hogy Moszkva agresszív. Lerohanta Grúziát, elfoglalta Krím-félszigetet, megtámadta Ukrajnát. Aki ilyet állít erősen az igazsággal szemen, az csak propagandát folytat.

  22. 23.: Persze, hogy angolszász szemüvegen keresztül nézi a világot, ha már egy brit tábornokról van szó, ahol az egyik fő mumus az oroszok.
    De ettől még potyogtat Sir Alexander el fontos információkat a széles tömegek számára. Mert ugye a széles tömegek azt se tudják, hogy az Orosz Föderáció (szerintem nem csak az állami médiában folytatott kommunikációs szinten…) lassan 3-4 éve a III. Nagy Honvédő háborúra készül föl, a nyugat ellen. Elszólás:
    „Védekezni csak a nukleáris elrettentő képességek fenntartásával lehet, hiszen „ne legyenek illúzióink: az atomfegyverek használata része az orosz katonai stratégiának”. Mindeközben, állítja Shirreff, a NATO-ból egyre inkább hiányzik a tudás és a katonai képesség, amellyel megfelelhetne az általa a Nyugat legveszélyesebb ellenségének tartott Oroszország javuló konvencionális (hadviselési) képességeinek.”

    Főleg idén január 1 -től, amikor is nem csak az Orosz Föderációt érintő támadás esetén, hanem az országot érő nemzetközi kihívások elhárításának kezelésére v. megelőzésére is bevethető az atomütőerő.

    Én nem tartom komolytalannak, meg sikerhajhásznak sem, mert még aktív korában is szólogatott erőteljesebbeket az „orosz veszélyről”. De nekik ez veszély, mi meg azt mondjuk, hogy reagálnak a maguk módján a ruszkik az USA és a Nyugat nyomulására az ő érdekszférájukban. Ebből számomra is az következtethető ki, hogy ha így megy tovább a verkli, akkor előbb v. utóbb ebből bizony háború lesz.

  23. 21: Janikám, a „szokott lenni” már rég nem állja meg a helyét a klímára- de súgok a nukleáris fegyverkezésre sem…
    Már nem Kansasban vagyunk, Dorothy.
    A hadvezetés szerinted síkhülyék gyülekezete? 2030 kísérleti numleáris robbantás után mindenki poénból csinálja?

    De mondom: lesz@rom már. Húzok innen

  24. 24:
    alakul bizony, szerintem 100%, hogy a legmelegebb év lesz, hiszen ők irányítják az adatokat.
    Mi sem bizonyítja ez jobban, mint az általad megadott cikkben szereplő grafikonjuk, amiben 2010 melegebbnek tűnik, mint 2014. Pedig emlékeztek? 2014 rekord meleg év volt. Mit mutat a grafikonjuk?

    http://assets.climatecentral.org/images/made/5_18_16_Andrea_2016GlobalAdjusted_Jan-Apr_UPDATED_1050_718_s_c1_c_c.png

    Hogy 2014 végig 2010 alatt volt, csak az utolsó hónapokban ment 2010 fölé, de annyit nem, hogy átlagban melegebb legyen.
    Tehát már a 2 éves adatokkal is olyan szinten bűvészkednek, hogy a rekordok bizony eltűnnek.
    Na mit szólsz ehhez Piton? Néha állást foglalhatnál az ilyen kérdésekben is. Hova lett a 2014-es rekord? Valami magyarázat rá?
    Na de, ne is foglalkozzatok ilyen apróságokkal, birka módon higgyetek el mindent, amit elétek tálalnak. De, – hogy Ouse szavával éljek – én szóltam és szólok folyamatosan, a többi rajtatok múlik.

  25. 26. Ouse M.D.
    Szokásodhoz híven, nem reagáltál érdemben, hanem kicsit duzzogtál lekezelően. A “szokott lenni” miért van idézőjelben? Esetleg a következő mondatomból „idéztél”? „Talán még nemzetközi retorziók is lennének.” Direkt a felsorolásban utolsóként, feltételes módban írtam, mert nem vagyok biztos benne, hogy a múlt századi játékszabályok érvényesülnének.

  26. 24:
    Putyin nem nyomul, nincs orosz veszély. De lehetetlen nem észrevenni, hogy Amerika világháborút akar. Naná, hogy ennek egyetlen elkerülési módja, ha az oroszok felkészülnek rá. — Különben nézheti valaki a világot angolszász szemmel, de az nerm jelenti azt, hogy mindent fordítva lát. Pl. Gruziában úgy kezdődött, hogy megtámadták és megölték a határon állomásozó orosz békefenntartókat a grúzok. Ukrajnában úgy kezdődött, hogy CIA pénzen rendszert váltottak. CIA fegyveresek lőtték mind a két oldalt, hogy összeugorjanak.

  27. 16. Ouse M.D.
    „Mellesleg Indiában április eleje óta nem megy a nappali hőmérséklet 40- 42 fok alá, de az 50 fok sem ritka.”

    Janinak igaza van, nézzük ezt a nem megy 40 fok alá-t pl. Mumbaiban:
    az elmúlt hét max hőmérsékletei:

    http://www.weatheronline.co.uk/weather/maps/city?LANG=en&CEL=C&SI=mph&MAPS=over&CONT=asie&LAND=II&REGION=0024&WMO=43003&UP=0&R=0&LEVEL=150&NOREGION=1

    Hát, ez mindennap 35 alatt van. Sőt, ha a grafikon alatt kiválasztunk több hetet a week listából, akkor még tovább vissza lehet menni az időben és láthatjuk, mennyire állja meg a helyét a kijelentés.

    Tibor bá! engem udvariasan lebunkózol, de az ilyen „nagyot” mondóknak, mint a Drakonisz-féle londoni kánikula, illetve az Ouse-féle indiai valótlanságoknak szó nélkül helyt adsz? Ez a sok valótlanság, alaptalan károgás a blog színvonalát rontja, de te tudod…

  28. 29:
    Ebben egyetértünk. Csak valakiknek érdeke lenne azt (orosz veszélyt) kreálni, ha máshogy nem, akkor szankciókkal és médiahadjárattal.

  29. 27: Én a 1,5 C° közeli El Nino miatti megfutásra értettem. De ettől még a trend jól megfigyelhető, globálisan melegszünk.

  30. 33:
    idézet a cikkből:
    „Bármely adott napon a földi szén-dioxid 5-20 százalékát ezek a baktériumok állítják elő.”

    Mi történik a CO2 szinttel, ha ezek a baktériumok túlszaporodnak? Vagy, ha egyik napról a másikra eltűnnek?

    Biza van még mit tanulni, és ebből is látszik, hogy a klímát irányító tényezőknek nagyon nagy hányadát még nem is ismerjük.
    De ez nem akadályoz meg egyeseket, hogy pontos prognózist készítsenek. Pedig, aki igazán ért a tudományhoz be kéne lássa, hogy sötétben tapogatózunk és nincs elég adatunk ehhez.

  31. „Több mint százhatvanan vesztették életüket a szárazság és a hőhullámok miatt India déli és keleti részén, ahol időnként 45 Celsius-fokra is felkúszott a hőmérő higanyszála”

    „A tikkasztó hőség áldozatai nagyrészt Telangana, Andra Prades és Orissza szövetségi államok földmunkásai és napszámosai közül kerültek ki.”

    „Egy meteorológus úgy vélte, a hőmérséklet 4-5 Celsius-fokkal melegebb az áprilisi átlaghőmérsékletnél. „

    „Tavaly a monszunesők júniusi megérkezése előtti időszakban mintegy 2500-an haltak meg a hőség miatt.”
    http://www.blikk.hu/aktualis/veszhelyzet/gyilkos-hoseg-pusztit-indiaban-tobb-mint-160-aldozatot-kovetelt-eddig/gk70409

    Bocs, hogy blikkből idézek, de frissebb (2016. ápr. 20. 20:44), részletesebb, mint pl. az indexen lévő. Miután Ouse M.D. támadásként értelmezte az érdeklődésemet, én kerestem rá az India, hőség szavakra, hátha megtalálom a hírt, amit olvashatott. Így rátaláltam még két érdekességre is. Érdekes az „India válasza a felmelegedésre: kevesebbet böfögő tehenek” című index cikk, illetve „Döbbenetes megoldás hőség ellen” címmel a motorrevu.hu-n arról írnak, hogy Nagpur-ban ponyvákat feszítettek a lámpás kereszteződésekben, ahol a motorosok, autósok várnak, így az árnyékban azt is türelmesebben megvárják, hogy a lámpa zöldre váltson.

  32. 35. Jani, Tibor bán túl, Ouse és Mszilárd is bírják az angol nyelvet, szóval inkább angol nyelvű oldalakon tájékozódnak klímaügyileg.

  33. A NOAA mérései szerint a Föld felszínének átlaghőmérséklete 13,7 Celsius volt áprilisban, 1,1 százalékkal magasabb a 20. század átlagánál, és magasabb a korábbi, 2010-es rekordnál. 2016 első négy hónapja ugyancsak rekord meleget hozott a 20. századi átlagot 1,14 Celsius-fokkal, a tavalyi rekordot pedig 0,3 fokkal meghaladó hőmérsékletével.
    A múlt hónapban különösen magas átlaghőmérsékletet mértek Oroszországban és Alaszkán, ahol a megszokottnál 3 fokkal magasabb hőmérsékleteket mértek. A szokásosnál hűvösebb volt viszont Kanada északkeleti és Dél-Amerika déli részén.
    http://mno.hu/tudomany/ez-volt-a-legmelegebb-aprilis-1342923

    Nekem az az 1,1% sántít, nem 1,1 C° akart az lenni?!

  34. 36. Piton
    Ouse M.D. nem írta meg a forrását. Az angolul nem tudó olvasók miatt csak ritkán idézek angol szövegeket. Most nem akartam komolyan beleásni magam, csak érdekelt, hogy mi az állítás a hírben. A 40 fok feletti nappali hőmérséklet egész Indiában állandóan nyilván túlzás. Most beidéztem olyan állításokat, amit Mszilárd megpróbálhat cáfolni. 🙂

    37. Piton
    Szerintem sem százalék akart az lenni, a következő mondatban is 1,14 Celsius-fokot említ. Celsius-ról Fahrenheit-re váltva más eredmény lenne. Leginkább Kelvin skálán lehetne használni érdemben.

  35. 15. Nincs sem idom, sem energiam grafikonokat keresgelni, olvasgatni. Kettonk között a kulonbseg, hogy te olvasol, én tapasztalok, igy grafikont sem nezek, csak a fizetesi kimutatasom, amiben 100 font heti minusz van a jó ido miatt, mert sok ember, ha nem vacog, nem hiv taxit a bulibol haza.
    Norfolkban elek (masik neven Angliaban, nem keverendo Englanddel. A helyiek fel is haborodnak ha englishnek hivom oket, mert ok Anglianek, igazi Brittishek 🙂 ) nem londonban, sajnos te is azok koze a nethuszarok koze tartozol, aki keveri az orszagot a fovarossal. Ha mar a szemelyeskedesnel tartunk. Ès igen, itt mindig kicsit melegebb van. Peldaul Iden londonban volt ho, itt nem. Kèt fok kulonbseg boven eleg ehhez.
    Augusztusi hohullamrol szo sincs, akkor pára is van, most nem fullaszto, csak elertunk a nyarba, masfel honnappal korabban a megszokottnal. Tudod, ahogy a szomszedom mondja, ha nem esik, az nyar.
    Ès felreerteseket elkerulendo, en tovabbra is idojarasrol beszelek, nem klimarol nem bizonyitok semmit, csak kozreadom tapasztalataim mindenki ertekelje, ahogy akarja.
    A Gyerekek kint jatszanak egy szal poloban az udvaron, én izzadok feszer osszeszereles kozben, ami nalunk semmilyen evszakban nem szokott allando lenni.

  36. 39:
    OK, Drakonisz! Továbbra is várjuk, értékeljük, és köszönjük a helyi tudósításaidat.

  37. 38: Jani

    „Most beidéztem olyan állításokat, amit Mszilárd megpróbálhat cáfolni”
    Nem fogom cáfolni, mert igaz, amit írsz, ellentétben a – több hete egész Indiában 40 fölött – állítással. A túlzások ellen szoktam kikelni, nálad ezt nem tapasztaltam.

    39: Drakonisz

    a személyeskedést te kezted a „black limo szemellenzős” jellemzésemmel, majd egy tipikus túlzással igazoltad, hogy milyen a szubjektív megtapasztalás, azt állítottad, hogy több hete augusztusra jellemző hőmérsékletek uralkodnak Angliában. Nem írtál várost, így linkeltem be londoni adatokat, azzal a megjegyzéssel, hogy, ha más városban taxizol, akkor ugyanezen a lapon kikeresheted az értékeket. („sajnos te is azok koze a nethuszarok koze tartozol, aki keveri az orszagot a fovarossal.”)
    Mivel Norfolk is egy régió, Norwich fővárossal, kénytelen vagyok annak az adatait belinkelni, remélve, hogy egyre közelebb kerülök hozzád:

    http://www.weatheronline.co.uk/weather/maps/city?PLZ=NR7&PLZN=Norwich&LANG=en&CEL=C&SI=mph&MAPS=over&CONT=ukuk&LAND=UK&REGION=0003&WMO=03492&UP=0&R=0&LEVEL=150&NOREGION=0

    Hát, itt még Londonnál is hidegebb van, az elmúlt hetekben, összesen 3 NAP volt 20 fok fölötti hőmérséklet.

    Térképeken szoktam követni (naponta) a hőmérsékleti anomáliákat és egész Anglia normális értékekkel szerepel hónapok óta, erre kaptam fel a fejem az állításodra, miszerint hetek óta tartó, augusztusra jellemző, 22-26 fok van.
    Most erre remélem nem írod, hogy nem Norwich-ban vagy, hanem Norfolk, Norwichtól legtávolabbi pontjában, ahol 2-3 fokkal szokott melegebb lenni. Annak már nem fogom kikeresni az adatait, leállok itt a szőrszálhasogatásnál, a lényeg, hogy amikor túlzásnak érzek valamit és utánanézek, rendszerint beigazolódik, akárcsak most.
    Harag nincs, csak ez a 2 dolog szokta nálam kiverni a biztosítékot: egy személyeskedő jellemzés, amit követ egy szubjektív túlzás, ill. valótlanság.

  38. Még egy érdekesség, Angliából:

    http://klimahiszteria.blogspot.com/2016/05/napi-erdekesseg-3.html

    A közép angliai hőmérséklet (CET) a világ leghosszabb, folyamatos, napi adatsora, 1659-től vannak napi értékeink.
    Az áprilisi grafikonon (májusi még nincs) jól látható, hogy 2016 áprilisa, a 7.5 fok C értékével egyáltalán nem emelkedik az eddigi áprilisok közül. Egészen pontosan 217 április volt melegebb a 2016-osnál 1659 óta, illetve 140 volt hidegebb, ezzel a középmezőny alatt végzett.

  39. 16,18
    Jovonk valami frissített helyzetjelentésed van a helyzetről?
    Írhatnál egy pár sort.

    Másik Tiborbának:
    Egy cikket megérne a Venezuelai helyzet kiértékelése.Bevezettek áramkorlátozásokat napi szinten , 4 napos munkahét van ,több 100%-os infláció!!!, nem lehet kapni minden fogyasztási cikket,a közbisztonság drasztikusan leromlott (ugye az emberi pszichlógia) stb….Vajon Venezuela is az örök süllyesztőbe megy?Mert nem hinném hogy valami is helyrehozná a helyzetet. Mi miatt alakult ki ?Ez érdekelné az olvasókat.
    +Mi eljuthatunk e ide rövid időn belül? (Mert szerintem Venezuelában sem gondolták hogy ez lesz,bár más az egész rendszer…)
    Illetve Ukrajna lecsúszása is megérne egy posztot az ottani drasztikus életszínvonal lecsúszással….

    CSAK AZÉRT ÍROM EZT MERT AZ NUKLEÁRIS HÁBORÚ MELLETT EGY ILYEN FENTI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE IS VALÓS LEHET ITT MO.-N , ÉS ILYENRE IS KÉSZÜLNI KELLENE, MERT SZERINTEM ENNEK NAGYOBB AZ ESÉYLE EGYENLŐRE.

  40. 44:
    Ez csak olyan országokban történhet meg, amelyek nem Amerika szövetségesei. Mi azok vagyunk. 😀

  41. 45. Jó vélemény, lehet igazad van:D, lehet marad a lassú leolvadás, ami idén eddig nem is volt olyan vészes.

  42. 48:
    Tegyük hozzá, hogy az IPPC notóriusan szélsőségesen optimista.

  43. 51:
    Sőt még az itteni cikkeket is. De érdekes módon a 33. + 42. hsz. nem érte el az ingerküszöböt. (Vagy talán túlságosan is átütötte azt.)

  44. 52. malleusorbis
    Igazság szerint, én nem nyitottam meg őket. Ha a cikkek fő mondanivalóját egy-két mondatban összefoglalnád, beidéznél belőlük állásfoglalást vitatott témakörökben, akkor többen rákattintanának, többen reagálnának.

  45. 52:
    Mikroorganizmusok sok mindent tesznek, ez is belefér. Olvastam már olyanról, amelyik (állítólag) felzabálja a kiömlött nyersolajt. Aztán mégis bajlódnak a kiömlött nyersolajjal. De laborban ettől még teljesíthet. Szóval minden lehetséges, de ez a Fizikai szemle totálisan szembe megy az elfogadott tényekkel. Cáfolni se érdemes. Mit is mondott minap a Fehér Ház szóvivője? „Nem vagyok benne biztos, hogy méltóak a válaszra.” (I’m not sure they’re worthy of a response.)

  46. 50-54:
    Én reagáltam rá és idéztem is belőle (34. hsz.), mert szerintem az a kijelentés, hogy ezek a baktériumok a CO2 szint 20%-áért is felelhetnek, megdöbbentő dolog.
    Hogy ez nem éri el az ingerküszöböt, az annak a jele, hogy a többség szerint mindent tudunk a CO2-ról, meg a klímára gyakorolt hatásáról.
    De szerintem, Malleusorbis, inkább Tibor bá ingerküszöbére gondolt, és ezzel én is így vagyok, várom továbbra is a véleményét.
    Ahogyan várom, az érdembeni véleményét az 50. hsz-nál linkelt anyagról is, ami egy kitűnően megfogalmazott és összeszedett cikk a klímáról.

    U.I.: most látom, válaszolt, 🙁

  47. 55.
    A Fehér Ház szóvivőjének a tempóját átvenni szerintem elég gáz (finoman szólva). Az „elfogadott tényekre” most csak ennyit: Giordano Bruno.

    Az említett (33. + 42. hsz.) mikroorganizmus a természetben működik. Egy a klímára ekkora hatást gyakorló tényező, eddig miért nem hiányzott az ELFOGADOTT modellekből?

  48. 57.
    „Az említett (33. + 42. hsz.) mikroorganizmus a természetben működik. Egy a klímára ekkora hatást gyakorló tényező, eddig miért nem hiányzott az ELFOGADOTT modellekből?”

    Pusztán azért, mert a klímaváltozás szempontjából semmi jelentősége nincs.

    1000 éve is termelték a CO2-t, segítették a felhőképződést, ma is teszik és 1000 év múlva is tenni fogják (amennyiben valós az állítás). Vagyis részesei az egyensúlyi állapotnak, nincs szerepük a klíma megváltozásában.

    Pontosabban akkor van szerepük, akár pozitív, akár negatív irányban, ha a változások hatására mennyiségük megnő, avagy lecsökken (józan paraszti ésszel nőnie kell). De erről nem szól a cikk.

    50.

    A belinkelt írás a Fizikai szemle 2013. július-augusztusi számában, a „Vélemények” rovatban jelent meg.

    A cikk alatt ez olvasható:
    „A Fizikai Szemle szerkesztőbizottsága az 1972-ben meghirdetett VÉLEMÉNYEK sorozatát az olvasók kérésére tovább folytatja ez évben is. A szerkesztőbizottság állásfoglalása alapján „a Fizikai Szemle feladatául vállalja el, hogy teret nyit a fizikai kutatásra és fizika oktatására vonatkozó véleményeknek, ha azok értékes gondolatokat tartalmaznak és építő szándékúak, függetlenül attól, hogy egyeznek-e a lap szerkesztőinek nézetével, vagy sem”

    Nem néztem utána, hány ezzel egyező, vagy éppen ellentétes vélemény jelent meg a Fizikai Szemlében. Ez mindenképpen egy ember, azaz a szerző, Válas György magánvéleménye. Egy a sok közül, még akkor is, ha a Fizikai Szemlében jelent meg.

  49. Ahogy megyünk előre az időben, egyre több jelet észlel még a laikus is arra nézve, hogy hát bizony van itt egy melegedés. Csak két dologra térek ki. Volt olyan özönvíz előtti sláger, hogy „Májusban az orgona virágzik”. Az idén az orgona április közepén virágzott, májusra már csak az elhervadt virágok maradtak. A vénasszonyok nyara majdnem karácsonyig tart, stb. Mivel senki se akar megfőni, mindenki keresgél és megakad a szeme olyasmit, ami cáfolni próbálja a tényt. Erre aztán egymás után csatoljátok a szkeptikusok véleményét. Én meg sajnálom az időt attól, hogy ezeket sorba cáfoljam. —-

    57:
    Ezen azonban megakadt s szemem: „Fehér Ház szóvivőjének a tempóját átvenni szerintem elég gáz.” Szerintem meg elég gáz, ha ilyen kifejezést használsz, mint a „tempóját”. Tulajdonképpen mit jelent konkrétan? A Fehér Háznak több szóvivője is van. Ez a mondat a „fő” szóvivőtől származik, akinek az intelligenciájához nem fér kétség, és nemzetközi megítélés szerint roppant elegáns volt a visszavágása. Ha ezt az eredeti angol mondatból nem tudod felmérni, az aztán tényleg nem az én hibám.

  50. Megérkezett Indiába az ilyenkor szokásos, gyilkos hőhullám.
    Az északi Radzsasztánban 51 Celsius-fokot is mértek pénteken. Ez négy tizedfokkal magasabb, mint az eddigi, 1956-os rekord, amelyet ugyanebben az államban regisztráltak annak idején. Újdelhiben a héten 47 fok is volt, úgyhogy minden eddiginél több légkondicionálót adtak el a 17 milliós metropoliszban.

  51. Kedves nyék (59): megkérnélek, hogy értelmezd a ScienceDaily – „Tiny organisms have huge effect on world’s atmosphere” (42. hsz. link)közleményét mielött ilyesmit írsz: „Pusztán azért, mert a klímaváltozás szempontjából semmi jelentősége nincs”!. Illetve, mután ezt írtad: „Nem néztem utána” – elég súlytalanná vált a hsz.-ed.

  52. 62.

    „Kedves nyék (59): megkérnélek, hogy értelmezd a ScienceDaily – “Tiny organisms have huge effect on world’s atmosphere” (42. hsz. link)közleményét mielött ilyesmit írsz: “Pusztán azért, mert a klímaváltozás szempontjából semmi jelentősége nincs”!”

    Olvasd tovább, amit írtam:
    1000 éve is termelték a CO2-t, segítették a felhőképződést, ma is teszik és 1000 év múlva is tenni fogják (amennyiben valós az állítás). Vagyis részesei az egyensúlyi állapotnak, nincs szerepük a klíma megváltozásában.
    Pontosabban akkor van szerepük, akár pozitív, akár negatív irányban, ha a változások hatására mennyiségük megnő, avagy lecsökken…

    Még egyszer: nincs szerepük a változásban, ha mennyiségük (vagy aktivitásuk) nem változik.

    Nagyon érdekel, hogy szerinted hogyan befolyásolják a klímaváltozást!

    „Illetve, mután ezt írtad: “Nem néztem utána” – elég súlytalanná vált a hsz.-ed.”

    Ha nem számolom meg, hány írás jelenik meg a Fizikai Szemlében pro és kontra, akkor a fenti cikk nem Válas György magánvéleménye, hanem a Fizikai Szemle hivatalos álláspontja lesz?

    Itt valami félreértés lehet.

  53. 63:
    Felhívnám szíves figyelmed, hogy Josh Earnest-nek nem a megvezető készsége volt a témám, hanem eleganciája, amivel igen elegánsan lerázta az AP tudósítójának kérdés felvetését. Ha nem értetted, akkor leírom parasztosan: A béka segge alatti felvetés nem érdemli meg a választ. Ez a véleményem a belinkelésedről. Érvelni az ember okozta felmelegedés mellett, ma már csak az óvodába kell.

  54. Off. Ez jutott az eszembe –
    Lao-ce : „A kifeszített madárháló egyetlen szeme ejti rabul a madarat, de ha egyetlen szemből álló hálót használsz, madarat sohasem foghatsz.”

  55. A mai szemezgetésből:
    „A record temperature has been set in India, where the mercury rose to 51 degrees Celsius (123.8 Fahrenheit) in the north-western town of Phalodi. The previous record of 50.6 Celsius had stood for 60 years.” – http://news.sky.com/story/1699543/record-51c-temperature-recorded-in-india – Fordítás: India északnyugati városában, Phalodi-ban hőmérséklet rekord született, ahol a higanyszál 51 °C-ig emelkedett. A korábbi rekord 50,6 °C volt, amit 60 év után most először döntöttek meg. — Hozzáfűzném, majd ha nálunk 41 °C lesz a nyáron, akkor képzeljétek el, mit jelent tízzel több, vagyis 51 °C.

  56. Nem szeretném elbagatellizálni, csak kiegészítésképpen: Radzsasztán állam sivatag, félsivatag. Phalodi a Thar-sivatag peremén van. A wikipedia szócikkét már módosították is.

    „Phalodi is also called the „salt city” due to the concentration of a large number of salt industries located in the area. Phalodi is in the buffer zone of Thar Desert and often subject to extreme temperature conditions due to arid climate. It holds the record for the highest verified temperature recorded in India at 51 degrees celsius (122 F) on 19 May 2016.”

    A gyarmati időkben a britek ilyenkorra nagyrészt rég elhagyták a síkságokat, és visszahúzódtak Kasmírba és egyéb hegyi menedékekre a hőség elől, ahonnét csak szeptemberben tértek vissza, miután végetért a monszun.

    Két évvel ezelőtt egy hetet Jaisalmer-ben töltöttem, ami viszonylag közel van Phalodi-hoz. Február eleje volt, minden nap felment 30 fok fölé a hőmérséklet, és a helyiek nem mondták, hogy különös lenne.

    Idén január közepéig enyhe volt a tél Kolkatában Muzaffar barátom szerint. Ő állítólag addig az ingre nem vett rá semmit. Nálam kicsit húsosabb, én esténként felvettem a polárom. Delhiben január második felében és február elején néhány fokkal hűvösebb volt, mint szokott, a helyiek panaszkodtak is rá. Február közepe-vége Goán, Arambolban szintén hűvösebb volt a szokásosnál. Február végén, március elején Delhiben kezdődött a szokásos melegedés. A 47 fok Delhiben elég kellemetlen lehet az ott tipikus „levegővel”. (kipufogógázok, főzőtüzek, dohányzás, füstölők, helyenként szemétégetés, néhol utcai hugyálda, állatok, egyes ünnepekkor a rengeteg tüzijáték füstje, stb.)

  57. Tibor bá’ kicsit off, de az index fórumán a „befektetés aranyba” topik 9139-es hozzászólásában meg lett említve a neved és a blogod.

    A téma röviden az arany-antibiotikumok-élelmiszerek szentháromságának fontossági sorrendje, valamint egy gazdasági válság gyakorlati lefolyása személyes tapasztalat alapján (ami valljuk be rajtad kívül csak nagyon keveseknek van Magyarországon).

    Itt a link arra az esetre, ha szeretnéd gatyába rázni a dolgokat 🙂 :

    http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9179920&la=139709216

  58. 69:
    Köszi Nándi!
    Ezt a szentháromságot kiegészíteném egy negyedikkel: lőfegyver. Most erre is szükség lesz. Különben nem szállok bele a vitába. Elég nekem a saját blogom. De, ha valaki kedvet kap, azzal közlöm, hogy igen-igen jó „valuta” lesz (az antibiotikumon kívül) például a rühatka elleni kenőcs. Hajtetűt, lapostetűt látod, fizikailag megsemmisíthető. A rühatka 0,2 mm, a láthatóság határán van. Megölni csak vegyi készítménnyel lehet. Áldatlan helyzetekben egészen biztos, hogy megkapod, mert elég hozzá egy kézfogás.

  59. 70. Rendben Tibor bá’, megértem. Egyébként ott nem vagyok aktív fórumozó, inkább amolyan passzív megfigyelőként tevékenykedek.

    Köszönet a kiegészítésért!

  60. Folyamatosan csökken az Arktisz jégtakarójának tél végi kiterjedése (is). A trend idén is érvényesült.

    Korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy folyamatosan csökken az Arktiszt borító jég nyár végi legkisebb kiterjedése. Most tették közzé az idei télre vonatkozó adatokat. Nem meglepő, hogy a téli mérések is ugyanezt a csökkenő tendenciát támasztják alá.

    Az idei tél végére 2016. március 24-re érte el az arktiszi jégtakaró a maximális kiterjedését: 14,52 millió km2-t. Ez az eddigi legkisebb kiterjedésű tél végi jégtakaró. Az eddigi negatív rekordot a tavalyi év tartotta 14,54 millió km2-rel. A csökkenés kicsi, de a pontos műholdas mérésekkel kimutatható, és beleillik abba a hosszú távú trendbe, amely szerint a jégtakaró maximális kiterjedése évtizedenként 2,8%-kal csökken. Ez a csökkenés kisebb arányú, mint a nyár végén tapasztalható tendencia, de ez is jelzi az Arktisz felmelegedését.
    http://www.urvilag.hu/kornyezetunk_vedelme/20160526_telen_is_kevesebb_a_jeg_az_arktiszon

  61. Mikor indult el komolyabban a globális felmelegedés és nekünk, embereknek mekkora felelősségünk van ebben? Mi a helyzet most? Ha nem állunk le azonnal és gondoljuk újra a folyamatokat, a felmelegedés negatív következményei már-már visszafordíthatatlanok lesznek. Juhász Árpád geológussal beszélgettünk múltról, jelenről és gyermekeink jövőjéről.
    http://privatbankar.hu/makro/globalis-felmelegedes-a-24-oraban-vagyunk-294177

  62. 73:
    Optimista szöveg. Már elmúlt a 24. óra. Bármit teszünk (semmit se teszünk) nekünk annyi.

  63. 73. Piton: Van szerencsém személyesen ismerni Juhász Árpád geológust. 10 évvel ezelőtt még tagadta a globális felmelegedés tényét is. Folyton azt hangoztatta, hogy eddigis voltak nagy leszakadó jégtömbök az óceánokban (lásd Titanic), csak nem voltak műholdjaink, hogy kövessük őket. Médiaszereplésből remekül megél. Geológusként messze nem keresne ennyit. Bolond lenne riadalmat okozni. Azt sem zárnám ki, hogy pánikkeltésként még fel is jelentenék, de hogy kevesebb adásidőt kapna az tuti. Ez az első videója, ahol legalább a felmelegedés tényét elismeri. Lehet azért, mert most már mindegy, nem kap annyi adásidőt. Nem tudom mi ez a változás. Eddig következetesen kihagyta a felmelegedésekből azt az aprócska tényt, hogy sosem volt 7 milliárd ember a Földön és sosem a fosszilis energiák eltüzelése a fő ok. Közel sem tartom olyan fajsúlyú embernek a véleményvezérek között, akit komolyan kell venni. Röviden: megélhetési geológus, médiabohóc, ő is elcelebesedett, de a kezdetektől fogva.

  64. 74-75.:
    Egyetértünk, hogy optimista szöveg! A szélsőségek mértéke csak nőni fog, lásd a mostani Nyugat-Európa -i esőzéseket. Voltak ilyenek korábban is, de az utóbbi 10 évben ez kezd visszatérő momentum lenni, és ezek hevessége is csak nőni fog. Kezd „megzavarodni” az időjárás.

    Pont azért tettem be, amire Gloucester utal a hozzászólásában. Juhász Árpád nem volt egy nagy globálisan felmelegedés párti szakmabeli, de nála is átlépett a klíma változása egy bizonyos ponton.

  65. 76:
    Az nem egy dicsérendő tulajdonság, ha egy szakember akkor érti meg miről van szó, amikor már késő, nem lehet a dolgokon segíteni.

  66. 77: Nem tudom, hogy mikor értette meg. Szerintem inkább a médiacelebsége miatt nem nagyon nyilatkozott a dologgal kapcsolatban, de én nem ismerem személyesen, mint Gloucester fórumtársunk.

  67. 78. Piton: Ha másként nyilatkozik egy ember hosszú éveken keresztül, mint amit gondol, akkor az irdatlan nagy pszichés torzulást okozna. A médiacelebek elhiszik amit mondanak.

  68. 79:
    Ha-ha, az index most hozta le, de lehet már tavaly is lehozta. Ugyanis Wadhams úr minden évben azt várja, hogy elolvad a jég.
    Itt van egy tavalyi cikk, ami arról szól, hogy az idén (a cikk 2015-ös) se lett igaza:

    https://wattsupwiththat.com/2015/09/16/peter-wadhams-was-wrong-arctic-sea-ice-still-there-no-record-low-this-year/

    Még Gavin Schmidt, James Hansen „méltó” utódja a NASA-GISS élén is azt nyilatkozta (szintén már a tavaly), hogy ez képtelenség, és kritizálta Wadhams-et, hogy pár napos trendeket hosszabbít meg lineárisan.
    Most Wadhams úr vagy papagáj módjára elmondja minden évben ugyanazt, vagy az indexnek se számít semmi, és elővesz régi jóslatokat, csak lehessen rémisztgetni egy jót!

    u.i: Megmondom őszintén, amikor megláttam az indexen a címet, akkor már Piton jutott eszembe 🙂

  69. 81:

    Nagyon ügyesen láttatod úgy, hogy tavaly is már ezt mondta ez az ember, és akkor se lett igaza.

    Valójában a cikk 2015 szeptemberi és idénre jósol benne, ami az indexes cikkben is így van.
    Az hogy idén mennyi lesz a minimum azt ugye nem tudjuk, de baljós jelek vannak rá, hogy kevesebb lesz mint az eddigi minimum.

    Felületes olvasó azt hihetné, hogy csak riogatnak. Pedig az simán lehet hogy új minimumunk lesz 2012 után.

    Ez az ember pedig egy professzor aki óceán fizikus, tehát lehet hogy ért hozzá egy kicsit.
    Veled ellentétben neki van szakirányú képzettsége.

  70. 81:
    Az INDEX az INDEPENDENT-től vette át az anyagot és egyáltalán nem pontosan:

    „“My prediction remains that the Arctic ice may well disappear, that is, have an area of less than one million square kilometres for September of this year,” he said.

    “Even if the ice doesn’t completely disappear, it is very likely that this will be a record low year. I’m convinced it will be less than 3.4 million square kilometres [the current record low].

    Wadhams tehát ez alkalommal nagyon finoman fogalmazott. — Különben két napja a jégolvadás teljesen leállt, de az eddigi olvadásból én is arra következtetek, hogy új minimum rekord születik, egészen biztos 3,4 millió km^2 alatt.

  71. 82:
    tanulj meg angolul, s azután vádolj csúsztatással:
    Wadhams már 2015 előtt jósolta, hogy 2015-re vagy 2016-ra eltűnik a jég!
    A belinkelt, 2015-ös őszi cikkben, nem a jóslata szerepel, hanem azt írják: AZ IDÉN SE LETT IGAZA! (még a címet se vagy képes értelmezni)

    És keress rá: 2015 SIPN Sea Ice Outlook, August report

    Minden évben a tudósok havonta (június, július, augusztus) tippelnek, mennyi lesz a szeptemberi minimum. 2015 augusztusában is a legalsó helyen szerepel Wadhams, 1 mill. km2 alatt. Lehet, hogy jobban ért a dolgokhoz, mint én, de azért elég nagy fanatikus kell legyen, amikor augusztusban is, amikor azért már látszik, hogy kb. mi lesz, még mindig kitart az extrém véleménye mellett. A szeptemberi végeredményt tudjuk.
    Nézd meg, mi a jóslatok átlaga. Kb. az is szokott bejönni.
    Éppen ezért, csak a legextrémebb véleményt közölni: vészmadárkodás. Punktum!

    83:
    „Különben két napja a jégolvadás teljesen leállt”

    Miután a vékony part-menti jég elolvad, jön a keményebb feladat, a vastagabb jég eltüntetéséhez egy kicsit több energia kell. És az idén annyi ellentmondás van a jég adatok között, az áprilisi szenzorhiba után összevissza adatokat közölnek.
    Én kiszámoltam a 30%-os (grafikonon nem közlik sehol már) jégkiterjedést az OSISAF adatai alapján és az jött ki, hogy május végén még több volt, mint tavaly ugyanakkor:

    http://klimahiszteria.blogspot.ro/2016/05/napi-erdekesseg-11.html

  72. A hozzászólások érdekesek, ami szerint hirtelen olvad el az északi sark jege és kettévágja az USA-t valamint minden partmenti város víz alá kerül. 🙂

    A kárpát medence pedig az édenkertté válik párhuzamosan.
    Biztosan ezért veszik a földet Orbánék, már ők is tudják…

  73. 87.

    M szilárd megírta korábban a tengerben úszó jég felolvadása nem okoz vízszint emelkedést, csak a tengerszint felett eltárolt jégmennyiség felolvadása emel vízszintet.

  74. 91:

    Helyesen a tengerben úszó jégtábla nem okoz tengervízszint emelkedést (a kilógó része sem).
    Viszont az északi sarkon azért van pár szárazföldecske is, pl Grönlandon lévő jég elolvadása pár cm-t már jelentene.

  75. 94:
    Igen, van egy kis különbség a két grafikon között, mint ahogy van különbség az északi jégtakaró kiterjedése között is e 2 intézménynél. De ne feledjük, hogy az amerikaiak (NSIDC) műholdja áprilistól meghibásodott és nem igazán tudták megfelelően helyettesíteni, és én a hazai pályás dánokban azért egy kicsivel jobban bízok.
    És nem ugyanaz a bázis sem a 2 grafikonnál, de a dán 25 azért csak kisebb mint az amerikai 35.
    Ez egyúttal azt is jelezheti, hogy ezen értékek hibahatára pont ez a 10-es különbség értéke.
    De nem akarok meggyőzni senkit, ha valaki úgy gondolja, hogy az idei olvadás messze kiemelkedik az eddigi olvadások közül, nyugodtan lehet hinni a virtuális valóságunk ezen verziójának is.

  76. 95:
    Tegnap két helyen olvastam Grönland évi jég „vesztéséről”. Az egyiken 1 km^3, a másikon 5 km^3(Chomski) volt. 😀

  77. 96:

    Grönlandról a jég kétféleképpen távozik:
    – olvadással
    – a part mentén, a tengerbe futó gleccserek által (calving)

    Ha csak az olvadással távozó és a havazással, fagyással keletkező jégmérleget tekintjük, akkor a mérleg pozitív. A legnagyobb olvadás évében (2012) is, ez a mérleg 0 körül mozgott, egy átlagos évben viszont 300 Gt plusz jeget jelent.
    A gleccserekkel távozó jégtömeg miatt, Grönland évi teljes mérlege azonban negatív: kb. 200 Gt jég tűnik el évente, a DMI szerint. Ebben a gravitáció játssza a főszerepet, de kétségkívül a melegebb hőmérséklet is gyorsító hatással van rá. Hogy ez a folyamat mennyit gyorsult az utóbbi években, többen kutatják,igen eltérő eredményekkel.
    Maradjunk annyiban, hogy akárcsak az Antarktiszon, itt sem tudják pontosan kimutatni, hogy mi is zajlik a valóságban.

  78. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Pekingben pénteken közzétett jelentése szerint évente 15 milliárd fa és 24 milliárd tonna termőterület tűnik el a Földről, világszerte a talaj mintegy 33 százaléka közepesen vagy súlyosan károsodott.
    Ennek oka az erózió, a földek túlzott használata, elsavasodása és sóssá válása, vegyi anyagok általi szennyezése – olvasható a sivatagosodás és a szárazság elleni küzdelem június 17-i világnapjához időzített jelentésében. Amennyiben a földek jelenlegi használatán nem változtat az ember, 2050-re 320-849 millió hektár föld alakulhat át a füves területek, szavannák vagy erdők kárára.
    A problémát a növekvő népesség és a klímaváltozás okozza. A populáció globális növekedésével, a klímaváltozás erősödésével és az embereknek a városokba költözésével egyre nehezebb lesz fenntarthatóan elegendő növényt termeszteni, élelmiszert termelni, üzemanyagot előállítani a szükségletek kielégítésére anélkül, hogy ne károsodjanak tovább a világ véges földforrásai – hívta fel a figyelmet a jelentés.
    http://mno.hu/tudomany/elkepeszto-mennyisegu-fa-tunik-el-evente-a-foldrol-1347806

  79. Megszólalt a globális vészcsengő:
    Kutatók komoly vészhelyzetre figyelmeztetnek a megdőlt rekordok és a klímaváltozás hatásai miatt. A globális felmelegedés példátlan hőmérsékleti szintet ért el: a minden eddiginél gyakoribb hőhullámok, áradások, erdőtüzek és hurrikánok hatása is egyre jelentősebb az emberiségre.
    http://www.origo.hu/kornyezet/20160630-rekordhoseg-hohullam-globalis-felmelegedes-szen-dioxid-emisszio-aradas-idojaras-civilizacios.html

  80. 100:
    Amíg én írtam nem hittétek, most meg belinkelitek.

  81. 101:
    Hittük…, legalább is páran. Max. az időpontokban voltunk reménykedőbbek mint te Tibor bátyám.

    Megsülünk 2030-ra, kevés a világ igyekezete:
    Több kutatás is megerősítette, hogy az átlagos hőmérséklet-emelkedés néhány helyen átlagon felüli hatásokkal járhat, a Közel-Kelet és Észak-Afrika egyes területei konkrétan lakhatatlanná válhatnak az évszázad végéig, míg az Északi-sark jégmezőinek szétdarabolódása a Föld óceánjainak és tengereinek ökológiáját boríthatja fel. Ha pedig még a párizsi egyezmény vállalásait sem sikerül betartani, a legrosszabb eshetőség konkrétan apokaliptikus.
    http://24.hu/tudomany/2016/07/01/megsulunk-2030-ra-keves-a-vilag-igyekezete/

  82. Az északi sark kiterjedése idén a 2012-es minimum rekordhoz visszaigazodott leadva a majd 1 millió km2 hiányt.

    Az el nino véget ért és la nina van.

    Szerintem nem lesz kiugró az idei év, de az legkisebb jég kiterjedésű 3 évben között lesz.

    A média felszívta a klíma témát, mert amíg ezt nyomják addig más bajok a háttérbe szorulnak.

  83. 102 Piton

    ” Északi-sark 20 Celsius fokkal melegebb környezetté válik, de a teljes Földre vetítve is átlagosan 10 fokkal lehet melegebb. A tengerek szintje olyan szinten emelkedhet meg, hogy a parti nagyvárosok menthetetlenül elpusztulnának, és a világ összvagyona (beleértve mezőgazdasági termőterületeket, gyárakat, városokat és úgy egyáltalán a gazdaság minden szegmensét) 17 százalékkal csökkenne”

    A cikk jó de a végén ez a megállapítás hogy a föld összvagyona 2100-ra 17%-al csökkene ez egy baromság,hogy lehet ilyet leírni.Az mát nem 17% lesz hanem 97% 😀

  84. Szerintem lassan lesz egy újabb klímás poszt is, a friss NOAA és NASA adatsorok miatt, de addig is itt elég jól sikerült írás az indextől…:
    (A kétkedők kedvében járva, hogy mostmár a msinstream média is egyre szókimondóbban kezd foglalkozni a témával. Persze késő bánat, de…!)

    A NASA frissen kiadott adatsora szerint a mérések kezdete óta most először volt olyan, hogy hét egymást követő hónap is rekordmeleget hozott. Elemzők szerint közel járunk ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne nehezen felismerhető trend, hanem akár egy éven belül is kimutatható változás legyen. Összegzés arról, milyen messze is állunk épp attól, hogy az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás elpusztítsa mindazt, amit ma magunk körül ismerünk.
    http://index.hu/tudomany/2016/07/31/a_klimavaltozas_itt_van_es_megeszi_a_vilagot/

  85. Azt gondolod, menekültválság van? És ha jön még 100 millió ember?

  86. 108:
    Ez előre volt látható. Kérdés, hogy lesz-e erre még idő? Ez a „véletlenül” lebombázott szír haderő és ezzel „véletlenül” egy időben indított ISIS ellentámadás azt mutatja, hogy Washington nem fér a bőrébe, mindenképpen meg akarja tartani a végső leszámolást.

  87. 109: Egyértelműen előre látható folyamat a XXI. századi klíma exodusz! Egyetértünk.
    Az USA mocorog, de az elnöki beiktatásig max. a tábornoki kar mocoroghat szerintem, hogy némileg befolyásolják a leendő főparancsnok személyét. Az Obama-adminisztráció külpilitikailag béna kacsa. Hozzáteszem, hogy szerintem! 😉

  88. Amikor az ember háborús övezetből menekül, mert félti az életét, mert nincs jövőképe, megélhetése, az a másik oldalról nézve is egy világosan érthető, tiszta helyzet. Elméletben a megoldás is roppant egyszerű, békét kell teremteni.
    Ám a jövőben rövidesen egy végtelenül bonyolult kérdéssel találhatjuk magunkat szemben, amire nemhogy a megoldást nem tudjuk, de magát a fogalmat is csak üggyel-bajjal tudjuk definiálni. Ez pedig a klímamenekültek problémája.

    Ötmillió menekült sok? Pedig egymilliárd ember is jöhet
    http://24.hu/kozelet/2016/09/23/otmillio-menekult-sok-pedig-egymilliard-ember-is-johet/

  89. Hopsz, 2x ugyaj az a poszt. Itt az oldalon valami technikai gubanc volt tegnap, mert nem mentek át a posztok. 🙁

  90. 112:
    Amikor egy hozzászólás nem megy át egyből, a kedves hozzászóló benyomja vagy ötször-hatszor, okozva nekem ezzel jóval nagyobb munkát.

  91. 113: Jelen esetben 2x, és kb. 20 perccel később, mert azt hittem, hogy nálam szált el valami az éterben. De amikor másodszor is eltünt a dolog, akkor esett le, hogy a weblappal van valami technikai gikszer. 😛 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük