Tibor bá’ online
Kezdjük ezzel! Az El Nino a Wikipédia szerint: El Nino refers to a recurring weather pattern that develops in the southern Pacific near South America. Usually, scientists can predict El Niño a few months before it occurs. Researchers say it can spark droughts in Australia and increase rain and floods in parts of the U.S.. and South America. Land areas bordering the Pacific Ocean are the most affected. [Az El Nino egy olyan visszatérő időjárási jelenség, ami Dél Amerikához közel a Csendes-óceán déli területein alakul ki. Normál körülmények között a meteorológusok néhány hónappal a bekövetkezés előtt meg tudják jósolni. A klímakutatók szerint az El Nino szárazságot hoz Ausztráliába, míg hatalmas esőzéseket és áradásokat okoz az USA területén, valamint Dél Amerikában. Leginkább a Csendes óceánnal határos földterületekre hat ki a legjobban.]
Amire nem tér ki a Wikipédia, hogy az El Nino végül is a Csendes-óceánban felhalmozódó hőt (egy részét) szabadítja fel, ami azt jelenti, hogy az El Nino év (2-7 évente fordul elő) az egész Földön átlag feletti hőmérsékleteket okoz.
Az amerikai Climate Prediction Center, vagyis a NASA klíma előrejelző központja hallatlan precíz méréseket készít és a feliratkozóknak kéthetente kiküldi az összefoglaló jelentésüket. http://www.cpc.ncep.noaa.gov/products/analysis_monitoring/enso_advisory/index.shtml Ezek szerint a tél végén úgy állt dolog, hogy az El Nino év beindulásának esélye 50:50 volt. Egy hónapja ez kicsit biztosabbá vált, 65:35. Ma pedig már 80:20-ról beszélnek.
Hogy nálunk a tavasz meglepően meleg volt, annak nincs globális jelentősége, de az északi-sark jégmezőinek olvadása már kábé két hete az adott napra vonatkoztatva minden idők legkevesebb területét mutatja. Mindent összevetve, jó esély van arra, hogy igen forró nyarunk lesz. Erre mutat az a tény is, hogy jövő héten berobban a napokig tartó 30 °C körüli meleg, ami májusban nem gyakori jelenség.
Így nézett ki az idei április:
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_________________________________________________
‘Támadhatatlan, hiteles,egyértelmű meteorológiai mérési adatok ,bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy a földünkön gyors (?) klímaváltozás van,
ami a következő 10 – 20 évben (?)
(ennél pontosabb előrejelzés nem lehetséges)
az emberiség százmillióira vagy még többre akár többmilliárdra, egészen tragikus (?) drámai (?) következményekkel jár majd’
Erre a súlyos életveszélyre az emberiség nem tud és nem akar érdemben hatékonyan reagálni.
A bekövetkező tragédia most már egészen biztosra vehető.
Csak a mikor és a mekkora bizonytalan.
De ez éppen elegendő indok, hét és fél milliárd ember tökéletes passzivitására.
1:
Ez a pontos helyzet, de olyan, mintha gúnyból írtad volna.
2.
Nem gúnyból írtam.
Halálosan komolyan ez a véleményem.
Hét és fél milliárd tökéletes passzivitása.
Mégis, mit tehet az egyén?
Nem gúnyból, komolyan…
4.
Gyurcsány Orbán mellett-ellen kimennek az utcára handabandázni.
Valamikor a föld őskorában az akkor divatos élőlények anyagcseréje elkezdte feltölteni a föld légkörét oxigénnel,(mint mi most CO2-vel) ami egy mérgező anyag volt az akkori életre.
Aztán ez egy idő után katasztrofális következményekkel járt az élőlényekre. Megindult egy új evolúciós verseny abba az irányba, hogy melyik élőlénynek a legnagyobb az oxigéntűrése, de a többség kipusztult.
Ez átcsapott abba, hogy a megmaradt élőlényeknek létszükségletévé vált az oxigén.
Bízzunk benne, hogy lesz olyan élőlény, amelyik kifejezetten kedvelni fogja az új feltételeket.
Az már a lottó ötössel vetekszik, hogy ebbe a körbe az ember is beletartozzon…
De ha nem, akkor is van esély, hogy a túlélők köre kiérlel egy új fajt, amely az értelem útjára lép, és felfedezi, hogy mi is voltunk valamikor, ha ez vigasz…
6:
Vannak ilyen élőlények, úgy hívják őket, hogy növények. Kifejezetten szeretik a CO2-t. 😀
Ki a fene aggódik a Földi életért? Az emberiségért aggódunk. Nekünk jó volt minden úgy, ahogy volt, csak nem tudtunk rá vigyázni. 🙁
A Föld egyetlen ellensége az ember. Az az ember aki túl nagyképű ahhoz hogy belássa hogy jelenleg olyan társadalmat épít ami fentarthatatlan. Akár a gazdasági rendszer akár a politikai vagy pénzügyi. Felél és pusztít miközben még azt sem veszi észre hogy élőhelyét megöli.
Természeti jelenségek és katasztrófák mindig is voltak és mindig is lesznek. Buta társadalmunk képes csak elhitetni és elhinni hogy az okos és ügyes emberiség csillapítani és csökkenteni tudja az őt érő károkat. Nem tudja. Épp ellenkezőleg. Semmit nem képes se kezelni se megoldani.
Most gondolom egyesek azt gondolják hogy képes élelmiszert szállítani a hátrányosan érintett területekre. Nagyszerű. Azt a gabonát amit kőolajjal hajtott gépeink elültetnek a talajt gyomírtózzuk rovarírtózunk (mindent megöl csak pont a terménynek semmi baja nem lesz tőle és fel sem szaporodik benne hiszen szemre nem látszik) és még jó adag műtrágyát is adunk neki hogy nagyra nőjjön és sok vegyszert ehessünk. A talaj meg egyszerüen elhal. Megszűnik termő lenni. Ezt a vegyszeres táplálékot sikeresen felesszük, feletetjük. Aztán a gyengült immunrendszerünk miatt elballagunk az orvoshoz hogy sok szép és hasznos gyógyszert kérjünk.
Ez csak egy kis kiragadott példa. Vége hossza nem lehetne a példálózásnak.
Nem a természettel van a baj. Az emberrel. Nem a Földet kell átalakítani, megformálni, betörni. Ha annyi eszünk lenne akkor arra használnànk hogy alkalmazkodva hozzá élnénk életünket vele és az összes élőlénnyel együtt.
Ha ironia érződik szavaimban hát elismerem. Van benne. Főleg magam irányában. Aki mondom és ezúton pedig írom ezeket a szavakat és ehhez is internetet és áramot használok. Én rosszabb vagyok mint az aki naívan azt gondolja hogy ő csak kicsit vesz el. Nincs határ. Aki kicsivel is többet vesz el mint amennyit „visszatermel” a föld és az élővilág már túl sokat vesz el.
Kicsit elkanyarodtam, de mint ezen témában is igaz, minden mindennel összefügg. Ok okozat, és mindennek következménye van. Nem a mi életünkben? Nem biztos. Ha mégsem éljük meg akkor ez így rendben van?
8:
Gábor, te itt új fiú vagy teli (jogos) indulattal. Nyugi! Lesz bőven alkalmad kifejteni a véleményed, amivel nem mindenki ért egyet, de neked van igazad (szerintem)
8: „A Föld egyetlen ellensége az ember.”
Jó, eltűnt az ember. És? 😀
Vedd észre, hogy ennek az egész mindenségnek csak akkor van ‘értelme’, ha van benne egy ‘értelmes’ lény, ami ‘értékeli’ az egészet. 🙂 Ha a mamutok békésen legelésznek évmilliókig, az kinek érdekes?
10. Az a mammutoknak érdekes. Egyébként mi az értelem definíciója? Mert ha ilyen rövid időn belül kinyírja magát, annak nem sok értelme van. 😀 Bizony-bizony, a nagyképűség az egyik fő ok, amiért talán eltűnünk a süllyesztőben. Érdekesek azok a vélemények, melyek szerint az ember is a természet része. Akkor pedig a rothadás eredetét máshol kell keresni.
8: És konkrétan hogy tervezed a megszabadulást ettől a geci emberiségtől? 🙂
Csak most látom. Az új grafikai felülettel való kísérlet hamvába halt? 🙂
Valóban, Pugacsov elvtárs.
Egyébként miben több egy ember mint egy mamut? Ez nem irónikus kérdés. Tényleg nem tudom. Kutyákkal van kapcsolatom. Vannak érzelmeik. Mely élőlény több vagy jobb a másiknál? Több e vagy jobb e az egyik faj mint a másik?
Gyárthatunk elméleteket kapaszkodhatunk egyik vagy másik vallásba de az igazság az hogy nem tudjuk miért van a világ és miért vagyunk mi vagy más előlények. De a tudatlanság nem indok a rombolásra, pusztításra.
13:
A látogatók 3/4 része kérte vissza a régi, megszokottat.
14:
Ez volt téma vagy két hónappal ezelőtt. Mondtunk sok okosat, de nem jutottunk dűlőre. Úgy tűnik, a lét értelme az öntudatra ébredésen keresztül a halhatatlanság megteremtése.
15.
Az ember a gondolkodó érző személyiség számára ez az értelme,ezt válaszolja arra a kérdésre, amit nem képes nem feltenni.
Énközpontú és antropomorf.
Őszintén nem értem, miért kellene, hogy értelme legyen a világnak?
Az – értelem, értelmes – emberi fogalmak, a világ a legkevésbé sem az.
Oktalanság a logikusat, a törvényszerűt, a rendszereset ,a kiszámíthatót az értelmessel összekeverni.
Amit képesek vagyunk érteni az rögtön értelmes is ?
Az ember értelmes, a pszichikuma képes leképezni a világegyetemet egy bizonyos határig.
Nekem tetszett az új felület, ott lehetett egymás hozzászólásaira direktben reagálni. Ugye ez a megszokás…!
Klíma ügyben két szélsőséges példa az elmúlt hét fősodrú médiájából. Egyre többet foglalkoznak a jég olvadásával.
A szerbiai és boszniai esőzés pedig egy szélsőséges kilengés a forró nyár előtt, szerintem.
Megállíthatatlanul olvad a jégtakaró az Antarktisz nyugati részén. Ezt állapította meg a NASA kutatása. A tudósok műholdas felvételek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy megpecsételődött az Amundsen-tenger gleccsereinek sorsa. A jég olvadásának üteme annyira felgyorsult, hogy visszafordíthatatlanná vált a folyamat.
– Eljutottunk arra a pontra, ahonnan már nincs visszaút. Csak idő kérdése, hogy ezek a gleccserek mikor tűnnek el teljesen a tengerben – mondja Eric Rignot gleccserszakértő.
http://hu.euronews.com/2014/05/15/tovabb-no-a-tengerek-vizszintje/
Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában az utóbbi százhúsz év legnagyobb áradása már negyvennégy halálos áldozatot követelt. Nemrég a katasztrófa egyik központjában, a szerbiai Obrenovac városában a Nikola Tesla erőmű is veszélybe került, amely Szerbia villamosenergia-ellátásának a felét biztosítja.
A legnagyobb probléma a magas vízállás mellett, hogy most már földcsuszamlás is fenyegeti a veszélyeztetett területeket, ezért az evakuáció ha lehet, még nagyobb tempóban zajlik.
http://hu.euronews.com/2014/05/18/mar-foldcsuszamlas-is-fenyegeti-az-evszazad-arvizet-nyogo-szerbiat-es-bosznia-/
„Az a mammutoknak érdekes.” Bizonyára. De tudnak-e róla, hogy nekik most milyen jó? 🙂
Szerintem úgy sokkal érdekesebb a világ, ha valakik pl. verset írnak a a naplementéről, a virágokról stb. Nem csak érzékelik, hanem értékelik is a környezetüket.
11. Pugacsov elvtárs
Az ember nem akarattal nyírja ki magát szerintem. Ha a Földet egy organizmusnak veszem, s az embert annak egy részének, akkor az születik és meghal. Szerintem ugyanúgy van az embernek mint fajnak születése, gyermekkora, ifjú, felnőtt, öreg, s itt a vége fuss el véle. A Föld is meg fog semmisülni… Nincs más örök, csak a változás. Ahogy egy embernek az egész testét felépítő sejtjei kicserélődnek 7 évente, a Földnek a fajai ugyanúgy kicserélődhetnek periodikusan, míg maga a Föld is meghal.
Tudom, nagyon leegyszerűsítem a dolgot, de nem én vagyok, aki megadja a választ, nekem ennyi elég, inkább élvezem a hátralévő időmet.
18: ha a gnosztikusok álma teljesül, és kipusztulunk, előbb-utóbb gyönyörű verseket írnak majd a csótányok a naplementéről. De a gnosztikus csótányok elkezdenek majd összeesküvéseket szőni és atombombát kifejleszteni… 🙂
Igazad van, de nem mindegy, melyik faj mennyi ideig létezik.
Ilyen szempontból úgy néz ki, mi nagyon gyengén fogunk teljesíteni, hiszen a H. Sapiens kevesebb mint kétszázezer éves. Ehhez képest az Erectus kibírt közel kétmillió évet, de az Australopithecus is lehúzott egy pár millió évet.
Magunknak meg már nem sokat jósolok ilyen léptékben nézve.
Ilyen faj még nem volt, amely ilyen rohamléptekkel volt képes szétrombolni saját létfeltételeit.
Én a problémát az értelemben látom, legyen annak birtokosa ember, vagy bármiféle feltételezett intelligens lény.
Mert ki az a marha, aki felfogja, hogy módja van olyan cselekvésekre, amelyek megkönnyítik az életét, megnövelik élettartamát, segít felnevelni utódait, de a várható következményektől félve inkább marad az eddigi létbizonytalanságnál, halálos betegségeknél, éhezésnél?
Ha viszont elkezd sakkozni a körülötte álló világ elemeivel, akkor előbb-utóbb bukni fog, mert olyan gépezetbe nyúl, amit nem igazán ismer…
Ha nő is a tudása közben, az okozott káosz mindig egy lépéssel előtte fog járni, a tudomány meg kullog az események után. 🙁
Minden élőlény megváltoztatja környezetét, hogy életfeltételeit javítsa, ha mással nem, akkor a túlszaporodással, de például a hódok esetében komoly környezetváltozásról beszélhetünk. Az ember is ezt teszi, nem ezzel van a baj, hanem azzal, hogy környezetmegváltoztató készsége messze meghaladta a következmények számbavételét. Ennek az oka, az általam kitalált „úszómedence effektus”. A medencébe vizelni tilos, de egyben egészségtelen is. Amikor valaki belepisál a vízbe, arra gondol, hogy több száz köbméter víznél az ő másfél deci vizelete nem számít. Csakhogy mindenki így gondolja, estére a vizet le kell ereszteni mert büdös pocsolyává változott. Ugyanezt tettük a Földdel is. A lényeg a közösség leszarása az egyéni érdek érvényesítése érdekében. A következő, sikeresebb faj valamelyik társadalomban élő rovarból fog kifejlődni: termesz, hangya, méh, darázs, ki tudja.
22: Az ember is társadalomban él.
Túl közel nem lehet a vég, mert bár a legborúlátóbb jóslatok már 15-20 múlva világ végét jósolnak, nálunk konkrétan még nem sok negatívum tapasztalható, hiszen évről évre nagyon jól teljesít a mezőgazdaság. A csapadék mennyisége nem csökkent számottevően, csak az időbeni eloszlása nem az igaz, ezt viszont tudja kezelni az emberiség.
És mivel túl közel nincs ez a világvége, még akkor sem ha újra beindul felmelegedés, korai olyat mondani, hogy nincs visszaút. Az ember nagy túlélő lehet az esze miatt, akkor is ha hosszú sikerességgel még ezt nem bizonyította, nem bizonyíthatta.
24: az olajból jön egy közeli összeomlás.
24: A mezőgazdaság egyre jobban teljesít – ez folyik az összes propaganda hírcsatornából. Csak azt nem teszik hozzá, hogy egyre többet költünk rá. A mg a szakmám, ebből élek, és én azt látom, hogy egyre több amit ráfordítunk – az idei tél miatt a kalászosokon eszement rozsdakárok, vírus vektorok áttelelése, szőlőn kormospille kártétel: csak az idén az extra (terméscsökkentő, ráfordítás növelő) dolgokból pár. Lehet hogy a termésátlagot tartjuk, de egyre véresebb verítékkel. Csak ezt nem mondja a tövö.
25: A klímára gondoltam, más okból persze jöhet összeomlás, bár szerintem nem az olaj miatt lesz, de ha igen, az sem végzetes az emberiség számára.
26: Az enyhe télnek vannak ráfordításnövelő hatásai, viszont a termésre még jobb hatással van, ergo összességében jó. De amit írsz jogos, viszont az beletartozik abba a körbe, amit a vízzel kapcsolatosan is írtam, megoldható. A megoldás nyilván nem ingyenes, de a lényeg, hogy létfenntartás fő elemében nem látszik nagy veszély a közeljövőben.
8.
„A Föld egyetlen ellensége az ember.”
Ezzel úgy általában vitáznék.
( A többiek itt ismerik, és páran már unják is…)
Az ember, (homo sapiens) viszonylagos harmóniában élt a természettel már félmillió éve.
Csak az utolsó pár száz éve alakult ki egy réteg, amelyik elszakadt a földtől amiből élt, és „ő jobban tudja” alapon elkezdte átszervezni a természetet és az emberi társadalmat. Intelligenciájánál fogva rákényszerítette a tömegeket, hogy költözzenek a földekről a városokba és szintén szakadjanak el a természettel való közvetlen kapcsolattól.
Az egyszerű parasztnak sose jutott volna eszébe lecsapolni a mocsarakat, bevezetni a monokultúrás termesztést meg a génmanipulációt. Ő csak megpróbált az adott helyzetekben megélni.
Tehát általában „megvédem” az embert, és szeretném, ha a felelősség valóban azokra hárulna akik aktívan részt vettek a természet rombolásában, mert NEKIK nem volt úgy jó, ahogy találták.
A biztos összeomlást a klímaváltozás okozza, hacsak valami más nem jön előbb.
25.
Atomizált társadalomban.
28: Szóval a zsidók… 🙂
11.
” Egyébként mi az értelem definíciója? Mert ha ilyen rövid időn belül kinyírja magát, annak nem sok értelme van. 😀
Hát ez az.
De értelem helyett használjuk az intelligenciát.
És a természet igen okosan csak kevés embernek adott az átlagosnál jóval magasabb IQ-t.
Mert ez is olyan mint mondjuk a súly… egy bizonyos korláton belül előny, de túl nagy vagy túl kicsi már hátrány.
A túl kevés intelligencia természetes kiszelektálódását nem kell magyarázni.
De világosan látszik, hogy az IQ skála túlfelén is fogyatkozil a népesség…
Ők nem szeretnek szaporodni, és nagyban ki fogják irtani a hozzájuk hasonló „fejlettebb” egyedeket.
Akik túl fogják élni az összeomlást, azok a cigányok, (nem a városiak), meg az afrikai, délamerikai őserdők lakói, akiket nem érint az a probléma, hogy a lakótelepeken a folyóvíz hiánya miatt nem lehet lehúzni a WC-t, meg hogy lemerült az iPod, és a doki elektromos kütyűk nélkül nem tudja megmondani, hogy mi a bajod…
32.
Még egy hátborzongató gondolat:
A fenti eszmefuttatás új fénybe helyezi Pol Pot erőfeszítéseit, hogy kiirtsa országában az értelmiséget.
33: Tévedés. Pol Pot volt a legértelmiségibb… 🙂
34.
Annyira azért nem, elég gyenge tanuló volt bár ő is a Sorbonne-on nevelkedett…
Titkos marxista társaság tagja volt Párizsban meg hasonlók.
35: Erről van szó.
32:
Ez nagyfokú félretájékoztatás:
„Akik túl fogják élni az összeomlást, azok a cigányok, (nem a városiak), meg az afrikai, délamerikai őserdők lakói, akiket nem érint az a probléma, hogy a lakótelepeken a folyóvíz hiánya miatt nem lehet lehúzni a WC-t,”
Először a világ legszegényebbjei fognak elpusztulni, mert pénz hiányában nem lesznek képesek hozzájutni a legfontosabbakhoz.
Csak gratulálni szeretnék, nagyon jó fényképet tettél fel kettőtökről!
Helyesek vagytok együtt!:)
Egyszer elmesélek valamit, mi történt azóta velem, amióta nem jelentkeztem nálad. Elózetesen csak annyit, hogy nagyon szép történetet fogok elmesélni!
Minden jót kivánok Nektek!
37
Egyetértek.
A történet a legkevésbé sem lesz romantikus.
28.Lehettem Volna
Előző kultúrákban is jellemző volt, hogy azután kezdtek hanyatlani, miután a „nagyvárosok” kialakultak. A népesség nőt, s városokba költözött, az adott technikai szintnek megfelelően. Most már más technikai szinten, de ugyanaz játszódik le. Ezt nagyon szépen levezeti és összehasonlítja Spengler, A nyugat alkonyában. Ő még csak a kultúrákra írja, hogy ugyanúgy születnek és halnak, mint maga az ember. Nekem most, ezen írás kapcsán kapcsolódott ez össze, a Föld és az ember mint az egyik faj, az egészben. Nekünk a kultúráink, a technikai fejlettségünk különböző lépcsői az életkorunk. Ugyanúgy működik minden kicsiben mint nagyban….persze nagyban az idő is „nagy” 🙂
40: De a korébbi kultúrák hanyatlása után megint falun élt a többség, pl. Róma lehanyatlása után.
41. Arma
Majd most is kénytelen lesz. Sajna mi már nem fogjuk megtudni, hogy ez az utolsó „falusi élet” lesz-e lassú kihalással, vagy megint egy újabb felemelkedés kezdődik a tanyáról. Amit tudunk, az megmarad, kifejleszthető belőle valami más. Ezért szeretem a science fictiont,ami egyszer mint gondolat megjelenik az emberi agyban, azt meg is tudjuk előbb utóbb valósítani.
42: A probléma az, hogy az ember túlszaporodta a természetes eltartóképességet, a mai népesség csak azért képes fennmaradni, mert a technika, a befektetett energia egy mesterségesen felpumpált eltartóképességet teremtett, amely egy összeomlás esetén ellehetetlenül, ezzel együtt a népesség létalapja is megszűnik.
És fennáll a veszély, hogy ilyen esetben nem csak a forráscsökkenésnek megfelelő arányú népességcsökkenés következik be, hanem egy katasztrofális népességösszeomlás, amit szinte lehetetlen túlélni.
Idézem Hetesit:
„Érdemes megfontolni egy történetet, a Szent Máté-sziget rénszarvasainak esetét. Egy faj, ha olyan környezetbe kerül, ahol nagy bőségben talál táplálékot, akkor komolyabb szaporodásnak indul. A szaporodásnak a táplálék elfogyása vagy a természetes ellenség vet véget. A faj a környezetében olyan változásokat is okozhat, amelyek kipusztulásához vezetnek. A szigetet, amíg nem élt rajta rénszarvas, tíz centiméter vastag rénszarvaszuzmó borította. 1944-ben egy 29 állatból álló rénszarvascsordát telepítettek a szigetre. A csorda szaporodása, mivel bőségesen volt táplálék, exponenciális függvényt követhetett. Az exponenciális függvény szerinti szaporodás azt jelenti, hogy a szaporulat mindig az éppen meglévő létszámmal arányos. 1957-ben már 1350 egyed élt ott, 1963-ban pedig 6000. Addigra lelegelték a zuzmót és 1963-1964 kemény tele végzett a csordával. A tavaszt csak 41 tehén és egy terméketlen bika élte meg. Ez a kipusztulás törvényszerű volt, mivel a rénszarvasok felszabadultak a létszámukat szabályzó hatások alól. Egyrészt nem ritkították őket a ragadozók. Másrészt nem vándorolhattak máshová, ezért a zuzmó nem újulhatott meg”
A mi „zuzmónk” is fogytán van, és olyan ütemben fogyasztjuk, mint még eddig soha…
Igaz, a rénszarvasnak nem voltak tömegpusztító fegyverei, amellyel az utolsó fázisban lemészárolhatta volna a többséget, ezzel megőrizve a maradék zuzmót magának.
Nálunk viszont megvan ez a lehetőség is, tán élni is fognak vele…
38:
Kedves Morcsányi Gáborné!
Nem jut eszembe semmi erről a névről, sajnálom, de köszönöm a kedves sorokat, és várom a kimagasló történetet.
43:
Már többször megpróbáltam eloszlatni egy téveszmét: „az ember túlszaporodta a természetes eltartóképességet,” Az ember akármit tett volna egyszer felélte volna a földet. Fenntarthatóság nem létezik. Ez egy téveszme. A felélést le lehetett volna lassítani, de nem lehet megállítani. A választás most vagy 10.000 év múlva.
44.
A homo sapiens legjobb ismereteim szerint cirka 100 000 éves.
Ebből az írásos civilizáció 7 000 év.
A egyértelműen végzetesnek tekinthető katasztrófához vezető környezetpusztítás, nagyságrendileg 100 éve valósul meg.
Miért ne lehetne fenntarthatóság ?
44: Az hagyján, Tibor bá, hogy te ezt így látod, de áruld el nekünk: Te ennek igazából örülsz is???
45-46:
A természetben minden lény élete során és halálával visszaad mindent, amit elvesz a föld ásványkincseiből. Ezt tette az ember is addig, amíg megmaradt a gyűjtögető életmódnál. Kb. 12.000 éve, amikor elkezdte a mezőgazdálkodást, ez felborult, és ahogy mentünk előre az időben, egyre többet vett el és egyre kevesebbet adott vissza. Ez felgyorsult az ipari forradalom kezdetétől. Volt már erről poszt (majd előbányászom) nem csak a termőföld és a nyersolaj/gáz/szén fogy el, de elfogy számtalan más ásványkincs is: vas, réz, urán, ritka földfémek, kálium, stb. Néhány dolgot lehet újra hasznosítani, pl. ócskavas, de az sose 100 százalékos. vagyis egyszer minden el fog fogyni. És ez nem a túlnépesedés miatt van, az legfeljebb gyorsítja a folyamatot.
Nem örülök neki, de nem is sopánkodok. Egyszerű megváltoztathatatlan tény, mint hogy keringünk a Nap körül. Annak viszont örülök, hogy 1933-ban születtem, mert ennél érdekesebb életem másképp nem lehetett volna, és most is élvezem, hogy jelen lehetek.
44: Véleményem szerint az ember nem fog olyasmit tenni, amivel kiirtja magát a fajt. Nagy összeomlás lehet, és nagy arányú halálozás, de kihalásra szerintem ilyen formában nem kell számítani. Ilyen formán pedig egy ciklikussággal elképzelhető, hogy nem éljük fel a Föld készleteit, hiszen egy részük megújul, más részük meg nem tűnik el, csak átalakul.
A ciklikusságban azonban megvan az a veszély, hogy egy hullámvölgyben nem tudunk elkerülni olyan veszélyeket (pl.: egy meteorbecsapódást), amit a hullámhegyeken el tudunk. Ezért szerintem a folyamatos technikai fejlődés kötelező, ehhez pedig társul sok szükséges rossz, mint például az olaj. Viszont csak ezen keresztül juthatunk el olyan technikai színvonalra, amely jobb.
Ráadásul a minden mindegy alapon előbb-utóbb úgy is elenyészik a Föld, ezért cél kell, hogy legyen a képesség annak elhagyására. Viszont az univerzumban jó eséllyel előbb-utóbb minden élhető hely és energiaforrás megszűnik, vagyis ennek sincs értelme.
48:
Ha nem tudod mi a különbség a véges és a végtelen között, akkor reménytelen eset vagy.
Csak egyetlen egy dolgot mondj meg nekem, hogyan akarod megállítani a termőföld eróziót?
49: Természetesen tudom mi a különbség a véges és a végtelen között, de ettől még ugyanúgy felvetődik a kérdés, hogy ha mindegy, hogy 20, vagy 10 000 év múlva halunk ki, akkor miért nem mindegy, hogy 10 000, vagy 5 mrd év múlva?
A talajerózió ciklikusság esetén magától megoldódik, hiszen a talaj regenerálódik, ha nem használja az ember. Ennek jele, hogy amikor műveletlenül hagynak egy területet, akkor még abban az évben visszaveszi azt a természet növényzettel, a második éven pedig már megindul a cserjésedés.
Ha folyamatos fejlődés mellett akarjuk ezt megtenni, akkor az problémásabb, itt viszont épp a túlnépesedés lép be legfőbb tényezőként.
44: Igazad van, Tibor bá’, de azért ha ma találnánk megoldást arra, hogy kitoljuk a véget 10 000 évvel, akkor a mai ember elégedetten dőlne hátra, probléma megoldva! 🙂
Az ásványkincsek elfogyása problémájával én is egyetértek. Ha ma bedőlne a modern társadalom, és maradékainknak elölről kellene kezdeni, esélyük nem lenne, mert azok a könnyen hozzáférhető és jó minőségű lelőhelyek, amelyekkel a korai emberek rendelkeztek, már rég nem léteznek, a mai lelőhelyek kiaknázása és az anyagok feldolgozása meg elképzelhetetlen a fejlett technológiák nélkül.
51:
Persze, ha lehet(ne) akkor dőljön össze 10.000 év múlva. De sajnos a társadalmi kohézió is erodál. Nem sokára egymás torkának fogunk esni a szó legszorosabb értelmében. Az emberközi viszony sose volt ennyire rossz, és egyre rosszabb lesz. Tegnap, Magyarországon: két buszvezető parkolás miatt ököl harcolt vívott. 41 éves férfi gyerek elhelyezés miatt meglőtt 4 embert, kettő meghalt.
51.
„Az ásványkincsek elfogyása problémájával…”
De szerintem a „mai társadalom” nem egyenlő az utóbbi pár évtized esztelen pazarlásával.
Szerintem prímán élhető rendszert lehetne alkotni a 60-as 70-es évek szintjén a mai tudással, tapasztalatokkal.
Ez rettenetesen sok energiát és anyagot takarítana meg.
Az egészségesebb életmód szintén hatalmas tartalékokat szabadítana fel.
Nagyon hibás az az elgondolás, hogy csak ez a rossz irány az, amiben az emberi lét elképzelhető.
53: A 60-as 70-es évek magas életszínvonalát a fosszilis energiahordozók tették lehetővé. Ezek használata nem fenntartható, ezért egy fenntartható fogyasztás csak kb. a 18. századi színvonalon képzelhető el. Egy olyan világban, amit még nem csesztünk el, de ilyen már nincs.
54:
„egy fenntartható fogyasztás csak kb. a 18. századi színvonalon képzelhető el.”
és ez is csak néhány száz évig, nem örökre.
51: „Ha ma bedőlne a modern társadalom, és maradékainknak elölről kellene kezdeni, esélyük nem lenne, mert azok a könnyen hozzáférhető és jó minőségű lelőhelyek, amelyekkel a korai emberek rendelkeztek, már rég nem léteznek, a mai lelőhelyek kiaknázása és az anyagok feldolgozása meg elképzelhetetlen a fejlett technológiák nélkül.”
Egy összeomlás után a roncstelepekből, szemétlerakókból sokkal könnyebben ki lehetne nyerni pl a vasat, mint amikor még a mereorit vasat kellett összegyűjtöhetni, hogy legyen miből egy „az égiek ajándékából készült varázskardot” kovácsolni. 🙂 Egyetlen autó roncsából annyi anyagot ki lehetne nyerni, amit kezdeti vasércfeldolgozási technikákkal csak évek alatt lehetne kitermelni, ráadásul a korai technikák sokkal rosszabb anyagminőségű vasat voltak csak képesek előállítani. Egy mai roncstelep az ősöknek fantasztikus fém lelőhelynek minősülne…
51.
„…és maradékainknak elölről kellene kezdeni,…”
Kellene a fenét… hogy ugyanide jussunk?
Egész más utakat kell keresni.
Máshol is foglalkoznak a témával:
http://www.origo.hu/idojaras/20140520-el-nino-jelenseg-1997-2014-melegszik-a-csendes-ocean-lecsap-e-az-idojaras-negyszaz-kilos-gorillaja.html
58:
Ez a máshol az origó, ahol 150 újságíró és fordító szorgoskodik, és 3 nappal később hozta a témát, mint én.
Támadhatatlan, hiteles,egyértelmű meteorológiai mérési adatok ,bizonyítékok vannak arra vonatkozólag,hogy a földünkön gyors klímaváltozás van,
ami a következő 10 – 20 évben
– ennél pontosabb, konkrétabb előrejelzés nem lehetséges –
az emberiség százmillióira vagy még többre, akár többmilliárdra, egészen tragikus drámai következményekkel jár majd, ami alatt tömeges éhhalált és járványokban természeti csapásokban való tömeges elhalálozást is kell érteni.
Erre a súlyos életveszélyre az emberiség nem tud és nem akar érdemben hatékonyan reagálni.
A bekövetkező tragédia most már egészen biztosra vehető.
Csak a mikor és a mekkora bizonytalan.
De ez éppen elegendő indok, hét és fél milliárd ember tökéletes passzivitására.
Lássuk be azért azt is, hogy erre egységesen hatékonyan globális szinten reagálni meghaladja az emberiség jelenlegi szervezettségi szintjét.
Az ilyen olyan kvótákon végtelenített torzsalkodások folynak.
Az emberiség politikailag, közigazgatásilag, világnézetileg, technikai fejlettség, kultúra,infrastruktúra, nyelv és jövedelem tekintetében heterogén régiókra oszlik.
Egy ilyen közösség nyilván képtelen reagálni egy bármilyen nagy veszélyre is, ha az időben és a bekövetkezés minőségét illetően
tökéletesen bizonytalan.
Jön a Mumus ,de hogy honnan, mikor és hogy milyen a Mumus azt senki sem tudja,csak azt, hogy biztosan jön majd és szörnyű lesz.
A kezdeti tragédiák immár naponta megtörténnek lásd szerbiai felhőszakadás és árvíz Katrina hurrikán stb,de az emberek hozzászoknak e sokkoló hírekhez és a néhánymillió érintett áldozat hiába adja fel klímaszkeptikus álláspontját, ez vajmi kevés az üdvösséghez.
Talán egy alulról építkező, erős és gyorsan növekvő népmozgalom segíthetne, amíg nem késő.
Mégis mire kell az idén számítani? Tavaly nyáron több helyen meghaladta a 40 fokot is a legmagasabb nappali hőmérséklet és az nem is volt el nino év. Mi lesz ezen a nyáron? Hogy lehet védekezni ilyen melegek ellen? A hőguta nem egy kellemes halál, én eddig csak kutyánál láttam, de az pokoli kínokat élt át, mire kimúlt, vérhányás, vérfosás.
Légkondi nincs egyelőre tervbe véve nálam és az is kérdés, hogy az elektromos hálózat bírja e országosan. Vagy pince, vagy akinek nincs, annak vizes póló és lehet imádkozni.
61: Mitől kapott a kutya hőgutát? Autóba zárták? Megláncolva a napon hagyták?
61:
Néhány hete beszámoltam róla, hogy beépítettem egy klímát a szobába, és telepítettem egy aggregátort áram kimaradásra. Hideg ellen be lehet jól fűteni és fel lehet venni még egy pulóvert, de meleg ellen nem tudsz többet levetni a meztelenségnél. 😀 Akinek van esze, követi a példámat.
62. Bezárták a házába és otthagyták még reggel, mikor voltak azok a nagy melegek tavaly augusztusban, 40 fok körül árnyékban, persze a házat sütötte a nap, odabent katlan lehetett, jóval 40 fölött. Mire kora délután kiengedték, már késő volt. Másnap hajnalban múlt ki.
A köznyelvben szokás mondani, hogy jajj de melegem van, mindjárt hőgutát kapok. Hát senki ne kívánja magának, mert nem egy álomhalál, a következmények igen súlyosak, aki túl is éli, maradandó károsodást szenved. Én nem tudom embernél milyen a lefolyása. A bél, tüdő, máj sejtjei mennek leghamarabb tönkre és aztán erős vérzések és fájdalmak közepette összeomlik a keringés, majd kóma, és halál. Legalábbis a kutyánál így volt. Kínjában mindent összeharapdált, ami körülötte volt. A Földanya jól tudta mit csinál, mikor begyújtott a kondér alá. 🙂
63. Ez a klíma-aggregátor párosítás jó ötlet, csak legyen elég üzemanyag. Még a napelem-klíma párosítás tűnik jónak, de nem vagyok szaki a témában. Minél erősebben tűz a nap, annál jobban működik a klíma, feltételezem.:)
Az is érdekes kérdés, hogy az ország vérkeringése,közüzemi szolgáltatások, mekkora és mennyi ideig tartó meleg után kezdené felmondani a szolgálatot és uralkodna el a teljes káosz. Mert akkor lehet, hogy a meleg lesz a legkisebb probléma. Vagy vajon hol van a hőmérséklet felső határa a klímában, ami még itt a Földön előállhat? Gondolom jóval az emberi tűrőképességen felül.
60.
„Támadhatatlan, hiteles,egyértelmű meteorológiai mérési adatok ,bizonyítékok…”
Ez azért érdekes, hogy ezekre pont azok nem reagálnak, akiknek a dolga lenne.
Lesöpörhetnénk azzal, hogy korrupt politikusok…
De mind ? A kormány és az ellenzék is?
Hol van a Greenpeace meg a hasonlók?
Kínában és Indiában is a korrupt politikusok akadályozzák a védekezést?
Oroszországban is, Iránban is? Svájcban is? A svédeknél is?
Ez egy hatalmas mozgalom elindításához adhatna löketet, de legradikálisabb ellenzéki pártok is kihagyják ezt a ziccert.
Az USA-ban százezre halmoznak fel fegyvert meg élelmiszert…
De nem szerveződnek.
Az emberek sokkal kevesebbért is utcára mentek már…
Mi tartja őket vissza most ?
66: Szerintem nincs egyetlen politikai erő sem, amely elfogadható programot tudna kínálni a kimenetre. Még a tudósok figyelmeztetései is szlogen szinten működnek, mert jelenleg nincs olyan konkrét, az egész lakosság túlélését garantáló, ugyanakkor a fosszilisek használatát jelentősen korlátozó megoldás, amit zászlóra lehetne tűzni.
Egy drasztikus visszafogást csak úgy lehetne esetleg túlélni, ha általános, hadikommunizmus szerű elosztási rendszert működtetnénk, tehát a ma jobb életkörülmények között élő embereknek is le kellene mondani jólétükről.
Ilyen folyamat az embert ismerve elképzelhetetlen, legfeljebb a legvadabb terror eszközeivel lehetne megvalósítani. Ez máris sok áldozatot jelentene.
Az biztos, hogy nem lehet egyszerre csökkenteni a CO2 kibocsátást, és mellette életszínvonalat is növelni, vagy akár csak megtartani. És aki döntési helyzetben van, az pontosan látja, hogy milyen reménytelen a pozitív elmozdulás. Még akár annak a kockázata is fennáll, hogy egy ilyen kísérlet roppantja össze a világgazdaságot, és egy soha nem látott válsághoz vezet. Így minden szereplő csak vár. 🙁
67.
” Pusztuljon bár el tíz éven belül félmilliárd ember, de se az életszínvonalból se a világgazdaság prosperitásából nem engedünk egy jottányit sem ”
Ha a fenti kijelentésbe más számokat helyettesítünk be, akkor sem lesz racionális.
Mekkora ellentmondásban van ez azzal, amilyen vehemenciával védelmezi a modern jog az emberi életet !
Minden normális szülő természetes módon sokat leadna az életszínvonalából, ha tudná, hogy ezzel gyermeke halálát megakadályozhatja vagy csak jelentősen elodázhatja.
68-69
Ehhez olyan globális elhatározás, és ennek alapján kialakuló központi végrehajtó hatalom kellene, amely alól senki sem bújhatna ki, különben az önző és szkeptikus ellenzék pillanatok alatt a maga előnyére használná ki a többiek igény csökkentését és lemondását.
Nyilván az lenne a magyarázatuk rá, hogy az ötlet megvalósíthatatlan, viszont alkalmas a helyzet a túlélési esély növelésére a többség rovására. Ezt viszont csak kikerülhetetlen diktatórikus kényszerrel lehetne elkerülni.
Tartok tőle, hogy a döntési helyzetben lévők nagy része ebbe a csoportba tartozik, ez alapján szelektálódtak ki a tömegből… 🙁
70: Azt, hogy kevesek kijátsszák a szabályokat a saját érdekükben, a diktatúra se tudja megakadályozni.
Egy olyan rendszert kellene bevezetni, ami adóztatja a szennyező tevékenységet, hogy ne érje meg csinálni. Pl. termékdíjat bevezetni mindenre, ami arányos lenne egyrészt a termék előállításának a szennyező voltával, másrészt azzal, hogy milyen veszélyes szemét lesz belőle.
Már egy ideje rágódom ezen az ötleten, de vannak buktatói:
-Bonyolult lenne felmérni, hogy melyik termék mennyire szennyező. Ugyanazt a tárgyat többféle módon is elő lehet állítani, amik nem egyformán szennyeznek, gyakorlatilag minden gyárnak külön-külön kellene egy szennyezési szintet meghatározni, ami alapján sarcolhatóak lennének. Ez nagy adminisztrációs terhet jelentene, sok (egyelőre nem létező) szakember kellne hozzá, sokba kerülne és könnyen kijátszható lenne.
-Az az ország, ahol ezt bevezetnék, komoly versenyhátrányban lenne a többiekkel szemben. Ennek hatására ott leállna a termelés, és mindent máshonnan importálnának. Ennek semmmi értelme nem lenne, ezért a rendszert csak globálisan van értelme bevezetni, ami lehetetlen. Ezt lehetne enyhíteni azzal, hogy az import termékekre automatikusan a legszennyezőbb előállítási mód termékdíját terhelnék.
Egy másik ötlet, hogy az állam a termelést és a munkát ne a profit alapján adóztassa, hanem az alapján, hogy mennyi nyersanyagot használ fel, és mennyi (és milyen szennyező) árut és mellékterméket termel. Így a szennyező tevékenységeket nem érné meg fenntartani – vagy csak egy magasabb áron, így kevesebb lenne rá a kereslet – a nem szennyező tevékenységek pedig rentábilisakká válnának még akkor is, ha amúgy kicsi profitot termelnek.
Az állam fizethetne azért is, ha valaki olyan értékteremtő munkát végez, aminek nincs vagy kicsi az anyagi haszna. Pl. tele kellene szórni az országot testnevelő- és sportklubokkal, ahol minden egyes embernek jutna lehetőség arra, hogy sportoljon és társasági életet éljen. Az állam támogathatná az edzők működését, esetleg a sportpályák kiépítését és az eszközök beszerzését. Bár jobb, ha a kis eszköz- és infrastruktúraigényű sportok kerülnek előtérbe, egy birkalegelőn métázni sokkal többet vesz el a természettől, mint egy sokemeletes sportklubban sqash-olni.
70: Jó kis világdiktatúrával keresztül lehetne vinni… Nézd csak meg pl Észak-Koreában milyen környezettudatosan lemondanak a villamos energia pazarlásáról:
http://media.gizmodo.co.uk/wp-content/uploads/2011/12/medium_9ca6572894576b017a64af5c1127d4f2.jpg
63.
Nekem egy cirka 50 légköbméternyi szobát kellene gondolom maximum 40 napig klimatizálnom mennyibe kerül ez a méta ?
72: Erről van szó, és ebbe még az is belefér, hogy a néhány kiváltságos itt is pazarol, cserébe azért, hogy a többieket kordában tartja. 🙁
De egy ilyen rendszerben nem kellemes átlagpolgárnak lenni. Előnye viszont az, hogy a kiváltságosok kis száma miatt az átlag környezetterhelés is alacsony, ha tőlük is megvonnák a kiváltságokat, az sem javítana érezhetően a kisemberek helyzetén, mert nincs tehetős középosztály.
De demokratikus rendszerben ez egy lehetetlen feladat, ki fog megszavazni egy olyan vezetőt, aki drasztikus életszínvonal esést produkál.
73:
Legolcsóbb a mobil klíma, már 50.000 alatt kaphatsz. Egy tisztességes felszerelt klíma 200.000 körül van. Évente karban kell tartani, és áramot fogyaszt, mondjuk 1 kW-ot. Ha egész nap megy, akkor kb. napi 1200 Ft. 40 nap = 48.000 Ft. De mi ez a 20 millához képest? 😀
Uraim!
Hagyjuk az utópiázást, nincs ennek semmi teteje, inkább készüljetek fel a gedonra. Az emberiséget nem tudod, nem lehet megmenteni. A saját családodnak van esélye.
76.
Elhúzhatják a kínt még egy évig.
Nagy és szép cél.
‘szomat.
Túlméretezett a probléma. Részben semmi nem garantálja, hogy 40 fok lesz, másrészt, ha lesz is, abba nem kell belehalni.
Sok folyadék és árnyék. Lehetőleg kevés fizikai munkával.
Ennyi.
Akinek klímára telik az csak jó, tapasztalatom, hogy ha már van, olyankor is használatra kerül, amikor a lakás/ház hőmérséklet még jócskán elmarad a „nehezen kibírható” hőfoktól. Ez 30 C felett van.
De hát azért van, hogy használják, így ne csak egészségügyi, hanem kényelmi célokat is szolgáljon.
Gedon… 🙂
Nem értem ti miért várjátok állandóan a világösszeomlást. Erre most semmi reális esély. Na mindegy…
77:
Miért, te most kínlódsz?
78: Én nem várom. Csak tudom, hogy elkerülhetetlen.
78. És mi garantálja, hogy 40 foknál megáll a hőmérő higanyszála? 🙂 Tavaly a rekord 42 fok volt. Ahogy én tapasztaltam a környezetemben, ez már az emberekből ijedtséget váltott ki, de legalábbis gondolkodóba ejtette őket, hogy itt valami nem normális. 40 fokot még ki lehet bírni alacsony páratartalom mellett sok folyadékkal, de afölött már kezd orosz rulett lenni a helyzet. Aki készül a legrosszabbra, annak alapos oka van rá ezek után.
79.
Ebben az életkorban már elődfordul, hogy vannak kínjai nemcsak a kínaiaknak.
Jelenleg hiperaktív hólyagszindróma gyötör és hiába a hetedik napja szedett doxiciklin ami eddig minden esetben segített.
Mellesleg a gedonra írtam, most nincs gedon.
82:
A vizeletedben található baktériumokat ki kell tenyészteni és megnézni, hogy mire rezisztensek. Ezek szerint doxiciklinre egészen biztos rezisztensek. (erről nem rég írtam posztot)
Attól tartok ,hogy a gyulladás képes fizikai elváltozást, kárt tenni a hólyagban, ami nem szűnik meg automatikusan a gyulladást okozó baktériumok kiirtásával.
Nagy tudós lehettél volna, hiperaktív penis nélkül!
D)
76: Ha a családom hosszú távon túlél, akkor megmentettem az emberiséget.
Azzal együtt, hogy nem vagyok miniszterelnök, érdemes végiggondolni, hogy államigazgatási, törvényhozási szinten mit lehetne tenni a geddon mérséklésére, mert ha elindul a mém, előfordulhat, hogy egy idő után eljut olyan szintre, ahol meg is valósíthatják – legalább részben.
86: Réges-régen kapnak a vezetők ilyen szakértői anyagokat, a német, a magyar, az amerikai, az orosz, stb. A maguk szempontjából figyelembe is veszik. Nem a kisemberek tömege izgatja őket.
86.
Egy egy érett egyén képes, de az emberiség képtelen reagálni egy bizonytalan időben jelentkező, bizonytalan minőségű veszélyre.
88: Az egyének reakcióinak összessége az emberiség reakciója. Minél többen reagálunk a felismert veszélyre, annál nagyobb arányú az emberiség reakciója. Az emberiség mi vagyunk.
87: Világos, hogy a közakarat nyomása nélkül nem fogja ezt egy politikus se fölvállalni. De ha egyre többen leszünk, akik látjuk a geddon elkerülhetetlenségét, egy idő után elérjük a kritikus tömeget ahhoz, hogy ez a hivatalos közbeszédnek is része legyen, és legyen olyan politikai erő, amelyik előnyösnek véli, ha ezzel a gondolattal azonosul.
Curix: Nekem nincs klímám, csak házi módszerem, de azt is csak akkor használom, amikor éjszaka is dög meleg van a házban. Tavaly nem is volt ilyen, mert bár dőltek meg melegrekordok, a reggeli hőmérsékletek jellemzően alacsonyak voltak. Talán volt hajnali melegrekord is, de az a lényeg, hogy tartósan ne legyen ilyen.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy igen, egy kicsit elkényelmesedtek az emberek. Én mindig a meleg nyarakat szerettem, remélem idén is ilyen lesz.
A légkondival az a gond, hogy kint még nagyobb meleget csinál, e miatt még jobban hűteni akarunk, és még többen vesznek egyre nagyobb teljesítményű berendezést. Pozitív visszacsatolás, amivel a globális melegedés gyorsítjuk. A lelkiismeretem nem engedi meg.
Nekem mondjuk könnyű, régitípusú parasztházban lakom, tavaly a legnagyobb melegben sem ment a benti hőmérésklet 27 fok fölé éjjel. Ha meg kimelegszem, ott a zuhany.
91: „kint még nagyobb meleget csinál”
Nagyjából azt a „meleget” pakolja ki, ami korábban „bejött”, meg amit a lakók termelnek.
(Persze van saját üzemi hőtermelése is, meg a működéshez szükséges energia előállítása is jó eséllyel hőt és CO2-t termel – de a te zuhanyodnak is van energia igénye – persze jóval kisebb.)
„A lelkiismeretem nem engedi meg.” Ez mindenképpen tisztességes hozzáállás, csak nem minden lakásban marad a hőmérséklet 27 fok alatt.
92: Sebtiben rákerestem, hogy mi egy tipikus klíma teljesítménye. 2,5 kW és 14,1 kW között változnak a tipikus értékek. Ez nagyon komoly fogyasztás, ebből mind plusz hő lesz. Több, mint amennyit kiszivattyúz. Hőcsúcsoknál a lakossági, irodai fogyasztás legnagyobb részét már a klímák adják. Ez egyáltalán nem elhanyagolható mennyiség.
Ehhez képest a hidegvíz energiaköltsége nagyon kicsi.
93: „2,5 kW” Ez nem az elektromos „fogyasztást” jelenti, hanem a hőcserélő teljesítményt. Az energia szükséglete ennél kisebb, bár természetesen messze meghaladja a ‘hidegvízét’.
– Ha jól tudom – 😉
93: Erre lenne jobb megoldás, ha a légkondi zöld energiával menne, mert a keletkezett hő akkor is terhelné a földet, ha nem termelnénk meg a légkondícionálót működtető energiát, tehát nem rontana a helyzeten, rajtad viszont segítene átvészelni a kritikus időszakokat.
De egyébként is, a föld energiamérlegében nem sokat oszt-szoroz a berendezések által megtermelt hő a beérkező gigantikus hőteljesítményekhez képest, ha alacsony az üvegház hatás, akkor úgyis kisugárzódik. A nagyobb probléma a CO2, amit az erőműben kibocsátanak. 🙁
74: A kiváltságosak már csak ilyenek…
http://mult-kor.hu/20140521_castro_a_kiraly
De még ha igaz is, hogy „a kiváltságosok kis száma miatt az átlag környezetterhelés is alacsony”, én nem tartom ezt a követendő állami berendezkedésnek…
91: Ábel
„A légkondival az a gond, hogy kint még nagyobb meleget csinál..”
ez aranyos kijelentés. 🙂 Hűtőszekrényt sem használsz? Csak mert UGYAN AZON az elven működik, és ha a légkondi üti a lelkiismeretedet, akkor a hűtő és fagyasztószekrény is.
De! Ami a LÉNYEG! Megvan a globális felmelegedés ellenszere:
😀 😀
http://zoldtrend.hu/hatizsakokba-gyujtik-a-tehenszellentest
97.
Minden kütyü melegít így vagy úgy.
A légkondival az a baj, hogy sok meleget termel… A hűtő meg keveset, akkor is, ha az elv ugyanaz.
De az elv általában mindenütt ugyanaz… valahol valamit melegítenek és ez a meleg vagy ugyanott, vagy pár száz kilométerrel távolabb munkát végez.
Tehát nem az elv a fontos, hanem a mennyiség.
97: Nem érted a lényeget: a légkondi azért kell, mert meleg van. Attól, hogy használom, még melegebb lesz. Pozitív visszacsatolás.
A hűtőt nem azért használom, mert meleg van, hanem hogy meg ne romoljon az étel.
Hűtő vs. légkondi
Nekem az tetszik, ahogy az üzletekben a hűtőpultok nyomják a meleget és a légkondi nem győzi lehűteni a levegőt a boltban! Mindjárt feltalálok egy olyan hűtőt, ami a falon kívülre tolja a hőt! 🙂
99:
„A hűtőt nem azért használom, mert meleg van..”
Dehogy nem Ábel. A kaja azért nem romlik meg benne idő előtt, mert egy +4 C-os hőmérsékletet tart fenn. Ezt ugye kivétel nélkül
hűtéssel éri el, mert télen is a 20 fokos konyhában van.
Kényelmi eszköz, mint a légkondi? Igen!
Ennyi.
Mellesleg egy hűtő/fagyasztó jóval többet fogyaszt (1 évben), és ezáltal több hőt is termel, mint egy légkondi. Szóval ilyen szemszögből nincs különbség köztük, illetve a hűtők még rosszabbak.
Abszolut nem ez a lényeg, hanem az, hogy a hő, amit ezek termelnek szinte mérhetetlenül kicsik a Földre érkező napsugárzáshoz és a Föld belső hőjének (pl láva) felszínre kerüléséhez képest.
Tibor bá teljesen helyesen tette, hogy felszereltette, mert azt az esetleges 4-6 hetes hőséget könnyebb átvészelni nyáron.
Nem tudom ebből miért kell lelkiismereti kérdést csinálni, főleg azért, mert a nyugati világban minden egyes mozdulatoddal hozzájárulsz a globális felmelegedéshez….
100!
A működési elvük ugyanaz.Csak a légkondinál a külső egység ugye kint van..A hűtőnél meg egybe van építve..
Meg a hűtő ajtót zárva tartod(otthon).. 🙂
94:
Jól tudod, a jellemző értékek, pl 3,5 kW, nem a teljesítmény felvételt jelzi, az mindössze ennek kb. az egy harmada.
Az isten szerelmére
A konyhában felállított hőtőszekrény teljesítmény felvétele mondjuk 300 Watt. Ez teljes egészében a konyhába disszipálódó (kb. 250 kalória) hőmennyiséget jelent. Vagyis fűtöd vele a konyhát. De ezért a hűtőgépben + 4°C hőmérséklet fog uralkodni. Ez a 300 Watt felhasználása a hideg ára. Egy klíma berendezés teljesítmény felvétele ennek legalább a háromszorosa, amiért hideg levegőt fúj a szobába, de az 1000 watt hőt nem a szobába disszipálja, hanem a külvilágba a kültéri egységen keresztül. Vagyis egy óra alatt 860 kalóriával fűti a kűlvilágot, és kb. ennyivel hűti a szobát, ami kb. 50 forintba kerül. Egy napi hűtés 1200 forint.
104: Köszönöm az összefoglalót és számolást. Részemről lezárhatjuk a légkondi-hűtő témát, nem olyan érdekes az egész. Ezzel kapcsolatban a lelkiismereti kérdés sem veszem olyan komolyan, egyszerűen csak az a helyzet, hogy egyelőre jól bírjuk a meleget, és nem kell a légkondi.
Azt azért még hozzátenném Molnár Géza nyomán, hogy a környezet (és hosszútávon a pénztárcánk) szempontjából jobb lenne úgy kialakítani a lokális környezetünket, hogy elfogadható legyen a hőmérséklet nyáron is, mint klímát használni minden mennyiségben. Ennek jó eszköze egy-egy nagy, árnyas fa, régimódi döngöltpadlójú, vályogfalú nyárikonyha stb.