(1861) RealClimate-nál betelt a pohár

Tibor bá’ online

 

http://www.realclimate.org/index.php?p=19242

~p006Már számtalan esetben hívtam fel a figyelmeteket, hogy mindenféle szart ne linkeljetek be, amit össze-vissza olvastok. Az Interneten az értelmes dolgok mellett számtalan hülyeség is megtalálható. Az emberiségben létezik egy rég kialakult érzés, hogy ami nyomtatva van („írva vagyon”), az feltétlenül igaz. Szó sincs róla.

A Big Oil és  a Big Coal érdeke, hogy az emberiség folytassa a szén és szénhidrogének égetését, mintha mi se történt volna. Megy tehát a propaganda, hogy egy-egy vulkán kitörés esetén – ami ugye nem emberi tevékenység – sokkal több CO2 kerül az atmoszférába, mint amit az emberiség (antropogén) termel. Ez az, ami a RealClimate-nél végképp betette az ajtót, és egy rendkívül érdekes posztban nekiállt a cáfolásnak. Ebből szemezgetek:

2004 Jude Wannski hírmagyarázó „a Föld elszennyezése” cím alatt előállt néhány környezeti mítosszal, például: „A St. Helens vulkán 1980-as kitörése alkalmából több üvegházhatású gáz került a levegőbe, mint amennyit az emberiség előállított az Ipari Forradalom óta. Vulkánok év milliók óta tevékenykednek. Ha ez valóban kihatna a klímára, akkor már rég bekövetkezett volna egy jelentős felmelegedés.” És volt, aki ezt bevette.

2009-ben a “Stop Global Cooling” propaganda website: Az Alaszkában éppen most kitörő vulkánok több CO2-t lövellnek a levegőbe, mint amire az emberiség valaha képes lenne.

Ian Plimer Heaven and Earth című könyvében: (p472) „A vulkán kitörések (például Pinatubo) néhány nap alatt annyi CO2-t lövellnek ki, mint az egész emberiség kibocsátása egy teljes év alatt.” (p413) „A vulkánok több CO2-t produkálnak, mint a világ összes gépkocsija és ipari létesítményei.”

Aztán 2013-ban a volt izlandi államfő, Mike Huckabee ezt állította az Eyjafjallajökull-lal kapcsolatban: „Észak Európában kitörő vulkán több CO2-t lövellt a levegőbe egyetlen egy alkalommal, mint amennyit az emberiség termel 100 év alatt.”

Az amerikai szenátorasszony, Lisa Murkowski 2014-ben említést tett egy izlandi vulkánról, amely annyit lövell ki, mint az Európában előállított gépkocsik 1000 év alatt. Ugye Huckabee 100 évről beszélt, Murkowski 1000 évről. Száz év vagy ezer, nekik egyre megy. Elképesztő marhaságok. Az Eyjafjallajökull vulkán által kilövellt CO2 valóságban csak huszad része volt az európai légi közlekedés által egy nap alatt keltett CO2-nek.

Azok, akik olvasták, vagy hallották a téves túlzásokat, önfeledten továbbítják a teljesen légből kapott adatokat. Nyugalom, a légkörben lévő 405 ppm széndioxidért (280 felett) az emberiség a felelős, és jóval több, mint a természetes úton keletkezők.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

44 gondolat erről: „(1861) RealClimate-nál betelt a pohár

  1. 1:
    Az USA- ban hétvége van- a “kilengések” artefaktumok. Holnap reggelre várható a korrekció, amint a zUSA- ban is hétfő (munkanap) lesz.
    A nagy mennyiségű hullott hó/ eső és/ vagy felhők is okozhatnak ilyen fals jég eredményt.

    Úgyhogy nem reménykednék- termodinamikailag is képtelenség, hogy a legmelegebb tél után hirtelen, és majd pont tavasszal visszaforduljon az egész.

  2. The daily sea ice extent images are currently displaying erroneous data. NSIDC is investigating.

  3. 1:
    Egyértelműen szenzor-hibáról van szó, írtam, hogy sokat változik a jég pár nap alatt is, de azért ilyen mértékű kiugrások lehetetlenek úgy felfele, mint lefele.
    Még szerencse, hogy felfele történtek, mert nem tudom, hogyan reagáltak volna ellenkező esetben örökös vitapartnereim.
    Már a 7.-ei adatoknál felhívtam a figyelmet, hogy szenzor vagy cenzor hibáról lehet szó, de annyira összeesküvés-hívő én se vagyok, hogy elképzeljem, hogy a cenzor ezúttal elaludt, vagy bulizott a hétvégén és így kijöttek az “igazi” adatok.
    Azóta ki is derült, hogy a DMSP-F17-es műhold szenzorai hibásodtak meg és ott is jeget lát, ahol nincs.

  4. Angolul tudóknak, hogy mi a különbség az NSIDC Sea Ice Index és a MASIE között:

    “The NSIDC Sea Ice Index (SII) relies on satellite passive microwave data as its only data source. These data are automatically processed using an algorithm and have known biases and limitations; these are covered in the SII documentation. MASIE relies on data from the Interactive Multisensor Snow and Ice Mapping System (IMS) that runs at the National Ice Center (NIC). The IMS product uses several satellite data sources including passive microwave, but it is also based on visual analysis and other data sources and undergoes a form of manual data fusion. Another difference is in the resolution of the products. The MASIE product has a nominal 4-km resolution which is higher than the nominal 25-km resolution of the SII.”
    Röviden: az NSIDC passzív mikrohullámú megfigyelést végez, 25 km-es felbontással dolgozik és egy algoritmus segítségével automatikusan állapítja meg a jégkiterjedés értékét. Ezen módszer hibalehetőségei és korlátai ismertek. A MASIE multiszenzoriális megfigyelést végez, több műhold adataival dolgozik és vizuális analízist illetve egyéb forrásokat is felhasznál a jégkiterjedés megállapítására és a felbontása is jobb, 4 km.
    A NOAA is elismeri, hogy a MASIE pontosabb adatokkal szolgál, amikor a napi jeget kell megállapítani (” Use MASIE when you want the most accurate view possible of Arctic-wide ice on a given day or through the week. “), viszont mivel a MASIE csak 2006-tól működik, ezért az NSIDC SII módszerét lehet használni a hosszabb távú trendek megfigyelésére és a régebbi adatokkal való összevetésre.
    Összegzésképpen, tessék a MASIE adatait figyelni, mert pontosabb, és itt van egy szép interaktív térképen ábrázolva mind a 10 éve, mióta létezik:
    http://mastermaps.com/arctic/seaice/daily/

  5. Ami pedig a mai poszt témáját illeti, egyetértek Tibor bával, illetve a RealClimate véleményével.
    Ami tény:
    1. az emberi tevékenység során X tonna CO2 bekerül a levegőbe.
    2. a természetes folyamatok (vulkánkitöréstől elkezdve a földi és vízi biomassza folyamataival bevégezve, nem sorolom tovább) is felelősek Y tonna CO2 atmoszférába való kerüléséért.
    3. Ugyancsak természetes folyamatok elnyelnek Z tonna CO2-t.
    4. Y>X sokszorosan (tehát az ilyenfajta véleménynek van igazság alapja, viszont nem teljes és ez a részigazság valóban felhasználható ilyen típusú terelésre)
    5. Az ember tevékenysége előtt hosszú ideig Z = Y, tehát logikusnak tűnik, hogy a mostani növekvő többlet forrása az X.

    Vannak azonban olyan vélemények is, hogy a többlet forrása nem az X-ből ered, hanem természetes folyamatok hatnak oda, hogy a Z csökken, illetve Y növekszik, és ez okozza a többletet, nem az elhanyagolható méretű (Y-hoz és Z-hez mérten) X. Ez a vélemény sajnos egybeesik a Big Oil érdekeivel ezért esélyt sem kap arra, hogy kutatni lehessen ebbe az irányba.
    A vulkánokra visszatérve, ezek a CO2 mellett, egyéb olyan anyagokkal töltik meg a levegőt, hogy a klímára hőmérséklet- csökennéssel hatnak.

  6. Folytatva az előbbi témát, közöltem régebb egy grafikont, amelyen az El-Ninok és a CO2 ütemének növekedése között fedeztem fel korrelációt.
    Magyarul: melegebb óceánok –> megugrás a CO2 szintnél. (Tibor bá lehurrogta, azt mondva, hogy nem mindegyik El-Ninora igaz, de azóta felfedeztem, hogy azokban az években bezavart 1-2 nagyobb vulkánkitörés és ez okozott némi zajt az egyenletben)
    Tehát ez igazolhatja azt a véleményt, miszerint a magasabb hőmérsékletű óceánok CO2 mérlege pozitív (több CO2 kerül a levegőbe) és a természetes ciklusok is megbonthatják az Y = Z egyensúlyt.
    Mindenesetre a téma sokkal komplexebb és annyi még az ismeretlen, hogy tudományos nagyképűség kijelenteni, hogy mindent tudunk a Föld CO2-háztartásáról és arról is, hogy hogyan hat ez a klímára.
    Itt a nagyképűséget a tudósokra értem, nem az ezekben a tudósokban hívőkre.

  7. 6:

    A Z csökkenése is felróható az embernek.

    A kiirtott erdőségek például jelentős Co2 megkötés csökkenést okoznak, a plankton szétszennyezése szintén jelentős co2 elnyelést akadályoz meg.
    A termőföldek kiégetése szintén az abban megkötött C felszabadulását eredményezi.

    Nem csak a közvetlenül kibocsátott CO2 van.
    Rengeteg co2 kerül a légkörbe a bányaművelések miatt is amit senki sem számol.

    Ha valaki rászarik az egyensúlyban lévő mérleg egyik oldalára akkor a mérleg el fog mozdulni a megfelelő irányba.

  8. Ha kiszámoljuk, hogy mennyi szenet égettünk el, akkor az derül ki, hogy kevesebb van a légkörben, mint amennyi ez alapján lenne, azaz a tönkretett bioszféra még mindig köt meg szenet, illetve az óceánok is ezt teszik, miközben savasodnak, tehát a Z egy ideig még növekedni is tudott, azaz Z potenciálisan Y-nál többre is képes. (Persze tudom, hogy ezzel nem sok újat mondtam)

    De az tényleg elképzelhető, hogy a tengerek melegedésével azokból CO2 szabadul fel. Ami különben nem jó hír, mert öngerjesztő folyamat.

    Azért az valószínű, hogy ez az év egyelőre nem ismétlődik majd meg hamar, de ettől még örülni sem kell, semmi nem “normális”, a növényeim 3 héttel előrébb vannak, április első hetében rajzott a május cserebogár….

  9. Gjekler:nem kaphat a plebs valos adatokat,ez nem csak az en velemenyem,mar a multkor is leirtam.hozzajon a mostani egy hetes felvideki tapasztalatom,az embereknek halvany lila f@ngjuk sincs,mi tortenik korulottuk.Ez nem csak a klimara vonatkozik termeszetesen.

  10. 10. Haten
    Én pontosan arra gondoltam, hogy az “átlag ember” ( ez alatt értem pl. a blog gazdáját, a kérdéseket/témákat komolyan elemző hozzászólókat) hozzájuthat-e egyáltalán valós adatokhoz? Gondolom ezek pont olyan stratégiai információk mint az olajkutak hozama, a mezők tartalékai, stb.? Ill. nem mesterségesen olvasztják-e a jeget….(?) Mondjuk mert így lesz hajózható. (Nem polgári, kereskdelmi célból feltétlenül.) Mindezt csak azért kérdezem, mert nagyjából semmiről nem tudhatjuk az igazságot a minket körülvevő világról, a történelemről, etc….

  11. 9:

    Az emberi tevékenység miatti Y rombolás és X termelés már az iparosodás előtt megvolt.

    Az erdőségek kiirtása, majd feltörése szántófölddé pont az X növekedése (több évnyi megkötött C eltüzelése, és a megkötő képesség leredukálása miatt)

    Ugyanez a mocsarak lecsapolásával, és tsai.

    Most a műtrágya használat újabb szintre hozta ezt, mert a talajban kötött C is kimegy (ami korábban a szervestrágyázással úgy ahogy egyensúlyban volt), tehát a talajban kötött C is lecsökkent.

    Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a Y rugalmas és rugalmatlan nagyobb feldolgozó képessége nem 200 éve kezdett telítődni, és ezért annak kapacitása is mostanáig kimerült és a rugalmatlan deformációkat szenvedve ettől is megy tönkre.

    Az óceánokat írtad, annak mechanizmusát igazából nem tudom, érdekelne miért szabadulna onnan a CO2 (a metánhidrátok olvadásán túl).

  12. @12. A melegebb víz kevesebb CO2-őt képes magában tartani. Ha jól emlékszem középiskolai fizikai-kémia tanulmányaimra (abszorpció).
    De kísérletezz egy kicsit a szódával, vagy a kólával. Minél hidegebb, annál szénsavasabb.

  13. 13:

    Ez oké, csakhogy annyival nem melegebb az óceán hogy ez értékelhető mértékben jelentkezzen szerintem.

    A co2 koncentráció növekedés savasít, az oldja a korallok és egyebek mészvázát, ami elnyeli a co2 tartalmat, és ezért újabb nyelhető a levegőből, stb.
    Szóval ez egy soktényezős dolog.

    Azért sem tud igazán melegedni az óceán, mert mindkét végén jégsapkája van a földnek, az meg elnyeli a pluszhőt és közben olvad.

  14. 14.
    Úgy van, ahogy Pugacsov elvtárs írta, a talajok meszességét is úgy vizsgálják, hogy savat cseppentenek rá, minél meszesebb, annál nagyobb CO2 képződés lesz, pezseg a talaj.
    A CO2 szervetlen megkötését a vulkanikus kőzetekből erózió során kiszabaduló CaO végzi vizes közegben.
    A két jégsapka meg nem garancia a hideg tengerekre. Az, hogy a jeges víz hőmérséklete nem megy 0 fok fölé,amíg el nem olvad a jég, csak egyensúlyi állapotban igaz.
    A földön meg nincs egyensúly, a trópusokon óriási hőbevétel van, a sarkokon meg óriási kisugárzás, ami hatalmas futószalagokat működtet az óceánokban, amelyeknek van egy hidegpontja, és egy melegpontja. A hidegpont környéke az Antarktisz körül nagy CO2 nyelő, de az innen induló futószalag is valahol majd el kezd melegedni, és az eddig elnyelt CO2 egy része is vissza fog köszönni a légkörben. Szóval az elnyelt CO2 is egy időzített bomba.

  15. 17: Ezt az igen “értékes” anyagot, amit belinkeltél, idáig olvastam el: “spray-ből kiáramló nemesgáz (pl. freon)”…
    Aki ilyen ostobaságot leír, annak az írására pár perc is sok.

    Egyébként pedig, megkérnélek, hogy ha lehetséges, mellőzd ezeket az istenkáromlásokat, megzavarják a nyugalmamat. Különösen, hogy itt például semmi értelme.

  16. Aktuálisnak tűnt a legutóbbi posztokat elnézve 🙂
    Mindegy , részemről nem vagyok olyan borúlátó a klíma ügyében és ezek lettek volna az érveim de így már mindegy is.
    A végén van videó is meg hivatkozások ha mégis érdekel valakit…

  17. 19:
    Nagy az isten internetje, vagyis bármit be lehet onnan linkelni, de illik utánanézni, hogy hiteles-e amit ráerőszakolsz néhány száz látogatóra, hogy elolvasson. Ez, amit te belinkeltél abszolút szemét. Az égvilágon semmit se bizonyít.

  18. A link pongyola de nincs mögötte olajdollár csak ezért! A lényege viszont megegyezik az alábbi urak véleményével klíma ügyben:

    John R. Christy , John R. Christy home page, David Legates , Tim Ball , Patrick Michaels , Roy Spencer , Richard Willson , J.P Steffensen , Willie Soon , Jeff Luval , Nils-Axel Mörner, Don J Easterbrook

    Ne nézze meg senki, mert nem szeretném ráeröltetni senkire! Azonban akit ezek a kevésbé jól fizetett klímaszakértők mégis érdekelnek bátran googlizzon rájuk és az eredmény árnyalhatja a véleményeket klíma ügyben.

    Csak ennyit szerettem volna mondani. Semmit nem bizonyít de árnyalja a képet ami hozzásegíthet egy reálisabb állásfoglaláshoz mint ami ma uralkodó a világban.

  19. 22:
    Majd ha James Hansen véleményével is megegyezik, akkor engem is érdekelni fog.

  20. 17-23:
    átolvastam, azon az egy kapitális hibán kívül, amit Ábel helyesen megjegyzett, a többi tartalmat nagyjából helyénvalónak találtam, szóval semmiképpen sem “szemét”-ről van szó, még ha nincs is a hivatkozott személyek között Hansen.
    John R. Christy és Roy Spencer, a University of Alabama in Huntsville klímatudós professzorai, nevükhöz fűződik a műholdas UAH globális hőmérséklet adatbázis, amire oly sokszor hivatkoztam már. A tengeren túl akkora kaliberű tudósoknak számítanak, mint Hansen, azzal a különbséggel, hogy nem vészmadarak, de vad klíma-szkeptikusnak se mondhatók.

    22:
    egyetértek, erre a képárnyalásra igenis szükség van!

  21. 24:
    Ezekkel a részekkel is egyetértesz?:

    “a spray-ből kiáramló nemesgáz (pl. freon) jelentős hőt VON el a környezetétől. (kb. ált.isk 6.osztálya). Aki nem hiszi, könnyen meggyőződhet pl. öngyújtó töltésekor, milyen hideg lesz az öngyújtó a gáz térfogat növekedés (kiáramlás) hatására.”

    A hangulatkeltésen kívül ennek a résznek mi köze a globális felmelegedéshez, bárki is jelentette be?:

    “Arra azért mindenki emlékszik, amikor 2006 júniusában bejelentették, hogy az egész nyár hűvös és csapadékos lesz 2 hét meleg száraz időszak kivételével. A bejelentést követően KB 3 nappal kitört a rekkenő kánikula és egész nyáron tombolt kivéve a jelzett 2 hetet, amikor hideg és esős volt az idő.”

  22. M. Szilárdtól kérdezném:

    Ha a szárazföldeken, hegyekben hótakarókban, gleccserekben, és az Antarktiszon jég halmaz állapotban tárolt jég mind felolvadna, mekkora tengervíz szint emelkedés lenne a következménye?
    Arra már rájöttek a klíma riogatók is, hogy a tengerekben úszó jég elolvadása semmiféle víz szint emelkedést nem okoz, szóval északi sarki jegek miatt nem is aggódom.

    Köszönettel előre is

  23. 27. Pedig nyugodtan aggódhatsz még az északi féltekén lévő jegek elolvadása miatt is, a grönlandi, és egyéb szárazföldön felhalmozódott jégtömegek jóval a tengerszint felettiek, ezek elolvadva jelentős szintemelkedést okoznak.
    Az Antarktiszon meg gigantikus jégtömegek vannak.
    Az, hogy az olvadás nem emeli a vízszintet, az csak a tengereken úszó jégre igaz, jéghegyekre és jégtáblákra, amelyek nem támaszkodnak szilárd talapzatra.
    De van egy másik tényező is, amely erős szintemelkedést okoz, ez pedig a víz hőtágulása a melegedés hatására. Ha ez csak egy ezrelék lenne is, akkor is átlagos egy kilométeres víz is egy métert emelkedne. Márpedig az óceánok átlagmélysége sok kilométer.

  24. 27: A múltkor kiszámoltam az Antartktiszra: ha az mind elolvadna, az kb. 40 m vízszintemelkedés.

    Grönland lehet még jelentősebb, a hegyeken már nem hiszem, hogy olyan nagyon sok lenne.

  25. 27:
    Az előttem levők részben válaszoltak már.
    Amit lehet tudni:
    – Grönland jégtömege: 2,8 millió km3, ez ha elolvadna mind, akkor 7 m-el emelkedne a vízszint. Grönland viszont egy teknő, így a víz egy része egy szép tó formájában benn maradna.
    -az Antarktisz jégtömege majdnem 10x nagyobb, 26 millió km3, ez 60 m-nél nagyobb emelkedést jelentene.
    – a NOAA szerint a 2 sarki jégtömeg, az össz-jégtömeg 99%-át adják, így a többi 1%, ami a gleccserekben, hóban van az “csak” 1 m körüli emelkedést jelentene.
    Szóval, minden jég kb. 70 méterrel emelné meg a globális vízszintet, amiben benne van a térfogat-növekedés is.
    A meleg miatt megnövekedett párolgás csökkentené egy kicsit a vízszintet, de csak elhanyagolható mértékben.

  26. 30. Mszilárd

    Köszönöm szépen.
    Kételkedtem, jobban mondva elborzadtam 29. Ábel 40 méter vízszint emelkedés számításán.
    Rossz matekos vagyok, kevés és pontatlan adatból 91 méteres emelkedést számítottam saját magam.

    A pontosabb számítások 70 méteres vízszint emelkedése is elképesztő, a tengerek óriási felületéhez képest.
    Iszonyú sok jégbe fagyott víz van elraktározva jelen tengervízszint felett.

    Szóval csak óvatosan a felmelegedéses klíma változást gerjesztésével. 🙂

  27. 31: Én jó matekos vagyok, de én is kevés és pontatlan adatból számoltam becsülve, ráadásul lehet, hogy rosszul emlékszem, ezért Mszilárd pontosabb számait elfogadom.

  28. Az valószínűleg elkerülte a figyelmeteket, hogy a vízszint emelkedéséből kifolyólag az óceánok vize bejutna a partvidékre. Vagyis az óceánok területe jelentősen megnövekedne, ami csökkentené az emelkedés mértékét.

  29. 34.
    Rögtön az elején beleszaladtam egy orbitális ökörségbe, innen kezdve felesleges tovább olvasni.
    Aki alapból tagadja az üvegházhatás jelenségét, azzal nem érdemes foglalkozni. Márpedig a szerző kapásból ezzel kezdi, hogy mivel nincs a légkör felsőbb rétegében egy üvegszerű réteg, ezért az üvegházhatás nem létezik.
    Az üvegházhatáshoz nem kell ilyen réteg, a bejövő fény energiája kis gyengítéssel átrohan a légkörön, viszont a felmelegedett föld hője minden légköri molekuláról visszaverődik, így igen nagy fékezéssel tudja elhagyni a föld légkörét, ettől melegszik fel a légkör.

  30. 33. Tibor bá’

    Töredelmesen….igen nekem elkerülte a figyelmemet az alacsonyan fekvő szárazföldek elöntésének felület növelő hatása.
    Térképet nézegetve, azért ennek nem lehet nagy hatása, rengeteg a hegy, magas földek. Ok, mínusz öt-hat méter, de akkor is kezdhetem a bárka építését…. 🙂
    Ezért jó a több szem többet lát módszer, csapatmunka kell ide 🙂

  31. Mszilárdtól kérdezném:

    Szó volt az összes jég felolvadás okozta tengervíz szint emelkedésről. Óriási szárazföldi területek kerülnének tengervíz alá.
    Kicsit körbegondoltam, Magyarországon, és a világ más részein is több helyen az altalaj tengeri üledék. Főképpen lemez tektonikával magyarázzák. Nem is vonom kétségbe, hogy lemez mozgások miatt is vándorolhatnak a tengerek, DE rákerestem az Antarktiszi jég korára. 4-500 ezer éves jegeket találtak a fúrások során. Tehát 500 ezer évvel ezelőtt (nem hiszem, hogy ez egy nagyon pontos dátum lenne) sokkal kevesebb jég volt az Antarktiszon. Mivel ez zömében a jelen tengerszint feletti jég tömeg, ennek a rengeteg mennyiségnek valahol kellett lennie előzőleg.
    Klíma kutatások mutatnak -e olyant, hogy régebben, más helyen lett volna a föld hideg pólusa (jégraktár) vagy olyan meleg volt a föld korábban, hogy ezen (jég) víztömegek a tengerben leledztek, a jelenleginél sokkal magasabb vízszinten, elárasztva tartva sok mai szárazulatot.
    A mai magyar tengeri üledék közel található a talajfelszínhez.
    Választ nagyon szépen köszönöm előre is.

  32. 38 Bogozy

    A legrégebbi jegek korát nem az korlátozza, hogy mióta keletkezett az adott helyen, hanem a jég természetes vándorlása a mélypontok, tengerek felé.
    Ez meg függ a lejtésviszonyoktól, és a szárazföld méreteitől.
    A jég összegyűlve pusztán súlyánál fogva megindul a lejtőn, és futószalagként viszi a jeget a tengerek felé. A jég ugyanúgy viselkedik a szárazföldeken, mint a víz, csak sok nagyságrenddel lassabban, jégfolyókat, folyamokat képez.
    Ez a jeges szárazföldek partjainál jól látható, ahol a jég a partnál “borjadzik”, azaz óriási jégtömbök szakadnak le ebből a futószalagból, amely folyamatosan szállítja az utánpótlást.
    És ehhez nem kell olvadás, a jég az óriási nyomás alatt képlékennyé válik, és az altalajjal érintkezve ott mikroszkopikus szinten meg is olvad, kenőréteget képezve.
    Ezért sehol nem lehet a jég kora korlátlanul régi, mert egy idő után lecserélődik mindenütt, és az öreg jég eléri a tengert és elolvad.

  33. 38.
    Egyébként volt a földnek olyan időszaka is, amikor egyáltalán nem borította jég, még a sarkoknál is szubtrópusi éghajlat uralkodott. De ez legutóbb is igen régen volt, sok tízmillió éve, az 500000 év meg egy viszonylag közeli időpont, akkoriban már a vértesszőlősi Samu társai itt kóricáltak Európában kőszerszámaikkal. 🙂

  34. 38-40:
    10 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencét a Pannon-tenger borította és kapcsolatban állt a világtengerekkel. Ez a kapcsolat fokozatosan megszűnt, hatalmas tó, majd egyre édesvizűbb, kisebb tavakból álló tóvidék alakult ki és utolsó maradványai kb. 500-ezer éve tűntek el.
    Ami az Antarktisz jegét illeti, az Eocén közepén 50-55 millió évvel ezelőtt a globális hőmérséklet 15 fokkal is magasabb volt a mostaninál, ezt követte egy fokozatos lehűlés (ami még most is tart – ha az ilyen hosszú távú trendet tekintjük) és kb. 35 millió évvel ezelőtt jelent meg az első jég az Antarktiszon. Egy “kisebb” melegebb időszakban (a 25 és 15 millió évvel ezelőtti periódusban) a jég egy része eltűnt, de nem teljesen, majd a Miocéni klíma-optimum után kezdődött az újabb jegesedés, ami azóta is tart.
    Nagyon helyesen jegyezte meg Hubab, hogy a jég, olvadás nélkül is, a gravitáció miatt is mozog, és a tengerbe jutó része egy idő után elolvad. Az utánpótlás pedig a csapadékból adódik, hó formájában, ami fokozatosan jéggé tömörödik. A legújabb NASA kutatás szerint a mérleg pozitív, és ez köszönhető akár a globális felmelegedés okozta többlet csapadéknak is. Az Antarktisz nyugati felében intenzív vulkáni tevékenység is zajlik a jég alatt, ennek is köszönhető e zóna negatív mérlege. De aki azt állítja, hogy az Antarktisz olvad, nem tudja miről beszél és nem ismeri az ott uralkodó hőmérsékleti viszonyokat. A Hubab által felvázolt folyamat (a jég mint egy lassított folyó-víz) már az első percektől tart, folyamatosan szakadnak le jégtömbök a tengerhez érve már több millió éve, tehát, ha valaki ebben látja az ember okozta globális felmelegedés bizonyítékát, az nagyon messze jár a valóságtól.
    Ezért is tanácsoltam Ouse-nak is mindig, hogy bármit állít, mint csak mostanra jellemző jelenség, győződjön meg róla, hogy a múltban előfordult-e, mert a legtöbbször kiderül, hogy igen, és mostani hangsúlyozása a vészmadarak kedvenc csúsztatása.

  35. 39. 40. 41.

    Köszönöm szépen.
    Gondolom, a 15 fokkal magasabb globális hőmérséklet azt is jelentette, hogy a világ tengereinek szintje jelentősen magasabb volt mint jelenleg, hiszen magasabb átlaghőmérsékleten kevesebb jég van a raktárban.

  36. 42. bogozy
    Nehezen hasonlítom össze a tengerszinteket ekkora időtávlatban. 50-55 millió év alatt átalakult a domborzat, nincsenek felszíni viszonyítási pontok. Esetleg a tengerek átlagmélységét, felszínük méretét lehetne összehasonlítani.

    Ha elolvadna a jég az Antarktiszon, akkor szerintem az a földrész emelkedne, mint egy csónak, ahogy kiszállnak belőle az utasok. Kevésbé nyomódna bele a magmába. Így ott kevésbé okozna vízszint-emelkedést az olvadás, mint máshol.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .