(1808) Jónás hóvihar (blizzard) és a Golf-áramlat lelassulása

Tibor bá’ online

 

~q191A New-York „környékén” az elmúlt hétvégén dúló, méteres hóvihar minden eddigi rekordot túllépve felkeltette a meteorológusok, és klímakutatók figyelmét. Hogyan? Globális felmelegedés, rekord meleg év, és rekord hóvihar? Mi történik itt?……

A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a rekordméretű hóvihar kapcsolatba hozható a rendkívülien meleg, part menti tengerfelszínnel. Az igazi kérdés miért olyan meleg a tengerfelszín? Bizonyos feltevés szerint ennek a hőnek eredete részben a Golf-áramlat lassulásában keresendő, ami viszont a globális felmelegedés miatt következik be. Ezt két dologgal lehetne bizonyítani:

  • A tengerfelszín melege nem egy rövid ideig tartó anomália, hanem része a megfigyelt melegedésnek. Az amerikai keleti partvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik.
  • A klímamodellek az Északi-sark alatti Atlanti-óceánban jeleznek egy „hideg foltot”, valamint egy igen meleg területet Amerika keleti partvidékén a Golf-áramlat lassulásának megfelelően.

A megfigyelt tengerfelszín hőmérséklet változása

A XIX. Század óta a globális tengerfelszín hőmérséklet széleskörű vizsgálatát Dima and Lohmann (2010) végezte el. A változás fősodra (EOF elnevezés alatt) globális melegedést jelez, ami nem okozott meglepetést. A második érdekes formát az alábbi ábra mutatja be

~q055

Ahol jól kivehető több hideg folt (vörössel jelezve), ami az Északi-sark alatt alakult ki az Atlanti-óceán északi felén, valamint meleg területek (kékkel jelezve) Amerika keleti partjainál.

Dima és Lohmann korrelációt kerestek az Atlanti-óceán északi és déli része között, amire az alábbiakat találták

~q054

Ennek az érdekessége abban van, hogy fizikai kapcsolatra utal az Atlanti-óceán déli és északi része között, ami nem más, mint hőközlekedés az egyenlítőn keresztül, délről északra. A jelekből Dima és Lohmann arra a következtetésre jutott, hogy a Golf-áramlat az 1930 évek végétől folyamatosan gyengül. Ez azért érdekes, mert az IPCC utolsó jelentése szerint a Golf-áramlat lassulására nem utal semmi.

Még annyit érdemes megjegyezni, hogy a fent említett „hideg foltok” hőmérséklete ilyen alacsony sose volt 1880-óta. Ami pedig a Golf-áramlat lassulását illeti, az minden bizonnyal a grönlandi jég olvadásából eredő édesvíz hígításból adódik.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

9 gondolat erről: „(1808) Jónás hóvihar (blizzard) és a Golf-áramlat lelassulása

  1. Lesznek még „érdekes” dolgok itt.

    Meg ugye El-Nino év volt, és ilyenkor jönnek ezek a nagy hóviharok az USA -ban. Északról betörő sarki hideg levegő, plusz a Mexicón keresztül a Csendes-óceán felől betörő nagy nedvességtartalmú légtömegek találkozása…!

  2. Megint kinyílt a hűtő, ahogy az El Nino ostromolja az Északi- sarkot

  3. Tibor bá, ne vedd sértésnek és obstruálásnak, de itt

    „Ahol jól kivehető több hideg folt (vörössel jelezve), ami az Északi-sark alatt alakult ki az Atlanti-óceán északi felén, valamint meleg területek (kékkel jelezve) Amerika keleti partjainál.”

    szerintem felcserélted a kéket és a vöröset, amit az ábrán a jobb tengely is megerősít ( a vörös a meleg, a kék a hideg, úgy ahogyan megszokott pl. a vízcsap jelölésnél is).

    Ha ez a megfigyelés igaz, akkor egy kissé át lehet rajzolni az európai időjárás változási elképzeléseinket és a Te elképzeléseidet is.

    Mert emlékeim szerint bár korábban hittél a Golf áramlat lassulásában, az utóbbi időben már nem.


    Ez azért érdekes, mert az IPCC utolsó jelentése szerint a Golf-áramlat lassulására nem utal semmi.

    Ami pedig a Golf-áramlat lassulását illeti, az minden bizonnyal a grönlandi jég olvadásából eredő édesvíz hígításból adódik.”

    Így igaz, azért csodálkozom, hogy az Északi sark fokozatos olvadása tükrében, miért tűntek el a Golf áramlás lassulására való várakozások az IPCC-nél.

    Mert az elvet korábban már felismerték és ezt szóvá is tették.

    Az nagyon gáz, ha az IPCC direkt optimistább képet akar sugallni a valóságosnál, különböző politikai és gazdasági nyomásra vagy társadalom pszichológiai okokból.

    Nagyon érdekes lesz, hogy ez hány fok lehűlést jelenthet a Kárpát-medencében és hogyan hathat a csapadék viszonyokra.

    Egy dolog biztos, a változás maga.

  4. Lehet, hogy a globális felmelegedés és a Golf áramlat lassulása miatt (ellentétes hatások), az európai hőmérséklet nem fog nagyon változni?

    Lehet, hogy az igazi menekült hullám a még döntően fehér lakosú Észak-Amerikából fog jönni Európába?

  5. A Föld egy izoterm test. Tehát ha az átlaghőmérséklet hirtelen megnő, azt a Föld igyekszik minél hamarabb kiegyensúlyozni. Beszéljünk csak az Északi féltekéről. Ha meleg volt a nyár, ez azt jelenti, hogy jobban olvadnak a jéghegyek, ami hőelvonással jár és ezt az izoterm egyensúlyt próbálják kiegyenlíteni, Megnő a körforgásban levő víz mennyisége, ami csapadék formájában valahol le kell hulljon. A probléma az, hogy ezt az egyensúlyt fenntartsa, nagyobb mennyiségű energia átadásokra (átalakulásokra) kerül sor, ezért lesz egyre szélsőségesebb az időjárás. Az el-Ninjo az a Nap periódusához köthető jelenség, de együtt láthattuk érdekes időjárási jelenségekre képesek. Az igazi nagy baj akkor lesz majd, ha elfogy a jég, de addig is az a 2 milliárd ember aki a tengerszinten él, megszívja.

  6. Kedves akela70!

    A Föld akkor lenne izoterm test, ha a légkörünkbe belépő és az onnan távozó energia megegyezne. Ha ez (bárcsak!) így lenne, akkor nem beszélgetnénk üvegház-hatásról.

    A kérdés valójában bonyolultabb; mert az évmilliók óta tárolt energia(-horodzók) felhasználása, illetve azoknak a felmelegedés közbeni felszínre kerülése meg tudja változtatni a légkör optikai tulajdonságát. (Kifejezetten a metánra gondolok). Ekkor már tutira borul a dinamikus egyensúly!
    Ez egy egyensúlyban lévő dinamikus rendszer magasabb potenciájú egyensúlyi állapotába vezethet, de lehet, hogy némi oszcilláció után visszabillenünk a mostani állapotba.

    A kérdés itt csak annyi, hogy melyik állapot következik be: az ugrás egy szinttel feljebb, vagy visszabilleg a Föld a mostanit kissé megelőző állapotba, ill. hogy az igencsak szűk hőmérséklettartományt toleráló emberiség ezt kibírja-e?

  7. 8. Kaczkiás

    Bárcsak úgy lenne, KÍVÁNOD, SZERETNÉD, hogy a légkörünkbe belépő és az onnan távozó energia megegyezne.
    No, ha ez így lenne, akkor nagyon nagy kakiban lennénk.
    A millió évek során a napsugárzás energiáját szénfeldolgozással betárolt energia készletekből működik a mai energetikai ipar nagy része.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük