–

Tibor bá’ online

Mert uralkodik, azt te is tudod. A propaganda nem mai találmány. Attól függően hány éves vagy, illetve mikortól nyílt ki a szemed úgy igazán, annyi mindenre emlékezhetsz. Ha a húszas éveidben jársz, akkor szem és fültanúja lehettél a baloldal és a jobboldal propagandájának és annak, hogy a magyar társadalom hatalmas hányada vagy ezt, vagy azt fogadta el valóságnak. Ha a nyolcadik évtized környékén jársz, mint én, akkor megismerhetted Horthy Magyarországának a háborús propagandáját, majd Rákosiét, és végül Kádárét. Ha ez utóbbival nem értettél egyet, akkor bizonyára hallgattad a Szabad Európa Rádiót (SzER), ami természetesen szintén propagandát sugárzott. Tegyük fel magunknak a kérdést, miért? A válasz egyszerű, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy a propaganda nagyon jó hatásfokkal hiteti el az emberekkel az élő valóság pontos ellenkezőjét. Nem csoda, hogy szociológusok számtalan kísérletet végeztek a helyzet pontos felmérésére. A tapasztalat ugyanis az, hogy eget verő hazugságokat elhisznek az emberek, míg apró hazugságokra rendszerint nem „vevők”. Teljes körű kutatási eredmények a „Sociological Inquiry” elnevezésű folyóiratban jelennek meg, amire Paul Craig Roberts hívta fel a világ figyelmét (már, akik a világból odafigyelnek) 2009. szeptember 15-én.

A kutatók meg tudták magyarázni, hogyan lehetséges, hogy az amerikaiak többsége elhiszi, hogy Szaddam Husszein állt a new yorki iker-torony lerombolása mögött, sok évvel azt követve, hogy bebizonyosodott, Iraknak semmi köze nem volt az eseményekhez. Ez azért is érdekes, mert Orbán Viktor most el akarja hitetni az ország népével, hogy óriási terror veszéllyel néz szembe az ország. Érdemes tehát odafigyelni, hogy a Bush Adminisztráció propagandájára építve, az amerikaiakban kifejlődött egy racionálisnak vélt felfogás, és erősen kötődtek ehhez az elképzeléshez, sőt hittek benne. Éppen ezért csak azokat az információkat engedték be az agyukba, amelyek ezt a propagandát megerősítették, és elkerülték azokat az információkat, amelyek ennek ellentmondtak, teljesen függetlenül a nyilvánvaló tényektől.

Hitler, aki sok tekintetben örültnek minősíthető, de más vonatkozásokban zseniális meglátásai voltak, a Mein Kampf című kiadványában világosan kifejti a nagy és kis hazugságok közötti különbséget. Idézek: „Az emberek egyszerű agya sokkal könnyebben válik a nagy hazugságok prédájává, mint a kicsiknek, mivel maguk is sokszor hazudnak kisebb dolgokban, azonban szégyellnék magukat, ha eget verő hazugságot követnének el. Ezért eszükbe se jutna ilyet tenni, és nem hiszik, hogy mások erre képesek lennének. Ez még akkor is így van, ha egy hazugság egyértelmű cáfolatára felhívják a figyelmüket, mert abban az esetben is kételkednének, és arra gondolnának, hogy bizonyára van valami más, előttük ismeretlen magyarázat arra, amiben oly lelkesen hisznek.”

Hitler és a kísérletet végzett szociológusok azt állítják, hogy mire a tények világossá válnak, az emberek érzelmileg kötődnek ahhoz a „tényhez”, amit a propaganda ültetett beléjük és pszichés fájdalmat éreznek, amikor meg akarnak szabadulni tőle. Sokkal kellemesebb az igazságot hirdető ellen fellépni, mint a hazugsággal szembefordulni, amit az igazsághirdető felfed. Mielőtt tovább futnánk, gondold ezt át. Az elmúlt hetek vagy hónapok folyamán egészen biztos keveredtél politikai vitába, és azt tapasztalhattad, hogy a vitapartnered tökéletesen vak az általad egyértelműnek ítélt tényekkel szemben. A kérdés az, hogy mi lehet ennek a jelenségnek az oka?

A hiedelemhez való ragaszkodás – annak ellenére, hogy a hiedelem bizonyítottan hibás – a társadalmi kohézió és stabilitás pillére. Ugyanis ez a ragaszkodás az, ami meggátolja a tények felismerését. A hiedelemhez való ragaszkodás akadályozta meg a Szovjetunióban a gazdasági realitáshoz való alkalmazkodást. Napjainkban sok millió amerikai számára bizonyul könnyebbnek „hazafinak” lenni, mint elfogadni a tényt, hogy az országnak átfogó változtatásokra lenne szüksége. De ezt a jelenséget levetíthetjük Magyarországra is, és a gazdasági válságra is. A következő kormány politikusai nem is hónapok, de évek óta hirdetik, hogy ők birtokában vannak annak a titkos formulának, aminek segítségével magyar honból tejben-mézben fürdő Kánaán lesz. A kilátástalan gazdasági jövőt minden nyitott szemű ember egyértelműen érzékelheti, mégis ha itt-ott egy-egy pénzügyi szakember már látni véli az alagút végén a fényt, a tömegek szemében felcsillan a remény. Aki pedig a tényeket tárja eléjük, azt különböző negatív jelzőkkel látják el – jó esetben – rossz esetben még kellemetlenebb következményei is lehetnek. Befejezésül hadd elevenítsek fel egy ősrégi mondást: The power of accurate observation is commonly called cynicism by those who have not got it.” — George Bernard Shaw (Az objektív megfigyelés készségét rendszerint cinizmusnak nevezik azok, akik ezzel nem rendelkeznek.)

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________