2021-07-29 nap bejegyzései

(3603) WSWS elemzése

Tibor bá’ fordítása online

2021 a 89. év

Az ”The Economist” magazinban megjelent esszét (Humanity Teeters on the Brink of World War = Az emberiség a világháború szélén tántorog) elemezte a WSWS (World Socialist Web Site = A világ szocialista honlapja). Ez lesz az a hír, amit se az ORIGÓ, se az INDEX nem fog lefordítani magyarra. Pedig érdekes. Ezért aztán én nekigyürkőzök.

Az Economist, a Londonban, hetente megjelenő, nagy tekintélyű magazin, amit több mint 150 éve [mert, hogy akkor már létezett] Marx Károly úgy jellemzett, hogy az európai tőkés arisztokrácia orgánuma, legutóbbi kiadását a „következő háborúnak” illetve „a nagyhatalmak konfliktusából származó, növekvő veszélynek szentelte.” A vezércikkét egy fagyos figyelmeztetéssel kezdte:

Az elmúlt 25 évben a háború túl sok életet követelt. Annak ellenére, hogy világi és vallásos küzdelem alakult ki Szíriában, közép Afrikában, Afganisztánban és Irakban, mindent elsöprő összecsapás a világ nagyhatalmai között szinte elképzelhetetlen tudott maradni.

Ennek azonban vége. A nagy fokú, hosszú távú geopolitikai eltolódás és az új technológiák elterjedése az amerikai (és szövetségeseinek) szélsőséges katonai dominanciáját erodálja. A II. világháború óta nem látott mértékű konfliktus újra felüti a fejét. A világ erre nincs felkészülve.

Az Economist egy disztópikus, gyilkolásba torkoló jövőt lát előttünk, ahol Amerikai katonai gépezet megfélemlíti, vagy megsemmisíti a dominanciájának feltételezett, vagy tényleges kihívóját.

Az Economist-nak a következő 20 évre szóló jóslata: „klímaváltozás, népesség növekedés, valamint vallási és etnikai konfliktusok” biztosítani fogják, hogy a világ legnagyobb részén „polgárháborúk vagy szomszédos országok közötti háborúk törjenek ki”.

Ennél is elrémisztőbbek az Economist által az USA, valamint Oroszország és Kína (Washington ellenlábasai) közötti feszültség fokozódására bemutatott szcenáriók, melyek bármely pillanatban nukleáris holokauszttá fokozódhatnak.

Megállapítható tény, hogy az 1990-91-es Perzsa öböli konfliktussal kezdve az Amerikai Egyesült Államok folyamatosan, 25 éven át, háborúban áll. Miközben olyan propagandisztikus neveket talál ki, mint „az emberi jogok védelme”, „terror ellenes háború” amivel a közel keleti háború igazi célját kívánja elfedni. Ez nem más, mint közel keleti, közép ázsiai és afrikai intervenciók, valamint Oroszországgal és Kínával való konfrontáció. Lényegében az USA a globális hegemóniájáért küzd. Miközben Amerika gazdasági gyengeségét, a szociális feszültség hazai fokozódását és a kielégíthetetlen katonai fellépéseit akarja ellensúlyozni. Emiatt, azzal a veszéllyel fenyegeti a világot, hogy totális világháborút robbant ki atombombákkal rendelkező országok között.

Meglepő, hogy ezen tények ellenére az Economist arra buzdítja az Egyesült Államokat, hogy fejlesszen ki egy „kemény ellenállást”, amivel szembe tud nézni „eltökélt és felkészült kihívókkal”. Ez nem más, mint egy embertelen nézet, ami szerint a békét legjobban Amerika tudja biztosítani, amennyiben tökéletesen el tudja pusztítani ellenfeleit.

Az Economist elképzelése szerint, azonnal kell cselekedni, hogy az Egyesül Államok meg tudja állítani hegemóniájának hanyatlását. Amennyiben, az orosz és kínai tőkésosztályoknak meg van engedve saját területeiken belüli hatalomgyakorlás, annak várható következménye a világ vezető hatalmainak mindent elsöprő összecsapása – egy nukleáris fegyverekkel megvívott világháború.

Az Economist állítja, hogy Kína és Oroszország „ma már revizionista országok, amelyek meg akarják támadni a status quo-t, úgy tekintenek saját területeikre, mint hatalmuk alatt álló befolyási övezetre. Kína esetében ez Kelet Ázsia, Oroszország esetében Kelet Európa és Közép Ázsia.”

Az Economist konklúziója: „Amerikának be kell fejezni 20 éve tartó, stratégiai sodródását az egymásra következő adminisztrációk alatt, ami Oroszország és Kína malmára hajtotta a vizet.”

A helyzet az, hogy „a Koreai félszigeten bármikor kitörhet egy háború, aminek következtében több tízezer ember vesztheti életét, ha atomfegyverekhez nyúlnak, akkor sokkal több.”

Az amerikai hadvezetés kész egy ilyen háború kirobbantására. Guam szigetén B-2 és B-52 atombombák bevetésére alkalmas bombázók, valamint vadászgépek állomásoznak. Ezen kívül más Csendes-óceáni bázison hadihajó tömege várakozik.

Elképzelhető, hogy Washington azért provokált egy konfrontációt Észak Koreával nukleáris fegyverkezésének a feladásának ürügyén, hogy felkészüljön egy Kínával kialakítható nukleáris felállásra.

Az Economist szerint az amerikaiak tökéletesen törvényesen jártak el, amikkor az orosz és iráni támogatás alatt álló Szíria esetében a kormányváltás mögé álltak, ami azt jelenti, hogy nem csak az orosz és iráni erőkkel kerülhet közvetlen összetűzésbe, de a NATO szövetséges Törökországgal is.

Nem hinni, hogy szándékosan, de az Economist George Orwell „Új beszédét” alkalmazva arra a következtetésre jutott, hogy az állig felfegyverzett, riválisait folyamatosan megsemmisítéssel fenyegető „erős Amerika a legjobb garancia a világbékére”.

A jelentés legelborzongatóbb aspektusa az a pesszimizmus, amivel az amerikai imperializmus riválisainak sikeres megfélemlítésével kapcsolatos saját előrejelzését illeti. Az egyre agresszívebb katonai szembenállás kialakulása Kína és Oroszország felé nem csökkenti, hanem fokozza egy világháború kitörésének esélyét.

Az Economist szerint „a legnagyobb veszély a szemben álló felek félreértéséből származhat a másik fél szándékával kapcsolatban, ami be nem tervezett olyan eszkalációhoz vezethet, ami ellenőrizhetetlenné válhat. Ez alatt természetesen nukleáris holokausztot kell érteni. „Mind Oroszország, mind pedig az Egyesült Államok esetében a nukleáris fegyverek megtartották elsődlegességüket. Csupán meg kell nézni, mire és milyen mértékben költekeznek.”

A következő 10 évben Amerika a teljes nukleáris fegyverzetét felújítja 1.200 milliárd dollár költségen. Oroszország felújítja nukleáris robbanófejjel ellátható rakétáit, bombázóit és tengeralattjáróit. Kína gyors ütemben fejleszti lényegesen kisebb nukleáris fegyverzetét, ahogy ezt Anglia és Franciaország is teszi. Ugyanakkor Németország, Japán, de még Ausztrália is azon gondolkodik, hogy nukleáris fegyverekhez nyúl, növelve a nukleáris versenyfutás tétjét.

A XXI. század nukleáris versenyfutásának őrülete a kapitalista rendszer kiengesztelhetetlen ellentmondásaiból adódik. A rivális nemzetállamok küzdelme a globális gazdasági dominanciáért a kapitalizmus kezelhetetlen krízisének és gyilkos konfliktusának egy elkerülhetetlen fordulata a piacok és erőforrások megkaparintása és birtoklása végett.

A Marxista forradalom harcosa, Vladimir Lenin szerint a világháború a világ szocialista forradalmának korszaka. A háborús veszélyt előállító kapitalista rendszer megdöntése egy sürgető szükségszerűség az emberi faj megmentése érdekében.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________