Aki kételkedne szavaimban, annak bizonyítékként van egy kijelentésem. Lássuk, mi lesz a reakciód! Álláspontom szerint, az emberiségnek egyszerűen nincs jövője.

Ne is folytasd, tudom, pesszimista vénember vagyok, és az irigység beszél belőlem, mert hogy napjaim meg vannak számlálva. Mit tehetek? Segítség után nézek.

Vegyük Martin Rees professzort – pillanatnyilag ő az angol főcsillagász – aki 2003-ban a következőket írta:

The odds are no better than 50-50 that humankind will survive to the end of the 21st century.

Vagyis: Annak az esélye, hogy az emberiség megéli a XXl. század végét, nem több 50 százaléknál.

Nézzük, mit mond Jared Diamond (Collapse című, 2005-ben kiadott könyvében) Mr. Diamond különben a Kaliforniai Egyetem földrajz professzora és fő kutatási területe a korai civilizációk összeomlásának okai.

“Because we are rapidly advancing along this non-sustainable course, the world’s environmental problems will get resolved, in one way or another, within the lifetimes of the children alive today. The only question is whether they will become resolved in pleasant ways of our own choice, or in unpleasant ways not of our choice, such as warfare, genocide, starvation, disease epidemics, and collapses of societies.”

Magyarul: Mivel egyre gyorsuló tempóban haladunk ezen a fenn nem tartható pályán, a világ ökológiai problémái így vagy úgy meg fognak oldódni. Mindössze az a kérdés, hogy az általunk megválasztott kellemes módon változnak-e meg, vagy nem megválasztva, hanem ránk szakadó módon, mint például háború, népirtás, éhezés, járványok és a társadalmak összeomlása útján. Eddig a fordítása, de a gondolat itt nincs befejezve. Mert a lényeg az, mivel mi magunk nem csinálunk semmit, a természet fog dönteni helyettünk.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ezeket a megállapításokat kétkedéssel fogadjátok. Akkor utoljára hadd idézzem az ó-kor egyik legnagyobb államférfijének és orátorának, Demosthenes közel 2500 éves megállapítását (sajnos csak angolul ismerem):

Nothing is easier than self-deceit. For what each man wishes, that he also believes to be true:  

Tehát: Semmi se könnyebb az önbecsapásnál. Amit szeretnénk, arról el is hisszük, hogy igaz.

Mielőtt azonban rátérnék a részletekre, megpróbálom a keserű pirulát egy kicsit megédesíteni. Albert Einstein, akinek az atombombával kapcsolatban vállalt szerepe miatt mélységes lelkiismeret furdalása volt, néhány évvel 1955-ben bekövetkező halála előtt azt mondta: „Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul az egész világ, ezt a kis diófát ma még elültetném.” Kedves barátaim! Olvassatok tovább, és aztán ültessétek ti is el a kis diófákat!

A „Van-e jövőnk?” című könyvemben számtalan, az egész emberiségre leselkedő „veszedelemre” hívom fel a figyelmet, illetve tárgyalom azokat ismeretterjesztő szinten. Ezeknek bármelyike bekövetkezhet a közeljövőben, és számomra semmi kétség afelől, hogy valamelyik be is fog következni, megelőzve ezzel a többit. Mivel azonban újabban a klíma lett a trendy topic, ez alkalommal kizárólag a klímaváltozással kívánok foglalkozni.

A Donald Trump állításával szemben Földünk klímája változik, pontosabban elsősorban melegszik, ami számtalan negatív következménnyel jár. Hogy mit várhatunk a következő években az még csak nagy vonalakban rajzolódik ki, de az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy minden előrejelzés, minden „ésszerű ráérzés” néhány éven belül túlzottan optimistának mutatkozik. Más szavakkal kifejezve, a folyamat nem várt módon, eszeveszetten gyorsul. A hely rövidsége miatt vegyünk csak egyetlen egy példát. Az ezredfordulón, vagyis mindössze 16/17 évvel ezelőtt, a szakemberek úgy gondolták, hogy az Északi sark jégtakarója teljesen el fog olvadni valamikor a XXII. század folyamán, tehát 2100-at követően. Három évvel ezelőtt az ismert adatokra felépített modellezés szerint a jégtakaró teljes elolvadása (a nyári hónapok végére) 2050-re volt várható. Most, tehát 2017-ben a helyzet a következő, idézek:

The Artic ice cap is melting much faster than expected and is now about 30 years ahead of predictions, made by the Intergovenmental Panel on Climate Change, a US ice experts said. This means the ocean at the top of the world could be free of ice by 2020, three decades sooner than the global panel’s gloomiest forecast of 2050.

Magyarul: A sarki jég a vártnál sokkal gyorsabban olvad, és pillanatnyilag 30 évvel előzi meg az „Éghajlat-változási Kormányközi Testület” (azaz az IPCC) előrejelzését, állítja egy amerikai klimatológus. Ez azt jelenti, hogy a Föld északi sarkán elterülő óceán 2020-ra jégmentes lehet, három évtizeddel hamarabb, mint az IPCC jóval borúlátóbb, 2050-et megnevező előrejelzése.

Különben az IPCC jelentései erősen felvizezettek, aminek oka egyfelől az angolszász kultúrkörhöz tartozó tudósok alapvető visszafogottsága, másfelől a jelentésbe csak az kerülhetett be, amivel az ENSz valamennyi tagállama maradéktalanul egyetértett az általuk delegált tudósok közvetítése útján. A legnagyobb kerékkötők Kína, India, USA és Ausztrália voltak. Valamennyien a legnagyobb CO₂ kibocsátók.

Földünk klímája tehát számunkra negatív irányba változik, és érdemben nem teszünk ellene semmit (megengedve magamnak azt a luxust, hogy nagyképűen az egész emberiség nevében beszéljek). Először nézzük, miért nem teszünk semmit, aztán pedig vizsgáljuk magát a változást.

Winston Churchill volt angol miniszterelnök és jeles államférfi leghíresebb mondásainak egyike így szól: „A parlamentáris demokráciára épülő kapitalista társadalmi berendezkedés szar úgy ahogy van, de még nem találtak ki ennél jobbat.” Harminc évvel később Margaret Thatcher angol miniszterelnök asszony ezt megtoldotta: „a kapitalizmusnak nincs alternatívája.” Ezekre a mondatokra azért érdemes emlékezni, mert napjainkban több helyről, többször is halljuk, idehaza is. De nézzük, hogy vélekedik erről a World Socialist Web Site (Világ Szocialista Honlapja), mert hogy ilyen is van.

The capitalism is admittedly an incredibly productive system that has created a flood of goods unlike anything the world has ever seen. It also is a system that is fundamentally (1) inhuman, (2) anti-democratic, and (3) unsustainable. There is a theory behind contemporary capitalism: We are told that because we are greedy, self-interested animals, an economic system must reward greedy, self-interested behaviour if we are to thrive economically.

Érthetőbben: Beismerten a kapitalizmus egy hihetetlenül produktív rendszer, ami a világon soha nem látott javak halmazát hozta létre. Egyúttal azonban egy olyan rendszer, amely alapvetően (1) embertelen, (2) antidemokratikus, és (3) fenntarthatatlan. A fejlett, mai kapitalizmus mögött van egy elmélet is. Ezek szerint az Ember egy mohó és önző állat. Éppen ezért egy gazdasági rendszernek az emberi mohóságot és önzést kell jutalmazni ahhoz, hogy sikeres legyen.

Nem tudom, ki hogy van vele, de a magam részéről a fenti megállapításokkal 100 százalékban egyet értek. Volt azonban a meghatározások között egy fogalom, amin talán könnyedén átsiklottunk. A kapitalista rendszer fenntarthatatlan. Ennél a pontnál találkozik a szociológia az ökológiával. Az egyetlen életképes gazdasági rendszer, amihez az emberiség túlnyomó többsége ragaszkodik (1989-óta mi magunk is), fenntarthatatlan. Mi erre a bizonyíték?

Az ipari forradalom kezdete óta (amit egyesek 1750-re tesznek) a nemzetgazdaságok folyamatosan a GDP növekedését tűzték ki legfőbb célul. A GDP növekedése hazánkban is kulcsfontosságú kérdést és kiver minket a frász, mert a szlovákok GDP növekedése kétszerese a mienkének. Ez ökológiára lefordítva annyit jelent, hogy 1750 óta az ipari termelés, és annak következtében a megtermelt javak fogyasztása, ezekkel együtt az emberiség lélekszáma, természetesen az ezekkel járó szennyezés is folyamatosan és megállíthatatlanul növekszik, és ha a Tőkén múlna ez a növekedés fenn is maradna az örökkévalóságig. Nincs kitűzve felső határ, a növekedési folyamat a kapitalista elképzelés szerint a végtelenségig tartana. Csakhogy a középiskolai tanulmányaim szerint a Föld méretei végesek, és ha ez a tény azóta nem változott meg, akkor ebből az következik, hogy a Földünkkel kapcsolatban minden más is véges, semmi se végtelen. Amit ma teszünk, ahogy ma élünk az egyszerűen fenntarthatatlan. És mivel erről nem voltunk hajlandók tudomást szerezni, a természet megadta a maga válaszát. Ez pedig a globális klímaváltozás.

A dolgokat egy kicsit leegyszerűsítve, a globális klímaváltozás elsősorban globális felmelegedést jelent. Mielőtt a részletekre rátérnék, ki kell valamit jelenteni, amit egy percre se szabad szem elől tévesztenünk: Földünk klímája egy rendkívülien komplex és tökéletesen nem megismerhető rendszer.

Kezdjük az alapoknál! A Föld nevű, saját hőforrással nem rendelkező bolygónk a –270 °C fokú világűrben kering a Nap körül, amiről sugárzás formájában hőenergiát kap. Ugyanakkor, mivel a Föld a világűrhöz képest melegebb, hőjének egy részét kisugározza a világűr felé. Ez a folyamat egy negatív visszacsatolás, mert minél nagyobb a hőmérséklet különbség a világűr és a Földfelszín között, annál több hőt sugároz ki a Földfelszín. Ha a Földnek nem lenne légköre, a felszín átlag hőmérséklete –17 °C lenne. Ugyanis ez lenne az a hőfok, ahol a kapott és kisugárzott energia egyensúlyba kerülne, vagyis a Föld pont annyi energiát sugározna ki, mint amennyit kap.

A Földnek azonban van légköre, amit felfoghatunk egy szigetelő rétegnek, mondom felfoghatunk, de nem az, de a mi szempontunkból –kerülve a precíz fizikát – szigetelő rétegnek felel meg . Minden esetre a légkör következtében a Földfelszín tényleges átlag hőmérséklete közel +13,4 °C volt évszázadokon, mondhatnánk évezredeken keresztül, mondjuk úgy, hogy 1750-ig. Azért csak volt, mert pillanatnyilag már 1,6 °C-kal több, ami az úgynevezett globális felmelegedés következménye. Felmerül a kérdés, mi történik?

A helyzet az, hogy a Föld légkörének „szigetelő” képessége sok mindentől függ, de legfőképpen az üvegházhatást kifejtő gázok koncentrációjától, legnagyobb mértékben a vízpárától, de a légkör vízpára tartalmába az emberiség nem tud beleszólni, ez tehát adott. A következő üvegházhatást kiváltó gáz a CO_2, amelynek előállításában ugyancsak jeleskedünk (Zárójelben megjegyzem, hogy ide tartoznak még a CH₄ (metán), N₂O (dinitrogénoxid), klór-fluor-karbonok(Freon), O₃ (ozon), stb.)

Jelenleg a leghatékonyabb (55 %-ban „felelős” a melegedésért) üvegházhatású gáz, a széndioxid koncentrációja az ipari forradalom kezdetén 280 ppm (részecske-per-millió) volt mondjuk 1750-ben. Ez az érték 2017 januárjában elérte a 407 ppm-et (ez egy globális átlagérték, amit „hivatalosan” 1958-tól a Havai szigeti Mauna Loa hegyen lévő obszervatóriumban mérnek, míg a korábbi adatokat jégbe zárt légbuborékok felhasználásával mérték). Abszolút tény az, hogy minél több CO₂ van a levegőben, annál jobb a Föld „hőszigetelése”. Ennek következtében, ebben a pillanatban, a Föld minden egyes négyzetmétere (átlagosan) 2,5 watt energiával többet kap, mint amennyit kisugároz. Következésképpen a felszín hőfoka folyamatosan emelkedik, és mindaddig emelkedni fog, amíg ez a helyzet fennáll, vagyis több a bejövő, mint a kimenő energia.

A 280 ppm „alaphelyzetben” a Földön pontosan annyi CO₂ keletkezett (élőlények kilehelése, széntartalmú anyagok elégése, stb.) mint amennyit a növények a légkörből beépítettek alkotó részeikbe. Ezt az egyensúly helyzetet az iparosodás felborította, mert a termeléshez energiára volt szükség, amit majdnem kizárólag széntartalmú anyagok égetésből nyertek. Ennek az energia kinyerésnek a 250 éven keresztül tartó és egyre fokozódó gyakorlásának következménye a globális felmelegedés, amivel kapcsolatban sajnos nagyon sok tévhit van a köztudatban.

Ennek legszembetűnőbb jele, amikor a hatalmi elit arról beszél, hogy vissza kellene állni az 1990-es év CO₂ kibocsátás szintjét, vagy 2020-ig 30 százalékkal csökkenteni kellene a CO₂ kibocsátást, és ehhez hasonlók. Ugyanis a szomorú helyzet az, hogy ha holnap egy varázsütésre az egész világon egyszerre beszüntetnék a szén, kőolaj, földgáz és tűzifa égetését, vagyis az 1750-es szinten élne a teljes emberiség, a globális felmelegedés folyamata évtizedeken keresztül tovább folytatódna. Igaz, nagy valószínűséggel egyre kisebb mértékben, míg el nem érne egy egyensúlyi állapotot. A rendszer ugyanis hatalmas tehetetlenséget hordoz magában. Hadd említsek meg néhány példát.

– A Föld felületének nem jelentéktelen hányadát állandó jégréteg takarja. Amikor ez elolvad, és ennek bekövetkezése már elkerülhetetlen, a Föld albedoja jelentősen megváltozik, vagyis jóval több energiát fog elnyelni, mint korábban, és jóval kevesebb energiát fog visszaverni.

– Szibéria északi részén hatalmas lápos területeken a talaj a nyár végére se olvad fel. Itt elképesztő mennyiségű metán gáz van a talajban befagyott állapotban, amikor ez a talaj felolvad a benne rejlő metán kiszabadul. Ez már folyamatban van. A metánról pedig tudni kell, hogy „szigetelő hatása” a CO₂-nél 58-szor nagyobb és jelenleg a melegedésért 15 %-ban „felelős”. Mindkét említett folyamat pozitív visszacsatolás, azaz a folyamatok öngerjesztők.

– A már említett vízpára kb. egy nagyságrenddel nagyobb mértékben járul hozzá a légkör „hőszigetelő” képességéhez, mint a CO₂. Egyetlen ok, amiért nem foglalkozunk vele az, hogy mennyiségére az emberi tevékenység nem hat ki közvetlenül. Azonban közvetve igen. Ugyanis az „antropogén”, azaz emberi tevékenységből származó széndioxid által okozott melegedés következtében a légkör páratartalma növekszik, ami egy újabb pozitív visszacsatolás.

– Az óceánokban jelentős mennyiségű széndioxid van oldott állapotban. A víz CO₂ elnyelő képessége a hőmérséklettel fordítottan arányos. A melegebb víz kevesebb széndioxidot képes elnyelni. Az óceánok melegedésének következtében a hatalmas víztömegek egyre kevesebb CO₂-t nyelnek el, ami a széndioxid légköri koncentrációjának növekedését gyorsítja. Ez is egy pozitív visszacsatolás.

Végül is a helyzet az, hogy az IPCC jelentést megelőzően számtalan modellt futtattak számítógépeken. A legoptimistább jelzések szerint a század végére + 2 °C felmelegedés várható. A legpesszimistább szerint + 12 °C, de nem a század végére, hanem 2026-ra. Ez utóbbi hatását még elképzelni se tudjuk, és akkor ehhez hozzáteszem, hogy az én személyes véleményem szerint ez a + 12 °C messze alatta van annak, ami valójában be fog következni. Miért?

Azért, mert az emberiségnek esze ágában sincs lemondani az energiáról, a javak, tegyük hozzá, a felesleges javak előállításáról. A világ GDP növekedése 5 % körül van. Ennél is nagyobb baj, hogy a közel 1,5 milliárdos Kína és a közel 1 milliárdos India GDP növekedése meghaladja a 10 százalékot. Kínában például minden egyes héten egy-egy újabb széntüzelésű erőművet helyeznek működésbe. Mostanság 2-3 milliárd ember törekszik arra, hogy neki is legyen gépkocsija, TV-je, meg miegymás. Ehhez még hozzájön, hogy a felmelegedés következtében százmilliók fognak beszerezni légkondicionáló készülékeket, aminek nem csak az előállításához, de üzemeltetéséhez is jelentő energiára van szükség. A kielégítő mennyiségű mezőgazdasági termelés biztosításához szükséges öntözés is egyre több energiát fog igényelni. Energia, energia és energia. És ne dőljünk be az etanol, bió-dízel, hidrogén motor, elektromos autó és hasonló elképzeléseknek. Ezek nem alkalmasak a CO₂ kibocsátás csökkentésére, csupán azt a célt szolgálják, hogy a nyersolaj kutak kiürülése után is legyen mivel üzemeltetni a gépkocsikat. Vagyis, eszünk ágában sincs lemondani a gépkocsi használatról.

Most nézzük, mivel jár az exponenciálisan növekvő globális felmelegedés. Ja, hogy „exponenciálisan”? Nos pillanatnyilag az éves CO₂ koncentráció növekedése több mint 2 ppm, míg ez az érték 1960-ban mindössze 0,74 ppm volt, és akkor ehhez tegyük hozzá a négy példával is illusztrált, de korántsem kimerített, pozitív visszacsatolások összesített hatásait. Szóval nézzük, mivel jár elsősorban hazánkra nézve.

– Az időjárási szélsőségek fokozódása (nagyobb szélviharok, hosszabb ideig tartó és intenzívebb szárazságok és hőhullámok, majd hirtelen felhőszakadások, rekorddöntő árvizek, illetve alacsony folyóvízszintek, az öntözéses mezőgazdaság ellehetetlenítése, pedig…)

– Az ország sivatagosodása.

– Ivóvízhiány (rendkívül alacsony Duna vízállás miatt az ipari szennyezés koncentrációja elviselhetetlen mértékben megnő, emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik).

– Melegkedvelő paraziták megjelenése, elterjedése (pl. az agyhártyagyulladást okozó kullancs már itt van, a maláriát terjesztő szúnyog megérkezése hamarosan várható).

– Szubtrópusi betegségek megjelenése.

– Eddig ismeretlen gyomnövények megjelenése. Allergiák fokozódása.

– Menekült áradat Afrikából, a Balkán déli részéről, Közel keletről.

Milyen stratégiát kell választanunk? Mint már jeleztem, a jelenlegi civilizáció egészen biztos el fog tűnni a Föld felszínéről. Valószínűsíthető, hogy kisebb embercsoportok primitív és nagyon nehéz életkörülmények között folytatni fogják fajunk fennmaradását. Mivel már túlléptünk a visszafordíthatóság, angolul point of no return (amit régebben használtak), újabban divatos tipping point pillanatán (ami alatt mindenki mást ért), csak kisebb közösségek, családok egyéni felkészüléséről lehet szó. A Titanic már süllyed, a zenekar még játszik, mintha semmi se történt volna, egyesek már rohangálnak a fedélzeten, de mások még a feladásra váró üdvözlőlapokat keresgélik. Közben hamarosan lövöldözni fognak a csónakba jutásért.

Ha van, aki úgy gondolod, hogy túlzásokba bocsátkoztam, akkor idézem még az amerikai Military Advisory Board magyarul a Katonai Tanácsadó Testület (természetesen nem publikus) jelentésének egyetlen mondatát.

The projected climate change poses a serious threat to national security over the next 30 years. There will be wars over water, increased hunger, instability from worsening diseases and global warming induced refugees.

Magyarul: A várható klímaváltozás komoly nemzetbiztonsági veszélyt jelent. Háborúk fognak kitörni az ivóvíz birtoklásért, fokozódni fog az éhezés. A betegségek terjedése, valamint a melegedés elől menekülök beözönlése miatt instabil állapotok állnak elő. Megismétlem, az előző, bővített mondat az USA Katonai Tanácsadói Testület jelentéséből való, nem én találtam ki.

Természetesen van alternatíva. A múlt század hetvenes éveiben járt szájról-szájra a vicces kérdés: Mit kell tenni atomtámadás esetén? Felelet: Beburkolod magad egy fehér lepedőbe és kikúszol a temetőbe.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Trump legyilkolásának első lépése

Az elmúlt hét hírei elsősorban Donald Trump beiktatásának első tevékenységéről szóltak. Ehhez nemigen lehet hozzátenni semmit, de talán azt meg lehetne jegyezni, hogy (1) ez ideig a leghangzatosabb kampány ígéreteit váltja valóra, és (2) politikai ellenfelei magukból kikelve próbálnak rájönni, hogy a fenében lehetne megtörni a népszerűségét………

_________________________________________________________

A „Trump legyilkolásának első lépése” című poszt teljes fordítását elküldtem a VIP előfizetőknek.

_________________________________________________________

TO DEMONIZE IS THE FIRST STEP

The news this week is primarily about Donald Trump’s actions during his first week in office. There is little need for commentary except to say that (1) so far, he is following through on several of his most noteworthy campaign promises, and (2) his political opponents are beside themselves trying to figure out ways to undermine his popularity.

It is an axiom of political warfare that it is not wise to assassinate popular opponents except as a last resort. Instead, it is better to demonize them in the public mind so that, when violence finally is used, the public will think it was justified.

There is no better example than what happened to the Branch Davidians in Waco, Texas, in 1993. Because the leader of this religious group was known to have weapons that were not registered, the federal government and National Guard laid siege to their compound and killed its leader, David Koresh, along with 82 of his congregation, including women and children.

The public was not outraged by this, because the media had published an endless barrage of ‘reports’ of sexual abuse of children in the compound – reports that, in later months were shown to be without foundation. But the public didn’t know that at the time, and most people thought it was a shame about those children being killed in the attack, but it was merely collateral damage from a justified law-enforcement operation against very evil people.

If you want to understand what is going on from the left in America today, just think of the Branch Davidians. If the elites can sufficiently demonize Donald Trump and his supporters as racists or something equally repugnant, then violence against him personally or against his supporters – perhaps even violence against the system itself – will be viewed as justified.

The only way to prevent that tactic from succeeding is to make the public aware of the tactic itself. That’s where you come in. Send this to your friends.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Jams 24 éves. A jól viselkedő nőket nem becsülik…. Lehet, hogy egy szuka vagyok, de pontosan tudom, mit keresek, és ami nekem kell, azt mindig megszerzem. *** Tiszta sor, de ki az a hülye férfi, aki erre válaszol?

WordGoddess (a világ istennője) 36 éves. Boldog házasságban élek egy csodálatos férfivel, de az életemet szeretném érdekesebbé tenni. Szenvedélyes, minden kötelezettségtől mentes, tiszta, egyszerű kapcsolatot akarok, előre is köszönöm. *** Az én időmben ez lett volna az ideális. Ingyen pina nem létezett. Csak most, 2017-ben és Amerikában. Hol itt az igazság? D:  .

Rover69469 (bolyongó 69469) 47 éves fényképpel, amit elég messziről vettek fel ahhoz, hogy le lehessen tagadni, és persze napszemüveget visel. Különben magas, vonzóan szőke. Van ugyan rajta néhány felesleges kiló, de hát ebben a korban! A szövege nem túl bátorító: Légy szíves ne küldj E-mailt, mert 2 nap alatt 700 darabot kaptam. Azt hiszem, inkább én kereslek meg téged. *** Mi alapján? 700 fényképet könnyebb átnézni, mint elolvasni 700 levelet? Nem kifejezetten intellektuális, persze ilyen kapcsolatokba senki se az eszét viszi be. Viszont, amit bevisz, az nem látszik a fotón. Hmmm, nehéz eset.

A helyzet az, hogy a www.AshleyMadiso.com regiszterében 4,5 millió potenciális házasságtörő található. Szerintem a fenti három mintának jó. A lényeg mégis az, hogy a monogámia nem mindenkinek felel meg. Minden tizedik nő vagy férfi szexel a házastársán kívül valaki mással minden egyes évben. Az egész életre kivetítve a házasok 40 százaléka hűtlen. Igaz a pálmát  a férfiak viszik el a nők orra elől, de az is tény, hogy a két nem közötti különbség évről évre csökken minden egyes életkorban. DE legyünk tisztességesek, a sikeres internetes „összefutásra” a nők esélye sokkal jobb, mint a férfiaké, ami az adatokból is egyértelműen következik. A bejelentkezők 90 százaléka férfi a legtöbb közvetítő cégnél, míg a számok azt mutatják, hogy a sikeres fennmaradáshoz minimálisan 22 százalék nő kell. Az a szájt, amelyik nem tudja ezt az értéket elérni, életképtelen. Természetesen azokon a szájtokon, ahol a „házasság” közvetítésen van a hangsúly a nők aránya akár 40 százalék is lehet. Ennek ellenére megállapítható, hogy ez még mindig inkább férfi, mint női sportág.

Azok a nők, akik meglévő házasságuk mellett keresnek partner, biztonságosnak tartják, ha a leendő partnernek van felesége. Számukra ez az igazi „megoldás”, aminek a biztosítása nem ütközik nehézségbe, mert még a kizárólagosan házasságokat ígérő szájtokon is főleg nős férfiakkal lehet összefutni. Schult által említett 40 nő (nem nevezhető fene nagy mintavételnek) kétharmada hosszú távú kapcsolatban gondolkodott, míg az egyharmada nem pontosan tudta, hogy tulajdonképpen, mint is akar. Nevezzük ezt egy 60 éves sas fióka szárnybontogatásának? Ashley Madisont kérdezve kiderült, hogy a bejelentkezők nagy része, tulajdonképpen a házasságuk felbontásán gondolkodik. Nem meglepő, ritka az a nő, amely úgy lép ki egy kapcsolatból, hogy utána vákuum veszi körül, kell neki valamifajta kapaszkodó. Az minden esetre tényként kezelhető, hogy a hűtlenség kiderülése a nők számára nagyobb trauma a férfiakénál. És persze sokkal több nőnek bocsátják meg a házasságtörést, mint férfinek. A nemek közötti különbség ebben a tekintetben is határozottan kimutatható. Ami pedig a számokat illeti, hát bizony meglepőek. Úgy tűnik, fontos kérdésben az érzelmek helyett az értelem dönt. Házastársak válásának mindössze 17 százalékban ok, valamelyik fél hűtlensége. Ashley Madison szájt statisztikája szerint, a nős férfiak 54 százaléka, míg a férjezett nők 70 százaléka nincs tisztában társának hűtlenségével. És mi jó van ebből a nőknek? A házasságok szétrombolásával vádolt cég vezetője tiltakozott a feltételezés ellen. Szerinte társadalmilag kifejezetten hasznos szolgáltatást nyújtanak, mert lehetőséget biztosítanak a nők számára, hogy lábujjukat bedugják a medence vizébe, mielőtt beugranának a medencébe. Ebből persze nem derül ki, hogy a hűtlenség jót tesz-e a nőknek, de az igen, hogy az Interneten elég sok szélhámosság található. Ezt különben eddig is tudtuk.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Mivel nézetemnek hangot is merészeltem adni, egyszerre heten estek a torkomnak, és a „szakbarbár” volt a legenyhébb jelző, amit a pofámba vágtak. Hát kérem, én tiltakozom. 10 és 20 éves korom között végigszenvedtem az összes Shakespeare drámát, és az Operaházban valamint az Erkel színházban előadott operát. Ezzel az istennek megadtam, ami az istené, és utána jött a császár, hogy ő is megkaphassa a jussát. Kiderült, nem a bunkóságra predesztináltságomról van szó, sajnos William bácsi már a múlté. A ma emberét nem lehet négy órán keresztül, megállás nélkül, folyamatosan bombázni azzal, hogy 3 lány milyen szar az apjához. Bármelyik kortárs barátom ezt 3 perc alatt el tudja mesélni saját, megtörtént tapasztalatát idézve. A múlt szele járja át az operákat is, ahol – az én megítélésem szerint – néhány örökzöld, értékes dalt a véget nem érő nyávogás köt össze. Ki tud ma 3 órát türelmesen ülni a seggén egy kellemes szextet meghallgatásáért? Ezzel szemben Molnár Ferenc és G. B. Shaw színdarabjait annyira élveztem, hogy az összekuporgatott 60 filléremért megvett jegyemmel hetente ültem föl a Nemzeti Színház kakaslelátójára a Blaha Lujza téren (persze akkor még nem volt tér, az csak a színház lebontása után lett). A színpadot a két térdem között láttam, és csak 14 éves füleimnek köszönhettem, hogy értettem a szöveget, ami 40 méter magasban csak suttogásnak hangzott.

Molnár és Shaw tudták hogyan kell színdarabot írni. Nem értem, hogy miért nem játsszák őket éjjel-nappal. Évával ma is járunk színházba, de átlagosan minden második darabnál eljövünk a szünetben és azt kérdezzük egymástól, hogy lehet ekkora szart írni (lefordítani, rendezni és eljátszani)? Aztán – mert hogy más nem jut eszünkbe – egyetlen egy következtetés marad, kimentünk a divatból. Ebbe bele is nyugodnék, de miért? Amit Shaw és Molnár Ferenc közel 100 éve írt, az örök érvényű, ma is aktuális, mert a konfliktus helyzetek, és azok megoldása az örök emberi tulajdonságokra épül, az pedig nem divat kérdése. A két kedvenc szerzőm zsenialitásához pedig nem fér kétség. Show 1883-ban írta negyedik regényét a „Trefusis úr”-t, eredeti címén „An Unsocial Socialist”, amiben rámutatott a „szocialista embertípus” kitalált klisé tarthatatlanságára, harmincnégy évvel az Októberi Szocialista Forradalom előtt, ami éppen, hogy ezt akarta létrehozni jó 70 éven át. Kell-e ennél bölcsebb előrelátás.

Nem akarlak benneteket untatni a két szerző darabjainak a felsorolásával és azok méltatásával, elég ha nyugtázzátok felismerésem, kimentem a divatból, és csak egyetlen egy kérdés marad megválaszolatlan: Én élveztem-e jobban Warrenné mesterségét, vagy egy valóság show közönsége a bekamerázott retyót, ahol jókat lehet fingani. Persze a valóság showk mintha befuccsoltak volna ami lehet, hogy csak a véletlen játéka (ekkora  befolyásom azért nincs 😀 ) vagy annak a ténynek az észlelése, hogy még mindig nem vagyunk a béke seggénél, akad még lehetőség a lejjebb csúszásra.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a Főváros levegőjében jóval több lett a szálló por a megengedettnél. Valamit tenni kell. Ilyenkor a megoldás világszerte a gépkocsiforgalom korlátozása. A legtöbb helyen a rendszámtábla szerint szelektálnak. Egyik nap a páros, másik nap a páratlan számok mehetnek be a forgalomba. Ez a szelektálás majdnem igazságos. Ugyanis, akinek két kocsija van, páros és páratlan rendszámmal, az minden nap tud autózni, akinek csak egy kocsija van, az csak minden második nap kocsikázik.Tarlós ennél ügyesebben szelektálja ki a szegényeket. Csak azokat a kocsikat zárja ki a forgalomból, akik nem tudják 3-5 évente cserélni a járgányukat. Az öreg kocsik tulajdonosai nyilvánvalóan szegények, az ő visszafogásukkal biztosítják a gazdagok tovább furikázását.

Buták, mint a segg, de az ilyen Tarlós félék basáskodni azt tudnak. Bejelentették, hogy ha nem javulnak a légköri viszonyok, akkor a városban 50 helyett csak 30-al lehet majd közlekedni. Vagyis mindenki kétszer tovább fog autózni, mint különben autózna. Kétszer több idő alatt természetesen kétszer több szennyező anyagot fog kipufogni. Ugyanis a motorok fordulatszáma nem fog változni, mindenki a harmadik sebességfokozatban fogja tartani a motorját. És ezek a lángeszek irányítják életünket. 🙁

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

A lényeg, hogy a játékos pár „kap” 50 darab egy millió forintos köteget. Az első manipuláció, hogy a kötegek 2000 Ft. címletű bankjegyekből állnak, vagyis 500 db = egy köteg. Így egy köteg valóban vaskos, nehezen kezelhető, ami nem utolsó szempont a TV2 részéről. Ugyanis ezeket a túlméretezett kötegeket kell igen gyorsan ide-oda pakolni.

A játékvezető fennhangon közli, hogy ez a tietek, ő meg feltesz nekik 8 kérdést. Valójában ez az 50 millió az övéké lehetne, ha 8 kérdésre tudnának helyesen válaszolni. Óriási különbség, ugyanis nem tudnak.

A feltett kérdésekre 3-4 válasz lehetőség van, amelyek meg kell „játszani”, mint a lóversenyen a lovakat. Ami pénzt a 50 millióból rossz válaszra tesznek, az látványosan eltűnik. Persze a bizonytalan játékos arra gondol, hogy több választ is meg kell nevezni, mert valamelyik csak bejön. Be hát, de a rossz válasz viszi a pénzt.

Mi tehát a játékvezető feladata? Látszólag drukkol a játékosoknak, de valójában iparkodik zavart kelteni, a gondolataikat megzavarni, a hátralévő másodpercek bekiabálásával meggátolni a gondolkodást, elterelni a figyelmet.

Másik trükkel lehet szembesülni magukkal a kérdéseknél. Az első kérdés általában könnyen megválaszolható annak, aki a magyar kultúrában nőtt fel. Mit ás az másnak, amibe maga esik bele? Gödröt? Vermet? Árkot? Kutat? Ettől felcsillan a játékosok szeme. Oh, hát menni fog ez!

A második kérdés már mérsékeltebb, de még járható. Ha nem aprózódik az összeg, akkor jönnek a megfejthetetlen kérdések. Előkaparnak 3 darab 1934-ben született színészt, már egyik se él, és az a kérdés, melyik született legelőbb. Ez a kérdés nem általános műveltségű, nem szakmába vágó. Nincs ember a földön, aki tudja.

A legtöbb játékosnak menet közben elfogy az 50 milliója, amire a játékvezető őrült mértékben sajnálkozik, miközben ezért kapja a prémiumot.  Aztán van, akinek a végére marad egy, esetleg két köteg. A legjobb esetben 8 köteg. De ez utóbbihoz kurva nagy szerencse kell.

Végeredményben a lényeg, hogy a néző jól érezze magát a játékosok kárára. Rossz nézni a szerencsétlen embereket, akik meggazdagodási lehetőséget látnak a jelentkezésben, de legalább egy-két hétköznapi vágy, például egy tengerparti nyaralás, beteljesülésének valószínűségét. Rossz nézni, amikor a süllyesztőbe lezuhan 10-16 millió a sóvárgó játékos orra előtt. Végeredményben a milliós fizetést élvező műsorvezető gúnyt űz a magyar nincstelenségből, csak nem mindenki veszi észre.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Most már sikerült saját magamat is felcsigázni. Holnap fel is adom a rendelést a könyvre. Fogok én várni, amíg lefordítják magyarra. Lehet, hogy soha a büdös életben. Tényleg, annak idején (1958) olvastam Alfred Kinsley-t a szexológia „atyját”, aki az 1940-es és 50-es években 7985 embert kérdezett ki szexuális szokásairól, amiből aztán megszületett a híres Kinsley jelentés (egy irgalmatlan hosszú címmel. Ide is írom: Sexual Behaviour in the Human Male (1948) és Sexual Behaviour in the Human Female. Akkora sikere volt a két könyvnek, hogy az egyetemi könyvtárban elő kellett rá jegyezni, és hónapokat kellet várni a kikölcsönzésre. Később a 60-as években Master és Johnson (egyik férfi, másik nő) állított fel egy szexlabort, ahol az orgazmust tanulmányozták. De ezeknek a nagyágyúknak eszébe se jutott feltenni a szóban forgó kérdést, mert az ok annyira természetesnek tűnt. Hát azért mert jó. Aztán most, hogy megszületett a válasz, a szexológusok állítják, hogy az egybegyűjtött eredményről természetesen tudtak, és a megkérdezettből már ömlik is a szó: előléptetésért, pénzért, drogért, bosszúból, egy férfi megszerzéséért, hogy valaki szarul érezze magát. A nők a szexet egy kapcsolat bármely szakaszában felhasználhatják saját céljukra: a férfi becsalogatására a kapcsolatba, a kapcsolatba tartásra, egy másik kapcsolatból való kilépésére, saját kapcsolatából való kilépésre, féltékennyé tételére.

A könyv írója állítja (és ne feledd, hogy az illető nő), hogy sose hitte volna hányféle indokot fog találni, az altruistától a kifejezetten bűnösig. Mi az, hogy bűnös indíték? Nemi betegség szándékos átadása. Hoppá! Már rég nincsenek illúzióim, de kezdenek kételyeim támadni. Tényleg el akarom én ezt a könyvet olvasni. Kell nekem, hogy a múlt kredencéből kiessen egy-két csontváz? De most márt mindegy, a kredenc ajtó kinyílt. De várjunk egy kicsit. Hogy lehet az, hogy Antonio Banderas és George Clooney láttán sok millió nő lázba jön? Most lép színre a társkutató, evolúciós pszichológus, David Buss. A nőket nyilvánvalóan motiválja a „genetikai előny” és az „anyagi előny”. A genetikai előny biztosítja az egészséges utódot, az anyagi előny pedig ennek az utódnak a biztos felnevelését. Jaj, de szép. David Buss most biztos kap egy hatalmas jó pontot a nőktől. Az örök nőt kizárólag az utód, na persze a közös utód, jóléte motiválja. Tapsoljuk meg a bácsit!

De Buss nem hagyja magát. „Amikor egy nő szexuális vonzalmat érez egy férfi iránt, nem igazán tudja, hogy annak micsoda pazar génjei vannak, és a kellemesnek tűnő illata mögött a genetikai kompatibilitás húzódik meg.” Na, jó, tehát nem tudja? De én kitalálom. A jóképű pasira azért buknak a nők, mert genetikailag oké. A kis nyiszlett pasira pedig azért, mert a bankszámla alapján, lesz miből felnevelni a gyerekeit. Közönséges lennék, és nem elég tudományos. Lehet, de most már egészen belejöttem. Szerintem a nők valójában a középutat választják. Banderas-félék megcsalják, mert a férfiak genetikailag kódolt elképzelése a szexről egészen más. Annyi egészséges nőt akarnak teherbe ejteni, amennyit csak tudnak, én legalább is szerettem volna. Na, ez hogy tetszik? A nyiszlett pasi viszont nem lesz hűtlen. Nem rossz kilátás, viszont nyiszlett utódai lesznek, akiket könnyű lesz felnevelni, mert lesz rá pénz. Szerintem ezt az evolúciós pszichológust le kellene lőni.

Nem egyezhetünk meg abban, hogy mind a két nem legfőképpen azért szexel, mert ott lebeg a cél azt orruk előtt, amit úgy hívnak, hogy ORGAZMUS. A könyv szerzője a végén be is vallja „Kutatásunk során meghallgatott nők legnagyobb része azt állította, hogy a szeretkezésének elsődleges célja az élvezet.” Akkor mégse dől össze a világ, megy minden előre a maga módján. Pláne, hogy megtudom a WHO-nak (World Health Organisation) van egy női orgazmussal foglalkozó bizottsága; A G-pontot egy Gräfenberg nevű orvosról nevezték el (csak a Gräfenberg-pont túl hosszú lenne, és a keresgélése közben kinek lenne rá ideje kimondani); Az orgazmusra 26 definíció létezik. Ja, kérem, az ember holtig tanul.

Tehát a második legfontosabb ok a szexre, nem más, mint szerelem. „Romantikus szerelem”, az ám! Mert szerelem nélkül szörnyű dolgok történhetnek. Kleopátra megmérgezte magát egy kígyóval, Ophélia (tudod, akit evett a fene a dán királyfi után) beleőrült és megfulladt. A nők tömegesen állítják, hogy közösüléssel fejezik ki a szerelmüket, azzal iparkodnak szerelmet kapni és megtartani. Ha most azt mondod nekem, hogy savanyú a szőlő, akkor kitiltalak a blogomról. És nem fogod tudni tovább olvasni, hogy ezek szerint a szerelem a nők részére nem más, mint egy biztosítási kötvény. Remélem, egyetértesz! A szereleme egy hosszú távú biztosíték arra, hogy a pasi egy helyben marad. A nők hiába élnek a XXI. században, ösztöneik még mindig a barlanglakásba húzza őket vissza. A kutatási eredmények bizonyítják, hogy a női agy szerelmi állapotban hormonokat, például a dopamint állít elő. Ja, így könnyű. Most ugrott be miért találkoztam egész életem alatt olyan nőkkel, akik állandóan szerelmesek akartak lenni. Dopamin, ez a megoldás kulcsa. Bizonyíték? Akad. Meston és Buss állítják, hogy a megkérdezett orosz nők 73 %-a, a japán nők 63 %-a volt a szerelemnek nevezett állapotban. Hogy a magyar nők hány százaléka szerelmes, arra nincs adat, pedig ez tényleg érdekelt volna. Viszont az megtudható, hogy a férfiak egy kicsit le vannak maradva. Az orosz férfiaknak csak 61 %-a, míg a japán férfiaknak mindössze 41 %-a szerelmes. Én a vén róka azonnal kitalálom, hogy ezek szerint az orosz nők 12 %-a, a japán nőknek pedig 22 %-a csak az idejét vesztegeti, illetve ámítja önmagát.

Közben ez az evolúciós pszichológus állandóan beleköp a levesbe. Előáll például azzal, hogy a nők a szex-szel „felügyelik a pasit” vagyis vigyáznak rá, nehogy megszökjön. Vagyis a nő a partnerével olyan gyakran coitál, amilyen gyakran a partner arra képes. Kitűnő technika annak megakadályozására, hogy félre lépjen. Már éppen rá akartam pirítani erre az evolúciós pasira, hogy ha a coitus célja a gyereknemzés, akkor mi a fenének kell olyan gyakran csinálni. Ezek szerint a nő egy nyomorult smasszer, aki ilyen aljas fegyelmezéssel éri el a célját. Még hogy a férfi soviniszta disznó beszél belőlem? Akkor idézek a könyvből: „Általában csak elterülök alatta és arra gondolok, hogy mit kellene másnap vásárolni. Időnként hörgök egyet, hogy keltsek egy kis látszatot, aztán a végén a pasimmal közlöm, milyen klassz volt. Végül is ez egy harmonikus házasság.”

A nők tehát gondolkodnak, úgy tűnik, még a szőke nők is. Középiskolában a csajok egymás után veszítik el a szüzességüket. Ki kíváncsiságból, ki pedig begyakorlás végett, mire jön az igazi, nem akar csetleni-botlani, a végén még visszamegy a parti. De ezt már nem a könyv szerzője írja, hanem a könyvet bemutató Tanya Gold, aki azt is elárulja, hogy a mű meglehetősen terjedelmes. És csak erről szól? Á, dehogy, sor kerül a férfi nemi szervre is. Masters & Johnson (1966) több mint 300 ernyedt péniszt nevezett ki vizsgálatuk tárgyának. A leghosszabb 14 cm volt, míg a legrövidebb 5,7 cm. Én ezzel vitába szállnék, mert szerintem az ernyedt állapotot mérni balgaság. Ismereteim szerint az „ernyedt állapot” hideg vízben átmehet mínuszba is. Péniszek összemérésére csak a teljes merevedés alkalmas, de hát Tanya is, és Cindy is nők, valószínűleg okos nők, de mégiscsak nők, és így pénisszel nem rendelkeznek, nem volt mit megfigyelniük. Amiket láttak, nos, azok egészen biztos valamilyen fokon merevek voltak, egy igazán ernyedt pénisz kívül esett látókörükből, de aztán Tanya nem fejtegeti tovább, mi következik az ernyedtségből, viszont a nőkről még sok érdekes dologra derül fény.

Mondjuk az se kutya, hogy a nők elég gyakran közösülnek szánalomból. Ennek megismerésétől nem bújik elő a nemi étvágyam. De ez se sokkal jobb: „Állatian elfáradtam, de a pasimra rájött, egye-fene, nem halok bele.” számol be az egyik megkérdezett. Na és, ez hogy tetszik? „A nők lefekszenek olyasmik megszerzéséért, amit igazán akarnak, drog, retikül, állás, jobb beosztás.” Ez még férjek esetében is igaz. Dug a férjével, hogy lenyírja a füvet, vagy elvigye a szemetet vagy, hogy elvigye szórakozni. Az összes megkérdezett nő 9 %-a effektív hasznot akar húzni a dugásból. Azt kijelenteni, hogy minden nő egy kurva, nyilvánvaló túlzás, de a 9 százalékukra effektív igaz.

Na, ez a legszebb! A nők egy része a szexet gyógyszer helyett szedi. Van, akinek megszűnik tőle a migrénje (Hozzátegyem? Van, aki a migrénjére hivatkozva nem áll kötélnek.) Olyan is akad, aki így hozza tudtára a pasijának, hogy tovább nem tart rá igényt, konkrétan azzal, hogy mással dug. Van, aki szeretkezik, mert érezni akarja, hogy kell valakinek….. és hol van még a kétszázharminchetedik!  😀

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Atomháború vagy lesz, vagy nem lesz. Az Isten tudja. Minden esetre az összes oldalon van néhány (ezer) szakember, akik ellene vannak, mert nincs arra semmi biztosíték, hogy az emberiség, vagy akár csak a kezdeményezők túl tudják élni.

Ha lesz atomháború, nem lehet tudni, hogy gondosan kiválogatott töltetek, gondosan meghatározott magasságban fognak-e robbanni, vagy mindent bele. Az eredmény nem mindegy, de bármelyik is következik be, az egyéni kezdeti túlélésnek számtalan tényezője van, amelyek közül a legbiztosabb a szerencse. A szerencsére nem lehet felkészülni. Aki túléli az abban a kitüntetésben fog részesülni, hogy megismerkedhet az emberi természet legaljasabbra süllyedésével. Általános öldöklés várható. A Jövőnk-féle felkészüléssel egy kellően felfegyverzett csoportnak nagyon jó esélye van a túlélés meghosszabbítására addig, amíg a tartalékok kitartanak. Ezt követve ők is egymás torkának fognak esni.

Egészen más a helyzet a klíma katasztrófával. Ez ugyanis 100 százalékos valószínűséggel be fog következni (nem vagy-vagy). Éppen ezért én inkább erre koncentrálnék. A klíma gebasz bekövetkezése kétfelé választható: abrupt, azaz Mc Pherson-féle hirtelen, vagyis 10 éven belül. Illetve megtartva az eddigi tempót, esetleg némi gyorsulással. Nézzük ez utóbbit.

A sokrétű életkörülmények fokozatos romlása a Nyugati világon kívül fokozatos elhalálozásokat fog okozni élelmiszerhiány, vízhiány, illetve különböző betegségek elterjedése, és általános pénzhiány miatt, mert folyamatos drágulás várható. Ebben az esetben (is) lesznek klíma küldtek, de ezeknek száma még kezelhető lesz, ha egy ország kellően felkészül rá, és a határ mentén nem lacafacázik, hanem odalő. Nem kell aggódni, előbb vagy utóbb felnövünk hozzá. A baj akkor fog elkezdődni, amikor egy ország saját határain belül nem tudja már kezelni a problémákat. Például a nyári áramigényt (légkondicionálók miatt) már nem lehet kielégíteni. A belföldi élelmiszer termelés már nem elég a lakosság ellátására. Illetve a környező országok úgy akarják megoldani saját problémájukat, hogy letámadnak minket, mert ők a bukásban előttünk járnak. Ebben az esetben belügyi intézkedésekkel fogják megkísérelni a befolyást, hogy kik haljanak meg előbb. Az így halálra ítéltek hamarosan lázadásba mennek át, ami tökéletes anarchiába fog torkolni. Innentől kezdve marad a kihalás.

A gyors bekövetkezésnél a tartalékok és a felkészülés a kezdeti időben nagyobb védelmet nyújt, de hatalmas tömegek fognak elindulni Európa felé, akiknek a sikeres bejutás az (pillanatnyi) életet jelenti. Elképzelhetően, lesznek fanatikusak, mert nekik már minden mindegy. Ezeknek a leállítása létfontosságú. Ha be tudnak törni, akkor nekünk annyi. Ha meg tudjuk akadályozni a folyamatos betörésüket, akkor kapunk egy lélegzetnyi időt és a dolgok úgy folytatódnak, mint a lassú változásnál.

Miért nem szerveződünk meg a klímaváltozás ellen? Azért, mert minden szereplő úgy fogja gondolni, hogy megszerveződés helyett inkább arra kell összpontosítani, hogy a csökkenő erőforrásokból neki még jusson mások kárára. Tehát úgy felemelik az elektromos energia árát, hogy kevesebben (a gazdagok) tudják bekapcsolni a klimatizálót. Úgy felemelik az élelmiszer árakat, hogy azt nyugdíjból ne lehessen megvenni. Tehát megszerveződés helyett beindul a vagyon alapú túlélés. Mire ennek lehetősége beszűkül a megszerveződés lehetősége elúszik. Ha egy-egy kisebb közösség sikeresen megszervezi magát, azt a többség le fogja rohanni. Egy-egy kiképzett ló nem fog tudni ekét húzni, vagy szivattyút járatni, mert mások számára megehető élelmet fog jelenteni.

Valahova be kell még iktatni az időjárás egyre szélsőségesebb mivoltából adódó természeti katasztrófákat. Felhőszakadásokkal, szélvészekkel, földcsuszamlásokkal a központi hatalom nem fog foglalkozni. Akit menet közben elkap az ár annak annyi.

További részleteket majd a hozzászólásban fogok közzétenni, mert egészen biztos vagyok abban, hogy ezer dologba bele fogtok kötni.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Since you’re here…

…we have a small favour to ask. More people are reading the Guardian than ever but far fewer are paying for it. And advertising revenues across the media are falling fast. So you can see why we need to ask for your help. The Guardian’s independent, investigative journalism takes a lot of time, money and hard work to produce. But we do it because we believe our perspective matters – because it might well be your perspective, too. If everyone who reads our reporting, who likes it, helps to pay for it, our future would be much more secure.

Ezt lefordítok azoknak, akik nem értik:

Mivel éppen itt tartasz az olvasásban…

…. Szeretnénk kérni egy kis szívességet. Többen olvassák a Guardiant mint bármikor, de sokkal kevesebben fizetnek érte. Miközben a hirdetésekért egyre kevesebbet fizetnek. Láthatod, miért van szükségünk arra, hogy kérjük a segítséged. A Guardian független, oknyomozó újság, ami sok időt, pénzt és kemény munkát vesz igénybe. De mi ezt örömmel tesszük, mert hiszünk abban, hogy nézetünkre szükség van, mert megegyezhet a te nézeteddel. Ha bárki, aki elolvassa a jelentéseinket, tetszik neki és fizetne érte, akkor a jövőnk sokkal biztonságosabb lenne.

Most tedd meg a kedvemért, hogy a Guardian helyébe olvasd be „Tibor bá’ blogját”. Aztán gondolkozz el rajta. – Köszönöm (hozzászólásokat örömmel fogadom).

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

The years 2014 and 2015 reached new records in the global temperature, and 2016 has done so again. Some don’t like this because it doesn’t fit their political message, so they try to spread doubt about the observational records of global surface temperatures. A favorite target are the adjustments that occur as these observational records are gradually being vetted and improved by adding new data and eliminating artifacts that arise e.g. from changing measurement practices or the urban heat island effect. More about this is explained in this blog article by Victor Venema from Bonn University, a leading expert on homogenization of climate data. And of course the new paper by Hausfather et al, that made quite a bit of news recently, documents how meticulously scientists work to eliminate bias in sea surface temperature data, in this case arising from a changing proportion of ship versus buoy observations……….

Ebből most lefordítok néhány mondatot, hogy az angolul nem tudok is értsék, miről van szó:

Konspirációs elmélet a NASA adataival kapcsolatban, és a hideg Nap

Amikor a klíma szkeptikusok bajban vannak, mert a mérések nem támasztják alá állításaikat, néhányan közülük előhúzza az utolsó érvet: csalnak az adatokkal.

2014 és 2015 években új rekordok születtek a globális hőmérséklet terén. 2016-ban ez megismétlődött. Vannak, akiknek ez nem tetszik, mert nem húzza alá elképzeléseiket. Mit tesznek tehát? A globális földfelszín mérések eredményeit próbálják kétségbe vonni és terjeszteni kétségeiket. Kedvenc témájuk az előforduló javítások, amikre akkor kerül sor, amikor a feljegyzett adatokat átvizsgálják és elvégzik a szükséges korrekciókat, és megszüntetik az ideiglenes értékeket, amik a méréstechnika fejlődéséből, vagy városi hő szigetek figyelembevételével történik.

Tibor bá’: Bizonyára emlékeztek, hogy Mszilárd folyamatosan azzal állt elő, hogy a NASA csal az adatokkal. Ennek bizonyítására előbányászott régi és új táblázatokat, és bemutatta, hogy bizonyos adatok valóban meg lettek változtatva. Ez a „bizonyíték” többeket megtévesztett, aminek adtak is hangot. Mszilárd nem volt egy elszigetelt eset, ezért született meg ez a poszt. Akit érdekel, és tud angolul, olvassa el az egészet. Számomra elég annyi, hogy a NASA nem tagadja egyes korábbi adatok javítását, aminek szükségszerűségét megindokolta.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Ezzel párhuzamosan Éva édesanyja tavaly hunyt el 89 éves korában. Volt neki egy bankszámlája, de még fél év után se szabadult fel, mert az örökösödési tárgyalást fél évvel később tartották meg, és valami adminisztrációs hiba miatt a bankban lévő pénze kimaradt az elszámolásból. Nem lehet tudni, hogy az összeg mekkora, de egészen biztos a 80.000 márkának még a nyomába se ér, de nem ez a lényeg. A pénz már több mint fél évre beragadt a bankba.

Az elinflált 100 $ történetét anyám évente elmesélte, de engem nem hatott meg. Húgom 1955-ben lett 18 éves, akkor vált lehetségessé a félegyházi ház eladása, amit ketten örököltünk anyám halála után. A 40.000 Ft vételárat apám nagylelkűen megharmadolta, így 13.000 forint ütötte a markomat, amiből egyből csináltattam magamnak egy pár cipőt és egy új nadrágot. A többit betettem egy takarékbetétkönyvbe a 114-es postánál, a Széll Kálmán tér szomszédságában. Amikor elkezdődött az 56-os esemény, rohantam a pénzemet kivenni, de nem adták oda, már nem tudom mi volt az indok. Szóval a pénzem nélkül disszidáltam, de megkaptam visszajövetelem után, hogy sokkal kevesebbet ért, az a dolog velejárója volt. Én azóta nem tartok pénzt bankban.

Tudom 60 év alatt rengeteg kamattól estem el, de végig nyugodt voltam, a vagyonvesztés nem lebegett a fejem felett. Mások, a többség másképp gondolja, egy kis izgalom, de tőkegyarapodás. Persze időközben voltak 30-40 százalékos kamatokat ígérgetők, amik egytől-egyig a tőke eltűnésével járt, viszont valóban vannak biztonságosabb portfóliók is, de már nem sokáig. Íme, egy pénteki hír: „Jelentős változásokra készülhetnek a befektetők, ha életbe lép a bázeli javaslat – 2017. január 13.

A bázeli Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) egy 14 oldalas javaslatcsomagot tett közzé az alapkezelői szektorra vonatkozóan. A javaslat értelmében a pénzügyi felügyeleti hatóságok akár kötelezhetik is az alapkezelőket arra, hogy ne adják oda azonnal a befektetők pénzét – írja a Financial Times.”

Mit jelent ez a gyakorlatban? A Kormányt tulajdonképpen felkérték Brüsszelben, hogy hozzon egy olyan törvényt, aminek értelmében a betétes a pénzét nem kaphatja azonnal meg, csak mondjuk 6 hónappal később, amennyiben ezt a pénzügyi helyzet szükségessé tesz. Tehát berakod a pénzed, és amikor nagyon kell(ene), mert az „események” ezt szükségessé tennék, a betétgyűjtő alapkezelő a törvényre hivatkozva nem adja ki a pénzed. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a meghozandó törvényt nem fogják nagydobra verni. Tudod… a törvény nem ismerése nem mentesít.