Az egyre szélsőségesebb időjárás és a globális felmelegedés közötti összefüggés TÉNY!
Magyarországon az időjárási szélsőségek nem annyira nyilvánvalóak, mint a Föld más pontjain. Például február elején Washingtont elborította a hó, a közlekedés – és vele az élet – megállt. Ekkor a globális felmelegedés ellenzői gúnyos megjegyzésekkel álltak elő. Szerintük a globális felmelegedés és a februári 80 centis hó ütik egymást. Még az se zavarta őket, hogy a téli olimpiai játékoknak helyet adó Vancouverben januári meleg rekordot döntöttek, három fokkal volt melegebb, mint bármikor a múltban. De hiába, a klíma szkeptikusok szerint a fantasztikus havazás megölte a globális felmelegedést. A klímakutatók kétségbeesetten próbálták hallatni hangjukat, igen, a globális felmelegedés és a szélsőséges havazás nagyon is összhangban áll egymással. Globálisan a 2010 számtalan melegrekordot eredményezett.
Aztán fordult a kocka. Az USA területén szokatlan erősségű tornádók söpörtek végig, és a klíma szkeptikusoknak kellett (volna) megmagyarázni mi lehet az oka, ha nem a globális felmelegedés. A valóság pedig az, hogy klimatológus körökben egyetértés van a felmelegedés gyorsulásában. Sajnálatos módon a 6-8 évvel ezelőtti előrejelzések rendre túlzottan optimisták voltak. Az Északi-sark jegének olvadása újabb rekordértékű (lásd az alábbi grafikont). Tegyük hozzá, hogy a Föld nem egyenletesen melegszik. A sarkokon sokkal nagyobb mértékben, mint az egyenlítő mentén.
Globális felmelegedés nélkül a múlt évi orosz hőhullám előfordulási valószínűsége – orosz meteorológusok szerint – 1:15.000-hez. Azaz 15.000 évente egyszer várható az előfordulása, ami matematika nélkül azt jelenti, hogy soha. érdekes az egyes kormányok hozzáállása. Az USA nem fogadja el az ember okozta klímaváltozást. India kormánya elhatározta egy 4000 kilométeres kerítés megépítését ,a bangladesi oldalon, hogy az emelkedő tengerszínt által ellepett Bangladesből érkező menekülteket kívül tartsa. Tényleg, felmerül az emberben a kérdés, mennyi bizonyíték kell még, hogy a globális klímaváltozás elfogadható legyen az érdekelt tőkések számára is? A válasz elhanyagolható, mert biztosra vehető, hogy a szélsőségek egyre szélsőségesebbek lesznek. IGEN, nagyobb és hosszabban tartó szárazságok, áradások, föld csuszamlások, erdőtüzek, tornádók, hurrikánok.
2011 január 10, felhőszakadás Ausztráliában
http://www.youtube.com/swf/l.swf?video_id=kYUpkPTcqPY
Csodák természetesen nincsenek. A globális felmelegedés azt jelenti, hogy a rendszerben több energia van. Több energia pedig több párát jelent az atmoszférában, ami nagyobb esőzésekben és havazásokban nyilvánul meg. Ez ilyen egyszerű. De a több energia melegebb időjárást is jelent, amivel együtt jár a szárazság, ez pedig erdőtüzekkel jár. Helyben vagyunk. Nagyobb felmelegedés egyenlő még több energia, ami fokozottabb szélsőségeket szül. Már csak az a kérdés, hogy állja ezt az emberiség? Becslések szerint 1 °C melegedés 10 % mezőgazdasági terméscsökkenést jelent. 3-4 fok és a fél emberiségnek nem jut gabonaféle. Tömeges éhínség. Nem biztos, hogy kipusztulunk, de nyomorúságos évszázad előtt állunk, az biztos.
De addig is akad még kellemetlenség a kosárban. Mérések szerint 1970 óta a hurrikánokban lévő energia 40 év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt, mind a csendes-óceán északi részében, mind pedig az Atlanti-óceánban. Gyakoriságuk pedig 57 százalékkal nagyobb. Ez természetesen minket nem érint, de kiértékelésre nagyon jó. Különben most az egyszer előnyös, hogy Árpádék nem mentek tovább nyugatra. A Kárpát-medence elég messze van az Atlanti-óceántól, ahonnan a viharos frontok érkeznek, mire hozzánk érnek már „csak” egy kis Szentistván napi szélviharra telik. De azért a szokatlan esőzések nem ússzuk meg. Mindent összevetve minket eddig még kevésbé sújtott a globális felmelegedés, mint a világ más tájain élő népeket, és ez várhatóan a jövőben is így lesz. Ezzel azért fejezem be a posztot, hogy bizonyítsam, nem vagyok Almageddonra váró. 😀