(513) Tibor bá’ online – A honfoglaló mozgalom lecsengése

öA meghirdetett honfoglalásra összesen 18-an jelentkeztek. Hogy kit mi motivált azt nehéz megmondani, minden esetre a 18 főnek 18 féle elképzelése lehetett, de ez így természetes. Mire helyszíni szemlére került a sor már csak 14-en jelezték, hogy jönnek. Az indulás előtt ez 10 főre csökkent, és a végén tegnap reggel 6 honfoglalóval és két gépkocsival nekivágtam a Budapesttől kb. 130 km-re lévő, nagyalföldi tanya látogatásába. A tanyában az alapító atya, Seregi Balázs fogadott három vendéglakóval, két férfivel és egy hölggyel + két apró gyermek, 1 puli kutya, egy ugráló kecske és egy tagban lévő, 11 hektár, 20 arany koronás föld.

k

Kötetlenül ismerkednek a leendő szomszédok

Tessék-tessék, be lehet szállni, egy hektár 800.000 forint és mindenki ott és úgy építi fel a házát, ahogy tudja. Aztán majd valahogy művelhetjük a földet közösen, vagy ki-ki alapon, minden megbeszélés tárgyát képezheti. Ekkor döbbentem rá, milyen kényes a kérdés. A túl sok megkötés pont annyira rossz, mint a túl sok szabadság. Ez utóbbi anarchiához, az előző diktatúrához vezet. A helyes egyensúly megtalálása nem könnyű feladat, ami természetesen Balázs vállát nyomja, aki különben biotermeléssel kísérletezik az „átmeneti” időre. A hagyományos mezőgazdasági termelés ugyanis jelenleg nem versenyképes a nagyüzemi gazdálkodással. Az állattartás is most indul be, amiről egy vemhes koca tanúskodhat. Gyümölcsfa telepítés is szerepel a tervekben, sőt – némi álmodozási szinten – még halastó is. Balázs különben nagyon rugalmas, roppant szimpatikus, lelkes, körültekintő, intelligens és az első „kapavágásokat” már megtette a leendő „honfoglalók” helyett. Már is vannak tapasztalatai. Szerintem ez egy hatalmas alkalom azoknak, akik a kitelepülést komolyan gondolják. Az is fontos, hogy nem kell azonnal kitelepülni.

Sok-sok aprólékos elképzelés létezik szakajtó számra. Így szép az élet, ha lehet tervezni. Terveknél több csak a tanulnivaló lehet. Nem vagyok  ellendrukker, de ezen a tanyán (ami egy tanya konglomerátum kezdete lehet) nem csak áram, Internet, víz, de még vezetékes gáz kis van, és ugye, amikor színre lép az Armageddon ezek mind nem lesznek. Balázs még életében nem vágott le csirkét, nem dagasztott kenyeret, nem élezett kaszát és nem csinált még sok száz fontos dolgot. Szóval nem vagyok ellendrukker, de ez még egy  nagyon nyitott, de szerintem roppant izgalmas új világ (lesz).

k

A tárgyallási szünetben pihenő a Tiszaparton

Volt sok eszmecsere, nézet ismertetés és titkos ábrándozás, de ezt senki nem fogja bevallani. Mégis, a legfontosabb – sőt az egyedül nagyon fontos az „emberi tényező”. A meghívók és a meghívottak fokozatosan kezdenek rádöbbenni mennyire fontos megválogatni, hogy egy turbulens világban ki lesz a közvetlen szomszédod a következő 50 évben, miben és hogyan számíthatsz reá, ha a szükség úgy hozza, mihez ért, milyen a természete. Tehát kedves honfoglalók! Értekezzetek egymással, ismerkedjetek össze, ismerjétek meg egymást, jöjjetek össze, a személyes ismertetet semmi se pótolja. Higgyétek el nekem, a főkérdés nem az, hogy hol és hogyan, hanem, hogy kikkel.

Folytassátok a vitát itt, a hozzászólások igénybevételével.   

Éljetek a lehetőségekkel!

174 gondolat erről: „(513) Tibor bá’ online – A honfoglaló mozgalom lecsengése

  1. “Balázs még életében nem vágott le csirkét, nem dagasztott kenyeret, nem élezett kaszát és nem csinált még sok száz fontos dolgot. ”

    Ezen a fórumon sok hozzászóló van, akinek ettől sokkal sokoldalúbb gyakorlati tapasztalatai vannak, miközben nem települt ki semmiféle “túlélőkommunába”, csak vagy él ott, ahol megszületett, vagy ahova vetette a sorsa, vagy egyszerűen vidékre települt egy létező település, falu, vagy kisváros kertes házába. A legorganikusabb nem utópiában gondolkozni, hanem tudomásul venni, hogy a társadalom létező emberanyagával kell továbbra is együttélnünk, természetese, ha lehet, megválogatva, hol, kivel. De az utópisztikus kivonuló csapatok ritkán válnak be. A ránézésre konzumidióta társadalom tagjaiban is ránézésre nem feltűnően, szétszórva ott a hasznos praktikus tudás sok-sok morzsája szétszórva. ott kell összeszedni, ahol van. A többiek is mind túl akarják majd élni az egyre nehezebb viszonyokat, nemcsak mi…

  2. 1: “konzumidióta társadalom tagjaiban is ránézésre nem feltűnően, szétszórva ott a hasznos praktikus tudás sok-sok morzsája szétszórva.”
    Ebben teljesen igazad van, de önmagában ez kevés. Hiába tudod, hogy kell szántani, ha nincs lovad és olyan ekéd, amit elhúz a ló. A fölkészülés a post-oil időszakra pont abban kellene, hogy álljon, hogy a tudásod mellé eszközállomány is legyen (ne neked kelljen ekét is kovácsolni). Vagy azt is tudd, hogy honnan lehet be/meg-szerezni dolgokat. (Ekét a múzeumból, lovat a lovasiskolából 🙂 )

  3. 1 & 2: Sokkal boldogabb lennék, ha némileg konstruktívebben szólnátok hozzá. A társadalom egy ezreléke próbál felkészülni a jövőre. Dícséret illeti meg őket, nem ledöngető bírálat.

  4. A közösségépítés az egyik legnehezebb de talán a legérdemesebb foglalatosság. Ha túlélő, ha nem 🙂 Pár hete volt a tavaszi előadássorozatunk első előadása és most pénteken megint ugyanaz a téma: laza és szoros, együttlakós vagy virtuális, üzleti, baráti közösségek bemutatása illetve közösségek szervezésének örömei, buktatói. Inspiráció 🙂

  5. asszem Tibor ba egy kicsit gonosz. Egyreszt fontos a tuleles mega geddonra torteno felkeszules azonban nem teljesen latom at, hogy miert baj az, hogyha mondjuk nem a jelenlegi tranzicios periodusban miert kell kihagynunk kotelezoen a tarsadalom javait (ie. internet, mobiltelefon, skoda octavia rs stb.) es ezzel parhuzamosan lehet keszulni a geddonra. Pl. UTB 650-es traktorral hajkuraszni a szurkemarhat, a lorol naponta 2szer leesni stb.
    az asszony egesz eleteben tombhazban nevelkedett ennek ellenere 5 tyukot tartunk a haz mellett aminek tobb tojasa van mint a szomszed parasztasszony 12 tyukjanak.

  6. Jó dolog ez a felkészülés, de neke is egy kicsit olyan kommunás érzést kelt. Az ember nem szereti alapvetően a kommunákat, mert az szabadságkorlátozó hatású és egy idő után konfliktusokat teremt. A kommunákba tömörülés akkor történik meg és addig tart amíg az egyén számára túlélési lehetőséget = hasznot hoz, abban a pillanatban felbomik (ha nincs készerítő körülmény) mihelyst az egyén a kommunánk kívül jobban “érzi” magát, jobbak a körülmények. Ezek a dolgok józan ésszel nem befolyásolható, ösztönös viselkedések, ma senki sem fog kommunákba tömörülni mindaddig amíg nem származik a jelenlegi helyzetnél nagyobb előnye belőle (majd ha beüt a gedeon, akkor fog), tisztelet a fanatikus kivételnek.

  7. 5: Nem mondtam, hogy kötelezően bármit ki kellene hagynod. Utálom, amikor a mondataimból nem az olvassák ki, mint amit leírok, hanem belemagyaráznak nem létező tartalmat is. Főleg, ha arra gondolsz, hogy az én mondatszerkesztésem messze nem olyan slampos, mint a tiéd, amit tényldeg nehéz megérteni. (Az ékezet hiányról már nem is beszélve, ami nagyfokú igénytelenségre vall.)

  8. 6: Minato
    Tapasztalatból beszélsz vagy csak találgatsz? (vagy filmen láttál ilyet)

  9. A honfoglalás terén akadna néhány megfontolandó gondolatom.

    Nálunk van egy mondás: az idő a mester. Számos értelme van, egyrészt. mindent idejében kell megtenni, pont akkor és nem máskor. Ez az amit a városlakók a legnehezebben tudnak felfogni. Amikor aratókalákát szerveztünk, mindenki elővette a naptárt, kinéztek egy időpontot, és senkit nem érdekelt, hogy akkor épp mi van: a búza túlérett, a fele kiszoródott. Legalább egy héttel korábban kellett volna kaszálni. Mondta is a gazda -akitől az aratásra váró táblát béreltük, hogy ez a búza már nem kasza, hanem kombájn alá való.

    A másik, hagyni kell a dologokat beérni. Nem szabad semmit elsietni. “Honfoglalni” akkor kell, amikor az ember rádöbbent, hogy az az életforma, amit éppen él, nem neki való, s váltani akar. Ha a változás igénye megérett, váltani kell, mert ha a pillanat elmúlik, akkor ugyanúgy értelmét veszítheti minden. Itt nincs helye semmi kompromisszumnak. Amelyik nap az ember úgy ébred, hogy ez nem mehet így tovább, lépni kell, mert ha nem lép, fokozatosan elvész az önbecsülése és az önbizalma.

    Aki csak menekülni akar egy helyzet elől, az hiába költözik bárhová, ott is csak menekülni fog. Ez fontos látni. Ha viszont változtatni akar az életformáján, akkor azon fog változtatni. Nem olyan nehéz ez. Előbb útóbb szép lassan eltűnnek a régi beidegződések.

    A közösség pedig csak menetközben alakulhat ki. Teljesen felesleges előre kialakított közösségekbe gondolkodni. Amire szükség van, az életközösség, ez pedig csak akkor kel életre, ha közösen teremtjük meg a létfeltételeinket. Ma ezt nagyon nehéz elkezdeni, mert számos lehetőségünk van elhitetni magunkkal, nem függünk senkitől, és ezt a látszólagos függetlenséget nem szívesen cseréljük fel az életközösség szigorú kötelmeire. Itt is van megoldás: hagyni megérni a dolgokat. A leghelyesebb ha lazán kezeljük a kapcsolatokat, s a rokonszenv-ellenszenvháló mentén indulunk el, eleinte csak egy-két, aztán egyre több közös munkába fogva, s ezáltal lassan összecsiszolódva. Az írások, a beszélgetések e téren nem sokat érnek. A közös tevékenységek során ismerhetjük meg igazán mi lakik bennünk, és eztán azt is, mi lakik a másikban. itt is fontos, hogy az ember előbb magába nézzen, s csak aztán kifelé.

    A gyakorlati tapasztalatok sokat jelentenek, de a túlélés szempontjából csak a közösen szerzett gyakorlati tapasztalatoknak van igazán jelentősége. A külön-külön megtanult dolgok csak a szakadékot növelik az emberek között. (általában mindeki azt hiszi, hogy ő tudja jól a dolgot.)

    Van még egy harmadik mozzanat is, ami fontos. Általában a dolgok, a szavak, a mozdulatok és gesztusok nem ugyanazt jelentik a különböző helyről érkező embereknél. Ezt nagyon jó tudni. A viták legtöbbször egy egy szó, mondat, gesztus félreértéséből fakadnak, de mire erre rádöbbennek az emberek a helyzet már elmérgesedik, és a problémát nem lehet megoldani.

  10. Szóval én kint voltam tegnap és én vagyok a gyümölcsöspárti.
    A terület tényleg nagyon szép, látszik a növényzeten hogy zsíros a föld, ráadásul mivel itt vegyesen van homokos-agyagos terület ezért aztán elég szabadon kiélheti a kertész-szenvedélyét az ember már ha van ilyenje.

    Én egyébként optimistább-pesszimistább forgatükönyveket egyaránt elképzelhetőnek tartok a jövőt illetően, abban viszont egyet lehet érteni, hogy a fatelepítés az elsődleges stratégiai szinten. Paradicsomozást, csirkézést bármikor el lehet kezdeni, a fáknak viszont idő kell, az meg most még van.

  11. 5. re “nem teljesen latom at, hogy miert baj az, hogyha mondjuk nem a jelenlegi tranzicios periodusban miert kell kihagynunk kotelezoen a tarsadalom javait ”

    Nem “kell” és nem “kötelezően ” . Csak érdemes . Ha tetszik egyenlőre hobby-ból . Mert :

    “Nem az jut diadalra aki a szart meg sem érinti hanem aki megtanul a szarban élni ” (Hamvas B.)

  12. Tibor bá-tól kérdezném ,hogy :
    -van-e lehetőség öntözésre
    -Mennyire árvízveszélyes a hely ?
    – Milyen közel van oda roma 🙂 populáció ?

  13. 7: A mondatszerkesztésre és más helyesírási kritika jogos. Nem volt magyar karakter az ominózus billentyűzeten.
    A gonoszságot ezzel kell érteni: 🙂
    Nem belemagyarázok de nekem kissé rosszindulatúnak tűnik hogy szóvá teszik az internet és a víz jelenlétét.
    11:
    A szarban nem kell élni. Talán Benedek Eleket kéne idézni:
    “Csak az igazi ember akinek könnyű a toll, de nem nehéz a kasza.”

  14. 13 -ra “A szarban nem kell élni. ”
    Igen , talán , most , itt , nekünk.
    De ez akár nagyon gyorsan is megváltozhat …
    A Benedek Elek gondolat szép .
    Tessék hát gyakorolni a “kaszálást ” !

  15. Bocs hogy “kívülről” beleszólok…

    Lejóhet hogy nem TÚLÉLŐ közösséget kellene szevezni… ennek olyan kalandos hangzása van, mégha véresen komoly is az ok amely létrehozza.

    Szerintem nem egy behatárolt válságról van szó, amit ki kell bekkelni, bagy túlélni… mert utána az élet még csak hasonló sem lesz ahhoz amit megszoktunk.

    Csak pár lépés választja el az alapötletet, egy valós, élhető rendszer kialakításától, ami model lehet szélesebb tömegek számára és hosszú távon is.

  16. 16: Igy igaz. Az egyik hiányzó lépés Nyugaton már terjed, itt még csak most kezdik felismerni: otthonról munka, “home office”. Ehhez pl. nem árt a vezetékes internet.
    Azért az is hozzátartozik, hogy kiskerti módszerekkel nemigen lehet 10 millió embernek élelmiszert előállítani bár ki tudja…

  17. 6: Kommuna! Nincs definiálva, de amit értesz alatta az mindig is volt és mindig is lesz. Nem vagy tökéletesen szabad, és nem is lenne jó. Függsz a szomszédoktól, a főnöködtől, a törvényektől, a felmenőidtől, a házastársadtól. Még egy moziba se mehetsz el egyedül, ha arra szottyan kedved. Egy tanyaközösség (SZERINTEM) a túlélés záloga. Ez mindig is volt. Mi olyan elviselhetetlen abban, ha 8 család egyetlen fúrt kútból veszi a vizet? Ez az Alföldön évtizedeken keresztül elfogadott gyakorlat volt és senki nem halt bele. Mi olyan szörnyű abban, ha 10 család földjét egyszerre szántják fel, vagy a disznói mindenkinek egy ólban vannak és nem kell 10 külön ólt ganézni? Olyan nagy baj az, ha fosztogató hordákkal nem egyedül nekem kell szembeszállni? Ha ezzel addig vársz, amíg körmödre nem ég a gyufa, akkor cseszheted.

    10: Teljesen igazad van. A környékemen láttam, hogy a hobby kertben felhúztak egy házat 5-10 év alatt, ahogy volt pénz az építőanyagra, és amikor minden kész volt, akkor jött a tereprendezés és a falültetés. Én a fákkal és szőlővel kezdtem. Mire a szomszédok eljutottak a faültetéshez, nekem már hatalmas termésem volt.

    12: A talajvíz 1-2 méterre lehet, de még szárazság esetén is a Tisza vízszintjénél biztos van víz, ha leásol vagy kutat fúrsz, amiből lehet szivattyúzni. A házak építésére léteznek magaslatok, amiket Balázs már kijelölt. Igen jelentős árvíz esetén se érné el a házakat. Az épületet mindenképpen komoly beton alapra kell helyezni. Cigányok nincsenek a környéken tömörülve. Városiasodott cigányok itt-ott vannak.

    13: A hiba a te készülékedben van. 😀

    15: Érdekelne, honnan tudod, hogy ki milyen életformát folytat. A magam részéről a héten már betonoztam, és téglafalat húztam, mert hőszigetelés miatt 3 ablakomat befalazok. Ha pedig a kaszálásról van szó, az idén már kétszer vágtam füvet. Nekem tehát ne papolj! Én nem csak tollat forgatok (nem is rosszul) de malteros kanalat is, 15 évvel a nyugdíjkorhatár után. 

  18. Sziasztok!
    Megnyugtatásul közlöm, hogy a lemaradt 4 honfoglaló, akikre vártunk, de nem jöttek, csak Ceglédig jutottak, az autó és az emberek épségben, a sofőr viszont lebetegedett. A mobilja meg otthon felejtődött. – így értesültem. Tehát baleset nem volt.

    Egy felmérés szerint az emberiség 2 százaléka készül fel egy mindenki által közelgő válságra. “don’t be dared be prepared”
    Jobb félni, mint megijedni. Jobb felkészülni, mint megijedni.

  19. 1 hektár/család az elképzelés?
    Vagy közös a föld és kiparcellázott házhelyek alkalmas pontokon?

  20. Szóval érdekes téma lenne ez, milyen jogi, gazdasági, pszichológiai, technikai kérdések merülnek fel egy tanyaközösségben, de úgy tűnik itt most nem nagyon van rá fogadókészség.

  21. 20: Nincs eldöntve a kérdés, de úgy tűnik a második verzió lesz a befutó.

  22. 21: Nad, senki nem mondja, hogy zökkenőmentes az együttélés. De ezt boncolgatni a karosszékből, hogy “vajh milyen lesz ha…?” szerintem felesleges időpocsékolás. Ahogy Molnár kolléga a 9-ben irta, az hogy ki milyen ember, hogy illik be a csapatba, az csak közös MUNKA közben derül ki.

    Véleményem szerint azért ódzkodik mindenki a “kiköltözéstől”, mert megpróbálja azt összeegyeztetni a mostani, hajtós pörgős és lassan széteső életével.
    Itt az alapvető gond: nem a mai életformád MELLETT, hanem a mai életformád HELYETT!! lesz a kiköltözés, és a társas élet.
    Pontosan emiatt veri fel a gaz az én két tiszai ártéri telkemet is, mert jelenleg nem érek rá csinálni. De nem baj, mert addig is pihen a föld.

    Én a magam részéről az 1ha/család méret mellett szavazok. Tudniillik úgy tűnik, hogy pl. egy speciális búza/köles vetéskombinálcióval (Fukuoka után Baji Béla bácsi által adaptálva a magyar viszonyokra) 1.000 m2-en (!) megtermelhető egy átlagos négytagú család egyévi gabonaszükséglete.
    És akkor az 1ha 90%-a még szabadon van! lehet saját tavad, halakkal, vizinövényekkel, lehet saját erdőd, ami ha határos a másik néhány parcella erdejével, egész csinos rengeteget adhat stbstb.
    Bejön a permakultúrás tervezés a képbe, és egy kis (de inkább jó sok) fantáziával a természeti erők (nap, szél, eső, domborzat stbstb) jó részét be lehet fogni a gazdasági rendszerbe.

    Angolul tudóknak: Bevezetés a permakultúrás tervezésbe
    http://www.barkingfrogspermaculture.org/PDC_ALL.pdf
    Tessenek olvasgatni, bár kicsit talán terjengős a szöveg.

  23. 17.
    “kiskerti módszerekkel nemigen lehet 10 millió embernek élelmiszert előállítani bár ki tudja…”

    Egz tanulmány szerint a mimimum termőterület egy személyre kb 300 négyzetméter – vegetariánus alapon, amiből meg lehet termelni a szükséges élelmiszert.

    Meg kellene nézni, hogy az 1800-as évek végefelé milyen technológiát használt a mezőgazdaságban, és ez mennyi embert tudott eltartani… Abból már jókat lehet saccolni.

  24. 3: Tibor bá, én tök konstruktívan szóltam hozzá és hozzászólásom lényege, hogy el bírom képzelni, hogy nem egy embernek, családnak jobbak a túlélési esélyei, az ehhez szükséges adottságai, képességei annak ellenére, hogy nem “készül” a modern világ összeomlására, mint másoknak, akik elvileg “készülnek”.
    Ráadásul a meglevő településszerkezet vidékibb részének legtágabban értelmezett infrastruktúrája egy olyan erőforrás, amire támaszkodni kell a túléléshez. Tehát a zöldmezős (vagy eléggé zöldmezős) őkofalvaktól sokkal könnyebb pl. ott berendezkedni, ahol kész gyümölcsös van a házhoz, kész szomszédság, jó és rossz tulajdonságaival együtt.
    Ezzel nem mondom azt, hogy ne lenne szükség “honfoglalásra” és hogy valahányan ne tehetnék ezt közös kitelepüléssel egy tanyára.

  25. 24: Nekem a 300 m2 kicsit kevésnek tűnik.

    Sajnos aligha lehet mérvadó az 1800-as évek állapota, mivel minden változott. A talaj a legtöbb helyen műtrágya nélkül nem terem semmit. Trágya pedig nincs állatok hiányában. Állatok és eszközök és hozzáértő emberek hiányában pedig kár beszélni milliókról. Még lehet hogy 100 ezrekről is 🙁

  26. 23: Nono! Vannak azért kérdések, amiket éppenhogy azelőtt jó tisztázni hogy belevágna az ember. A felosztós elkülönülős modell éppenhogy karosszékből hangzik jól, nomeg az individualista magyar alkatnak ez felel meg, de ha kimegy oda az ember és elbeszélget a helyiekkel akkor jön rá hogy mik a hátrányai.

    Ez egy 200 * 700 m körüli terület és természetesen a 200 m-es szakaszon van az út. Ez egyébként jellemző és nemigen lehet közművesítés mellett kockaalakú területeket találni. Vagyis vagy 20 m-es nudlikra osztod vagy pedig utakat, villanyt, gázt kell hátravinni többszáz méteren.

    Nem bezéltem a sokszoros keritgetés hátrányiról, márpedig egy legelőt keriteni kell a konyhakerttől ugyebár. Ezenkívül nagy területeket sokkal hatékonyabban meg lehet művelni nemcsak traktorral de még lóval is. Ha pedig valami bevételt is akarunk akkor nagyobb ültetvények, legelők közös értékesítéssel alapvetőek.

  27. Csak a Tibi bát sajnálom,hogy naívan azt gondolta,hogy a tudat meghatározhatja a létet,s nem csak fordítva igaz.(Egyébként ebben én is hinni akarok,bármennyire nem akar összejönni.)

    Mindenki frankón ecseteli a nehézségeket,foteljából elmélkedve megmondja a tutit,s az egyetlen embert,Balázst,aki közülünk százszor előrébb van önkiteljesedés,és a maga urává válás folyamatában mint mi,(annak ellenére,hogy kenyeret sem tud sütni)nem értékelitek eléggé.
    Én tudok,de nincs tanyám.

    Nem akarok senkit bántani,de itt valóban tenni kell valamit,méghozzá elsőként,s legfőképp áldozatot kell hozni.
    Anélkül nem megy.
    Milyen áldozatot?
    -1/ANYAGI – ha közületek,akár csak 1 ember is van,aki annyira biztos magában,és a meglátásaiban,s példának okáért
    1.000.000,- Ft feláldozásával(befektetésével)nyomatékosítani tudja azt,az már “világraszóló” eredmény lenne.
    (A fenti összeg csak hipotetikus,mert valakinek a 100.000,- Ft előteremtése is okozhat akkora megterhelést,mint másnak
    10.000.000,- Ft.Itt a lényeg:Kiállok a hitem/meggyőződésem mellett,s ha törik,ha szakad sikerre viszem,s kockáztatok is.)
    -2/MUNKA -Szervezési feladatok elvégzése – ami munka mellett nem fog menni,tehát annak részleges vagy teljes föladását követeli meg.
    – Fizikai munka.(értelemszerű)
    -3/ÉRZELMI -Teljes érzelmi azonosulás a megvalósítandó tervvel.
    Itt a megszokott napi rutin mágválzoztatását,akár a kapcsolati kör(barátok) estleges elhagyását értem.

    Fentieket mindenki tudja,sejti,érzi, s ezért aztán vadul keresi a kifogásokat,s a végén úgy jár,hogy az abszolút tudatlan birka előbb szervezi meg az önellátását(mert például a helyzeti adottsága jobb, s csak egy kissé kell a daily routine-ját megváltoztatnia),s röhög a markába,s mi csak gúvadt szemmel bámuljuk,s nem hisszük el,hogy egy vastag nyakörves (nyakláncos)már megint ránk telepedett,pedig mi annyira tudtuk….

    Nem föladni kell,hanem még egy lapáttal rátenni.
    Az ingyenkenyér hiánycikk.

    Még egy dolog nagyon fontos.A csiszolódgatásra, egymás körüludvarlására sem idő nincs,sem túl sok értelme nincs.
    Példa a nősülés.Mennyit válogatunk,latolgatunk,s mégis olyan sok a válás.
    Biztos társas recept nincs!
    Csak az együtt elvégzett munka,nem az egymás kihasználásán alapuló gondolkodásmód(ez nagyon magas szint)az ami összekovácsol.
    A katonai összezártság folytán kialakuló kényszerközösség is válhat jól működő érdek,majd baráti közösséggé.

    Amennyiben jók a meglátásaink az “áldás” hirtelen fog a nyakunkba szakadni,nem lesz szeretetalapú összeszokásra idő.

    Egyébként én 1-2 barátommal holnap is,meg azután is területnézőbe megyek.

  28. Tibor bá!

    A parasztélet kisértése! – ez sokkal találobb cime volna a mai posztnak.
    Kemény menet lessz -ha lessz?!- mindenesetre nekünk jó húsz év kellett ,amig velejéig kiismertük a jövevényeket a faluban és a bizalmi index valahogy megindulhatott felfele.
    A kényszerközösségnek rengeteg időre van szűksége ,amig a maga álltal vájt morális mederben valamennyire stabil platformot képes kiemelni a felszinre,ott aztán majd eldől ki képes felkapaszkodni rá és ki az alkalmatlan . Persze,aki idáig eljutott és nem fulladt meg az ezernyi egocentrikus örvényben.
    A túl sok értelmes ember egy helyen egyálltalán nem jó (logikailag likvidálják egymást és egy csödtömeg fog létrejönni) ,az a jó ,aki jól tud az árral úszni.Egy okosra húsz kevésbé okos- szerintem ez az ideális mércéje egy jól működő közösségnek.
    A cigánynak is van benne helye és a zsidó is kalmárkodhat- no problémo- akinek ismered a multját ,irányithatod a jövőjét .
    Nem hinném ,hogy bárki jobb formáját lenne képes felmutatni a kisközösségek terén,mint amiket évezredek csiszoltak a lehető legsimábbra.Sem társadalmi szinten.
    A Vég közeleg.

  29. Tapasztalat:
    A gyerekkori jó barátom, megunva a civilizációval járó fizetnivalókat, kiköltözött egy falu melletti hobbi kertbe, ahol se víz, se villany, csak néhány gyümölcsfa, szőlő és egy 2×3 m-es házikó állt. Munka mellett ott éldegélt, művelte a kertet, szőlőt, bort készített, fúrt kutat, hozzáépített a házhoz, kiépítette a napelemes villanyhálózatot, mindezt csak a vele élő barátnője segítségével. Ma már a háza 2 szintes, (kb 30 m2+tetőtér) ahol jól elférnek a közben született kislányukkal. A tüzelőt a közeli erdőből hordja gyalog. Mostanában már megszerezte a jogsit és vett kocsit, de évekig csak gyalog jártak be a közeli faluba, és onnan busszal dolgozni. Ma már az anyja megvette a mellette lévő telket, az azon lévő kis házat (kb 10 m2) is átalakították, oda is költözött a mama. Mindkét házban van fürdőszoba, eddig volt központi fűtés is, de javaslatomra és a kazán hibái miatt átállt a kályhás fűtésre, ami jobban bevált.
    Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha valaki komolyan elhatározza, hogy kiköltözik, és tenni is hajlandó érte és hajlandó áldozatokat hozni komoly eredményeket lehet elérni pár év alatt is.
    Esetleg érdemes elgondolkodni, hogy egy ilyen hobbi telkes részen kialakítani a közösséget. Ilyen helyeken vannak kis házak, körbekerített telkek, fák, földutak és olcsón hozzá lehet jutni (ő is 600 ezer Ft-al vágott bele, kertészeti tapasztalatok nélkül, most már csak a borból több 100.000 Ft bevétele van)Pl. Gödöllő környékén már 100.000 Ft-ért is lehet kapni üres telket, de szerintem bárhol az országban ez a helyzet.

    Tibor Bá! Az ilyen és ehhez hasonló összejöveteleken én is szívesen részt vennék.

  30. 19: Annak örülök, hogy nem történt baleset, de annak nem, hogy ilyen balfasz módon volt végrehajtva a csatlakozás. Otthon „felejtődött” tehát nincs felelős, az a rohadt telefon magától otthon maradt és az én telefon számom is otthon „felejtődött,” meg másé is! Gratula!!!

    27: Nem is kell sehova menni! Aki nem fogja fel, hogy az egyén csak a „modern” társadalomban életképes, az nem lát tovább az orránál. Az ősközösségtől kezdve a II. világháborúig (M.o.-i viszonylat) kizárólag az összefogásra képes emberek tudtak érvényesülni. A másikban megbízni képtelenek mehettek napszámban dolgozni éhbérért mások földjére. [Hadd szúrjam közbe, hogy sok száz könyvet küldtem szét postán úgy, hogy utólag kellett fizetni – nem utánvét – és egyetlen egy olvasó nem volt, aki az érvényesíthetetlen fizetést elbliccelte volna.] Az 1930-as években állami szinten fejtettek ki hatalmas propagandát, hogy a nyakas parasztokat meggyőzzék a „szövetkezés” előnyeiről. Ha pedig valaki VÉSZHELYZETBEN nem látja be, hogy össze kell fogni, akkor az IDIÓTA, és ez annak is szól, aki szerint „közös lónak túrós a háta”, mert a támadó cigányokat se furulyaszóval, se a bennünk lévő isten segítségével nem lehet elkergetni. Viszont a hadtörténet azt mutatja, hogy 3 kicsi sereget könnyű felmorzsolni, ám ha nagyobb sereggé egyesülnek, a legyőzésük már kétséges. Nem az a baj, hogy sokan a karosszékből okoskodnak, az a baj, hogy kellő ismeretek nélkül hirdetik a tutit, amihez minden faszságot belinkelnek, olyan portálokról, amit én letagadnék, ha tagja lennék az olvasótáboruknak. Uff-uff szóltam.

    28: Engem te ne sajnálj, inkább fogadj fel követendő példának, sokkal kellemesebb lesz az életed. Az ilyen szintű filozofálás tök értelmetlen. „A tett halála az okoskodás” – gondolom ismerős. Te csak filóz, én meg cselekszem. Majd meglátjuk, ki lesz eredményesebb. —– Balázs munkásságát és fogadókészségét minden megjelent értékelte. Az pedig, hogy már belevágott, határozottsága mellett kizárólag kedvező, egyéni körülményeinek köszönhető. Több olyan személyről is tudok, akik ha ki tudnának pengetni 14 milkót, már rég megtették volna. Nem voltál közöttünk, ezért csak vaktában vagdalózol, ami kontra produktív.

    30: Oké kalotaszegi! Pár év, és a szádra fog fagyni a mosoly. Beleszülettél a paraszti életbe, egy, a mienkénél jóval primitívebb társadalomban, ahol még 2011-ben is ló húzza a szénás kocsit. Ez hatalmas kezdeti előny, de nem behozhatatlan. Akikkel háztűznézőben voltam valamennyien képesek, és hajlandók lesznek feladni a programozói, publik relációs és hasonló állásaikat, és meg fogják tanulni őseik mesterségét és akkor a puszta intellektuális fölényeikkel utolérhetetlenné válnak a túlélési nagy versenyben.

    31: Egyetéretek. Csak akarni kell, és megy minden magától. —– Tevékenykedésem nem titkos. Lehet hozzám csatlakozni.

  31. szia Tibor,
    mi a velemenyed arrol a Fejer megyei telepulesrol, amit nemreg ajanlottam neked?

  32. 29:Remélem a többiben egyetértettél,mert nem a Balázs védelméről szólt a hozzászólásom.
    32:Semmi gondom a példamutatásoddal,Tibor bá.
    Aki filózik azok azok,akik körülvesznek,mégha oly szimpatikus emberek is.
    Nem versenyezni akarok,mert ez a dolog nem erről szól,de a fiúk nemhogy 14.000.000,-t nem tudnak felmutatni,de 1-et sem.
    Amikor nálad voltam,s konkrétan feltettem a kérdést,hogy ki az akivel konkrétumokról,némi pénz díszkiséretében lehet beszélni,mindenki a cipője orrát nézegette.
    Én nem “ha”-król beszélek.
    Egyébként senki nem szólt,hogy ezt az utat tervezitek,így mint 7.személy értelemszerűen nem is vehettem részt rajta.

  33. 34: Csőrmi! A “honfoglalás” című posztomban jeleztem, hogy akit érdekel jelentkezzen. Aki jelentkezett azt listába vettem és írtam nekik, de ezt a nagy nyilvánosság elé nem tártam fel, mert – gomndoltam – aki nem jelentkezett, azt nem érdekli, akkor pedig minek ismertessem velük a részleteket. Ha téged érdekel a dolog, akkor magánban megadom Balázs E-mail címét és felveheted vele a kapcsolatot. Különben ezt ő is olvassa, tehát fog tudni rólad.
    A többivel valóban egyetértek, csak brutálisan fejezed ki magad. Van olyan, aki ki tudna pengetni 1 milliót, de attól még nézi a cipője orrát. A helyze az, hogy akinek csak 1 milliója van, az nagyon megnézi mire költi. Vagyis 1 millió feláldozhása nem ugyanaz mindenki részére. És kérdés, ahogy te ostorozod őket, az megfelelő “eredményt” hoz-e?

  34. 34:
    Hát Csőrmi bizony énis néztem volna a cipőm orrát! 🙂
    Mi a ház eladásból tervezünk elmenni! Az talán elég lesz, de igazából 1 millió nekünk nem lenne elég semmire, tehát hacsak annyi volna akkor is cseszhetnénk! És sajna a lakáspiac pang, szóval így jártunk!

  35. 34.szerintem jellemzoen nem az a 2-3-4 millio a problema, hanem az, hogy fel kell adni a jol megszokott varosi eletformat.
    a nyero megoldas szerintem egy olyan kompromisszum lehet, amiben hetkoznapokon megmaradhatna a mostani elet, de tavasztol oszig hétvegeken a kivalasztott uj lakohelyen a betelepulok kaphatnanak erdemi segitseget az ott elektol a paraszti gazdalkodas minden csinjarol,binjarol.
    lenne aki megtanitja az asszonyokat tejtermekeket kesziteni, hust feldolgozni, szappant kesziteni,lugot fozni mosashoz, kerteszkedni, allattartast begyakorolni a ferfiaknak stb.
    lenyeg hogy ne kelljen feladni a mostani eletet de szepen lassan, egy adott tematika alapjan beszokjon az ujba es tanuljon a leheto legtobbet

  36. 23: Az ő módszere nem nagyon emlékeztet a hagyományos kertészkedésre. Ha meglátná azt a dzsungelt egy bolgár, infarktust kapna a látványtól. Paradicsom az erdő közepén, ezer féle növény összekeverve, pókhálót sem szedi le direkt.

  37. 38:
    tök igazad van.
    A bolgár kertészet nem permakultúrás alapokon van.
    Mi ebben az ujdonság? 😀

  38. 32.
    Egy kis érdekesség:
    a ló szőrén az izzadtságból képződő habnak a neve, és ahonnan nem tud elpárologni – pl. a nyereg alól -, ott meg is marad.(Turzik=habzik. Lásd még: turzás.

    “közös lónak turos a háta” – Arra mondják ha valamit közösen használsz és nem vigyázol rá úgy, mintha a tiéd lenne.

    A közös lónak tehát, sosincs tejtermék, túró a hátán. Tur az maradhat, ha senki sem csutakolja.

    Érdemes lenne a tanyán lovakat tartani, az felüdítené a csóró paraszti hétköznapokat. Nekem az még nehéz a váltásban, hogy teljesen ingerszegény. Van egy darab földed milliókért, és semmi más. Nézheted naphosszat a füvet. Igaz, hogy nem jön a sárga veszedelem sem, csak …értitek. Budapest ingergazdag bár élhetetlen miliője után élhető és ingerszegény létforma. Nincs valami középút?

  39. 38.a permakulturas gazdalkodas az itthoni – kontinentalis- eghajlaton nem egyszeru tortenet.
    reszemrol megmaradnek a hagyomanyos paraszti mellett .
    edesanyam, aki egy tanyan nott fel, sosem hallotta pl. ezt a kifejezest, vagy pl. a szelektiv hulladekgyujtest…. megis e szerint el a mai napig….nincs uj a nap alatt:o
    p.s. bocs a billentyuzetert,tudom, nagyon idegesito,de most ez van.

  40. 40.kozeput…pl:Budapesten elsz es hetvegen, vagy minden 2.hetvegen lejossz csaladostol a paraszthazadba,ami egy olyan telepulesen van, ahol kapsz segitseget , elmeleti es gyakorlati oktatast a paraszti eletbol, munkabol…felteve, ha bevallalod, hogy a kesobbiekben – amennyiben szukseges _de garantalom hogy szukseges lesz_- aktivan reszt veszel a telepules megvedeseben a betolakodokkal szemben

  41. Sziasztok!
    Mikor néhány héttel korábban Tibor bá írt a honfoglalásról, finoman szólva is szkeptikus voltam a dologgal kapcsolatban. No nem Tibor bá szándékait illetőleg, hanem a társaság hozzáállást látva!
    Bocsi akinek nem inge nem veszi magára! 🙂 Most úgy látom vannak akik ténylegesen is tennének valamit!(Bár a szócséplés azért most is megy rendesen!) 🙁

    Szóval ha lesz még “háztűznéző” szívesen részt vennék rajta, amennyiben beférek párommal egyetemben. S amennyiben tényleg tennénk valamit én ott lennék…
    De hónapokig tartó irkálásban továbbra sem akarok részt venni! (A társaság egy részével egyetértek, a másik részét meg nem akarom meggyőzni!)
    Tudom, Tibor bá, már mondtad, így nem ismernek meg! Való igaz, de klaviatúra mögül nem is ismerhető meg senki!
    További jó vitatkozást!
    Roki

  42. 42.
    Ez úgy hangzik, hogy a rendfenntartás az árucikk, tehát, a nagyvárosi jobb, ha képzi magát küzdősportban, mert ezt fogja tudni cserélni a paraszti készségekért cserébe. Igen?

    Legalábbis, a pénz? Az a legkevesebb. Tehát, bartelben fog eldőlni az ügy. Mi értékes egy őstermelő számára az összeomláskor? Ezt ha eltaláljuk, akkor kedvező szimbiózist alkothatunk tanyasi testvéreinkkel.

  43. 43.akinek van 2-3-4 mill-ja es tenyleg komolyan gondolja,azoknak bekerek arajanlatokat kis paraszthazakra normalis telekkel egy _szerintem_ jo helyen levo faluban es vallalom nehany-magammal hogy adunk nektek elmeleti-gyakorlati segitseget hetvegeken tavasztol oszig.a telepules Budapesttol 100 km, nagyon jol megkozelitheto.
    email cimem Tibornal megvan.

  44. egyébként, szerintem a nyugati hun “kenyérőrületben” leledzik. Érthetetlen, hogy bizonyos emberek miért esznek meg naponta fél kiló kenyeret? Tésztákat, és krumplit is? A klaviatúra nyomkodása ennyi kalóriát igényelne? Mert tápanyag kevés van ezekben, szénhidrát viszont ezrével. Hallom én, hogy a magyar tudatot a búza és a bor határozza meg, viszont én rosszul lennék, ha napi fél kiló kenyeret kéne rendszeresen ennem. Ha viszont csak 10 dekát ennék, akkor az évi búzaszükséglet 36 kg, tehát, 300 m2 mégis elég lehet per fő. (például dió, mák, mogyoró vagy duzzasztott búzaszemk mind táplálóbbak, mint a kenyér)

  45. 42.a rendfenntartas az eletbenmaradas alapveto feltetele lesz….elet-halal kerdese, es ezaltal nagyon sokat er…
    ugyan ugy, mint az olyan jo szakmaval _akar hobbi szinten is _rendelkezo eleteros ferfi, mint pl. kovacs, pek,asztalos,komuves,gepesz,stb

  46. 41: Azt írja a szerző, ez a módszer a kizsigerelt szántókat is feljavítja. Ha vesz az ember egy zártkertet, az nincs még úgy tönkrevágva, mint a tsz földek, vagyis azon nyugodtan lehet hagyományosan termeszteni ezt-azt.

  47. 46. nekem is elegem van belole, hogy mindenki csak dumal,es nem lep…en lepek, ha ti leptek.
    de most szolok, hogy nem lesz falyas menet, szoval csak tenyleg elszantaknak…nagyon sok tanulas var ratok

  48. 45. Lássuk, bár nekem egy panellakásom van ami csak 2/3-ban az enyém. plusz egy 97 éves nagyapám amit párommal gondozunk. Amíg Ő él, addig csak a hétvégés akciók jöhetnek szóba.
    Amennyiben folyamatosan van munkám, és ki is fizetik, akkor kb. 1 év alatt tudok előteremteni valamennyit! 2-4-et biztosan nem!
    Ami a posztban elhangzott összeg, az járhatóbb út számunkra…
    Mellesleg a helyszín sem mindegy!

    Ami az elméleti és gyakorlati segítséget illeti, vidéken nőttem fel, tehát jó néhány dolgot tudok, vagy ha pillanatnyilag nem is, hamar elő fog jönni!!!

  49. 48.szia Notbuk:O
    a permakulturas gazdalkodas alatt valojaban nem csupan a fold megmuvelesenek egy modjat ertjuk…ez egy eszmerendszer, ami tobbek kozott a fenntarthatosagot es a fair emberi kapcsolatokat is magaban foglalja tobbek kozott…nekem, mint irtam csak annyi a problemam vele, hogy a mi eghajlatunkon a technologiai resze nem egyszeru trtene, ezen kivul igen nagy 20-30 hektar kell egyben hozza, hogy igazan ki tudjad epiteni a teljes rendszert..szoval szep elmelet, a gyakorlattal van a problemam

  50. 49: OK, sok a duma, de ez csak a látszat. beszélgetéskor ez az 50 komment 3 perc alatt lefut, észre se veszed.

    Természetesen nem akarok senkit lebesélni egy faluba való betelepedésről, csak felvetem. A tanyaközösséget azért tartom jobbnak (én azt választanám, és jól megszervezném) mert ezek a falvak el vannak öregedve. Letámadás esetén van egy rakás öreg, magatehetetlen ember, akik nem előnyt, hanem hátrányt jelentenek a fiatalok részére. — A másik pedig az, hogy a megvehető házak nincsnek egymás mellett, hanem szétszórva. A közvetlen szomszédod teher, nem pedig előny. Harmadik. A ház körüli konyhakert OK, de általában nincs hozzá számntó vagy legelő. Ettől függetlenül, ha nincs komoly biztonsági kockázat, a mostani letelepülés sokkal könnyebb egy faluba, mint a puszta 1 hektár területre. Éppen ezért s.ili meglátogatását jó ötletnek tartom.

  51. 50.akkor neked valami olyan konstrukcio lenne a legjobb , amiben most leteszel par szazezer eloleget az eladonak, es vallalod, hogy x ido elteltevel kifizeted a vetelar maradek reszet egyben, vagy havi reszletekben fizetsz,….ha jol erzem

  52. 53. Akár… 🙂
    De megyek aludni, holnap 4,30-kor kelek, megyek melózni! 🙂
    Jó éjt!

  53. 52.szerintem mindkettonek vannak elonyei es hatranyai egyarant.
    ugy gondolom, hogy teljesen igazad van abban, hogy az idealis egy olyan tanyarendszer, ami idealis helyen van, es csupa eleteros fiatal lakja akik kepesek ellatni magukat es megvedeni magukat…csak mint tudjuk nem elunk idealis vilagban.
    tehat olyan kompromisszumot kell kotnunk amirol ugy erezzuk hogy eleg sokat nyujt ahhoz kepest amit kepesek vagyunk belefektetni itt es most

  54. 35:Elnézést,ha egy kicsit nyersebb volt a modorom a kelleténél,senkit sem akartam megbántani, a fejekben csak erős érzelmek hatására indul meg a változás,amire természetesen nekem is szükségem van.
    Az idő nem nekünk dolgozik,sajnos.
    Az “Itt az idő” és a “Honfoglalás” blogodban jeleztem is,hogy nem csak a pénz számit,hanem egy tenni akaró ember lehet,hogy még többet ér, mint a pénz.
    A területbejárásaim eredményéről tájékoztatlak,priváti.
    36:Nem csak a pénz számít ! (Lsd.fennt)
    37:Remek ötlet.
    Ahol tudás van,ott föld is,ahol föld ott olcsó vályogház.
    Kérdés,hogy mennyire védhető a hely ?
    Ha van terület,akkor nem kell mindent nulláról kezdeni,egy kis tőkeinjekcióval rentábilissá lehet tenni egy már működő gazdálkodást.
    Aki meg az utolsó kis megtakarítását félti(joggal),ha lát egy prosperáló kisgazdaságot,akkor könnyebb táncba vinni.

  55. 52.szeretettel varunk benneteket,ha az segitseget nyujt osszeirom az egesz faluban az osszes elado haz adatait arait, es mire lejottok minden info egyben lesz.
    sok idos lakik most a faluban, mivel nincs normalis munkalehetoseg helyben, igy a fiatalok bekoltoztek a varosba…de amikor beut a crach, ezek nagy resze haza fog menni a szulok-nagyszulok hazaba….ha meg meglesz

  56. 56. nagyon sok szempontbol nagyon jo helyen van a falu, de egy majdnem sik teruletrol van szo. tehat nincs olyan kiemelkedes, ahonnet igazan messze el lehetne latni,minden iranyba. a templomtorony eleg magas, de erzesem szerint nem elegge, ezt a problemat meg kell valahogy oldani

  57. 56.egyebkent a foldek minosege kiemelkedoen jo…van a kozelben erdo is,patak folyik a falu alatt, 35 km-en belul 3 nagy varos talalhato,ami felvevopiac lehet a megtermelt mezogazdasagi termekeknek, a vasuti kozlekedes kivalo, de megsincs annyira ‘szem elott,fout mellett.

  58. 31: Kb hasonlóan jártunk el mi is, panelrezsit (és egyéb finomságokat) meguntuk csak a meglévő ház volt egy kicsit nagyobb. Civilizációs vívmányokat 🙂 igyekeztünk megőrizni, kocsink – mégha szakadt, régi szocialista is – de volt mindig. Villany volt, egyéb infrastruktúra nem, belső tér minimális volt, most megvan szinte minden. Fűtés fával, kályhával, utóbbi időben kerül ki annyi fa, hogy elég legyen. Fát nem veszem, de lopnom sem kell. Panelnál minden szempontból jobb – egyelőre.

    Mi most szeretnénk továbblépni. Mivel a lakást lehetett hasznosítani, idővel anyagilag rendeződtünk, vállalkozást indítottunk, ami a mostani vészterhes időkben is megy (le is kopogom). A következő lépés egy elfogadható távolságban lévő tanya vagy terület. Egy kis szántó, legelő, erdő keverék lenne a jó. Mivel hegyben kell, erdő közelében, forrás mellett, afromagyarok nélkül, jó kilátással, elfogadható áron, ezért nehéz a dolgunk.

    Itt is a kettősség: amíg megy a vállalkozás nem szabad veszni hagyni amit felépítettünk, olyan helyet kell találni a közelben ami árutermelésre is jó, önmagában biztosítja a megélhetést és összeomlás esetén legalább esély van a túlélésre. De én számítok arra is, hogy nem összeomlás lesz, hanem a társadalmi rendszer fog megváltozni, teljesen más szabályokal, berendezkedéssel. Ha megszűnik a törvény és rend, megszűnik a jog, akkor persze van ötletem hová kell azonnal menni, megszerezni és biztosítani a helyet néhány rokonnal, jóbaráttal – utána ki sem lehetne robbantani onnan – de sajnos hamarabb megszerzi majd az akinek a végén lesz egy kis pénze is, még az összeomlás előtt.

  59. Tibor bá!

    “…és akkor a puszta intellektuális fölényeikkel utolérhetetlenné válnak a túlélési nagy versenyben.”

    🙂

    A parasztélet fenntarthatóságában nincs jelentősége az intelegenciának,mert a Természet uralkodik felette és egyszerű titka abban rejlik ,hogy valmivel többet kell dolgozz,mint a saját lovad.Nyáron nem nyaralsz,hanem három hónapon keresztül kaszálsz, szénát forgatsz,boglyát raksz , csűrbe pakolod,hogy a lelkes állatoknak legyen harapnivalójuk télire.Az őszi betakaritás útán irány az erdő ,favágás,a januári fagyban ganéhordás.
    Februárban kifözöd a cefrét,elmész a nagyvásárba,patkoltatsz, csengőt,új ostort,hámot vásárolni és az évnek ezen a neves napján igazán berughatsz és azt is megengedheted magadnak,hogy részegen szabadon álmodozhass az űrhajózásról.
    Másnaposan köszönt rád Március és kezdödik minden elölről. 🙂

    A parasztéletben az intelegenciát csak álmodozásra lehet használni,aki nem ebbe szűletett bele, megeshet,hogy minduntalan összekeveri majd az ábrándot a valósággal.

  60. 62. szerintem ennek az az egyszeru oka, hogy a kormany is pontosan tisztaban van azzal, hogy mi var rank. ezert hoztak meg a 40 km-es szabalyt, ami alapjan a helyben megtermelt -nem keves- felesleget mindenki szabadon eladhatja egy masik vegfelhasznalonak.
    a nagyuzemi mezgaz. sokkal kevesbe fenntarthato, mint a lokalizalt termeles-ertekesites rendszere, ezert nagyon helyesen a sok-sok kis lokalis rendszer felallitasat-megerositeset tamogatjak

  61. A problémát sokan látják és mindenki a berögzöttségeinek megfelelő válaszokat adja.

    A link egy tipikus népszabadságos technokrata-realista választ ad “egész világon jól eladható tömegtermék” vs “egészségesnek gondolt tanyasi élelem”.

    Egyébként a helyzet tényleg az, hogy gabonát, állatot nagyban gazdaságos tenyészteni, gyümölcsöt, zöldséget már nem biztos, legalábbis ha a vegyszermentes verzióról van szó.

  62. 61: Én tökéletesen értem, amit írtál. Viszont számomra nyilvánvaló, hogy te nem érted, mire gondolok, de ez természetes. Engedd meg, hogy megvilágítsam. 1967-ben, 44 évesen elhatároztam, hogy szabadúszó leszek (mely fogalom akkor még ismeretlen volt) mert a munkaerőmet és időmet sokkal jobb hatásfokkal tudtam így hasznosítani. Nappal (utazással együtt) 10 órát fizikai munkát végeztem, este/éjjel fordítottam, hogy legyen pénzem az építkezéshez. Vállaltam apró nyaralók felépítését is, de fő tevékenységem egy 4 szintes kőház volt saját magamanak, valamint 2000 nm hegyoldal teraszosítása, azaz 120-250 cm-es támfalak építése 20-30 méter hosszon. A házon semmilyen szakiparos nem dolgozott. Én voltam a kőműves, ács, villanyszerelő, burkoló, kőfaragó, víz és csatorna szerelő, tetőfedő, statikus egy személyben. Menet közben számtalan olyan megoldást találtam és fejlesztettem ki, amit a szakma nem ismer. Nem használtam hagyományos maltert, a monolit födémek betonvas szerelésénél új módszert dolgoztam ki, vízaknák építésénél a zsaluzást egyénileg oldottam meg, a tetőszerkezet elemeinek (150 kg) a beemelését úgy szerveztem, hogy egyedül el tudjam végez ni, a gerendázatot 5 réteges léc-szerelvénnyel váltottam ki, ami nagyobb szilárdságot és kevesebb anyag felhasználást jelentett. Olyan lambériát gyártottam és helyeztem fel, ahol a vetemedés nem okozott hézagot a felületen. És még sorolhatnám. Ezt nevezem én intellektuális fölénynek. Az általad felsorol paraszti élet gyakorlatánál egészen biztos számtalan újításnak van helye, mert a praktikákat generációk adják át egymásnak, miközben soha senki nem kérdőjelezi meg, hogy jó-e ez így, nem lehetne-e jobban csinálni másképp. A gyerekkorban nem „megfertőzött” értelmes emberek néha apró csodákat tudnak létrehozni.

  63. Amikor valaki vált, nem árt tisztába lenni azzal, mire akar felkészülni. Jó végiggondolni a lehetséges forgatókönyveket és olyan megoldást keresni, amely a lehető legtöbbre választ ad. Az alábbi mozzanatok egy-két szélsőséges helyzettől (pl. nem omlunk össze) eltekintve minden lehetséges forgatókönyv mellett megfontolandók.

    Egy túlélő közösség-csírának 8-10 családból kell állnia. Az összeomlás után ebből a magból alakulhat ki a kb. 300 főt számláló 8-10 nagycsaládból álló faluközösség. Ha igazán tudatosan akarunk szervezkedni, akkor belátható távolságon belül (40 km-es körzet) nem árt több ilyen magot kialakítani.

    A biztonságos megélhetéshez kb. 1500-2000 ha körüli területre lesz szükség. Persze akkor, ha okosan készítjük elő a terepet. Ha nem, akkor ez a szám akár sokkal több is lehetne, de többet sajnos nem igen tud átfogni a majdani közösség. Tehát elő kell készíteni mindent. A biztonságos előkészületekhez ebből a 2000 ha körüli területből 40-100 ha körüli résszel lenne jó ténylegesen rendelkezni. Ha több az nem baj, és az sem feltétlenül, ha kevesebb. Csak a várható folyamatokat kell látni. Azaz jó tudni, mi fog történni a területtel, a gedon után.

    Egyelőre ennyi. Ha figyelemre méltónak tartjátok az ötletet elmerülhetünk a részletekbe.

  64. Tehát családonként 4-10 hektár? Nem sok az egy kicsit? Nem akarok repcét termelni üzemanyagnak! Nem beszélve a későbbi 150-200 hektárról?? Kapával?
    Ha a legelőt is beleszámolom akkor családonként 5 hektár szerintem jókora terület, veteménynek, 10 birkának, netán 2 lónak, meg legyen 1 tehén és túrhat 2 malac.
    Hát kíváncsi lennék a részletekre…

  65. Tokeletesen egyet ertek veled,az elso lepes,meghatarozni,hogy mire is akarunk felkeszulni.
    Ami biztos, hogy lesz osszeomlas.Kerdes, mikor, milyen utemben, allamilag mennyire kontrollalt modon fog lezajlani..
    Ezt azonban senki nem tudja pontosan megmondani.Szerintem ezert nagyon fontos hogy ne egy altalunk vizionalt jovokepre rendezkedjunk be, hanem diverzifikaljunk.
    Hagyjuk meg a varosi eletunket is,es egyelore ez mellett mint masodik vonal alakitsuk ki a falusit is egy olyan helyen, ami varhatoan minel inkabb megfelel a szempontjainknak.
    Nekunk van 28 hektar jo minosegi foldunk, adott esetben ez biztonsaggal el fogja tartani a mi csaldunkat, de nagyon tartok tole, hogy geddonban a termofoldeket az allam egy adott meret felett ki fogja sajatitani es szetosztja az emberek kozott,5 hektaronkent ugyan ugy, mint a haboru utan tettek.

  66. A gedon után a biztonságos megélhetéshez mind a 2000 ha-ra szükség lesz, de előbb nézzük a 40-100 ha-t. Szó nem volt arról, hogy az egész szántó. Csupán arról, ennyi területtel jó volna rendelkezni. A legszerencsésebb az lenne, ha mondjuk van 120 ha (csak az oszthatóság végett) három 40 ha-os összefüggő részletben elszórva az adott területen. Ezeket az egybefüggő földeket először is tagolni kell. Kezdhetjük azzal, hogy mezővédő erdősávot létesítünk körülötte. A sáv lehet akár tíz-tizenöt méter széles kökénnyel, csipkével, galagonyával, vagy ami az adott helyen megterem. A lényeg: ne akác legyen, vagy más invazív, viszont legyenek tüskéi. A sáv nap felöli oldalát be kell vetni gyümölcsfákkal. Nem elírás: vetni kell a magot. Első nekifutásra magnemes fajtákat kell felkutatni. Később lehet mással is kísérletezni.

    Ezt követően a területet belül is tagolni kell. A legszerencsésebb, ha az élőhelyfoltok felől indulunk (ha vannak benne) gyeppel, facsoportokkal. A közösségnek kb. 2-5 hektárnyi szántóra lesz szüksége, ennyit be is fog tudni művelni. Ezt kell elszórtan kisebb táblákban az élőhelyek közé ékelni, és amennyiben lehet, legalább a felét már most lóval művelni. Egy kis szerencsével az itt vázolt területrendezést el tudjuk fogadtatni, mint tájgazdálkodási rendszert (dolgozunk rajta).

    Nagyon fontos, hogy a fák, cserjék minél nagyobb számban és fajgadagságban legyenek jelen a területen, mert ezek a kis foltok biztosítják majd az élővilág megújulását, ha üt az óra. A másik, hogy a tagolt negyven hektárodról rajtatok kívül senki nem sejti majd, mit is rejt.

  67. 31-re:
    sajnos ez már nem működik.
    2007 előtt még talán,de a válság alatt vérszemet kaptak a kiskertek
    eladói.
    Személyes tapasztalatból tudom,mert már 2-3 éve keresem a megfelelőt
    árban és egyéb szempontok szerint.
    Hozhatnék itt példákat képekkel illusztrálva hogy milyen nyavajás
    rossz telkeket kínálnak drága pénzért,de most ezt mellőzném.
    Szvsz nem sok felfedezetlen terület maradt.Zártkerti övezetekben.

  68. 69. sajnos viszonylag keves embernek van 40 hektarja, koztuk nekem sem.
    addig kell nyujtozkodnunk, ameddig a takaronk er…sajnos

  69. 71. Ugyanezt meglehet tenni fél hektáron is. Mi ennyivel kezdtük. A 40-100 ha az optimum. Ha kevesebb van, kevesebbet kell fogni. És persze lehet trükközni is. A lényeg, hogy minden rendelkezésre álló területen legyen élőhely folt, sáv. És aztán – kevesebb munkát igénylő módszerekkel – minden felhagyott, elhanyagolt rész, folt sáv élővilágát javítani kell. Szórni szét a magokat. Elsősorban tüskés életképes bokrokét, néhány pionir fáét és sok-sok ehető növényét. Ami ma gyom, ha egyszer ott van, kiirtani sem lehet. Ezek jelenthetik a holnap élelmét. Ilyen a csicsóka. De kísérletezni fogunk mással is. Pl. amaránttal. Nem tudom, hogy válik majd be. Egyelőre a földünkön próbáljuk, de ha tényleg olyan igénytelen és gyomként nő, amint mndják, akkor ezt is szórni fogjuk. A lényeg, hogy a lehető legváltozatosabb fajösszetétel legyen jelen az adott térben.

  70. 69.ezt a modszert alkalmazva hany embert tudna az orszag eltartani…

  71. 70 Működik, csak messzebb kell menni. Egy barátom épp most váltott hasonlóképpen. Igaz, ő egyedül van, és egy korábbi kezdeményezéshez csatlakozott, de az egész eddig nem került többe neki 200 ezer Ft-nál. Van hol laknia, most vett 6000 négyzetméternyi földet. Az a célja, hogy magának termnelje az élelmet, azt a kis pénzt amire szüksége van alkalmai munkákból szerzi meg. (Időnként visszamegy a “városba” dolgozni)

  72. Nehéz megbecsülni. Annyi biztos, jóval többet, mint ahányan reálisan túl élhetjük az összeomlást.

    Látni kell, hogy az ország szántóin nem élelmet, ipari nyersanyagot termelnek, és ennek egyre kisebb hányada az élelmiszeripari alapanyag. Tehát a szántók nagysága nincs arányban az ország élelmezésére fordított területtel.

    Ha most veszünk egy 1500, 2000 ha-os falu határt, és felosztjuk a módszernek megfelelően, nem a gedonra készülve, tehát egy kb kétszer anyi szántót hagyva. 400-500 ha-nyi szántót kapunk. itt nagyjából ennyi volt a háború előtt, és sokkal több ember élt meg akkor, mint most. De ezek az arányok területeken mások. Vanak olyan vidékek, ahol akár az iparszerű technológia is megmaradhat. Ésszerű területi kompromisszum mellett, az ország agrár területeinek 2/3-át így művelve, a többin “lájtosabb” ipari technológiákkal, több embert tudnánk eltartani, mint amennyi ma él az országban, ráadásul fokozatosan megújulna a termőföldünk, ami nem utolsó szempont. (És persze hatványozottan több embernek adna a rendszer megélhetést, mint a mostani. Egyedül a tőke megtérüléssel lennének gondok.)

  73. honnet vasaroljatok a magokat…azt hallottam, hogy az uzletekben vasarolt magokbol elultetett novenyekbol szedett magok nagyon korlatozott mertekben fognak ujrakelni….

  74. nekem kb 1 millio fo jott ki …ez a problemam a permakulturaval,mint fentebb is irtam..tok jo elmelet,csak bebukik a gyakorlaton

  75. 52.

    A tanyarendszerben is lesznek öregek szerintem,mert minden fiatalnak vannak szülei, nagyszülei talán. Egy összeomláskor a fiatal szerintem nem hagyja magára a szüleit, szeretném remélni, hanem maga mellé veszi. Így ebben a közösségben is lesznek bőven öregek.
    Természetesen, a falvakban már adott az idős korosztály, de hozzájuk pedig megérkeznek a fiatalok azon nyomban, már akinek lesz esze. Így a falvak hamar megtelnek majd megint. A most kialakított tanyarendszernek így az az előnye, nagyjából ismerni fogod a közösséget alkotók zömét, az újonnan érkezők nem lesznek mindenkinek vadidegenek.

  76. 77: Ha nem lennék 78 akkor ezt nem írnám le. Komoly gondok idején. Ne finomkodjunk! Totális összeomlás esetén a szentimentalizmusnak nins helye. Aki ettől nem tud megszabadulni az életképtelen, és a versenyben alul marad. Nem csak az idős rokonok vesznek oda, de ő maga is. Bármilyen szörnyű, amit írtam, ezt kőbe kellene vésni.

  77. 74-re:
    A jelenleg előnyös fekvésű,pl:nagyobb városok elérhető közelében
    lévő földekre értettem.
    Azok nagyrésze már fel van fedezve és az érdeklődés miatt
    felnyomták az árakat is.
    Egy részük pedig a városból kiszorultak nyomortelepe lett.
    Kevésbé előnyös helyeken,városoktól munkalehetőségtől távol
    bizonyára vannak még jó árban telkek,zártkertek stb.
    De jelenleg még én sem szeretnék “..nagyon…” messze menni,és
    feladni az eddigi munka gyümölcsét.

  78. 78.azert azt se felejtsuk el, hogy a regi paraszti kulturakban az oregeknek komoly feladataik voltak…vigyaztak a kisgyerekekre, a hazra, a tuzre…ki csinalja ezt meg,ha ok nincsenek…hogy megy ki az asszony a pajtaba akar csak egy kecsket is megfejni,ha nincs kire rabizza arra az idore a kicsit….

  79. 2000ha-hoz 300 fovel kalkulaltam,ahogy irtad es az orszag teruletenek ketharmad reszet vettem

  80. 82 A háromszáz fő a gedonra vonatkozott. Itt anno így gazdálkodtak, ezer körüli ember élt meg ebből, és legalább ennyi városit el tudtak tartani a feleslegből. Mindent összerakva cirka kilenc millió embert lehetne egészséges körülmények között eltartani ezzel a módszerrel.

  81. tehat anno 2000 fot eltartott 2000 hektar,ezzel szemben ugy veled, hogy geddonban ez a szam lecsokken majd 300 fore….miert_

  82. 81: Tudom még sorolni. Nyelet faraqtak a szerszámokba, éleztek-köszörültek, egyéb javításokat végeztek, etették a disznókat, morzsolták és darálták a kukoricát, stb. De a régi paraszti kultúrákban elkényesztetett, segge kinyalt, vérgőzös cigány hordáktól nem kellett tartani. Ha futni kell a mezőről, be a házak közé, az öregapámat nem veheted a hátadra, mert akkor mind a ketőtöket utolérik. Erről beszélek.

  83. nagyszuleim 5 ha-on gazdalkodtak anno es eltartotta a csaladot es meg piacra is kerult…igy lett apukamnak 58-ban Danuviaja.

  84. 85.ezert fontos egy olyan ferfi a faluba, aki katonailag kepzett es hallgatnak ra a tobbiek.
    szukseghelyzetben oregek nem koricalhatnak a kukoricasban kedves Tiborba…
    es aki nem tartja be a szabalyt az ugy jart

  85. 88. Most azzal számoltam, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva lassan alakítjuk át a gazdálkodást, lesz egy átmenet, s eközben lehetővé válik a föld termőképességének visszállítása különféle trükkökkel. Komposzt, biogáz erőmű mellékterméke, aztán fel lehet szaporítani az állatállományt és lesz trágya is.

    Gedon esetén ebből semmi sem lesz. A határt nem fogjuk tudni szántani, esetleg a töredékét, de trágya nélkül az sem ad majd eleget. Ha nem készítjük fel a tájat, ha nem gazdagítjuk nem háromszáz embert, de szinte egyet sem tart el a 2000 hektár. Nehéz helyzet ez. Az a legnagyobb baj, hogy a tényleges függésünket és kiszolgáltatottságunkat, illetve a természet tényleges állapotát nagyon kevesen érzékelik. Ezért aztán minden ilyen számítás kicsit elméleti.

    Minden esetre a túlélésünk, ha tényleg lesz összeomlás a táj egészségének függvényében alakul, ezért kell a tájat gyógyítani. Minden erőnkkel. Ha valami a miénk, ott teljes bedobással, mert esetleg van esélyünk megvédeni az eredményeket, ahol pedig nincs ott stikában, amíg lehet. Enélkül egyetlen közösség sem fog megmaradni. Az ember ugyanis nem önmagában alkotott közösséget, hanem a tájjal együtt, amibe élt.

  86. ertem
    energia novenyekkel foglalkoztal mar esetleg_ nad tipusok vagy fa is erdekelne,ami viszonylag melyen fekvo teruleten jol erzi magat

    illetve meg egy kerdes:tobbektol hallottam, hogy a boltban vasarolt zoldsegmagrol kelt novenybol szedett mag elultetve ugyanabba a teruletbe rendkivul gyengen kelt ki…van errol esetleg nemi tapasztalatod_

    plusz egy bonusz kerdes:landzsas utifu magot szerinted tudnek valahol vasarolni_

  87. 92.a hazai termofoldek jelenlegi termokepessege szamitasod szerint akkor kb az 50-es evekbeni szint 15%-a mindossze, amennyiben nem alkalmazunk sem mutragyat sem sima tragyat,ha jol ertem…

    gazdag tragyazassal szerinted mennyi idobe telik, amig vissza lehet allitani a regi allapotot_
    iiletve, van-e egyeb megoldas ami gyorsitja ill. fokozza ezt a folyamatot_

  88. 94. Ez nem számítás, becslés. A gond, hogy a talaj él, és az iparszerű technológiák megölik. Ma itthon 15-szor gyorsabban erodálódik, mint ahogy megújulni képes. Összességében még harminc év és egyetlen morzsa termőföld sem marad.

    Hogy mennyi idő alatt jön vissza? nem tudom megbecsülni. Sok függ attól, milyen állapotban van amikor gyógyulni kezd. Gobndolja arra, hogy lehántották egy ember testfelületének a 60-70%-át, s most azt kérdezzük, mennyi idő még meggyógyul. A kérdés az, helyre jöhet-e egyáltalán. Abban biztos vagyok, ami előtte volt megismételhetetlen.

  89. 93. Az energianövények károsabbak az adott tájban, mint az intenzív szántó, ezért mi nem foglalkoztunk velük. A vizesfoltokban jól érzi magáét a botoló fűz, ha a folt tényleg nedves, elég elduggatni a töveket, és kihajtanak. Ha utána csak a vesszőt szeded róla egészen környezetbarát energia nöövényed lesz, csak nem tudom, mennyire lesz gazdaságos.

    A magokról. Tápiószelén lehet vásárolni olyan fajtákat, amelyek tovább szaporíthatók.

    A lándzsás utifűről, bárhol kiásod a tövet (ha tudsz lelőhelyet) és elülteted tavasszal vagy ősszel. Vagy most is, ha folyamatosan locsolod. Ha nem tudsz lelőhelyet tudunk adni tövet, csak a szállítást kell megszervezni.

  90. milyen kornyezetbarat-fenntarthato megoldast javasolnal futesre a gaz kivaltasara_

    koszonom a tippet a magokra,megkeresem oket

    landzsas utifu:koszonom a felajanlast,en is ezt a megoldast alkalmaztam, tehat szedtem lelohelyen toveket,amiket kiultettem a zoldsegeskertbe es majd szedek belole magot…
    ha nem vagyok tul pofatlan meg egy termekkel kapcsolaCsomagolási súly: 1.2 kg
    Ár: 900Ft
    Termék elérhetősége: 3 munkanap 900Ft
    Kiszerelések: *

    1 liter, 900Ft
    5 liter, 3.125Ft
    10 liter, 6.250Ft
    20 liter, 12.500Ft
    1000 liter, 500.000Ft
    Mennyiség:

    EM-BIO mikrobiológiai készítmény
    30 évvel ezelőtt indult el Japánból az EM – Effektív Mikroorganizmusok útja az Ember és a Természet közös szolgálatára. Úgy válogatták össze a fotoszintetizáló és tejsavbaktériumok, élesztők, a sugár- és moszatgombák asztalközösségét, hogy azok egymás anyagcseréjét segítve, a természetben velük együtt élő lények (növények, állatok és az ember) létezését segítsék, kiegészítsék.

  91. elnezest,…tehat ezzel a termekkel talalkoztal mar esetleg?
    ezt javasoltak nekem biogazdalkodas elkezdese soran a talaj feljavitasara.

  92. Géczy Gábor magfalván kísérletezik egy igen ötletes megoldással. Megoldja a fűtést, komposztot termel, érdemes utána nézni.

    Itt vannak elérhetőségek.

    http://nap-haz.blogspot.com/2010/04/nyilt-nap-magfalvan-minden-penteken.html

    Ezek a biológiai készítmények elsőre használhatónak tűnnek. Vann magyar termék is, amely a talajban élő baktériumokat jutattja vissza. Ez a termék is ilyennek tűnik. A kérdés csak az, mennyiben maradnak életben, mennyiben épülnek be a talajba.

    Én nem használnám, mert szántóellenes vagyok, és az a terület, amit így művelünk elég kicsi, hogy állati eredetű kompszottal javítsuk, de ha nagyban kellene gondolkodnom, inkább ez, mint a műtrágya. Kezdeményeztük is itt helyben, hogy határon átnyúló együttműködés keretében ilyen szerek elterjesztését segítsük elő, de a pályázat nem jött össze. Ennek ellénre pár gazda kipróbálta. Ők elégedettek voltak vele. (Nem ezt a japánt, a hasonló elven összeállított magyart.)

  93. 98, s.ili:
    Biztos hatnak a külföldi csodaszerek, de hát, ha készültök erre “ereszd el a hajam időszakra”, mely lehet, hogy csak 2-3 nemzedék múlva jön el, akkor miért nem kezditek a nehéz testi munka rendszeres végzésével ? Nagy mennyiségű trágyabedolgozására gondolok itt elsősorban ! Ha nagyon zsíros-agyagos a föld, akkor szalmás trágyával, ha homokos, akkor pedig, szalmamentes trágya, komposzt, vályogtégla, fahamu, zeolit bedolgozásával lehet eredményt elérni kb. 6-8 év alatt !

    A leggazdaságosabb megoldás a fűtési költség csökkentésére a födém, a lábazat és a homlokzat hőszigetelése. A legolcsóbb megoldás a samottbélésű-üvegablakos vaskályha – mely összenyitott helységek esetén tényleg fel tud melegíteni több helyiséget is. Ezután jön beruházási költség szempontjából a cserépkályha. Majd követi a tömegkályha. A kandalló itt nem jöhet szóba, mert hatásfoka nagyon alacsony, viszont szép látvány.

  94. 99,erdekelne ez a hasonlo elven mukodo magyar is,ha tudnal egy linket dobni megkoszonom
    nekunk van allati eredetu tragyank is, bar nem tul sok, szerinted hasznaljuk inkabb azt?
    szivesen megneznek egx ilyen kertet a permakulturas rendszerben van muvelve, bar magamrol nem tudnam elkepzelni, hogy ezt alkalmazzam… ehhez attol tartok, tulzottan rendszereto vagyok:)

  95. 100.szigeteles es ablakcsere megvolt, vegyes tuzelesu es gaz kazan is van, de egy masik kis preshazba jo lenne egy ilyen vaskalyha,… van valami beszerzesi forrasod esetleg?
    zsiros a fold, zeolitot hol tudok vasarolni?
    a nehezebb dolog, hogy mivel futsuk a vegyes tuzelesu kazant..

  96. 100.sajnos attol tartok nincs 2-3 generacionyi idonk…ha van meg 10 viszonylag normalis evunk, mar orulhetunk

  97. Mi volt külső határoló falazat rétegrendje és milyen vastag külső hőszigetelés került rá, hogy még mindig nem vagytok esetleg megelégedve (épületgépész tervezőt kerestetek ez ügyben vagy barkácsolás folyt) ?
    A gázkazánt le kell cserélni kondenzációsra, pl. a Hajdusági Iperművek gyárt kondenzációs gázkazánt. A radiátorokra termosztatikus radiátorszelepeket kell szereltetni, programozható termosztátot elhelyezni…
    Vaskályhát még mindig gyártanak Salgótarjánban (Wamsler).
    Zeolitot pedig Mádon bányásznak (Geoproduct), egyébként takarmányboltokban Zoolit/Zoogritt néven kapható.
    A szilártüzelésű kályhák és kazánok csak akkor fogyasztanak jól, ha a tüzifa legalább 1 teljes évet száradt (inkább kettőt) ! Egyébként csak pocsékol.

  98. Én biztos, hogyha tanyára kerülök fával és hulladékkal fogok fűteni! Ősi módszer a legjobb, nem kell ide energiafű, meg egyéb humbug!
    A szélfogó erdősor gondozása nekem is eszembe jutott! És azt még meg sem kell venni! A kutyának nem fog feltűnni ha rendbeszedem kicsit! Baj esetén pedig tudni fogom mit hol keressek!
    A fűtésről meg annyit, hogy megfelelően kell méretezni a házat! Aztán kell a jó hőszigetelés, és a jó kályha! De sokat segíthet még a tájolás, esetleg félig a földbe süllyesztés! Nyáron a meleg ellen, nem légkondi kell, hanem nagy fák amik árnyékolnak és párásítják a levegőt!

  99. 105.falazat retegrendje:40 cm kismeretu tegla es 10 cm hoszigetelo vakolat.fodemen 20 cm kozetgyapot
    ablakok:78 mm muanyag profil 3 retegu uvegekkel
    gazfogyasztas elmult szezonban:1000m3 volt
    valami termosztat van, ehhez nem ertek, apukam gepesz.

    a tuzifa miatt aggodom.mennyiert fogom tudni majd beszerezni a kovetkezo evekben, ha egyaltalan be tudom…

    amugy a kukoricaszar is remekul eg benne a papir es muanyag hulladekrol nem is beszelve- anyukam ezt egesz evben gyujti, tavasszal es osszel ezt tuzelik el

  100. 104: 5 ev alatt – evi 5% urulessel szamolva kb 30%-al csokken a kitermelheto olaj mennyiseg, ehhez jon az ELM szerinti export csokkenes, mondjuk osszesen 40%- ez talan komoly kuzdelem es kormany mellett meg nem vezet teljes osszeomlashoz..mi a velemenyed?

  101. 107: A műanyag égetést gondold át!

    108: Most az jön, hogy felfut a gazdaság – nővekszik a nyelsolaj igény, ami leállítja a gazdaságot, aztán jelentkezik kereslet és megindul a gazdaság – növekszik a nyersolaj igény és Így tovább. De nem kell várni a 30 százalék hiányra. Már 5 százalék hiány is hatalmas felfordulást okoz. Egy darabig ár emelkedés, azután fegyverekkel biztosított olaj import. Na, az lesz a szép világ. benzin-gázolaj hiány, jegyrendszer, totális káosz.+

    105: A kruplid 3 napja kibújt a földből, persze még nem minden gumó, de a többség. Szép lila feje van a hajtásnak.

  102. 109.igen, igazad van….sajnos ok mereven elutasitanak minden osszeomlassal kapcsolatos gondolatot.
    remenytelenul hisznek abban, hogy az ALLAM majd ugyis megoldja a kerdest

  103. 101. Nem a permakultúra a lényeg. Ezek a dolgok addig működnek, míg nem omlik össze a rendszer, amiben élünk. A bio, az öko s a perma is csak addig valami. Addig lehet használni batériumos szereket is. Aztán eljön az igazság pillanata. És attól kezdve csak az számít, milyen egészséges körötted a táj. Ha rendszerető vagy, ismerd meg a természet rendjét. Hidd el, rend van benne, nem kell neked rendet raknod.

    Aztán tartozom egy vallomással. Rém lusta vagyok. Meg sem kíséreltem létrehozni azt, amiről írok. Egyszerűen beültem a készbe. Körülöttem van a Tisza egyetlen meghagyott nyílt ártere. Ismerem, és tán Ő is ismer engem. Tudunk együttműködni, és ez ami a legfontosabb. Nem kell létrehoznom semmit, egyszerűen el kell fogadnom azt a rendet, amit a folyó diktál. Ugyanez megy egyébként minden természetszerű terület mellett. Tiszaalpárnál is ott a rét. De fenn a homokon, nagyon keményen kellene dolgozni azért, hogy visszajöhessenek a természetes formák. Ezt a munkát nem vállanám be, de jó ha tudjátok, aki ott akar megtelepedni annak be kell vállalna. Ha nem teszi az összeomlás után nem lesz ott helye.

  104. 107, s.ili:
    Épületgépész tervezőt keressél, hogy a fűtési rendszered rendbetegye ! A műanyagégetés az hogy fér össze a kertgazdálkodás szemléletével ? A hőszigetelő vakolat az nem azonos a külső homlokzati hőszigeteléssel (ásványgyapot vagy polisztirol táblák) !
    A központi fűtésről át kell állni, helyiségfűtésre, ahogy csökken a jövedelem nagysága. Nem megoldás az erdők feltüzelése a szilárdtüzelésű kazánokban. Egyetlen járható út a hőszigetelés fokozása.

    Tibor !
    Szoktam gázsütőben kenyeret sütni, de mindig odaég a széle. A tepsi aljába és oldalára papírt rakok, de így meg sütés után a papír eggyé válik a kenyérrel. Mit tanácsolsz ?

  105. 112: Én másnaponként sütök kenyeret, elsősorban a kutyáknak 119 forintos lisztből. A 2 kg BL-55 liszthez 950 ml vizet keverek (természetesen 25 g élesztő feloldása után). Ezt jól összedagasztom és beteszem egy rozsdamentes tepsibe, amit előtte étolajjal kikenek alul és oldalt, majd a tésztán behelyezem és egyenletesen szétnyomom. Kb. 3 óra múltán feldagad, amikor beteszem az előmelegített sűtőbe 60 perc sütésre. A kenyér a tepsiből simán kiesik.

  106. 114, Zola:
    Látod, Ők már önként elhagyták a mókuskereket, tettek jövőjük érdekében ! Mi pedig itt mekengünk a számítógép előtt. Álmodozunk vagy szörnyűséges jövőképet vetítünk magunk és mások elé, várjuk a közösségtől a csodát, várjuk a havi törlesztőrészletet, néha kiruccanunk vidékre megnézni a túlélést biztosító falusi házakat Tiborunk vezetésével. Ne izgulj, több tízezren így vagyunk ezzel.
    Mongóliában százezrek élnek így és biztos, hogy a mongolok még sok-sok évtized múlva is élni fognak.

    A cikk utolsó mondata a lényeg: 8 év alatt építették fel a birtokukat, csak annyi a bökkenő, hogy nem az övéké a föld…
    8 évig, mindennap 10-12 órában dolgoztak a portán és fenntarthatóvá tették !
    Mi pedig valahogy úgy gondoljuk, hogy hétvégenként leugrunk kocsival a geddonfalusi telkünkre és teszünk-veszünk. Hát ennek az égvilágon semmi eredménye nem lesz. Az idő telik, a falusi ház nem halad, közben az energia-és élelmiszerárak megemelkednek, ritkábban tudunk a vidéki birtokra menni, munkahelyről lapátra kerülünk, a rendszeres havi bevétel hiánya a terveket könnyen dugába döntheti…
    Hát a lassú kínszenvedés szörnyűséges lesz.

    Akik komolyan gondolják és a mában van lehetőségük ill. fokozatosan átszervezik életüket Tibor bölcs tanácsainak megfelelően, azok még egy életet kaphatnak. Sajnos a többség a lehetetlen helyzet miatt csak filozofálni tud és vitázni.

    Lassacskán arra is gondolni kell, hogy a gépkocsitól addig kell megválni – nyomott áron is – amíg nem fogjuk kényszerből leállítani végleg. És amikor ez elkövetkezik, akkor kell dönteni: maradok a városban vagy megyek a falumba.

  107. 115: János! A gépkocsival kapcsolatban gondolj arra, hogy a PIK OLAJ (mai helyzet) azt jelenti, hogy még annyi nyersolaj van a föld alatt, mint amennyit 150 év alatt kinyert az emberiség. Szerintem ez azt jelenti, hogy még jó ideig fog gépkocsizni az, aki tud venni benzint. Egy közép kategóriás kocsi 4 millió körül van. Akinek van 4 milliója kocsira, annak valószínűleg lesz pénze benzinre még egy jó ideig.

  108. 117, Tibor:
    én egy szóval sem mondtam azt, hogy nem lesz üzemanyag a töltőállomásokon ! Lesz, csak nem a leszakadó és adósságban vergődő családok részére !
    Aki jelenleg készpénzzel meg tudja venni azt amit kitervelt, annak később sem lehet gondja – ebben is egyetértünk !

  109. 112.
    -anyukam kovette el, megbeszeltuk, hogy gondolja at:)
    -a +10cm az polisztirol tablak+vakolat….csak a felet lehagytam
    -nem szeretnenk atallni helyisegfutesre,es nem csokken a jovedelmunk…ezt honnet vetted?
    szeretnek tanacsot kerni toled:milyen megoldast javasolnal sutes-fozesre gaz illetve villany hianyaban?

  110. 115-117 Arra gondoljatok, hogy az olaj nem elsősorban a kocsikba kell. Ez fontos. A rendszer nem marad stabil folyamatosan növekvő olajkitermelés nélkül. Elsősorban azért, mert a természeti rendszerek romlásával fordított arányban nő a fennmaradáshoz nélkülözhetetlen energiamennyiség. Ha nem tudjuk növelni a kitermelést és az energia felhasználást a rendszer összeomlik. Ez a pont annál közelebb van hozzánk, minél jelentősebb a természeti rendszerek pusztítása. Jelen körülmények között e pusztítás mértéke egyre gyorsabb.

    Ugyanezt a képet más oldalról is meglehet világítani. Képzeljetek el egy embert, akinek nem áll le a növekedése. Folyamatosan növekszik, de minél nagyobb a tömege, annál nagyobb az energia- és az anyagigénye. Látni kell: lételeme a növekedés, ha nem tud növekedni meghal. Viszont ahhoiz, hogy növekedjen nem elég ugyanannyi vizet, kaját és egyebet innia, ennie. Mondjuk évi 3%-kal kell növelni az adagot. De ez nem lehetséges. Egy idő után csak ugyanannyit tudunk adni neki, mint az előző évben. Aztán egyre kevesebbet. A kérdés nem az, hogy meddig elég még a víz és az étel, hanem, hogy mikor omlik össze a növekdési kényszer alatt álló, de a növekedés lehetőségétől megfosztott szervezet. Abban a pillanatban, amikor ez az összeomlás bekövetkezik, nem lesz több benzin a kutakban.

  111. Csakis az északi-középhegység alkalmas a tényleges túlélésre!
    1: ott van elég víz.
    2: Nehéz terep és a Kárpátokba van esély visszavonulni…
    3: A történelem során mind földrajzi, mind társadalmi kataklizmák érték a Medencét, és a túlélök a környező hegyekbe, mocsarakba menekültek.
    Ezek szerint kéne visszafoglanunk a cigányokkal teli észak-keketi részeket…

  112. 114
    Az a véleményem ,hogy le akarják járatni Magyarföldet !
    Nézd a forrást és kész az ítélet !
    Ne azt nézd mit mondanak hanem ki mondja !
    Magyarföld egy csodálatos hely és Magyar ember leszarja mit ír róla a zsidó néphazugság a szabad nép utódja !

  113. 118:
    Ajánlottam a gyártó oldalát (Wamsler), de Te továbbra is érdeklődsz a gáz-villany nélkül működő tűzhelyekről !
    Esetleg még a napkályhát tudom javasolni !

    121:
    a kisember mindebből azt veszi észre, hogy a benzint már csak ünnepnapokon engedheti meg magának.

  114. 72: Géza! Mit értesz ez alatt, hogy “Egy kis szerencsével az itt vázolt területrendezést el tudjuk fogadtatni, mint tájgazdálkodási rendszert (dolgozunk rajta).”?
    Nekem van párszor 10 Ha szántóm, de gépeim és pénzem nincs a műveléséhez. De nem is nagyon szeretném “hagyományosan” művelni. Van rá mód, hogy az állami támogatás megmaradása mellett, valami fenntartható és lehetőleg a “geddon” után is hasznosítható területhasznosítást elkezdjek rajta?

  115. Janifly: hol van a területed és kb hány aranykorona?
    Keresek most 50-100ha-t beültetni…

  116. 128 Dolgozunk egy olyan támogatási rendszeren, mely az ilyen jellegű beavatkozásokat értékelni, pontozná és a pontok szerint támogatná a gazdát. Pl. ha valaki egy tíz ha táblán kialakít ilyen élőhhelyet és benne mondjuk három 1 ha körüli, vagy alatt táblát szánt csak, kapna ezért 40 pontot, és pontonként 10-13 eurót. Ez lenne agrárkörnyezetvédelmi támogatás helyett a területen. Összességében össze lehetne szedni (10-15- körüli birtokkal mondjuk 80 pontot, az 800-1000 euró, azaz hektáronként 210-280 ezer ft körül lenne. Az így összeszedhető évi két milkó versenyképessé tenné a kicsiket az évi félmilliárdokat kaszáló nagyokkal is. Persze helikopterre itt nem telne belőle, de az évi két milkó már kellő alap ahhoz, hogy a területen termelhető jövedelmet kiegészítse.

    Nem tudom mi lesz belőle. De a remény hal meg utojára.

  117. 129. köszi a linket, most akarok kerti kemencét és ezen borzasztó jó ötletek vannak! Nem kérdeztem, de a II. kerületböl ítélve az ajtók ára is mesés lehet 🙂

  118. 131 Ennek, ha csak a fele teljesülne is nagyon jó lenne. Azt hiszem egy percig sem gondolkodnék másban. Meg biztos, hogy nagyon sokan lennének még így ezzel. Mikor lehetne ebből valami?
    130 Tiszaszentimre külterülete kb. 80Ha 3 tagban. De mint mondtam bérlik, szóval először a bérleti szerződést kéne felmondanom. Kb. 20-22 Ak/Ha

  119. 114.
    Kedves Géza!

    Balázs vagyok. Voltál már itt nálunk a tanyán. Nagyon érdekelne amit a 114-ben kezdtél kifejteni. Akár privátban.
    Sok mindennel tisztában vagyok, de jó volna 1-2 tipp, hoogy hogyan is kezdjük el.

    Én egyet biztosan tudok, hogy aki nem kezdi el a munkát,annak esélye százalékosan fog csökkenni.
    Balázs

  120. 134. Inkabb publikusan, ha szabad kerni, jo olvasni a rengeteg okos dolgot Gezatol!

  121. 133 Igazából nem tudom. Most ott tartunk, hogy iklyen jellegű tanulmányokat készítünk, felmérünk tervezünk, legközelebb a Dráva mentén, és igyekezzük becsempészni a dolgot a vidékfejlesztési stratégiától kedzve mindenhová. El szeretnénk érni, hogy legyen néhány minta, ahol elindítják. Fel fogom vetni, hogy hozzunk létre erre mondjuk egy tájgazdálkodási hálózatot. Ennek az lenne a lényege, hogy összefogni mindenkit, aki szeretne ilyen jelleggel tájgazdálkodást folytatni. Ha sokan lennénk, tán az is eredmény lenne.

  122. 134-136

    Van egy javallatom. Ha elegen úgy gondoljátok, de különösen Balázs, akkor belevághatunk. Összerakok egy általános anyagot, hogy mit kell tenni. Aztán beszervezem az egyik kollégámat Tóth Ferit, akivel néha itt-ott már a gyakorlatba is beleártottuk magunkat. (Főleg ő). Ő elmondaná ezeknek a dolgoknak a hátterét, mondjunk a kint a tanyán, és ha van terület, akkor meg is mutathatná, mit kellene tenni első lépésbe. Aztán akár lehetne kalákákat is szervezni az adott munkánkra. Akkor sokkal jobban lehet látni, mit miért kell, mint ha én okoskodom a billentyűzet mellett.

  123. 138.
    Erre nagy szükségünk lenne. A magam részéről szívesen részt vennék egy ilyen tanya-bejáráson, vagy kalákán.

    Kalákázni a szaktudásért: szerintem fer csere.

    Azért is lenne jó, mert nehéz ma olyan tanfolyamot találni, ahol lényeges dolgokat, s a szakma egészét meg lehet érteni, többnyire inkább csak felszínesen csipegetnek a területen, de az noha könnyű követni, viszont nem nevel ki önállóan boldoguló magyar gazdát. a magam részéről nem kívánok “bulizni”, inkább tényleg termelni, s megtanulni szeretnék dolgokat. Ebben a pénzszűke világban, úgyis csak az ilyen cserekereskedelemnek lesznek perspektívái. Munkáért információ. Az értelmes magyarnak termelő erőre van szüksége, mind mentálisan, mind géppark tekintetében. Apropó: igencsak jó lenne, ha egy gyakorló földművestől meg lehetne tudni, hogy milyen kézi szerszámok, és hol szerezhetők be, amik javíthatóak, s nem bóvlik, s amik ténylegesen kellhetnek. ÁSó, kapa, metszőolló, kaszakő, madzag, madárháló, fólia, cserép stb.

  124. 138 Kalákába szívesen csatlakoznék. De nem csak hozzátok, hanem máshoz is. Tanulni, meg tapasztalni. Épp a napokban utasítottam el egy gépész tervezői állást a törökszentmiklósi Claas mg. gépgyárban. Egyszerűen nem tudnék abban tevékenykedni ami tudom, hogy az élővilág és az élet közösségének a pusztításához járul hozzá (és a saját pusztulásunkhoz is).
    Sajnos az én vidékem nagyon ramaty a túlélés szempontjából. Több száz hektáros táblák, szinte alig vannak fák. Rengeteg munka lenne ott. A falut övező 4-5000 Hektárt jelenleg max. 6-7 gazda műveli és összesen jó ha 50 főt foglalkoztatnak. Lehet ebből következtetni, hogy mennyire környezetromboló a termelés. Eddig én is úgy gondoltam, hogy itt nem tudok mit kezdeni, mert annyira sok lenne a tennivaló és ehhez egyedül nagyon kevés vagyok. De valami mégis azt mondja, hogy nem véletlenül születtem ide. Errefelé nincsenek tanyák sem, erdő is alig. De nem hagyhatunk minden területet ott amit már tönkretettünk! Nem menekülhetünk mindig jobb vidékre, mert akkor azt is csak tönkretesszük. (persze ezeket most leginkább magamnak írom)

  125. 142. Csak ezért utasítottad vissza az állást? nem erős ez azért, vagy megvagy a munka nélkül is?

  126. 142
    Ez nem erős. Én is nagyon szenvedek, noha még dolgozom egy helyen (gépész tervezőként vettek fel) Viszont, nem hiszek a szakmámban. Irtózatos szenvedés úgy bejárni, hogy végsősoron a saját kollektív sirgödrödet ásod. De, a pénz az kell, ha az ember máshogy nem tudja megoldani…

  127. 138. Benne vagyok én is, szívesen kalákázok, hátha kialakul egy jó kis egymást segítő kör. A távolság lesz itt a legszűkebb keresztmetszet, eladó tanya nincs véletlenül a Tisza egyetlen nyílt árterében? Rendkívül kreatív vagyok, nem csak billentyű zsonglőr.

  128. Ez a Géza-féle anyag, info, bejárás engem is érdekel, ha nem nyilvánosan beszéltek róla, küldjetek nekem is értesítést róla, Tiborbá látja a mailcímemet. Köszönöm előre is.

  129. 138.
    en is szivesen csatlakoznek, ha egy not is bevennetek.
    cserebe minden erdeklodo holgyet megtanitok nehany noi paraszti fortelyra

  130. 138. Igen, ilyen értelmes dologhoz rajtam kívül is biztosan sokan csatlakoznának. Tóth Ferencre pedig külön kíváncsi lennék! Ha még nem láttátok a videóit a neten, pótoljátok..

  131. 138.
    Kedves Géza, és a többiek!

    Nagyon érdekel a dolog! Mi (6-7-en) hasonló érdeklődésűek szoktunk kalákázni, és sokat is tanulunk egymástól, de ez ilyetén valahogy más és több lehetne, mivel bizonyos dolgokra egyszerűen nincs rálátásunk.
    Úgy látszik Tibor bá “honfoglalójának” lehet még egy plusz érdekes hozadéka, Géza ötletével megspékelve.
    Így kötetlenebbül lehet kapcsolatokat kialakítani, tudást szerezni.

  132. ……151: Kötetlenül szervezkedhettek itt a hozzászólások között. Úgy veszem mintha Géza kért volna rá felhatalmazást, de szeretnék ebben a “kalákában” benne elenni némi “felügyelőként” mert az ördög nem alszik és persze én sem.

  133. 137-138.Én is lelkesen várom tudományod, Géza, erről a fajta tájgazdálkodásról. Én pécsi lévén nem gyakran tudok a felsőtiszavidékre járni kalákázni 🙁 , pedig imádom a közös munkát. Akartam is kérdezni az Ormánságról, mert Hetesi Zsolt tavaly említette, hogy arrafele is van munkakapcsolatotok. Most, hogy mondod a Dráva mentét, ennek közelsége biztatóbb számomra. Jó lenne értesülni róla, ha itt felénk szerveztek olyan munkát vagy eseményt, amiben részt lehetne venni, tanulni belőle.

    Egyébként holnap is éppen kalákázni megyek egy szalmaház építéséhez, mert én meg ilyesmit csinálok. Építem a magamét, de belefolyok kicsit a másokéba is, ha úgy látom, valamit máshogy csinálnak, érdemes eltanulni. Vagy ha az én tudásomra, esetleg csak segítségemre van szülségük. Gyakran látom, hogy az itt tervezgetőknek is segítségére lehetek egyszer az összeszedett ökoépítési tudásommal, tapasztalatommal. Örömömre fog szolgálni. Az “öko-” itt nem a divatot jelenti, hanem azt, ami jelenleg kímélő a környezetnek, takarékos a gazdának, és esetleg létrehozható és működtethető geddon után is. Persze azt meg is kell érni! Talán éppen Géza közreműködése folytán.

  134. Végül is Balázson múlt. Mert neki kellene adnia a helyszínt a kalákához. Egyeztetek Ferivel és jelentkezem.

    Az írást is összerakom. De türelmet kérek, mert a látszat ellenére nagyon elhavaztak a dolgok…

  135. 155: Mondjuk invitálva nem voltam, de nem is volt mihez. Engem minden esetre nagyon érdekel, hogy Balázs 11 hektárján, a tavaszi munkálatok befejezése után, mit lehet kalákázni? Szmájlit nem teszek ki, mert ezt nem találom viccesnek.

  136. 156.Nehogy már megsértődjél, itt csak szó-szót követett aztán minden alakult magától! Valaki biztos hívott volna ha kivárod, én csak rácsodálkoztam, ne haragudj. 🙁
    A kaláka nem arrol szól hogy aki összehívja annak teljesíti mindenki egy kívánságát, aztán vissza lehet hívni és illik elmenni a visszahívásra? Egy tanyán mindig van munka, 11 hektáron meg pláne. Géza ültetgetésről is beszélt, a növénykultúra javításáról, nem csak haszonnövényekkel kapcsolatos munkálatokról.

  137. 157: Nem ragaszkodom hozzá, hogy félreérts. Ha jól értékelem, senkit se hívtak meg sehova, mindenki maga jelentkezett. Én meg csak azt nem tudom, hogy mire?
    Először is el kell dönteni, hogy tanulni akartok vagy hasznosan dolgozni. Ha tanulni, akkor Balázs számára inkább vagytok nyűg, mint segítség. Ha dolgozni, akkor nincs mit. Az nem kaláka, ha a teendő elmagyarázása több munka, mint a teendő elvégzése. Persze ez csak lövödözés vaktában, mert Géza még nem állt elő a programamal.
    Akinek pedig most az jut az eszébe, hogy Tibor bá akadékoskodik azzal közlöm, hogy Tibor bá feladata az informálás, és Tibor bá most úgy látja, hogy a Géza-projekt célja nincs tisztázva és nem teljesen ismert. Következésképpen benne rejlik a félreértés, amit meg szeretnék spórolni egyesek részére.

  138. 158

    Ezzel teljesen egyetértek. Csak egy ötlettel álltam elő, ami a számháború miatt akár félreértés is lehetett.

    Balázs felvetésére reagáltam:
    “114.
    Kedves Géza!

    Balázs vagyok. Voltál már itt nálunk a tanyán. Nagyon érdekelne amit a 114-ben kezdtél kifejteni. Akár privátban.”

    A 114-et viszont nem én írtam. A hozzá legközelebhbi hozzászólásom a 111, amiben azt írtam, lusta vagyok, itt beleültem a készbe, fenn a homokon (Ahol Balázs tanyája áll) viszont sok munka lenne, amire nem vállalkoznék, csak azt hiszem, aki ott akar élni, az nem spórolhatja meg. Úgy értelmeztem, hogy Balázs erre lenne kíváncsi. Több előző hozzászólásban is vázoltam ezt a rendszert, de szétszórva, példák nélkül, nehezen érthetően. Ezt a visszajelzésekből is levettem, de ez nem baj, legalábbis addig, amíg elméleti szinten maradunk. Ha tényleg munkát akarunk szervezni rá, akkor tisztán és világosan el kell mondanom mi is ez az egész. Meg is teszem, csak két-három hét türelmet kérek.

    Ami a kalákát illeti: nem a gazdálkodással, a táj helyreállításával kapcsolatos. Úgy vélem, ez érdekli Balázst. Ezt szeretném majd írásban bemutatni, és ha az igény ezt követően is adott, és persze az érdeklődés is, őszre szervezhetjük a kalákát. A munkák nagy része akkorra lesz aktuális. (A tavaszi változatról már lekésstünk) Feri bevonását azért javasoltam, mert ő több helyen beleavatkozott kétkezi munkával is az ilyen kezdeményezésekb. Néhány helyen velem együtt, de neki sokkal több gyakorlati tapasztalata van ezen a téren

  139. 159. Erről a táj helyreállításról tudnál engem is tájékoztatni?

  140. Előző előadásomon erről beszéltem:
    Közösségek tipizálása több választható nézőpontból. Pl:
    – együttélésének egyszerű mindennapi kérdései,
    – találkozók, közös programok rendszeressége,
    – közös tulajdon megléte illetve annak kezelése,
    – alapvető hatalmi és döntési hierarchiák a közösségben,
    – közösségek napi és hosszútávú pénzügyei,
    – közös eszközök használata,
    – lakhatás, közös föld, közös ingatlanok,
    – étkezés kérdései stb

    Az egylelkületű közösségek szervezése olyan tevékenység, amelyet a számos nehézség ellenére is megéri csinálni.
    Ha érdekel valakit szívesen írok.
    (személyes tapasztalatokat írok, élek meg…talán segítségetekre lehet)

  141. 162. Jöhet! A közösség összetartása az élelmiszer biztosítása, és a védelem mellett a harmadik fontos ismeret szerintem.

  142. 159.

    Kedves Géza!

    Természetesen a 111-es hozzászólásodra gondoltam.
    És azt is jól látod, hogy mire vagyok igazán kíváncsi és mit is szeretnék , (akár kemény munkával is) elérni.

    Kevés hely van ami a természetes állapotokhoz hasonlít. Nem zavar az sem, hogy 10-50 év alatt nőnek meg a fák és az sem hogy vszínű 10.000 évet is várhatunk annak eredményére amit most elkezdünk.
    Nem szeretnék a mögé bújni, hogy én most élek. Mivel most élek most kell felelősséget vállalnom. Különben is néhány év alatt “csodákat” lehet elérni és ez az amit én most tehetek.

    Az ilyen jellegű munka amúgy is közelebb visz ahhoz amivé válni szeretnék, tehát minden adott.

    Tibor bában azt tetszik, hogy kora ellenére is több tűz van a szemében mint sok fiatalban. Pedig mindenkinek van lehetősége, még annak is aki egy panelban lakik a 10-en.
    Higgyetek abban, hogy van megoldás és lesz is! De az biztos, hogy ezt a döntést mindenkinek egyedül kell meghoznia!
    Semmi külső kényszerítő erő nem képes erre.

    A külső kényszerítő erő majd másban fog megnyilvánulni!

    Géza!

  143. Ja és még két kis apróság kiigazítása!

    Géza! Itt nem homok van hanem 22 AK-s föld(bár nem hiszem, hogy amit szeretnék ez olyan döntő)

    Tibor bá! Nagyon sok csirkét vágtam már, sőt pulykát is. De ennek ellenére példád jól visszaadta, hogy egy pesti kölök is beletanulhaz dolgokba, ha van rá affinitása.

  144. Állattartáshoz értő van-e itt?
    http://www.startlak.hu/ingatlan/1164582
    Évi 6 milliós bérleti díj de ez egyben egy eltartási szerződés szerűség is.
    Lehet-e egyáltalán termelni egy ilyenből és a 6 milliót külső forrásból kellene fedezni?

  145. 166

    Nem a termőtalaj minőségére utaltam, hanem arra, hogy a Tanyád az ártér felé magasodó háton van.

  146. 167: Ez nem egy embernek való feladat. A bérbeadó halálához kapcsolt megszerzendő jogok bizonytalanok. Pl. Van-e örökös, megtámadhatja-e a szerződést ha a tulaj rövid időn belül meghalna. Milyen terht jelent a gazdaság fenntartása, és mekkora a tőke igény? Az elővásárlási jog kitűzése felesleges, mert az a közös tulajdonból mindenképpen következik. Viszont a másik fél birtoklása lehetőséget ad a tulajdonosnak, hogy követelje a közös tulajdon megszüntetését. Ez járhat a birtok elvesztésével is, hiszen ha a “bérlő” nem tudja megváltani a másik fél tulajdonrészét, akkor árverezésre kerülhet sor, amiből nagyon rosszul is ki lehet jönni. Összegezve. A feltérteleket át kellene nézni egy ügyvédnek, mert nekem túl sok kérdőjelet tartalmaz. Ez teljesen független attól, hogy értesz-e az állattartáshoz. Persze, itt nagyon komoly szaktudásról és alapos gyakorlati ismeretről van szó.

  147. 169 Igen én is úgy gondolom, hogy ez több emberes, több családos feladat. A részletek tisztázása után akár jó is lehet, de tény, hogy nagy rizikó. Nekem nem való az biztos..

  148. Kedves Tibor bá’,
    Már hónapok óta lezárult a diskurzus ebben a témában, de érdekelne, hogy terveznek-e még hasonló honfoglaló túrákat. Balázs elérhetősége különös képpen érdekelne.
    A jövendőbelimmel (azaz, hogy a jelenlegimmel) éppen egy tanya vásárlási folyamat utolsó lépéseinél tartunk az Alföldön, Szentes mellett. Az nem derült ki az írásából, hogy merre van Balázsék tanyája, de mivel a Tisza mellett van az Alföldön, talán nincs nagyon messze Szentestől. A jövőképünkben nekünk is szerepel a tanyavilág felélénkítése és ebben együttműködőkre, együtt-gondolkodókra nagy szükségünk van. Örömmel felvennénk a kapcsolatot Balázsékkal és megköszönném, ha ebben segítségünkre lenne.
    Üdvözlettel,
    Vitália

  149. 171:
    Szia Vitália! Balázs napjainkban is aktívan hozzászól a témákhoz. Különben a tanyája Alpárhoz van közel. Megküldöm neki az E-mail címedet, hogy vegye veled fel a kapcsolatot.

  150. 167. A bérleti dijat kb. fedezi a 100 €/ha/év területalapú támogatás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük