(512) Tibor bá’ online – Keserű argentin aratás

öAz 1980-as évek derekától kezdve Argentína legnagyobb, mintegy 5 millió hektár területű, és legtermékenyebb mezőgazdasági övezetén, a pampákon egyre fokozódó termőföld erózió jelentkezett, aminek következtében a hozam rövid időn belül harmadával csökkent. A probléma megoldására a farmerek olyan kísérletezésekbe kezdtek, amelyeknek lényege a szántásnélküli földművelés volt. A szántás elhagyása megállítja az eróziót, de kedvez a gyomoknak. A kérdés: erózió vagy gyomok?

Ekkor lépett a színre a Monsanto nevű multi, amely genetikailag módosított szója vetőmagot kínált a szükséges gépekkel és egy glyphosate nevű gyomirtóval együtt, „Roundup Ready” márkanév alatt. A GM szója gyomirtó rezisztens volt, a gyomokra pedig elég volt évente kétszer szétpermetezni a glyphosatét. A Roundup Ready technológia ragyogóan működött. 2002-re az 1971-es 37.700 hektárral szemben Argentínában már 11.600.000 hektáron termeltek szóját. 1997-hez viszonyítva a hozam 173 százalékra szökött fel. Az argentínai farmerek 2001-ben 5.000.000.000 dollár profitra tettek szert, annak ellenére, hogy a szója világpiaci ára 1996-hoz viszonyítva a felére esett vissza.

Közben az 1997-ben alkalmazott 14 millió liter gyomirtó mennyisége 2003-ra 150 millió literre nőtt, mivel a farmereknek egyre nagyobb koncentrációban kellett kipermetezni a gyomirtót, ugyanis a gyomok egymás után lettek rezisztensek a glyphosate-re. Ezzel egy időben jelentkeztek annak jelei, hogy a talaj mikroorganizmusainak kipusztulása rohamosan növekszik. Ennek következtében a talaj komposztálódása leállt, nem volt, ami lebontsa a szerves hulladékot. Mindezek tetejére a biológiai vákuum kitöltésére tömegesen kezdtek megjelenni a csigák, meztelen csigák, és a fusarium nevű gomba.

Argentína egészen a közlemúltig a világ egyik legnagyobb élelmiszer exportálója volt, ami alatt elsősorban gabonát és marhahúst kell érteni, de az ország szójaizációja – ahogy ők maguk nevezik a folyamatot – ezt gyökeresen megváltoztatta. Körülbelül 150.000 kistermelő hagyta el a földeket. A tej, rizs, kukorica, burgonya, és lencsetermelés élesen visszaesett. Vezető agronómusok szerint a Roundup Ready technológia egy-két évnél tovább nem tartható fenn. 

Sokak szerint a Roundup Ready technológia beszüntetésével máris elkéstek. Rendszeresen megesik, hogy egy szomszédos farm területén extenzíven alkalmazott glyphosate permete­zés következtében az onnan fújó szél miatt gyermekek fedetlen láb­szá­rain kiütések keletkeznek. A nem szójából álló veteményeik elhervadnak, tyúkok és sertések egymás után elpusztultak, kecskéik torz, életképtelen gidákat ellettek. A banánfák deformálódnak, és emberi fogyasztásra alkalmatlan satnya termés hoznak. Ezek a tapasztalatok nem egyedi esetek. A panaszok nyomán indított hatósági vizsgálatok kimutatták, hogy az okokat valóban a szomszédok által alkalmazott szójatermesztés módszerében kell keresni, mivel a felbukkanó „szupergyomok” miatt a permetezőszer felfokozott alkalmazására kényszerülnek.

Tegyük fel a kérdéseket! Mifelé tartunk? Hol kell(ett volna) megállni? Meddig menetelhetünk bekötött szemmel? Időben ébredünk-e fel?

Szolgálati közlemény: A holnap reggeli poszt négy órát késni fog, mert a mai honfoglaló kirándulásról fog szólni.

Éljetek a lehetőségekkel!

54 gondolat erről: „(512) Tibor bá’ online – Keserű argentin aratás

  1. Ez a Monsanto már csinált a tejtermelésben is, amikor tejhozamnövelő vegyszert gyártott a gazdáknak. Itt is volt valamilyen felháborodási hullám.

    Biotechnológiai cég, most a vetőmegüzletágba vetette bele magát, korábban főként a vegyszerekkel foglalkoztak. Pl. az európai de ruiter seeds-t is felvásárolták. Magyarországon is jelen vannak, pl. Kecskeméten is van telephelyük, meg is lepődtem amikor elautóztam mellette és láttam a táblát.

  2. Kedves Tibor bá!

    A témában nagyon jó írást találtam évekkel ezelőtt a http://nibiru.hu/genetech.html címen most ránéztem, frissítve van, érdemes elolvasni ezt is és a többi írást is a honlapon. A szerzőnek helyén van a szíve és az esze, van mit tőle tanulni.

  3. Ha a Monsanto nem találja ki a vegyszereit és a vetőmagvait, ma Argentínában kevesebben élhetnének, szerényebb életszínvonalon.
    Talán még mi is ettünk az argentin szóján nevelt csirkéből.

    Itt a szójatermesztés új módszere!
    Ezzel megélhetsz! Sőt, talán gyarapodhatsz is!
    Ki tud ilyen csábító ajánlatnak ellenállni?

  4. 3: “…ma Argentínában kevesebben élhetnének, szerényebb életszínvonalon…” Megtaláltad a lényeget. Ponosan ez az amerre tartanunk kéne a túlnépesedett földön. Talán nem ártott volna ezt felismerni. Ha nem a vegyszerek/felmelegedés/stb. fogja visszavágni a túlszaporodásunkat akkor majd egy jó kis háború. Így van ez rendjén.

  5. 5. Nincs rendjén. A természetben sehol nem így működnek a dolgok. Szabályzók egész sora gondoskodik arról, hogy minden a helyén maradjon. Az összeomlás nem szabályzó, hanem a rendszer megszűnése.

  6. 3. Ez valahol mese, aminek senki nem járt utána, itt amíg élelemet termeltek kb 1000 ember élt, és jól érezte magát, aztán megszűnt az élelemtermelés, jött az iparosított mezőgazdaság és ma 260-an élnek, de ők is nagyrészt nyugdíjból, a földből az egykori 1000 helyett kb nyolc ember él. Akkor hogy is van ez a megélhetés? Nem felejtünk ki valamit a számításból?

  7. 8. Bél Mátyás térképét hiába keresem a neten, tudnál segíteni, az kellene amire berajzolta (a pallas szerint önkényesen a ringeket/györöket?

  8. 11. vigyázz mert jönnek a Tiborbá-pólós, ÖKO-TEK esek 😀

  9. Az olyan ganéj, kizsákmányoló, embertelen, könyörtelen országkifosztó multik, mint a Monsato, biztosítják a villamos energia, a gáz, a víz, a mobil és az internet szolgáltatást, többek között hazánkban is.
    Takarodjanak a multik a sunyiba, mert tönkreteszik a Földünket!

  10. @13 A 8 főbűn közül az első a demagógia, megelőzi a többi hetet. A Monsanto ideiglenes termésnövekedést biztosít, a környezet fokozott tönkretétele árán.

    Olvasd el a cikket, amihez kommentelsz.

  11. 13: Hazánkban volt villamos energia, gáz, víz és mondjuk telekom szolgáltatás a multik megjelenése előtt is (a telekom volt ezek közül elég szar). A multik annyit “tettek hozzá”, hogy fillérekért megvették az össznépi tulajdonú közműcégeket és megemelték az árakat, a hasznot kiviszik, adót nem sokat fizetnek.
    Takarodjanak a sunyiba, egyetértek veled!

  12. Azt tudjátok, hogy nálunk (BP.) is jelen a van a cég?
    Soroksár mögött, talán Vecsési úton(?)
    A minap jártam arra bringával mikor észrevettem…

  13. 16: A Monsanto a parizerben is jelen van, a GMO-s szójával, nem csak a Vecsési (?) úton. Mit gondoltok, vajon mitől ugrott meg az utóbbi 10-15 évben a szója (és földimogyoró) allergiás gyerekek száma? Korábban ez teljesen ismeretlen dolog volt.

  14. 11.

    “Egyre vonzóbb számomra az oköterrorizmus, mint munkakör.”

    Ajánlom figyelmedbe José Bovét.

    Francia paraszt, aki traktorral ment egy épülő McDonaldsba, és tett egy pár kört…
    Aztán felgyújtott néhány génpiszkált kukoricaföldet.
    Börtönbe csukták, de nemzeti hősként jött ki.
    Könyveket írt, és neki köszönhető nagyrészt, hogy Európában a génpiszkálás az USA-hoz képest eléggé le van maradva.
    Pártot is alapított és igen szép sikereket ért el.

    A dolog szomorú folytatása, hogy őt is felszívta Cohn Bandit Európai Eco pártja, amelyiknek pontosan az a dolga, hogy összegyűjtse és elhallgattassa a “másként gondolkodókat” és megszerezze ezen gondolkókk gyanútlan szavazókörét.

  15. A Monsanto a fentiekben leírtakon túl más “ügyeskedéssel” is foglalkozik. A taktikájuk a következő:

    A Monsantonak ugyebár bejegyzett szabadalma van a Roundup Ready-vel kapcsolatos technológiára – konkrétan arra a GÉNRE is, ami a GMO-k rezisztenciáját biztosítja. Ez egyébként már önmagában is egy érdekes dolog, Amerikában ugyanis precedensértékű volt az a per, amiben először fogadta el az USA szövetségi bírósága, hogy egy cég egy génre, vagyis bázispárok egy bizonyos sorrendjére szabadalmat jegyeztessen be – ezzel megnyílt az út a földi élet TELJES privatizációja felé, hiszen pl. az embereket alkotó géneket nem szabadalmaztatta senki, lévén természetes képződmények, vagyis ezek a gének a cégek számára “szabad préda”. Persze elvileg be kell bizonyítani, hogy valamilyen módon “tettek hozzá” az egyébként a természetben régóta előforduló jelenséghez, vagyis valamit olyasmit hoztak létre, ami korábban természetes formában nem létezett – de ennek a mechanizmusát a gyógyszeripar már kb. 100 éve ismeri és gyakorolja. Egyszerű, mint egy pofon, annyit kell csinálni, hogy a természetben előforduló, gyógyhatású molekulát MINIMÁLISAN megváltoztatják (mondjuk egy metilcsoportot áttesznek innen oda), és az így keletkezett molekula máris nem természetes képződmény, TEHÁT szabadalmaztatható, mint szellemi termék. A gének területén nyilván a bázispárok cserélgetésével lehet hasonlóan eljárni. A jövőben arra lehet számítani, hogy az emberben és az őt kiszolgáló haszonállatokban, ill. haszonnövényekben előforduló géneket egytől egyig szabadalmaztatják – máris megvalósult az orwelli világ biológiai értelemben: minden géned a miénk, tehát csak azt teheted, amit mi mondunk, különben a szart is kipereljük belőled.

    No, de visszatérve a Monsantora, a Monsantonak ugyebár tehát van egy szabadalmaztatott génje, ami biztosítja a növényeik rezisztenciáját a gyomirtóval szemben. Ez azt jelenti, hogy BÁRKI, akinek a földjén ilyen génnel rendelkező növény van, gyakorlatilag beperelhető, és hatalmas összegekre büntethető – hiszen a tény, hogy a növényeiben előfordul a gén, bizonyítja, hogy az illető LOPOTT a Monstantotól. A Monsanto taktikája pedig a következő volt.
    Fogták a génnel kezelt növények pollenjét, és szépen elszórták amerikai farmerek földjén. A földeken lévő növények beporzódtak a pollennel – így megjelent bennük a szabadalmaztatott gén. Ezután a Monstano magánnyomozói szépen észrevétlenül mintát vettek a beporzott terület növényeiből, utána már ment is a bírósági kereset. A Monsanto számos, az útjában álló független gazdaságtól szabadult meg ezzel a módszerrel. Nekik van pénzük több éves pereskedésre, a gazdáknak nincs.

    Aztán a 90-es években jött a következő fokozat: a NAFTA. A North American Free Trade Agreement értelmében bármilyen, az USA-ban bejegyzett cég szabadalmait köteles elfogadni és megvédeni az összes ország, amelyik belépett a NAFTA-ba. Konkrétan Mexikó is. Mexikóban több száz fajta kukorica létezik, van, amelyik több tízezer éves fajta. A Monstanto ezeket is gyönyörűen beporozta, majd a már ismert módszerrel szépen szétperelte a magvak birtokosait – vagyis voltaképpen rátette a kezét a magvakra.

    A következő lépés India volt, itt a szója volt a célpont. Indiában a Monsanto által tönkretett fiatal, kis területen gazdálkodó férfiak között olyan öngyilkossági hullám indult meg a pereskedés hatására, amivel több indiai társadalomtudós is foglalkozott, még film is készült róla.

    Ezzel a módszerrel a Monstanto és még 2-3 másik nagyvállalat 2-3 évtizeden belül el fogja érni, hogy a nagyobb monokultúrás növények (szója, kukorica) összes fajtája az egész világon KIZÁRÓLAG az ő tulajdonukat fogja képezni – hiszen mindegyikben ott lesz a gén. Ez pedig azt jelenti, hogy a világon egyetlen gazda sem lesz majd, aki ezeket a növényeket anélkül termeszthetné, hogy a magvakat a Monsantotól ill. a többi nagy cégtől vette volna. Ja, és természetesen a Monstanto műve a “terminátor” gén is, ez lehetővé teszi, hogy a magból kisarjadó növény egy generáció után elpusztuljon, és ne lehessen további magvakat venni belőle. Vagyis nem elég, hogy csak a Monsantotól vehetsz magot, de MINDEN ÉVBEN meg kell vedd az összes magot, mert a következő évre a termelendő növény kipusztítja önmagát. Ja, és természetesen vásárolhatod a Roundup Ready-t is mellé.

    Szép, új világ.

  16. 26: Ez nekem nem stimmel. Ezt az idióta logikát követve, be lehet perelni a Monsantót birtokháborítással, mert a génjei engedélyem nélkül beléptek a birtokomra. Sőt gondatlanságal megfertőzték a saját tulajdonomat képező termésemet, stb. Józsika, ezt a történetet le kellene ellenőrizned.

  17. Jancsika, de egyébként mindegy.

    A helyzet az, hogy a bizonyítás kényszere a beperelt gazdánál van, mivel a bejegyzett szabadalom értelmében a gén CSAK a Monsantotól származhatott, vagyis ha a Monsanto nem adta el neki a kérdéses gént tartalmazó magot, akkor az illető ezt csak lophatta. Számtalan videó, könyv, írás van erről a módszerről, pl. a már említett The World According to Monsanto című film, vagy pl. William Enghdal könyve: A pusztítás vetőmagvai: A genocídium geopolitikája.

    Az pedig, hogy a logika idióta (amiben természetesen igazad van), az amerikai bíróságokat soha nem tartotta vissza attól, hogy precedens értékű pereket folytassanak le. Gondolj csak a Clinton körül csapott jogi mizériára. Mint kiderült, a kutyát nem érdekelte, hogy Clinton megdugta-e Monicát vagy sem, de végül csak addig csűrték-csavarták, hogy a választást látványosan elbukják a demokraták 2000-ben.

  18. Sajnos Józsikának igaza van.

    Ha a számítógépeden valaki megtalálja az egyik legújabb hollywoodi filmet, eléméletileg be lehet téged perelni, még akkor is ha azt egy hacker tette oda.
    A te felelősséged a te számítógéped…

    És a te földed is… Hogy hogyan akadályozod meg, hogy a Monsantó pollenjei odakerüljenek, az a te dolgod.

    Ez nem szép, de így van.

    A biotechnológia 5% tudomány és 95% jogi furfang.
    Ott ahol ezeket a dolgok törvényesek, ott más huncutságokat is kifőznek. Egy teljes államapparátus lett ezeknk az ötleteknek áldozva…

    Ezért mondom régen: Törvényes – pláne demokratikus – módszerekkel ezeknek a problémáknak NINCS megoldása.

  19. 29. Pontosan. Mondjuk hozzátenném, hogy hazánkban hálistennek jóval megengedőbb a szerzői jogi törvény, mint az USA-ban. MÉG – hiszen a Fidesz most készül újraírni az összes érvényben lévő törvényt, kezdve az alkotmánnyal.
    Az USA-ban súlyosbodik a dolog azzal, hogy ha szellemi termékről van szó, akkor a kérdéses árucikk valódi kereskedelmi értéke és a kiszabott bírság adott esetben extrém módon eltérhet – tipikus példa annak az amerikai nőnek az esete, akit ha jól emlékszem, 37 db mp3 fájl miatt másfél millió dollárra büntettek meg. Egy mp3 ára most a világhálón kb. másfél dollár – vagyis az 55 dollár értékű “lopott holmi” után kiszabtak egy másfél milliós büntetést…

    Magyarországon egyelőre ez is jóval joviálisabb, csak az okozott kárig vagy felelősségre vonható, ráadásul egy csomó minden otthoni használatra megengedett – zenét, videót, könyvet korlátlanul tölthetsz le, mindaddig, amíg az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve vagy közvetlenül nem szolgálja.

    Hasonlóan, hiába van csak egy cső kukoricád, amiben benne van a gén, és hiába ér az kb. 0,1 dollárcentet, simán kinyomhatnak egy jó pár száz ezer dolláros bírságot. Szellemi termék védelme, ugye.

  20. Készült erről egy film: David Versus Monsanto. A YouTube-on megnézhető. Kanadában is ugyanezzel próbálkozott a Monsanto, de ott ezt nem nyelte le a bíróság. Ennek ellenére egy házaspár több évtizedes nemesítési munkáját tönkretették a GM növénnyel történő beporzással.

  21. 31: Nekem is ez jutott eszembe, a görbeorrúakat ott megszivatták. A módszer az volt, hogy helikopterről leszórtak a kiszemelt gazdák (többezer – többtízezer) földjére foltokban gyomirtót. Ahol megdöglött a növény, az a tábla rendben volt, ahol megmaradt az ellenállt a gyomirtónak tehát monsantó féle génmódosított, gyomirtó-rezisztens növény. Permetezés után pár héttel légifelvételeket csináltak, az érintetlen táblák gazdáinak ment az ügyvédi felszólítás többszázezer dollárról, vagy eltekintenek a pénztől ha átadják a földjüket.

    Előbb-utóbb ezek ellen a nagy multik ellen nem lesz más eszközünk csak a főrészvényeseik, igazgatóságuk likvidálása, eszközeik megsemmisítése.

  22. Kedves felvilágosult Gazdák !
    Nem értem, hogy miért kell a Monsanto zűrös dolgaival a vidékre igyekvő és reményekkel-tervekkel teli fiataloknak a kedvét elvenni ?
    Ezt a lapot több tízezren olvassák és az ilyen írások, egyeseket arra késztethet, hogy a mókuskerékből inkább ne lépjünk ki ! Ezt szeretnétek ?

  23. Szerintem addig nem jutunk el, mint a dream america. Bár helikopterek helyett biztos megoldanánk magunknak máshogy is, de a kedves közel keleti barátainknak nyilván nem fog kelleni majd a szennyezett magyar föld, úgy hogy ezen logikával élve szerintem nincs veszélyben a magyar föld. Engem egyenlőre nem ez tart vissza a mókuskerékből való kilépésből, hanem a fiatalságom 😀

  24. 33: Ne haragudj, de akkor ilyen alapon ne írjunk az atomerőművekről, mert még az emberek főbe lövik magukat… az igazságról írni, arról beszélni szerintem soha nem káros, sőt, ha tudjuk, mi folyik a világ más részein, azzal lehet, hogy könnyeben fogunk tudni védekezni, ha nálunk próbálkozik valaki ilyen módszerekkel.
    Azonkívül én sem értem, mért venné el a valakinek a kedvét a Monsanto barbársága a gazdálkodástól… attól, hogy a Monsanto Amerikában vagy Mexikóban ilyen dolgokat csinál, attól én még nyugodtan elkapálgathatok Magyarországon.

  25. Nyersfordítás románból:
    A gének a kromoszóma azon elemei, amely meghatározzák a szülők és nagyszülők tulajdonságainak, és néhány halálos kimenetelű betegség örökösíthetőségét is. Mivel az emberi génállomány feltérképezése elkészült, a tudomány nagyot haladt az örökletes tényezők a felismerésében és kezelésében .
    Például úgy, hogy észleli az emlőrákot hajlamosító gént, és az orvosok megelőző kezelést nyújthatnak.
    Eddig mintegy 10.000 emberi gén már szabadalmazva van az Egyesült Államokban, ezen szabadalmakat megkérdőjelezte nemrég egy amerikai bíróság. A jelenlegi jogszabályok értelmében,a tested életfontosságú része valaki más tulajdonát képezi.

    Azok a gének, amely jelzik a mellrák kialakulásának kockázatát,a Myriad Genetics tulajdonában vannak

    Annak kiderítésére, hogy a betegség örökletes-e, el kell végezni a BRAC vérvizsgálati tesztet melyet a Myriad Genetics szabadalmaztatott, amely ellenőrzi a két gént.

    Ha ezek a mutációk megtalálhatók, azt jelenti, hogy nagy a kockázata a fejlődő emlő-vagy petefészekráknak (négyszer nagyobb a mellrák és 40-szor magasabb petefészekrák).
    Myriad Genetics az egyetlen cég amelyik a tesztet elvégezheti a szabadalom alapján, 3200 dollárt kér egy tesztért. A biztosító társaság nem fedezi az összes költséget.

    Myriad Genetics szabályozza az összes vizsgálatot a mellrákot örökítő két génel kapcsolatosan, és ez az egyetlen olyan vállalat, amely szabadalmazta ezeket a géneket.Senki más nem tesztelheti, a kutathatja, illetve nem fejleszt ki esetleges terápiákat a Myriad Genetics hozzájárulása nélkül .

    Az emberi génállomány egyharmada szabadalmazott.

    A szabadalmazások 1980-ban kezdődtek, amikor az amerikai Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy egy életformát is lehet szabadalmaztatni (ebben az esetben az olaj foltok tisztítására használt genetikailag módosított baktériumok). Több biotechnológiai vállalat nyitott ajtónak látta ezt a határozatot sok más életforma szabadalmazásához, mint pl. az emberi gének.

    Azóta, 10.000 gén van szabadalmazva, közel egyharmada az összes emberi génnek. Lori Andrews, a College of Law Chicago-Kent tanára azt mondta, hogy a gének szabadalmazása komoly negatív hatással van az egészségre. “A szabadalmi kimondja, hogy” Enyém a gén, enyém ennek bármely jövőbeni mutációja, bárhol és bárki által legyen az felfedezve”.Ezáltal birtokolja a bárhol utólag felfedezett vonatkozó kezelést is, és ebben az esetben,a Myriad tulajdona az a gén, amely a mellrákot okozza,” magyarázza Andrews .

    De nem ez az egyetlen olyan cég, amely ezekből a szabadalmakból profitált. Dr. Aubrey Milunsky, a világhírű genetikus, a Bostoni Egyetem vezető genetikusa azt mondta, hogy ” kénytelen voltam megállítani 14 genetikai teszt végzését gyakori betegségek kimutatására. ” Egy süketséget okozó szabadalmazott gén miatt (az Athena Labs figyelmeztetésére) Milunsky nem végezheti az izomsorvadás és policisztás vese betegségek genetikai tesztelését.

    Milunksy szerint “A gén egy természetes dolog, élő dolog. Hogy az ördögbe lehet a gének szabadalmát engedélyezni?”

    Ha a teljes genetikai szerkezet vizsgálatát végzi bárki is, kerülni kell a szabadalmazott gén vizsgálat, mert ez a szellemi tulajdon megsértése. Ha ezt a vizsgálatot el is végzik, az eredményeket nem hozhatják nyilvánosságra.

    “Egy szabadalmi törvény szerint nem szabadalmazhatóak a természeti törvények, a természet termékei és az elvont gondolatok. Ez a jog sérül az emberi gén szabadalmazásával” érvel Chris Hansen .

    “Ha a Myriad Genetics felfedezi a mellrák gyógyszeres kezelését, új gyógyszert vagy tesztet, akkor ezeket szabadalmazhatja. Amit nem lenne szabad szabadalmaztatnia, az maga a gén” magyarázza Hansen.

    Egy héttel ezelőtt egy szövetségi bíró úgy határozott, hogy az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) győzőtt a Myriad Genetics-el szemben. A bíró szerint az emlőrákot okozó gének és ezek vizsgálatának szabadalmaztatása jogtalan , mert az emberi gének valóban a természet termékei.

    Forrás: CBS News

    http://www.descopera.ro/dnews/8270135-e-parte-din-tine-dar-nu-ti-apartine-10000-de-gene-umane-sunt-brevetate

  26. 36: ELMELETILEG (persze ez is valtozhatott az utobbi idöben) geneket KÖZVETLENÜL nem lehet szabadalmaztatni – legalabbis abban a formaban nem, ahogyan azok termeszetesen elöfordulnak. A szabaly elvileg az, hogy csak olyasmit lehet szabadalmaztatni, ami korabban meg nem volt. Erre hoztam a gyogyszermolekulas peldat, egy-ket metilcsoportot at kell “hajigalni”, hogy uj, korabban meg nem elöfordulo molekulat hozz letre – persze ezzel szüksegkeppen csökkented a molekula hatoerejet es termeszetesen teljesen megvaltoztatod a biokemiai tulajdonsagait, szabad teret engedve ezzel a mellekhatasoknak. Kiindulva az olajfoltok megtisztitasara kitalalt bakteriumnal, ez a baci valoszinuleg korabban meg nem volt, ezert lehtetett szabadalmaztatni. Ami a mellrakkal meg a többi betegseggel kapcsolatos geneket illeti, szerintem inkabb valami olyasmiröl lehet itt szo, hogy nem magukat a geneket szabadalmaztattak, hanem valamilyen olyan technologiai eljarast, ami a fent emlitett genekkel kapcsolatos tovabbi munka szempontjabol elengedhetetlen. Persze lehet, hogy tevedek, es most mar geneket a termeszetes elöfordulasukban is lehet szabadalmaztatni. A vilag fejlödik, ugye.

  27. Myriad’s gene patents for breast cancer screening

    BRCA-1 and BRCA-2 are two genes linked to susceptibility for breast and ovarian cancer (hence their acronyms). The risk of falling ill increases if these genes show certain mutations. Identifying the mutations is therefore important for diagnosis and for monitoring higher-risk women. Myriad Genetics Inc., in collaboration with the University of Utah, were the first to sequence the BRCA-1 gene, and applied for patent protection in 1994. Together with the University of Utah Research Foundation and the United States of America, Myriad holds U.S. patents 5747282 and 5710001 on the isolated DNA coding for a BRCA-1 polypeptide and on a screening method. In 1997, together with the Centre de Recherche du Chul in Canada and the Cancer Institute of Japan, they received patent protection on an isolated DNA sequence, asserting rights over a number of mutations in the gene (U.S. Patent 5693473). Further patent applications were filed on the second gene, BRCA-2, in the U.S. and in other countries (US Patents 5837492 and 6033857).

  28. 39: Igy van, a termeszetben elöfordulo genek szabadalmaztatasaval pontosan az a problema, hogy akkor innentöl kezdve, ha bennem meg van a BRCA-1-es vagy BRCA-2-es gen, akkor de facto a ceg tulajdonaba kerülök – pont mint a Monsanto növenypolitikaja eseteben. Ez – most meg – kiveri a biztositekot az amerikai birosagokon, de nincs ketsegem afelöl, hogy nemsokara ez is meg fog valtozni, es az USA kidolgozza a jogi alapjait a modernkori rabszolgasagnak, raadasul eugenetikai alapokon: ha egy bizonyos gennel rendelkezel, akkor ennek a cegnek a tulajdona vagy, ha egy masikkal, akkor ahhoz a ceghez tartozol, ha egy harmadiknak, akkor amahhoz, stb. stb.

  29. igen, pont ebből a meggondolásból írtam ide a Monsantóhoz.
    Visszatérve a génkezelt szójához. Romániában 2006-ig 107000 ha területen termesztettek GMO-t. Miután belépett az unióba, papíron nincs génkezelt cucc. Csak épp a kutya sem ellenőrzi és az eszközeik sincsenek meg a hatóságoknak arra, hogy felmérjék, hogy most a szójatermés génkezelt-e vagy nem. Barroso titkos lobbit inditott pár éve, Sherpa néven volt egy kutatócsoport aminek nem hozták nyilvánosságra a döntéseit, csak azt szaglászták ki, hogy a GMO unióba való bevezetése MELLETT

  30. bocs, próbálnak megoldásokat keresni. Németországban pl majdnem teljesen gmo mentes övezet van, és ez egyre jobban terjed Nyugateurópában. Csak mindig van egy pár balek ország, akivel meg lehet etetni. Pl. úgy, hogy a monsanto eladja a magjait egy másik, cégcsoportba tartozó cégnek, és a marha keleteurópai onnan vesz génkezelt magot, mert a biomag drágább (egyelőre). Papíron így tiszta. Nem a monsantótól vette. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy az illetékes hatóságok kapnak a monsantótól egy kis apró figyelmességet, hogy ne üssék abba az orrukat, ami büdös lehet.

  31. Mai hír : 160 Ha génmódosított kukorizát tárcsaztak ki.
    Szóval itt vannak és nagyon eröszakosak !

    Az államtitkár szerint van még több is .

    (Kossuth rádió)

  32. 43: Ha most tárcsázták ki, akkor annak a virágpora már rég benne van a környező kukoricatáblák növényeiben (magyarul x ezer ha-t sikerült lefertőzni) 🙁

  33. 44 Ettől tartok én is . 🙁 Bár nem tudjuk mekkora volt a kukorica de valszeg már virágzott .
    Nem véletlenül strichel itt a Monsanto

  34. 43: Köszi a szemfüles értesítés. Sajnos nem tehetünk semmit.

  35. Na, gazdálkodjunk!
    Nincs szabadulás, méghogy élőfalu, biogazdaság, tájrehabilitáció. A nyílhegybéka génjei beépülnek visszavonhatatlanul a kukoricába. Alap élelmiszerből alap toxintermelő lesz. És ezért majd licenszdíjat kell fizetnie mindenkinek.

  36. A helyzet szar de ide legalább nincs hivatalosan beengedve a
    Monsanto . Nem úgy mint Romániába ,Szlovákiába ,
    Lengyelországba .
    Persze a pollenek nem ismernek határokat … 🙁

  37. 47 Csak kb tucatnyi a GMO-s növények száma. De abból is a kukorica és a szója a legveszélyesebb . Ezeknek spec. gyomírtó szer kell . Összeomlás után ezt nem kapják meg és elviszi az ördög őket. Marad itt nekünk ezernyi más haszonnövény .

  38. 49-re.
    Ha a “terminátor”, illetve a toxintermelésért felelős gén domináns, akkor cseszhetjük.

  39. 51 A semmit te nyugodtan megeheted, “sémmi” bajod nem lesz tőle! 😀

  40. Az a legnagyobb probléma ebben szvsz , hogy szinte hiába találják is meg ezeket a növényeket, addigra vagy elporoz, vagy időben kivágják, de mindig van egy ami túlél. Egyébként a kukorica szezon most van, ha a környéken van olyan kukorica amelyiknek a csöves hajtása indulóban van és kijön rajta a haja akkor van probléma ezekkel a földekkel amik szennyezettek. A szél ráadásul csak elősegíti ezt komoly mértékben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük