Tibor bá’ online

A II. világháború végén az édesanyámat az előretörő orosz csapatok ölték meg, nevelő anyámat megerőszakolták, az oroszok által beállított Rákosi Mátyás tönkretette a nagykereskedő apámat. Az egész családom gyűlölte az oroszokat és a kommunizmust, de…. ez nem jelenti azt, hogy elvakultan oroszellenes legyek 2023-ben, és ne lássak tisztán, mert aki az érzelmei után megy az rendszerint komoly hibát követ el. — Az ukrán események láttán jól jön, ha az időben visszamegyünk 15 évet.

Mi történt 2008.08.08. reggelén? Megnyílt a pekingi olimpia és több hetes tervezés után, nagyon okosan, pont erre az eseményre időzítve, Grúz csapatok megindultak Dél Oszétia ellen. Első lépésként a határvonalon elhelyezett orosz békefenntartó katonákat támadták meg (tízet megöltek közülük), majd az apró (szakadár) országocska, határhoz közel eső „fővárosa” felé fordultak. Az oroszok nyomban tankokat indítottak a térségbe és vadászbombázókat vetettek be. Az összecsapást elindító Grúzia „honvédő háborúról” beszélve a NATO segítségét kérte.

Ezt az egyszerű esemény sorozatot azonban a magyar média nem volt képes közölni. A teljes mellbedobással támadó propaganda következtében, aki nem ismeri a hátteret, az meg lehet győződve arról, hogy ezek a szemét oroszok már megint piszkoskodnak.

Akkor most nézzük a hátteret! Az idősebb Bush elnök és Gorbacsov annak idején megállapodtak abban, hogy a hidegháborúnak vége, és akkor most a termonukleáris fegyvereket szétszedik, valamint egymás befolyási zónáját békén hagyják. Csakhogy a hidegháború végére a Szovjet birodalom valójában összeomlott, míg az Amerikai birodalom sértetlenül állt a talpán. A fiatalabbik Bush elnök pedig úgy gondolta (szó szerint), hogy isten őt választotta a Világ igazságosságának a megteremtésére. Ez alatt azt kell érteni, hogy az „amerikai életformát” (mindent nekünk, semmit másoknak) mindenáron fenn fogja tartani. De ezen belül is az amerikai plutokráciát kívánja hizlalni. Vagyis a gazdag legyen gazdagabb, a szegény pedig szegényebb (az Amerikai Egyesült Államokon belül is). Ennek pedig legjobb módja a háborúskodás.

Az amerikai hegemóniát azonban izgatja két dolog. Oroszország és Kína. Az USA ezekkel szemben kezdett el felkészülni. Ennek egyik lépése Oroszország „bekerítése” amerikai támaszpontokkal, illetve a NATO tagállamok kiterjesztése az Orosz határokig. Grúzia pedig, mint volt tagköztársaság, északon közvetlenül szomszédos Oroszországgal.

A NATO tagállamok (mi is) természetesen Amerika bábjai. A NATO keretein belül tulajdonképpen számottevő katonai erő kizárólag az USA. A szintén atomhatalom Anglia és Franciaország pedig jópofát vág hozzá. Most akkor szúrjuk közbe, hogy a NATO alapokmánya szerint, ez egy védelmi közösség, ahol a tagok segítségére sietnek annak, akit közülük valaki megtámad. NATO tagállamot több, mint fél évszázad alatt senki se támadott meg, viszont a NATO nevében Amerika annál többet.

Időközben a Világon lett egy kis energia árrobbanás. Az oroszoknak pedig rengeteg olajuk és gázuk van. Ebből kifolyólag az elhunyt szovjet birodalom poraiból feltámadott egy gazdaságilag egyre erősebb Oroszország, ahol Putyin elnök ragyogóan felhasználta bőséges energia forrásaiból származó lehetőségeit, és nem látja be, hogy a szava-szegett Amerika előtt miért kellene meghajolnia.

Grúzia szeretne NATO tag lenni, amit az oroszok elleneznek, az amerikaiak pedig megígértek. Az aprócska Grúzok olyan lelkesek, hogy 2000 katonát küldtek Afganisztánba (megjegyzem a Románok is legalább ilyen lelkesek) és a támadásuk előtt 1000 amerikai katonai „tanácsadó” volt Grúziában. Az oroszok ellenlépésként az északgrúz területen élőknek (oszétok), kérésre orosz állampolgárságot adnak és nem ellenzik elszakadásukat (mellesleg a tőlük nyugatra élő abházokkal együtt, akik szintén grúz területen élnek). Az oszték és abház elszakadók – nagyon helyesen – rámutatnak arra, hogy ha Amerikának az érdeke egy elszakadás – és itt Koszovóról beszélnek – akkor helyesli az önrendelkezést. Ha viszont osztékokról és abháziakról van szó, akkor nem.

A szövegszerkesztőm szerint eddig 440 szót írtam le, és úgy gondolom, hogy a helyzetet elég világosan sikerült tisztáznom. Vajon a magyar média erre miért nem volt képes? Öncenzúra a la Kádár-korszak? Igaz, nincsenek ideiglenesen hazánkban tartózkodó amerikai csapatok (nincs is rá szükségük), de vannak betelepedett multinacionális cégek, akik többet visznek ki az országból, mint annak idején az oroszok. És persze épül itt is a plutokrácia. Egyesek nagyon gyorsan nagyon gazdagok lettek, a nagy többség pedig egyre szegényebb, és ezen egy miniszterelnök csere se fog változtatni.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
__________________________________________________