Orbán 2010 óta gondoskodik hatalma megerősítéséről. 2013-ban pártja parlamenti többségét arra használta fel, hogy olyan alkotmánymódosításokat hozzon, amelyek korlátozzák a bíróságok hatalmát. Az egyik változtatás az összes, 2012 előtti bírósági határozat megszüntetését jelentette, elvetve egy Orbán-kora előtti törvényt.

Orbán a közelmúltban, 2018-ban próbálkozott egy párhuzamos bírósági rendszer létrehozásával, amely lehetővé tette volna, hogy egy igazságügyi miniszter külön bírósági rendszerben felügyelje a választásokkal kapcsolatos ügyeket.

Az Európai Unió – amelynek Magyarország is tagja – nyomása azonban 2019-ben leállította ezeket a tervezett reformokat.

Orbán a független média gyengítésével is megszilárdította hatalmát. Ez az erőfeszítés magában foglalja a hírszervezetek sugárzási jogainak megújítását és a médiumok állami megvásárlását. Ez viszont megnehezíti, hogy az ellenzéki jelöltek eljuttassák üzenetüket a választókhoz. Egyes esetekben a nyomtatott sajtóorgánumoknak nem engedélyezték az ellenzék jelöltjei számára, hogy politikai hirdetéseket helyezzenek el.

Mindezek ellenére Orbán támogatottsága továbbra is magas, a 2022-es parlamenti választást követően 57 százalék körül mozgott.

Orbán a 2022-es választások előtt nagyvonalú juttatásokat nyújtott a családoknak, gyerekeknek és a fegyveres erőknek. Az általa bejelentett intézkedések némelyike a gyermekes családoknak nyújtott adó-visszatérítést, a fegyveres erők tagjainak kiegészítő fizetést és a 25 év alatti munkavállalók személyi jövedelemadójának eltörlését tartalmazza.

Orbán a bevándorló ellenes retorikában kifejezett nacionalizmust a választások során is támogatás szerzési stratégiaként használta. A „fajkeveredés” és a migráció hátrányait taglalta, hogy az újonnan érkezők beáramlása miatt aggódó magyarok támogatását elnyerje.

A tekintélyelvűség szélesebb irányzat

Erdoğan és Orbán hatalmi megszilárdítási kísérlete csak két példa a tekintélyelvűség szélesebb körű, növekvő tendenciájára szerte a világon.

A Freedom House adatai szerint 2022-ben összesen 60 országban – köztük Nicaraguában, Tunéziában és Mianmarban – csökkent a szabadság, míg csak 25 országban javult. Az Egyesült Államok 83-as pontszámot kapott, ez a lista szerint „szabad”, amely a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat veszi figyelembe, és ezek alapján pontozza az országokat.

A pénz felhasználása a választók ösztönzésére és a nacionalizmusra hivatkozva két módja annak, hogy az Erdoğanhoz és Orbánhoz hasonló vezetők fenntartsák a támogatottságukat. De más tényezők, például a növekvő egyenlőtlenség is szerepet játszhatnak abban, hogy az emberek miért fordulnak az erős vezetőkhöz válaszért.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________