A jövőben a perzselő hőmérséklet hatása túlmutat a hagyományosan meleg régiókon. Valójában új kutatásaink azt mutatják, hogy ha a globális hőmérséklet emelkedése 1,5 °C-ról 2 °C-ra emelkedik, akkor az északi szélességi körök országai, mint például az Egyesült Királyság, Norvégia, Finnország és Svájc szembesülnek a kellemetlenül meleg napokkal.

Ebben a helyzetben az emberek keresik a módját, hogy lehűtsék otthonaikat. A klímaberendezések gyakran az alapértelmezett megoldásokká válnak a hőmérséklet emelkedésekor, mivel gyors és hatékony mentességet biztosítanak a perzselő hőségtől.

De a klímaberendezések sok energiát fogyasztanak. Sokban fluortartalmú gázoknak nevezett hűtőközeget is használnak, amelyek szivárgásukkor nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek.

A klímaberendezések korlátlan használata a jövőben megnövekedett kibocsátást és további globális felmelegedést eredményez. Fontos tehát, hogy ismerjük azokat a javasolt lépéseket, amelyekkel az emelkedő hőmérséklet mellett is hűvösen tarthatjuk otthonainkat anélkül, hogy az éghajlatnak több kárt okozna.

Az épületeket meg lehet védeni a túl sok hőtől, ha gátat hozunk létre közöttük és a napsugarak között. Ezt többféleképpen lehet elérni, a fényvisszaverő és szellőző tetőktől a külső ablakok és napellenzőkig. Egyikünk Spanyolországban végzett kutatása szerint a külső redőnyök használatával akár 14%-kal is csökkenthető a hűtési igény.

Még az olyan egyszerű művelet is, mint a tető világos színűre festése, csökkentheti a belső hőmérsékletet. A nagyon forró pakisztáni városokban végzett kutatás azt találta, hogy a napenergiát tükrözve ez a megközelítés több mint 7%-kal csökkentheti a hűtési igényeket.

Egy másik hatékony technika a lombkoronák által biztosított árnyék kihasználása. Az ausztráliai Melbourne-ben végzett kutatások kimutatták, hogy az épületeket árnyékban borító fák akár 9°C-kal is csökkenthetik a falak felületi hőmérsékletét.

A rosszul szellőző épület lehűtésének egyik hatékony módja az ablakok kinyitása, amikor a külső hőmérséklet csökken. Ez lehetővé teszi a meleg levegő távozását, és hidegebb levegőt hív be.

De további funkciók, például szellőzőkémények és tetőszellőzők, beépíthetők az épülettervezésbe, hogy tovább segítsék a légáramlást. Ezek a jellemzők gyakran megtalálhatók forró és száraz éghajlaton, különösen a Közel-Keleten. Történelmileg az épületek ebben a régióban magas, kéményszerű szerkezeteket használtak, amelyeket szélfogóknak neveztek, és amelyek felfogják a hideg uralkodó szeleket, és átirányítják azokat az otthonokba. Ha éjszaka hűvös levegővel szellőztetjük az épületet, akkor nappal is tovább hűvös maradhat.

Az épületek „keresztszellőztetésűek” is lehetnek, ahol a friss szellő a szemközti oldalon lévő nyíláson át behatol, és egy másikon távozik. Ha szükséges, ez elősegíthető belső udvarok beépítésével – ezt a kialakítást évszázadok óta alkalmazzák melegebb éghajlaton az épületek hűtésére.

Korábbi kutatásunk azt találta, hogy a belső udvarok 26%-kal csökkenthetik azt az időtartamot, ameddig a lehűlés érdekében intézkedéseket kell hoznunk (az úgynevezett beltéri diszkomfort órákat).

A hűvösségről alkotott felfogásunkat nem kizárólag a hőmérséklet határozza meg. Az olyan tényezők, mint a páratartalom és a szél sebessége szintén szerepet játszanak abban, hogy jól érezzük magunkat.

Itt jönnek jól a ventilátorok, akár a plafonon vannak, akár önállóan állnak. A ventilátorok és a légkondicionálás kombinálásával a termosztát beállítását 24 °C-ról 27 °C-ra lehet emelni, és továbbra is hűvösnek érezhetjük magunkat. Ezzel az egyszerű beállítással több mint 20%-kal csökkenthető a háztartási hűtési energiafogyasztás.

A központi klímaberendezések gyakran a szükségesnél jobban lehűtenek bennünket, vagy akár energiát pazarolnak az üres helyiségek hűtésével. De megoldhatjuk ezt, ha a nyugodtabb hűtési beállításokat, például a termosztát emelését, személyes hűtőberendezésekkel, például asztali ventilátorokkal, hűtött ülésekkel vagy hordható termoelektromos hűtőkkel kombináljuk. Ezek az eszközök lehetővé teszik az emberek számára, hogy jobban kézben tartsák azonnali hűtési szükségleteiket anélkül, hogy egy egész teret le kellene hűteni.

Ha továbbra is szükséges a légkondicionálás, válasszunk alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegeket használó, magas hatásfokú egységeket. Annak megállapításához, hogy mennyire hatékonyak, van egy energiahatékonysági aránynak (ERR) nevezett mutató – érdemes olyan egységet választani, amelynek ERR-értéke megközelíti vagy meghaladja a négyet.

Az épületek tervezésénél vagy átalakításakor elengedhetetlen az általános fűtési és hűtési igények figyelembe vétele. Például a szellőztetés maximalizálása megakadályozhatja a túlmelegedést nyáron, de a szellőztetés minimalizálása csökkentheti a fűtési igényt télen.

A kulcs az, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek könnyen adaptálhatók, így elkerülhető vagy csökkenthető az energiaigényes klímaberendezések telepítésének költsége. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az emberek kényelmesen érezzék magukat a melegebb hőmérsékleteken, anélkül, hogy az éghajlatot tovább veszélyeztetnék a jövő generációi számára.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________