A zenemű  jellegzetessége, hogy időnként megtorpan a zene, többször átnyúlik az ütemhatárokon és végig lüktető, egyre feszültebb lendületű tánc. Végül is egy hatalmas creszcsendo, aminek eksztázisa magával ragadja a hallgatót. Ráadásul a dallam végig marad, de a megszólalás színei varriálódnak.  Az ütőhangszerek felvonultatásával azután egekig fokozódik a feszültség.  A hangszerelés: 3 fuvola, 3 oboa, 3 kürt, 4 klarinét, 2 szaxofon, 3 fagott, 4 trombita, 3 harsona, tuba, dob, cintányér, tamtam, cseleszta, hárfa plusz vonósok.

A bemutatót követve az 1930-as évek nagy slágerévé vált.

Kamasz koromban nem volt TV, a rádió jelentette a mindenki által fogható zene egyedüli forrását. Ezt a feladatot a Budapest I, és Budapest II látta el, amit Rákosi alatt átneveztek Kossuth és Petőfi rádióvá. A Negyvenes évek végén a Bolerót a magyar rádió szinte naponta sugározta. Hatalmas kedvencemmé vált.

Nevelő anyám szülei a harmincas évek alatt házmesterek voltak abban a Nagymező utcai házban, ahol az operett színház volt. Bakfis lányuk minden művész pletykát úgy szívott magába, mint szivacs a vizet. Aztán másfél évtizeddel később, mint modern szülő iparkodott bevezetni a szexualitás rejtelmek világába. Így tudhattam meg, hogy az első Kairóba tartó kiránduló hajó zenekara az út alatt többször is lejátszotta a Bolerót. Anyám szerint a kiránduláson résztvevő nők fele a hajóút alatt teherbe esett.

Így hallgassátok meg a bolerót, és nézzétek végig a balettet, aminek előadása minden idők legjobbja.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________