Vissza a múltba
Bár Ravel a Bolerót közel 100 éve írta (1928), zenei nagyszerűségét mind a mai napig nem tudták túlszárnyalni. Ennek oka valószínűleg az, hogy a balettra szánt zenedarabot egy „beteg” agy alkotta. Ravel agyának egyik féltekéje a mai napig meghatározatlan hibás funkciót mutatott.
A zenemű jellegzetessége, hogy időnként megtorpan a zene, többször átnyúlik az ütemhatárokon és végig lüktető, egyre feszültebb lendületű tánc. Végül is egy hatalmas creszcsendo, aminek eksztázisa magával ragadja a hallgatót. Ráadásul a dallam végig marad, de a megszólalás színei varriálódnak. Az ütőhangszerek felvonultatásával azután egekig fokozódik a feszültség. A hangszerelés: 3 fuvola, 3 oboa, 3 kürt, 4 klarinét, 2 szaxofon, 3 fagott, 4 trombita, 3 harsona, tuba, dob, cintányér, tamtam, cseleszta, hárfa plusz vonósok.
A bemutatót követve az 1930-as évek nagy slágerévé vált.
Kamasz koromban nem volt TV, a rádió jelentette a mindenki által fogható zene egyedüli forrását. Ezt a feladatot a Budapest I, és Budapest II látta el, amit Rákosi alatt átneveztek Kossuth és Petőfi rádióvá. A Negyvenes évek végén a Bolerót a magyar rádió szinte naponta sugározta. Hatalmas kedvencemmé vált.
Nevelő anyám szülei a harmincas évek alatt házmesterek voltak abban a Nagymező utcai házban, ahol az operett színház volt. Bakfis lányuk minden művész pletykát úgy szívott magába, mint szivacs a vizet. Aztán másfél évtizeddel később, mint modern szülő iparkodott bevezetni a szexualitás rejtelmek világába. Így tudhattam meg, hogy az első Kairóba tartó kiránduló hajó zenekara az út alatt többször is lejátszotta a Bolerót. Anyám szerint a kiránduláson résztvevő nők fele a hajóút alatt teherbe esett.
Így hallgassátok meg a bolerót, és nézzétek végig a balettet, aminek előadása minden idők legjobbja.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Ha érdekel, ez a csodálatos táncosnő: Lucia Lacarra (spanyol).
Végre olyan téma, amibe nem lehet belekötni. Evidencia, hogy úgy helyes, ahogy írod 🙂
Sajnálhatja, aki nem nézi és hallgatja végig a videót.
Nem kell ehhez videó… Inkább felteszem a lemezjátszóra, van egy osztrák nyomású lemezem, Karajan vezényli a bécsi filharmonikusokat. El sem merem mondani, mennyit fizettem érte szombaton a bolhapiacon ?
4 – sealard:
Az OK, hogy érzéketlen vagy a kimagaslóan nagyszerű táncművészettel kapcsolatban, de mért kell ezt világgá kürtölnöd?
Nem a táncművészetre vagyok érzéketlen, hanem a zene tud ennyire magával ragadni.
és a csodálatos táncosfiú az ki? 🙂
jó ez a tánc. modern ,de jó..
hogy az anyja kenyeribe, telitalppal áll a földön,aztán zutty szembe fordítja a bokáját velünk! inkább az nyűgözött mindig le a balettben,hogy miket képesek a testükkel csinálni. hihetetlen mozdulatok egy átlag embernek!