Tibor bá’ szatirikus online

Ha tényleg meg kell valamiben halni, akkor tegyük meg a médiának azt a szívességet, hogy a döntést átengedjük nekik. Először azonban egy kis statisztika (mára már az élet kikerülhetetlen szükségszerűsége). Influenza általában minden télen van, csakúgy, mint megfázás. Normál körülmények között a kettő közötti különbséget az ember alig veszi észre. Jó anyám annak idején észrevette, még a papír zsebkendőket megelőző korban, mert a teli taknyolt textil zsebkendőket utálta mosni. Ha magas láz, akkor influenza, ha sok takony, akkor sima megfázás. Ez így ment tavaszig. Kicsit tudományosabban: Évente átlagosan 3000 emberből 1 hal meg influenzában, de ez az adat a képet egy kicsit eltorzítja. Mindjárt meg fogjátok látni miért. Magyarországon évente 100 embert bicskáznak meg kocsmai verekedés közben. Vagyis, 100.000 emberből egyet. Mivel én be nem teszem a lábam egy kocsma ajtaján (és rajtam kívül még sokan), aligha mondhatom, hogy az esélyem eme halálnemre 1:100.000-hez. Valójában az esélyem nulla. Ugyanez a helyzet a minden háromezredik influenzás halottal is. A halottak legnagyobb része, már különben is haldoklott valamiben. Ilyet azonban a média nem ír meg, mert ki a fenét érdekel, ha olyat írnak a világról, amit ismerünk, hiszen a valóság nem szenzáció. Igazi ütőset kell írni, amit, ha komolyan veszünk, akkor az elmúlt 10 évben az emberiség már háromszor kipusztulhatott volna.

Kezdem a SARS-sal. Emlékszik még valaki rá. Igen-igen, az volt az atípusos tüdőgyulladás, minimum minden századik embernek illet volna belehalni, de mi az istennek se álltunk kötélnek. A róla terjedő hírek egyik napról a másikra megszűntek. A média pedig várt, mint pók a hálója sarkán, mikor csaphat megint le ránk.

Ekkor valahol Ázsiában egy szerencsétlen paraszt, aki élete nagy részét csirkék társaságában töltötte, hosszas próbálkozás után megkapta a madárinfluenzát, ami percek alatt pánikba sodorta az egész világot. A TV-ben láthattuk, amit a légmentes ruhákba öltözött egészségügyi dolgozok, ezer számra ölik le a magyar libákat, hogy a lakosságnak legalább egy apró töredéke túlélje a vészt. A madárinfluenzát, amely összekeverte önmagát az emberi influenzával, mindenki túlélte, kivéve a néhány millió elégetett tyúk, liba, kacsa és egyéb szárnyas. Közben a vándormadarakat elátkozták, mert kiirtásukra nem volt kidolgozott eljárás. Aztán egyik napról a másikra ez a hűhó is elült. Pedig 100 millió áldozatról hangzottak el jóslatok, akik valahogy mind egy szálig túlélték. De a média résen volt, várta, hogy mikor csaphat le ránk legközelebb. 

Aztán megérkezett a sertés influenza, az 1918-as spanyolnátha unokatestvére. Hű, az anyját. Ez már komoly dolog. Itt most már nagyban folyik a játék. 1918-ban az influenzában kétszer többen haltak meg, mint az éppen akkor véget ért I. világháborúban. Anyám azt mesélte, hogy fiatal lány volt és heteken át ülve kellett aludnia, mert az a hír járta, hogy csak az kap tüdőgyulladást, aki a hátán fekszik. És akkor még nem is volt TV, de a rémhír valahogy mégis terjedt. Most viszont van WHO, akik időben leadták az I. fokozatú riasztást. Ilyen járvány még nem volt! A középkor pestise el fog bújni szégyenében, ha meglátja mire képes a H1N1. Egyelőre azonban még csak azt látjuk mire képes a média. Arra, hogy egyszer csak kiderült, hogy Magyarországon már 10 áldozata van a sertésinfluenzának (tényleg, miért nem hívják mangalica náthának? A mangalicából divatszó lett!). Aztán valahogy kiszivárgott, hogy a halottak egy része csak úgy simán meghalt, de a boncolásnál sikerült H1N1 vírus nyomaira bukkanni (nem lehet, hogy a boncmester csempészte be némi csúszópénz ellenében?). Aztán páran végstádiumú cukorbetegek voltak, meg súlyos szívelégtelenség segített a vírusoknak. Különben a többségnek pont olyanok a tünetei és pont úgy gyógyulnak meg, ahogy az elmúlt 50-100 évben szokássá vált. Viszont csak Magyarországon valaki legyártott 6 millió ampulla vakcinát, amit 3000 forintért bármelyik háziorvos bead. Ebből 1800 a vakcina, 1200 pedig a beadás. Mondjuk, én beadnám 600-ért is, de akkor kuruzslásért kapnék 5 évet, ahol a smasszerek jól agyonvernének (az orvosi kamara keze messzire elér) és kiderülne a boncolásnál, hogy én is a H1N1 áldozata vagyok, ami némi áttétellel még igaz is lenne. Aztán persze a H1N1 is lecsengett, de a média újra résen volt. Most tudtuk meg, hogy a legújabb rém a Zika vírusnak már 180.000 áldozata van Dél Amerikában. Terjesztéséről a szolgálatkész szúnyogok gondoskodnak, és ugye szúnyogunk nekünk is van. A fertőzött nők újszülöttje Microcepháliás lesz, magyarul kis fejű. Mintha nem lenne elég kis fejű nemzettársunk. Be kell tehát szarnunk. Rágjuk a körmeinket, mert vakcina nem lesz még két évig, addig pedig a szúnyogok akkor is ideérnek, ha át kell repülniük az Atlanti-óceánt. – Holnap elmegyek a Tescoba és veszek 10 méter szúnyoghálót. Ha már eddig túléltem, pont most krepáljak be, amikor jön a jégmentes Északi-sark.

______________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________