Tibor bá’ online
Shlomo Sand új könyve: The Invention of the Land of Israel (Izrael kitalálása) – A cionisták egy újabb pofont kaptak. Az izraeli archeológusok (Lidar Sapir–Hen és Erez Ben–Yosef) [pdf] posted at the University of Tel Aviv web site kimutatták, hogy a hibáktól hemzsegő bibliát utólag írták.
Akárhogy nézzük, ez kellemetlen hír a szélsőjobbos izraeli nacionalisták számára, akik a Bibliára hivatkozva követelnek jogokat. Az archeológusok kimutatták, hogy a Biblia legrégebb fejezetei a Genesis, az Exodus és a Bírák könyvének főcélja, hogy több ezeréves eseményeket tudasson. A bibliaszakértők álláspontja szerint Ábrahám 4000 évvel ezelőtt, tehát i.e. 2000 körül élhetett. Ezt az adatot úgy ötlötték ki, hogy megszámolták az egymásra következő generációkat és egy-egy generációhoz feltételezetek egy bizonyos időtávlatot, amivel beszorozták a generációk számát. A Genesis tulajdonképpen teli van pakolva mitológiával és olyan emberek állításaival, akik élete több száz éven át ívelt. Ezt valahogy rendezték a XIX. században, de van egy kis hiba.
Bizonyítható, hogy a Bibliát jóval később írták mint, amiről beszámolnak, és az eseményeket egyszerűen visszadátumozták a távoli múltba. A Biblia szerint a mai Izrael területén élő emberek a tevét durván ezer évvel korábban háziasították, mint a valóság, döbbent rá Sapir-Hen és Ben-Yosef. Konkrétan, a Genesis 24:64 így szól: „Rebeka is felemelé szemét, s meglátá Izsákot, és leszálla a tevéről.” Ez megközelítőleg i.e. 2026-ban történt, ez pedig ezer évvel korábban volt, mint bárki is ült volna tevén. Ugyanis a Jordán határhoz közel végzett ásatások arról tanúskodnak, hogy kb. i.e 900 körül háziasították a tevét. Tény, hogy i.e. 930 előtti településeknél a tevének se híre se hamva. Az ásatások szerint konkrét választóvonal fedezhető fel a teve háziasítás előtti és utáni települések között.
Minden valószínűség szerint a Bibliai történetek szájhagyomány szerint maradtak fenn, de a körülbelüli mai formájában nem lehetett korábban leírva, mint a babilóniai fogság, Kr.e. 586-537 között. Amikor ezeket leírták, az i.e. VI. évszázad körülményeit vetítették visszamenőleg, és mivel i.e. 580-ban a teve jelenléte természetes volt, fel se tűnt a biblia írójának, hogy Rebeka nem ülhetett tevén.
Első nekifutásra ez semmiségnek tűnhet, de ez világosan megmutatja, hogyan dolgoztak az írástudók: saját koruk természetes életét visszavetítették a múltba. De az archeológiai kutatások azt is feltárták, nem csak nem lovagoltak tevén, de Dávidnak és Salamonnak nem volt hatalmas palotája Jeruzsálemben i.e. 900-1000 környékén, amikor Dávidnak élnie kellett volna. Az asszírok az égvilágon mindent leírtak az agyagtábláikra. Mindenről tudtak, ami az egész Közel keleten történt, de semmit se tudtak a Jeruzsálemben uralkodó Dávidról és Salamonról. I.e. 1000-ben, amikor a feltételezés szerint Dávid uralkodott, az ásatások szerint Jeruzsálemben senki se élt. Semmi ok azt feltételezni, hogy i.e. 1000 környékén nem a kánaániak éltek volna Jeruzsálem területén. Igen valószínű, hogy néhány kánaáni behódolt Y*H*W*H-nek a babiloni fogság során, amikor kitalálták a judaizmust és zsidókká váltak, amit aztán visszavetítettek a távoli múltba.
Mindent összevetve azok a szélső jobboldali zsidók, akik a bibliára hivatkozva üldözik el a palesztin arabokat kelet Jeruzsálemből az emberjogok megsértésén kívül történelmi hibát is elkövetnek. http://www.juancole.com/2014/02/jerusalem-archeology-written.html
Az Ó-szövetség kitalált tevéi problematikusak a cionizmus számára
Mózes 5 könyvében 21-szer tesznek említést tevékről, miközben a tevék háziasítása másfélezer évvel később történt. Egyes említések nem hagynak teret az összetévesztésre, mint például a Teremtés könyvének 24:10 „És vőn a szolga tíz tevét az ő urának tevéi közül, és elindula; (mert az urának minden gazdagsága az ő kezében vala). Felkele tehát és elméne Mésopotámiába, a Nákhor városába.” 24:11 „És megpihenteté a tevéket a városon kívül egy kútfőnél, este felé, mikor a leányok vizet meríteni járnak.”
Az ásatások és a C14 meghatározások szerint i.e. 930-nál öregebb csontok nem kerültek elő. Tévedés kizárva, mert a háziasított és a vad tevék csontjait nem lehet összekeverni. A teherszállítások miatt a háziasított tevék lábszárcsontja vastagabb. Ráadásul a teve-kanca jobban bírja a cipelést, ezért a kanca és csődör csontok aránya meghatározó.
There are 21 references to camels in the first books of the Bible, and now we know they are all made up.
Some of them are quite startlingly verisimilitudinous, such as the story of Abraham’s servant finding a wife for Isaac in Genesis 24: „Then the servant left, taking with him 10 of his master’s camels loaded with all kinds of good things from his master. He set out for Aram Naharaim and made his way to the town of Nahor. He made the camels kneel down near the well outside the town; it was towards evening, the time the women go out to draw water.”
But these camels are made up, all 10 of them. Two Israeli archaeozoologists have sifted through a site just north of modern Eilat looking for camel bones, which can be dated by radio carbon.
about 1,500 years after the stories of the patriarchs in Genesis are supposed to have taken place. Whoever put the camels into the story of Abraham and Isaac might as well have improved the story of Little Red Riding Hood by having her ride up to Granny’s in an SUV.
How can you tell whether a camel skeleton is from a wild or tamed animal? You look at the leg bones, and if they are thickened this shows they have been carrying unnaturally heavy loads, so they must have been domesticated. If you have a graveyard of camels, you can also see what proportion are males, and which are preferred for human uses because they can carry more.
All these considerations make it clear that camels were not domesticated anywhere in the region before 1000BC.
Lidar Sapir-Hen and Erez Ben-Yosef, the scientists who carried out the research, point out that the domestication of camels was hugely important economically, because they made trade possible over much larger regions of the Arabian peninsula. But that is not what has provoked excitement about their claim.
Obviously it has upset fundamentalists. Everyone else has known for decades that there is even less evidence for the historical truth of the Old Testament than there is for that of the Qur’an. But the peculiarly mealy-mouthed nature of the quotes they gave the New York Times (which is not much concerned with the feelings of Christian fundamentalists) shows where the real problem is.
The history recounted in the Bible is a huge part of the mythology of modern Zionism. The idea of a promised land is based on narratives that assert with complete confidence stories that never actually happened. There are of course other ways to argue for the Zionist project, and still further arguments about the right of Israelis to live within secure boundaries now that the country exists. But although those stand logically independent of the histories invented – as far as we can tell – in Babylonian captivity during the sixth century BC, they make little emotional sense without the history. And it is emotions that drive politics.
_________________________________________________________
_________________________________________________________
__________________________________________________
