Tibor bá’ online
Aki nem emlékezne rá, Kertész Ákos [a beazonosítás végett 1966–1992 között a Mafilm dramaturgja, forgatókönyv- és dialógusírója volt. 1994 és 1997 között az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztője és főmunkatársa volt.] Aztán 2012-ben gondolt egyet, és mint Budapest díszpolgára írásba adta, hogy a magyar genetikailag szart se ér. Erre – érthető okokból kifolyólag – elég sokan felkapták a vizet. Tarlós pedig visszavette tőle a díszpolgárságot, amit Kertész úgy értelmezett, hogy ő politikailag üldözött, aminek okán menedékjogot kért, és kapott Kanadától. Ezzel pont kerülhetett volna a dolog végére, de nem, mert Kertész Ákos, a politikai menekült, gyakorlatilag megismételte hírhedtté vált ”tanulmányát” és ha lehet még elaboráltabban kifejtette az Amerikai Népszavában, hogy úgy vagyunk szar nép, ahogy vagyunk. Hogy tudjátok, miről regélek, idézek négy bekezdést a nevezett műből:
1) Nem véletlen, hogy a magyar, a nép, a tömegek, a nagy átlag olyan amilyen. Hogy milyen? Intoleráns. Alattvaló. Nincs szabadság-igénye, nem hiányzik neki a demokrácia. Retrográd, ódzkodik mindentől, ami haladó, ami előre mutat. Elvtelen, belenyugvó, aggasztóan magas az ingerküszöbe – és ez még az érem szebbik oldala, mert a másik, a durvábbik oldala az, hogy rendpárti, sovén etno-nacionalista, másra mutogatós, idegengyűlölő, antiszemita, nyilas.
2) Egy ideje már azon gondolkodom, mitől lett a magyar Európa, talán a világ egyik leghitványabb nemzete. Erre keresem a választ többek között Bibónál is. Mitől oltódott be olyan mértékben a náci-fasizmus vírusaival, hogy képtelen kigyógyulni belőle, hogy szinte az egész népesség fertőzötté vált, nem csak a csőcselék, de az értelmiségtől a mély szegénységben élő paraszt-proletár-koldus rétegekig, mindenki. Hogy a rabszolgasorba taszított közmunkás sem lázad, sőt. Rajong a vezérért. Mitől van az, hogy a magyar, ha gond van, mindig a reakcióban, a tekintélyben, a rendben, a rasszizmusban, antiszemitizmusban, cigány gyűlöletben, az oláh, tót, rác, az összes szomszéd lenézésében és megvetésében látja a megoldást.
3) A kiegyezés utáni nagy gazdasági föllendülés, az is feudál-liberalizmus volt, a gyorsforralón készült Budapest, a pszeudó Párizs, a pszeudó Bécs, a gigantomániás Parlament, a pszeudó Buckingham palota a pszeudó-gót Mátyás-templom a Halászbástyával, aminek csak a halászathoz nincs köze, mind a feudalizmus túléléséről beszél; még ami szép, az is csuszamlós a hazugságtól, itt semmi nem igazi! A Milleneum, a Szent István-i gondolat, a szent Korona tan…
4) A Kiegyezés is egy óriási, szemfényvesztő hazugság volt, a kisebbségektől való félelmükben a kiegyezők behódoltak a Habsburg dinasztiának, így lettek a magyarok a Kárpát medence kápói; vagyis Deák műve nem 1848, hanem Metternich legalizálása volt.
Persze ezt most lehetne analizálni, mert van benne igazság, de a leghitványabb nemzetnek titulálni minket csak akkor lehet, ha végzünk némi összehasonlítást. Az minden nemzet sajátossága, hogy magát különbnek tartja másnál. Ez precízen, és bizonyíthatóan érvényes az amerikaiakra, az angolokra, a franciákra, a németekre, stb. Nincs ebben semmi különös, sőt mondhatnám, hogy emberi, hiszen az egészséges egóval megáldott emberek is úgy gondolják, hogy ők különbek másoknál. Ellenkezőleg, pont az rendhagyó, amit K.Á. tesz, ócsárolja azt az országot, ahová beszületett. Különben én magam is kritizálom a népemet, de sohase ócsárolom, mert a kettő nem egy és ugyanaz.
De K.Á.-nak még az se tetszik, amit a külföldi turisták őszintén csodálnak, a Halászbástyát, a Parlamentet, és a többit. Neki még a kiegyezés se oké, és még Deákról sincs egyetlen jó gondolata. Utálja azt a népet, ahová ősei előrelátásából beszületett, megtanulta nyelvét, magába szívta kultúráját és most tiszta szívből utálja. 83 éves korára egy szánalmas, hontalan, öreg zsidóvá vált, mert Rákosi és Kádár alatt nem volt az, és ha nincs rendszerváltás, ma se lenne az.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
_____________________________________________________