Tibor bá’ online
Be szeretnék számolni egy meglepő tapasztalatról, amit húsz éves koromban szereztem. Sorkatona voltam és már három hónapja nem kaptam eltávozást. Január volt és tizedmagammal kivitt minket egy százados a budai helyekbe sí edzés végett, hogy felkészüljünk a hadseregbajnokságra. A százados sí tudása minimális volt, és amilyen a szerencse, el is törte a lábát. Parancsnok nélkül maradva, okosabb nem jutott eszünkbe, mint lecipeltük a legközelebbi kórházba, ami történetesen a Budakeszin működő Tüdőszanatórium volt. Ott törött lábakkal nem foglalkoztak, de elkezdtek telefonálgatni a laktanyába, onnan – gondolom – a Honvéd Kórházba, mígnem 2 órával később megérkezett egy honvédségi mentőautó és egy parancsnok, hogy visszavigyen minket a laktanyába. Mi pedig tízen mit tehettünk mást, mint lődörögtünk a kórtermek folyosóján, ahol szép számban ücsörögtek fiatal, csinos nők. Ugyanis teljesen véletlenül a női részlegbe toppantunk be, ahol egyetlen ügyeletes nővér látta el gyér feladatát. Végül is ez nem kórház, hanem szanatórium volt.
Legnagyobb meglepetésünkre a nők rendkívül barátságosak, sőt szívélyesek voltak. Mind a tízünknek akadt kölcsönös szimpátián alapuló beszélgető partnere, csakhogy a sima beszélgetést gyorsan felváltotta lényegesen intimebb kontaktus, természetesen az már nem a folyosón. Szóval, akkor már 3 hónapja nem láttunk nőt közelről, és mint már írtam 20 évesek voltunk. A többit a fantáziátokra bízom.
Nem sokkal később két napra hazamehettem a szüleimhez, amikor is nevelőanyámnak beszámoltam a nagy élményemről, aki egyáltalán nem lepődött meg, sőt szolgált magyarázattal is. „Tudod Tibikém, azoknak a nőknek a fele meg fog gyógyulni a másik fele pedig néhány hónap után meghal. Klasszikus értelemben a tuberkulózisban szenvedők nem betegek, úgy értem nem látszik rajtuk. Irigylik az egészségeseket és ebből kifolyólag szeretik megfertőzni őket.” Anyám művelt, okos és felvilágosult nő volt. Élete végéig egyetlen egyszer se kaptam rajta, hogy butaságot mondott volna. A tüdőbetegek jellemzése se volt butaság. Később saját bőrömön tapasztaltam, hogy a cigarettázók folyamatosan rá akartak szoktatni a dohányzásra. Azok pedig, akik szerettek lenézni a pohár fenekére, a nyakukat törték, hogy leitassanak, vagy legalább egy pohár sört lenyomjanak a torkomon.
Nem tudom, hogy egy tőről fakad-e, de engem elég gyakran meg akarnak téríteni, hol az utcán vagy társaságban, hol meg egyszerűen becsöngetnek hozzám, és a saját portámon, és akkor e honlapról ne is tegyünk említést. Ezzel szemben nekem eszembe se jut, hogy bárkit rábeszéljek az agnosztikus álláspontra. Gyanús ez nekem! Lehetséges, hogy valahol az agyuk mélyén tudják, hogy illúzióban ringatják magukat és szeretnének másokat is megfertőzni vele? Minden esetre, ügyesen csinálják. Íme, egy botcsinálta hittérítő szövege:
Politikailag korrekt azt mondani, hogy „neked megvan a te igazságod, nekem pedig a magam igazsága.” Ezt meg lehet toldani azzal, hogy „te megtalálod magadnak azt, amiben te hiszel, én pedig azt, amiben én hiszek.”
Érdekes argumentum, de akkor most hadd tegyek fel egy kérdést. Az igazságnak hány egymásnak ellentmondó verziója lehet valós? Nem állok elő a saját nézetemmel, nem akarom meghatározni a végső igazságot. Mindössze rá akarok világítani egy nagyon egyszerű tényre, amit mindenkinek számba kell venni az igazság keresése közben. Lehetetlen, hogy az összes vallás az igazságot hirdesse. Más szavakkal, ha az Iszlám az igazságot hirdeti, akkor a Buddhizmus, Hinduizmus és a Kereszténység nem hirdetheti az igazságot. Ha a Buddhizmus hirdeti az igazságot, akkor az Iszlám, Kereszténység és a Hinduizmus nem hirdetheti az igazságot. És így tovább.
Hogy jelenthetem én ezt ki? Ha ezeknek a vallásoknak a tanításait alaposan áttanulmányozzuk, akkor világossá válik, hogy mindegyiknek olyan alapvető állításai vannak, amelyek nem férnek össze a többiével. Példának okáért a Hinduizmus szerint az isten minden élő és élettelen tárgyban jelen van. A Kereszténység, Judaizmus és az Iszlám szerint az Isten elhatárolódik a teremtményeitől. Ez a disztinkció alapvetően összeférhetetlen. Mindkét nézet nem lehet igaz.
Miért hoztam ezt fel? Először is be kell vallanom, hogy azt szeretném, ha minden vallás az igazat hirdetné. Személy szerint én azt szeretném, ha minden út istenhez vezetne. Azért szeretném, mert ez jó érzést vált ki bennem. Egyenlővé tenne minden embert. De sajnos ez lehetetlen. Az igazság természete, hogy kizárólagos. Bármilyen kérdésre számtalan rossz válasz adható, de csak egyetlen egy helyes. És ez a tény megemeli a tétet. Az igazság keresés közben tudnunk kell, hogy ha nem vagyunk óvatosak, akkor beleeshetünk a féligazságok csapdájába.
Másfelől viszont, ha szorgalmasan kutatunk a tények után, és a spirituális kalandozás alatt olyan helyre érkezünk, ahol a fellelt részletek szépen összeillenek, ha minden logikussá válik, és a szívünk érzi, hogy ez helyes, akkor egy percig se szabad tétovázni, hogy örömünket megosszuk másokkal.
Na, jó! Akkor most álljunk meg egy pillanatra és világosítsunk rá. Ha az igazság birtokában vagyunk, az még nem jogosít minket fel arra, hogy elutasítsuk azokat, akik nem értenek velünk egyet. Bin Ladennek nincs joga kihirdetni a Jihadot, nem téríthet el repülőgépeket és nem repülhet bele a World Trade Center tornyaiba. Az úgynevezett „keresztényeknek” nem volt joguk embereket ölni a Keresztes Hadjáratok során, csak azért mert azt hitték, hogy igazuk van.
De jogunk van – és önbizalmunk – hogy kiálljunk az igazunk mellett és megtapasztaljuk, hogy kiállja-e az összes próbát. Mert az igazság önmagáért beszél.
A jelenlegi társadalomban a lelki életünk kalitkába van zárva, mert a téma tabu. Vallásról nem illik beszélni, tehát senki nem beszél róla. És mi az eredmény? Az emberek nem kerülnek közel egymáshoz, félelemben és elszigeteltségben élnek. Egyesek olyan elképzelésekkel élnek, amik teljesen lehetetlenek, de mivel sohasem beszél róluk, nem derülhet ki. Másoknak bölcs gondolatai vannak, de nem merik őket megosztani embertársaikkal. Ez a szomorú valóság.
Közben nem szabad elfelejtenünk, ha valaki azt állítja, hogy az igazság birtokában van, még nem nevezhetjük arrogánsnak. Ilyen esetben két dolog lehetséges, vagy rászedték valamire, vagy pedig igaza van. Senkit nem lehet hibáztatni azért, ha valamire rászedték, és azt se hibáztathatjuk, akinek igaza van. Az igazi kihívás a kettő közötti különbség megtalálása.
Vessünk közbe egy kérdést! Egy vezetőnek könnyű-e nézetét elfogadtatni, ha nincs egy megbízható támpont, amihez viszonyíthatja? Nos, X.Y. a világhírű irodalomtörténész évtizedeket töltött el azzal, hogy minden létező történelemmel foglalkozó könyvet elolvasott. Ezek után megírta összefoglaló tanulmányát, amiben felsorolta azt a 100 elképzelést, ami a nyugati kultúra meghatározására a legnagyobb hatást gyakorolta.
Tanulmányának első fejezetének a „Huszadik század téveszméje” címet adta. Miről van ebben szó? Arról, hogy a mai Ember azt hiszi, hogy sokkal felvilágosultabb, mint 1000 évvel ezelőtti emberek.
Tudomány és technológia terén felvilágosultabbak vagyunk? Igen. Moralitás, filozófia és politika terén felvilágosultabbak lennénk? Aligha.
Az egyetemen, ahova jártam, volt egy olyan tantárgy, hogy „1800 előtt alkotó angol szerzők”. Meghökkentő volt számomra, hogy azok az írok milyen éles eszűek voltak. Ha sikerül megbirkózni a régies nyelvvel, felfedezhető, hogy Shakespeare szereplői pont olyan emberek voltak, mint amilyenekkel nap, mint nap találkozhatunk.
A Bibliában található példabeszédek könyvét 3000 évvel ezelőtt írták, de a benne leírt tanácsok ma is érvényesek: „A megértő válasz elnyomja a haragot, de a durva szavak előcsalják a rosszindulatot.” „A buta utálja, ha az apja figyelmezteti, míg a bölcs fiú megfogadja a tanácsot.”
A kérdés az, hogy a XXI. században bölcsebbek-e az emberek, mint több ezer évvel ezelőtt? Salamon király a példabeszédek megalkotója azt mondta, „nincs új a Nap alatt”. Ezen persze sokan nevettek, de Salamon nem a technológiáról beszélt, hanem az emberi tulajdonságokról. Nincsenek öreg bölcsességek, egy újszülöttnek minden bölcsesség új.
Lehet, hogy a Biblia egy fordítás fordításának a fordítása? Meg lehet-e bízni a Bibliában? Komolyan lehet venni a Bibliát?
Az Ótestamentum legrégebbik leírása Kr.u. 1100-ból való. Mivel a benne olvasható jövendölésekből sok bekövetkezett, számtalan jogtudós úgy vélte, hogy az Ótestamentumot valójában a bekövetkezett események után írták. Példának okáért Ézsaiás próféta Jézus keresztre feszítését 700 évvel korábban pontos részletezésben leírta. Dániel próféta Kr.e. 550-ben megjósolta Babilónia, a Perzsa, Görög és Római birodalom emelkedését és bukását. Meglepő, nem?
A vitában a kétkedők vezettek egészen addig, míg 1947-ben egy pásztorfiú egy követ nem dobott a Quamran völgy egyik barlangjába, és fel nem fedezték a ma „holttengeri tekercsek” néven ismert irományokat, amiket Kr.e. 200 körül írhattak. A próféciák tehát nem csak, hogy előbb láttak napvilágot, mint maguk a leírt események, de gyakorlatilag azonosak voltak a később írt verziókkal.
Az Újtestamentumból 5000 kézirat maradt ránk, melyek közül egyesek Kr.u. 60-ból valók. A szöveg megdönthetetlenül hiteles.
Ennek ellenére sokan állítják, hogy a Biblia hiányos és teli van lyukakkal, de ha így is van, ez nem erősíti meg a következtetéseket. Beszéljünk a Szentírásról! Jézussal egy időben élő János, Lukács, Márk és Máté írásai. Nincs még egy olyan ókori esemény, ami olyan pontosan lenne dokumentálva, mint Jézus élete. Ha ezeket a történelmi leírásokat nem hisszük el, akkor hogyan hihetünk más történelemmel foglalkozó könyvekben?
A Biblia tagadók elsősorban a csodákon lovagolnak. Hogy tudott Jézus megetetni 5000 embert 5 vekni kenyérrel és két hallal? Hogyan tudta feltámasztani a halottat, és főleg hogyan tudott maga is feltámadni? Elhihetők ezek a csodák? Nem lehetséges, hogy az egész csak egy nagy gigantikus konspiráció? Hát, igen. Ez az igazi kérdés!
Nixon, amerikai elnök Watergate botránya egy hatalmas konspiráció volt, amiben az elnök közvetlen munkatársai vettek részt. Két hét se kellett, amikor John Dean a vizsgálóbizottság előtt vallomást tett Nixon ellen, hogy megmentse a saját bőrét.
Egy valódi konspirációnak mindössze két hét kell ahhoz, hogy kiderüljön az igazság. Miért kell ezt megemlíteni? Mert nagyobb csoport által elkövetett konspiráció mindig összeomlik. Valaki mindig beköpi a többit.
Jézus esetében tizenegy apostolt keresztre feszítettek, megkínoztak, halálra köveztek, mert ragaszkodtak a valós történethez. Valamennyien tökéletesen meg voltak győződve arról, hogy Jézus halottaiból feltámadt.
A leírások szerint az első ember, aki Jézus feltámadását látta, egy nő volt. Abban az időben a nőknek nem volt hitele. Ha a történetet valaki csak úgy kitalálta volna, semmi esetre se választott volna egy nőt első tanúnak, hacsak nem lett volna igaz.
Meglepő mondatok, de véleményt nyilvánítani nem lehet addig, amíg valaki el nem olvassa a történet mind a négy verzióját, vagyis Márk, Máté, Lukács és János leírásait. Aki ezeket nem olvassa el, az nincs abban a helyzetben, hogy a hitelesség kérdésében döntést tudjon hozni.
Lássuk be, a fentiekben leírt hittérítő szöveg egy mestermunka, amit Ciceró is megirigyelhetne. Előzékenységre utaló mondatokkal logikusnak és objektívnek ható érvelés. Egyszer csak szinte magától érthetően megjelenik a Biblia, majd a bibliai történetek valódisága, végül Jézus és az örök élet sejtetése. De végül is, mi ad legitimációt a becsempészett Bibliának? Az hogy ha más történelmi leírásokat elfogadunk, akkor a Bibliát is el kell fogadnunk.
Csak egy pillanat! Nincs olyan történelmi esemény, amit a történészek tényként elfogadnak, amire csak egyetlen egy forrás hivatkozik. Jó okuk van rá. A történelmet többnyire királyok, császárok, fejedelmek íratták meg udvari írnokaikkal, természetesen saját szájuk íze szerint. Ugyanazt a csatát, hódítást vagy bármilyen más eseményt más és más forrás rendszerint másképpen írták le. Ráadásul a leírtak kizárólag olyan események, amiknek megtörténése nem ütközik fizikai vagy biológiai törvényekbe. Ezzel szemben a Bibliában található történéseket semmi más nem erősíti meg és a leírt csodákra nincs természettudományos magyarázat.
Különben emlékezzünk Dr. Shlomo Sand szavaira, aki rájött, hogy Dávid és Salamon királysága mindössze legenda volt.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
