Tibor bá’ online
Mind Einstein, mind pedig Newton határozott jeleit mutatták az autizmusnak, állítja Simons Baron-Cohen autizmussal foglalkozó szaktekintély. Mind ketten számtalan jelét mutatták az úgynevezett Asperger szindrómának, ami önmagában még nem okoz tanulási nehézséget. S B-C. Beismerte, hogy elhunyt személyekről pontos diagnózist felállítani gyakorlatilag lehetetlen, ennek ellenére reméli, hogy analízise rávilágít bizonyos részletekre. Például miért van az, hogy az autisták egy részénél zseniális teljesítményekkel találkozhatunk, míg egy másik csoport tagjainak élete reménytelen küzdelmekkel van tele.
Az autizmus örökölhető és vannak jelek arra, hogy az autizmust hordozó gének össze vannak kötve azokkal a génekkel, melyek bonyolult rendszerek (ami alá besöpörhető számítógépek programozásától kezdve zenetechnikáig minden) érzékelésének hajlamát biztosítják. Példának okáért matematikusok, mérnökök és fizikusok rokonai között viszonylag sok az autista.
A Cambridge-ben tevékenykedő Baron-Cohen és az Oxfordi matematikus Ioan James vizsgálták Newton és Einstein személyiségi jeleit, tartalmazzák-e az Asperger szindróma három kulcsfontosságú szimptómáját: abnormális szintű érdeklődés, társadalmi kapcsolatokkal kapcsolatos nehézségek és probléma megoldó készség.
A jelek szerint Newton egy klasszikus eset, aki alig beszélt és oly mértékben kötötte le munkája, hogy gyakran elfelejtett enni. Newtonnak kevés barátja volt, de azokkal is csak langyos kapcsolatot tartott, és gyakran volt türelmetlen velük. Volt, hogy Newton előadására senki nem ment el, amikor is az üres teremhez beszélt. Ötven éves korában depressziót paranoiás idegösszeomlása követte.
Gyerekkorában Einstein is magányos volt és megszállottan ismételgette ugyanazt a mondatot egészen hétéves koráig. Előadásai hírhedten zavarosak voltak és annak ellenére, hogy voltak közeli barátai, számtalan szexuális partnere és politikai nézetei mellett nyilvánosan kiállt, Baron-Cohen szerint az Asperger szindrómára utaló jeleket mutatott. Ugyanis, így Baron-Cohen, passzió, szerelem és kiállás az igazság mellett kompatibilis az Asperger szindrómával. Amire nem képesek, az a gondtalan fecsegés.
A San-Franciscó-ban székelő Californiai Egyetem pszichiátere Glen Elliottnak nem egyezik a véleménye. Szerinte életrajzi adatok alapján történő diagnózis rendkívülien bizonytalan. Elliott véleménye szerint maga az a tény, hogy a vizsgált emberek kimagasló intelligenciával rendelkeztek, elégségesek személyiségük kialakítására. „El lehet képzelni olyan géniuszokat, akik társaságban lehetetlenül viselkednek, ám messze nem autisták”, állítja „mások intellektuális lassúságával szemben tanúsított türelmetlenség, nárcizmus, és erős küldetés tudat kombinációja elégséges lehet arra, hogy az egyén elszigetelődjön és nehézkessé váljon.” Elliott ehhez még hozzáteszi, hogy Einsteinnek határozott humorérzéke volt, ami az Asperger szindrómában szenvedőknél szinte kizárt.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________