Curix vendégposztja

A most már egy ideje Németországban élő Curix rábukkant Michael P. Seiter tőzsdei alkusz elmélkedésére, ami szerint nem túl valószínű, hogy bekövetkezik egy III. világháború, vagy egy gazdasági összeomlást. Ehelyett sokkal inkább egy folytatódó tendencia várható: kevesebb pénz több munkáért, kevesebb szabadság, több önkény. Ez a trend a gazdagokat is utoléri. Senki nem lehet biztos abban, hogy a trend haszonélvezője lesz. Curix annyira érdekesnek és fontosnak tartotta ezt az elképzelést, hogy lefordította magyarra, és közrebocsátotta megvitatás végett. Íme:

Régóta halljuk, hogy küszöbön áll egy mindent elsöprő összeomlás. Annak ellenére, hogy egyik után a másik időpont kerül törlésre, fáradhatatlanul készülnek az előrejelzések a következő apokalipszis várható időpontjáról. Való igaz a körülöttünk fellelhető jelek évek óta egy viharos jövőképet vetítenek előre. Egy összeomlás tulajdonképpen – még ha fájdalmas is – egy logikus és szükséges „nagytakarítás“ lenne, de nem lesz, mert a befolyással bíró szereplők mindent megtesznek a rendszer továbbéléséért. Így aztán minden megy tovább a megszokott kerékvágásban. Egy harmadik világháborúnak számtalan jele van már vagy 70 éve, de az egész emberiséget megsemmisítő borzalmat senki se meri beindítani. Kisebb kiigazítások, történések természetesen elképzelhetőek, mint amilyen például a DM és az € cseréje volt. Nyilván tovább folytatódnak a helyi háborúk is, (bocsánat, úgy értem a demokrácia kiszélesítése 😀 ), mint ahogy azt már az elmúlt 30 évben is láthattuk.

Röviden: minden marad a régiben. Minden megy tovább úgy, ahogy azt az elmúlt 20-30 évben megszokhattuk, mégsem lélegezhetünk fel, mert a következmények rövid és középtávon kedvezőbbek, hosszútávon azonban pusztítóak lesznek.
Az államadósságok továbbra is minden évben emelkedni fognak, az adók szintén tovább emelkednek, a bérek vásárlóereje tovább csökken, a munkanélküliség tovább nő, hogy mindezt kézben tartsák, kialakításra kerül az alacsony bérezésű szektor. Életfontosságú javak, mint élelmiszer, lakásbérlet, energia árak tovább növekednek. Szólás és sajtószabadság további megcsonkítása, a központosítás és a globalizáció tovább építése, személyes szabadság, privát szféra, egyéni jogok további minimalizálása következik be, és a kötelező munkaóra szám megemelése párhuzamosan a szabadidő további csökkentésével.

Magyarul: minden, ami miatt érdemes élni abból egyre kevesebb lesz és egyre drágábban megszerezhető, míg az élet negatív vonatkozásai tovább nőnek erősödnek. Mindez nem egyik napról a másikra történik, hanem fokozatosan és lassan. Elég lassan ahhoz, hogy az embereknek ne tűnjön fel. Alapvetően ez lenne a folytatása annak a trendnek, amit az elmúlt 20 év alatt megéltünk. A folyamat elméleti síkon 30-50 év múlva abban csúcsosodhat ki, hogy tulajdonképpen senkinek nem lesz már semmije. Az emberek nagy tömegei olyan körülmények között fognak élni, mint ahogy azt ma a nagyüzemi állattartásból ismerhetjük, ennek előjelei már felfedezhetőek.

Ilyesmi módon néz majd ki a jövőnk, ha jelen tendenciákat előrevetítjük. Érdemes megemlíteni, hogy ez a folyamat nem csupán az emberek egy kisebb hányadát fogja érinteni, hanem a bolygó lakosságának 99%-t. A közhiedelemmel ellentétben a fent leírt tendencia a gazdagok körében is megfigyelhető, így téves az az elgondolás, hogy ők kizárólag profitálnak ebből a trendből. Ezek mentén a gazdagok 99%-a ugyanerre a sorsra jut, talán némi időbeli késéssel, de nem elkerülve azt.

A nagy összeomlástól való félelem tehát alaptalan, hiszen az lenne a kisebbik rossz és egyben a nagy lehetőség is egy igazságosabb rendszer alapjainak lerakásához.

__________________________________________________
__________________________________________________
______________________________