Egy nép kollektív mentalitását az a vallás szabja meg, amelynek tanításait évszázadokon át követi. Európában 2000 éve az uralkodó észjárást a kereszténység diktálja. Ugyanez mondható el a muzulmán hitet követőkről, a muszlimokról.

Viszont kevesen figyeltek fel rá, hogy a két világvallás között mi az igazán lényegi különbség. A Mózes által kitalált isten az embernek szabad akaratot adott. Ezért tettéért felel, és a végítélet alkalmából a tettei alapján lesz beengedve a Mennyek országába, illetve száműzve a pokolba. Ez mellett Mózes istene vette magának a fáradtságot és közölte az Emberrel, hogyan kell élnie, cselekednie ahhoz, hogy erkölcsösnek legyen nevezhető. Ezt a zsidó erkölcsöt Jézus tovább finomította (tartsd oda a másik orcádat is). Ez nem azt jelenti, hogy az emberi természet itt-ott nem tudott kibújni az elvárt erkölcsös viselkedés alól, de a keresztény Európába nem volt napirenden a gyilkosság, legfeljebb a királyi udvarokban gurult néhány fej a porba, az erkölcstelenség vádja mögé bújt hatalomvágytól hajtva.

Ezzel szemben a muszlimok tana szerint a Mohamed által kitalált mindenható Allah-nak esze ágában se volt szabad akaratot adni az Embernek, helyette elkerülhetetlen sorsát előre megszabta, ami alól nincs menekülés. Ráadásul önmagát az egyetlen igaz istennek deklarálta, és felszólítja híveit, hogy ennek szerezzenek érvényt tűzzel-vassal, ha kell (sőt főleg) gyilkolás útján. Hab a tortán, hogy Allah erőszakos hódítása közben elszenvedett halál abszolút biztos útlevél abba a paradicsomba, ahol több tucat szűz nő vár a mártírhalált halt muszlim harcosra. Kell-e ecsetelnem, hogy ez a dogma milyen eszeveszetten jó harcost farag a muszlim katonából?

Akkor térjünk rá a harcászatra. Két szemben álló fél közül kivétel nélkül mindig az fog győzni, aki erre alkalmasabb. Az alkalmasság igen sokrétű. Ide tartozik elsősorban a létszám, a harci morál, a fegyverzet, a kiképzés szintje, a vezér rátermettsége, és hadd ne soroljam tovább. Minden esetre az belátható, hogy huszár rohammal nem lehet felvenni a harcot, harckocsikkal szemben. Ahogy karddal nem lehet sikeresen szembeszállni a Kalasnyikovval felfegyverzett személlyel szemben. És akkor felteszek egy aprócska kérdést. Hogy fogja a cukiságra, kényeztetésre, wellnessre hangolt Európa felvenni a harcot a muzulmán hordákkal szemben, amikor az európai ember egy csirke nyakát nem képesek elvágni, egy olyan bandával szemben, ahol az emberi fejek elválasztása a törzsükről napi rutin, sőt erre tanítják az 5 éves kisfiúkat is.

Erre az olyan, az európai keresztény nemzeteket eláruló Muttik, mint amilyen Angéla Merkel, azzal válaszol, hogy egy-két tucat magából kivetkőzött muszlim miatt nem lehet elítélni milliókat, amire a (ma már) Európában létező, sőt rohamosan terjeszkedő muzulmán közösségek vezetői helyeslően bólogatnak. Ezek az Angéla Merkel-ek, vagy nem tudják, vagy cselesen kikerülik azt, amire fel kívánom hívni a figyelmet. A legbékésebb muzulmánnal is az a baj, hogy muzulmán. Lehet egy muszlim menekült olyan nyájas, mint egy ma született bárány, a vallásának tanítása ott csobog az ereiben. Frászt hallgat ő a jézusi tanokra, ha úgy hozza a helyzet, kést ragad és „Allah akbár” üvöltözés mellett lekaszabol mindent, ami útjába kerül, és közben arra gondol, hogy ha Allah azt akarja, hogy gyilkoljon, akkor ő gyilkolni fog. Ha ezt emberi törvény tiltja, azt az isteni törvény felülírja, és alig várja, hogy a Paradicsomban találkozzon a rendelkezésére álló szüzekkel.

Emlékszel mit írtam fentebb? Karddal harcolni Kalasnyikovval szemben csak a biztos vereség tudatában lehet. Vagyis véres szemű, késforgató állatokkal nem lehet sikeresen harcolni cukiságokkal.

Mottó: Mindegy, hogy egy muzulmánból mennyi haszon van, mindegy, hogy milyen jámbor, intelligens, kulturált, a lelke mélyén ott lapul a potenciális gyilkos, ami adott körülmények között bármikor előbújhat. Ezért nem szabad őket beengedni hazánkba.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________