Tibor bá’ online

Kellő ismeretek hiányában az emberi létre kiható események megmagyarázására legegyszerűbb gyártani egy összeesküvési elméletet, amikbe lépten-nyomon belebotlunk napjainkban. Az ezeket elfogadók nincsenek tisztában az emberi természettel és a társadalmi szervezettségekkel. Addig rendben van a dolog, hogy minden amerikai (vezető vagy csak az utca embere) fenn akarja tartani azt a kiváltságos helyzetet, amit legalább száz éve élvezhet a többi nemzet/ország rovására, olyan szabadgondolkodó amerikaiak is, akiknek nézeteit számtalan esetben tolmácsoltam, akik úgy fogalmaznak, hogy abból világosan kiderül, sokkal inkább az amerikai hegemóniáért aggódnak, semmint a leigázott, megtámadott népekért. A szenátorok egy része kiáll az Iránnal kötött szerződés mellett, egy másik része ellenzi azt. Nem azért, mert az iráni papok oldalán állnak, hanem azért mert az ő nézeteik szerint ez vagy az jobb Amerikának. Éppen ezért abban se lennének egységesek, hogy számoljuk fel Európát néhány millió muszlim bevándoroltatása segítségével. Amerikában senki se akarja átengedni az (amerikai) álmot Európának, de a módszerben nem tudnak megegyezni. Márpedig egy titkos összeesküvést mindenkinek támogatni kell (aki számít), ha nem, akkor oda a titkosság.

És akkor most magyarázzam meg, minek vagyunk a szemtanúi? Szerintem ezt a népvándorlási hullámot két dolognak (ha úgy tetszik tényezőnek) köszönhetjük.

• Az 1980-as években elég sokan disszidáltak Kanadába (nem közvetlenül, de ez volt a végcél). Az emigránsokra igen hamar rátör a magányosság, aminek két következménye van. Első, hogy bizonygatja önmagának és barátainak, hogy jó döntést hozott. Második, hogy iparkodik másokat odacsábítani a magány enyhítése céljából. Tehát dicsekszik a helyi viszonyokkal, ami mind a két igényét kielégíti. Én magam találkoztam a következőkkel: Kanadában ahogy kiérsz rögtön kapsz egy két szobás, berendezett lakást. A mondat megfelel a valóságnak a „kapsz” ige kivételével. A valóságban azonnal kivehetsz bármilyen lakást, ha ki tudod fizetni a bérleti díjat, amire szerény igények mellet is a feleség teljes fizetése rámegy. Itt jön be a két szokás (nyugodtan nevezhetjük kultúrának) közötti különbség. Magyarországon 1980-ban nem lehetett bérelni kétszobás, berendezett lakást. Minden lakás az államé volt, aki bizonyos feltételek, rendelkezések és törvények szerint határozatlan időre kötött bérleti szerződést az igénylővel. Mivel nem volt felesleges lakás, a bérleti szerződés háttérbe szorult, lényegében az emberek kaptak lakást a tanácstól, sok esetben 10-15 év várakozás után. A helyben maradóknak fogalmuk se volt arról, hogy mi a különbség a „kapás” és a „bérlés” között. Ők látták barátaikat egy szépen berendezett lakásban, tehát KAPTAK. Ugyanez történik most a „menekültekkel”. Olyan jólétről vannak téves információik, ami számukra megegyezik a muzulmán paradicsommal. Hogy ezt nekik maguknak kell majd megteremteni, hogy nagy valószínűséggel gettókban fognak lakni, arról fogalmuk sincs, de ez most lényegtelen.
• Az európaiaknál sokkal keményebb körülmények között élő közel keletiek az iraki háborút követő kegyetlen körülményeket még el tudták viselni indokolt és indokolatlan remények mellett. Az ISIS megjelenése, és hihetetlen gyors térnyerése a mára mintegy 6 millió menekült számára nem csak összezúzta a visszatérés reményét, de egyenesen lehetetlenné tette az ottmaradást. Miért? Mert asz ISIS még a kemény fából faragott muszlim arabok között is szélsőségesen kegyetlen, és nem látszik a lehetőség megfékezésükre. Naponta látnak napvilágot hírek, ami szerint az ISIS-nek mindenre lefejezés a válasza. Mindenre! A legkisebb nem tetszésük is azonnal vérfürdőt vált ki. Az ISIS tagok egyszerűen vérszomjas, bekattant őrült vadállatok, akikhez igazodni lehetetlen, csak menekülni lehet előlük. Menekül tehát az, aki ezt anyagilag megteheti.

De hát emberek! Nem történik semmi más, csak az, amire már évek óta számítunk. Nagyon jól tudtuk, hogy a ránk leselkedő egyre kevésbé elfogadható életkörülmények miatt az egész világon hordák fognak kialakulni és ragadozó módján viselkedve meg fogják teremteni maguknak a megélhetést mások rovására. Ez a folyamat most elkezdődött, és nagyon messze van még a sor vége. Az idén nyáron India egyes részein, napokon át 50 °C volt délben. Hamarosan ezek is meg fognak indulni (elsősorban azok, akinek van rá pénze) hűvösebb tájak felé. A világ több pontján kimerítik a felszivattyúzható talajvizet. Egyre kevesebb az ivóvíz. Várható, hogy be fognak indulni „menekültek” olyan helyek felé, ahol még van kellő mennyiségű víz. Lesznek háborús menekültek is Európából, például Kárpátaljáról magyar anyanyelvűek. Szóval, ez csak a kezdet, és milyen szerencsések vagyunk, hogy pont itt, nálunk csattan az ostor. Legalább kapunk egy leckét a jövőből, ami segíti a magyar kormányt, hogy komolyan véve a dolgot, teljes erőből felkészüljön határaink megvédésére.

___________________________________________________
___________________________________________________
_______________