2018-04-05 nap bejegyzései

(2496) Kápé kontra bankszámla

Tibor bá’ online

 

Nevelőanyám a 10. születésnapjára kapott a gyerektelen amerikai nagynénitől 100 dollárt. Manapság 100 dollár kábé 25.000 forintot ér, ami nem egy kimondott vagyon, de azért az ember nem szórja ki az ablakon. Akkoriban 100 dollár kimondott vagyon volt, 4 uncia arany ára, ami ma 5000 $, ami viszont másfél millió forint. Hatalmas összeg egy 10 éves leánykának, nem elkótyavetyélni való. Na, de mi légyen vele, mert amúgy a szülők jómódúak voltak. Elment tehát anya és lánya a körúti bankba, ahonnan az értesítést kapták az átutalásról, és megkérdezték a kedves bankár bácsit, aki azt javasolta, hogy nyissanak a lányka nevére egy betétkönyvet és helyezzék el abba a pénzt kamatozásra lekötve. Így legyen. Mindezen volt 1923-ban, ha jól számolok majdnem 100 éve. Eredeti elképzelés szerint a Koronára átváltott amerikai dollár 1931-ig csücsült volna a bankban év 5 %-os kamatot nyerve, vagyis a 100 dollárból lett volna 140, de ehelyett jött az infláció, és végül 12500 koronáért adtak egy pengőt. A 100 dollár 500 Pengőt ért volna, de a koronáért csak filléreket kaptak. Volt 100 dollár, nincs 100 dollár. Ez egy tinédzser lány részére egy életre szóló kellemetlen élmény.

Nem csoda, hogy anyám nem bízott a bankokban, és persze a forintban sem. Minden megtakarított pénzét DM-re váltotta (természetesen feketén) amit eldugott a szekrényében. Én meg ebben a szellemben nőttem fel. Miközben átéltem inflációt, pengő lebélyegzést, számla befagyasztást 56-ban, kötelező kötvényvásárlást, meglepetésszerű leértékelést.  Anyám aggodalmait igazoltnak láttam, inkább lemondtam a kamatról, de biztonságban akartam magam érezni. A párt állam alatt a DM a mögötte álló német gazdasággal, és a német nép inflációutálásával biztos értékmegőrzőnek tűnt, és az is maradt egészen az Euró bevezetéséig. Ezt követve pedig az Euró tűnt biztosnak, főleg, hogy a bevezetésekor 1,2 Eurót kellett adni egy dollárért, ami szép lassan megváltozott az Euró javára, egészen 1,40 dollár egy Euróért szintig. Sajnos 2008 ennek is betette az ajtót, de szerencsére megszületett a befektetési arany intézménye Magyarországon is. Ma az arany tűnik a legjobb értékmegőrzőnek, még akkor is, ha egy globális spekuláció miatt az arany ára folyamatosan csökken. Ennek azonban van egy hátulütője, aranyért a boltokban nem adnak kenyeret. A visszaváltás forintra, jelentős vesztességgel jár. Megoldás? A vagyon 5-10 százalékának forintban tartása. Okos levezetés, de van egy komoly hátránya, a kamat. A kamat miatt az emberek jóval több pénzt tartanak bankszámlákon, mint kellene. Ez az örök emberi kapzsiság, de ennek most vége. A néhány évvel ezelőtti ciprusi pénz elkobzás betette az ajtót a kamatozó bankszámláknak. Nyilvánvaló, hogy átléptek egy tabun, törvényessé tették a vagyon elkobzását. persze ez csak egyszeri alkalom, egy rendkívüli helyzetben, de amire már volt precedens, az bármikor újból bekövetkezhet. Orbán lenyúlta a magánnyugdíj vagyont, ami korábban elképzelhetetlen volt. El tudom képzelni, hogy holnap után lenyúlja a bankszámlák egy adott százalékát (persze a csókosok előbb elviszik a pénzüket). Természetesen az ország érdekében. Emlékszem rá, néhány hónapja valaki azt kommentálta itt a honlapon, hogy „Persze, persze a nyugdíjasoknak jár a nyugdíj, de ha nincs pénz, akkor nincs miből fizetni.”  Na igen, stadionra, és hasonlókra van pénz, másra nincs, de nem ez a lényeg. A lényeg, hogy szükségben semmi se szent.

Azt azért kihangsúlyoznám, hogy ez nem az én rémálmom. Néhány napja az orosz nagykövetségek kaptak egy sürgős táviratot Moszkvából minden orosz állampolgár részére: Nyugati bankokból minden pénzt azonnal kivenni. A konklúzió azonos: ma Ciprus, holnap bárhol.

Eddig azt hittük, hogy a visszafizethetetlen szuverén adósságok le lesznek írva, hiszen visszafizethetetlenek. Most kiderült, hogy az állami tartozás visszafizetését ki lehet csikarni az állampolgároktól úgy, hogy bankban tartott pénzüket egyszerűen lenyúlják. A politikusok hitelt vesznek fel, azt ellopják saját zsebre, majd törlesztgetnek egyre nagyobb adókból, és a végén az állampolgárok pénzét elkobozva, abból. Nyilvánvaló, hogy a társadalomnak le kell rázni a nyakán ülő politikusokat, és a politikusokat irányító oligarchákat. A kérdés az, hogy mikor és mennyi vér árán.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________