Tibor bá’ onlie

Legnagyobb megdöbbenésemre a honlapon a válaszolók közül 14-en Clinton asszonyban látták a reményt. Na barátaim, ti vagy csak simán hülyék vagytok, vagy elkapott benneteket a neokon propaganda szele. Az nem baj, ha nem tudtok gondolkodni, a baj az, hogy nem fogjátok be a szátokat. A szólásszabadság azt jelenti, hogy akinek van esze, az megmondhatja a véleményét, nem pedig azt, hogy bárki beszélhet 😀 , de térjünk a lényegre.

A mainstream média minden erőlködése, az összes létező trükk megjátszása ellenére az amerikai elnökválasztáson Donald Trump nyert. Egyelőre fellélegezhetünk a III. világháború egy kissé távolabbra került, legalább is elméletileg. Várhatóan Trump elnök január 20.-ika után nem kíván ütközésbe kerülni Putyinnal a szíriai (és iraki) hadtéren. Ha „csak” ennyi történik, már megérte.

A korrupció kisöprése Washingtonból szép dolog lenne, na meg a többi ígéret, de a valószínűsége nem túl nagy. Amint belép a hivatalába szembe fogja találni magát a valósággal. Meglátjuk, hogy reagál. [itt lehet folytatni a választási vitát]

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

A Real Climate egyik posztja egy kisebb szenzáció felbukkanását sejteti. Az ismert tény, hogy a globális felmelegedés a 90-es években töretlenül nyomult, aztán 2000-től kezdve mintha megtorpant volna. A kutatók első nekifutásra ebben nem láttak semmi rendkívülit. Az időjárás össze-vissza ingadozik – hívták rá fel többszörösen a figyelmet – ami kétségtelen igaz, de 10 év már nemigen nevezhető ingadozásnak, inkább trendnek. Esetünkben megforduló trendnek. Most aztán kibújni látszik egy szög a zsákból. Susan Solomon (NOAA) és munkatársai szerint 2000 és 2009 között a globális felszíni hőmérsékletnövekedés 25 százalékkal visszaesett, ahhoz képest, aminek a CO2 növekedés következtében be kellett volna következni. Szerintük az ok az, hogy a sztratoszférában a vízpára koncentráció 10 százalékkal visszaesett 2000 után.  Igaz, lényegesen kevesebb adat felhasználásával azt kapták, hogy a sztratoszféra vízpára tartalma 1980 és 2000 között valószínűleg növekedett, ami 1990-re a felszíni hőmérséklet emelkedést 30 százalékkal megemelhette volna ahhoz képest, ami figyelembe vétele nélkül számítható. Az adatok minden esetre azt mutatják, hogy a sztratoszférikus vízpárának fontos szerepe van a felszíni hőmérséklet változásnál.

A Real Climate-nál azonnal reagáltak, jelezve, hogy a tanulmány elsősorban a klímarendszer belső változékonyságáról szól, és nem jelent egy további klímaváltozást okozó tényezőt. Másodszor pedig, a tanulmány a sztratoszférikus vízpáráról szól (10-15 km-re a felszíntől), nem pedig általában a vízpáráról. Minden esetre a téma friss, és a csámcsogás csak most kezdődik. Ami számomra érdekes, hogy az atmoszférikus vízpárával kapcsolatban Miskolczinak születtek hamvában holt ötletei, amik elégségesek voltak ahhoz, hogy a most már több mint 1000 éves vészharangot meghúzzák, mert Nyugat nem felejt. A poszt egyik hozzászólója mindössze ennyit írt: „The Hungarians are coming.” Mivel az angol humort nem mindenki érti, hozzáteszem, ezt viccnek szánta.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________