2016-11-29 nap bejegyzései

(2030) A kihalás egy másik arca

Tibor bá’ online

 

k001Az uránból úgy lesz atombomba és atomreaktor fűtőelem, hogy a természetben található uránt dúsítják. Miért van erre szükség? A természetben található urán valójában több izotóp keveréke: U238 U235 U234. Ebben a keverékben azonban az U238–ból 99,28 % van és ez sajnálatos módon alkalmatlan a szükséges láncreakcióra (sőt lassítja azt). Alkalmas viszont az U235 amiből viszont alig van több, mint fél százalék (0,71 %). Mivel az izotópok mint köztudott egy elemhez tartoznak, ezért a vegyi szétválasztás lehetetlen. Csak azt lehet kihasználni, hogy atomsúlyuk egy kicsit különbözik, ezért centrifugák segítségével történik a dúsítás. Azaz egyre nagyobb százalékban jelenlévő U235 létrehozása. Atom reaktorok fűtő elemeihez a 3,6 %-os dúsítás elég, de az atombombához minimálisan 85 % kell. A centrifugálás után, ami visszamarad, azt úgy nevezik, hogy „szegényített” urán. Mivel azonban az eredeti angol kifejezés „depleted” én szívesebben használom a „meddő” vagy „kimerített” fordítást (a la Tibor bá). A meddő urán tehát egy mellékterméke a dúsításnak. Mára már 700.000 tonna meddő urán van az USA birtokában. Csakhogy ez is radioaktív, azaz veszélyes. Van viszont egy rendkívül jó tulajdonsága, hogy közel 70 százalékkal nehezebb, mint az ólom. Ezért a meddő uránból készült ágyúlövedéknek jóval nagyobb az átütő ereje. Husszein tankjait ezekkel lőtték ki, de persze használják más lövedékek előállítására is. Igen, jól gondoltad, az amerikai hadsereg teliszórja a világot radioaktív hulladékkal. De ez nem minden. A kilőtt meddő urán lövedék a kellő alkalmazást követve, becsapódás után urán oxiddá alakul, ami egy gáz, és ha egyszer létrejött, nem tűnik el. Itt marad velünk a világ végéig, mert az U238 felezés ideje 4,5 milliárd év.

Na, most jön a meglepetés. Az urán oxid (UO) gáz áthatol a ruhákon és az ember bőrén is, végül az urán oxid molekulák bejutnak az emberi agyba, herékbe, petefészekbe és a csontokba (történetesen az amerikai katonáknál is). Természetesen nem kíméli a civil lakosságot és az állatokat se. Irakban és közép Ázsiában, ahol az amerikai hadsereg meddő uránlövedékeket használt, több mint egy millió amerikai katona szolgált és persze sok ezer angol, német, olasz, stb. Az 1 mg urán oxidból, amennyit az átlagos katona, küldetésének ideje alatt, a harctéren összeszed, naponta egy és negyedmillió radioaktív sugár bombázza a környező sejteket. A helyi lakosság természetesen ennél többet is összeszedhet. Érdekességként hadd említsem meg, hogy létezik egy közel-keleti ország, ahol 18 éves kort elérve kötelező katonai szolgálatra behívják a fiatalokat, fiúkat-lányokat egyaránt. Ennek az országnak a jelenlegi lakossága 7,5 millió. Ez az ország nem más, mint Izrael. Bevonulás után minden izraeli katonától spermát vesznek és lefagyasztják. Ugyanis a vizsgálatok szerint az elmúlt 10 évben az izraeli sperma koncentráció 40 százalékot esett vissza, ami veszélyesen gyors folyamat. A vélemények különböznek, de az izraelieknek jócskán kijut a meddő uránból. Egyfelől a saját csatamezőin kilőtt lövedékekből, másfelől pedig egy olasz maffia jóvoltából. Az utóbbi 25 évben virágzik a radioaktív hulladékok „eltüntetése”, ami azt jelenti, hogy hatalmas pénzekért (évente kb. 65 milliárd dollár) a hulladékot felhordják egy öreg hajóra, amit aztán a Földközi tengeren elsüllyesztenek közel Afrika partjainál. Izraelnek pedig jelentős méretű partszakasza van. Minden esetre egy dolog biztos, az urán oxid megtámadja a heréket és a petefészkeket. Tekintettel arra, hogy ha egy férfi élő spermiumainak száma 20 % alá esik, az illető nemzésképtelennek számít, Izrael 10 éven belül sterilizáltnak lesz mondható. A 7 millióra becsült izraeli zsidónak éveken belül nem fog születni gyereke. De álljon meg a menet, lefagyasztják a fiatal férfiak spermáit! Persze, sperma lesz elég, de mit fognak használni petefészkek helyett? Na majd meglátjuk. Érdekes évtizednek nézünk elébe, már csak ezért is.

Utóirat: Félő, hogy ez nem a teljes kép. Magyarországon nincs meddő urán, mégis csökken a spermaszám. Valószínűleg más tényezők, mondjuk élelmiszer adalékok is közbeszólhatnak.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________