(2010) Jönnek a magyarok!!

Tibor bá’ online

 

k001A Real Climate egyik posztja egy kisebb szenzáció felbukkanását sejteti. Az ismert tény, hogy a globális felmelegedés a 90-es években töretlenül nyomult, aztán 2000-től kezdve mintha megtorpant volna. A kutatók első nekifutásra ebben nem láttak semmi rendkívülit. Az időjárás össze-vissza ingadozik – hívták rá fel többszörösen a figyelmet – ami kétségtelen igaz, de 10 év már nemigen nevezhető ingadozásnak, inkább trendnek. Esetünkben megforduló trendnek. Most aztán kibújni látszik egy szög a zsákból. Susan Solomon (NOAA) és munkatársai szerint 2000 és 2009 között a globális felszíni hőmérsékletnövekedés 25 százalékkal visszaesett, ahhoz képest, aminek a CO2 növekedés következtében be kellett volna következni. Szerintük az ok az, hogy a sztratoszférában a vízpára koncentráció 10 százalékkal visszaesett 2000 után.  Igaz, lényegesen kevesebb adat felhasználásával azt kapták, hogy a sztratoszféra vízpára tartalma 1980 és 2000 között valószínűleg növekedett, ami 1990-re a felszíni hőmérséklet emelkedést 30 százalékkal megemelhette volna ahhoz képest, ami figyelembe vétele nélkül számítható. Az adatok minden esetre azt mutatják, hogy a sztratoszférikus vízpárának fontos szerepe van a felszíni hőmérséklet változásnál.

A Real Climate-nál azonnal reagáltak, jelezve, hogy a tanulmány elsősorban a klímarendszer belső változékonyságáról szól, és nem jelent egy további klímaváltozást okozó tényezőt. Másodszor pedig, a tanulmány a sztratoszférikus vízpáráról szól (10-15 km-re a felszíntől), nem pedig általában a vízpáráról. Minden esetre a téma friss, és a csámcsogás csak most kezdődik. Ami számomra érdekes, hogy az atmoszférikus vízpárával kapcsolatban Miskolczinak születtek hamvában holt ötletei, amik elégségesek voltak ahhoz, hogy a most már több mint 1000 éves vészharangot meghúzzák, mert Nyugat nem felejt. A poszt egyik hozzászólója mindössze ennyit írt: „The Hungarians are coming.” Mivel az angol humort nem mindenki érti, hozzáteszem, ezt viccnek szánta.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

9 gondolat erről: „(2010) Jönnek a magyarok!!

  1. Most, hogy Trump nyert, a Realclimate-on, és itt, Tibor-bá klímaposztjainál is egyre több ilyen “szög fog kibújni a zsákból.” 🙂
    Nocsak, nem csak én mondom, hogy CO2-s modellek és valóság kezd külön válni!
    Eddig ezt meg se lehetett említeni! (anélkül, hogy ne hülyéztek volna le)

  2. 1:
    Itt csak én hülyézhetek, és én nem hülyéztelek le. 😀

    Trump nem fogadja el a globális melegedést, de majd meggyőzik. Az minden esetre nem szimpatikus, hogy Amerikát újra akarja iparosítani.

  3. 2:
    “nem fogadja el … de majd meggyőzik”

    Hát, meglátjuk…, ahogy azt is nemsokára, hogy a klímára ható politikai tényező “negatívba” fordulásával milyen irányba haladnak majd a hőmérsékletek.
    (nincs kizárva, hogy sokan nemsokára “lefele” csalást fognak kiáltani)

    Addig is valami más tényező fordult negatívba, és még egy jel, hogy kemény tél vár az északi féltekén élőkre:

    http://klimahiszteria.blogspot.ro/2016/11/napi-erdekesseg-50-mi-tortenik.html

  4. 4: hová lett a hő?
    Egyik magyarázat szerint a sarki-zónában állandósuló, alacsony nyomású örvény felszippantja a délebbi területekről a hőt.
    Ennek eredménye az októberi (és most már a novemberben is kitartó) extrém hideg Ázsiában, hideg Európában, és az Óceánok felszíni hűlése is az északi féltekén.
    A sarkakat a Föld kéményének is nevezik, mert ott tud a leghatékonyabban távozni a hő. Tehát a sarkakon mért extrém meleg valójában azt is jelenti, hogy több hő távozik a rendszerből, a Föld hűl.

  5. 5 “A sarkakat a Föld kéményének is nevezik, mert ott tud a leghatékonyabban távozni a hő. ” – De miért? A hősugárzás annál erősebb, minél feketébb a test, a hó és jég meg ugye a legkevésbé fekete felületek.

  6. 6.
    A hó-jég meg még szigetel is, meg rosszabbul párolog(hűt) mint a talajnedvesség. Ugyanakkor erősebb a légáramlat-viharos széljárás.
    Az is igaz, hogy a meleg (energia) áramlik a hideg felé.

    Ugyanakkor a sarkok felett más a légköri viszony, tisztább a légkör, ami miatt kisebb a hőreflexió.

    Hát elég nehéz ezeket + ….hatását összesíteni!

  7. 6,7:

    Az NSIDC oldalról:

    “The Arctic region acts as a heat sink for the Earth: the Arctic loses more heat to space than it absorbs from the sun’s rays. In contrast, lower latitudes get more heat than they lose to the atmosphere. Warm air and water move into the Arctic from tropical and temperate regions. Some of this heat then escapes through the Arctic atmosphere.”

    Ráadásul minél kisebb a jéggel borított óceán-felület (most ez van), annál nagyobb felületen tud távozni a hő, annál hatékonyabban tud megszabadulni a Föld a délebbre levő tájakon felgyűlt hőtől.
    Figyeljétek meg, a DMI honlapján (http://ocean.dmi.dk/arctic/meant80n.uk.php – 1958-ig visszakövethető) a sarki zónában SOHA nincs az átlagtól felfele eltérő hőmérséklet nyáron! Minden plusz anomália ősszel, tavasszal, de főleg télen van!
    Ekkor távozik az előző nyáron, nyarakon felgyűlt hő.
    Ilyen szemszögből is lehet tekinteni a sarki “melegekre” és nem pánikolni azonnal.
    A Föld csak végzi a dolgát, mi meg próbáljuk megérteni, hogy hogyan, de sokan téves közvetkeztetéseket vonnak le, mert nem fogják/fogjuk fel a folyamatok komplexitását.

  8. 8. Ez egy érdekes jelenség, nem is gondoltam erre a hatásra.
    Logikus, hogy a meleg régiókból ide áramlik a hő a tengeri áramlatokkal, és itt kisugárzódik, ezt a déli pólusnál nem teheti, mert oda nincs ilyen óceáni hőtranszport. Ott csak az a minimális besugárzott hő, és a légáramlatokkal odajutó hő tud kisugárzódni.
    De a lényeg a mennyiségekben van.
    Vajon az a hő nagyobb-e, amit a jéggel fedett jeges tenger sugároz vissza fényként a csekély besugárzott energiából, ami az albedó miatt elég jó hatásfokú, vagy a jégmentes, rossz albedójú tenger és a melegebb légkör sugároz ki sokkal rosszabb hatásfokkal az üvegházhatás miatt?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .